Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-08 / 263. szám

4 €S* AKMAfrY AffOÄftEAG Vasárnap, 1959. november 8. Fák, virágok, tervek... Látogatás a Miskolei Kertészeti Vállalat főtelepén jj 9 9 Biport helyett: Bejejezéshez közeledik a Miskolci Nemzeti Színház renoválása Miskolc zsúfolt, szürke kőrengeteg.' Alig látni benne nél\ány kedves, üde zöld foltot, virágot, napi munka után pihenőül szolgáló parkot, gondozott fasorokat. Igaz, az ősz a lombhuilás időszaka, ilyenkor már csak kirakat-' ban látni virágokat vagy a kertészeti vállalat üvegházaiban. Mégis milyen jól esik látni! Megállni egy virág­üzlet párafüggönyös kirakata előtt és nézni, örülni a tavasztidéző ibolyá­nak, jácintnak, cserépbe ültetett cik­lámennek, primulának. Virágok szigete •«. A kopasz, lombjuktól fosztott fá­kon túl, a város szélén található a kertészeti vállalat 35 holdnyi köz­ponti telepe. A tavasztváró virágok hetvenhét virágágyban alusszák már téli álmukat ' , A kényesebb növények huszonhat üvegházban nyújtogatják halványzöld leveleiket a Nap felé. Ha a tervezett 35 000 cserepes és 65 000 vágott . virágot sikerülne fel­nevelni tavaszig, akkor a rózsából, szegfűből minden miskolci lakosra jutna egy-egy szál. Már most ápol­ják azt a mintegy 6000 tő hortenziát, amiből jövő május elsején válogathat kedvesének a szerelmes legény. A virág itt tulajdonképpen a munka, az igyekezet kifejezője is. Nagyszerűen szakképzett műszaki gárdája van a vállalatnak. Tíz kerti mérnök s a nagy figyelmet, gondos­ságot igénylő munkához igyekvő, szorgalmas munkások segítik elő a. nagyszerű eredményeket. Többszínű virágból rakták ki az élüzem csilla­got is, amit a vállalat fennállásának 10. évfordulójára sikerült elnyerni először. A KISZ-fiatalok áldozatkész­ségét pedig az az 1000 nyírfa csemete dicséri, amit ez évben társadalmi munkában a Népkertben ültettek el. A saját portájukról sem feledkeztek meg. mert azt is parkosították, ugyancsak társadalmi! munkában. Nem maradtak ki a kongresszusi versenyből sem. A termelési terv 3 százalékos túlteljesítését ígérték az önköltség 1 százalékos, csökkentése mellett. Az ígért’ eredményeknek pontosan a kétszeresét érték el. iskola — minebulófy* yv.^ "-nélkül.,. ^ Hát igén, iskola ez a javából. Fe­gyelem, katonás rend, a „tanulók” kicsik, alig négyévesek. 1956 tavaszán kezdték meg a faiskola telepítését s máris országosan a harmadik leg­jobbként emlegetik. Nevelnek itt sze­líd tölgyöt, büszke fenyőt, ágas-bogas díszcserjéket, dús terméssel fizető Hz olasziiszkai viziszárnyas telepről 600 törzskönyvezett növendék libát szállítanak! Borsod megyében az olaszliszkai víziszárnyas telepen kora tavasztól késő őszig nagy munka folyik. A Bodrog-parton elterülő telep dolgo­zói az idén 222 ezer naposcsibét, 6 800 libát és 36 319 naposkacsát kel­tettek. A szárnyasok egy részét a megye termelőszövetkezeteiben ér­tékesítették. Emellett a dolgozók 20 ezer — kilencheícs, 2 kilogramm súlyú — pecsenyekacsát adtak át exportcélra a debreceni Baromfifel­dolgozó Vállalatnak. A víziszárnyas telepen jelenleg a,( törzsállomány kiválasztása folyik. Al. terv szerint ezer-ezer fehér magyarfi libát és kacsát hagynak meg tovább-)' tenyésztésre. A kiselejtezésre kerülő, jj mintegy 4 ezer víziszárnyast felhíz- r, ialják és a piacra küldik. Ezenkívül f a közeli napokban 4—-4,5 kilogramm £ súlyban 600 törzskönyvezett magyar fehér növendéklibát szállítanak a Békés megyei termelőszövetkezetek-^ be. Ötszáznegyvenhét ember megmenekült! Irta: N. Jarmolovics. ü. S/Aroganoy SZINTE EGY IDŐBEN ÉRKEZTEK, . a Dvina tenge rjáró segély tkérő rádiótáviratai a Csendes Óceán vizét szelő hajók ■p-a mncsnoki kab injaiba, a vlagyivosztoki Távol­keleti Tengerhajózási Hivatalba és Moszkvába, a Szovjetunió tengerha­józási minisztériumába. A hajók egyszerre meg­változtatták útvonalu­kat. Az aggodalom szele zúgott a minisztérium egyébként csendes fo- lyosóin. , A tengerészeti flotta rádiósközpontja azonnal utasítást adott a „Kia­ra Zetkin”, a Panfilov tábornok” motoroshajók­nak, a „Makarov tenger­nagy” jégtörőnek és a -„Delcabrista” gőzhajó­nak, hogy haladéktala­nul, teljes gőzzel siesse­nek a bajbajutott hajó segítségére. A hajó uta­sainak és személyzeté­nek száma 550 fő. ...Az Anadir-öböl tá­ján történt. A késő esti órákban senki sem gon­dolt veszélyre. Csak az északnyugati szél volt nagyon erős, csak a hul­lámok voltak nagyon ta­rajosak ... Az utasok már visszavonullak ka- jütjeikbe, amikor a hajó középső részén egyszer­re nagyot dörrent vala­mi, s rögtön utána fel­hangzott a vészjelzés. Az ügyeletes gépész a következőket jelentette a parancsnoknak: —- A gépházban isme­retlen okból robbanás történt. Minden lángba- borult... ~ Nyugalom 1 — pa­rancsolta a kapitány. == Mindenki a helyér el MEGINDULT AZ EL­KESEREDETT küzde­lem a tűz ellen. A kapi­tány tudta, hogy a ten­geren a legnagyobb ve­szély —- a rémület... Lehetséges, hogy eszébe jutottak Allan Bombard szavai, Bomb aráé. aki felfújt gumicsónakon keit át az Atlanti Óceá­non: „Hajó szerencsétlen­ségek áldozatai, időnek előtte elpusztult embe­rek! Tudottá, hogy nem a tenger, nem az éhség, nem a szomjúság ölt meg benneteket. Amikor a hullámok hátán him­bálóztatok és a sirályok panaszos kiáltásai füle­tekben csengtek — meg­haltatok a rettegéstől”. Nem szabad engedni, hogy pánik törjön ki! Okosan és gyorsan el kell oltani a tüzet. De a tűz már átterjedt a szomszédos helyiségekre is. A csípős, fojtó füst behatolt a kajűtökbe. a szalonokba, a társalgóba. Ám az utasok hittek a t c n&eré szekne k. N em tört ki pánik. Az utasok gyorsan és nyugodtan összecsomagoltak, fel­öltöztették a gyermeke­ket és kivitték őket. a füstből a fedélzet szabad levegőjére. Elsőnek a „Klara- Zet­kin” motoroshajó közelí­tette meg a „Dvinát”. Ez a tűz kitörése után két óra múlva történt. Fe­délzetéről tűzifecskendö- ket irányítottak a ..Dvi­na” forró fedélzetére. Bőgtek a szivattyúk, sziszegtek a iángracsapó- dó vízsugarak, sípolt a felszálló gőz. Antidze. a „Klara Zet­kinr kapttanya ittasiUiM adott, hogy a „Dvina” minden utasát át kell szállítani hajója fedél­zetére, s a két hajó sze­mélyzetéből csak annyi embert kell az égő hajón hagyni, amennyi a tűz eloltásához szükséges. — A matrózok készít­sék elő a mentőcsóna­kokat, álljanak készen arra az esetre, ha a ha­jót mindenkinek el kel­lene hagynia! — hang­zott az utasítás a pa­rancsnoki hídról... IDÉZZÜNK NÉHÁNY SORT abból a rádiótáv­iratból, amely ismertet­te, milyen hősiesen har­colt a személyzet a tűz­veszély ellen: „15 óra 50 perc. A tűz gyorsan terjed. A fedél­zeten nagy a forrósán. Átszállítjuk az embere- két .. ” „17 óta 13 perc. A tűz erősödik. A harc ered­ménytelen. A fecsken­dők elszakadnák. Vált­juk az embereket.. ” „20 óra. Megjelöljük ci koordinátákat. Északi szélesség 53° 25’, keleti hosszúság 1790 33’. Mind a 470 utast, továbbá a „Dvina” személyzetének női tagjait átszállítottuk a. „Klara Zetkin” fedél­zetére. A gépházban el­fojtottuk a tüzet. A he­lyiségek még égnek. A „Klara Zetkin” manőve­rez és a „Dvina” mellett tartózkodik. Szakadnak a fecskendők. A tűz át­terjed az élelmiszerrak­tárakba”. Antidze kapitány 21 óra 41 perckor jelentet­te, hogy a gépházban teljesen elfojtották a tü­zet. Az élelmiszerraktá­rak és más helyiségek még égnek. Az üzem­anyagát eltávolitottuk a tűz közeléből. Az utasok biztonságban vannak, mindössze egy sebesülés történt közöttük. A tűz­vész elleni, harcban a személyzet három tagja: Balejev mechanikus, Bozrodnij és Kimov gé­pészek életüket vesztet­ték. HARMADNAP VÁ­RATLANUL új erővel tört ki a tűz a gépház­ban. A személyzet a ka­pitány vezetésével foly­tatta az egyenlőtlen küz­delmet. A tengerészeti- flottaügyi minisztérium már háromszor küldött rádiótáviratot: „Ha ■nincs további remény a „Dvina” megmentésére, a kapitány és a révka- la.uz elhagyhatja a ha­jót”. Hogyan döntött a kapitány? Ivanovszkij ezt a választ küldte.: „A hajót nem fogom elhagyni. Ugölnajá öböl­ben, 8—9 méter mély­ségben hoi-gonyt vetek. A végsőkig harcolni fo­gok a tűz ellen. Nagyon súlyos a helyzet...” Végül leküzdötték a tüzet. A „Klara Zetkin” a megmentett emberek­kel befutott a Provigye- nije-öbölbe, az „Apasz­tasz Mikojan” jégtörő pedig vontalókötélre vette a „Dvinát”. A tengerészek bátor­sága, kitartása legyőzte a rettenetes tűzvészt. 547 ember megmenekült! Hárman életüket vesz­tették a tűz ellen folyta­tott küzdelemben, hogy megmentsék bajtársai- Icát. s hogy a „Dvina” motoroshajó a Szovjet­unió zászlaja alatt újra a tenger huüámaU szei­Készülnek a jól záró ablakok Pásztor Miklós és Farkas Károly ügyes kezei közt. Az utolsó simítások az első emelet karzati ruhatárán. Czidor Károly porszívóval tisztítja naponta a páholysorok aranyo­zásait. Mellette Bihari Károly művezető. Ez a jóképű fiatalember nem más, mint Andrásy Ká­roly építésvezető. S véleménye szerint a renoválást és újjáépítést rövidesen befejezik. atartíitfirz -György gyümölcsfákat, sőt a melegágyak takarójának alapanyaga, a rozs­szalma is innen kerül ki. Az idén először próbálkoznak ezüstfenyő ne­velésével, mert ebből a drága, egyik legszebb fenyőfajtából nagyon kevés van az országban és ezen a vidéken is. Szükséges azonban ehhez egy háromhajós, szétszedhető melegház, ahol a kis fenyőpalántákat óvnák a kiültetésig. A faiskola területe 126 hold s egé­szen Sajőszentpéter határáig húzó­dik. Az itt nevelt csemeték iránt mal­most is nagy az érdeklődés. Ezt bizo­nyítja, hogy a főváros 15 éves szer­ződést ajánlott fel, amely szerint Budapest tereinek, utcáinak fásításá­hoz, parkok díszítéséhez szívesen vá­sárolnának díszfákat, díszcserjéket. A faiskolában csaknem 100 ember gondozza a csemetékét. Nemcsak a virágokat szeretik .. . Az emberekről is gondoskodnak a vállalat vezetői. Szép tiszta, jól fel­szerelt üzemi konyhájuk van, barát­ságosan berendezett kis ebédlővel. Szomszédságában munkásszállás és 11 szolgálati lakás. A virág kényes portéka s’ néha még éjszaka is igényli gondozóit. Fagyok idején különösen. A munkásszállás nagy gond pillanat­nyilag. A dolgozók tekintélyes része vidékről jár be s ezért a faiskolába is tervezik egy munkásszálló építését. Ugyancsak a faiskolában üzemi konyha-részleget létesítenek. Ezzel is el akarják érni, hogy a dolgozók ne változtassanak munkahelyet, miért eddig előfordult, hogy mire ezt a nagy gondosságot igénylő munkát megtanulták, elmentek olyan válla­lathoz, ahol a munkakörülmények kedvezőbbek voltak. Tovább fejlesztik a vállalatot A vállalat az utóbbi évek alatt so­kat fejlődött és a jövőben még több lehetőség van erre. A meglévő üveg­házak mellé szükség lenne még két négyblokkos növénynevelő és napo- sító házra. Ez azonban óriási költség­gel jár s így csak a tíz-tizenöt éves tervben kerülhet sor a kivitelezésére. A munka jobb, gazdaságosabb el­végzése érdekében vásárolnak a kö­zeljövőben két univerzális kerti traktort, amely 14 műveletet végez, Ezenkívül növényápolási munkához feltétlenül szükséges háti permetező­ket s 2500 darab szaporító ládát. Parkfenntartási üzemáguk körze­teiben hat öltözőt és raktárhelyiségei akarnak felállítani, hogy az ott dol­gozók átöitözkötíhessenek, ruhájukat csomagjukat elhelyezhessék, s í munka végeztével felszereléseiket szerszámaikat lerakhassák. Szén táro­lót is építenek, ahol a melegházak fűtéséhez szükséges 1 300 tonna sze net tárolják. A beruházások között szerepel még bekötőút építése a faiskolához, villa­mosítás. az öntözéshez búvárszivattyú üzembehelyezése. A vállalat fejlesztésére fordított Összeg kamatozik majd azokban a parképítési munkákban is, melyek 1960. évben kerülnek kivitelezésre A selyemréti bérházaknál, a Maii- novszkij utcai lakónegyedben, a Ki­lián gimnázium mellett, a Nehézipari Műszaki Egyetemnél, a Szentpéteri kapunál lévő új kórház-város terüle­tén közel két és félmillió forint ér­tékben parkosítanak. A megyéber még több helyen. így Kazincbárci kán, Tiszapalkonyán. a Szénbányá' szati Tröszt lakótelepein s több üzen környékén is. A virág és a parképítés nagy or drága dolog. Megóvása, karbantar tása nem lehet csak egy vállala munkája. Mindenki, aki szereti eze két a házak közé ékelt virágos kér teket, zöld pázsitokat, érezze köteles ségének az életünket megszépítő, fel üdülést nyújtó parkok, fák és virágot védelmét. BORÓCZK1 EDI'

Next

/
Oldalképek
Tartalom