Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-16 / 243. szám
Pfintek, 1959. október 16. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Ipari híradás Sátoraljaújhelyről Jómlnőségű cigarettát készít a Dohánygyár Hull a falevél a Dohánygyár nagy kertjének fáiról, sárgul a természet. Benn a munkatermekben fürge újjak, szorgos emberek a dohányosok kedvelt szivarkáit: a Tervet, Kossuthot, Munkást gyártják. Sok embert érdekel: vajon milyen minőség várható? Ezzel és hasonló kérdésekkel kerestük fel a régi, nagymúltú üzemet. Már beérkeztek az első dohányszállítmányok, s a próbagyártás során jó vélemény alakult ki az idei dohányról. Választékbővülés nem várható, de a fent említett hagyományos háromféle cigarettából elegendő mennyiséggel látják el a kereskedelmet. Némelyik dohányos elmarasztalóan nyilatkozik a Terv-cigarettáról: „vegyianyagok vannak benne, káros az egészségre” és így tovább. Alkalmunk volt meggyőződni, hogy ezeknek az aggályoknak nincsen alapjuk. Az egyik legjobb magyar cigaretta a Terv. Semmiféle páclevet vagy aromát nem használnak fel a gyártáshoz. A jó illatát és az ízét bolgár, török, görög, a kiváló szabolcsi kerti dohány és más jóminőségű dohányok keveréke adja. Az üzem vezetői „esküsznek rá”, hogy különb a régi Simphoniánál. Mert ennek a régi cigarettának az íze is szóba jött. Sokan mítosszal övezik a régi cigarettát, pedig a Terv ma már kiválóan helyettesíti. Ha az egykori cigarettázók megkóstolnák a régen ismert Leventét, és az úgynevezett „rabvallató” Hunniát, akkor belátnák, hogy a mai cigaretták vinnék el a pálmát. Különben az állandóan emelkedő forgalom, a kereslet is a mai cigaretták mellett szólnak. A korábban megszokott jó minőséget adja továbbra is a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár. Beavatatlan nem is tudja talán, hogy az ország dohánygyárai milyen „csatát” vívnak a minőségért. S hogy ne tűnjék alaptalan dicsekvésnek, néhány számadat ízelítőnek. 1958-ban az országos versenyben 11-szer volt első a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár. Az értékelések havonta történnek. Az idén is csaknem hasonló jó eredménnyel vizsgáztak az itteni készítmények. A minőségjavítást számos intézkedés is lehetővé tette. Nemrég készült el az üzem korszerű javító- műhelye, amelyben modern gépekkel, forgácsolókkal könnyen pótolják a hiányzó alkatrészeket, s így több idő jut a gyártásra, a minőséggel való törődésre. Nagy segítség volt az is, hogy a korábbi években kocsányozó gépet állítottak munkába. Mióta ezek a gépek dolgoznak, csak elvétve találni a cigarettákban a dohányosoknak bosszúságot okozó úgynevezett „finánclábat”. Nem jó szokás a dohányzás — ^vallják többen, talán nem is alaptalanul. De ha már a szokást nem lehet megváltoztatni, akkor jogos a kívánság: jó és elegendő minőséget a vásárlóknak! Az üzem vezetői búcsúzóul is biztosítanak erről. Lesz elegendő jóminőségű füstölni való, érdemes Tervet vásárolni, mert ma már ez az egyik legjobb magyar cigaretta. 7*750 garnitúra konyhabútor A gyártmányairól ismert Sátoraljaújhelyi Bútorgyár a város szélén, a vasút mellett húzódik meg, a fűrészek sivítása messzire hallik. Kizárólag konyhabútorokat gyártanak ebben az üzemben. S mint megtudtuk, nem is keveset! Ebben az évben 7 750 garnitúrát! A bútoroknak két fajtája: sima és úgynevezett dúsított kivitelben készül. A sima konyhabútor — mely szintén 6 darabból áll — festve, cimkézve, üvegezve 1 930 forintért kerül a vásárOrosz nyelvű politikai könyvek érkeztek a Szovjetunióból Magyar- országra. A sok fontos mű közül ki kell emelni „A revizionizmus mint főveszély” című cikkgyűjteményt, melyben Hruscsov, Walter Ulbricht, Harry Pollit, Nemes Dezső, Dolores Ibarurri, William Forster írásai szerepelnek. A kiadvány ismerteti a kommunista és munkáspártok harcát a mai revizionizmus ellen. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Főiskolája új könyvsorozatot ad ki. Eddig öt kötet jelent meg a következő címekkel: „A politikai gazdaságtan kérdései”, „A szocializmus gazdasági problémái”,^ „A Szovjetunió Kommunista Pártja történetének kérdései”, „A nemzetközi munkásmozgalom és a felszabadító mozgalmak története”, „A lókhoz. A dúsított bútor annyiban különbözik a simától, hogy a berendezést ellátják fedő- és evőeszköztartókkal, a fiókokat PVC-vászonnal borították s ezzel nemcsak célszerűbben lehet használni a bútorokat, hanem azok könnyebben tisztán tarthatók. Ennek a fogyasztási ára 2 336 forint. A közeledő pártkongreszus tiszteletére 250 garnitúrát gyártanak, nagyrészt megtakarított anyagból, terven felül, ezzel együtt emelkedik az évi termelés 7 750 garnitúrára. Jövőre már 8 000 konyhabútort indítanak útnak a bútorüzletekbe. Jövőre is megtartja a gyár a profilját és kimondottan a közkedvelt típusú konyhabútorokat gyártja. llús, húskészítmény van elegendő Csak egy rövid út választja el a bútorgyártól a Sátoraljaújhelyi Vágóhidat. A nagy, tágas udvaron tisztaság, rend uralkodik, s bent az üzemben panaszos tehénbőgés, ma- lacsivítás hallik. Ez a megszokott kép itt a vágóhídon, öt járásnak a lakosait látják el innen hússal, hús- készítményekkel. Hogy néhány adattal érzékeltessük az itteni munkát, elég, ha megmondjuk, hogy hetenként 700 mázsa húst és 300 mázsa húskészítményt: hatféle kolbászt, Az MSZMP Borsod megyei bizottsága a széles tömegekkel vitatja meg a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, hogy azok ismeretében az üzemek és falvak dolgozói még nagyobb szorgalommal és odaadással végezzék mindennapi munkájukat. A megyei pártbizottság az elmúlt napokban csaknem 500 előadó részvételével értekezletet tartott, amelyen megbeszéllek az irányelvekben meghatározott feladatokat, meghallgatták az előadók véleményeit, javaslatait. Ezek az előadók a járások közséAz Országos Nyugdíjintézettől kapott tájékoztatás szerint az új nyugdíjtörvény végrehajtása tervszerűen bonyolódik le. Valamennyi jogosult már a felemelt nyugdíjat kapja és jzétküldték a visszamenőleg járó összegeket is. A nyugdíjtörvény szocialista realizmus kérdései az irodalomban”. Ezek a könyvek elsősorban a pártpropagandisták felkészülését hívatottak elősegíteni. Nemrég jelent meg Marx—Engels: „Az indiai népfelszabadító mozgalmak és felkelések 1857-től 1859-ig” című cikkgyűjtemény, valamint Sztyepanov: „Engels életrajza” sok képpel és dokumentummal. Angol nyelven is kapható. Igen jelentős könyv a „Dicsőséges hagyományok” c. gyűjtemény, amely a lenini Komszomol 40 évéről tartalmaz visszaemlékezéseket, dokumentumokat. A sok fényképet és illusztrációt magába foglaló nagyalakú, díszes kivitelű kiadványban különösen sok szó esik a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború időszakáról. hurkát, sajtokat küldenek a húsboltokba. A fogyasztás egyre nő, s az elavúlt termelési módszerek már fékezik a munkát. A marhát fektetve vágják, illetve darabolják fel. A jövő terveiben nagyarányú üzemfejlesztés szerepel. Korszerűbb gépeket kap a vágóhíd, megvalósítják a függővá- gást, csak úgy, mint az ország nagyobb hasonló üzemeiben. A levágott marhát egy ember csigakeréken oda irányít, ahova akar. Ezzel egy- időben megvalósulhat a szalagrendszerű munka: munkamegosztással vágják az állatokat. A fejlesztés jelentős kapacitás-emelkedést tesz lehetővé és valószínű, még nagyobb körzetet tud majd ellátni a vágóhíd. Az egyik munkateremben nagy asztal körül fehérköpenyes hentesek tevékenykednek. Az ember orrát fűszer, főtthús illata csiklandozza. Itt készül a kolbász, a nagy gépi darálókból kilószámra ömlik a hurkának való töltelék. A közkedvelt hús- készítmény 13,80 forintért kerül forgalomba, s ahogy nő a termelés, úgy gyártanak ebből is egyre többet. * Ezt láttuk a három helyen. A sátoraljaújhelyi üzemekben mindenütt jóminőségű árut gyártanak és ez, úgy véljük, egyaránt megelégedésére szolgál csakúgy a vásárlónak, mint az üzemi munkásoknak. geiben és üzemeiben közel ezer pártnapon és értekezleten vitatják meg a dolgozókkal a kongresszusi irányelveket. A nagy munkában részt vesznek a tömegszervezetek is, amelyek előadásokon ismertetik a párt történelmi jelentőségű téziseit. így előreláthatólag a VII. pártkongresszusig a nagy ipari megyében mintegy 3 ezer különböző gyűlésen, pártnapon és értekezleten vitatják meg az irányelveket. Az első ilyen gyűlések már a héten megkezdődtek. iránt azonban még most is nagy az érdeklődés, sokan fordulnak jogos vagy alaptalan panasszal az intézethez. Minden panaszt napok alatt kivizsgálnak és indokolt esetben azonnal intézkednek. A nyugdíjintézet előadói február végéig ismét részletesen átvizsgálják, hogy a nyugdíjtörvény végrehajtásakor nem követtek-e el hibát, és ha ilyet találnak, azt rögtön orvosolják. Gyakran amiatt késik a nyugdíj folyósítása, hogy az adatkérő nyomtatványokat és a megfelelő igazolásokat a kérelmezők nem küldik kellő időben a nyugdíjintézethez. Előfordulnak visszaélési kísérletek is. Számos esetben nem jelentik be a havi 500 forinton felüli keresetet, ami a nyugdíj szüneteltetésével jár, gyakran olyanok is felveszik az özvegyi jogon járó nyugdíjat, akik időközben megházasodtak, sőt olyan eset is előfordult, amikor a nyugdíjas halála után is rendszeresen átvették a postástól a nyugdíjat a hozzátartozók. Ezért j ezentúl évenként kétszer ellenőrzéssel kötik össze a nyugdíj kifizetését, első ízben a novemberi nyugdíjak kifizetésénél, i tehát e hónap végén csak a címzettnek személyesen, a személyi igazolvány felmutatására adhatja át a pénzt a postás. (MTI) ! G. E. Teljesítették kongresszusi felajánlásukat a Hejőcsabai Cement- és Mészmű dolgozói Az első ötéves tervben épült Hejőcsabai Cement és Mészmű dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy szeptember 30-ig 10 ezer tonna cementet, az év végéig pedig ezer tonna meszet gyártanak terven felül. Az áprilistól tartó versenyben számos olyan nehézség adódott, amelyekre a dolgozók nem számíthattak. Az elmúlt hónapokban például megrepedt az egyik nyersmalom köpenye. Javítását egy külső vállalatra bízták. A köpenyen lévő repedést hevederrel borították be, amelyet szegecselni kellett. Ez a munka három hétig tartott, s addig csak egy malom őrölte a klinkerégetéshez szükséges nyerslisztet. A külső vállalat szerelői a javítást még be sem fejezték, amikor jelentették, hogy a másik nyersmalom köpenye is megrepedt. Veszélybe került a kongresszusi vállalás teljesítése. Az üzemi pártszervezet, a vállalat vezetősége és a karbantartók rövid megbeszélést tartottak. Ügy döntöttek, hogy a malom javítását házilag végzik eL A karbantartók, — hogy a termelésben fennakadás ne legyen, — sok esetben 12 órát is dolgoztak egyfolytában, Becsületes helytállásuk eredménye, hogy a malmot két hét alatt kijavították. A cementgyáriak számos nehézség felett győzedelmeskedve szeptember 39-ig terven felül 10 ezer 249 tonna cementet és 700 tonna meszet gyártottak. így a cement túlteljesítésére tett vállalásuknak határidőre eleget tettek. Borsod megyében mintegy 3 ezer gyűlésen beszélik meg a pártkongresszus irányelveit Orosz nyelvű politikai kiadványok Magyarországon A jogosultság ellenőrzése miatt a jövőhavi nyugdíjat a címzett csak személyesen veheti át A színházak államosításának 10. évfordulóján Nagyjelentőségű határozat született 10 évvel ezelőtt. Olyan elhatározás, amely valóra váltva, hatalmas lendületet adott kulturális életünk szocialista irányú fejlődésének, megteremtette a szocialista kultúra művészi formában való terjesztésének egyik legjelentősebb bázisát: a dolgozó nép színházát. A nép államának kezébe kerültek a színházak, hogy a magántökések és részvénytársaságok üzleti vállalkozásai helyett, a széles néprétegek művészi szórakoztatását, nevelését szolgáló intézményekké váljanak. Mind kisebb területre zsugorodott színházaink műsoraiban a káros hatású darabok száma, erősen lecsökkent az elsősorban polgári igényeket szolgáló, kizárólag szórakoztató jellegű bemutatók aránya és mind szélesebb teret kaptak színpadainkon a szocialista tábor népeinek alkotásai, a világ haladó drámairodalmának legértékesebb darabjai. Állami színházaink műsorpolitikája — ha még nem is zökkenőmentesen, a göröngyökön olykor nagyokat bukdácsolva és különösen az ellenforradalmi időszak hatására néha helytelen zsákutcába tévedve is — általában a fejlődés útjára ért. Arra az útra, amely a szocialista kultúrához vezet. Felbecsülhetetlen változást hozott az államosítás a színházak anyagi ellátottsága terén is. A tőkés szín- igazgatónak a bevétel volt az elsődleges. Kopár, megunt díszletek között játszottak, 4—5 díszlet-garnitúra szolgálta évekig a „változatosdíszítést, elöregedett ruhák, a színészek saját ruhái képezték a jelmeztárat. Hihetetlenül alacsonyfokú műszaki ellátottság, a szociális célokat szolgáló felszerelések, intézmények hiánya, a „gázsi” kifizetése körül örök rettegés voltak a jellemzői a régi színházak anyagi ellátottságának, míg a művészi nívót sebtében összecsapott bemutatók sűrű, egymást három-négy naponként követő sorozatai jelentették. (A miskolci színházban például 1942-ben 84 „bemutatót” tartottak.) Ez természetesen a színház művészeti és műszaki dolgozóinak hihetetlen méretű megterhelését és kizsákmányolását jelentette. Azt hisszük, minden különösebb magyarázat nélkül világos mindenki előtt az e területen történt fejlődés* Elég egy pillantást vetni a közeljövőben elkészülő miskolci színház egészére, öltözőire, próbatermeire, műhelyeire, raktáraira, a szakszervezeti bizottság szociális ténykedés seire, a 10 év előadásainak legtöbbjére és már lemérhető a változás. Megváltozott knuTaS állami színház művésze megbecsült tagja a társadalmunknak. Lekötöttségét össze sem lehet hasonlítani a tíz év előttivel, megvan a pihenője, tanulási, fejlődési lehetőssége. Anyagi ellátásáról — a rendszeres és biztos illetménytől kezdődően, a szerepéhez szükséges utolsó cipőfűzőig — államunk gondoskodik. Széles körben élvezheti a minden becsületes dolgozónak kijáró jogokat és társadalmi megbecsülést. Más légkörben dolgozhat, szolgálhatja művészetével embertársai szórakoztatását, nevelését. Kicserélődött a színház közönsége is az eltelt tíz esztendő alatt. A munkásosztály ~ mint mindent ebben az országban — mindinkább birtokába vette a kulturálódásnak ezt a nagyfontosságú helyét. Bár ezen a téren sem lehetünk még elégedettek, a színházak és az egyes üzemek közötti szocialista szerződések, a szakszervezetekkel kötött különféle egyezmények, az egyes színházi produkciók iránti érdeklődés, — mind arra mutatnak, hogy a munkásosztály egyre inkább magáénak tekinti a színházat és tölti meg annak nézőterét. A színházak tartalmi munkájának változásáról lényegében már szóltunk bevezető sorainkban: színházaink azon az úton haladnak, hogy betöltsék a szocialista kultúra egyik legfontosabb bázisának feladatát. A Miskolci Nemzeti Színház ma ünnepli államosításának 10. évfordulóját. Ünnepi hangú szónoklatok méltatják majd az államosítás jelentőségét, a tíz év fejlődését. Ez a fejlődés a szemünk előtt, a mi részvételünkkel, a miskolciak részvételével ment végbe. Még élénken emlékszünk az utolsó magán-színr házi évadra, amelynek derekán as igazgató csapot-papot, színházát és társulatát, adósságainak tömkelegét és családját itthagyva, elhagyta az országot. Emlékszünk rá, mikor a színészek ötös-bizottsága vette át az irányítást és kormányozta át a színházat a következő évadba, as államosított színház első évadjába. A „Moszkvai jellem” volt az állami színház első bemutatója. Azóta, a múlt évad végéig, 149 darabot nvar tattak be — közte 26-ot ősbemutató előadásban — összesen 4961 előadd- son, 2 millió 236 ezer 977 néző előtt, Emlékszünk azokra is, akik már az államosítás percétől vagy korábban itt működtek és ma is tevékeny, érdemes tagjai a társulatnak. Csak néhányat említsünk: Bánó Pál, Csanády Ila, Csiszér András, Máthé Éva, Palotay Lászlót Somló Mária, Szabados Ambrus színművészek, Bánhídy József színművész, a színház örökös tagja* Arday Aladár, Máthé László szervező titkárok, Csík Sári, Horváth András ügyelők, Dobóczki Mihály fővilágosító, Gulyás József műszaki felügyelő, László Aladár zsinórmester (1916 óta megszakítás nélkülfj, Madácsy Dániel maszkmester, Kerékgyártó Mária kelléktár-vezető, Valent Gyula bútoros — mind tíz évnél hosszabb ideje működnek megszakítás nélkül a Miskolci Nemzeti Színházban. De sorolhatnánk még sokáig a zenekar tagjait* énekkari tagokat és műszaki dolgozókat, akik ugyancsak megszakítás nélkül dolgoznak az államosítás óta, vagy még korábbi időponttól, valamint sorolhatnánk azokat a művészeket, akik az államosítást követő időkben lettek a miskolci színház tagjai és azóta már csaknem egy évtizedet töltöttek Miskolcon. A Miskolci Nemzeti Színház jó munkáját a tíz év alatt több esetben ismerte el a legfelsőbb vezetésünk is, amit — a nívódíjakon és számos egyéb kitüntetésen kívül —» egy „A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze” kitüntetés (a tavaly elhunyt Kováts Terus kapta) és két Jászai Mari-díj (Szirtes Ádártk és Fehér Tibor) is bizonyít. A mai évforduló jelző is. Az új színház közeli megnyitásával új korszak kezdődik. A jobb, művészibb, a szocialista fcaí- túráért még többet tevő munka korszaka. — A tíz éves jubileumon ehhez kívánunk jó munkát a színház minden tagjának SZÜRETI BÁL ,Eg a kunyhó, ropog a nád frissen ropják a táncot a SZOT szüreti Mfján. Foto? Szabados
