Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-08 / 263. szám

Vasárnap, 1959. november 8. «SZAKMAGYARORSZÄG 3 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepéit avatták fel a sárospataki Bodrog-hidat Kettős ünnepre virradt szombaton Sárospatak lakossága, a nagy- múltú község üzemei, vállalatai, termelőszövetkezetei és isltyái nagy lel­kesedéssel emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójáról, ugyanakkor ünnepélyes külsőségek között tartották meg az új Bodrog-híd felavatását. Zászlódíszbe öltözött erre az ünnepi alkalomra egész Sárospatak. Már a reggeli órákban sűrű sorokban gyülekeztek az emberek, nemcsak a helybeliek, hanem a környező községek dolgozói is, úgy, hogy az ünne­pély kezdetére, délelőtt 11 órára több ezer főnyi közönség várakozott a tanácsháza előtti téren, ahol a szovjet hősök emlékművének megkoszo­rúzása után, megkezdődött az avató ünnepély műsora. A vendégek sorai­ban megjelentek Földvári László közlekedés- és postaügyi miniszterhe­lyettes, Papp Károly, a megyei pártbizottság, Szűcs István, a járási párt- bizottság titkára, Csépány Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese. Vak­les György járási tanácselnök, Kocsis István, a községi pártbizottság tit­kára, Körmendi Lajos, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium híd­építő osztályának vezetője, Ganzer Ferenc, a Hídépítő Vállalat igazgatója, valamint az üzemek, tömegszervezetek, intézmények képviselői. /A községi tanács nevében Aradi István tanácselnök köszöntötte a vendégeket és az ünnepély résztvevőit, majd a tanítóképző és a gimná­zium ifjúságának műsora következett. Ezután Labor Kornél főépítésvd- lyettes elvtárs hídavató beszédét. zető ismertette az új Bodrog-híd épí­tési munkálatait. E szerint a II. vi­lágháborúban felrobbantott híd újjá-, építését másfél évvel ezelőtt, 1958 májusában kezdték meg, és a párt- kongresszus tiszteletére tett vállalá­suknak megfelelően az 1959 decem­ber 3I-re kitűzött határidőnél csak­nem kettő hónappal előbb, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ün­nepén át is adhatják a rendeltetésé­nek. A híd 100 méter hosszú és 10 méter széles és az országos beruhá­zásokból 5.5 millió forintos költség­gel épült. Nagy érdeklődés közben tartotta meg Földvári László miniszterhe- -----«------o----------­f i psrtoktatás hírei November 10-én: Konferenciák a szakosított tanfolyamok propagan­distái részére. A filozófia I. és II. évfolyama, to­vábbá a „Magyar Munkásmozgalom Története” III. évfolyama, az egész­ségügyi szakszervezet által az orvo­sok részére szervezett filozófia első évfolyama és a gazdaság-politikai tanfolyam ipari tagozatának propa­gandistái részére november 10-én, kedden tartják a konferencia-tervek szerint esedékes konferenciáit. A konferenciák a pártiskolán lesznek (Miskolc, Tizeshonvéd u. 23. sz.) az alábbi helyiségekben: Filozófia I. évfolyam (b) II. em. 7. sz. — konferenciavezető: Papp Jó­zsef elvtárs. Filozófia II. évfolyam (j) II. em. 8. sz. — konferenciavezető: Balázs Zol­tán elvtárs. Orvosok (b) II. em. 3. sz. — kon­ferenciavezető: Majoros Balázs elv­társ. Magyar Munkásmozgalom Törté­nete III. évfolyam (b) II. em. 2. sz/— konferenciavezető: Balogh Péter elv­társ. Gazdaság-Politikai Tanfolyam ip. .(b) II. em. 3. sz. — konferenciaveze­tő: Dojcsák János elvtárs. A megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya kéri a járási (üzemi, városi) propagandistákat, hogy a konferen­ciatervben szereplő, soronkövetkező témából a feldolgozott irodalom­jegyzeteit hozzák magukkal. A me­gyei konferenciák délelőtt 9 órakor kezdődnek. A megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya Köszöntötte Sárospatak lakosait, a hídépítő vállalat dolgozóit: mérnö­köket, ácsokat, kőfaragókat, kőmű­veseket, segédmunkásokat, akik en­nek a pompás hídnak a tervezésében és kivitelezésében odaadó munká­jukkal résit vettek. — November 7-én, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ünnepén hidat avattunk Sárospatakon, a Rá­kóczi vár tövében. Azon a napon avattunk hidat, amely maga is jelképes híd, s átvezette már nemcsak a Szov­jetunió és a népi demokratikus országok népét, hanem szinte a félvilágot az elnyomatásból, a szellemi és testi nyomorúságból a boldog élet felé. i Büszkék vagyunk, hogy mi, magya­rok, 40 evvel ezelőtt, a Tanácsköz­társaság megteremtésével, elsőnek követtük a történelmi példát, s hálá­sak vagyunk, hogy 1945-ben a nagy október katonái szabadították <* fel hazánkat. — A Szovjetunió az emberiség re­ménye. Ma már 12 országban lobog az épületek ormán a dicsőséges vö­rös lobogó. Annak ellenére, hogy az elmúlt 42 esztendőből 18 év esett a há­borúkra és a háborús károk helyreállítására, a Szovjetunió a termelésben felülmúlja a kapi­talista országokat, a szputnyikok és bolygóközi állomá­sok pedig vitathatatlanul bizonyít­ják tudományos és technikai fölé­nyét. A Szovjetunió első szava 1917- ben.a béke volt, és a jelenlegi világ- helyzet legörvendetesebb vonása, hogy ma már a béke reális valóság, így az 1917-es békedekrétum a mi korunkban válik végleges valósággá. A továbbiakban megemlékezett Földvári elvtárs a kongresszusi ver­senyek nagyszerű eredményeiről, amelyek igazolják, hogy a nagy ok­tóber eszméi megfogantak és gazdag gyümölcsöt hoznak hazánkbah is. Az októberi forradalomnak köszönhet­jük, hogy ma a Rákóczi vár tövében ünne­pelhetünk, s zászlóink közt ott lobognak Tokaji Ferenc, Esze Tamás, Rákóczi lobogói is, mert a mi vörös zászlóink éppen úgy utódai ezeknek a hajdani zász­lóknak, mint ahQgy szocializmust építő né­pünk is utóda a paraszt-forradalma­kat kirobbantó, szabadságharcokat vívó dicsőséges elődöknek. — A nagy októbernek kellett vég­re eljönni, hogy sokat szenvedett né­pünk soha nem tapasztalt győzel­meknek, nagyszerű építő munkának legyen tanúja és résztvevője. Diadal­masan lengenek zászlóink és ha a kongresszusi versenyben tanúsított hűséggel dolgozunk tovább, akkor gyorsított ütemben haladunk végső célunk, a szocializmus, megvalósítá­sa felé — fejezte be nagyhatású be­szédét Földvári László miniszterhe­lyettes. Sárospatak, a Bodrogköz és Hegy­alja dolgozói nevében Vakles György járási tanácselnök köszönetét mon­dott a hídépítőknek lelkes munká­jukért-és az egész vidék gazdasági és kultúrális életének emelkedése szem­pontjából rendkívül nagyjelentőségű Bodrog-hidat átvette. A feljáró utakat elzáró nemzeti­színű szalagot Földvári László elv­társ a közönség tapsvihara közben elvágta, és ezzel a karcsú ívelésű gyönyörű szép hidat átadta rendelte­tésének. HEGYI JÓZSEF Vörös zászló, vörös csillag... A kísérleti parcellák eredményei alapián műtrágyázás'! térképet készítenek a borsodi termelőszövetkezetek A Borsod megyei termelőszövetke­zetek. az idén kalászosokból átlag 2.5—3 mázsával magasabb termés­átlagokat ■ értek el holdanként, mint az azonos körülmények között gaz­dálkodó egyénCdolgozó parasztok. A terméshozam további fokozására a termelőszövetkezetek elsősorban a talajerő utánpótlásával törekszenek. Az idén a megye több mint 200 ter­melőszövetkezete a szántóterület mintegy 25 százalékán szervestrágyá­val növelte a talajok termőképessé­gét. Emellett jelentősen emelkedett a műtrágyafelhasználás is. Szinte valamennyi termelőszövetkezet gon­doskodott arról, hogy megfelelő mennyiségű műtrágya álljon rendel­kezésre az őszi fejtrágyázáshoz, amit most a vetőmaggal együtt juttatnak a földbe. Az idén átlagosan 130—140 kilo­gramm műtrágyát használtak fel holdanként a termelőszövetkezetek, ennek legnagyobb része azonban nit­rogén műtrágya volt. A szakemberek irányításával tájegységenként kísér­leti parcellákat állítanak be, ahol a káli és más hatóanyagú műtrágyák hatását kísérletezik ki. Különösen fontos ez az északi, erdőtalajú szán­tóföldekkel rendelkező termelőszö­vetkezeteknél, valamint a Bükk déli lábánál fekvő, nagyobbrészt savanyú talajokon gazdálkodó termelőszövet­kezetekben. A kísérleti parcellák eredményei alapján műtrágya-tér­képet készítenek, melyen feltüntetik, hol, milyen arányban, milyen fajta műtrágya használata hozza a legjobb ter)néseredményt. A kísérleti parcellákon kalászosok mellett kukoricát, burgonyát, vala­mint különböző takarmányfélesége­ket is termesztenek. Jelenleg közel 100 négy-, nyolcholdas kísérleti par­cellát alakítottak ki a borsodi ter­melőszövetkezetekben. Díszbe öltöznek az utcák, a házak. Zászlók, csillagok vöröslenek min­denütt. Vörös zászló, vörös csillag. A forradalomnak, a harcnak, a proletárok összefogásának a szim­bólumai. A munkások már felszögez­ték „a sötét gyárra... az Ember vö­rös csillagát”, a felemelkedésért küz­dő munkásosttály harci és győzelmi jelvényeit. A dolgozók tisztelettel és szeretettel tekintenek hatalmuk hir­detőire, az osztályellenséget félelem­mel és gyűlölettel töltik el. Az ellen­forradalmárok összetörték a vörös csillagot, elégették a vörös zászlót és azt hangoztatták, hogy ezek a jelvé­nyek a magyar néptől teljesen idege­nek. Nem így van! A vörös, zászló különböző korokban igen sok európai ország, köztük Magyarország, zászló- színe is volt. Nézzük csak meg ezek­nek a jelvényeknek a történetét. v As első sássiók A zászlók eredetét kutatva, a mesz- szi múltba kell tekintenünk. Már az ókori népek is tudták, hogy hadvise­lés alkalmával szükség van olyan sa­játságos, a csapat fölé magasodó jel­re, amely köré a katonák gyülekez­nek, amelyrőLfélismerik saját csapa­tukat. A görögöknél már használták a vörös színű zászlót. A történetírók munkáiból tudjuk, hogy csata alkal­mával az előnyomulásra a rúdra sze­gezett vörös kelmedarabbal, tehát zászlóval adták meg a jelt. A római császárok hatalmi jelvénye az arany­nyal áttört bíborvörös színű labarum, birodalmi jelvény volt. a zászlórúd végén a római sassal. Európában a feudalizmus korai szakaszán az első zászlók általában megtartották a ró­mai kultúrától átvett \Törös színt, de a sas és egyéb állatképek helyét csakhamar a kereszténység jelvényei foglalták el. Ezek a jelvények azon­ban már nem a rúd végére, hanem a zászlószövetre kerültek. Maga a szö­vet nagyobb lesz és finomabb anyag­ból készül. Egy 1290-ben kelt feljegyzés szerint a magyar zászló vörös és fehér színű volt. Ilyennek emlegeti a magyar szí­neket Dalimii, a XIII—XIV. század fordulóján élt cseh krónikás is. A bé- csiKépes Krónika képeinek alkotója a magyar királyoknak vörös alapon fehér kettős-kereszttel ellátott zász­lót és vörös-fehér csíkozású zászlókat ad a kezébe. A krónikás is ír a ma­gyarok vörös hadizászlójáról. Leírja, hogy László király a kunok ellen ví­vott egyik csatájában „a vérszínű zászlót maga megragadta”, s így vitte győzelemre hadait. A XVI. században hazánkban kü­lönféle színű csapatzászlókat használ­nak. Van fehér, sárga, kék, zöld, zöld­sárga, zöld-vörös, vörös-sárga-kék zászló is. A sereg főzászlója azonban mindenütt fehér. Megmaradt a vörös zászló is, de ebben az időben már nemcsak egyszerű csapatzászlóként használták, hanem a végsőkig tartó küzdeniakarás, az ellenállás jeleként alkalmazták. Szilágyi Sándor szer­kesztésében megjelent „A magyar nemzet története” IV. kötetének 458. oldalán olvashatunk Jajca várának 1525-Ös ostromáról. A várat a török szorongatta. Felmentésére Frangepán Kristóf sietett katonáival. „Mily nagy volt az öröme, mikor a vár közelébe érve, megpillantotta a vár tornyára M égis, kivel beszél­gethetünk? A fő­mérnök? — Reggel kilenckor lement a bá­nyába — válaszol kérdésünkre Redo- vai István vezetőkönyvelő. Aztán azt mondja: — A bánya nem olyan, mint más ipari üzem. Itt a műszakiaknak gyak­ran a helyszínen, a föld alatt kell in­tézkedniük ... — S az igazgató? — Jelenleg ő sincs az üzemben... Később érkezik — mondja Redovai István, aztán bebizonyítja, hogy nem­csak a számok szakembere, de jói is­meri a széníejtés problémáit, az em­bereket, a termelési eredményeket, olyan területet is, amely esetleg nem tartozik az ő „felügyelete alá”. — A sajókazai bányában túl nagy a nyomás. Nem kedveznek a geoló­giai viszonyok — magyarázza. — De a „mélypontról” azért lassan felka­paszkodunk... Októberben már 100 százalék felett termeltünk. — Hány bányásszal? — Sajókazán négy akna* működik, 1423 fizikai dolgozóval. Igen, a főkönyvelő mindenre pon­tos választ ad. Próbára is tesszük: — Sajókazán mikor kezdődött a bányászkodás? Pillanatnyi gondolkodás után kész a felelet: — 1886-ban ... A mostani fejtések­ben 1920-ban indult meg a szénvá- gás... A ZÓTA KIMONDHATATLANUL '*’*■ sokat fejlődött a kazai bánya­üzem. De. maga a falu is. A faluban van: kultúrház, keskenyfilmvetítő géppel, aztán ... de nem is próbál­kozunk a felsorolással... Sajókaza 'ltodéra életet ék Csak termeloszo— Sajókazai beszélgetés vetkezet nincs még, mint ahogyan a bányában hallottuk, s ahogyan a ta­nácselnök is mondta: itt még gondol­kodnak a dolgozó parasztok. Hadd érjen meg jól a gondolat... — Úgy hallottuk, a külszíni fejté­sen rendkívül szépen dolgoznak. —- Valóban ... A Szelesakna mel­letti külfejtésen irigylésre méltó eredmények vannak — mondja Re­dovai elvtárs és hozzáteszi: — Per­sze, a külszíni fejtés könnyebb és’ biztonságosabb is. De itt is kemé­nyen kell dolgozni... Tessék csak írni: a külfejtés napi terve október­ben 430 tonna volt. Túlteljesítették. A havi 11610 tonna helyett 16 297 tonnát termeltek. — Valóban szép ... Mikor kezdték itt a munkát? ;— A múlt év januárjában ... És sokat segített a Földkotró Vállalát. — De most már szemerkél az eső. — Igen, ha „bejön” az esős idő, a földkotró gépek is leállnak, nehezebb lesz a földfeletti bányászkodás... Különben itt a külfejtésen 136 ember dolgozik. Jelenleg Szuhakálló irányá­ba halad a fejtés ... IlESZÉLGETÉSÜNKBE FILIPO­" VITS KÁROLY párttitkár is bekapcsolódik. Most érkezett. Helyet­tesít ebben a bányában. — A pártszervezet? Jól dolgozik. Jó a kapcsolata a dolgozókkal.., Ebben a bányában a kommunisták igazán példát mutatnak . . . Pál Já­nos 9 fős brigádja a legjobb. Meg­érdemli, hogy írjon róla az újság... Pál János legutóbb* szép kitüntetést is kapott: szénbányászati munka­zászlót. Aztán . — Aztán ... — ismétli meg a szót az igaáfeató, Érdi János, aki váratla­nul hazaérkezett —, ha már dicséret­ről van szó. Kotier György brigádja is megérdemli... Kofler elvtárs is megkapta a munkazászlót. A brigád­tagok pedig kitüntetéseket... De. mi érdekli jobban az elvtársat? — A bánya élete, eredményei, ne­hézségei, minden ... Akkor engedje meg — folytatja az igazgató —, hogy először „dicse­kedjek” egy kicsit... Mindhárman mosolygunk és a jegy­zetfüzetbe kerül a bánya egész élete. Azt is megtudjuk, hogy Sajókazán ez évben nem történt súlyos baleset, ezért a trösztön belül a balesetmen­tes termelési versenyben a második helyre kerültek. Nagy szó, dicséretes dolog ez, hiszen az emberélet min­den szénnél, kincsnél drágább, s eb­ben a bányában vigyáznak egymásra az emberek. ___ A KULTÜRGÁRDÁNK SEM ^ KULLOG a sor végén ... — magyaráz tovább az igazgató, akiről távolléte alatt azt is megtudtuk, hogy gyakran megfordul a bányászok' kö­zött. Ö is benne él az életben. Ko­moly szakember, gyakran „lesétál” a föld alá... * — Színjátszó együttesünk a megyei bemutatón is részt vett, sikeresen szerepelt. A Szélvihai’t adták elő... — A fiatalok hol szórakoznak? — A bánya művelődési házában ... Itt a program, nézze... — Jól összeállított program, szak­ember készítette... , . -> Az igazgató így folytatja! f — Esténként megtelik a terem, ta­nulnak, szórakoznak a fiatalok. A KISZ-szervezet aktívan tevékenyke­dik ... A falusi szervezet is... A főkönyvelő közbeszól: — A szórakozás és a jó munka mellett a szakmai oktatás is eredmé­nyes. Mi is megszerveztük a bányász­akadémiát, 98 fő tanul, zömében fizi­kai dolgozók... így beszélgetünk. Aztán Érdi igaz­gató szakmai dolgokat magyaráz: — Jelenleg feltárási munkát vég­zünk. Sajnos, gépesíteni — a kedve­zőtlen talajviszonyok miatt — nem tudunk. A bánya vizes és nagyon meleg ... Nehéz megbirkózni a fenn­tartással. Csupán fúrógépeket és ka­parószalagot használunk. Az I. szin­ten néhány hónap múlva megszűnik a munka. A II. szint fog felfejlődni. Itt szép szénmező van, szép kis bá­nya lesz. Szelesakna Ill-ban pedig jövőre kezdjük a feltárást. Másfél év múlva pz a bánya napi 60 vagon sze­net ad. Ez a terv. A szenet majd vil­lamosmozdony szállítja a felszínre. gZÉP TERVEIK VANNAK, s mi­lyen nagy lelkesedéssel szólnak róia! A vezetők és a bányászok is. Az egyszerű, szerény, derék bányászok, akik ebben a távoli ütemben valóban harcolnak a vízzel, a meleggel, a föld mélyének minden nehézségével, hogy mind több szenet adjanak... Délutánba hajlik az idő, elbúcsú­zunk. A faluban még a tanácselnök is megerősíti: — Igen, a sajókazai bányászok ren­des emberek... A falu lakói is büsz­kék rájuk... . Erről beszélgettünk, ezt tapasztal­tuk Sajókazán. w- - .— Hegedi-lászxA i tűzött vörös zászlót.” Ebből tudta* hogy a védők gondolni sem akarnak a megadásra. A vörös zássió a társadalmi mozgalmakban A társadalmi mozgalmak során szokássá vált, hogy az emberek meg­győződésüket külsőleg is kifejezzék, így jöttek létre a jelvények. Jelvé­nyek lehetnek a színek is, így pél­dául a vörös szín és maga a vörös zászló is. Az első adat, melyben a vörös zászló és a parasztmozgalom egybekapcsolódik, ä VIII. századból való. Perzsiában felkelés robbant ki* melyet vörös zászló alatt szerveztek. De haladjunk gyorsabban. A francia forradalom idejében a jakobinus­sapka vörös volt. A szabadság és egyenlőség jelvényeként a forradalom legradikálisabb hívei viselték. A francia trikolór mellett a vörös zász­lót is használták. Az Internacionálé bázeli kongresszusának zászlaja vö­rös volt. A magyar munkásmozgalom kezde­teinél már szerepel a vörös zászló. Schulhoff Géza „A munkásmozgalom keletkezése Magyarországon” című munkájában mint szemtanú írja le az Általános Munkásegylet budapesti zászlóbontó gyűlését. *... Éljenzés közepette feltűzték a szocialista vér­vörös lobogót, melyen »egyesüljetek munkások« felirat volt.” A gyűlés ve­zetősége felszólította az egybegyűlte­ket, hogy „esküdjenek meg a vörös lobogóra, hogy hűen kitartanak a szocialisztikus program mellett. Ün­nepélyes jelenet volt ez. A zászlótartó magasra emelte a zászlót, és a szél­rózsa minden iránya felé meghajtva* ráállította az elnöki asztalra és ekkor az ezrekre rúgó nép levett kalappal* egy szájjal hangoztatta: Esküszünk* hogy hűen fogunk kitartani.” Az 1871-ben kikiáltott párizsi kom- mün hivatalos zászlaja a vörös zászló volt. Az egyik korabeli francia új­ságíró így ír ezekről az időkről: **... Az emelvény. előtt zászlók cso­portosulnak/ melyeknek a legtöbbje vörös. Némelyik három színű, de vö­rös szalagcsokorral mindegyikük: a nép uralomra jutását jelképezi.” A század végén a vörös zászlót már egyértelműen a munkásosztály jelvé­nyének tartották Magyarországon is. A május elsejéken vörös zászlók alatt, vörös szegfűkkel a mellükön tüntettek a munkások­1905-ben' Oroszországban polgári demokratikus forradalom tort ki. Á vörös zászló ott lobogott Pétervár és Moszkva barikádjain. Vörös zászló kúszott fel a Patyomkin cirkáló ár­bocára is. 1917-ben Oroszországban győzött a szocialista forradalom és a vörös zászló, a munkásosztály harci zászlaja, az első munkásállam nem­zeti lobogójává vált. A Tanácsköztársaság idejében a magyar nép a vörös lobogó alatt küzdött az intervenciósok ellen. A vörös csillag A munkásmozgalom fejlődése so­rán szokássá vált, hogy a vörös zász­ló mellett a mozgalom eszméit, cél­kitűzéseit különböző szimbólumok­kal is kifejezzék. A múltszázad vé­gén a magyar szociáldemokraták a május elsejék alkalmával jelvénye­ket adtak ki, melyeket a tüntetésen résztvevők viseltek. Kialakult azoiv ban a proletáriátusnak olyan jelvé­nye is, mely a proletárok nemzetisé­gétől független érdekeit hangsúlyoz­za, és egyesülésre hívja a munkáso­kat a nemzetközi tőke élleni harcra? A proletárnemzetköziség szimbóluma az ötágú vörös csillag; A hajósok a csillagok állásából tá­jékozódtak a tengeren. A csillagok mutatták, hogy helyes irányba ha­ladnak-e vagy sem. A hajózásban a tengerészek lobogóin évszázadok óta elterjedt használatban \rolt az ötágú csillag, mely azt * jelentette, hogy a tengerészek az öt világrész tengerein hajóznak. Mindezek . ismeretében most már nem nehéz megállapítani, hogy a proletáriátusnak ez az egysze­rűségében is- beszédes szép jelvénye a vörös csillag, mit is jelent. A csil­lag vörös színe a szocialista forrada­lom szimbóluma. A csillag Öt ága jel­képezi a világ minden táján élő mun­kások szövetségét a közös ellenség, % tőke ellen. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom Vörös Hadseregé­nek a jelvénye a vörös csillag lett. Á Tanácsköztársaság, idején vörös ka­tonáink sapkáját is ez a csillag szitette; Ady Endre 1907-ben a Népszavá­ban megjelent költeményében össze­kapcsolja a forradalmat a vörös esik» lag jelképével; Verse, mely ma -,,'A csillagok csilla* ga” címet viseli, akkor „Vörös csil­lag” címen jelent meg a,lapban. Ady hirdette versében, hogy „Sohseni hull le a vörös csillag”. Tudta, hogy a holnapnak a hajnalát ez a csillag hozza meg, ez váltja majd valóra az elnyomott milliók vágyait. Ezért for­dul hozzá ezekkel a halhatatlan sza­vakkal : Vörös csillag, ragyogj és trónod Mióta ember néz az égre* ■ v'^Őrös-csillag volt a reménye*. ' *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom