Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

ASZ AKS9AGT AROR8Z AG

«

Vasárnap, »59. novemtter WL wmammmmmmmrnmmmmmmmmmmmmmmm

(& EMPLÉIf : ŐSI FÖLD, a szabod- sághareok földje. Hegyköz. Hegyalja, Hemádvölgye riagy történelmi múltú vidék. Már a történelem előtti korban is lakott terület volt. A tüzes borokat termő megye. Szőlőjének ízes, zamatos bora határainkon túlra is elvitte Hagyatja nevét.. A tokaji Nagykopasztól a Nagymili- dg a régmúlt időkről beszél itt minden. Sok helyhez fűződik történelmi emlék. A honfoglaló magyarok is itt vonultak keresztül Hegy alja vad- regényes tájain, Anonymus is feljegyezte, hogy Ond, Ketel és Tárcái „átúsztatták a Bodrog folyót”.

Zemplén történelme, műemlékei és bortermő vidéke mellett, ma már másról is híres. Az egykori kézmű- iparosokat itt is felváltotta a modem ipar. A kereskedelemnek is nagy múltja van hazánk e gyönyörű vidékén. A szőlő- és erdőborította hegyek tövében bányák, üzemek teszik még híresebbé Borsod e mindenben gazdag részét. Szerencsen. Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és még

edz „aranyjzifiíí Lángok“ l&Ldfwi

Hegyalja híres üzemei

több helyen világhíres gyárak, hívják magukra a figyelmet. Nehéz lenne felsorolni Hegyálja nevezetes iparát. Régi és új üzemek egész sorq. van itt. Üj üzemek, melyek legalább any- nyi elismerést szereznek e földnek, mint a bor, amelyről Petőfi így írt: .,E hegyeken laknak az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népnek, miszerint a Föld nem a siralom völgye.” Ma már válóban nem a siralom völgye. Itt is új lett az élet. Szántóföldjein, üzemeiben új világot épít a paraszt és a munkás.

Tekintsük meg Hemtalja híres üzemeit. amelyeknek termékei ma ország, világ előtt ismertek.

Szerencs

Hegyalja kapuja. Itt. találkozik a hegyvidék és az alföld. Rákóczi egykori kedves földje. Itt, a várban fogadta a cár követeit.' Rég elmúlt időkről beszélnek az ódon falak. De nemcsak erről híres. Cukorgyára tengeren túl is “ elismerést szerzett az itteni cukorfőzöknek. A gyár 71 éve termel. Az egykori „királyi város” ma forgalmas központtá fejlődött. A cukorgyár hazánk egyik legjelentősebb édesipari üzeme. Hetvenegy év- .vel ezelőtt cseh és morva cukorfőzők ■jöttek ide a Felvidékről, ők tanították a cukorf őzé? mesterségére az ittenieket. Azóta ... hatalmasat nőtt a gyár. 1889—1900-ban még csak 3175 vagon répát dolgoztak fel, a mostani kampányban pedig 32 ezer vagonnal. Az idei termelés megkezdése, szeptember 8 óta már 16 ezer vagon répából készítettek cukrot.

Ezekben a napokban különösen nagy a termelési tempó. Olyan a gyár, mint egy hatalmas méhkas: vagonokkal, szekerek százaival hozzák a répát a borsodi falvakból. Dr. Szemere- Endre igazgató elmondotta, hogy ilyen szépen még sohasem dolgozott a gyár fennállása óta. Érdemes megemlíteni, hogy jó kapcsolat jött létre a szerencsi és a csehszlovákiai tőketerebesi cukorgyár között. Régen a cseh szakemberek adták át tapasztalataikat, most pedig, legutóbbi látogatásuk alkalmával a szerencsiektől tanultak a cseh szakemberek. Igen megtetszett nekik a diffúzió átemelő szivattyú és a gyár egész üzemeltelése.

szaktudásáért magasabb beosztásba akarták helyezni, de ő azt mondta: itt akarok dolgozni, az én hazám Sátoraljaújhely, az én gyáram a bútorgyár. És ott dolgozik ma is becsülettel.

ros, üzemeivel, bútorgyárával növeli megyénk hírét. Az olyan bútorgyári szakemberek, mint Dómján Gyula,

Majoros László, Berta Géza, Tóth János és a többiek megérdemlik, hogy feljegyezzük nevüket Dómján Gyulát például kimagasló munkájáért,

Bodrogkeresztúr

#

Robbantás után hatalmas kőtömeg zúdul a mélybe. A néhol, 100 méter magas kőfal alatt szinte eltörpül a bányász és a lovasszekér. Talán 1000 évig

V

is bányászni lehet Ut a követ, mert a bodrogkeresztúri ttegyek kőből „készültek”.

elektromos kemencével dolgoznak. De a ktsz tovább fejlődik. Jelenleg 5—6 ezer darabot készítenek havonta és az új üzemrész felépítésével tovább nő a kapacitás. Termékeikkel részi vettek a miskolciba budapesti, a balatonfüredi és a győri kiállításon is. Legközelebb Sopronba. Pápára és a tavaszi budapesti ipari vásárra is elviszik a remek kis alkotásokat.

Kik dolgoznak ebben a kis falusi „gyárban”? Lelkes, tehetséges szakemberek. Valamennyien a kerámiaipar művészei. Különösen az elnök, Ullrich József végez sokirányú művészi munkát. Maga.készíti a formák jelentős részét, ő tervezi az új figurákat. Ö már a szakma régi, tapasztalt mestere. És a többiek, Béli Irén, Kiss Eszter, Tóth Bertalanné, Kovács Erzsébet, Bozsó Istvánná és még sokan, kitartó munkával tették híressé a keresztúri kerámiaipart.

Mád

Ma már nemcsak boráról, pincéjéről híres ez a régi település, de üzeméről, a Hegyaljai Ásványbánya és Őrlő Vállalatról is. Felügyelete alatt hét bánya működik, A legnagyobb a perkúpai mélyművelésű anhidrit*bánya, melyben 140 méter a legmélyebb fejtés. Ez a bánya egy éve .termel, 22 ezer tonna anhidritet ad majd évente. A mádi kaolinbánya is igen jelentős a hét bánya között.

Az üzemekben kaolint, bentonitot, az ipar számára fontos anyagokat bányásznak. Legfontosabb exportjuk a bentonit, melyet öntödei és mélyfúrási célokra használnak. A mádi őrlőnek is a bentonit a legfoptosabb terméke. Itt őrlik, dúsítják és aktiválják az anyagokat, összesen 60 fizikai munkás. A mádi üzem kaolinokat szállít a kerámia és vegyipar számára. Diósgyőrnek és az ország valamennyi papírgyárának innét küldik a kaolint, mely szemcsefinomságánál fogva alkalmas a papírkészítéshez.

A mádi örlőüzem is. komoly hírnévre tett szert a világpiacon. Svédországnak, Kelet- és ' Nyugatnémetoregymást sűrűn követő, kővel megrakott kocsik. Régen folyik itt a kőbá- nyászás. A falu 700 éves katolikus templomának falaiban is megtalálhatók a keresztúri kövek.

A hét kőbányából jelenleg hat működik. A bányászok szüntelenül bontják a hegyet, lassan „elhordják” a hatalmas riölit-tufa fajtájú kő vonulatot, mely kilométereken át húzódik a falu mellett. Vannak, akik. azt mondják, hogy még ezer évre elegendő kőmennyiség fekszik ezen a területen. Lehet, hogy így igaz, mert kövekből állnak itt a hegyek. A felső rétegen szőlőföldek, alig egy félméterre pedig már fehér építéskő... A hat bánya közül az ÉM. VI. a legnagyobb. Ez termel legtöbbet. A hat bánya összesen 50—60 vasúti kocsi követ szállít naponta.' Megtalálhatók

A 71 éves Szerencsi Cukorgyár távlati képe. A füstölgő kémény már messziről jelzi: üzemel a gyár, készül az új cukor.

Sátoraljaújhely

Szerencs után Sátoraljaújhelyre vitt utunk. A festői környezetben, a vulkánikus hegyek közé épült kis váróé is a történelemről beszél. Dohánygyáráról és bútorgyáráról híres. A dohánygyárat a németek teljesen leszerelték, ma újra termel és cigaretták millióit szállítja. Bútorgyára a magyar bútoripar egyik büszkesége. Szerényen húzódik meg az egyik ódon városrészben, de neve országszerte ismert. Mindössze 153 munkással dolgozik, akinek szorgalma, szaktudása szintén túíment Zemplén határain. A gyár 1950-ben indult, s ma konyhabútorait az ország minden részére szállítja. Várszegi Béla igazgató elmondotta, hogyan dolgozik a gyár,

A bútorgyár egyik üzemrésze. Itt vasalják az új konyhaszekrényeket, az évben 7750-et, gyártanak a hazai piacra.

Ebben

rogkeresztüri építőkövet, melynek az a tulajdonsága, hogy a vízben sem ázik át, ha egyszer kiszárad, mindig száraz marad.*

A bodrogkeresztúri bányák kövének főleg az ország keleti részén, Szabolcs-Szatmárban van a fő fel vevő helye. Simkó József, a tanácsi kezelésben levő bányaüzem vezetője, érdekes adatokat ismertetett. Megtudtuk tőle, hogy van olyan robbantás, mely után 150—200' vagon' kő mozdul meg a hegyoldalon. Az ÉM. VI-os kötélpályás bányának 100—110 méter magas fala is van. Ami pedig a kőbánya fejlesztését illeti, erre is vannak tervek. A hegy egyik oldalán most fúrásokat végeznek, fekete követ találtak a hegy „belsejében”. És gépesítenek. ...

hazai igénj^ek kielégítése után megkezdik az exporttermelést. A poliesz- tergépek üzembehelyezésével pár év múlva megszűnnek a bútor- gondok.

A Sátoraljaújhelyi Bútorgyár jól termel. Az ötholdas területen levő üzemrészek munkásai a harmadik negyedévben is kitettek magukért. Ebben a gyárban előre dolgoznak az emberek. Amit tegnap gyártottak, ma már szállítják a vasúti vagonokba. Igaz, klasszikus módszerekkel készítik a gyönyörű konyhabútorokat, de a szakemberek lelkesedése a gépeket is pótolja. Azonban gépgyártó iparunknak gondolnia kellene a fa- és bútoripar gépesítésére is. Ez a kis

mik a terveik. Jelenleg 125-ös kony- hagarnitúrákat gyártanak, ebben az évben 7750-et. Sátoraljaújhely faiparának is gazdag múltja van. A magyar bútorokat valamikor az egész világon keresték. Most is ez a cél. A

Bodrogkeresztúrtól Szíriáig,

A kérámiafigurák díszítése tehetséget, szaktudást, türelmet követel. A Bodrogkeresztúri Kerámia Ktsz festőüzemében tehetséges, ügyes női kezek forgatják

a piciny ecseteket.

gyár is nagy jövő előtt áll. A hároméves rekonstrukciós terv során 11,5 millió forintot fordítanak korszerűsítésére. építésére. 45 százalékkal akarják növelni kapacitását.

Sáta^Jjaújbete, a- régi felvidéki *árogparti kis falu neve. A falusi házak között régi épületekben működik a Kerámia és Kőbánya Ktsz. Az utcáról nézve, semmilyen jel nem mutatja, hogy falai köpött mesterek, művészek munkálkodnak. Valóságos művésztelep létesült ezekben az épületekben. És ma már a Kerámia Ktsz, melyet inkább gyárnak kellene nevezni, ország-világ előtt híres mesés gyártmányairól.

Mi készül ebben a agyárban”? A felnőtt ember számára is csodálatos, mesebeli díszműáruk. Olyan figurák, melyek a vitrinszekrényekben a lakások értékes díszei. Madarak, hamutartók, kis fonott kosarak, különböző dísztárgyak, a magyar kerámiaipar gyöngyszemei. Az üzemrészekben 40 ember dolgozik. Legtöbbjük női dolgozó. Kifinomult érzékkel, ügyes kezekkel készítik a kerámiafigurákat. Művészi munka ez, s az itt dolgozók oiyan magas színvonalra emelték,

fonott kosarat. Gyönyörű ez a kis, fehér, aranyozott kosár. Csehszlovákiába 1500-at rendeltek belőle. Öt ládával Svédországba küldtek. Eddig csak a spanyolok szállítottak a világpiacra, éfe bizony nagy volt a csodálkozásuk, amikor meglátták a bodrogkeresztúri remek gyártmányokat. Szíria is kért 24 darabot, de rövidesen újra rendelnek és ekkor már két nullát is írnak a 24-es szám után. A francia kereskedelem is érdeklődik a keresztúri figurák után és holnap még több ország. Mert olyan készítmények ezek, melyeknek nincs párjuk ebben az iparágban.

Az üzem, mely 1952-ben létesült, 1957-ben lett önálló ktsz. Azóta ellátja a belföldi piacot, három üveg- és porcelánértékesítő nagykereskedelmi vállalatnak szállít: ebben az évben kétmillió forint értékű árut készítettek. Alig győzik kielégíteni a rendeléseket. Az üzemben ma már négy

Tovább épül a Mádi Ásványbánya és Őrlő Vállalat. Hegyalján ez most az egyik legjelentősebb építkezés. Az üzem bővítése 72 millió forintba kerül.

szagnak, Finnországnak, Dániának és Svájcnak bentonitot, Hollandiának. Egyiptomnak, Ausztriának, Svájcnak és Csehszlovákiának koyaföldet és ezenkívül perlitet szállítanak. Az üz.em Mádon is tovább fejlődik. S ahogyan nő majd termelékenysége, úgy növekszik a hegyaljai kaolinbányák hírneve. Hiszen egyre több alapanyagot szállít majd a külföldi megrendelőknek. Az üzemet 72 millió forintos költséggel bővítik. Az építkezést tavaly kezdték és a jövő év végére befejezik. Ezenkívül kísérleti termelést is folytatnak, Telkibányán. A szerencsi öbölben Ond, Mád, Tállya körzetében kutató fúrásokat végeznek. Űj kaolinbányákat akarnak nyitni. A mádi kaolinbányától az őrlőig korszerűsítik a szállítást, jövőre ez a munka is befejezést nyer.

Az örlőüzémnél a terv jó teljesítése is azt mutatja, amit Mádon is ismernek az emberek: kiváló fizikai és műszaki gárda teszi ismertté megyénk e rendkívül fontos üzemét. Az olyan jól dolgozóik, mint Lippai Ferenc, Farkas Lajos, Müller József. Venczel Imre és Benke István fiatal mérnök munkája külföld előtt ís ismert.

*

Ezek Hegy alj a híres üzemei. De szólhatnánk még többről is, a tállyai kőbányáról, a Szerencsi Csokoládégyárról, a téglagyárról, a Hollóházi Porcelángyárról, Sárospatak. Tokaj. Abaújszántó, az Eperjes Tokaji hegylánc vidékének sok-sok _ nevezetességéről.

Szép és gazdag gz a zempléni terület. Szorgalmas kezek teszik azzá. A gazdasági élet ezer ágának meg vannak itt a természeti feltételei. Erdők, gabona, dohány, porcelán, bor, cukor, sajt, bútor és még sok minden —■ ezek jelentik ma Hegyalját; Az új Hegyalját, mely ma már nem siralom völgye, de egyre változó, gazdagodó kincsesbánya..:

SZEGEDI LÁSZLÓ Fényképezte: SZABADOS GYÖRGY

itt a siklópályás, a kötélpályás és a szekerfiivaros bányák, ahogyan szaknyelven nevezik. S az építkezéseken ma már országszerte isfnerik a bődKonegyek sorakoznak az országút mentén. Bodrogkeresztúr a kőbányák központja. Jelzik ezt az időnkénti hatalmas robbanások és az országúton

hogy külföld is meglátta es megszerette. Norvégiának már kétszer szállítottak és most újra kérnek kétezer

— vagy azt mondhatnánk, hogy Szíriától Párizsig, Norvégiáig, vagy Svédországtól Prágáig ismert a bőd-