Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-16 / 243. szám

Pfintek, 1959. október 16. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Ipari híradás Sátoraljaújhelyről Jómlnőségű cigarettát készít a Dohánygyár Hull a falevél a Dohánygyár nagy kertjének fáiról, sárgul a természet. Benn a munkatermekben fürge új­jak, szorgos emberek a dohányosok kedvelt szivarkáit: a Tervet, Kos­suthot, Munkást gyártják. Sok em­bert érdekel: vajon milyen minőség várható? Ezzel és hasonló kérdések­kel kerestük fel a régi, nagymúltú üzemet. Már beérkeztek az első dohány­szállítmányok, s a próbagyártás so­rán jó vélemény alakult ki az idei dohányról. Választékbővülés nem várható, de a fent említett hagyo­mányos háromféle cigarettából ele­gendő mennyiséggel látják el a ke­reskedelmet. Némelyik dohányos elmaraszta­lóan nyilatkozik a Terv-cigarettá­ról: „vegyianyagok vannak benne, káros az egészségre” és így tovább. Alkalmunk volt meggyőződni, hogy ezeknek az aggályoknak nincsen alapjuk. Az egyik legjobb magyar cigaretta a Terv. Semmiféle páclevet vagy aromát nem használnak fel a gyártáshoz. A jó illatát és az ízét bolgár, török, görög, a kiváló sza­bolcsi kerti dohány és más jóminő­ségű dohányok keveréke adja. Az üzem vezetői „esküsznek rá”, hogy különb a régi Simphoniánál. Mert ennek a régi cigarettának az íze is szóba jött. Sokan mítosszal övezik a régi cigarettát, pedig a Terv ma már kiválóan helyettesíti. Ha az egykori cigarettázók megkóstolnák a régen ismert Leventét, és az úgyne­vezett „rabvallató” Hunniát, akkor belátnák, hogy a mai cigaretták vinnék el a pálmát. Különben az állandóan emelkedő forgalom, a kereslet is a mai cigaretták mellett szólnak. A korábban megszokott jó minő­séget adja továbbra is a Sátoralja­újhelyi Dohánygyár. Beavatatlan nem is tudja talán, hogy az ország dohánygyárai milyen „csatát” vív­nak a minőségért. S hogy ne tűnjék alaptalan dicsekvésnek, néhány számadat ízelítőnek. 1958-ban az or­szágos versenyben 11-szer volt első a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár. Az értékelések havonta történnek. Az idén is csaknem hasonló jó ered­ménnyel vizsgáztak az itteni készít­mények. A minőségjavítást számos intéz­kedés is lehetővé tette. Nemrég ké­szült el az üzem korszerű javító- műhelye, amelyben modern gépek­kel, forgácsolókkal könnyen pótol­ják a hiányzó alkatrészeket, s így több idő jut a gyártásra, a minő­séggel való törődésre. Nagy segítség volt az is, hogy a korábbi években kocsányozó gépet állítottak munká­ba. Mióta ezek a gépek dolgoznak, csak elvétve találni a cigarettákban a dohányosoknak bosszúságot okozó úgynevezett „finánclábat”. Nem jó szokás a dohányzás — ^vallják többen, talán nem is alap­talanul. De ha már a szokást nem lehet megváltoztatni, akkor jogos a kívánság: jó és elegendő minőséget a vásárlóknak! Az üzem vezetői bú­csúzóul is biztosítanak erről. Lesz elegendő jóminőségű füstölni való, érdemes Tervet vásárolni, mert ma már ez az egyik legjobb magyar ci­garetta. 7*750 garnitúra konyhabútor A gyártmányairól ismert Sátoral­jaújhelyi Bútorgyár a város szélén, a vasút mellett húzódik meg, a fű­részek sivítása messzire hallik. Ki­zárólag konyhabútorokat gyártanak ebben az üzemben. S mint megtud­tuk, nem is keveset! Ebben az év­ben 7 750 garnitúrát! A bútoroknak két fajtája: sima és úgynevezett dú­sított kivitelben készül. A sima konyhabútor — mely szintén 6 da­rabból áll — festve, cimkézve, üve­gezve 1 930 forintért kerül a vásár­Orosz nyelvű politikai könyvek érkeztek a Szovjetunióból Magyar- országra. A sok fontos mű közül ki kell emelni „A revizionizmus mint főveszély” című cikkgyűjte­ményt, melyben Hruscsov, Walter Ulbricht, Harry Pollit, Nemes De­zső, Dolores Ibarurri, William Forster írásai szerepelnek. A ki­advány ismerteti a kommunista és munkáspártok harcát a mai revi­zionizmus ellen. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Főiskolája új könyvsorozatot ad ki. Eddig öt kötet jelent meg a következő címekkel: „A politikai gazdaságtan kérdései”, „A szocia­lizmus gazdasági problémái”,^ „A Szovjetunió Kommunista Pártja történetének kérdései”, „A nemzet­közi munkásmozgalom és a felsza­badító mozgalmak története”, „A lókhoz. A dúsított bútor annyiban különbözik a simától, hogy a beren­dezést ellátják fedő- és evőeszköz­tartókkal, a fiókokat PVC-vászonnal borították s ezzel nemcsak célsze­rűbben lehet használni a bútorokat, hanem azok könnyebben tisztán tart­hatók. Ennek a fogyasztási ára 2 336 forint. A közeledő pártkongreszus tiszte­letére 250 garnitúrát gyártanak, nagyrészt megtakarított anyagból, terven felül, ezzel együtt emelkedik az évi termelés 7 750 garnitúrára. Jövőre már 8 000 konyhabútort in­dítanak útnak a bútorüzletekbe. Jö­vőre is megtartja a gyár a profilját és kimondottan a közkedvelt típusú konyhabútorokat gyártja. llús, húskészítmény van elegendő Csak egy rövid út választja el a bútorgyártól a Sátoraljaújhelyi Vá­góhidat. A nagy, tágas udvaron tisz­taság, rend uralkodik, s bent az üzemben panaszos tehénbőgés, ma- lacsivítás hallik. Ez a megszokott kép itt a vágóhídon, öt járásnak a lakosait látják el innen hússal, hús- készítményekkel. Hogy néhány adat­tal érzékeltessük az itteni munkát, elég, ha megmondjuk, hogy heten­ként 700 mázsa húst és 300 mázsa húskészítményt: hatféle kolbászt, Az MSZMP Borsod megyei bi­zottsága a széles tömegekkel vitat­ja meg a Központi Bizottság kong­resszusi irányelveit, hogy azok is­meretében az üzemek és falvak dolgozói még nagyobb szorgalom­mal és odaadással végezzék min­dennapi munkájukat. A megyei pártbizottság az elmúlt napokban csaknem 500 előadó részvételével értekezletet tartott, amelyen meg­beszéllek az irányelvekben megha­tározott feladatokat, meghallgatták az előadók véleményeit, javaslatait. Ezek az előadók a járások közsé­Az Országos Nyugdíjintézettől ka­pott tájékoztatás szerint az új nyug­díjtörvény végrehajtása tervszerűen bonyolódik le. Valamennyi jogosult már a felemelt nyugdíjat kapja és jzétküldték a visszamenőleg járó összegeket is. A nyugdíjtörvény szocialista realizmus kérdései az iro­dalomban”. Ezek a könyvek első­sorban a pártpropagandisták fel­készülését hívatottak elősegíteni. Nemrég jelent meg Marx—En­gels: „Az indiai népfelszabadító mozgalmak és felkelések 1857-től 1859-ig” című cikkgyűjtemény, valamint Sztyepanov: „Engels élet­rajza” sok képpel és dokumen­tummal. Angol nyelven is kap­ható. Igen jelentős könyv a „Dicsősé­ges hagyományok” c. gyűjtemény, amely a lenini Komszomol 40 évé­ről tartalmaz visszaemlékezéseket, dokumentumokat. A sok fényképet és illusztrációt magába foglaló nagyalakú, díszes kivitelű kiad­ványban különösen sok szó esik a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború időszakáról. hurkát, sajtokat küldenek a húsbol­tokba. A fogyasztás egyre nő, s az elavúlt termelési módszerek már fékezik a munkát. A marhát fektetve vágják, illetve darabolják fel. A jövő tervei­ben nagyarányú üzemfejlesztés sze­repel. Korszerűbb gépeket kap a vágóhíd, megvalósítják a függővá- gást, csak úgy, mint az ország na­gyobb hasonló üzemeiben. A levá­gott marhát egy ember csigakeréken oda irányít, ahova akar. Ezzel egy- időben megvalósulhat a szalagrend­szerű munka: munkamegosztással vágják az állatokat. A fejlesztés je­lentős kapacitás-emelkedést tesz le­hetővé és valószínű, még nagyobb körzetet tud majd ellátni a vágó­híd. Az egyik munkateremben nagy asztal körül fehérköpenyes hentesek tevékenykednek. Az ember orrát fű­szer, főtthús illata csiklandozza. Itt készül a kolbász, a nagy gépi da­rálókból kilószámra ömlik a hurká­nak való töltelék. A közkedvelt hús- készítmény 13,80 forintért kerül for­galomba, s ahogy nő a termelés, úgy gyártanak ebből is egyre többet. * Ezt láttuk a három helyen. A sá­toraljaújhelyi üzemekben mindenütt jóminőségű árut gyártanak és ez, úgy véljük, egyaránt megelégedésé­re szolgál csakúgy a vásárlónak, mint az üzemi munkásoknak. geiben és üzemeiben közel ezer pártnapon és értekezleten vitatják meg a dolgozókkal a kongresszusi irányelveket. A nagy munkában részt vesznek a tömegszervezetek is, amelyek előadásokon ismerte­tik a párt történelmi jelentőségű téziseit. így előreláthatólag a VII. pártkongresszusig a nagy ipari megyében mintegy 3 ezer külön­böző gyűlésen, pártnapon és érte­kezleten vitatják meg az irányel­veket. Az első ilyen gyűlések már a héten megkezdődtek. iránt azonban még most is nagy az érdeklődés, sokan fordulnak jogos vagy alaptalan panasszal az inté­zethez. Minden panaszt napok alatt kivizsgálnak és indokolt esetben azonnal intézkednek. A nyugdíjintézet előadói feb­ruár végéig ismét részletesen át­vizsgálják, hogy a nyugdíjtör­vény végrehajtásakor nem kö­vettek-e el hibát, és ha ilyet ta­lálnak, azt rögtön orvosolják. Gyakran amiatt késik a nyugdíj folyósítása, hogy az adatkérő nyom­tatványokat és a megfelelő igazolá­sokat a kérelmezők nem küldik kel­lő időben a nyugdíjintézethez. Elő­fordulnak visszaélési kísérletek is. Számos esetben nem jelentik be a havi 500 forinton felüli keresetet, ami a nyugdíj szüneteltetésével jár, gyakran olyanok is felveszik az öz­vegyi jogon járó nyugdíjat, akik időközben megházasodtak, sőt olyan eset is előfordult, amikor a nyugdí­jas halála után is rendszeresen át­vették a postástól a nyugdíjat a hozzátartozók. Ezért j ezentúl évenként kétszer ellen­őrzéssel kötik össze a nyugdíj kifizetését, első ízben a novem­beri nyugdíjak kifizetésénél, i tehát e hónap végén csak a címzett­nek személyesen, a személyi igazol­vány felmutatására adhatja át a pénzt a postás. (MTI) ! G. E. Teljesítették kongresszusi felajánlásukat a Hejőcsabai Cement- és Mészmű dolgozói Az első ötéves tervben épült Hejő­csabai Cement és Mészmű dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy szeptember 30-ig 10 ezer tonna cementet, az év végéig pedig ezer tonna meszet gyártanak terven felül. Az áprilistól tartó versenyben szá­mos olyan nehézség adódott, ame­lyekre a dolgozók nem számíthattak. Az elmúlt hónapokban például meg­repedt az egyik nyersmalom köpe­nye. Javítását egy külső vállalatra bízták. A köpenyen lévő repedést he­vederrel borították be, amelyet sze­gecselni kellett. Ez a munka három hétig tartott, s addig csak egy malom őrölte a klinkerégetéshez szükséges nyerslisztet. A külső vállalat szerelői a javítást még be sem fejezték, amikor jelen­tették, hogy a másik nyersmalom kö­penye is megrepedt. Veszélybe került a kongresszusi vállalás teljesítése. Az üzemi pártszervezet, a vállalat veze­tősége és a karbantartók rövid meg­beszélést tartottak. Ügy döntöttek, hogy a malom javítását házilag vég­zik eL A karbantartók, — hogy a ter­melésben fennakadás ne legyen, — sok esetben 12 órát is dolgoztak egy­folytában, Becsületes helytállásuk eredménye, hogy a malmot két hét alatt kijavították. A cementgyáriak számos nehézség felett győzedelmeskedve szeptember 39-ig terven felül 10 ezer 249 tonna cementet és 700 tonna meszet gyár­tottak. így a cement túlteljesítésére tett vállalásuknak határidőre eleget tettek. Borsod megyében mintegy 3 ezer gyűlésen beszélik meg a pártkongresszus irányelveit Orosz nyelvű politikai kiadványok Magyarországon A jogosultság ellenőrzése miatt a jövőhavi nyugdíjat a címzett csak személyesen veheti át A színházak államosításának 10. évfordulóján Nagyjelentőségű határozat született 10 évvel ezelőtt. Olyan elhatározás, amely valóra váltva, hatalmas lendületet adott kultu­rális életünk szocialista irányú fejlődésének, megteremtette a szo­cialista kultúra művészi formában való terjesztésének egyik legjelen­tősebb bázisát: a dolgozó nép szín­házát. A nép államának kezébe kerültek a színházak, hogy a magántökések és részvénytársaságok üzleti vállal­kozásai helyett, a széles néprétegek művészi szórakoztatását, nevelését szolgáló intézményekké váljanak. Mind kisebb területre zsugorodott színházaink műsoraiban a káros hatású darabok száma, erősen le­csökkent az elsősorban polgári igé­nyeket szolgáló, kizárólag szórakoz­tató jellegű bemutatók aránya és mind szélesebb teret kaptak szín­padainkon a szocialista tábor né­peinek alkotásai, a világ haladó drámairodalmának legértékesebb darabjai. Állami színházaink mű­sorpolitikája — ha még nem is zök­kenőmentesen, a göröngyökön oly­kor nagyokat bukdácsolva és külö­nösen az ellenforradalmi időszak hatására néha helytelen zsákutcába tévedve is — általában a fejlődés útjára ért. Arra az útra, amely a szocialista kultúrához vezet. Felbecsülhetetlen változást hozott az államosítás a színházak anyagi ellátottsága terén is. A tőkés szín- igazgatónak a bevétel volt az el­sődleges. Kopár, megunt díszletek között játszottak, 4—5 díszlet-gar­nitúra szolgálta évekig a „változa­tosdíszítést, elöregedett ruhák, a színészek saját ruhái képezték a jelmeztárat. Hihetetlenül alacsony­fokú műszaki ellátottság, a szociá­lis célokat szolgáló felszerelések, intézmények hiánya, a „gázsi” ki­fizetése körül örök rettegés voltak a jellemzői a régi színházak anyagi ellátottságának, míg a művészi nívót sebtében összecsapott bemu­tatók sűrű, egymást három-négy naponként követő sorozatai jelen­tették. (A miskolci színházban pél­dául 1942-ben 84 „bemutatót” tar­tottak.) Ez természetesen a színház művészeti és műszaki dolgozóinak hihetetlen méretű megterhelését és kizsákmányolását jelentette. Azt hisszük, minden különösebb ma­gyarázat nélkül világos mindenki előtt az e területen történt fejlődés* Elég egy pillantást vetni a közel­jövőben elkészülő miskolci színház egészére, öltözőire, próbatermeire, műhelyeire, raktáraira, a szakszer­vezeti bizottság szociális ténykedés seire, a 10 év előadásainak legtöbb­jére és már lemérhető a változás. Megváltozott knuTaS állami színház művésze megbe­csült tagja a társadalmunknak. Le­kötöttségét össze sem lehet hason­lítani a tíz év előttivel, megvan a pihenője, tanulási, fejlődési lehető­ssége. Anyagi ellátásáról — a rend­szeres és biztos illetménytől kezdő­dően, a szerepéhez szükséges utolsó cipőfűzőig — államunk gondosko­dik. Széles körben élvezheti a min­den becsületes dolgozónak kijáró jogokat és társadalmi megbecsülést. Más légkörben dolgozhat, szolgál­hatja művészetével embertársai szórakoztatását, nevelését. Kicserélődött a színház közön­sége is az eltelt tíz esztendő alatt. A munkásosztály ~ mint mindent ebben az országban — mindinkább birtokába vette a kulturálódásnak ezt a nagyfontosságú helyét. Bár ezen a téren sem lehetünk még elé­gedettek, a színházak és az egyes üzemek közötti szocialista szerző­dések, a szakszervezetekkel kötött különféle egyezmények, az egyes színházi produkciók iránti érdeklő­dés, — mind arra mutatnak, hogy a munkásosztály egyre inkább ma­gáénak tekinti a színházat és tölti meg annak nézőterét. A színházak tartalmi munkájá­nak változásáról lényegében már szóltunk bevezető sorainkban: szín­házaink azon az úton haladnak, hogy betöltsék a szocialista kultúra egyik legfontosabb bázisának fel­adatát. A Miskolci Nemzeti Színház ma ünnepli államosításának 10. évfor­dulóját. Ünnepi hangú szónoklatok méltatják majd az államosítás je­lentőségét, a tíz év fejlődését. Ez a fejlődés a szemünk előtt, a mi rész­vételünkkel, a miskolciak részvéte­lével ment végbe. Még élénken emlékszünk az utolsó magán-színr házi évadra, amelynek derekán as igazgató csapot-papot, színházát és társulatát, adósságainak tömkelegét és családját itthagyva, elhagyta az országot. Emlékszünk rá, mikor a színészek ötös-bizottsága vette át az irányítást és kormányozta át a színházat a következő évadba, as államosított színház első évadjába. A „Moszkvai jellem” volt az állami színház első bemutatója. Azóta, a múlt évad végéig, 149 darabot nvar tattak be — közte 26-ot ősbemutató előadásban — összesen 4961 előadd- son, 2 millió 236 ezer 977 néző előtt, Emlékszünk azokra is, akik már az államosítás percétől vagy korábban itt működtek és ma is tevékeny, érdemes tagjai a tár­sulatnak. Csak néhányat említsünk: Bánó Pál, Csanády Ila, Csiszér András, Máthé Éva, Palotay Lászlót Somló Mária, Szabados Ambrus színművészek, Bánhídy József szín­művész, a színház örökös tagja* Arday Aladár, Máthé László szer­vező titkárok, Csík Sári, Horváth András ügyelők, Dobóczki Mihály fővilágosító, Gulyás József műszaki felügyelő, László Aladár zsinórmes­ter (1916 óta megszakítás nélkülfj, Madácsy Dániel maszkmester, Ke­rékgyártó Mária kelléktár-vezető, Valent Gyula bútoros — mind tíz évnél hosszabb ideje működnek megszakítás nélkül a Miskolci Nemzeti Színházban. De sorolhat­nánk még sokáig a zenekar tagjait* énekkari tagokat és műszaki dolgo­zókat, akik ugyancsak megszakítás nélkül dolgoznak az államosítás óta, vagy még korábbi időponttól, valamint sorolhatnánk azokat a művészeket, akik az államosítást követő időkben lettek a miskolci színház tagjai és azóta már csak­nem egy évtizedet töltöttek Miskol­con. A Miskolci Nemzeti Színház jó munkáját a tíz év alatt több eset­ben ismerte el a legfelsőbb vezeté­sünk is, amit — a nívódíjakon és számos egyéb kitüntetésen kívül —» egy „A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze” kitüntetés (a ta­valy elhunyt Kováts Terus kapta) és két Jászai Mari-díj (Szirtes Ádártk és Fehér Tibor) is bizonyít. A mai évforduló jelző is. Az új színház közeli meg­nyitásával új korszak kezdődik. A jobb, művészibb, a szocialista fcaí- túráért még többet tevő munka korszaka. — A tíz éves jubileumon ehhez kívánunk jó munkát a szín­ház minden tagjának SZÜRETI BÁL ,Eg a kunyhó, ropog a nád frissen ropják a táncot a SZOT szüreti Mfján. Foto? Szabados

Next

/
Oldalképek
Tartalom