Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-16 / 243. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1959. október 19. Mezőgazdasági tanácsadás: Takarmány készleteink beosztásáról és takarékos felhasználásáról Öluaiók luu újul : Takarékoskodnak a lyukóbányai KíoZ-fiatalok Hideg, deres hajnalok bizonyítják, hogy végérvényesen megérkezett az ősz. A jól dolgozó termelő- szövetkezetek már befejezték a takarmányok betakarítását, raktározását. Kazalban van a késői sarjú, a tarlóhere, prizmába letakarva a burgonya, répa, tök. A majorok mellett pedig megtöltött silógödrök sorakoznak. A tavaszi és nyári begyűjtés szénakazlai mellett ott állnak a gondosan rakott és takart ta- karmányszalma-kazlak is. Van takarmány bőven, ahol a termelésre és a betakarításra gondos szemek ügyeltek és szorgalmas kezek idejében végezték a munkákat! Sajnos, azonban nagyon sok helyen a takarmánybőség nemtörődömségre. sőt pazarlásra csábítja az embereket és „adjunk, mert van miből” alapon meretlenül, minden számítás nélkül „öllel” hordják a rácsokba a szénát. Bizony megfordultam már olyan tsz-istállóban is, ahol a szép, zöld lucernaszéna a lovak alá vágva az almot szaporította! Már pedig régi és bölcs mondás, hogy „nincs olyan sok, hogy véget ne érne” és ott van a másik figyelmeztetés is az ilyen gazdák számára: „több nap, mint kolbász!” öreg gazda csendes jóakaratával adom tanácsomat a termelőszövetkezetek szakvezetőinek és az állat- tenyésztés irányítóinak, hogy most, a „lekötések”, betelelések idején nagy gonddal vegyék számítás- , ba a takarmánykészleteket. Pontosan mérjenek fel minden kazlat, prizmát, silót és a köbtaf- talmakat számítsák át mázsákra. Ilyenkor nagy előny, ha van a tsz-nek ' hídmérlege és minden behozott szekér szénát, répát, stb-t annakidején ! megmért és feljegyzett. Összegezve a rendelkezésünkre álló takarmánykészletet, számítsuk ki annak takarmányértékét, így aztán pontosan tudjuk, hogy a rendelkezésre álló készletekből milyen és hány állatot tudunk áttelelni. Soha se legyen célunk, hogy sok állatot — kevés takarmánnyal teleltessünk át, mert ez mindig ráfizetést jelent. Csak annyi és olyan állatokat teleltessünk, amennyi és amilyenek részére biztosítani tudjuk egész télen át a „kondíciót!” Olcsóbb a kondíciót tartani, mint az egyszer leromlott állatot termelésre kondícióba hozni! Ne koplaltassuk állatainkat, de ne is pazaroljunk fölöslegesen a takarmányból. Minden hónapra, tehenészetekben minden 10 napra előre készítsük el a takarmányozási előirányzatot és itt mindig vegyük figyelembe az állat súlyát és számításba vehető termelését« is! Minden istállóban legyen kiakasztva a takarmányozási előirányzat! Minden takarmányt mérve, ki- dekázva etessünk. Ezt követeljük meg az állatgondozóktól és többször ellenőrizzük is! Hídmérleg, pontos raktári mérleg nélkül nem tudunk jövedelmezően takarmányozni. Ezek rendbentartá- sára gondunk legyen. A pocséKlás- nak legjobban kitett szálastakarmá- nyokat pedig ún. karos takarmánymérleggel kiporciózva, kévékbe kötve adjuk ki az állatgondozóknak. Minden tsz-nek megéri, ha két ügyes és lelkiismeretes tagot állandóan beosztanak takarmány porciózásra! Az így kiadott munkaegység bőven megtérül a megtakarított takarmánymennyiséggel. Gondosan készüljünk fel a kevésbé ízletes takarmányok előkészítésére: főzés, gőzölés, füllesztés, forrázás stb. Ilyen módon a látszólag kevesebbet érő takarmányokkal is pótolni, helyettesíteni tudunk sok értékes, vagy éppen pénzen vásárolandó . takarmányt! A takarmányok számbavételénél mutatkozó hiányt — amennyiben azt vásárlással akarjuk póMeghalt Erro! Flynn amerikai filmszínész Vancouver (MTI) Errol Flynn neves amerikai filmszínész 50 éves korában Vancouverben hirtelen meghalt. A napokban érkezett Vancouverbe, hogy eladja otthorgonyzó yachtját. Szerdán este hirtelen összeesett és kórházbaszállí- tás közben meghalt. Errol Flynn a tasmaniai Hobart- ban született és Angliában, valamint Ausztráliában nevelkedett. Csaknem 25 évig a hollywoodi filmvilág egyik vezető egyénisége volt. . Háromszor nősült és három gyermeke van. A közelmúltban kalandos életének rendkívüli állomásához érkezett, amikor Kubában Fidel Castro oldalán harcolt a forradalom győzelméért. (MTI) tolni — idejében pótoljuk és gondosan raktározzuk el, nehogy a drága pénzen vett takarmány megromoljon, elpusztuljon. Takarmány készleteinket, különösen a könnyen romló lédús, gyök- és gumós takarmányokat, de a könnyen dohosodó abrakféléket is rövid időközökben, rendszeresen ellenőrizzük, nehogy hanyagságunk miatt azokban nagyobbmérvű veszteségünk legyen. A. korszerű takarmányozás alapja a gondos számítás és számontartás, ezért a tsz vezető szakembere mindig ceruzával a kezében számoljon, ellenőrizzen és készítsen előirányzatokat! Jól sikerült az idei takarmány-termelés, bőségesek a készletek, de éppen ezért nagyobb a felelősség és több a lehetőség a pénzt jelentő, jövedelmet csökkentő károsodásokra is. ha nem vesszük komolyan a takarékosság igen fontos jelszavát! A takarmánykészlet a közösség vagyona, de egyben nemzeti vagyon. Alapja az állattenyésztés jövedelmezőségének és ezért annak beosztása és takarékos felhasználása fontos kötelessége a tsz-ek irányítóinak, de az állattenyésztés minden dolgozójának is. Benárd Géza mezőgazdasági mérnök Felhívás Fiatalok! A Magyar Honvédelmi Sportszövetség az 1940. évben született sorkötelesek részére 1959. nov. hó 1-vel tehergépkocsivezetői tanfolyamot indít. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik 1960-ban bevonulnak tényleges katonai szolgálatra, büntetlen előéletűek, erkölcsi és politikai magatartásuk ellen kifogás nem merül fel, a pályaalkalmassági vizsgálaton megfelelnek és az alapfokú gépjárművezetői tanfolyam anyagából sikeres vizsgát tesznek. A tanfolyam részvételi díja 950.— forint. A tanfolyamra jelentkezni lehet november Tió I-ig: Miskolcon, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség székházában, Rákóczi utca 12. sz. alatt reggel 8—10 óráig, délután 16—18 óráig; Ózdon és Mezőkövesden a Magyar Honvédelmi Sportszövetség járási elnökségein reggel 8—10 óráig. Lywkóbánya KISZ-szervezete, a KISZ-fiatalok takarékos munkájukkal nagy megbecsülést vívtak ki az idősebb dolgozók között. Az elmúlt napokban például társadalmi munkában 6 ezer forint értékű bányagép-alkatrészt és más vas- anyagokat mentettek meg a Mátyás-üzemben. Nagyjelentőségű feladatot oldott meg az edeiényi községi tanács. Ugyanis e nagy község egyetlen kevés férőhelyű óvodával rendelkezett. A férőhelyek száma 40—50 volt, s ezzel szemben 70 gyermek elhelyezését oldották meg igen nagy erőfeszítés árán. November elejétől megváltozik a kis óvodások „szűk” helyzete, mert A KISZ-fiatalok elhatározták, $ ezt a nap minden órájában meg is valósítják, hogy bányajárás közben felkutatják a különböző vasanyagokat, gépalkatrészeket. A legutóbbi vasgyűjtésük is jó eredménnyel járt. SOLTÉSZ JÓZSEF Lyukóbánya a régi Coburg-kastélyban kényelmes elhelyezést nyernek, s ami a legfontosabb: 130 férőhelyes lesz. Edelényben ezzel sok-sok dolgozó szülőnek a válláról veszik le a gondot. A régi óvodahelyiséget pedig általános iskolai napközi otthonná alakítják át. . Hargitai József, Edelény A bánréveiek ismét példát mutattak Szinte megszokottá válik, hogy a putnoki járás 32 községe közül a bánréveiek érik el a legfigyelemreméltóbb eredményeket. így van ez például az őszi munkáknál is. Az összes kukoricavetés 90 százalékát, a burgonya 100, a takarmányrépa 30 százalékát már betakarították. A cukorrépa itt későbben érik, így annak kiszedése a napokban kezdődhetett meg csak. A lucerna és lóhere mái kazlakban áll, sőt befejezték a trá- gyahordást is. A legutóbbi jelentések arról adnak hírt, hogy a fali lakossága eleget tett őszibúza vetési tervének. Murányi Tibor, Bánréve Az utazók érdekében Több utazótársam nevében azzal a kéréssel fordulok az illetékes szervek felé, hegy nagyobb gondot fordítsanak Miskolc második legnagyobb pályaudvarának, a Gömö- ri pályaudvarnak közúti járművekkel váló ellátására. Igen sokan vagyunk, akik munkába járásunk során a Gömöri pályaudvaron szál- lunk le a vonatról, s a munkahelyünkre váló eljutás villamos, autóbusz és más közlekedési eszköz hiányában igen körülményes. Itt nemcsak az egyszerű utasok ról, a munkába induló dolgozók ról, de az iskolások népes táborá ról is szó van. Helyes volna, ha > városi tanács és a közlekedési vál lalat felülvizsgálná, hogyan tudn megoldani, hogy a forgalmas álló más mellé közlekedési járatoka biztosítson. Úgy gondolom, meg le hetne oldani a sokszáz utas problé máját. SOK U.TAZÓTÁRSAM NEVÉBE1 EGY ÁLLANDÓ UTAZÓ Önkiszolgáló bolt nyílt Sátoraljaújhelyen Az elmúlt napokban Sátoraljaújhelyen megnyílt az első modern önkiszolgáló bolt. Az új üzlet iránt nagy az érdeklődés s a jelenlegi forgalom is azt bizonyítja, hogy a fogyasztók megkedvelték és megszerették. Az önkiszolgáló bolt megnyitása óta kétszeresére növekedett a forgalom. A sátoraljaújhelyi városi tanács kereskedelmi osztályának intézkedése révén tovább javítják majd a város áruellátását, s ennek érdekében^ nemcsak élelmiszer, hanem egyéb szaküzletek megnyitása is várható. így tudomásunk szerint a szabó ktsz meglévő új üzlethelyiségeit is korszerűsítik és átépítik. Polányi Lajos Sátoraljaújhely Uj otthont kapnak az edeiényi óvodások pintér -szrbo : n!C.K. JZHOU • 0 LXI. állay Miklós, az úgynevezett „Magyar Nemzeti Bizottmány” egyik vezéralakja ma már az emeri- kaiak teljes bizalmát bírja. Az amerikaiak különböző kommunistaellenes előadássorozatokat tartatnák vele. Hogy Kállai mennyire tájékozott, azt élénken bizonyítja az, hogy amikor 1956 szeptemberében Dél-Amerikában volt előadó körúton, nyíltan beszélt arról, hogy „Magyarországon valami készül”: tehát előre értesült és tájékozódott a készülő magyarországi ellenforradalmi felkelésről. A „Magyar Nemzeti Bizottmány” a volt horthysta miniszteriális urak fellegvára. A külügyi bizottságnak báró Bakách-Bessenyei György az elnöke. A báró úr 1920-ban lépett a külügyminisztérium szolgálatába, négy esztendő múlva már a külügyminisztérium politikai osztályának helyettes vezetője, majd vezetője lett. A második világháború idején nevezték ki Vichybe, a Péta- in-féle. francia kxyrmány mellé követnek. Egyébként volt mit a tejbe aprítania: évi bevallott összjövedelme abban az időben több mint harmincezer pengő volt. A „Magyar Nemzeti Bizottmány” megbízottja báró' Apor Gábor is,, aki a két világháború között a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot, mint a külügyminiszter állandó helyettese. A második világháború idején vatikáni követ lett Ilyen minőségben elsősorban a kommunistaellenes katolikus politikusok körében örvend tekintélynek. Bemutatták Adenauer- nek is. A „Magyar Nemzeti Bizottmány” Buenos Aires-i megbízottja Bethlen Gábor, Bethlen István volt miniszterelnök fia. Évi összjövedelme, har- VX&ichétezer pengő körül volt: az egész Bethlen-család vagyona több- millió pengőt tett ki, közte nyolcezeregyszáz hold föld. A dúsgazdag Zi- chy-család is képviselve van a Bizottmányban báró Czykann-Zichy Móric révén, aki a második világháború idején a horthysta külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályán dolgozott felelős beosztásban. A Zichy-család tizenöt ipari- és bank-pozíciót és hetvenháromezer hold földet tartott kezében. A „Magyar Nemzeti Bizottmányából nem hiányoznak a magyar tőkésosztály prominens képviselői sem. A Bizottmányt a „Rabnemzetek Szövetségének” közgyűlésén báró Ull- mann György, a Magyar Általános Hitelbank volt ügyvezető igazgatója, aki mellékesen a GYOSZ ügyvezető' igazgatóságának tagja és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsosa is volt, képviselte. Báró Ullmann egyike a leggazdagabb magyar pénzembereknek, hiszen fentiek mellett igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tag volt a Providencia Biztosító Rt-nél, a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet Rt-nél, a Pannónia Kendernél, a Ganznál, a Magyar Általános Gépgyárnál, a Magyar Acélárugyárnál, az Oetlnél, a Fantónál, a Linum Tausignal, a Phylaxiánál, a Hazai Fésűsfonónál, a Magyar Pamut iparnál, a Hungária Gőzmalomnál, az Alföldi Cukorgyárnál és még ki tudja hány gyárnál, részvénytársaságnál. Ullmann báró együtt munkálkodik a „magyar nép felszabadításán** Baranyai Lapáttal, a Magyar Bank volt elnökigazgatójával, akinek évi összjövedelme több mint 108 ezer pengő volt. Ezeknek az uraknak méltó társai azok, akik a felszabadulás után szöktek Nyugatra, miután a fordulat évéig résztvettek a magyar politikai életben, s mindent megtettek, hogy hazánkat letérítsék a szocializmus útjáról, hogy a népi demokratikus fejlődést megakadályozzák. Pfeiffer Zoltánról, Sulyok Dezsőről, Varga Béláról, Nagy Ferencről, Auer Pálról nem kell különösképpen sofeit beszélni, leleplezték ők magukat már itthon, Magyarországon. Hozzájuk tartozik Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt volt jobboldali vezére is, aki most az emigráció egyik legismertebb „teoretikusa”. Kovács Imre azt az álláspontot képviseli, hogy nem lehet nyíltan fellépni Magyarországon a kapitalizmus mellett, hanem a „nemzeti kommunistákkal’’ szövetségben, két lépésben kell megdönte- ni a szocializmust. Kovács Imre így ír a „Látóhatár” című folyóirat 1956. január-februári számában: „A lélektani vagy politikai hadviselés azon a feltevésen alapszik, hogy a kommunizmus a benne szinte törvényszerűen jelentkező ellentmondások következtében, továbbá a mozgásból és tevékenységéből adódó „legális” lehetőségek tervszerű kihasználásával annyira fellazítható, hogy a Kremlnek nincs más választása, mint tárgyalni és a Nyugat feltételeit elfogadni. Ez a különleges hadviselés, amelyet azért neveznek lélektaninak, mert politikai, diplomáciai, gazdasági, kulturális és katonai nyomás mesteri kombinálásával, vagy szükségszerű rotálásávál a kommunizmust állandó nyugtalanságban tartja, — az egész világra kiterjed...” Kovács Imre máshelyütt így ír: „Ne gondoljunk veszélyes akcióra. könnyen elfojtható megmozdulásra! Egyelőre az is elég lenne, ha a nemzetközi eseményekről és azok fejlődéséről helyesen tájékozódnék (mármint a magyar nép, a szerk.), hogy a kommunista hibákat vagy taktikai mozdulatokat a maga javára kihasználhassa. Hogy miben és mikor kezdeményezhet, azt óvatosan, szinte matematikai pontossággal kell kiszámítani. Analízisekkel segíthetjük legjobban, aztán a helyzet, és a lélektani hadviselés módszertani ismereteiben, mindig ott és akikor fokozhatja a nyomást, ahol és amikor a leghatásosabb.” Kovács Imréék azt hangoztatták, hogy céljaik érdekében időlegesen a kommunistákat is hajlandók útitársként maguk mellé fogadni. Nos, ez a politika, a pártonbelüli aknamunka, Nagy Imre és csoportjának aljas, kétszínű tevékenysége meg is hozta a maga „gyümölcsét”, az 1956 októberi ellenforradalmat. Az ellenforradalom idején örömmámorban úsztak Nyugaton a jó magyar urak. Az ellenforradalom leverése után pedig felduzzadtak soraik azokkal a népellenes politikusokkal, akiknek vezető szerepük volt a magyarországi ellenforradalomban, s jónak látták, ha nyugati gazdáikhoz, szöknek. Ezeknek az új emigránsoknak a három „K”, Király Béla, Kéthly Anna és Kővágó József a legkiemelkedőbb képviselői. Ismeretes, milyen szerepet játszottak Királyék az ENSZ úgynevezett ötös bizottsága hírhedt jelentésének összeállításában. Ök voltak a hangadói a strasbourgi „Forradalmi Tanács nak, amelyről már szó esett. Ugyancsak vezető szerepet vittek a „Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete” megalakításában. Királyék nagyszerűen beleilleszkedtek az emigrációba, legalábbis, ami a volt hazájuk elleni aknamunkát, az amerikai diverzáns és hírszerző szervek gátlásnélküli kiszolgálását illeti. A régebbi magyar emigráns vezetőkkel azonban vannak bizonyos ellentéteik, mint ahogy a régebbi emigráns vezérek egymás között is gyakran veszekednek, marakodnak. Ez a marakodás azonban nem „elveken” alapul, az emigráns vezérkarban dúló „elvi viták” csak annak a leplezésére szolgálnak, hogy ki kap nagyobb darabot abból a koncból, amelyet az USA vet oda az értük munkálkodó hazaárulóknak. Király, Kéthly és Kővágó az „új menekülteket”, vagyis azokat, akik az ellen- forradalmi felkelés leverése után hagyták el az országot, igyekeznek az amerikai hírszerző szerveknek szállítani. Különösen Király Béla aktív ebben a tekintetben. Gátlásai nincsenek, mint ahogy nem is voltak egész életében. A féktelen karrierista most ilyen módon igyekszik érvényesülni. Igen, ezek a jó magyar urak a különböző hírügynökségek felhajtói, szállítói. Rajtuk kívül természetesen a kisebb kaliberű és kisebb hírű horthysta és fasiszta hazaárulók egész légiója dolgozik a CIC és más hírügynökségek szolgálatában, kisebb, de ugyancsak nagy bizalmat feltételező beosztásban. Csak néhányukról beszélünk most, ízelítőül, mert azt kívánjuk megmutatni, kikre építenek az amerikaiak, kiknek a „szakértelmét” és gátlásnélküliségét használják fel a hazánk ellen szervezett hírszerző és diverzáns aknamunka vezetésére. Marisa Sándor volt horthysta ezredes jelenleg Grazban él. Az újonnan beszervezettek közül sokakat ő képezett ki határátlépésre és diver- ziós feladatokra. Barcsay József egykori csendőr főhadnagy, a „Magyar Harcosok Bajtársi Szövetsége” londoni vezetője, az Intelligence Service szolgálatában áll. Csia Jenő csendőrezredes, a Hungarista Mozgalom tagjai is kémek beszervezésével foglalkozik. Pelsőczy Pál volt főhadnagy mostanában a francia hírszerző szerveknek dolgozik. Vasváry jü- zsef horthysta altábornagy a Magyar Nemzeti Bizottmány ausztriai megbízottja, kémfőnök. Páter Gácsér Imre, volt tábori lelkész a Nemzeti Bizottmány franciaországi magyar irodájának vezetője Párizsban él, és legfőbb dolga, hogy Magyarországra átdobandó ügynököket szervezzen be. Münchenben működik a CIC egyik fedőszerve, az úgynevezett „Magyar Segítő Szolgálat”, amelynek dr. Ordódy Krisztina a vezetője. Az ellenforradalomnak és a fasizmusnak ezek a gátlás nélküli lovagjai, a CIC, a nyugatnémet Gehlen- szervezet és a többi nyugati hírügynökség készséges kiszolgálói, sokat tudnának mesélni az 1956 októberi magyarországi ellenforradalom előkészítéséről, bizonyos körülményeiről is. Egyetlen reményük, hogy egyszer mint „győztesek” térhetnek haza Magyarországra. Az ő vágyálmaik és az amerikaiak céljai találkoznak. Amit tesznek, pénzért teszik, de egyszersmind a magyar népi demokrácia elleni elszánt gyűlöletből. „Hasonló a hasonlónak örül” — tartja a latin közmondás. örülhet egymásnak a CIC és a magyar fasiszta ügynökök hatalmas légiója. (Vége.)
