Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-01 / 282. szám
4 ESZA&MAUVAROKSZAü Kedd, 1959. december 1. Megkezd le tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) kas-paraszt szövetséget vezető marxista—leninista pártra, a szakszervezetekre, a Hazafias Népfrontra és a többi tömegszervezetre építjük politikai rendszerünket, elvetve a munkástanácsok rendszerét. Az ellenforradalmi felkelés időszakában bebizonyosodott, hogy viszonyaink között a többpártrendszer az ellenforradalom javára hajtotta a vizet — ezért elvetettük ezt. A többpártrendszer helyet a párt által vezetett Hazafius Népfrontot fejlesztettük. A Hazafias Népfront alkalmas és köpés arra, hogy politikai egységbe tömörítse a kommunistákat és mindazokut a párton kívül leket, akik az alapvető célok tekintetében — a szocializmus felépítése, az ország szuverenitásának és függetlenségének védelme, a népköz- társaság erősítése — egyetértenek. Három év pozitív tapíisráalata bizonyítja, hogy a párt által vé- zeteti Hazafias Népfront alkotó munkára képes politikai mozgalom, amely a kommunisták mellett a pártonkívüli közéleti tényezőket tömöríti, tekintet nélkül arra, hogy korábban más pártoknak voltak tagjai, vsgy esetleg mindig is párton kívüliek voltak. A nép életbevágó érdekeinek biztosítása megkövetelte az ellenforradalmi felkelés kezdeményezőinek, vezetőinek, szervezőinek és. a gyilkosságokat elkövetőknek a megbüntetését. Meg kellett viszont bocsátani azoknak, akik főbenjáró bűnt nem követtek el, akiket megtévesztettek és félrevezettek. Súlyos helyzetben és egyidőben kellet a pártnak két nagyon fontos feladatot megoldania: szakítani a korábbi hibákkal és leszámolni az ellenforradalommal. Pártunk képes volt erre és egyidőben megoldotta mindkét feladutot. A bátor, nyílt és következetes marxista— leninistu állásfoglalás és politika meghozta a maga gyümölcsét. Az ellenforradalmi felkelés vulamennyi tanulságát és tapasztalatát még sokáig számon kell tartania a pártnak, de magáról az ellenforradalomról elmondható, hogy minden területen teljes vereséget szenvedett és a múlté. Kádár János itt emlékeztetett a tavaly novemberben tartott ország- gyűlési és tanácsválasztásokra, amelyeken a leszavazottak 99,6 százalékának támogatását megkupták a párt által vezetett Hazafias Népfront jelöltjei. A Magyar,Népköztársaság, belpolitikái Helyzetét ma a nyugalom, a megszilárdulás, a gyors fejlődés jellemzi — folytatta. A népi hatalom erősebb, mint az ellenforradalmi felkelés előtt volt, a szocializmus alapjai jelentősen szélesedtek azóta és a szocializmus építése rendben, lendületesen folyik. Ez a helyzet nem jöhetett volna létre a tömegek politikai támogatása és odaadó, szorgalmas munkája nélkül. Ez a tény bizonyos mértékig tükröződik még a Magyarországgal szemben erősen elfogult nyugati sajtóban is. Az utóbbi időben teret kapnak ott a valóságnak jobban megfelelő tudósítások is. A reális szemlélet csak javára válhat azoknak is, akik nem túlságosan szeretik a Magyar Népköztársaságot. Mostanában az ilyen emberek, miközben szemük előtt erősödik a Magyar Népköztársaság, különböző képzelgésekkel áltatják magukat. Azt mondják, ellentétek vannak a pártban. Pártunkban egység van és ha ellenségeink arra várnak, hogy pártunkban ellentétek lesznek, akkor csak várjanak türelemmel, mert bizony még jó sokáig kell várni ok. Más reakciósok eszelősségükben ahhoz fűzik reményeiket, hogy háború lesz. Az Ilyen embereknek, ha egyáltalán képesek értelmes szót megérteni, csak azt mondhatjuk, okkal bízunk abban, hogy még a hidegháborút is sikerül felszámolni, de. akárhogyan Is lesz, kapitalizmus és fasizmus Magyar- országon mégegyszer nem lesz. Ezt verjek ki a fejükből cs nekik is jobb lesz. Megint más reakciósok azt mondják: Hruscsov és Eisenhower megegyeztek”. Mi tudjuk, hogy Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök úr néhány dologban megegyeztek és reméljük, kívánjuk is, hogy a jövőben még sok dologban egyezzenek meg. De mi azt gondoljuk, hogy az a reakciós, aki valamely torz logikával azt gondolja, hogy bármelyik Hruscsov—Eisenhower találkozóból és tárgyalásból — nem tudni milyen alapon — kapitalista, fasiszta Magyarország születik, erősen téved! A közmondás az ilyenre mondja: „Éhes disznó makkul álmodik”. Megint mások reakciós reményeiket ahhoz fűzik, ■ hogy „kivonulnak Magyarországról a szovjet csapatok” Erről a kérdésről érdemes egy pár komolyabb szót váltani. A szovjet csapatok ma Magyarországon nem belpolitikai okokból, hanem kizárólag a ma még nem rendezett nemzetközi kérdésektől függően tartózkodnak. Mi a szovjet kormánnyal, a varsói szerződés szervezetében .egyesült országok !' mványaival, a szocialista országok kormányaival egyetértésben a külföldön állomásozó csapatok egyidejű és kölcsönös visszavonásáról való tárgyalás mellett vagyunk. Jelenleg még mindig nyílt fenyegetések hangzanak el a népi demokratikus országok ellen. Világosan megmondtuk nem egyszer: a szovjet csapatok addig fognak Magyarországon •iJcmásozni, ameddig a nemzetközi elyzet ezt szükségessé teszi. Ami pedig azokat a beszélgetéseket illeti, hogy mi lesz, ha a szovjet csapatok kivonulnak Magyarországról, megmondhatjuk, a reakción az sem fog segíteni. A szocialista forradalom magyarországi erői cs hívei moglanul- ták'azt, amit kell és meg tudják védelmezni rendszerüket a belső ellenséggel szemben. Ha a reakciósok újból verekedni akarnak, nem leszünk ellene, mert a magyar népnek van ereje és még van elegendő törleszteni valója az eílenforradalmárokkal szemben. A tapasztalatokat számon tartjuk, nem Ismételjük meg a hibákat, nem felejtjük az árulást, se az osztályellcnséget, se az imperialistákat. A tapasztalatok alapján tovább erősítjük népi államunkat, rendszerünket. Tovább erősítjük a munkásosztály szövetségét a többi dolgozók rétegeivel Is. A Hazafias Népfront mozgalmi erejére támaszkodva, tovább szélesítjük a nemzet valamennyi alkotásra képes erőinek egyesítését. Tovább fejlesztjük rendszerünk demokratizmusát. Érvényesítjük a demokratikus kül nyújt egyéb szolgáltatásokat is: 1938-ban például a lakosságnak még. csak 31 százalékát vonták be a társadalombiztosításba. ma már 71 százalékát! Az orvosok száma a felszabadulás óta 40 százalékkal növekedett. E tekintetben a Szovjetunió áll világviszonylatban a legjobban:- 10.000 lakosra 17 orvos jut, ele hazánk is kiállja az összehasonlítást bármely országgal. Míg Franciaországban 10, Dániában 12, Belgiumban 12, addig Magyarországon 14 orvos jut 10.000 lakosra. Kádár János hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a tömegek saját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a Központi Bizottság és a kormány milyen következetesen érvényesíti álláspontját az életszínvonal fejlesztésében. Már 1957-ben 14—10 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére, a parasztság reál- jövedelme pedig 8—10 százalékkal. Eltöröltük a begyűjtést és jobb felvásárlási árakat állapítottunk meg. Bevezettük a nyereségrészesedés rendszerét is. 1958 elején nyíltan megmondottuk, hogy 1958-ban nem lehet emelni az életszínvonalat, hanem az esztendőt arra kell felhasználni, hogy az elért eredmény eh:: t megszilárdítsuk, a termelés fejlesztésével alátámasszuk. A tömegek megértették, helyeselték és támogatták ezt az állásfoglalást. így a tavalyi tervet a vártnál jobban teljesítettük, s a reáljövedelmet több mint 2 százalékkal emelhettek. A tavalyi jó eredmények alapján a Központi Bizottság napirendre tűzhetett nchán.'- megoldást sürgető kérdést. A Politikai Bizottság a közelmúltban megvizsgálta, hogyan hajtottuk végre a Központi Bizottságnak a munkás- osztály helyzetéről szóló határozatát. Jelenthetem a kongresszusnak, hogy a határozat valamennyi olyan pontját teljesítettük, amely összefüggésben van az életszínvonal alakulásával. A határidő 1959 első féléve volt. A végrehajtás: 1959. január elsejével 25 000 alacsony keresetű munkás kapott 8—15 százalékos fizetésemelést. Az egészségre különösen ártalmas munkakörökben 50 000 dolgozó munkaidejét csökkentettük. Ugyancsak január elsején 82 000 pedagógus fizetését emeltük jelentősen. Február elsejei hatállyal lépett életbe 55 000 egészségügyi dolgozó fizetésrendezése. Január elsejétől 408 ezer idős ember nyugdíját emeltük Április 1-től felemeltük az egyedül dolgozó, gyermeket nevelő nők és a többgyermekesek családi pótlékát. Mindez évente egy milliárd 487 millió forintot tesz ki. Nálunk most jók az életviszonyok, van értelme a munkának« mert mindenki tudja, hogy a munka teremtette értéket részben a termelés fejlesztésére. — vagyis a jövendő magasabb élet- színvonalának jobbá tételére. — a dolgozók életszínvonalának megalapozására — részben pedig közvetlenül fogyasztásra, a ma jobbá tételére, a dolgozók élet- színvonalának rendszeres emelésére fordítjuk. A gazdasági építésben előttünk álló feladatok közül a legfontosabbakat emelte ki Kádár János, mivel a gazdasági feladatokkal külön beszó- ’ móló foglalkozik a kongresszuson Hangsúlyozta: Meg kell gyorsítani s szocialista társadalom felépítését. A? i ez évi és a jövő évi terv végrehajtá- ( savai, a hároméves terv túlteljesítésével jó alapot kell teremteni az ú ■ ötéves tervhez. Az állami és gazda sági vezetésben meg kell szüntetcentralizmus- elvét az áj kíméletben is. A törvényt tiszteletben tartó állampolgárok jogai a jövőben tovább bővülnek. Ugyanígy tovább bővülnek a helyi államhatalmi szervék ön- kormányzati jogai is, fenntartva és erősítve alapvető kérdésekben az állam központi irányítását. N ép köz társasé gu nk alkotmányban rögzített szervezete, az országgyűlés és a helyi takácsok rendszere bevált Az elmúlt három évben fejlesztettük az or8záp°vülés és a helyi tanácsol munkáját. Megnövekedett politikai, gazdasági cs kulturális szerepük. Bővült hatáskörük cs az a törekvésünk, hogy ez a jövőben még inkább bővüljön. A helyi tanácsok hatáskörének ésszerű bővítése egyúttal hatásos harc a burzsoáziától ürtfkölt és sajnos rendszerünkben még egyáltalán le nem küzdött bürokrácia ellen. Elvtái'sak! Elmondhatjuk, hogy a három esztendő alatt teljes mértékben sikerült helyreállítani a Magyar Népköztársaság törvényes belső rendjét, a belpolitikai helyzet jó és kielégítően fejlődik, a közrend és a közállapotok olyanok nálunk, hogy bármely nyugati kapitalista ország megirigyelhetné. Ez a párt egységének, helyes politikájának, a párt és a nép ősz- szeforrottságának, a munkásosztály vezette nemzeti tömörülésnek köszönhető. Rendszerünk és társadalmunk belső erejének forrása, hogy a párt, mint vezető erő, képes betölteni feladatát és bírja a nép támogatását. A pártá ik változatlanul az az álláspontja, hogy a szocializmus építésével együtt haladjon a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedése Kádár János beszámolója harmadik részében az ország guzdasági helyzetével foglalkozott. Részletesen ismertette a második világháború és az ellenforradalom okozta guzdasági károkat. A második világháború például Magyarország gazdaságában 300 milliárd forint értékű kárt okozott, vagyis az akkori színvonalon számítva, ötév nemzeti jövedelmét, az egész nép öt évi munkájának minden eredményét megsemmisítette. Az ellenforradalom gazdasági ..adománya” 22 milliárd forint értékű kár a magyar népnek. A Központi Bizottság, a forradalmi munkás-pátoszt kormány már a fegyveres harc közben erélyesen kézbe vette a népgazdaság helyreállításának ügyét. A népgazdaság már 1957 végére helyreállt, a termelés színvonala és a dolgozók életszínvonala mar akkor meghaladta az ellenforradalom előtti utolsó normális év, 1955 színvonalát. Egy év alatt ilyen eredményre is csak a szocialista rendszer és a szocializmus nemzetközi szolidaritása képes. A Központi Bizottság ez év márciusában felhívta népünket a nagyszámú új és megnövekedett termelőszövetkezetek megszilárdítására, továbbá arra, hogy nagyobb lendületet vigyen a szocializmus építésébe. A Központi Bizottság márciusi határozata hatalmas visszhangot keltett a dolgozók tömegeiben. Felajánlásaik végösszege — bár a gyárak és trösztök vezetőinek egy része rendkívüli óvatosságot tanúsított — a szocialista iparban 3.2 milliárd forintnyi értéket tett ki. Még a felajánlásoknál is több és szebb azonban, hogy dolgozóink november elejéig az cvl felajánlás 97 százalékát teljesítették, — összesen 3,1 milliárd forint értéket adtak terven felül. A felajánlások és azok teljesítése, a szocialista öntudat és a lelkes munka meghatóan szép eredményei. A munkások, parasztok, értelmiségiek közül, a fővárosi és vidéki kollektívák közül igazságosan szinte lehetetlenség bármelyiket is kiemelni. A munkásbrigádok, a mezőgazdasági dolgozók brigádjai, vagy az. úgynevezett komplex-brigádok, amelyekben fizikai és szellemi dolgozók fogtak össze egy-egy adott feladat megoldására — nagyan szép eredményeket értek el. Különösen örvendetes a fiatal dolgozók legöntudatosabbjainak helytállása. Közülük is kiemelhető az ifjúsági export-brigádok jó munkája. Még napjainkban is születnek újabb és újabb felajánlások — folytatta Kádár János. A szocialista munkaverseny fejlődésében a tavasszal nagyszerű dolgoknak voltunk tanul. Újságjaink hírt adtak arról, hogy a Szovjetunióban kommunista brigádok. Csehszlovákiában szocialista brigádok alakítását kezdeményezték a dolgozók. Ezeket az újsághíreket követően mintegy két-három héten belül minden központi kezdeményezés nélkül, egyidejűleg az ország különböző részén százszámra alakítottak brigádokat, amelyek a „szocialista brigád” címének elnyeréséért versenyeznek. Ezek a brigádok, igen helyesen, a termelési célokon és a munka fejlesztésén kívül a szocialista magatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma már mintegy három és félnégyezer ilyen brigád dolgozik az or- ; szóéban. Az évi terv első háromnegyedének teljesítése a következő képet mutatja: A mezőgazdaságban megszilárdítottuk a termelőszövetkezeteket. Az ipari termelés 12 százalékkal, a termelékenység 4 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal, a lakosság összes pénzbevétele 8 százalékkal, a .lakosság tukarékbetct-áUománya 89 százalékkal magasabb, mint dfey évvel ezelőtt volt. Az első bárombegycci év összes eredménye azt mutatja, borry az ipari terfnelés, az önköltség és valószínűleg a termelékenység tekintetében is elérjük a márciusi határozat céljait, azaz néhány fő mutató tekintetében egy évvel hamarabb elérjük a hároméves tervben 1960. végére tervezett szintet. Elvtársak! Pártunk álláspontja, amely az elmúlt három év alatt töretlenül érvényesült az. hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Nézzük, hogyan alakult a , dolgozók életszínvonala hazánkban? Az életszínvonal 1949-re elérté az 1938-as év színvonalát. Ezt követően a legnagyobb horderejű eredmény, hogy gyakorlatilag megszűnt a dolgozó osztályok életének hajdani átka: a munkanélküliség. A Horthy-rendszer idején évente átlag 200—300.00U. az 1928— 33-as válság idején pedig 7—800.000 munkanélküli volt! Rendszerünkben az 1949-et követő 10 év alatt 650.000- rel növekedett, a keresők száma. 1945 után, három-négy éven. keresztül a munkások és alkalmazottak életszínvonala a parasztsághoz képest elmaradt. 1958 végéig a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 56 százalékkal, a parasztság reáljövedelme 26 százalékkal növekedett, vagyis pótoltuk a munkások és alkalmazottak életszínvonalában mutatkozó átmeneti elmaradást is. Az életszínvonal emelkedését jellemzően mutatja néhány alapvető élelmiszer fogyasztási alakulása. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás nálunk 1938-ban 33 kilogramm volt. 1958-ban 42 kiló, ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogrammról 21-re, cukorból 10 5 kilogrammról 24.8-ra. tojásból 93 darabról 147 darabra növekedett. A sörfogyasztás az. 1938-as átlagos fogyasztásról 1958-ra pontosan tízszeresére növekedett. Tudvalevő, hogy Horthy-rendszer idején Magyarországon az. egyszerű, emberek — Spanyolország és Törökország dolgozóival együtt — a legygengébben és legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma a helyzet a következő: Olaszországban az egy főre eső napi kolórlafogyasztás 2560, Jugoszláviában 2710, Franciaországban 2830. Ausztriában 2950, a Német Szövetségi Köztársaságban 2970. Angliában 3210 és Magyarországon ennél is több. 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkások és alkalmazottak összes béralapjára 41.9 milliárd forintot fizettek ki. a béren kívüli juttatások ösz- szege 11.6 milliárd forint volt. Az állam ma már csaknem minden dolgozó embernek úgyszólván térítés ncilünk a bürokratikus vonásokat és növelni kell a tervszerűséget, a terv- :s állami fegyelmet. Bér-, fizetés- és prémiumrendszerünkben is van még tökéletesíteni való. A tervező irodákban például olyan a jutalmazási rendszer, hogy nem az olcsóbb és rövidebb idő alatt készített tervek, hanem a drágább és hosszú ideig készülő tervek növelik a keresetet. A kormány már másfél évvel ezelőtt utasította az illetékeseket, hogy dolgozzanak ki jobb módszert, amely megfelel a tervezők egyéni érdekeinek is cs a népgazdaság érdekeinek is. Mindmáig nem történt meg ez. Egy másik példát: Nem természeti törvények idézték elő azt, hogy szeptember 28-án, 29-én és 30-án napi 14, 16, illetve 17 ezer sertést vásároltak fel, — október elsején és a következő napokon viszont csak 2000— 2800 darabot. Az ilyen hullámzás káros a népgazdaságra. Az oka nyilvánvalóan az, hogy szeptember 30- án zárul a negyedév, s a felvásárlókat a negyedév végéig elért eredmények alapján premizálják. Bizony, gazdasági életünkben még sokfele van ilyen hátrafelé „ösztönző” erő. Feltétlenül meg kell őket szüntetni. A gazdasági élet vezetői az eddiginél nagyobb mértékben és bátrabban támaszkodjanak fejlődésünk legnagyobb lendítő erejére, a tömegek öntudatára, véleményére cs lelkesedésére. Vegyék figyelembe és hasznosítsák a szocialista munkaverseny, a szocialista brigád címéért küzdők mozgalmának ez évi nagyszerű tapasztalatait. - A dolgozók az elmúlt két évben túlteljesítették a terveket, látni kell. hogy a fejlődés nagy lendítő ereje mindinkább a dolgozók növekvő szocialista társadalmi tudata. Gazdasági vezetőink nagyobb mértékben hasznosíthatják népgazdaságunk javára a szocialista országok együttműködésében reilő lehetőségeket. A Központi Bizottság úgy véli, hogy kedvezőek a feltételek gazdasági életünk fejlődésére. Az előttünk álló feladatok megoldása alapot teremt népünk életszínvonalának további reális emeléséhez is. A kongresszusi irányelvek kimondják, hog.v^ h -következő ötéves tervben az egy főre jutó reáljövedelem legalább 26—29 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapja pedig a jelenlegihez képest legalább 40—45 százalékkal növekedjék 1965 végéig. A lakosság életkörülményeinek hatékony megjavítását szolgálja az ötéves terv nagyszabású lakásépítési programja is. Központi Bizottságunk kezdeményezte, hogy mindenek előtt a lakásépítés. 15 éves fejlesztési tervét kelj kidolgozni. A kormány már jóváhagyta a tervet. Eszerint az ötéves terv idején állami cs magánerőből kétszázötvenezer lakást, az utána következő ötéves tervben 350 000-ret, majd az azt követőben 400 000 lakást kell építeni. A három ötéves terv tehát összesen egy millió korszerű egészséges új lakást ad, ami azt jelenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült lakásba költözhet. Ezt másképpen _ úgy mondhatjuk, hogy a 15 éves lakásépítési terv megvalósításával minden igényjogosult család önálló lakáshoz jut. Az élet- színvonal emelését szolgálja, hogy a-/ ötéves tervben jelentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése is. Beszámolója negyedik részében _ a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól beszélt Kádár János. A mnrxizmus-lcninizmus legyen a kulturális forradalomban az Uralkodó világnézeti alap A magyar dolgozó nép műveltségében, kulturális fejlődésében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas mennyiségi fejlődés minőségi változást is jeleni: közeledés a jövendő társadalom szocialista gondolkodású, sokoldalúan képzett, kulturált emberéhez, — a szocialista forradalom győzelméhez a kultúrában. A felszabadulás időszakában kereken 690 ezer volt. hazánkban az ír ni-oívasni nem tudó felnőtt em’ber Az írástudatlanság Magyarországon lényegében megszűnt. A népi demokrácia bevezette a 8 osztályos általános iskolát. A közép- és felsőfok1! oktatás hazánkban nagymértékben fejlődött. A tudomány, a tudományos tyépzés és a tudományos kutatás terén is jelentős az előrehaladás Három új nagy egyetemet hozol' létre a népi demokrácia. A Magya* Tudományos Akadémiának ma 3"» intézménye van, amelyből hetet a? ■’’Cnforradalom óta hoztunk létre. A tudományos kutatómunka jelentős eredményei már ma is közvetlenül segíti iparunk, mezőgazdaságunk cs a népgazdaság általános fejlődését. Felépült a kísérleti atomreaktor ntóp előállítás is folyik és a rövid ’''/esi idejű izotópokban a hazni 'üks_églclel már magunk állítjuk elő. Az agrártudományok terén működő tudósok, kutatók is jelentős eredményeket értek el: a homok-, láp- és szikes talajok hasznosításában, kiváló hibridkukorica fajtákat, jóminő- ségű, nemesített répamagvakat állítottak elő. Igen jónak Ígérkezik a tudósaink közreműködésével nemrégiben konstruált, univcrzál traktorra szerelhető kukorica betakarító gcp. A közoktatás, a tudományos képzés és kutatás eredményei mellett biztató eredmények vannak az irodalomban, n művészetben. Az új szocialista. realista, alkotások egész sora született, különösen értékesek az eredmények a dráma és n filmművészetben. A legújabb termésből megemlítjük a Kormos cg, a Harminc- kilences dandár, a Tegnap, a {Szélvihar, a Pesti emberek című műveket. örvendetes egy új, pártos, fiatal nemzedék jelentkezése a társadalomtudományokban, a művészetben, az irodalomban. — Kulturális fejlődésünket, egyben a nép kulturális felemelkedését jelzik könyvkiadásunk adatai is. Míg 1938-ban 2400 mű jelent meg 9 millió 200 ezer példányszámban, addig 1958-ban már 2700 mű jelent meg 27 millió 300 ezer példányban, az orsra- majdnem valamennyi községe?*wi (Folytatás az ö. oldalon 1
