Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV, évfolyam 299. sxám Ara If fillér 1959 december vasamap Timévas a* Ó%di Vasa* Az „áram**várban* Kéxszarítá* UJ TSZ ALAKULT V J Tsz alakult 1 aktakenézen Taktakenézen pénteken este ter­melőszövetkezet alakult. Az alakuló közgyűlés úgy döntött, hogy „Uj Élet” nevet ad a termelőszövetkezet­nek. A 94 tag 778 katasztrális hold földet vitt a termelőszövetkezetbe. Elnöknek a falu köztiszteletben álló tanácselnökét, Boczán Sándor elvtár­sat választották meg. A termelőszövetkezet azonnal hoz­zákezd a közös munkához. A terme­lőszövetkezet életképességét, fejlődé­sét biztosítja, hogy a falu minden kommunistája, aki földdel rendelke­zik, belépeti a termelőszövetkezetbe. Borsodge&t is szövetkezeti község hét Boraodgeszt íb megindult a na­gyobb fejlődés útján. Pártunk VII. kongresszusa szellemében a kommu­nisták és példamutató egyéni pa­rasztok felvilágosító munkája ered­ményeképpen termelőszövetkezeti község lett. A péntek este megtartott közgyű­lésen 106 család beszélte meg, ho­gyan kezdik meg azonnal a munkát a közös gazdaságban. A tanács veze­tőivel közösen döntöttek arról, hogy a földrendezést a jövő héten meg­kezdik. 865 katasztrális, hold föld­területen gazdálkodik majd a ter­melőszövetkezeti tagság. Januártól 50 vagonnal többet termelnek naponta a szuhavölgyi bányák Téliesítetté éves hengereltéin tervéi a Borsodoáiiasdi Lemezgyár A Borsodnádasdi Lemezgyár csü­törtökön teljesítette 1,959, évi henge­reltáru tervét. A hengermű dolgozói már kedden jelentették éves előírá­suk teljesítését, míg a kikészítök csütörtökön tettek eleget kötelezett­ségüknek. Határidő előtt teljesítették exportfeladatukat is. A Kínai Nép- köztársaság finomlemez rendelését már december elején elszállították. A gyár termelékenysége 2.5 száza­lékkal volt nagyobb., mini tavaly. Az egy tonna gyártmány önköltsége , pe­dig két százalékkal csökkent a terv­hez viszonyítva. A hengerészbrigá­dok a pártkongresszusig 5.5 millió forint értékű alapanyagot takarítot­tak meg. A hengereltacél selejtje mintegy húsz százalékkal ^csökkent. A jó eredményekét döntően elősegí­tette a szocialista munkaverseny. Je­lenleg 94 munkacsapat versenyez a szocialista brigád dm megszerzésé­ért. A Borsodi Szénbányászati Tröszt' bányaművelési osztálya a szuha- völgyi szénbányák műszaki vezetői-: vei közösen elkészítette az üzem­hez tartozó négy mélyművelési akna felfejlesztési és lefejtési tervét. Ez az első ilyen kezdeményezés, mely több évre előre meghatározza a bá­nyákban végzendő munkát. A tervek kidolgozásánál figyelembe vették a termelési tanácskozáson a dolgozók részéről elhangzott javaslatokat és kívánságokat is. Jelentős előnye a tervnek, hogy a munkának hónapról hónapra való meghatározásával elkerülik a fölös­leges vágathajtást, a műszaki veze­tők és bányászok mindig tudják, mi­lyen bányaadottságok mellett dol­goznak, így arra időben felkészül­hetnek. A tervezet szerint mintegy 30 százalékkal csökkenthető az anyagigény is. Az érdekes terv alapján a feke­tevölgyi II-es aknában például új, mintegy 180 000 tonna szenet tartalmazó szénmezőt tárnak fék Ennek lefejtésével a jelenlegi 30 vagon helyett jövőre már 40, a következő évben pedig 60 va­gon szenet küldenek naponta felszínre. Amíg ezt a szénmezőt fejtik, addig teljes egészében feltárják az V-ös telepet, s csak mikor már az összes szállítóvágatokat kihajtották, a mun­kahelyeket kialakították, kezdik meg ott a termelést. így kedvezőbbek lesznek a bánya nyomásviszonyai, kevesebb bányafára és róbbantó- anyagra lesz szükség, jobb fűtőér­tékű és darabosabb szenet kapnak. A kurityáni bányaüzemben a kutatóvágatokkal megállapítot­ták, hogy az évtizedekkel koráb­ban művelt bányatérségekben igen jelentős mennyiségű szén maradt vissza. A mintegy 300 ezer tonna szenet tartalmazó széntelepek vetők között helyez­kedtek el s a régi tárnák miatt nem tudták megközelíteni és le­fejteni azt. A kidolgozott tervezet szerint most a vetők közötti széntelepek lefejtésé­hez megfelelő szállító- és légvágatot hajtanak ki, $ ezzel kevés költséggel szinte egy új bányát nyitnák. , " Ella-aknán »szállítási koncentráció­val megduplázzák a napi termelést, míg a felsőnyárádí bányában új zsomprendszer kiépítésével teszik le­hetővé, hogy vízmentesen fejtsék le a szenet^ A nagyszabású terv előkészítés- már megkezdődött Az eiővájó csa patok az új elgondolások szerint hajtják az új vágatokat, s ennek megfelelően készítik elő az új mun­kahelyeket is, hogy januártól a szu­havölgyi szénbányákból naponta mintegy 50 vagonnal több, gazdasá­gosan termelt szén kerüljön fel­színre. Átadták a MTESZ új ssékháxát Tegnap este bensőséges ünnepség keretében adták át Miskolcon a Mű­szaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége Borsodi intéző­bizottságának székházát. Az ünnep­ségen megjelent Koval Pál elvtárs a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára, Fekete László elvtárs. Mis­kolc Városi Tanács VB. ^noke. Valkó Márton elvtárs, a MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Lenin Kohászati Művek igazgatója, Gácsi Miklós elvtárs, országgyűlési képviselő, Láng Géza, a MTESZ or­szágos főtitkár helyettese, valamint a műszaki és gazdasági élet számos vezető egyénisége. „ Bíró Antal elvtárs, a Borsodi Inté­$5 ezer matyó _ export-blúz Külföldön is nagy érdeklődés nyil­vánul meg — a mintegy 1000 tagú — mezőkövesdi háziipari szövetkezet művészi értékű munkái iránt. Külö­nösen kedveltek a matyóblúzok. A Szövetkezet dolgozói igyekeznek is eleget tenni az egyre növekvő igé­nyeknek. Ez évben — december 7-el bezárólag — 35.000 export matyó­blúzt készítettek el és küldtek el a keleti és nyugati országokba. A hát- relévő időben pedig felkészülnek az 1960-as évre. A szövetkezet dolgozói jövőre ugyanis a matyóblúzok készí- .duplájára akarják emelni. A blúzodon kívül készítettek még ex­port matyóbabákat, matyóhimzéses bőrpapucsokat, amelyek iránt szintén nagy érdeklődés nyilvánul meg kül­földön. zőbizottság főtitkára megnyitója után Koval Pál elvtáj-s mondptt ber szédet, s adta át a városi! páübizott1 ság és városi tanács üdvözletét. Láng Géza elvtárs, a Borsodi Intézőbizottság 10 éves munkáját és elért eredményeit méltatta. Az el­hangzott üdvözlő beszédek után ba­ráti beszélgetésre került sor a meg­jelent műszaki és gazdasági vezetők között. Termelési értekezletem osztják ki a kongresszusi verseny legjobb fainak járó jutalmat Az idei nagy gyümölcstermés ko­moly feladatok elé állította a szesz­főzdék dolgozóit, akik hónapok óta éjt nappá téve dolgoznak, hogy a termelők igényeit kielégítsék. A Mis­kolci Rum- és Likőrgyár, valamint üzemei a kongresszusi verseny során különösen figyelemre méltó teljesít­ményt nyújtottak. Most készült el a veraeny értékelése, amely szerint első helyre a görömbölyi szeszfőzde került. Vtaaptőjet ifj. Szántó József hiánytalanul számolt él, sőt: még a megengedek , kompenzálható hiányt sem yette igénybe. A legjobbaknak kijáró oklevelet és pénzjutalmat ter­melési értekezleten nyújtják át A Borsod megyei pártbizottság Politikai Akadémiája a VII. pártkongresszus ismertetésére A Borsod megyei pártbizottság a VII. pártkongresszus beszámolói­nak, vitájának útmutatásainak és tanulságainak ismertetésére a kong­resszus anyagának sokrétű feldolgozására Politikai Akadémiát szerve­zett. A Politikai Akadémiai előadás-sorozat első előadását szombaton dél­előtt tartották meg Miskolcon az Op rendek Sándor pártszervezet helyi­ségében, több mint 300 borsodi párt-, állami és gazdasági vezető részvé­telével. Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára köszöntötte a hallgatóságot és bevezető szavaiban rámutatott a kongresszusi anyag tanulmányozásának, feldolgozásának fontosságára. Ezután Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tar­totta meg a Politikai Akadémia első előadását. Előadásában megvilágí­totta a kongresszus történelmi jelentőségét pártunk életében és a nem­zetközi munkásmozgalomban. Részletesen foglalkozott az ellenforrada­lomtól napjainkig eltelt időszak kongresszusi elemzésével, a külföldi testvérpártok részvételével, a kongresszuson tárgyalt gazdaságpolitikai kérdésekkel. Új hóekék, rakodógépek, készenléti brigádok a téli akadályok elhárítására A Lenin Kohászati Műveltben a téli üzemelés zavartalan biztosítá­sára és ugyanakkor jobb munka­körülmények megteremtésére már hónapokkal a hideg idő beállta előtt részletes, üzemekre, műhelyekre ki­terjedő felkészülési tervet állítottak össze. A feladatok végrehajtására felelősöket jelöltek ki. Bár a téli időszakra szükséges anyagmennyiség gyáron belüli tárolása — a szűk te­rület miatt — nehézséget okoz, azt mégis megoldották, hogy ma már a szovjet vasércet összetétele szerinti csoportosításban külön-külön osztá­lyozotton rakják le. Ezzel a kohók elegyének összeállítását javítják je­lentősen. Vasércből jelenleg gyáron bélül mintegy 35 napi készletét tá­rolnak, de ezt a mennyiséget 1— a november, óta megkétszerezett szál­lítással — az év végéig 10—15 napi szükségletnek megfelelő mennyiség­gel növelik még. Kphókokszból az‘ előirányzott mennyiségnek mintegy kétharmada a. gyárban van. A két fontos alapanyagból a repülőtéri KÁV-telepen viszont bőséges meny- riyiséget tárolnak. Mészkőből, szén­ből., írissitőércből. acélhulladékból, is biztosították a szükségletet. A tava­lyihoz képest lényegesen javult az anyagellátási helyzet, az adott körül­mények között kielégítő és meg Van a lehetőség az 1960-as év zavartalan munkájának megkezdésére. A kohók anyagellátásának javítását szolgálja a nemrégiben üzembehelyezett két vagonkirakó gép, továbbá három új bagger beállítása. A vasérc fagytala- nítosára rizspelyvát is szereztek be. Ezzel az ércszállítókocsi alját szór­ják be, míg a vasérc köze égetett meszet hintenek. így elkerülik az érc lefagyását, illetve összetapadá­sát. A nagyobb hideg és havazás miatt előállható akadályok elhárítá­sára műszakonként 35 dolgozóból álló készenléti, brigádokat szervez­tek. ESTI FENYEK... Martinecz György felvétele Tompa-múzeumot létesítenek Kelemérben Ha idegen vetődik Kelemérbe — sokan járnak arra Aggtelek felé — és érdeklődik az irodalom iránt, fel­tétlen megáll a református lelkészház előtt. A ház és homlokzatán az emléktábla Tompa Mihályt idézi. A lel­készlakás kopott, ódon volt akkor, 1849. áprilisától 185L szeptemberéig élt benne a költő. „Az én lakásom” című versében az akkor 130 éves parókia miatt panaszkodott. A vers megszületése után 9 évre új jmrókiát építettek, ő már nem lakhatott benne. 1851-ben kelemén lelkészt hivatalát felcserélte a jobban jövedelmező hanvaivaL A Gólyához című verse a legismertebb Tompa ver­sek egyike. Itt írta 1850-ben. Az utókor most számba- veszi, hány család hagyta ott akkoriban Kelemért. Az elvándorló magyarok életútját, sorsát szomorúan látta, érezte a költő. Ez versírásra ihlette. S mi, akik Borsod­ban lakunk, a megyénkben született Tompa versek olvasása közben nem igen gondolunk arra, hogy a költő életének jelentékeny részét töltötte megyénkben: Igrici­ben gyerekeskedett, Sárospatakon diákoskodott, két évig pedig Kelemérben volt református lelkész. Kazinczy emlékét mauzóleum idézi Széphalmon, Most Kelemérben úgy határoztak, hogy ha szerény ke­retek között is, de létrehoznak égy Tompa-múzeumot. Két hónapja alakult meg az emlékbizottság, a helyi • Hruftw Vftdmt át « közreműködésével. Elsősorban E. Kovács László, a Hazafias Népfront járási bizottsága alelnökinek kezde­ményezése révén alakult meg az emlékbizottság. Mun­kájukat támogatja Németh Imre elvtárs, a putnoki járás országgyűlési képviselője. A terv szerint a parókia melletti helyiséget javítják ki, az lesz a múzeum. A Tompa-múzeum mellett esetleg helyi és tájtörténeti múzeumot is létesítenek. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és e sáros­pataki könyvtár ígért eddig fotókópiákat a Tompa relikviákról. Bizonyára a megyében is akad majd sok eredeti anyag. Csehszlovákiában, Kassán egy egyetemi hallgató gyűjti a nép ajkán élő Tompa legendákat. A Csehszlovákiában lévő Hanván is — ahol Tompa Mi­hály Kelemér után paposkodott — akad majd mú­zeumba való anyag. Ennek érdekében a Hazafias Nép­front megyei bizottsága kapcsolatot teremt az illetékes csehszlovák szervekkel. Reméljük, hogy az emlékbizottság terve, a kelemé­nek lelkesedése megvalósul, s már a közeljövőben meg­látogathatja az arra járó a kelemén Tompa Mihály múzeumot. Természetesen, a kelemének lelkesedése egymaga nem elegendő. De bizonyára az illetékes megyei szervek is támogatják majd ezt a szép kezde- ménuezést^mmd myagéakban* rnrnd erkölcsiekbe* Épül az új tokaji sütőüzem A Szerencsi Sütőipari Vállalathoz i rtózó tokaji I. és II. telep, amely naponta 20 mázsa kenyeret süt, 4—5 ezer péksüteményt készít, nem tudja teljes egészében kielégíteni a lakos­ság egyre növekvő igényeit. Ezért az illetékes szervek úgy határoztak, hogy a Vasvári Pál utcában új sütő­üzemet építenek. Itt jártunkkor Szabó János elvtárs, a tokaji sütőtelepek vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy az új sütőüzem építését már két hónappal ezelőtt megkezdték, s 1960 tavaszán be is fejezik. Érdekessége az új üzemnek, hogy gőzfűtéssel fog dol­gozni, a nehéz fiakai ’munkát lénye­gesen megkönnyítik a modern tech­nikai . eszközök. Jelentősen megnő a termelés is. A rendelkezésre ólló három gőzkemencében 3—4000 darab kenyeret és 20.000 darab péksüte­ményt tudnak majd készíteni. Ezzel lehetővé válik, hogy Tokaj ellátása mellett a környező falvaknak t* friss péksüteményféleségeket, .illetve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom