Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-20 / 299. szám
Vasam»!*, 1*59. december 29. fiS« AK MAGXAKORS2AG 7 As 99áramgyárba64 AZ ÓRAMUTATÓ hajnali ké^órát jelez. .. Lármásan, sürgetően csendül fel a Borsodi Hőerőmű főmérnöke éjjeli- szekrényére helyezett telefon. A főmérnök — Sárvári László — az ál— A kazánház művezetője, — mondja kísérőnk. — Fischer Jánosnak hívják. Egyébként pártvezetőségi tag is — teszi ^hozzá. Kikívánkozik belőlünk egy kérdés. BESZÉLGETÜNK ERRŐL-ARRÓL. Megtudjuk: Juhász elvtárs 10 éve kazángépész, Miskolcon lakik, onnan jár az erőműbe. Most éppen a műszerek állását figyeli, s’ időnként begyakorolt mozdulattal nyúl egy-egy kapcsolóhoz, fordít rajta és ellenőrzi a műszerek mutatóinak 'mozdulását. Utunk egy apró iroda, vagy mü- helyrész előtt visz el. Bent két lány serénykedik, lombikok között. — Ez a vegyilabor — mondja kísérőnk. Hamarosan előkerül ä művezető is. Juhász Lajos: ■— Tíz eve vagyon Kazan gépész, stcici«u czi <* műiméi, mából felvert ember aggódó pillantásával emeli füléhez a hallgatót. — ... A hatos kazánnál csőszakadás ... — hangzik a drót túlsó végén az ügyeletes mérnök riadt hangja. A főmérnök szeméből messze ropt>©n <*£ álom és míg az erőműhöz suhan vele $ gépkocsi, agycf lázasan dolgozik; hogyan lehet mielőbb elhárítani az üzemzavart? És irányításával munkások, műszakiak^ erejüket összevetve megkezdik a hiba kijavítását. Órák. napok telnek el? Ugyan ki. melyik munkás, műszaki vezető veszi észre az idő múlását? Számukra egy a fontos: az áramgyár” megállás nélkül onthassa az energiát, a gyárakba, bányákba. otthonokba... Az erőmű életének ez a mozzanata is elárulja, hogy itt sok olyan ember dolgozik, akinek élete összefonódott az erőmű életével. Egy fiatal üzemlechnikus. Vass László kalauzol bennünket a gigantikus „áramgyár* belsejében. Egész idő alatt fáradhatatlanul magyaráz. Olyan lelkesen, mint a drukkerek kedvenc csapatukról. Később tudjuk csak meg-; egy üzemzavar elHú- rítása ügy kívánta, hogy éj jel benn legyen és most — ennek folytatásaként — rendes napi feladatát végzi. — Fáradt lehet — jegyezzük meg — Itt gépek, műszerek dolgoznak. Nem válik maga az ember is géppé? Fischer elvtárs elmosolyodik ezen a kérdésen: — Nem. A gépeket emberek irányítják. És sok függ az embertől. Csak egy példát: nagyon szép eredményeket értünk el a kongresszusi versenyben. Most pedig a felszabadulási versenyre készülünk. — Dehát miben versenyezhetnek? Hogyan lehet a gépeket versenyre szólítani ? — A víz sózódik — mondja Ben- dicska Béla magyarázatképp — s a mi feladatunk az, hogy a sózó- dás fokát megállapítsuk. A sózódás nagyban fékezi az energiatermelést. Kiküszöbölésére pár napja áttértünk — az addigi mechanikus módszerek helyett — a tudományos módszerekre. A magyar és külföldi szakirodalom, a tapasztalatok fel- használásával kísérleteket folytatunk, hogyan lehetne a sózódást meggátolni. Milliókat takaríthatunk meg vele... A TURBINAÜZEMBEN egyenletes zümmögés fogad. A hatalmas gépek gőzíelhőket eregetnek, termelik az áramof. A baj nem jár egyedül — mondja a közmondás, így van az erőműben is. Október közepétől üzemzavar üzemzavart ér. Azonos hibák, a turbinák azonos lapátsorai mondták fel a szolgálatot. A kazán-karbantartók — becsületükre legyen mondva — kitettek magukért. Egy-egy turbinánál két- háromnapos előnyre is szert tettek. — És kiknek köszönhető ez? — Gúnya Mária mintavevőt: ~ A vie keménységét vizsgálom. — ő azonban tiltakozik. — Nem érdekes ... Megszoktuk Pedig ez több, mint megszokás. Valami egészen más ... Utunk — a központó irodából vezető folyosón át —. először a kazánházba vezet. A szállítószalag megállás nélkül ontja ide az anyagot. Az óriási kazánok naponta közel öOOO tonna selejt, illetve porszenet Kovács Gyula: — Ez az ^emésztenek” fel. Embert kéz nem érinti. Gépek szállítják, gépek őrlik meg púderfinomságúra, és gépek adagolják.*. Fűtők nincsenek, csak kazángépészek, akik precíz műszerek segítségével, karok, foggantyűk, kapcsolók elfordításával szabályozzák a kazánok „etetését”, a gőztermelést. A HOSSZÚ TEREMBEN egy zömök férfi közeledik felénk, — Ügyes kazángépész sok szenet, olajat megtakaríthat, gazdaságosabbá teheti a kazánok munkáját..Na. jöjjenek csak velem, — invitál. A hosszú épület túlsó végén állunk meg, a ID. számú kazánnál. Egy alacsony, élénk pillantása férfi figyeli a .műszerek rajzait. Juhász Lajosnak hívják. —■ Juhász elvtárs — mondja magyarázatképp a művezető — több hónapon át tartotta a kiváló dolgozó szintet. Egyébként nemrégiben vettük fel a tagjelöltek sorába és ezt a-nnak is köszönheti, hogy a kongresszusi versenybe« nagyszerűen dolgozott. kérdezzük Soós Istvántól, a karbantartók művezetőjétől. Szemüvege mögül meghökkeriten mered ránk. — Hm. Hát ezt el lehet mondani Ráki István, Kocsárdi István csoportvezetőkről, Molnár István, Spitz- müller István, Bárdos János lakatosokról, meg . .. Dehát, nem is akarom végigsorolni a neveket, mert ezt lehet mondani a csoport minden tagjáról. A turbina javítás kényes munka, itt ezredmilliméterre kell dolgozni és ha valaki belekezd a munkába, azt szereti befejezni. Hogy mennyi ideig tart? Ki törődik nálunk az ilyesmivel? — Érdemes megtekinteni a ve- zénylőtermeí — mondja kísérőnk, s egy nagy terembe vezet, ahol a készülékek, kapcsolók, műszerek százai rejtik titkaikat a be nem avatottak elölt. — Ez az erőmű agya. idegrendszere — mondja némi büszkeséggel Kovács Gyula főelektrikus. — Innen irányítjuk az összes villanytermelést. a gépek Járását, a hálózat-elosztást. Bocsánat, egy pillanat... Valami rádiószerü alkalmatossághoz lép, kapcsolókat forgat el. s a mikrofonhoz hajolva ad egy láthatatlan valakinek utasítást ... AZ ERŐMŰRŐL talán még annyit érdemes feljegyezni, hogy nemsokára újabb, méghozzá hat megawattos gőzelvonó turbinával gyarapszik. Ennél már távolabbi célkitűzések is- szerepet játszanak. Ugyanis az. erőmű mellé két újabb üzemet: egy pernyebeton-gyárat, és vegyiüzemet létesítenek. Mindkettő gőzigényes. A villanyáramot fejlesztő gőzt majd itt fogják be új munkára. Csorba Barna j Fényképezte: Szabados György » erőmű agya. Idegrendszere. 52 férőhelyes teiiénistállót adtak át a közelmúltban a tokaji Kossuth Termelöszö-. vetkezet részére. Az új istálló a legmodernebb mezőgazdasági követelményeknek a betartásával épült. Többek között: vízvezetékkel, korszerű önitatókkal van felszerelve. Az etetést, illetve az előkészítést külön helyiségben lehet elvégezni, ezenkívül az állatápolóknak és a tejfel dolgozóiénak külön épületrész »U rendelkezésükre. Az istálló kifogástalan műszaki elkészítése a Tokaji Mezőgazdasági Ktsz munkáját dicséri. íFotn: Micska Tibori A MEZŐCSATI .MUNKÁSŐR'' a „fiatal” termelőszövetkezetek közé tartozik: egy éve alakult. Hogyan múlt el ez az egy év? Sokat várnak-e a termelőszövetkezet tagjai a zárszámadástól? Elégedettek-e az első év közös munkájának eredményével? A tsz irodájában éppen a zárszámadásra készülődnek, Oszhajú, barázdált arcú parasztemberek ülik körül az asztalt, ahol a fiatal föagronómus- sal és könyvelővel számílgalják a várható- eredményt. — Milyen értékű lesz egy munkaegység? — Körülbelül 65—70 forintra számítunk — mondja Csótka Gyyla, az elnök. A „nagykönyv” szerint meg is lesz ez a magas összeg. 65—70 forintos munkaegységgel kevesen dicsekedhetnek a megyében. A Munkásőr Termelőszövetkezet tagjai a zárszámadáskor „súlyos” összegeket kapnak kézhez. Panaszra tehát nem lehet ok. — Hogyan tudnak ilyen magas összeget fizetni? Az elnök elvtárs a következőképpen próbálja „megmagyarázni” ezt a szép eredményt. — Azt hiszem, a megyében elsőnek a mi burgonyánk került piacra. 30 holdon ültettünk elöcsíráztatott, állapotban, és ez igen jól bevált. Mivel kicsi ráztatottan ültettünk, gyorsan fejlődött és így a nyári szárazság sem tudott kárt okozni benne. Németországba is exportáltunk mintegy 600 mázsát. Ez a 30 hold burgonya nagyon szépen jövedelmezett. Átlagban minden holdról kb. 9—10 ezer forint tiszta hasznunk volt. Később az őszi burgonyából is szép termést takarítottunk be — holdanként 80—.90 mázsát —, így a burgonyáért mintegy félmillió forintot kaptunk. — Ez tehát az egyik „oka?' a munkaegység nagy értékének. Mi van még? — Nyolc holdon ültettünk zöldborsót. Ez a növény legalább annyira beváltotta a hozzá) űzött reményeket, mint a burgonya, vagy még jobban Egy-egy holdról átlagban 30 mázsa termést takarítottunk be. Az állam hét foHntot fizetett kilójáért. A borsóból a tervezett 32 000 forint helyeit 84 000 forint lett a tiszta jövedelem\ De a Többi növény ist jól ..fizetett?'. Általában mindenből többel termeltünk, mint amennyire számítoltunk. Igaz, nem sajnáljuk a földtől a műtrágyát. A burgonya alá holdanként 3.5 mázsa pétisót szórtunk. De meg is vagyunk elégedve a terméssel. Az elmondottak után már érthetővé válik a „65—70 forint’'. A Munkásőr egy éves tsz. Mit végeztéje a fentieken kívül az elmúlt évben? Csótka elviárs így számol be ezekről: ÉPÍTETTÜNK EGY 48 férö- *-J helyes tehénistállót. Igaz, nagyrészét állami hitelből, de 74 000 forint értékű munka „saját erő” benne. A 300 férőhelyes juhhodály részben állami hitelből, részben saját erőből épüli. Van 100 férőhelyes sertés szabadszállásunk, és 25 férőhelyes fiaztatónk. Patronáló üzemünk, a DIMÁVAG dolgozói, de különösen a Keselyűhalmi Állami Gazlaság munkásai sokat segítettek. — Ezt végezték ebben az évben. Mit terveznek jövőre? — Akarunk építeni egy 200 férőhelyes sertéshizlalót, és- veszünk majd egy Zetort. vagy egy tehergépkocsit. A jövő évre 780 000 forii}t értékű beruházást terveztünk, saját erőből. Ebben az évben 50 holdon végeztünk belterjes gazdálkodási. Jövőre már 120 holdon szerelnénk. Ezen a területen vegyes zöldséget, dinnyét, előcsir áztatott burgonyát, uborkát termelünk majd. Most. 6 holdon végeztünk öntözéses gazdálkodást. 1960-ban 8 holdra növeljük ezt a területet. Eddig hónaponként minden munkaegység után 25 forint előleget tudtunk adni. Ezt az előleget a jövő gazdasági évben továbbra is fizetni akarjuk ... Hát ezek a. ter. veink. A SZÖVETKEZETIEK nagyon szépen dolgoztak az első évben. A 65—70 formt értékű munkaegység nem kíván különösebb kommentárt. Eredményeik maguktól „beszélnek”, maguktól agitálnak. A szövetkezetiek. :elenleg 84-en vannak, de az elnök elvtárs *szerint, még ebben az évben egalább százan lesznek. A Munkásör ■ következő években csak tovább ösödik. Ez év végéig még 40 darab jőstehénnel növekszik az állatállo- aányuk. Az első év nagyszerű eredményei azt bizonyítják, hogy ez a ermelőszövetkezet életképes, &s « ésőbbiek folyamán ezt valószínűié» méainkább megmutatják. £*> rí* Itt van mivel dicsekedni... Egymillió forint értékben ...
