Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA M UNKASPART BORSOD MEGY I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 234. szám Ara 50 fillér 1959 október 6, kedd r ^ Emlékünnepély Miskolcon a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából Titkos utakon Jegyzetek könnyű műfajú szórakozásokról Több mint 20 munkásakadémia indul Borsod megyében v ________________________J A harmadik lépés (Sz. L.) Nincs szó, jelző, mely hűen kifejezhetné az új szovjet tu­dományos sikert, a szocialista tudo­mány újabb világraszóló eredmé­nyét. Követni is nehéz az eseménye­ket, fejben tartani a nagy történelmi dátumokat, melyek bevésik az em­beri értelem csodás alkotásait boly­gónk történetébe. Két évvel ezelőtt, október 4-én bocsátották fel a világ ámulatától kísérve az első szovjet szputnyikot, s azóta káprázatos se­bességgel haladva, három szputnyik járta be a titokzatos világűrt, hogy meghódítsa az ismeretlent az ember számára. Ismeretlent? Ez már a múlt. Megdőltek a pesszimista és misztikus elméletek, a világűr meg­hódítása valóság, elérhető cél lett a tudomány előtt. A szovjet sikerek nemcsak tudományos szempontból jelentősek, de az emberi gondolko­dás megváltoztatásának is jelentős állomásai. Nincs lehetetlen, nincs elérhetetlen többé a tudomány előtt. A szovjet ember alkotta szputnyi- kok, rakéták belehasítanak a koz­mikus térbe. A Holdon már szovjet zászlók hirdetik: az ember megtette második diadalmas lépését a világ­űr meghódítása felé. A vasárnap fellőtt szovjet bolygó­közi állomás sem váratlan ered­mény. Elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor egymást követik a világűr­ben az ember követei, a szovjet űr­rakéták, szputnyikok. A most fellőtt harmadik szovjet űrrakéta jelentő­sége elsősorban abban van, hogy végérvényesen bebizonyította: meg­valósítható a Föld és más égitestek közötti útvonal. A mostani automa­tikus bolygóközi állomás adatokat továbbít a Hold teljesen ismeretlen, „sötét” oldaláról s olyan meglepe­téseket szerezhet, melyekre az em­ber ebben a pillanatban talán még gondolni sem mer. A szovjet tudomány 1957 október 4-e óta olyan sikersorozatot ért el, melyről a legnagyobb álmodozók, Kopernikus, Galilei, Kepler és a többiek még álmodni sem mertek. Igen, eljön az az idő, amikor az ember űrhajóba száll és olyan ter­mészetesnek veszi majd a Föld-Ég közötti utazást, mint a földi közle­kedést. Laikusok, egyszerű emberek, híres tudósok már találgatják az időt, mikor indul el a kozmikus térben való utazásra a földi ember? Nem egészen két esztendő alatt el­érkezett a második lépés: a holdra­kéta elérte célját. Ezzel az ember hírnöke kijutott a térbe, behatolt más égitestre. Ki merné tagadni, hogy már csak rövid idő választ el a harmadik lépéstől, a Holdon le­szálló és méréseket végző rakétától, a Holdat esetleg emberrel körülre­pülő űrhajótól. Ez év januárjában megkezdte Nap körüli keringését a világ első mes­terséges bolygója, szeptember 13-án a szovjet űrrakéta leszállt a Holdra és — nincs megállás! Elindult a harmadik űrrakéta is, hogy megke­rülje a Holdat és visszatérjen a Föld térségébe. Olyan eredmény ez, mely valóban bámulatba ejti a tudomá­nyos világot. A harmadik szovjet űr­rakéta súlya is azt mutatja: a szo­cialista tudomány előtt nincsenek akadályok, lehetőség nyílik arra is, hogy ember repüljön a világűr még ismeretlen tájai felé. A szovjet tu­domány forradalmi sikerei, mint azt egy prágai tudós mondotta: a béke újabb nagy győzelme, s mint Bara- basov szovjet akadémikus kijelen­tette: beléptünk a bolygók közti re­pülés megvalósításának időszakába. Izgatottan várjuk az új híreket. A világ haladó közvéleménye örül a szovjet tudomány sikereinek. Az emberek feszült érdeklődéssel ülnek a rádiókészülékek mellett. A csillag- vizsgálók, rádióállomások tudósai szüntelenül kémlelik a világűrt. S mire e sorok napvilágot látnak, nem lehetetlen, hogy a szovjet tu­domány újabb csodával lepi meg az emberiséget. Mert a szovjet tu­dósok célszerűen, kitartóan fáradoz­nak s lassan már megszokottá vá­lik egy-egy új űrrakéta fellövésének híre. Legyőzünk minden távolságot, legyőzzük az időt, fantasztikus se­bességgel elérjük azt, amely még csak évekkel ezelőtt is álomnak tűnt. Igen, mint ahogyan a prágai tu­dós mondotta, a szovjet bolygóközi állomás a béke újabb nagy győzel­me. A Szovjetunió békét hirdet, bé­két akar, hogy minden tudomány az embert szolgálja. Éppen ezért a Szovjetunió kész együttműködni a kapitalista államokkal, hogy a béke megteremtése mellett az -emberiség minél előbb birtokába vegye az égi­testeket is. Van még ellentét a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kor­mánya között, hiszen máról holnap­ra nem oldhatók meg a vitás kérdé­sek. De Hruscsov elvtárs amerikai •útja megmutatta: egyetlen ésszerű dolog a békés egymás mellett élés és verseny, a kölcsönös segítés és a tudományos együttműködés. Az amerikai tudósok ugyan nem érte­nek egyet a Szovjetunió politikájá­val, s bár „fogcsikorgatva”, de el­ismeréssel szólnak a szocialista tu­domány sikereiről. S maguk is be­ismerik: kullognak a szovjet tudo­mányos sikerek nyomában. Mikor utazik az első ember a Holdra? Ki mondhat évszámokat. Egy azonban bizonyos: gyermekeink elérik ezt a nagyszerű célt. Talán azt is mondhatjuk, hogy pár év múlva mosolyogni fogunk ezen a megállaoításon. Nincs lehetetlen, nincs! Ehhez azonban béke kell, tartós világbéke, hogy minden alko­tás, automata, gyár és űrrakéta az ember szolgálatába álljon. ERNYEY GYULA: Ui k * ír /t z ember olyan bolond, hogy apró, Tcis bántalmak közt él, szerelmi csalódások, pénz- harcok lepik, míg a kenyér naponta szájában olvad. És mint vak, ki most újra lát, s felszívja illatként a hírt — a bolygóközi állomást úgy dicsérem, úgy zengem, oly elámult szemű lelkesen, mint tettünket, mint a Pártot, az életet, a — a kedvesem. /yt ért a miénk, s mindenkié, mert akaratlan is dícsér, —■ ez ősz: kommunista tavasz, s mind újabb győzelmeket ér. Bolygóközi állomás a világűrben A Ssovjétunióban újabb űrrakétát lőttek ki, amely megkerüli a Holdat és visszajut a Föld térségébe Moszkva (TASZSZ) A kozmikus térség kutatási programjának és a bolygóközi repülés előkészítési programjának megfelelően 1959. október 4-én a Szovjet­unióban sikeresen felbocsátották a harmadik űrrakétát. A rakéta auto­matikus bolygóközi állomást visz magával. A kilövést több lépcsős rakétával hajtották végre. A rakéta utol­só lépcsője megkapva a szükséges sebességet, a megjelölt pályára jut­tatta az automatikus bolygóközi állomást. Szovjetunió különböző részein he­Az automatikus bolygóközi állo­más pályáját úgy választották meg. hogy az állomás elhaladjon a Hold közelében és körülrepülje a Holdat. Az automatikus bolygóközi állo­más körülbelül 10 ezer kilométer távolságban halad a Holdtól, majd kerüli a Holdat és visszajut a Föld térségébe. A kijelölt pálya lehetővé teszi, hogy az északi földtekéről megfigyelhessék az állomást. A harmadik szovjet űrrakéta utolsó lépcsőjének súlya üzemanyag nélkül 1'553 kilogramm. Az automatikus bolygóközi állo­mást a rakéta utolsó lépcsőjére sze­relték. Amikor a rakéta elérte pá­lyáját, az állomás levált a rakétá­ról. A rakéta utolsó lépcsőjének pályája közel van a bolygóközi ál­lomás pályájához. Az automatikus bolygóközi ál­lomás a kozmikus térség átfogó tudományos kutatását teszi le­hetővé. Az állomásra tudomá­nyos és rádiótechnikai berende­zéseket, valamint automatikus hőmérsékletszabályozó rendszert szereltek. A tudományos és rádiótechnikai be­rendezések elektromos árammal tör­ténő ellátását napenergia-telepek és vegyi áramforrások útján biztosítják. Az állomás egész súlya 278,05 kilo­gramm. Ezenkívül a rakéta utolsó fokára szerelt mérőberendezések sú­lya az energiaforrásokkal együtt 156,05 kilogramm. Ilymódon a hasz­nos súly összesen 435 kilogramm. A tudományos értesüléseket és az auto­matikus bolygóközi állomás mérési adatait két rádió közli. A bolygóközi állomás naponta a megfigyelési programtól függően Moszkva (TASZSZ) A harmadik szovjet kozmikus ra­kéta október 5-én moszkvai idő sze­rint 12 óráig (magyar idő szerint 10 óráig) 248 000 kilométerre távolodott el Földünktől és az Indiai-óceán ke­leti része fölött haladt. Földi koor­dinátái ekkor déli szélesség 14 fok 20 perc, keleti hosszúság 98 fok 0 perc voltak. A tényleges útvonalról kapott mérési eredmények feldolgozása folyamatosan történik a nagy- sebességű elektronikus számító­gépeken. A feldolgozás adatai azt bizonyítják, hogy a rakéta rendkívül pontosan követi az előre megadott pályát. Az első és a második szovjet koz­mikus rakéták sebessége — mint is­meretes — az előre meghatározott pálya elfoglalásakor meghaladta a második kozmikus sebességet. A har­madik szovjet kozmikus rakéta pá­lyája kezdeti részén a második koz­mikus sebességnél valamivel las­sabban haladt, hogy megkerülhesse a Holdat, majd visszaindulhasson a Föld felé. Ily módon a harmadik kozmikus rakéta valamivel lassabban közelíti meg a Holdat, mint az első és a második szovjet kozmikus ra­kéták. A rakéta utolsó szakaszáról levált automatikus bolygóközi állomás ok­2—4 óra időtartamú adásokat küld a Földre. Az állomáson elhelyezett műszer­park irányítását a Földről, még pe­dig az egybehangoló és számláló központból végzik. A rakéta röppálya adatainak mé­rését automatizált mérőműszerháló­zat végzi, amelynek állomásai a NEW YORK. Az ember — különö­sen a szovjet ember — képességeinek növekedése az űrrakéta területén, fe­lülmúlja a képzeletet. Ma már' nem kétséges, a hatvanas évek tanúi lesz­nek, hogy az ember felkutatja a naprendszer titkait, sőt talán még le­száll a Holdra, a Marsra és a Vé­nuszra is — írja a New York Times hétfőn, a legújabb szovjet űrrakéta kiröpítését kommentálva. „Ostobaság lenne, ha az amerikaiak irigységet, vagy lekicsinylést elegyí­tenének szeréncsekívánataikhoz” — figyelmezteti olvasóit a New York Herald Tribune. Ugyanakkor han­goztatja: Itt az ideje, hogy „nem nagy dobra ütve felülvizsgálják, ho­gyan is áll az amerikai űrkutatási program és legfontosabb eszközének, az űrrakétának kérdése”. A lap megjegyzi, a legnagyobb je­lentősége annak van, hogy „az Egye­sült Államok még egyetlen olyan tóber 6-án moszkvai idő szerint 17 órakor (magyar idő szerint 15 óra­kor) lesz legközelebb a Holdhoz, miután a Föld-Hold távolság befutá­sára két és fél napot fordított. Az automatikus bolygóközi állomás ek­kor mintegy hétezer kilométernyire lesz a Hold felszínétől. Az automatikus bolygóközi ál­lomáson elhelyezett műszerek a megadott tudományos mérési programnak megfelelően mű­ködnek. A szovjet kozmikus rakéta moz­gásáról szóló jelentéseket és a tu­dományos megfigyelések eredmé­nyeit naponta egyszer teszik közzé, még pedig az automatikus bolygó­közi állomásról érkezett közlések vé­tele és az ezekben foglalt adatok előzetes elemzése után. (MTI) Jyezkednek el. A harmadik űrrakéta haladásáról a Szovjetunió valamennyi rádióál­lomása folyamatos beszámolókat fog közölni. A rakétát rádió útján Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália te­rületéről lehet megfigyelni. A harmadik szovjet űrrakéta fel­bocsátása és az automatikus bolygó- özi állomás megteremtése újabb adatokat szolgáltat a kozmikus tér­ségről. A szovjet nép ezzel ismét hozzájárul a világűr meghódításá­ban kialakuló nemzetközi együtt­működéshez. rakétát sem lőtt ki, melynek teljesít­ménye egyenlő lenne a szovjet raké­tákéval”. LONDON. Az angol lapok közül a Daily Telegraph megállapítja, „A szovjet tudósok ismét első díjat sze­reztek maguknak az űrkutatásban. Ha még további bizonyítékokra volt szükség, akkor a legújabb szovjet űr­rakéta kiröpítésének híre bebizonyí­totta, hogy a szoyjet tudósok megtar­tották és fokozták előnyüket az ame­rikai tudósokkal szemben.” „Mi a visszhangja Angliában a szovjet rakétának? Csodálat, amelybe talán irigység vegyül” — írja a Daily Express. PALM SPRINGS. James Hagerty, Eisenhower sajtószóvivője vasárnap Palm Springsben, ahol az elnök üdül, újságírók kérdésére kijelentette, Eisenhower értesült a szovjet űr­rakéta kiröpítéséről és „az elnök munkatársai továbbra is behatóan tájékoztatják az elnököt az újabb részletekről”. Világűrből érkezett hangokat rögzítettek a rákosligeti megfigyelő állomáson Vasárnap délelőtt a rákosligeti űr­rakéta megfigyelő állomáson felké­szültek a kozmikus rakéta jelzései­nek vételére. A megfigyelő állomáson a tudományos munkatársak délelőtt 11 óra után a megadott hullámhosz- szon magnetofonra rögzítettek világ­űrből érkező hangokat. Feltételez­hető, hogy az állomás a kozmikus rakéta jeleit vette. Délután — Hor­váth Tibor kutató irányításával — a 39.986 megaciklus hullámhosszára állították be a megfigyelő állomás műszereit. Egész éjszaka ügyeletes szolgálatot tartanak és az érkező jel­zéseket magnetofonra rögzítik. (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia üdvözlete a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnökségének, Moszkva. Forró üdvözletünket küldjük a szovjet tudomány és technika új nagy győzelme, — a harmadik kozmikus rakéta kilövése alkalmából. Sok új^ sikert kívánunk a békeszerető szovjet tudománynak, amely ered­ményeivel új korszakot nyitott az emberiség történetében. Rusznyák István a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. (MTí>-----------------------oqo----------------------­M a délután holdközeiben lesz a bolygóközi állomás TASZSZ jelentése a kozmikus rakéta útjáról Csodálat, amelybe talán irigység vegyül... A szovjet űrrakéta kiröpitésének nyugati visszhang»* a

Next

/
Oldalképek
Tartalom