Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

ff esZAKMAGTARORSZAG Vasárnap, 1959. december 13. hajdani lakosztálya — kényelmes fo teljéiben Schneck János klubvezeti igen dicséretes vendéglátása mellet nagyon kellemesen és hasznosan tel az idő. Bányászok mondták el véle ményüket a kulturális élet napi kér déseiről, a színház munkájáról* szí neszek ismerkedtek a bányászok éle tének ezernyi apró gondjával, örö méyel. Kedves kis epizód résztvevő is lehettek a vendégek. A klubbal égj épületben lévő bányász napközi ott hon apróságai búcsúztatták a nyug díjba távozó Kotula nénit, aki eddi* ellátta őket ízes falatokkal. A sza kácsnéni búcsúztatására kitettek ma gukért a kicsik: egymást követték í versek, dalok. A kis műsor a mos nézővé, illetve hallgatóvá vált színé­szeknek is igen tetszett és után« ugyancsak összebarátkoztak a sze replők és a nézők. A legnépszérűbl feldőlt Jákó Pál volt, de bőven ju­tott a kicsinyek szeretetéből Nyilas- sy Juditnak, Pintér Ilának. Balogh Emesének és másoknak is. ♦ MAR ERŐSEN esteledett, amikor az álsótelepi kultürotthonban össze­gyülekeztek a sajószentpéteri bá- nyász-kultúrmunkások, hogy rövidke ízelítőt adjanak felkészültségükből és véleményt kérjenek arról a színház tagjaitól; Láttunk egy táncpróbát, egy részletet, a „Bástyasétány 77” című operettből, amelyet karácsony­kor mutatnak be. : hallottuk Varga Anikó és. Andrejkó Lajos kettősét, Budai Béla énekszámát, Jáoosdeák Mátyásné ének-zongoraszámát, Ró­zsaligeti Béla koníeranszát és nem utolsó sorban a kultúrotthon . nagy­szerű tánczeriekarát. Nagyon hasz­nos volt a bemutató utáni' vélemény- csei’e, amikor a hivatásos színművé­szek, rendezők elmondták a látotíak- kal, hallottakkal kapcsolatos vélemé­nyüket, tanácsukat. Hisszük, hogy mindez hasznára válik a szentpéteri öntevékeny mozgalomnak. Egyébként a kis rögtönzött bemutató-is a szent- péterí bányászok kultúra-sze^tetó- ről és jó felkészültségéről tanúsko­dott. Csereképpen a vendége^ is rög­tönözték egy kis műsort: Fehér Tibor humoros magénszáma igen nagy de­rültséget keltett, nagyon tetszett egy vidám székely népballada Nyilassy Judit előadásában és Balogh Emese három verse (egy Kosztolányi, egy Tóth Árpád és Shakespeare 75. szo­nettje). Estére benépesült a bányász kuí- túrotthon. A kultúrmunkásokon kí­vül számosán eljöttek a délelőtti MÁR ÉJSZAKÁBA hajlott az idő, a bányatelep házacskái már sötét ablakokkal tekintettek a decemberi esthomályba, amikor — a sok-sok marasztaló szó ellenére — íelberre- gett a színházi busz motorja és Kál­mán bácsi Miskolc felé fordította a kormánykereket. A tucatnyi szí­nészen nyoma sem volt a tájelőadá­sokból való hazautazáskor' tapasztal­ható fáradtságnak. Valami ünnepé­lyes lelkesedés érződött a kocsiban, „íme, ez a bányászközönség, akik­hez viszonylag elég ritkán jutunk el és akik mindig szívesen várnak min­ket! A szentpéteri bányászok mától nemcsak egyszerűen nézők szá­munkra, hanem barátaink is, akik ismerik a problémáinkat és akiknek életét — ha csak nagy általánosság­ban is — mi is ismerjük...” Visszafelé az úton, de azóta is- so­kat beszélgettünk a színház vezetői­vel és művészeivel erről a látogatás­ról. Közös a megállapítás: az első ilyen jellegű látogatás jó, hasznos volt. A szívélyes fogadtatás arról győzött meg, hogy üzemeink dolgo­zói baráti szeretettel várják a szín­ház dolgozóit, a színházi embereket, kosztüm és maszk nélkül is. Ezen' az úton tovább kell menni, mind több üzem és tsz dolgozóival kell meg­teremteni . a baráti kapcsolatot, amely & színművészt, a bányászt, a gyári munkást, a szántóföldek dol­gozó j át és az 'i inodáifc dolgozói t meg­bonthatatlan. egységbe fogja. A sajószentpéteri találkozó ennek a jó kapcsolatnak kezdetet jelentő baráti kézszorítás volt. BENEDEK MIKLÖS 112 százalékos tervtúlteljesítés A Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központja december 1-re teljesítette éves tervét, s^mint ahogy azt az élkészült statisztikai kimuta­tások mutatják, eredményesen zár­ták az 1959-es esztendőt. Zöldség-, gyümölcsfelvásárlási tervüket 112, zöldség-, gyümölcsértékesítési tervü­ket pedig 106 százalékra teljesítet­ték. A vegyescikkek forgalma is el­érte a 104 százalékot. Ezzel az ered­ménnyel , lehetővé tették a téli táro­lásra való helyes és időbeni felké­szülést. Miskolc országosan második az iskolák társadalmi segítésénél versenymozgalmában mogatása. amelyet sok általános és középisko­lának, óvodának nyúj­tott mind anyagiakban, mind erkölcsiekben. Most e.munkájuk ered­ményeként a Lenin Kohászati Művek igaz­gatóságát miniszteri el­ismerésben részesítette a Művelődésügyi Mi­nisztérium. Az üzemek mellett igen jelentős része van az országo­san is szép eredmény­ben a szülői munlza- közösségek aktivitásá­nak. Az iskolák külön eredményeit tekintve városunk országosan két első helyezést ért el. A miskolci Kohó- ipari Technikum az is­kolák társadalmi meg­segítése versenymozga­lomban országosan első helyezést ért el és en­nek megfelelően ván­dorzászlót kapott, a V illamosipari Techni­kum pedig országosan második helyezéssel és az énnek megfelelő vándorzászlóval zárta a tavalyi tanévben a ve rse ny mozgalmat. A szép eredmény elsősorban a városi ta­nács végrehajtó bizott­sága és művelődésügyi osztálya munkáját di­cséri. É munkáért a A z. iskolák és az óvodák társadal­mi segítésére az 1956— 57-es tanévben GyŐr- Sopron megye — a há­roméves terv időszaká­ra — versenymozgal­mat indított, amelybe Miskolc város is bekap­csolódott. E versenyben az 1957—58-as tanév­ben Miskolc a hetedik helyezést érte el, a ta­valyi 1958—59-es tan­évben pedig országos viszonylatban a máso­dik lett. * társadalmi segítés összege 3 millió 586.915 forint. Az egy tanulóra eső átlag 166.5 forint. Ez az eredmény a miskolci szülők, dol­gozók, , a nagyüzemek áldozatkészségét, a fia­talság nevelése iránt érzett felelősségét di­cséri. Egyre több azok- ndk a patronáló szer­veknek a száma, ame­lyek szívesen hoznak áldozatot a közösség, a gyermekek érdekében és “őszintén Örülnek a közös munka — az is­kola és a nagyüzem gyümölcsöző kapcso­lata — jó eredményei­nek. A patronáló üze­meink közül különösen kiemelkedik a Lenin Kohászati Művek tá­Müvelődésügyi Minisz­térium verseny zászlóval jutalmazta a városi ta­nács művelődésügyi osztályát. Az elismerő kitüntetéseket a végre­hajtó bizottság üléséit Fekete László elvtárs, a városi tanács vb. el­nöke nyújtotta át mind a művelődésügyi osz­tálynak, mind a kitün­tetett nagyüzemnek és iskoláknak. A városi tanács elnöke melegen köszönte a Lenin Ko­hászati Művek igazga­tóságának áldozatos, a művelődést tevékenyen és sokrétűen segítő munkáját. Elismerését fejezte ki a végrehajtó bizottság nevében « verseny mozgalomban kiemelkedő eredményt elért iskoláknak, mély­íti el hozzásegítették Miskolc várost ahhoz, hogy országosan máso­dik helyezést ért el. A végrehajtó bizott­ság ülésén, a Művelő­désügyi Minisztérium részéröl Rózsa András elvtárs köszönte meg a végrehajtó bizottság­nak, az iskolák társa­dalmi megsegítése és általában a művelődés terén végzett eredmé­nyes. kiemelkedő jó munkáját. Az ónodi népkönyvtárban A Z ÓNODI letéti könyvtár nagy ■***• változáson megy át ez év fo­lyamán: tanácsi kezelésbe kerül és ez nagy fejlődést, nagy átalakulást jelent a könyvtár életéten. Ónod nagyközség a miskolci já­rásban. A könyvtár a művelődési otthonban kapott helyet, itt van már évek óta. Ez év elején egy ki­csit kicsinosították a könyvtárszo­bát. aztán bizonyos átalakítási mun­kálatokat végeztek, amelyhez pénz­ügyileg a megyei könyvtár is hozzá­járult; de sok jóindulat volt a községi tanács vezetőiben ft. Egy évvél ezelőtt a téli hónapok -alatt még kölcsönzési napokon is hideg volt a • könyvtárszobában. Ma már. amikor belépek, barátságos meleg fogad. Asztalok,' székek. Akinek ked­ve, tartja, leül és olvas. Véletlenül éppen csütörtökön látogattam el, amikor kölcsönzési órát tartott a könyvtáros. A kölcsönző asztalnál több olvasó türelmesen várakozott, rhíg á könyvtáros— Géczy Antal ta­nár — a kölcsönzést végezte. Öröm végignézni a berendezett kis könyv­társzobán, de még nagyobb öröm nézni az érdeklődőkét, asszonyokat, bácsikat, fiatalokat, akik mind arra várjak, hogy valami- jó olvasnivalót kapjanak. De türelmetlenkedni, kár, hisz van miből adnia a könyvtáros­nak. Több mint 800 kötettel rendel­ni BANYÁSZKLUB VOLT a kö­vetkező állomás. Az egykori bánya- főtanácsosi rezidencia — vitéz Ron- kay Ferenc képviselő Öméltósága -----------o----------­A bét könyvujdonságai \tozik. a felszabadulás után [ kultúrált hangú Horatius [fordításaival jelentkezett, majd az elmúlt évben olvas- [rnányos, ókori tárgyú regénye: A nőstény farkas látott i napvilágot. Ebben a regényében újkori témához nyúlt, polgári család szétzüllését ábrázolja a második világ­háború idején. Hősei a középosztály ismert figurái, akik nem tö­rődve az idő múlásával, igyekeznek apáról fiúra testálni a „jólszitúált” polgári életmódot. Struccpolitika ez, kis­polgári korlátoltság, — egyszerűen nem akarnak tudo­mást venni a kis köreiket zavaró történelmi esemé­nyekről. Állóvíz ez, ahogy az író az első fejezet címével is jellemzi a családot. Ebből az állóvízből indul a regény cselekménye. Az író végigvezeti a családot és ismerőseit a korszak nagy megdöbbenésén, mikor neg kell érezniük, hogy a tudo­másul nem vett történelem f betör mindenhová, akár akarják, akár nem. A következő lépés a nagy kiábrán­dulás. Ez előbb-utóbb szembeállíija őket a tomboló öh- kénnyel. És végül az utolsó lépés a felszabadulás, ami­kor minden megvilágosodik. így vázolhatnánk röviden a regény vázát. Az író ezt a folyamatot nem a közisbiert történelmi esemé­nyeken mutatja be, a cselekmény nem szorítkozik a történelem illusztrálására. Azt mutatja be, hogyan hat a történelem a hőseire. # A felébredés és tisztázódás tragédiák sorozatán érik meg. Aki nem tud felelni arra a kérdésre, amit az élet, a. kor feltesz neki — elpusztul. A VILÁGHÁBORÚ kitörése még nem zavarja meg a család egyensúlyát. Hisz az földrajzilag messze volt. De egy éjszaka már a halál hidege suhintja meg a társaságot, amikor Chopin Polonaise és a gyászinduló hangjaira figyelve Varsó végső perceiről értesülnek. A LEGELSŐ ÁLDOZAT a nagyobbik fiú, Gábor. Végigjárta a lengyel és a Don-menti frontot, el­jutott odáig, hogy észrevegye a háború értelmetlenségét. Végül, amint a fagy elöl menekül, a németek golyója végez vele. Öccse, Laci, az ellentáborb,a sodródott és a nyilasok közé állt. Még saját sógornőjét is deportáltatta. És még az utolsó pillanatig is harcolni akart Buda­pesten,* de menekülés közben saját társai taposták agyon. Barátja Seres István, a sebészorvos félkarját veszítette el, míg rájött, hogy régi eszményei mind- csalókák voltak. Másik barátja, Kántor Miklós a regény •kt TfRDÖDY JÁNOS ismer- ^ tebb íróink közé tar­kezik az ónodi könyvtár. Á miskolci járásban még népi minden község könyvtára áll ilyen jól, mint az ónodi. De ez a 800 kötet hogyan ke­rült ide? 1954-ben még egészen cse­kély könyvállománya volt. De Géczy Antal könyvtáros nagyon sokszor be­járt a Megyei Könyvtárba, hogy újabb könyvanyagöt kérjen, kapott is minden esetben, hiszen nagy for­galmat biztosított a könyveknek. 1957-ben 5835 kötet, 1958-ban 4450 kötet, 1959-ben pedig több mint 400® kötet könyvet adott olvasói kezébe. öregek és fiatalok egyaránt szíve* sen járnak el a könyvtárba. Két hat­van é^en félüliv nyugdíját bácsik« •' érkezett hónuk alatt könyvekkel tÖ-; mött táska. Egyiknél- négy vagy öt könyv is van. Amikor rpegkérdezem* hogy talán sok is ennyi könyv há­rom hétre, tiltakoznak, az ellenkező­jét állítják ..» Gyerekek jönnek . Ötödik osztályosnál kisebbet nem ta­lálunk köztük, mert csak ötödik osz­tálytól felfelé iratkozhatnak be a könyvtárba. így aztán dicsőség­számba megy a tanulók között, ha már tagjai lehetnek — ahogy , ők mondják — a felnőtt könyvtárnak. Az iskolában is van iskolai könyv­tár, onnan kaphatnak könyveket az alsó osztályosok. 142 beiratkozott olvasót tart nyil­ván a könyvtáros, ebből 53 ötödik osztályon felüli iskolás. A felnőttek és a gyermekek közötti arány nagyon jó, csak lenne még kicsit több az ol­vasók száma. Ónod majdnem 3000 lelket számlál s ebből a 142 látogató nagyon kicsi százalék. \ [OKAIT, MIKSZÁTHOT, Mó- riczot- olvassák a legszí ve­seben és érdeklődnek az új magyar irodalom iránt is. Meglepő volt szá* momra, amikor a két nyugdíjas bácsi mai íróktól is kért könyvet a könyv­tárostól. Vannak bizonyos könyv­címek, amelyeket egyes olvasók .„aranyat-érőnek” neveznek. Egy kö­zépkorú nénike kérte, hogy jegyezze elő neki a könyvtáros a Kőszívű em­ber fiait, mert már régen szerelte . volna elolvasni,- de sohasem tud hoz­zájutni, mert . mindig kézben van. A könyvtár ismeretterjesztő művei rit­kábban kerülnek ugyan el az olva­sókhoz, de ezeket is ajánlja a. könyv­táros. A továbbképző tanfolyam hall­gatói sok, számukra fontos mezőgaz- , dasági. szakkönyvet kölcsönöztek ki a ^könyvtárból. Még az 53 iskolás olvasó részére % kevés az ifjúsági könyv. Az, ifjúsági könyveknek nagyon nagy a íörgal- , műk, a felnőttek is szívesen forgat­ják, de hamar tönkremennek, és nem tudja a könyvtáros pótolni azokat. Mit adott a tanács a könyvtár fej-. Vesztéséhez? Ebben az évben már sok mindent. Hozzájárult a helyiség rendbehozatalához. 5000 forintot biz­tosított a költségvetésből és ezenkí­vül 800 forintot a községfejlesztés­ből. Ha még' lesz rá lehetőség, még mindig fog adni ebben az évben. Az ötezer forintból kapott a könyvtár egy szép könyvszekrényt, több mint 100 kötet könyvet. 1960-ban pedig 6000 forint van biztosítva a könyvtár fenntartására. A községi tanács veze­tői a könyvtárosnak minden segítsé­get megadnak, jó az együttműködés, és ez megmutatkozik a könyvtár munkájában. Reyiéljük; ez a jó példa továbbterjed más községekbe is. Orosz Mihály 1 beri-módra élni akaró jellem húzódott meg. O az egyet­len, aki illúzió nélkül él a polgárok között, de arra, hegy valami neki is megfelelő eszmét keressen, már nincs ereje. . A regény legjelentősebb alakja, a Bodnár család leánytagja, Márta. Hosszú vívódás, sőt zsákutcák elle­nére csak ö találja meg közülük az igazi utat. Márta útja. először egy német ügynök, Körner Ottó felé viszi. De Kántor Miklós hatására szakít vele. Miklós csak elin­dítani tudja új útján. Bátyja egy elesett bajtársának Özvegye vezeti tovább. Útja az Ócsai bácsik, a munká­sok oldalára viszi, s az ő segítségükkel találja meg a kapcsolatot az igazi ellenállókkal, és éli túl megtisztulva a borzalmak napjait. A családfő pusztulása is szimbolikus. A felszaba­dulás pillanatában vége az addigi életformájának, nem tud újat találni. Egy robbanás, amely valamelyik raktárban felhalmozott pehely-áradatof szakít pincé­jükre, — megöli. Megfullad. 1 A REGÉNY SZERKEZETE logikusan éé biztosan megkomponált alapokon nyugszik. Igazi problé­mákat mutat be az író, alakjairól elhisszük, hogy ilye­nek és hozzájuk hasonlóak sokan voltak a második világháború idején. Talán csak a nyilassá lett kisebbik fiú alakja túl elnagyolt, szokványos. Stílusában igen olvasmányos, a figyelmet mind­végig le tudja kötni. Emellett érezni az író igényes­ségét is, mind a téma■ megválasztásában, mind a meg­oldásban és a rendkívül ügyes lélekrajzban, mély talán a kompozíció mellett legnagyobb érdeme a regénynék. A cselekményen végigvonuló sok tragikus esemény végül mégsem lehangoló, az író túlmutat a véres ese­ményeken. A negyedik lovas cím is a rendkívüli esemé­nyekre utal. (János: Jelenések könyvéből idézi a könyv mottóját a híres negyedik loVásról, a halál megszemé­lyesítőjéről.) Végeredményben kitűzött feladatát meg tudta oldani az író, bemutatta egy alapját vesztett életforma szétzüllését és a belőle kivezető utat. Azt hisszük, mindazok, akik a gazdag cselekményű könyveket sze­retik, és azok is. akik a színvonalas megoldást kérik számon a regénytől, megelégedéssel fogják olvasni Erdődy János: A negyedik lovas című könyvét. KABDEBÓ LÓRÁNT, egyik érdekes figurája. Ci-, nikus, kiábrándult, céltalan, \ léha polgár. De ez alatt az ( álarc alatt, pan ióízlésű. em- , ERDŐD Y JÁNOS* i negyedik lovas 3\ Kossuth Kiadónál megjelenti Gombó Pál és Lovászi Ferenc Kíná­ról szóló színes, érdekes útikönyve „Folyó a hegygerincen” címmel. A Gondolat Kiadó közreadta Zádor (i István Kossuth-dí jas festőművész »Egy félévszázad rajzokban” című, \ egész életművét tükröző albumát. (i A Szépirodalmi Kiadó újdonsága (i Kardos László »Vázlatok, esszék, kri- (i tikák” című kötete. A Zeneműkiadó-(i náí jelent meg Gál György Sándor | | és Somogyi Vilmos „Operettek \ könyve” című munkája az operett történetéről. Csehszlovák orvos-írónő Volanska . i műve a „Méreg” című orvosregény.. i Ismét megjelent Remenyik Zsigmond, ( „Mese habbal” című szatirikus írása ,, és Tamási Áron „Hazai tükör” című V nagysikerű történelmi regénye. Üj verseskönyv a Csepelen élő i Tornai József első kötete, a „Paradi- ( csommadár”. Román író novelláit.( foglalja magában az Európánál meg-' y •jelent „Üres a fészek” című kötet. Schubert életét örökíti meg Ambrózy Ágoston „Borostyán” című regényé.! A Táncsics Utikalandok sorozatának \ új kötete Fiedler Madagaszkárról |' szóló könyve, az „Ambinanitelo”. < > Luise Rims er német írónő novelláit (• tartalmazza a Modern Könyvtár új|» kötete, a „Jan Lobéi Varsóból” cím-|i mel. .Az Ifjúsági Kiskönyvtárban (i négy Itötetben látott napvilágot Jókai | > Mór regénye, az „És mégis mozog aj föld”, Móra Ferenc ifjúsági műveiből (> kétféle, három—három kötetes gyűj- ^ > fcemény jelent meg a legifjabbak esi öfc-serdültebk ifjúság számára. ‘: műszak dolgozói közül, többen csa­ládostól. Kötetlen baráti beszélgetés, szórakozás közben került egymáshoz közelebb a színész és a bányász. Ter­vek születtek a jól kezdett barátság továbbfejlesztésére, a kapcsolatok további építésére. Ez a találkozó, ez az első kézfogás nagyon jól sikerült és igen hasznos volt. Eredményei — mindkét fél részéről — a későbbiek­ben fognak hasznosan megmutat­kozni. A találkozó szervezéséért, a vendégek kalauzolgatásáért, a szíves vendéglátásért a bányász szakszer­vezetnek, a szentpéteri bányászok­nak — köztük elsősorban Lukács László .bányaigazgatónak, Jáni Gyu­la főmérnöknek, Nikodémusz Mi­hály üb. elnöknek. Mező Jenő sport­vezetőnek, Horny ák Józsefnek és Kulcsár Sandornénak, a kultúrott­hon vezetőinek — jár a hasznosan kezdeményezőknek k i i áró H ícséret. A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ öreg autóbusza vidáman nyelte a ki­lométereket a sajószentpéteri mű­úton. Akik a községben az érkező autóbuszt látták, csodálkozva néztek utána: mára nem hirdettek színházi előadást. Nem is vendégszereplésre jöttek a színház tagjai. Díszleteket, jelmezeket sem hozott a kocsi. Tu­catnyi színházi tag ült benne, akik azért utaztak Sajószentpéterre, hogy a bányászokká? találkozzanak baráti közelségben, emberközelben, amikor nem választja el őket egymástól á ri­valda. Három hét óta nem volt sza­badnapjuk, a színházavatás előké­születei minden percüket lekötötték, de az első szabadnapon készséggel tettek eleget a szíves, meghívásnak, hogy látogassák meg a szentpéteri bányászokat munkahelyükön, klub­jukban, kultűrotthonukban.' * Az alsóteiepi rövid megállás után a Il-es aknához indult az autóbusz. Műszakváltás ideje közeledett. A fel­olvasóban a telepi legényszálló fia­taljái s a telepi lakók várakoztak. Nemsokára megérkeztek a községbe- liek, is. Zsúfolásig megtelt az öreg helyiség. Percek alatt megbarátkoz­tak a bányászok és színészek-' Csizi József aknavezető főmérnök és Jákó Bál színházigazgató ismertették rövi­den a látogatás célját, aztán kis, be­szélgető csoportok alakultak. Az egyik csoport közepén Jákó Pál, a másikban Némethy Ferenc, egy távo­labbiban Fehér Tibor, másokban Szilágyi Albert, Nyilassy Judit, Kal­már Péter, Arday Aladár kérdezett, — s felelt... A legényszállás fiatal­jai Balogh ÉmeSe és Szabados Amb­rus körül -csoportosultak. (Szabados a község szülötte). — Nehéz volna el­számlálni milyen kérdések körül for­gott a beszélgetés. Érdeklődték a szí­nészek és érdeklődtek a bányászok: munkakörülményekről, szociális, el- ellátottságról, színházi kulisszatit­kokról, tervekről. Egy-két* apróságot érdemes meg­említenünk. A legényszálláson lakóik elpanaszolták, hogy nem kielégítő, a kulturális ellátottságuk. Az ott lévő 50—60 kötet könyv kevés. (Utána ér­tesültünk arról, hogy a "kultúrotthon még ebben az évben mintegy 2000 forint értékben növeli könyvtári ál­lományukat.) Nincsen rádiójuk, csak a sakk és a ping-pong ad módot a kultúrált szórakozásra. Nagyon örül­nének, ha a színház művészei, az al­sótelepi kultűrházii ritka vendég- szereplésen kívül, olykor eljönnének hozzájuk is és akár a felolvasóban, akár pedig a legényszálló alkalmas helyiségében, rövid műsorral egy- egy emlékezetes estet szereznének nekik. Műszakváltás után a feljövő bá­nyászokkal folytatódott a beszélgetés, majd a bánya vezetői a lejtaknát, a külső létesítményeket mutatták mag. A legtöbb színésznek ez annyira ér­dekes volt, mintha a bányászokat ve­zették volna be a színházi zsinórpad­lás labirintusába és- olyan tisztelő csodálattal nézték a fúrógépet, mint majd a látogatást rövidesen viszonzó bányászok szemlélik majd a színház iényorgonáját. KEZSZORITAS Bányász-színműretalálkozó Sajószentpéteren

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom