Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-17 / 270. szám
Világ proletárfai, egyesüljetek 1 ZIlBKMfflltg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY -1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Betanított gépmunkásból — szakember í XV. évfolyam 270. szám Ara 50 fillér í. mmi m 1959 november 17, kedd nvYy^T Nagyobb önállósággal, több saját erővel a korszerű, szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításáért Kormányhatárosat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról A termelőszövetkezetek számszerű növekedésében, szervezeti és gazdasági megszilárdításában az idén jelentős eredményeket értünk el. Különösen régi termelőszövetkezeteink növelték tovább ebben az évben gazdálkodásunk színvonalát és a tagság jövedelmét. E jelentős fejlődéshez hozzájárult a 3004/1958., valamint a 3004/1959. számú kormányhatározat is. A termelőszövetkezetek fejlődésében bekövetkezett örvendetes változás, a kis- és középparasztok tömeges belépése és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése új helyzetet teremtett. Ennek következtében szövetkezeteink ma már nagyobb saját erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeknek az eddiginél fokozottabb és ésszerűbb felhasználását az állam sokoldalú gazdasági segítséggel egészíti ki. A kormány támogatása arra irányul, hogy a termelőszövetkezetek mielőbb belterjesen gazdálkodó és jól jövedelmező szocialista mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. Ezt a célt szolgálja a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent 3004/2/1959. számú határozat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról. A legnagyobb segítséget az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek kapják. Jelentős támogatást nyújt az állam a termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának kialakításához. Különösen nagy súlyt helyez a határozat a szövetkezetek talajerőgazdálkodásának fejlesztésére: kedvezményesen kapják a zöldtrágyázásra szükséges vetőmagot, s műtrágyaigényüket — az állami gazdaságok mellett — az egyéni termelőket megelőzve elégítik ki. Az ez évben alakult vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezeteknek az alakulást, illetve területnövekedést követő két éven át továbbra is a nitrogén-műtrágya vételárából 25, a foszfor-műtrágyáéból 50, a káli-műtrágya vételárából pedig 75 százalékot engednek el. A talajjavításhoz szükséges anyagokat a rendeltetési állomásra szállítva az állam továbbra is térítés nélkül biztosítja a termelőszövetkezeteknek, s viseli a gépi talajjavítás költségeinek 50 százalékát. Igen számottevő a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés kialakítását elősegítő kedvezmény. Hitelelengedésben részesülnek többek között azok a termelőszövetkezetek, amelyek rendszertelenül telepített sűrű gyümölcsösüket felújítják, illetve amelyek parlagterületeken legalább 10 katasztrális hold nagyságú gyümölcsöst vagy szőlőt telepítenek. A megállapított feltételek teljesítése esetén a telepítésre fordított összes költség 80 százalékát kitevő hitel engedhető el. Az öntözött területek növelését elsősorban a meglevő öntözőrendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával kell biztosítani. Gondoskodni kell az egyszerű vízszerzési lehetőségek megfelelő hasznosításáról. Ennek elősegítésére a termelőszövetkezetek ugyanazokat a hitelelengedési kedvezményeket kaphatják, mint az új öntözőtelepek építésénél. A növényvédelem hatékonyabbá tétele érdekében a termelőszövetkezeteket ellátják nagyüzemi növényvédő gépekkel és a gépvásárlást hitelnyújtással is előmozdítják. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőktől mentes terményt, illetve terméket állítanak elő, a feltételek teljesítése esetén — a rézgálic kivételével — a növényvédőszerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Fontos intézkedést tartalmaz a határozat a termelőszövetkezet állatállományának fejlesztéséről is. Legfőbb feladatként a saját tenyésztői munka fokozását és a háztáji állatállomány szaporulatának megvásárlását jelöli meg. A közös szarvasmarha-állomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelőszövetkezetek hitelt kaphatnak és hitelelengedésben részesülhetnek. A közös állomány növelése érdekében a termelőszövetkezetek kössenek szerződést tagjaikkal a háztáji gazdaságokban tartott jóminőségű borjak felnevelésére. A termelőszövetkezetek a tenyésztési célokra nem megfelelő, de szaporításra még alkalmas teheneket és üszőket legalább egyszer borjasztassák le, s utána hizlalják meg az anyát is, a borját is. A határozat intézkedik a közös sertés-, juh- és baromfiállomány fejlesztésének állami támogatásáról. Továbbra is középlejáratú hitelt nyújtanak a termelőszövetkezetekbe bevitt jószág ellenértékének kifizetéséhez, valamint az új és a területileg megnövekedett termelőszövetkezetek részére tenyészállat-állományúk kialakításához. A határozat hangsúlyozottan rámutat arra, hogy a szövetkezetekben termelt gyümölcs-zöldségfélék átvételére ösztönző szerződési feltételeket kell megállapítani és gondoskodni kell arról, hogy a szerződésre lekötött egész területről származó árumennyiséget — amennyiben az a minőségi követelményeknek megfelel — átvegyék. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának javítása érdekében mód van arra, hogy a termelő- szövetkezetek közvetlenül kössenek szerződést kiskereskedelmi vállalatokkal, földművesszövetkezetekkel, intézményekkel. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az évi kiadásokhoz szükséges pénzügyi alapot az áru szerződéses lekötésével szerezhetik meg. Szerződés esetén a régi termelő- szövetkezetek a várható bevételek 60 százalékának, az új és megnövekedett termelőszövetkezetek pedig a szerződéses fedezet 80 százalékának erejéig rövidlejáratú hitelt kaphatnak. Ez a hitel lehetőséget nyújt á munka- egységelőleg fizetésére is. J, Amennyiben a termelőszövétkezet teljesíti, illetve túlteljesíti a száz holdra jutó árutermelési mutatót, hitelelengedést kap. Ha esedékes hitele nincs, a kedvezményként kapott összeget a szövetkezet beruházási számláján kell jóváírni. Ezt az összeget a szövetkezet csak állóeszközeinek bővítésére fordíthatja. A határozat megállapítja, hogy a termelőszövetkezetekben végzendő, i gépi munka továbbra is a gépállomások feladata, ugyanakkor azonban az eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé a saját gépvásárlást. A termelőszövetkezetek cséplőgép és gabonakombájn kivételével a korábbi megkötések nélkül megvásárolhatnak bármilyen mezőgazdasági erőgépet, munkagépekkel együtt. A termelőszövetkezetek a traktorokat elsősorban saját erőből szerezhetik be. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a gépeket nem tudják ^ teljesen saját erőből megvásá- f rolni, anyagi erejükhöz mérten / a vételár 75 százalékáig terjedő, ^ hat-nyolc éves beruházási hitelt vehetnek igénybe. A gépállomások kötelesek a termelő-1 szövetkezetek részére a szükséges gépjavításokat á kedvezményesen megállapított díjért elvégezni és üzemanyaggal, illetve alkátrészekkel is segíteni. A határozat intézkedik a gépi- j munka díjtételeiről, amelyekét a régi, az új és a területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezeteknél különböző mértékben állapít meg. A szántás díja normálholdanként az új és — területnövekedésük mértékéig — jelentős területtel megnövekedett szövetkezetek részére gazdálkodásuk első évében 60 forint, a második évben 80 forint, a régi termelőszövetkezetek részére pedig 100 forint. Az ekével végzett tarlóhántás díja holdanként az első évben 30 forint, a második évben 40 forint, a régi termelőszövetkezeteknek pedig 50 forint. A tárcsás tarlóhántás díját ennek megfelelő arányban állapítják meg. A traktorral végzett szállítási munkák díja óránként az új és — terület- növekedésük mértékéig — a megnövekedett termelőszövetkezetek részére az első évben 16, a második évben 24, a régi termelőszövetkezetek részére pedig 32 forint. A kombájnaratás díja egységesen holdanként 180 forint, az aratógéppel történő aratás díja holdanként 130 forint. A gabonacséplés díja változatlan marad.^ A gépállomási dolgozók a termelőszövetkezetek terméseredményeinek növelésében és a gazdálkodás fejlesztésében anyagilag is fokozottabban érdekeltté válnak azzal, hogy a termelőszövetkezetek a náluk dolgozó traktorvezetőkét — a tervek túlteljesítésé esetén — jutalomban részesíthetik. A saját érőből történő beruházások elősegítése érdekében az új kormányhatározat 1960-tól kezdve beruházási kedvezményeket biztosít. Kimondja többek között, hogy a három éves, vagy annál régebben működő termelőszövetkezetek, ha az évenként kiosztásra kerülő jövedelem 10 százalékát meghaladó mértékben eszközölnek saját erőből beruházást, a 10 százalékot meghaladó saját erőből beruházott összeg mértékéig hitelelengedésben részesülnek a beruházás esztendejében. Az első- és másodéves termelőszövetkezeteknél a kedvezmény a saját erőből eszközölt beruházásaik teljes összegéig terjedhet. A hitelelengedés mértéke sem a régi, sem az új terme(Folytatás a 2. oldalon.) Füg&di József, a Mezőkövesdi Vs>ssömegjikkgyd*tó VáU-Iat betanított gépmunkása hamar megtanulta a gyalus szakmát. Most az egyik legjobb dolgozóként emlegetik. Az üzem vezetői szakmai tanfolyamra javasolták. Mártabánya dolgozói a kongresszusi versenyben A diósgyőri Mártabánya 1958-ban december 16-án fejezte be évi tervét. Az akna dolgozói már akkor elhatározták, hogy 1959-ben ismét „megelőzik” a határidőt. A fogadkozás nem volt üres szó’ az év folyamán rendszeresen teljesítették havi tervüket. A kiváló teljesítményekhez a jól szervezett munkaverseny adta a lendületet. Az akna műszaki vezetői — Kiss Dezső főmérnök, Barak Sándor bányamester — rendszeresen biztosítják a szükséges műszaki feltételeket. A lendület most, az év vége felé sem csökkent, sőt a pártkongresszus tiszteletére újabb eredmények születnek. Az akna dolgozói 700 tonna terven felüli szénre tettek vállalást. November 12-ig már 900 tonna volt a terven felüli teljesítmény. November 30-ra szeretnék az üzemben befejezni az évi tervet, így elsők lennének a miskolci bányaüzemek aknái között. A továbbiakban ez azt jelentené, hogy az akna decemberben mintegy 10 ezer tonna szenet adna tervén felül a népgazdaságnak. Mihalecz Lajos* Mártabánya Új önkiszolgáló élelmiszer- és cipőboltot kapott Szendrő A Szendrő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetői számos intézkedést tettek a bő áruválaszték biztosítására, régi üzletek újjáalakítására és önkiszolgáló boltok létesítésére. Intézkedéseik révén ebben a hónapban több üzlet megnyílt. Abod község lakói például 200 ezer forintos költséggel épült ú j ' vegyes boltöt kaptak. Az új bolt építési munkálatainál a helyi földművesszövetkezeti tagság 15 ezer fórintös társadalmi munkát végzett. Szendrőn nagy érdeklődés mellett adták át rendeltetésének a járás első élelmiszer önkiszolgáló boltját. Az élelmiszerbolt modern berendezésével. gazdag áruválasztékával sikert aratott a lakosság körében. Sokat beszélnek Szendrőn a napokban megnyílt önkiszolgáló cipőboltról is. Az új üzletek' nyitása, a bő áruválaszték biztosítása a körzeti földművesszövet- kezet vezetőinek hasznos munkáját dicséri. h n ' Újítások révén 385.740 forint megtakarítás a Borsodi Hőerőműben A Borsodi Hőerőmű dolgozói a kongresszusi versenyben célul tűzték ki az újítómozgalom fellendítését. Ennek megvalósítása érdekében mind többen kapcsolódnak be az újítómozgalomba, s hasznos javaslataikkal segítik a vállalat gazdaságosabb termelését. Jellemző, hogy amíg az elmúlt évben egy hónap alatt 20 újítási javaslatot nyújtottak be, ez a szám ma 30—35-re növekedett. 22 ezer kötet műszaki könyv,, havonta 200 darab( különféle műsza-{ ki folyóirat áll a, dolgozók rendel-, kezésére az LKM könyvtárában. Az idegen nyelveket, nem ismerőknek, két műszaki for-, dító segít a mű szaki leírások ta-( milmányozásában. # Üveges Ferenc, a vállalat újítás! előadója tájékoztatása szerint a III. negyedévben a dolgozók 70 újítást nyújtottak be, amely lehetővé teszi évi 385 740 forint megtakarítását. Az újítóknak 16 ezer forintot fizettek ki. A benyújtott újítási javaslatok közül igen értékes Lukács Rezső és Molnár Béla kazánházi dolgozók javaslata* amely a szénporbef óvásokat átalakítja s ezáltal lehetővé vált, hogy a szénpor által okozott lemezkopást a legminimálisabbra csökkentsék. Vastáns mufiíaiieip üzemel a Lil-széiplií A sajószentpéteri II. aknában leg- i nagyobbrészt azokat a fejtő-, rakodó- és szállítógépeket próbálják, ame- | lyeket a Borsodi Szénbányászati (Tröszt üzemeiben alkalmazni szeret- , nének. Mint ismeretes, itt próbálták ki annak idején a széngyalut is. Az akkori körülmények között á próba- üzemeltetés nem hozta meg a kívánt eredményeket. Most újabb munkahelyet készítettek a II. akna dolgozói, amelyet már korszerűen biztosítanak. Itt fogják munkába állítani a Nyu- gat-Németorszagból érkező Löbl-féle [széngyalut. A géphez szükséges transzformátorház már befejezéshez közeledik, 8 nagyrészt elkészült ,az a 114 méteres > fronthomlok, ahol majd az említett széngyalu üzemel. Ezt a munkahelyet vastámos biztosítással képezik ki az
