Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

VM4* proletárjai, egreßäljetek { ősz siimmtwH A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY ZI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA---------------7^?ew%Y i 11 ér (« NTEZtT •) XV. évfolyam 236. mám Ara 58 f 1959 október 8, csütörtök „Figyelmesen tanulmányozni kell mindazokat az épitö elgondolásokat, amelyek az általános ás teljes leszerelés kérdésének megoldását célozzák“ V. T. Kuznyecov felszólalása az ENSZ - közgyűlés általános politikai vitájában New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés kedd délelőtti ülésén az általános politikai vitában felszólalt V. V. Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője. Kuznyecov megjegyezte, hogy fi­gyelmesen tanulmányozni kell mind­azokat az építő elgondolásokat, ame­lyek az általános és teljes leszerelés kérdésének megoldását célozzák. A szovjet kormány nem állítja, hogy okmánya kimerítően tartal­mazza e hatalmas probléma minden vonatkozását. A Szovjetunió kész megvitatni minden olyan konkrét megjegyzést amely az új szovjet javaslatokkal kapcsolatban elhangzott vagy el­hangzik. Ha a nyugati hatalmak még nem hajlandók vállalni az ál­talános és teljes leszerelést, a szov­jet kormány kész megállapodni velük részleges leszerelési és bizton­sági intézkedésekben is. Az új szovjet leszerelési javaslatok — folytatta Kuznyecov — nemzet­közi ellenőrző szerv létrehozásáról beszélnek, amelynek feladatköre a leszerelés szakaszonkénti előrehala­dásától függően módosulna és bő­vülne. Végeredményben az ellenőr­zés általános és teljes lesz, magában foglalja a légifelügyeleti és a légi­fényképezési rendszert is. A leszere­lés kérdésében elfoglalt új szovjet álláspont egyik legfőbb erénye az, hogy minden tényleges és mestersé­gesen támasztható akadályt elhárít az ellenőrzés útjából. A Szovjetunió képviselője tartha­tatlannak minősítette azt az állítást, hogy az általános és teljes leszerelés csak a Szovjetuniónak és a szocia­lista tábornak előnyös. A szovjet kormány szükségesnek tartja leszögezni — hangsúlyozta Kuznye­cov —, hogy az általános és teljes le­szerelési javaslat vitája nem hátrál­tatja olyan égető kérdés megoldását, mint az atomfegyverkísérletek örök időkre való megtiltása. A genfi tár­gyalások eredményeképpen közele­dett egymáshoz a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia állás­pontja ebben a kérdésben. A szovjet küldöttség vezetője el­ítélően nyilatkozott arról, hogy egye­sek a jelen ülésszak napirendjére akarják tűzni az úgynevezett tibeti kérdést, hogy ezzel akadályozzák az ENSZ-ben a tárgyilagos légkör ki­alakulását. Kuznyecov a továbbiakban a vi­lágűrkutatás problémáiról beszélt. Az emberiség már a múltban sem nélkülözhette a tudományos tapasz­talatcserét és együttműködést, s most, a kozmikus korban, a mag­energia korában nyilvánvaló lesz«1 és semmiféle bizonyításra nem szo­rul a nemzetközi együttműködés szükségessége — mondotta. Mint ismeretes, az ENSZ-közgyű­lés 13. ülésszakán a kozmikus tér­ség kutatásával foglalkozó ENSZ-bi- zottság megalakulásakor durva meg­különböztetést alkalmaztak több or­szággal szemben. A Szovjetunió támogatta a bizott­ság megalakításának gondolatát, de ellenezte olyan összetételét, amely megsérti a tevékenységében érdekelt országok egyenjogúságának elvét. Az említett döntés lényegében lefé­kezte az igazi nemzetközi együttmű­ködés megvalósúlását a világűr ku­tatásában. A szovjet kormány a koz­mikus együttműködés és tapasztalat- csere hasznosságát szem előtt tartva, javasolni szándékozik, hogy az ENSZ keretében hívjanak össze nemzetközi tudományos értekezletet a kozmikus térség kutatási problé­máinak megvitatására. Kuznyecov végül utalt Hruscsov és Eisenhower cserelátogatásainak nemzetközi jelentőségére, a fe­szültség enyhülésének néhány jelére. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a most nyíló kedvező alkalmat fel kell hasz­nálni a béke és biztonság megszilár­dítására. A közgyűlés ülésszaka tá­mogathatja és támogatnia is kell az általános és teljes leszerelésről szóló javaslatokat, elő kell mozdítania azok mielőbbi megvalósítását. Az ENSZ ezzel fontos lépést tenne azon az úton, amely végül is megszaba­dítja az emberiséget a háborús bor­zalmaktól és tartós békét teremt a földön. (MTI) Herter sajtóértekezlete Washington (MTI) Herter amerikai külügyminiszter kedden sajtóértekezletet tartott, amelyen időszerű nemzetköri kérdé­sekkel foglalkozott. Mint nyugati hírügynökségek je­Szovjet tudósok nyilatkozatai a harmadik űrrakétáról t Moszkva (TASZSZ) Eljött az ideje annak, hogy geo­fizikai, vagy pontosabban „planero- fizikai” berendezést juttassunk el a Holdra és a többi égitestre — írja Jurij Resnyicsenko, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leve­lező tagja a Vecsernaja Moszkvában. Tanulmányoznunk kell az égites­teken a földrengéseket (bolygó-ren­géseket), a vulkánikus, a mágneses, az elektromos, a gravitációs és egyéb jelenségeket, amelyeket ez ideig csak a Föld viszonylatában ismertünk. Vlagyimir Krilov belorusz akadé­mikus, kibernetikai szakértő kiemeli a mechanikai és a matematikai szá­mítások különleges szerepét a har­madik űrrakéta felbocsátásában. Ezeket a számításokat csak a leg­tökéletesebb matematikai gépek se­gítségével lehet elvégezni. A bolygó­közi állomás műszereinek óriási tá­volságokról való irányítása valósá­gos műszaki csoda — írja Krilov. Nodar Razhiadze grúz csillagász szerint a harmadik űrrakéta kilö­vése — a szovjet űrhajózás fejlődé­sének ragyogó bizonyítéka. Emlékez­tet rá, hogy az első űrrakéta tudo­mányos berendezésének súlya nem sokkal haladta meg a 360 kilogra- mot. A második űrrakéta már 390, a harmadik pedig 435 kilogram súlyú tudományos műszereket vitt ma­gával. Az ENSZ-közgyűlés befejezte - a nemzetközi kérdések általános vitáját New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlésben kedden délután folytatódott a nemzetközi kérdések általános vitája. Marokkó képviselője kijelentette, hazája továbbra is elő akarja moz­dítani az algériai felkelők és a fran­cia hatóságok ellentétes álláspontjá­nak tárgyalások útján való rendezé­sét. Hangoztatta, az algériai felke­lőknek biztosítékokat kell kapniok arra, hogy Franciaoíszág beváltja Algéria önrendelkezési jogának meg­oldására tett ígéreteit. A küldött tiltakozott Franciaország tervezett szaharai atomrobbantásai ellen. Követelte, hogy Spanyolország vonja ki csapatait a marokkói terü­letekről. Krisna Menőn, India ENSZ-kép- viselője foglalkozott a kínai—indiai határ kérdésével. Kijelentette, ha­zája igyekszik minden problémát békés tárgyalásokkal megoldani. A vita zárófelszólalása után több küldött élt a válaszadás jogával. Armand Bérrard, Franciaország képviselője a szaharai atombomba­robbantások tervének védelmére igyekezett érveket felsorakoztatni. Jósé Felix de Lequerica, Spanyol- ország küldötte — Marokkó képvise­lőjének adott válaszában — azt állí­totta, hogy Franciaországnak szándé­kában áll komolyan tárgyalni a Ma­rokkóban lévő spanyol csapatok ki­vonásáról, ugyanakkor azonban han­goztatta, hogy a marokkói Ifni „ha­gyományos spanyol terület”. A közgyűlés szerdán ismét ülést tart. A nemzetközi kérdések általános vitája az ENSZ közgyűlésében Krisna Menőn felszólalásával véget ért, de sok küldöttség vezetője jelen­tette be a közgyűlés elnökének, hogy élni kíván a válaszadás jogával. lentik, Herter Hruscsov amerikai lá­togatását értékelve kijelentette, „rö­vid távlatban tekintve” úgy gondol­ja, hogy a megbeszélések „bizonyos fokig” enyhítették a feszültséget és lehetővé tették a két államférfinek, hogy jobban megismerjék egymást A csúcsértekezletről szólva Herter hangoztatta, hogy a , kormányfői ta­lálkozó megtartásának, valamint az értekezlet időpontjának és színhelyé­nek kérdéséről „más nemzetekkel kell tanácskozni” és amíg ez a folya­mat nem zárul le, addig nem mond­hat újabbat. Foglalkozott Herter a berlini kér­déssel is. Kijelentette, a szövetsége­sek egyetértenek abban, hogy a ber­lini helyzet „rendellenes”. Hozzáfűz­te azonban: az Egyesült Államok ál­láspontja szerint „még szükség van a megszállási rendszer fenntartásá­ra”. Amerika — mondotta — nem lát okot rá, hogy Németország újra­egyesítése előtt módosítsa ezt az ál­láspontját. Egy kérdésre válaszolva a külügy­miniszter azt állította, Hogy a Hrus­csov—Eisenhower megbeszéléseken „nem dolgoztak ki semmiféle tervet a berlini kérdés rendezéséről”. Foglalkozott Herter az algériai kérdéssel is és megjegyezte: vélemé­nye szerint a „legnagyobb mérték­ben” biztató az a mód, ahogyan De Gaulle legutóbbi javaslatát fogad­ták; különösen Burgiba tunéziai el­nök „bátor és konstruktív” magatar­tása. A ^ento-ról (a volt bagdadi pak­tum) Herter kijelentette, az Egye­sült Államok gondos megfontolás után úgy határozott, hogy nem csat­lakozik teljesjogú tagként a szerve­zethez. Amerika — mondotta — úgy véli, hogy jobban támogathatja a kö­zép-keleti térség „nyugalmának fenntartását”, ha megőrzi „megfi­gyelői” minőségét. Herter végül az amerikai külpoliti­kának az állítólagos szovjet—kínai „nézeteltérésekre” vonatkozó ismert vágyálmaival foglalkozott. ÍMTR Foto: Agotha Tibor A FALU ELETEBŐL Kopaszodikí a határ. Napról-napra kevesebb már a lábonálló kukori­caszár, elfogynak a répatáblák, hazaszállítják a krumplit, traktorok fo­rognak dübörögve: — hasítják a sok barázdát. A falvak népe zárni ké­szül az esztendőit összeszámolja: mi termett, hogy térmett az idén S szerte a megyében készülnek már a jövőre is: új és régi termelőszövet­kezetek, egyénileg gazdálkodók földbe teszik a magot, vetik a búzát ár­pát, vagy aJá teheti, szánt már a tavasziak alá. / Rekordtermés Hegyalján száz mázsát atadtak a földműves« szövetkezeti felvásárló telepnek is. Valóságos „srilvainvázió” volt ez! —* dicsekednek nevetve. — Elárasztot­tak szilvával az egész környéket. i Tolcsván az állami pincegazdaság­hoz kopogtatunk be. Itt is nagy a sürgés-forgás, hordóhegyek sorakoz­nak az udvaron: régiek, újak. Ló- rencsik János, a pincegazdaság veze­tője elmondta, hogy felkészültek a must átvételére, a pincéket már mind rendbehozták s bár az új termés fel­vásárlása rengeteg munkával jár majd, reméli, nem lesz fennakadás. Több helyütt tartottak már próba­szüretet a Hegyalján, amelyeken 20 —22 fokot mértek. Ez azonban még szüretig növekedni fog! Nem ok nélkül „panaszkodnak” a hegyaljai szőlőtermelők, hogy leg­többjüknek nagy gondot okoz majd az idei musttermés elhelyezése, mert valóban: ilyen szép és gazdag szüret, minit most következik, régen nem volt sem Abaújszántón, sem .Erdőbé- nyén, sem Szerencstől egészen Uj he­lyig! Ámde— ez a panasz nem sirán­kozó, elkeseredett hangú, hanepi örömtől csendül. Sokszorosan térül meg az egiész évi nehéz munka. Az ősz érleli már a szőlőt, húszadika körül megkezdődik a szüret. Erdőbényén nem csak szőlőből, ha­nem a gyümölcsösökben is rekordter­més volt. Majd’ minden ház udvarán füstöl a szabadtűz: üstökben főzik lekvárnak a szilvát. De jónéhány­bsantanak, vetnek Mezőkövesd környékén az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek haladnak az élen. A Kle­mentinái Állami Gazdaság, a szeni- istváni, mezőkeresztesix termelőszö­vetkezetek földjein többszáz holdon zöldell már az ősziárpa. Megyénk legdélibb fekvésű járásá­ban, Mezőkövesd környékén már nagyjából be is fejezték az egyes termékek betakarítását, amikor az északi járások községeiben még csak hozzákezdhettek... így itt a szán­tás-vetés is megkezdődött, amelyben Negyedmillió forint — kertészetből mezett. Eddig 400 liter 56 fokos szil­vapálinkát főztek róla, de Balatoni elvtárs szerint még várható vagy 6C0 liter, amelyet munkaegység arányá­ban a tagok között osztanak szét. Elmondták a bábolnaiak, hogy a ka­lászosokból is rekordtermést takarí­tottak be. Ilyen magas átlag mint most termett, soha nem volt még az itteni határban! Az egyéniek föld­jén korábban 4 és fél mázsás volt az átlag, a termelőszövetkezetben most 8 mázsa volt, de volt olyan táblájuk, amelyről 15—19 mázsát is betakarí­tottak! A tízmillió forint értékű vagyon­nal rendelkező tiszabábolnai Rákó­czi Termelőszövetkezet elnöke, Bala­toni József elvtárs mondja: — Idén 55 .holdon létesítettünk szárazkertészetet, amelyben 20 hol­don hagymát, 15 holdon paprikát, kisebb-nagyobb területeken paradi­csomot, káposztát és más konyha­kerti növényeket . termesztettünk. Eridáig, az előzetes számítások sze­rint, negyedmillió forint tiszta hasz­not hozott. A harminc katasztrális hold gyü­mölcsös is nagyon szépen jövedel­Új önkiszolgáló boltok nyílnak Szocialista kereskedelmünk ezeket az igényeket ki tudja elégíteni. A bolthálózat állandóan fejlődik. Né­hány községben már nemcsak föld­művesszövetkezet, hanem a városi üzletekkel teljesen egyenértékű ön- kiszolgáló boltok is működnek. Ezek­nek sikerét látva a MÉSZÖV, úgy határozott, hogy tovább növeli szá­mukat. November 7-re a megyében újabb három helyen: Tolcsván, Aba­újszántón és Olaszliszkán nyílik ön- kiszolgáló bolt. A falusi lakosság vásárló kapaci­tása szinte évről-évre nő. A legtöbb helyen már kevésnek bizonyul a meglévő földművesszövetkezet, vagy Tiépbolt. A megváltozott életforma nagyobb tempót diktál a községek népének is. Nagyobb igényeik van­nak az embereknek magukkal szem­ben, többet és jobbat akarnak min­denből, mint eddig. Ez természetes is, hiszen a falu és város közötti kü­lönbség most jóval kisebb, mint 45 előtt volt. A falusi ember igénye­sebb lett Kétszáz mázsás cukorrépatermés gok egymás után jelentik a jobbnál- jobb eredményeket. A tokaji Kossuth Termelőszövet­kezet például 200 mázsa átlagos cukorrépaterméssel dicsekedhet. Ku­koricából holdanként, 50 mázsára számítanak. A jó termés természete­sen emeli a munkaegységrészesedéa értékét is. Előzetes számítások sze­rint Tokajban 50 forint jut majd ©gy-egy munkaegységre. — Nagyon jó termést hozott ez az ősz! A legtöbb termelőszövetkezet­ben ezzel a mondattal fej érik ki megelégedettségüket az emberek. Most, a betakarítások idején már mindenütt látják az eredményt, ami valóban örvendetes. A sárga kukori­catáblák, a sötétzöld cukorrépaföl­dek gazdag termést hoztak. A ter­melőszövetkezetek, állami gaadasá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom