Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-06 / 234. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA M UNKASPART BORSOD MEGY I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 234. szám Ara 50 fillér 1959 október 6, kedd r ^ Emlékünnepély Miskolcon a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából Titkos utakon Jegyzetek könnyű műfajú szórakozásokról Több mint 20 munkásakadémia indul Borsod megyében v ________________________J A harmadik lépés (Sz. L.) Nincs szó, jelző, mely hűen kifejezhetné az új szovjet tudományos sikert, a szocialista tudomány újabb világraszóló eredményét. Követni is nehéz az eseményeket, fejben tartani a nagy történelmi dátumokat, melyek bevésik az emberi értelem csodás alkotásait bolygónk történetébe. Két évvel ezelőtt, október 4-én bocsátották fel a világ ámulatától kísérve az első szovjet szputnyikot, s azóta káprázatos sebességgel haladva, három szputnyik járta be a titokzatos világűrt, hogy meghódítsa az ismeretlent az ember számára. Ismeretlent? Ez már a múlt. Megdőltek a pesszimista és misztikus elméletek, a világűr meghódítása valóság, elérhető cél lett a tudomány előtt. A szovjet sikerek nemcsak tudományos szempontból jelentősek, de az emberi gondolkodás megváltoztatásának is jelentős állomásai. Nincs lehetetlen, nincs elérhetetlen többé a tudomány előtt. A szovjet ember alkotta szputnyi- kok, rakéták belehasítanak a kozmikus térbe. A Holdon már szovjet zászlók hirdetik: az ember megtette második diadalmas lépését a világűr meghódítása felé. A vasárnap fellőtt szovjet bolygóközi állomás sem váratlan eredmény. Elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor egymást követik a világűrben az ember követei, a szovjet űrrakéták, szputnyikok. A most fellőtt harmadik szovjet űrrakéta jelentősége elsősorban abban van, hogy végérvényesen bebizonyította: megvalósítható a Föld és más égitestek közötti útvonal. A mostani automatikus bolygóközi állomás adatokat továbbít a Hold teljesen ismeretlen, „sötét” oldaláról s olyan meglepetéseket szerezhet, melyekre az ember ebben a pillanatban talán még gondolni sem mer. A szovjet tudomány 1957 október 4-e óta olyan sikersorozatot ért el, melyről a legnagyobb álmodozók, Kopernikus, Galilei, Kepler és a többiek még álmodni sem mertek. Igen, eljön az az idő, amikor az ember űrhajóba száll és olyan természetesnek veszi majd a Föld-Ég közötti utazást, mint a földi közlekedést. Laikusok, egyszerű emberek, híres tudósok már találgatják az időt, mikor indul el a kozmikus térben való utazásra a földi ember? Nem egészen két esztendő alatt elérkezett a második lépés: a holdrakéta elérte célját. Ezzel az ember hírnöke kijutott a térbe, behatolt más égitestre. Ki merné tagadni, hogy már csak rövid idő választ el a harmadik lépéstől, a Holdon leszálló és méréseket végző rakétától, a Holdat esetleg emberrel körülrepülő űrhajótól. Ez év januárjában megkezdte Nap körüli keringését a világ első mesterséges bolygója, szeptember 13-án a szovjet űrrakéta leszállt a Holdra és — nincs megállás! Elindult a harmadik űrrakéta is, hogy megkerülje a Holdat és visszatérjen a Föld térségébe. Olyan eredmény ez, mely valóban bámulatba ejti a tudományos világot. A harmadik szovjet űrrakéta súlya is azt mutatja: a szocialista tudomány előtt nincsenek akadályok, lehetőség nyílik arra is, hogy ember repüljön a világűr még ismeretlen tájai felé. A szovjet tudomány forradalmi sikerei, mint azt egy prágai tudós mondotta: a béke újabb nagy győzelme, s mint Bara- basov szovjet akadémikus kijelentette: beléptünk a bolygók közti repülés megvalósításának időszakába. Izgatottan várjuk az új híreket. A világ haladó közvéleménye örül a szovjet tudomány sikereinek. Az emberek feszült érdeklődéssel ülnek a rádiókészülékek mellett. A csillag- vizsgálók, rádióállomások tudósai szüntelenül kémlelik a világűrt. S mire e sorok napvilágot látnak, nem lehetetlen, hogy a szovjet tudomány újabb csodával lepi meg az emberiséget. Mert a szovjet tudósok célszerűen, kitartóan fáradoznak s lassan már megszokottá válik egy-egy új űrrakéta fellövésének híre. Legyőzünk minden távolságot, legyőzzük az időt, fantasztikus sebességgel elérjük azt, amely még csak évekkel ezelőtt is álomnak tűnt. Igen, mint ahogyan a prágai tudós mondotta, a szovjet bolygóközi állomás a béke újabb nagy győzelme. A Szovjetunió békét hirdet, békét akar, hogy minden tudomány az embert szolgálja. Éppen ezért a Szovjetunió kész együttműködni a kapitalista államokkal, hogy a béke megteremtése mellett az -emberiség minél előbb birtokába vegye az égitesteket is. Van még ellentét a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya között, hiszen máról holnapra nem oldhatók meg a vitás kérdések. De Hruscsov elvtárs amerikai •útja megmutatta: egyetlen ésszerű dolog a békés egymás mellett élés és verseny, a kölcsönös segítés és a tudományos együttműködés. Az amerikai tudósok ugyan nem értenek egyet a Szovjetunió politikájával, s bár „fogcsikorgatva”, de elismeréssel szólnak a szocialista tudomány sikereiről. S maguk is beismerik: kullognak a szovjet tudományos sikerek nyomában. Mikor utazik az első ember a Holdra? Ki mondhat évszámokat. Egy azonban bizonyos: gyermekeink elérik ezt a nagyszerű célt. Talán azt is mondhatjuk, hogy pár év múlva mosolyogni fogunk ezen a megállaoításon. Nincs lehetetlen, nincs! Ehhez azonban béke kell, tartós világbéke, hogy minden alkotás, automata, gyár és űrrakéta az ember szolgálatába álljon. ERNYEY GYULA: Ui k * ír /t z ember olyan bolond, hogy apró, Tcis bántalmak közt él, szerelmi csalódások, pénz- harcok lepik, míg a kenyér naponta szájában olvad. És mint vak, ki most újra lát, s felszívja illatként a hírt — a bolygóközi állomást úgy dicsérem, úgy zengem, oly elámult szemű lelkesen, mint tettünket, mint a Pártot, az életet, a — a kedvesem. /yt ért a miénk, s mindenkié, mert akaratlan is dícsér, —■ ez ősz: kommunista tavasz, s mind újabb győzelmeket ér. Bolygóközi állomás a világűrben A Ssovjétunióban újabb űrrakétát lőttek ki, amely megkerüli a Holdat és visszajut a Föld térségébe Moszkva (TASZSZ) A kozmikus térség kutatási programjának és a bolygóközi repülés előkészítési programjának megfelelően 1959. október 4-én a Szovjetunióban sikeresen felbocsátották a harmadik űrrakétát. A rakéta automatikus bolygóközi állomást visz magával. A kilövést több lépcsős rakétával hajtották végre. A rakéta utolsó lépcsője megkapva a szükséges sebességet, a megjelölt pályára juttatta az automatikus bolygóközi állomást. Szovjetunió különböző részein heAz automatikus bolygóközi állomás pályáját úgy választották meg. hogy az állomás elhaladjon a Hold közelében és körülrepülje a Holdat. Az automatikus bolygóközi állomás körülbelül 10 ezer kilométer távolságban halad a Holdtól, majd kerüli a Holdat és visszajut a Föld térségébe. A kijelölt pálya lehetővé teszi, hogy az északi földtekéről megfigyelhessék az állomást. A harmadik szovjet űrrakéta utolsó lépcsőjének súlya üzemanyag nélkül 1'553 kilogramm. Az automatikus bolygóközi állomást a rakéta utolsó lépcsőjére szerelték. Amikor a rakéta elérte pályáját, az állomás levált a rakétáról. A rakéta utolsó lépcsőjének pályája közel van a bolygóközi állomás pályájához. Az automatikus bolygóközi állomás a kozmikus térség átfogó tudományos kutatását teszi lehetővé. Az állomásra tudományos és rádiótechnikai berendezéseket, valamint automatikus hőmérsékletszabályozó rendszert szereltek. A tudományos és rádiótechnikai berendezések elektromos árammal történő ellátását napenergia-telepek és vegyi áramforrások útján biztosítják. Az állomás egész súlya 278,05 kilogramm. Ezenkívül a rakéta utolsó fokára szerelt mérőberendezések súlya az energiaforrásokkal együtt 156,05 kilogramm. Ilymódon a hasznos súly összesen 435 kilogramm. A tudományos értesüléseket és az automatikus bolygóközi állomás mérési adatait két rádió közli. A bolygóközi állomás naponta a megfigyelési programtól függően Moszkva (TASZSZ) A harmadik szovjet kozmikus rakéta október 5-én moszkvai idő szerint 12 óráig (magyar idő szerint 10 óráig) 248 000 kilométerre távolodott el Földünktől és az Indiai-óceán keleti része fölött haladt. Földi koordinátái ekkor déli szélesség 14 fok 20 perc, keleti hosszúság 98 fok 0 perc voltak. A tényleges útvonalról kapott mérési eredmények feldolgozása folyamatosan történik a nagy- sebességű elektronikus számítógépeken. A feldolgozás adatai azt bizonyítják, hogy a rakéta rendkívül pontosan követi az előre megadott pályát. Az első és a második szovjet kozmikus rakéták sebessége — mint ismeretes — az előre meghatározott pálya elfoglalásakor meghaladta a második kozmikus sebességet. A harmadik szovjet kozmikus rakéta pályája kezdeti részén a második kozmikus sebességnél valamivel lassabban haladt, hogy megkerülhesse a Holdat, majd visszaindulhasson a Föld felé. Ily módon a harmadik kozmikus rakéta valamivel lassabban közelíti meg a Holdat, mint az első és a második szovjet kozmikus rakéták. A rakéta utolsó szakaszáról levált automatikus bolygóközi állomás ok2—4 óra időtartamú adásokat küld a Földre. Az állomáson elhelyezett műszerpark irányítását a Földről, még pedig az egybehangoló és számláló központból végzik. A rakéta röppálya adatainak mérését automatizált mérőműszerhálózat végzi, amelynek állomásai a NEW YORK. Az ember — különösen a szovjet ember — képességeinek növekedése az űrrakéta területén, felülmúlja a képzeletet. Ma már' nem kétséges, a hatvanas évek tanúi lesznek, hogy az ember felkutatja a naprendszer titkait, sőt talán még leszáll a Holdra, a Marsra és a Vénuszra is — írja a New York Times hétfőn, a legújabb szovjet űrrakéta kiröpítését kommentálva. „Ostobaság lenne, ha az amerikaiak irigységet, vagy lekicsinylést elegyítenének szeréncsekívánataikhoz” — figyelmezteti olvasóit a New York Herald Tribune. Ugyanakkor hangoztatja: Itt az ideje, hogy „nem nagy dobra ütve felülvizsgálják, hogyan is áll az amerikai űrkutatási program és legfontosabb eszközének, az űrrakétának kérdése”. A lap megjegyzi, a legnagyobb jelentősége annak van, hogy „az Egyesült Államok még egyetlen olyan tóber 6-án moszkvai idő szerint 17 órakor (magyar idő szerint 15 órakor) lesz legközelebb a Holdhoz, miután a Föld-Hold távolság befutására két és fél napot fordított. Az automatikus bolygóközi állomás ekkor mintegy hétezer kilométernyire lesz a Hold felszínétől. Az automatikus bolygóközi állomáson elhelyezett műszerek a megadott tudományos mérési programnak megfelelően működnek. A szovjet kozmikus rakéta mozgásáról szóló jelentéseket és a tudományos megfigyelések eredményeit naponta egyszer teszik közzé, még pedig az automatikus bolygóközi állomásról érkezett közlések vétele és az ezekben foglalt adatok előzetes elemzése után. (MTI) Jyezkednek el. A harmadik űrrakéta haladásáról a Szovjetunió valamennyi rádióállomása folyamatos beszámolókat fog közölni. A rakétát rádió útján Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália területéről lehet megfigyelni. A harmadik szovjet űrrakéta felbocsátása és az automatikus bolygó- özi állomás megteremtése újabb adatokat szolgáltat a kozmikus térségről. A szovjet nép ezzel ismét hozzájárul a világűr meghódításában kialakuló nemzetközi együttműködéshez. rakétát sem lőtt ki, melynek teljesítménye egyenlő lenne a szovjet rakétákéval”. LONDON. Az angol lapok közül a Daily Telegraph megállapítja, „A szovjet tudósok ismét első díjat szereztek maguknak az űrkutatásban. Ha még további bizonyítékokra volt szükség, akkor a legújabb szovjet űrrakéta kiröpítésének híre bebizonyította, hogy a szoyjet tudósok megtartották és fokozták előnyüket az amerikai tudósokkal szemben.” „Mi a visszhangja Angliában a szovjet rakétának? Csodálat, amelybe talán irigység vegyül” — írja a Daily Express. PALM SPRINGS. James Hagerty, Eisenhower sajtószóvivője vasárnap Palm Springsben, ahol az elnök üdül, újságírók kérdésére kijelentette, Eisenhower értesült a szovjet űrrakéta kiröpítéséről és „az elnök munkatársai továbbra is behatóan tájékoztatják az elnököt az újabb részletekről”. Világűrből érkezett hangokat rögzítettek a rákosligeti megfigyelő állomáson Vasárnap délelőtt a rákosligeti űrrakéta megfigyelő állomáson felkészültek a kozmikus rakéta jelzéseinek vételére. A megfigyelő állomáson a tudományos munkatársak délelőtt 11 óra után a megadott hullámhosz- szon magnetofonra rögzítettek világűrből érkező hangokat. Feltételezhető, hogy az állomás a kozmikus rakéta jeleit vette. Délután — Horváth Tibor kutató irányításával — a 39.986 megaciklus hullámhosszára állították be a megfigyelő állomás műszereit. Egész éjszaka ügyeletes szolgálatot tartanak és az érkező jelzéseket magnetofonra rögzítik. (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia üdvözlete a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnökségének, Moszkva. Forró üdvözletünket küldjük a szovjet tudomány és technika új nagy győzelme, — a harmadik kozmikus rakéta kilövése alkalmából. Sok új^ sikert kívánunk a békeszerető szovjet tudománynak, amely eredményeivel új korszakot nyitott az emberiség történetében. Rusznyák István a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. (MTí>-----------------------oqo----------------------M a délután holdközeiben lesz a bolygóközi állomás TASZSZ jelentése a kozmikus rakéta útjáról Csodálat, amelybe talán irigység vegyül... A szovjet űrrakéta kiröpitésének nyugati visszhang»* a
