Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-10 / 238. szám

Szombat, 1959. október 19. ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 A diósgyőri hengerde nem hagyja magát beszélés után láttak hozzá a munká­id művezetői irodában Táboros elvtárs művezető ül az asztalnál. Előtte jegyzetfüzet, amelyből az olyan ember biztonságával magya­ráz, aki ismeri háza táját, szakem­bere annak a munkának, amit végez. A Lenin Kohászati Művek fínom- hengerdéjéről van szó. Táboros elv­társ, aki 1922-ben ajtóhúzogatóként került a gyárba, úgy ismeri az üze­met, mint a tenyerét. Mesél a régi időkről és beszél arról, hogyan vál­tozott meg a munkások helyzete, ho­gyan változtak meg a munkakörül­mények csak itt, a fínomhengerdé- ben is. Új gépek, új^ berendezések segítik a dolgozók munkáját. Jelen­leg is építenek az új középsoron egy berendezést. A helyzet ugyanis az, hogy az emelő szerkezetet eddig kézierővel működtették. Ez igen ne­héz és fáradságos munka volt. Most motort építenek be, amivel a hen­gersorok emelését és süllyesztését percek alatt el tudják végezni'. En­nek a módosításnak különösen a hengercseréknél van nagy jelentő­ségük. Az üzem kollektívája egy ember­ként dolgozik, hogy a kongresszus tiszteletére tett vállalásnak maradék­talanul «leget tegyenek. A brigádok közötti versenyben a legjobbak kö­zött emlegetik a finomsoron dolgozó Králik, valamint a középsoron dol­gozó Járó-brigádot. Mindkét brigád napról napra túlteljesíti tervét. Leg­utóbb is 103,8, illetve 106,8 százalé­kos eredményt értek el. Természete­den ahhoz, hogy a sikerek mind na­gyobbak és maradandóbbak legye­nek, az üzem vezetői a legmesszebb­menőkig igyekeznek biztosítani a műszaki feltételeket. As átlag: 470 öntee» Megállás nélkül forognak a hen­gerek a durvahengerdében. ölelik, formálják az anyagot, amit a mar­tin megfelelő időben és megfelelő hőfokon igyekszik átküldeni a dur­vának. — E tekintetben az utóbbi időben nincs kifogásunk — magyarázza Gellák Sándor, aki előforrasztár a blokksoron. A munka kiválóan megy, hiszen a martinnal nagyon jó az együttműködés. Mindehhez hozzájá­rul az is, hogy általában nagyon jó e kapcsolat az üzem vezetői és dol­gozói között. így beszél az üzem egyik munká­ba, aki szinte együtt lélegzik, szíve együtt dobban az üzemével. És amit mond, az valóság. Mi történt a na­pokban is?! A körkemencénél elrom­lott a ventillátor. A ventillátornak viszont nagy szerepe van a termelés­ben. A kemencék gáztüzelésűek — a cél az, hogy minél több gázt égesse­nek el az előmelegítésnél. A ventil­látor szerepe éppen ebben van, hi­szen a gázt és a levegőt ez hajtja, ez tereli a kemencébe. — Ha a ventillátor megáll, meg­áll a tudomány is — magyarázza Gellák elvtárs —, mert azonnal me­leganyaghiány jelentkezik. A ver­seny is élő, eleven a durvahenger­dében. Erre a legjobb bizonyíték, hogy olyan rekordot értek el, ami még eddig nem volt az üzemben. Mindig arra törekedtek, hogy az ön­tecsátlag elérje a 470-et. Most ez megvalósult. Most már új célok, en­nél is nagyobb eredmények elérésé­re törekednek. Amit vállaltak, teljesítik Az acélműben Somodi elvtárs ter­jedelmes kimutatást tereget szét az asztalon. Aki nem járatos a szakmá­ban, aki nem ismeri az üzemet, bi­zony, úgy te&int a számadatok és grafikonok sokaságára, mintha kínai írást kellene olvasnia. Somodi elv­társ viszont otthonosan mozog a szá­mok és grafikonok tengerében és már magyaráz is. — A martinacélmű a párthatáro­zat szellemében éves tervén felül 33 ezer tonna termelését vállalta. Ehhez természetesen biztosítani kellett a megfelelő feltételeket is. Az üzem kollektívájával történt meg­hoz, a vállalás teljesítéséhez. A mar­tinászokat mindig úgy ismerték, hogy amit elhatároztak, azt valóra is váltják. Különösen most, a kon­gresszusi verseny idején lendültek még erőteljesebb munkába. Az ered­mények máris kézzelfoghatóak. Az egyes kemencénél például azt ter­vezték, hogy az óránkénti tonnaki- hozatal 11,1 lesz. Ugyanakkor a tel­jesítmény 11,5-től 13,6 között váltako­zik. A hatos kemencét gyenge járatú kemenceként emlegetik az üzemben. Ennek ellenére itt is 10 tonna az óránkénti kihozatal, ami jó ered­ménynek mondható. Ezek az eredmények nem véletle­nek. A dolgozók maguk is akarják, hogy minél több sikerről adjanak számot. Munkájuk tervszerű és tu­datos. Ennek köszönhető, hogy az üzem átlagban a napi terveket 110— 120 százalékban teljesíti. Külön fel­ajánlást tettek a nagyüzemi pártér­tekezletre is. E vállalás teljesítésé­hez nem egészen 2 ezer tonna szük­séges még. De az eddigi munkalen­dület biztosíték arra, hogy a párt- értekezlet napján jelenteni tudják majd: amit vállaltak, azt valóra is váltották. VASBETONSZERELŐK Kazincbarcikán, az új városban, az úgyne­vezett kertváros szom­szédságában épül a Vegyipari Technikum. Ma még nem sokat látni belőle, hiszen csak az alapozási mun­kálatok folynak. Egy ideig a vasbetonszere­lők vették birtokukba a területet, ők dolgoz­nak itt, nagy szorga­lommal, hozzáértéssel. Nem könnyű a vasbe­tonszerelők munkája. Ugyanakkor felelőssé­gük is igen nagy. Itt dolgozik jónéhány esztendeje már Szege­di Mihály bácsi, aki 1921 óta dolgozik eb­ben a szakmában. Most 59 éves. 4—5 hó­nap múlva megy nyugdíjba. Addig is igyekszik kihasználni az időt, neveli, tanítja a fiatalokat, átadja ta­pasztalatait, ami igen gazdag, hiszen 38 esz­tendő alatt nemcsak, hogy sokat tanult, de sokat tapasztalt is. Az egyik legjobb szak­munkása a vállalat­mik, szeretik, becsülik is nemcsak a vezetők, de a dolgozók is. Azt szokták monda­ni, hogy hiba ott van, ahol dolgoznak. Nos, hiba akad ezen az épít­kezésen is. Erről is szól Mihály bácsi, meg munkatársa, Csendes Péter, aki csak három évvel marad el mögöt­te a szakmában eltöl­tött időben. Ha azt vesszük, Csendes elv­társ nem is olyan csen­des, ahogy neve után gondolhatná az ember, mert ami a szívén, az a száján is. Most ás kertelés nélkül kitere­geti szíve fájdalmát: — Az a baj itt, hogy akad olyan időszak, amikor nem biztosítják megfelelően a munkát, magyarul: nincs elő­készítve időben az anyao nem szabják meg kellően a tenni­valókat. így a kereset­ben is esik némi csor­ba. — Emiatt fel akar­tuk keresni a vállalat vezetőségét — mondja Pataki bácsi, de ott nem találtunk meg­hallgatást. Megmond­juk őszintén, olyan ne­héz hozzájuk bejutni, mint a tevének átmen­ni a tű fokán. Erre vezethető visz- sza, hogy Csendes elv- társ kereken kijelen­ti: elmegyek az építke­zéstől. Azért akar elmenni, mert saját hibáján kí­vül nem tudja meg­keresni azt, amit ko­rábban. Pedig úgy hoz­zánőttek már a vasbe­tonszerelők a város­hoz, hogy nehéz lenne az elválás. Nagyon jól tudja ezt a város párt- bizottsága is. Éppen ezért néz utána kellő eréllyel és alaposság­gal a dolognak: mi az oka annak, hogy a vasbetonszerelő szak­munkások közül sokan elkedvetlenedtek. Azt is meg kell mon­dani: ők maguk is hi­bázták, amikor csak egymás között beszél­tek problémáikról, ne­hézségeikről, bajaikról és ezzel nem keresték fel a pártbizottságot. Pedig ők is ismerik azt a jó magyar köz­mondást: hogy „néma gyereknek az anyja sem érti a szavát”, vagy „mondott szóból ért az ember”. Remélhetőleg az építkezés vezetői ez­után nem zárkóznak el a dolgozók problé­mái elől, hanem min­denkor meghallgatják őket és a lehetőségek­hez mérten megteszik a szükséges intézkedé­seket is. Tudnivalók a kor bejelentéséről, szállításáról és adóztatásáról 768 tonna szenet takarítottak meg a diósgyőri kohászat gázgyárának dolgozói A nagy kohászati üzem egyik fon­tos energia hordozója a gáz. Ennek nagy részét — a román földgáz mel­lett — a gyárban állítják elő szén­ből. Naponta mintegy 3—400 tonna szenet használnak erre a célra. Mivel energia hordozókban szegények va­gyunk, minden tonna szénnek a megtakarítása jelentős. A gázgyár dolgozói tudják ezt. Du­dás István, Bartha Imre, Ujfalusy Ernő kazánfűtő most a kongresszusi versenyben nagy gondot fordítanak a szénmegtakarításra, és ezért a három fűtő a legjobb együttműkö­dést valósította meg a műszakok kö­zött. Gondosan égetik ki a szenet és aprólékosan megbeszélik tapasztala­taikat a műszakváltáskor. A figyel­mes munka eredménye: 768.3 tonna szenet takarítottak meg szeptember­ben. Míg korábban a sálakhányóra kikerült salakban 11,3 százaléknyi éghető anyag volt, addig ez a ver­seny során — évi átlagban — lecsök­kent 10,2 százalékra. A csökkentés lehetővé tette a vállalások jelentős túlteljesítését. Hajszálhúzó gépet gyártottak a DlMÁVAG-ban Beavatatlan előtt talán különösen hangzik, hogy az iparnak a hajszál­nál is vékonyabb huzalokra, drótra van szüksége. Már pedig ez így van. A híradástechnika használja ezeket az anyagokat. A DIMÁVAG most egy új hajszálhúzó gép elkészítésé­vel emelte gépgyártásunk jó hírét. A húzógépen 0,1 millimétertől 0,02 milliméterig készülhetnek vékony drótok. Ezek a számadatok érzékel­------------------------------OQO­t etik azt, hogy az új gép a hajszál­nál is jóval vékonyabb drótot képes gyártani. A tetszetős, modern kivitelű haj­szálhúzó gépet a DIMÁVAG nemzet­közi kiállításokon: Lipcsében és Moszkvában is kiállítja majd. A gyár műszaki vezetői szerint az új gép minden bizonnyal megnyeri a külföldi szakemberek érdeklődését A Magyar Hidrológiai Társaság országos szennyvíz­konferenciája Tegnap a megyéi tanács díszter­mében kétnapos szennyvíz-konfe­rencia kezdődött. A fontos tanácsko­záson megjelent Prieszol József elv­társ is, a megyei pártbizottság első titkára, számos vízügyi kutatási és egészségügyi intézet szakembere. A konferencián részt vett 13 külföldi vendég, lengyelek, bolgárok, cseh­szlovákok, kelet- és nyugatnémet szakemberek. Dr. Papp Ferenc egye­temi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság országos elnökének meg­nyitó szavai után megkezdte munká­ját a konferencia. Az első előadást: „A szennyvíz- tisztítás kérdése hazánkban” — cím­mel Vajda József okleveles mérnök, országos vízügyi főigazgatóhelyettes tartotta. Beszélt arról, hogy az élővizek jelentős elszennyező­dése miatt, a szennyvíztisztítás ma világszerte az érdeklődés kö­zéppontjába került. Ez a gyors iparosodással, a fejlődés­sel együtt jelentkezett. Bár a szenny­víztisztítás minden államnak saját feladata, ennek ellenére több állam szervezett együttes munkájára, kor­szerű technológiák alkalmazására, tapasztalatok rendszeres kicserélésé­re van szükség. Az utóbbi néhány évben a vízfo­lyások szennyezettsége hazánkban is megnőtt. Elmondta, hogy az országos szennyvízkonferencia vizsgálat alá veszi hazánk sajátos szennyvíz-elve­zetési helyzetét és műszaki tudomá­nyos eszközökkel igyekszik időben védelmi intézkedéseket tenni. Ez an­megyei párt-végrehajtóbizottság ne­vében biztosította a konferenciát, munkájának támogatásáról. Csoport Dezső okleveles vegyészr mérnök, a Lenin Kohászati Művek laboratóriumának vezetője, a borso­di iparvidék szennyvíz-elvezetésének kérdéseiről tartott előadást. Elmond­ta, hogy a Magyar Hidrológiai Tár­saság borsodi csoportjának szenny­víz-munkabizottságában 22 vállalat műszaki küldöttje dolgozott. Kutat­ták, milyen anyagokat lehetne a szennyvizekből gazdaságosan vissza­nyerni. Az ipartelepek örvendetesen növekedtek az elmúlt években, de a vízellátás megoldása nem .tartott lé­pést. Az új ipar- és lakótelepek már korszerű szennyvíztisztító beren­dezéssel épültek, csak az a baj, hogy a meglévő berendezéseket nem mindig megfelelően üzemel­tetik. Beszélt a Sajó súlyos ipari szennye­ződéséről, melynek egy része Cseh­szlovákiából származik, másrészt az ózdi és más üzemek szennyezik. A víz ipari célra történő előkészítése így jelentékenyen megdrágult. A szennyvíz meggyorsítja a kazánok, a turbinák korrózióját Megfelelő kát­rány- és fenolvisszanyerő berendezé­sek megépítésével mintegy 5,7 mil­lió forint értékű nyersanyag ment­hető meg. Az előadást számos felszólalás kö­vette. Többen aláhúzták annak szük­ségességét, hogy tisztítóberendezése­ket kell munkába állítani, működtet­ni kell azokat, amelyek jelenleg áll— A bor adóztatása tekintetében az idén sincs változás. A borforgalmi- adó fizetését szabályozó rendelkezé­sek változatlanul érvényben van­nak. A fennálló rendelkezések szerint * minden bortermelő köteles a szüret befejezését követő hat napon belül a szűrt must mennyiségét a termelő­helyre illetékes pénzügyőri szaka­szon az erre a célra szolgáló termés­bejelentőlap nyomtatványon bejelen­teni. Ezen a nyomtatványon kell be­jelenteni a készített törkölybor (csi­ger, lőre) mennyiségét és az előző évről maradt óbort. Továbbá itt kell bejelenteni az állami pincegazdaság­nak (Borforgalmi Vállalat) akár sza­badon, akár szerződés útján eladott, vagy adó címén beadott must és bor mennyiségét is és a saját termésen kívül vásárolt szőlőből szűrt mus­tot vagy bort. Itt kell beírni az ál­lami gazdaságtól, termelőszövetke­zettől, más termelőtől adózottan ka­pott, átvett vas^ vásárolt italt, ha az már a bejelentés idején birtokában van. Természetesen a nyomtatványt ilyen esetekben értelemszerűen át kell javítani. A törkölyön erjesztett bo­roknál (Medock stb.) a kádakban lé­vő szőlőcefre mennyiségét kell hat napon belül bejelenteni. Bejelentési kötelezettség alá esik a termelő készletében lévő seprőbor, úgyneve­zett présbor is. Minden nem bortermelő, termé­szetes és jogi személy is köteles a jelzett hat napon belül beje­lenteni a vásárolt szőlőből szűrt mustot, továbbá a gyümölcsből előállított erjesztett gyümölcs­levet és a bejelentéssel egyide­jűleg a járó borforgalmi adót megfizetni. A szüreti készletfelvétel helyessé­ge ellen 24 órán belül az illetékes pénzügyőri szakasznál írásban, pa­nasszal lehet élni. Ezen időn túl tett panaszokat figyelembe venni nem le­het. Adóköteles italok megsemmisü­lését (elfolyás, lopás) az esemény beálltát vagy a tudomásra jutást követő 24 órán belül írásban kell a területileg illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni. Úgyszintén a területileg illetékes pénzügyőri sza­kasznál kell bejelenteni a must, bor, csiger, stb. megromlását is. Tilos óbornak új borral való összekeverése anélkül, hogy azt a keverés megtör­ténte előtt az illetékes pénzügyőri szakasznak bejelentették volna, a ke­verés csak a pénzügyőrség jelenlété­ben történhet. Tilos a forgalombaho- zatalra szánt mustot, bort, csigert a törvényben engedélyezett anyagokon kívül más, bármilyen anyaggal ke­zelni. Tilos forgalombahozatal céljá­ból borseprőből víz és egyéb anyag, vagy bármiféle más anyagból — gyümölcs kivételével — bort előál­lítani. Ezen cselekmények a bortör­vénybe ütköző bűncselekmények és literenként 20 forint adó, il­letve meghatározott összeg fize­tésén kívül súlyos büntetést is von maga után. Az adókedvezményre vonatkozó szabályok változatlanok. Az egyéni­leg dolgozó termelőt egy gazdasági évben 180 liter, 16 éven felüli, ön­álló keresettel nem bíró családtag­ját egyenként 50 liter bor után illeti meg az adókedvezmény. Egy család­nál azonban ez a kedvezmény a 300 litert nem haladhatja meg. A fele­ség részére, ha munkavállaló, az 50 liter kedvezmény akkor is megadha­tó. A kedvezményes adótétel literen­ként 80 fillér. Az erjesztett gyü­mölcslé után literenként 4,80 forint, a direkttermő borok után literenként 4 forint, a must után literenként 4 forint az adó az ország egész terüle­tén. Az új bortörvény értelmében a termelő törkölybort (csigert, lőrét) csak terméseredményének negyed­része erejéig készíthet, azonban ezt is csak 2 kát. hold szőlőt meg nem haladó területtel rendelkező készít­het és legfeljebb 400 liternél több nem lehet. Aki terméseredményénél, illetve annak negyedrészénél több csigert, vagy a maximális 400 liter­nél többet készít, az a bortörvénybe ütköző szabálysértést követ el. A termés negyedrészét úgy kell érteni, hogy minden 100 liter must után 25 liter törkölybor (csiger, lőre) készít­hető, de 1 600 literen felüli termés­nél is már csak 400 liter a készít­hető csiger (lőre). A csigert tartal­mazó edényt „csiger” megjelöléssel kell ellátni. Az új bortörvény értel­mében tilos a direkttermő mustot az oltvány musttal együtt szűrni, vagy préselni, vagy egybeönteni. A direkt­termő szőlőből szűrt mustot külön kell tárolni és a tárolóedényen fel kell tüntetni, hogy milyen fajta sző­lőből szűrt direkttermő italt tartal­maz az edény. Ennek megszegése szintén szabálysértést képez. Megyei Pénzügyőr Parancsnokság nál is fontosabb, mert a szennyező­dés következtében elveszíthetünk olyan természetes vizeket, melyek a halászat, fürdés, az üdülés céljait szolgálják. Ezután számos felkért hozzászóló­nak az ismertetésére került sor. Fel­szólalt Prieszol József elvtárs is, s a nak. A szennyvíztisztítás egészség- ügyi szempontból is sürgető és a hoz­zászólók ennek is hangot adtak. Délután, az első napi tanácskozás után a konferencia számos résztve­vője, külföldi vendégek megtekintet­ték Tapolcán a közelmúltban épült barlangfürdőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom