Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

BtGrda., 1359 december 30.. &MKMAGI A&O&d&AC­a. I J.,.IlLiM Egyre gazdagabbak lesznek ,., Zár§,gom adás előtti híradó a eigándi Uj Baráada T»m*böl Az U) Barázda nem na.gy tsz, SS család' 36 taggal dolgozza meg a 197 hold földet. Mit várnak a. közelgő zárszámadás­tól, milyen volt az 1959-es év — er­ről beszélgettünk Kiss Béla. tsz-el- nőkkel. Kiss Béla elvtárs nagyon jól is­meri nemcsak a tsz problémáit, de ff. családokét is, Elcsodálkoztam, amint fejből mondja azt a. sok ada­tot, amit mindjárt én is leírtam. Buszkén sorolja a szép termésátla­gokat, Búzából 19, árpából 21, kuko­ricából 50 mázsa, (csöves) termett holdanként, 1957-ben búzából esu-* pán 12 mázsa, árpából 8, kukoricából 35 mázsa volt az átlag. Tehát való­ban nagyon szépen fejlődtek. Nagyszerű munkájukat, dicséri az országos mezőgazdasági, kiállításon elnyelt harmadik díj is. amit azért kaptak., mert konyhanövényböl 8 má­zsa. holdankénti átlagot értek el. Az országos átlag ebből a terményből az ő Kéttagúk, felénél kevesebb. Jól pénzéi ebből a szövetkezet, hiszed hát holdanként mintegy 20 ezer lonniot hoz a közösnek. De a cukorrépáma.g sem, rossz üzlet! 17 mázsas átlagot értek el, ami 17 ezer forintot jöve­delmezett minden hold után. A talaj javítására, is nagy gondót fordítanak. A vetésforgó alkalmAzá- sa., s a. pillangósok termesztése, lóhe­re, lucerna, mind ezt a. célt szolgálja. Az. állatállomány .is ángyon, szép. Tejtermelést tervüket mar szeptem­berben teljesítették. Van; 16 fejőstehenük, 20 Juzómar- hájuk, 11 előhasú, Í2 növendék, így a szarvas ma rhautánpótl ás t. saját te­nyészetükből fedezik. Sertések kárul főleg a fehérhússer- tés tenyésztését szorgalmazzák. Ete­kintetben fs kiemelkedő eredményt értek el. Ezévi sertéstenyésztési ter­vüket 170 százalékra teljesítették. A 20 anyakoca is busásan megtéríti a rájuk, fordít ott, pénzt és munkát. — Milyen a tagok, megélhetósége ? — A 33 család közül 7 új szoba­bútort, 4 »család konyhabútort vett Ezenkívül 8 új ház épült, 4 család pedig 20—25 ezer forint érpékű javí­tást, vágy átalakítást végzett a. laká­sán. Kilencen vettek új vHágvevő rá­diót, 27 dara.b asztaltűzhelyet, 29 da.rab kerékpárt ér, egy motorkerék­párt. A tagók jól élitek, amint a fenti ódátok is bizonyítják. Mindegyik tag 1-^2 éértést vág. Telik mából. Itt mm például Ejlep István, tiki mdsód- magával dolgozik. Eddig 55 ezer fo­rint munkaelőléget kapott, s még kö­rülbelül 15 ezer f&rinioi fizet ezév- bén az Uj Barázda Pikó Károly, Pa.- nyi János, Tessenyi Bertalan — mind-egyikük jőbcdelme 30 ezer fo­rint kórül mozog évente. Terveiket reális alapra építik. To­vább növelni, erősíteni a szövetkeze­tei, hogy meg gazdagabb legyen a közös is, meg az egyén is. Pataki. Jenő Jövőre 159 lakást, 12 tantermes iskolát, korszerű bölcsődét és legényszállót adnak át a Tisza-parti űj városban Tisz r-T ,'ei‘kény határában — a debreceni országút menten — már 140 holdas erdősáv választja el a Tiszavidéki Vegyikombinátot, — a gyárnál gyorsabban épülő új város­tól A 10 ezer lakosra tervezett vá­rosban eddig 396 lakást, s számos korszerű üzletet adtak át a Bánjá- szati Épitővállalat dolgozói. A to- \ábbi években pedig olyan mérték­ben fejlesztik a város lakáshálózatát, __ahogy a vegyíkombinát üzemei é pülnék. Januar i-tol a varos építését a Borsod megyei Építőipari Vállalát dolgozói veszik át. 1960-ban — az 1952-es árszinten számolva — 30 mil­lió forintot fordítanak új lakások, szociális és kulturális létesítmények építésére. Ebből az összegből átadják az idén megkezdett 159 lakást, a 12 tantermes politechnikai"oktatásra al­kalmas iskolát, a 60 férőhelyes böl­csödét cs a korszerű emeletes legény­szállót. A befejező munkák melléit jövőre további 5 háromemeletes és 7 kétemeletes lakótömb építését kez­dik meg. Húszezer tonna hengereltáru terven leiül a (eldolgozó üzemeknek A? Ózdi Kohászati üzemek dol­gozol a. Kongresszusi verseny ered­ményeként már december első fe­lében teljesítették 1959. évi kötele­zettségüket, termel ék enységbeo p’cdig elértek az 1960-ra tervezett színvonalat, A dolgozók változat­lan lendülettel folytatják a sikerek­ben gazdag műn ka. versenyt. Ennek eredménye, bogy szerdáig évi ténü­kön felül több mint 20 090 tonna hengereltárut küldtek a. feldolgozó üzemeknek. Ez a mennyiség 7 000 tonnával több. mint amennyire éve« kongresszusi fclajánlásujc Szólt, Az év végéig — a. számítások szerint —- még további tízezer tonna hengerelt acéllal növelhetik többletüket. x utóbbi evekben barom kohot épi- ettek at. A korszerűsítés kapcsán elentősen növelték a kohók térfo- atát iá. A kohók megfelelő mennyi- égű levegőellátására az eddigi regi ends’1 erij 2 turbófűvó és 6 fúvógép aár nem felelt meg. Ezért 15 rail- ió forint költségelőirányzattal két ij turbófúvó építését határozták el. \z egyik berendezés a napokban el­készült és megkezdte próbaüzemeié*- ét Az új turbófűvó a* új évben nár üzemszerűen működik, uzem- »eállítása lehetővé teszi, hogy a 4-es zámú kohó teljesítőképességének eJje* kihasználásával termelhessen. Az új levegőszolgáltató berende- éssel — a nyersvasgyártás növekc- lésén felül — jelentős mennyiségű rakszmegtakarítást érnek cl. A RUDABAN YA felé közelgő utas figyelmét először is egy magános, karcsú, mintegy 110 méter magas gyárkémény ragadja meg, amely messze kiemelkedik a vörhe- nyes, a hókristályokkal beszórt hegy­oldal tövéből. Nem sokkal később feltűnnek az ércdúsítómü és felvonu­lási épületeinek körvonalai. Az uj létesítmény kicsit elüt a táj megszo­kott képétől, mégis szoros összefüg­gésben van vele. szorosan idetarto­zik. mert... Különben beszéljen er­ről Pál fi Gábor főmérnök, aki közel Egy évtizede kötötte magát az érc­dúsítóhoz s amint mondani szokás, úgy ismeri az új alkotás minden ré­szét, mint a tenyerét.. _ Az éred.úsítómű építését 1953 v égén kezdtük. Sok nehézség, sok baj kísérte, de végülis az első rész — szaknyelven az első lépcső — elké­szült. (Ugyanis két lépcsőben épül.) Elkészült a csillebuktató, a tároló, a hűtő-, a fűtőépület, a forgókemence, a kazan- és generátorház, a széntá­rolóbunker, a meddő- és salakbun- ker. részben kész az utótörő is. A dúsítómű építése a tervek szerint 1961-ben fejeződik be. A'4 beszélgetés Belházi István, a KGMTI itteni kirendeltsége vezető­jének irodájában, az ö részvételével kezdődött és az ércdúsító területén folytatódott. Az építkezés kornyéke tulajdon­képpen nagy sártenger. Bál* modern betonutakat építenek, de a latyak ezt is belepi, fröccsen a sár az anya­got, munkásokat szállító kocsik ke­rekei alól, fröccsen a sár a többnyire gumicsizmában járó emberek lépései nyomán. WFNDÉGLA TÓINK a hegyvonu- * lat oldalába épített csillebuk- tatóhoz kalauzolnak. Míg a sárten­gert kerülgetjük, s a hegyvonulat ol­dalához épített magasbanyúló lépcső­soron felkapaszkodunk, ezt kérdez­zük — Mi tulajdonképpen az- ércdúsí­tóm ű feladata’ — Az országban ez az egyetlen Gyen technológiájú ércdúsítómű. Akik életei adtak .. A Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt anyag - osztó l yanak bii dope st i kirendeltségén Csaba Jenő gépkocsivezető harmadfokú égési se beket szenvedett. A mentők azonnal n. bu­dapesti János korház sebészeti osztályára, szállították. A súlyos égési, sebeket, szenve­dett gépkocsivezető eleiének megmentésére összefogtak a kórház orvosai. Mégis úgy lát­szott, hogy Csa.ba Je­nőt nem tudják meg­menteni. Wem sokkal ezután a budapesti klinika or­tiosal táviratban for­dulták ff Borsodi Szén- bányászdti Tröszt szál­lító üzeméhez, és kö­zölték, högy Csaba Je­nő élete válságos, sür­gősen bőrátültetésre va n szükség. Kérték a tröszt dolgózóit, hogy legalább tizen ad javák bőrt, olyanok, akiknek vére az A-csoporthoz tartozik. A távirat ismerteté­se után több dolgozó jelentkezett az üzem- vezetőség irodájában és felajánlották, segít­ségüket * az élet-halál közt vergődő gépkocsi- vezető megmentésére. A bőrátültetéssel végzett műtét sikerült,, s van remény arra, hogy Csaba. Jenő gyó­gyultam visszatér m un­kahelyére. . A tröszt üzemi bi­zottsága, szállítási üze­me és Csaba Jenő hoz­zátartozói köszönetéi mondanak mindazok­nak, akik együttérző szívvel igyekeztek meg m enteni. d olgozo ­társuk életét. Oláh József űb. titkár. Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt, szállító üzeme Ők írják, nem mi mondjuk RWDABANYA-:_íT w Működésre készen állnak a mintegy 70 méteres szállítószalagok. Nagy segítségét jelent vas- és acél­gyártásunkban. Az ércbányából ide­szállított érget. mégőröljük, pörköl­jük, aztán mágneses berendezések, szeparátorok segítségével az ércből kiválasztjuk a vasoxidot. Előnye, hogy’ a gyárakba a tiszta vasoxidot szállítjuk, ami megkönnyíti a szállí­tást., ugyanakkor, — hogy megszaba­dítottuk a meddő anyagoktól — meg­gyorsítja a vasgyártást is. A vissza­maradó meddő anyagokból pedig a fársüzemben, a baritdúsitóműben — amelynek építését 1963-ban fejezzük be — értékes festékanyagokat, fúró- iszapolajanyagot, valamint más érté­kes, az iparban szinté nélkülözhetet­len termékekét nyerünk, A CSTLLEBUKTATÓNÁL a ma­“ gasba kapaszkodás után rövid pihenőt tartunk. A főmérnök a már A francul, üzleti körök „Perspecti­ves Economiqués” című tájékoztató­ja 1Ó59. október 8-i szamában közöl­te Jacques Gascuel neves közgaz­dásznak ff két világrendszer verse­nyéről szóló cikkét, melyben egye­bek között az alábbiak olvashatók: . ,Az új orosz űrrakéta, sikeres fel­lövése, a népi Kína tízéves fennállá­sának eredményei, a Nyugat szűnni nem akaró kudarcai a kozmikus kí­sérletek terén és ingadozásai a fej­lődés utján — mindez szem peszok • en bizonyítja a. szabad világ struk­túrájának és módszereinek hiányos­ságait. A Holdat megkerülő rakéta* sikeres felbocsátása, kereken két év­vel a nem kevésbé sikeres első orosz mesterséges hold elindítása után. a néhány héttel ezelőtt elsőként a Holdra érkező rakéta, a tudományos eredmények, amelyekről ezek a cso­dálatos teljesítmények tanúskodnak, éppúgy, mint a kohászat, a vegyészet és az elektronika terén elért techni­kai haladás megcáfolhatatlanul " bi­zonyítja, hogy eredményesség szem­pontjából mekkora fölényben van az egyik rendszer a másikkal szem­ben. Az emberek mindenütt can be­rek: anyagi javakból és eszközökből pedig az Egyesült Államok többel rendelkezik, mint vetélytársai. így tehát a siker titka a rendszerben rejlik. Másrészt egyetlen példa sincs ar­ra, hogy ff tőkés rendszer valameltf országban képes left volna. 1957 óta 50 százalékkal növelni. a.z acélterme­lést, 35 százalékkal a. gabonaterme­lést, 100 millió gyereket iskolába juttatni, leküzdeni az éhínséget, a járványokat, a valutaválságot — ezeket a. fekélyeket. n,melyeidet év­századok. óta, gyógyít hatatlannak tar­tanak — mint. ahogyan ez Kínában történt. Nehezen feltételezhető, hogy ezek az eredmények hatástalanok maradnak a gazdaságilag elmara­dott országokban, különösen Afriká­iban, hogy az ottani emberek nem ' ónnak !e belőlük a marxizmusra, nézve kedvező következtetéseket. E sikerek titkára nem nehéz rá­jönni. A titok nyitja az erőfeszíté­seknek pontosan meghatározott cé­lokra való összpontosítása és a köz­érdekű problémák előtérbe helyezé­se a kizárólagoe magánérdekkel szembén A nyugati világban éppen a magánérdekek uralma, ezeknek az érdekeknek összeütközése és össze­fonódása szorítja háttérbe és fojtja meg a közérdeket, fékezi le a hala­dást és kelt zavart, és bátortalanságot az ifjúságban, amely aztán egrre ke­vésbé érdeklődik a politikai élet iránt, sőt az ország jövője iránt is SAN FRANCISCO. Dávid Adrian. dokkmunkás, oka kicserélte sapka.jat Hruscsov mintsz- terelnök kalapjával, a,mikor a. szov­jet kormányfő Sa,n Franciscóban járt, vagy dilemma, előtt áll ..Sokg,^ akiknek tartozom,, csodálkoznak azon., hogy máért, vem. adom. el a ka-, lapot” — mondta Adrian. Már öt­száz dollárt is ajánlottak neki a vi.- lágosszürke kalapért és több tytres- kedő csábító ajánlatokat tett arra, hogy a kalapot adja bérbe kirakati bemutatóra. ,£zámom.ra ez a. kalap csu.pan jel-- kép — mondotta. Adrian — s nem te­kintem, kereskedelPú cikknek, már csak azért sem, mert 6 (mármint Hruscsov) is ígéretet tett, hogy mént becses emléket fogja megőrizem, sap­kámat." Ha más megoldás nem, mutatkozik, akkor M. Adrian árverésre bocsátja a ka.1a.pot, hogy egy vak barátját its­liolázta-thassa.. +Ezt. bizony nem. tenném, valami szívesen — mondotta —mart hát, milyen fényt vetne az Egyesült Ál­lamokra, ha Mr. Hruscsov kalapját, kellene eladnom., hogy egy vak diá­kot. iskolai tanulmányaihoz segít­sek!” (Az Amerikai Magyar Saó 195& október 22-i számából.) „Az amerikaiak fájdalmasan ta­pasztalták, hogy az oroszok fölény­be kerültek az űrkutatás terén. Mos*, pedig az amerikai szenátus két bi­zottságát képviselő küldöttség, amely egy hónap alatt 12 ezer mérföldé» utat tett meg a. Szovjetunióban, meg­győző hizonyítékokat szerzett arróL hogy a Szovjetunió a vizierőműópí- tés terére is megelőzte art Egyesült Államokat. ^ Komolyan kell vennünk az orosz vízienergia termelési programot, * e program esetleges nemzetközi' kihatását. Ha lebecsülnénk ará­nyait és jelentőségét, ez épp oly veszélyekkel járhatna, mint­ha az irányítható lövedékek ée rakéták terén elért orosz haladást becsülnénk le. Az energiaipari prog­ram. ha kevésbé látványos is. végső- eoron még nagyobb jelentőségű le­het, mint a rakéta- és űrkutatási program, mert a modem állam ipari kapacitásának alapja — a vülamos- .áram ” elkészült, távolba nyúló bányavasút irányába int. — Ezen a vágányon szállítjuk ide a kibányászott ércet. Úgy látszott, ezévben nem tudunk elkészülni vele. A kivitelező vállalat csak I960 ‘ú.pri- lisára tudta vállalni a felsővezeték •vasszerkezeti tartóoszlopainak elké­szítését. Főtt. ?r fejünk, mit tegyünk. Egyik dolgozónknak eszébe jutott, bogy Komlón látott ilyen oszlopokat, A komlóiak szívesen rendelkezé­sünkre bocsátották, nekik nem kel- lelt. Tgy készülhettünk el vele ez év ■'.'égére. A csillebuktató nem valami pa­rányi épület. ..Alig*’ húsz méternyire nyúlik a föld mélyébe Szerkezete is nagyméretű Láncos adagolója — hogy a vibrátorokról ne is beszél­jünk — elámulásra késztetik a láto­gatót A hatalmas láncszemekbe» bői eredő fura, komikus helyze£e&. És, hogy ez vom csak prózában, versben, drámában, avagy slágerben elbeszélve hatásos, hanem fényké­pen ábrázolva is, — bizonyítja., hogy PPVilyen témájú kép nyerte'el a fo­tókiállítás zsv.ribizottságának a leg- | ’agyóbb tetszését. 2 A kép címe: „Ti csak beszélyetekr i kép két vásárló asszonyt ábrázol, | mint n beszélgetésbe belemeleged- I észre sem veszik, hogy a szaty­rukban elhelyezett jégtábla aprócska j 'alakot alkotva lábuk körül, olvad. | l kép főalakja egy kisfiú, aki a. két I.iszony között. Iáhát megvetve, sem- Kmivel sem törődve, nagyokat harap kezében lévő dinnyekaréjből. I A nagy sikert aratott fotót tcsí. 1 Zoltán, miskolci fotós készítette. A ráállításon részt vett nyolc ország —« |közel 180 fotója, előtt Écsi Zoltán ez- I-cl * képével elnyerte az első dijat. | ---------—o—-------­l Megkezdték az újszerű bű tor vásznak gyártását A bútorvászon gyártása textilipa- Jvunknak meglehetősen elhanyagolt £ terű Jete volt | A tapasztaltak ‘arra indították az J Iparmű veszeti Tanácsot és a Kony- inyű ipari Minisztérium Lenipari Igaz. igatóságát, hogy ebben az évben pá­lyázatot hirdessenek újszerű szövésű | bú torvászna kra is. jj? A Csillaghegyi Len áru gyár, a JGyőri Lenárugyár és a Budakalászi ‘»Textilmüvek tizenhat féle alapanyag­ából gyártottak mintát amelyből ha­jtőt fogadott el a zsűri. Erre a hatféle 5alapanyagra nyomták azt. a nyolc imintát — egyenként 3—5 szináílá*- Jban — amelyet a bírálóbizottság a 5 határidőre beküldött hatvannyolc }rajzból elfogadott és gyártásra alkal- jímasnak ítélt. A minta anyagokat és taz előállításukhoz szükséges műszaki l felszerelést terven felül készítették el sa gyárak dolgozói. A Budakalászi iTextilmű vekben .megkezdődött az jtóiső végek gyártása. A Lenker váUa- £lal ipari feldolgozás (bútorkárpito Izás) céljára kötött le nagyobb meny- ^oyiséget és érdeklődik az újfajta ^anyagok iránt a. külkereskedelem ia. íA 130 cm szél«» lenvászonanyagofe j|méteráruként 70—S0 forintos árban ^kendnek forgalomba a jövő év ed** mén-e, parányinak hat, egy emberi \ tenyér. ; A hónap elejétől teljes ütemben« folyik a gépj berendezések beszere-: lése és a gépek bejáratása. Néhol ap-j róbb hibák mutatkoznak — általá-« ban így van ez egy-egy új üzem „be-* járatásakor” — és ezeket a hibákat^ most igyekeznek kiküszöbölni, meg-; szüntetni, hogy később ne okozzanak1 nagyobb bajt. — Mikor, kezdik a kísérleti üze-i meltetést? 1 Pálfi főmérnök elgondolkozva vá-i laszol. Látvszik, mérlegeli a lehetősé-1 geket. — Ügy hiszem, februárban, megkezdhetjük. — És a termelést? ... — Áprilisban... — mondja olyan hangsúllyal, amiből kicsendül az óhaj: „bár már ott tartanánk”. Nem' könnyű a munka. 15 vállalat — 450 ember dolgozik a dúsítómű építésén;1 munkájukat nem könnvű összehan-: golni. Néha egymás útját keresztezik.i Az égjük vállalat például betonutat1 épít (egyébként a belső betonutakat1 már teljesen elkészítették), — a má­sik vállalat kocsija végiggázol a még1 meg nem kötött betonútonr Ilyen és1 hasonló, szinte elkerülhetetlen ne-! hézségek adódnak. A HEGYOLDALNAK lárma sz­^ kocíó dúsítóművel szemben, az1 országút túlsó oldalán, a dombolda­lon barátságos, emeletes munkásla­kások ablakai bámulnak a dúsító-1 műre. — Ezeket a dúsítómű dolgozói ré-1 szere építették? ' — Igen, eddig hét épület, mintegy\ ”00 lakás készült el. Még háromszáz: lakást építünk — a tervek szerint' — iskolával, óvodával, üzletházzal. ] Erőteljesen betört ide az újkor,' mely a szántóföldek helyén új üzo-' met emel, várossá növeli a bánya- < telepet és megváltoztatja nemcsak a környék arculatát-, hanem as ember] számára másfajta életkörülményeket; is teremt. .« CSORBA BARNA: Fényfcéneate? SZABADOS CTÖRGY: Budapesten, a KPVDSZ által meg­rendezett Nemzetközi Fotókiállítás ismét tanúbizonyságát adta, hogy a, leghalásabb témák egyike még ma is az asszonyok bőbeszédűsége és az eb­Miskolci siker a KPVDSZ Nemzetkifzl Fotókiállításén -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom