Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

6 ESZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1959. október 7. Tegnap hallottuk ötven férőhelyes tsz-istálló alapo-1 zási munkálatait végzi el társadalmi' munkában a sátoraljaújhelyi Építő-1 ipari Ktsz Alsóberekben. A munká-' latokat a szövetkezet 17 dolgozója végzi. Átadás előtt a putnoki járás első< Önkiválasztó élelmiszerboltja. Az ön-1 kiválasztó boltot a Ragály és Vidéke1 Körzeti Földművesszövetkezet nyitja meg Ragályon. Előreláthatólag a put-' nöki járás területén több ilyen ön-1 kiszolgáló boltot hoznak majd létre* öz elkövetkezendő időszakban. * BOglJKA i munkásosztály helyzetéről és a megye mezőgazdasági' és tsz-mozgalmáról tárgyalt a megyei tanács keddi ülése KAMARASZÍNHÁZ. (Déryné u. 5.)5 Október 6—10: Vannak még kísértetek. (7). Október 11. délután 3: Vannak még kísértetek. Este 7: Olympia. MŰVELŐDÉS HÁZA (Diósgyőrvasgyájd: Október 8—10: Cirkuszhercegnő. (7V- Október 11. délután 3: Cirkuszhercegn^f. A Borsod megyei tanács kedden tartotta meg a III. negyedévi ta­nácsülését. Az ülésen a tanácstago­kon kívül a megye nehézipari üze­meinek és termelőszövetkezeteinek képviselői is részt vettek. Tóth István országgyűlési képvi­selő, a megyei tanács vb. elnöke Heti 40 órás munkaidő 124 sxáxalékos tervteljesítés — 1040 tonna terven felül Újabb termelési sikerek a diósgyőri martinban (Tudósítónktól.) Márton Mátyás üzemvezetővel be­szélgettem el a diósgyőri acélmű­ben. Többször félbeszakították be­szélgetésünket. A gépek, a daruzaj s a lázas munkatempó, amely a kong­resszusi verseny eredményeiben mu­tatkozik, szinte elnyomja a szót az üzemben. Márton Mátyás kérdéseimre maga­biztosan válaszolt, ahogyan azt tőle idestova 36 éve munkatársai már megszokták. — Októberben nagy „erőpróba” előtt állanak. Úgy hallottuk, több mint félszázezer tonnát akarnak termelni? — kérdeztem. — Igen. Jól tudják az elvtársak. S hogy ezt a nagyszerű teljesítményt üzemünk dolgozói valóban el akar­ják érni, az már az első három nap termelési eredményeiben megmutat­kozott, a 124 százalékos tervteljesítés­ben és az 1040 tonnás tervtúlteljesí- tésben. — A pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy éves tervükön felül 33 ezer tonna acélt gyártanak le a martinászok. Ezzel a vállalással hogy állnak? — Az évi vállalásunkat már októ­ber 4-én reggel 6 óráig 92 százalék­ban teljesítettük! A hátralévő 693 tonna acélt október U-re szeretnénk legyártani. Erre minden lehetőséget biztosítottunk. — Milyen a kemencék állapota? Számíthatnak-e rájuk ebben a nagy „erőpróbában” ? — A kemencék állapota jónak mondható. Különösen az 1-es, a 3-as, és a 9-es kemencéink azok, amelyek az úgynevezett „legjobb járatú stá­diumban” vannak. Ezt az adottságot is igyekszünk kihasználni. — Mutatkozik-e mostanában az üzemrészeknél „szűk keresztmet­szet”?., — Az öntőcsarnokban, a vaskert­ben és a gépészetnél. Komoly erő­feszítéseket kell tenni a gépészet kar­bantartó csoportjának, hogy a ke­mencék kiszolgálásánál fennakadás ne legyen, hogy az öntőcsamokban az öntések és az öntecsek kiszállítása és a keletkező salak eltávolítása idő­111, 0 Szocialista brigád címért versenyeznek a miskolci Járófflüjavitóban ■J Az Ózdi Kohászati Üzemek öntödéjében szombattól bevezették a 40 órás hetj munkaidőt. Ebből az alk alomból Jávorcsik József elvtárs, gyárrészlegvezető tartott röpgyűlé st, ahol az új munkaidőt ismertette. 935 mázsa füzet, 550 mázsa csomagolópapír, 85 ezer ecset fogyott el? az elmúlt hónapban Borsod megye papír és írószer szaküzleteiből Telefoninterjú Gombos Istvánnal, a Papír és Irósxer Nagykereskedelmi Vállalat igazgatójával Jóska bácsi a pódiumon Néhány napja és még néhány napig egyes miskolci éttermek ab­lakaiban tábla hirdeti, hogy esténként Pászthy Tibor és Utry Anna énekművészek társasá­gában fellép Bánhidy József, a Miskolci Nemzeti Színház örö­kös tagja, vagy aho­gyan szerte a város­ban évtizedek óta is­merik és szeretik: Jós­ka bácsi. Fél évszázad­nál hosszabb, sikerek­ben gazdag színművé­szi pályájának apró gyöngyszemeiből mu­tat be egy kicsike csokrot: konferál, sza­val, magánszámokat ad élő és ragadja őszinte tapsra estéről- estére a közönséget. A hetvenkét esztendős, hófehér hajú művész, — aki mindenkinek „Jóska bácsi” —- közis­mert és nagyon nép­szerű alakja Miskolc művészeti életének. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy szinte „hozzátartozik a város­képhez”. Több mint ötven évet töltöcc szín­padon és még nyugdí­jazása után is rendsze­resen láttuk a Miskol­ci Memzeti Színház egyes szerepeiben. Örömmel köszöntrük a pódiumon és nagyon szívesen látnánk még olykor-olykor a szín­házi reflektorok fényé­ben is. 5 oha nem szerettem a matematikát. Az embert a számok könyörtelen, hideg logi­kája valahogy mindig megriasztja. Sőt, néha csak azért is — kételkedésre ösztönzi, mert ki tudja, hátha kiderül, hogy a 2x2 mégsem négy, hanem öt. így vagyok én is a számokkal. Nem csoda tehát, ha bizonyos tartózkodással lapozgatom azo­kat a vaskos iratcsomagokat (elszámolások, terv­teljesítések, holdhozamok stb.), amelyeket Czikó Lajos, az abaújkéri Ötéves Terv Termelőszövet­kezet elnöke rak elém ízelítőnek addig is, amíg megkezdett munkáját az írógépen befejezi... Lassan pötyögteti a kis liliputi írógép betűit. Csekkszámlákat tölt ki, a tagok havi előlegét hozza holnap a bankból, arra készíti elő a papí­rokat. Közben egy-két szóval útbaigazít a számok között. Kétszáznyolcvan holdon gazdálkodnak, ebből kétszáznegyven szántóföld. A munkaegység értéke 40 forint lesz. Ezek a legfőbb tények. S hogy a munkaegység értékét hogyan tudják évről évre emelni, arra megint számokkal válaszol. Csaknem minden terményből egész éven át folya­matosan szállítanak a piacra. Ez pedig sok pénzt jelent. ■— Akkor sem jönnének zavarba, ha tíz nappal előre kellene kifizetni a tagok előlegét, — mondja büszkén Czikó elvtárs. Kétszázötven ház, ötszáz lakos. Ennyi az egész Abáújkér. Területe nagyságra majdnem az utolsó a jámsban — de tava.ly a járási tsz-versenyen mégis a második helyen végeztek. A környéken sok szó esik a kis faluról. Egyesek ezt tartják, szerencséjük van, jó földjeik vannak, mások szorgalmukat és a vezetést, a hozzáértést dicsérik. Kis falu # r US© IA Szerda, október tx Rossuth-rádió: 8.10: utazás könnyű ze- iMínf'm 9'00'.; Rádió Szabadegyetem. 9.30: ü?PL,muzslka' Úttörő híradó. 10.30­Íh°°: PiUantás a nagyvdlág- Í n’15- T^nczene, 11.25: A Szabö­csalad. Folytatásos rádiójáték. 12.10- (lOperareszIetek. 12.50: öreg regruták' ^konyvWrtetés. 13.10: Fátyol József Ma- rmétozik. 13.45: Válaszolunk hallgatóink­énak. 14.00: Szív küldi... 14.30: Napdren- < ?*?• 1f-35: Hangverseny a stúdióban. A |Xe-nTieItrÍdi° zenés műsora. , I '.Az, Ifiusagi Rádió műsora. 16.00: liIi^-z?va1’ ..muzsikával. 1.8.00: Az Ifjúsági i^U!°ra* 1820: Operettrészletek. 10 .éve?n a Nemet Demokratikus n°„ 'rsasá|g- 19-10: Tánezene. 20.15: Szim- zene- 21.15: 5000 km Kínában. ■ I 22.40. Tánczene. 23-00: Kőmíves Kelé­ikorne^ Népballada- 23 08: Madrigálok, f 23.25: Operettmuzsika. 0.10: Dalok. J4.15: Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 14.35: Mai nótar -1.5-00: Zenekari muzsi- ^Ka. 16-00: Az a május. Rádiódráma. 16.33: Operettrészletek. 17.20: Hogyan készül a f konzerv? 17.35: Birkás Lilian és Mátrai # Ferenc énekel. 18.05: Keleti népek zené- fJAéboL18;30.: Szórakoztató muzsika. 19.06: \Az ifjúsági rádió nyelvtanfolvama 19 13- Kamarazene. 19.55: Prágai esték.. 1 20.40: 21,05: Népi muzsika. 21.40- p Kulturális helyzetképek. 22.00: Szimfóni- •^us. zene. 22.20: A szél és vihar zenében (»;és költészetben. (A Magyar Rádió a műsorváltoztatás il jogát fennt.art.ia i !— Holnap, ha nem esik, kukoricát törnek az asszonyok, — mondta az elnök. Másnap csakugyan szép az idő. A tejfehér köd, amely reggel szinte rátapadt a falura s a kör­nyező dombok hátára, tíz óra felé felenged. Csak a szénfekete szántóföldek lehelnek párát még sokáig. Lélegzik a föld — mondja a parasztember s szeme hosszan elidőz a széles táblákon. Az asszonyok már korábban kimentek. Ifjú Kéri István, a szövetkezet 18 éves tehenésze igazít utánuk. Dombra fel, dombról le, aztán balra a kiserdő háta mögött: nem mondom szépen elmagyarázta, mégis egy órába telt, míg meg­találtam őket. Hiába erőlködik az őszi Nap, a föld nedvességét > már nem tudja felszívni. Cipőm megtapad sárral,' olyan érzés, mintha ólomlábakon járnék. Szorgalmasan, fürgén törnek az asszonyok. Egy< darabig csend van, csak a sárga kukoricaszár \ zörög és a gömbölyű kasokban tompán koppan< a mezítelen kukoricacső. i Aztán lassan megered a szó... Folyik a beszéd1 a szárvágásról meg egyebekről, hiszen ez a munka' is jórészt az asszonyokra vár. 1 Észre sem vesszük, mikor kiérünk a tábla vc-[ gére. A szekér még nem jött a kukoricáért. 1 — Ehetnénk addig. Érzem, hogy dél van— szól1 az egyik fürgenyelvű, pirospozsgás menyecske.{ fi'J.őkerülnek a szatyrok, a kendőbe kötött, ennivaló. Körbe ütnek, mint egy nagy { család» az őszi föld 'asztalán. < Sokáig elnézem a tarkaruhás népet. Most eleve-( nednek meg előttem a számok, amelyek ott, feküsznek az iroda széles tölgyfa asztalán... ­KISS KÁROLY < És mit mondanak a faluban? — Dolgozunk. Nem várjuk tétlenül a süli­galambot. — Az elnökünk is olyan fajta, aki nem szereti a ráérős embereket és, ha kell, maga is megfogja a villanyelét — mondják. S hogy mennyire igaz: a szomszéd faluban hal­lottam róla egy érdekes jellemzést. — Valami sürgős őszi munka volt a szövetke­zetben. Talán silózás, már nem emlékszem pon? tosan — kezdte a szomszédialusi ismerősöm — tény az, hogy a fogatok mind kint voltak a határ­ban és folyamatosan szállították a takarmányt az istállókhoz. Kis idő múlva azonban megritkultak, úgy, hogy az istállónál az emberek sokszor tétle­nül vártak az újabb szállítmányra. Az elnöknek — kinek a szeme mindenen rajta van — feltűnt a dolog. Gondolta, kinéz a rakodáshoz. Persze az ellenkező oldalról, nem ahonnan esetleg látták. A rakodók a kocsi mellett komótosan dolgoztak. Nem szólt az elnök egy szót sem. Megkapta a? első kezeügyébe kerülő szerszámot és gyorsan hányni kezdte a takarmányt, a félig még üres szekérre. A körülötte állók elszégyellték magukat, és ők maguk is megfogták a dolog végét. Nem is volt semmi fennakadás — fejezte be kis törté­netét az ismerősöm. T?zt nevezik személyes példamutatásnak. 17 Persze sok helyen az ilyesmit úgy értel­mezik, hogy a vezető „lejáratja” magát. De iét • úgy látszik nem árt a tekintélynek. Boszorkányperek Borsodban címmel ma este 7 órakor Dir. Túrós Dezső me­gyei bíró tart előadást a MŰM. 116. sz. tanulóintézetében. Prága címmel ma etete 6 órakor a» SZMT rendezésében Frisnyák Sándor ta­nár tart előadást az SZMT klubban (Kos­suth utca 11. sz.) Rudabányán, a Gvadányi kultúrotthon- ban ma este t oraitor nmazu £.uu,cui gcw lógus tart előadást „Hogyan alakult ki Földünk mai felszíne?” címmel. A Szabadegyetem vezetősége közli, hogy az őszi-téli szemeszterre a beirat­kozási határidőt október 15-ig meghosz- szabbították. Jelentkezés mindennap reg­gel 8 órától este 6 óráig a TIT megyei titkárságon. Ismételten felhívjuk a TIT Filmművé­szeti Kör tagságát, hogy az 1959. negye­dik negyedévi tagsági bélyegeket október 10-ig lehet megváltani. IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig: Kévé® felhő, eső nélkül. Helyenként reggeli köd, mérsékelt délkeleti szél, hideg éj­szaka. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz' 3, plusz 1 fok kö­zött, helyenként mínusz 3 fok alatt. Leg­magasabb nappali hőmérséklet szerdája 10—13 fok között Távolabbi kilátások: továbbra is éjsza­kai fagyok, a közeli napokban nagyobb mennyi-1 ség érkezik. i — Minek tudható be, hogy az idén{ 25 százalékkal több tanszer fogyott{ el, mint tavaly? 1 — Azzal magyarázható, hogy gyá-' raink nagyobb mennyiségű tanszert biztosítottak és így ami tavaly még' hiánycikket jelentett, ma már nem.) — A pillanatnyilag hiánycikket! jelentő taneszközöket hogyan akar- ják pótolni? ' — A közeljövőben nagyobb meny-< nyiségben kapunk külföldről import- < árukat, amelyek a mutatkozó hiány-1 cikkeket pótolni fogják. így az át-i menetileg még hiányt jelentő tanesz-i közöket is a közeljövőben korlátlan) mennyiségben lehet majd vásárolni) — fejezte tje nyilatkozatát Gombos) István igazgató. i Kovács Lászlói tanszer szükségletét. Ez nem volt kis feladat, ha figyelembe vesszük a megye nagyszámú diákságát. — Mennyi füzet és papír fogyott el a megye boltjaiban? — tettük fel a kérdést Gombos Istvánnak, a Papír és írószer Nagykereskedelmi Válla­lat igazgatójának. — A közelmúltban elkészül* sta­tisztika azt mutatja, hogy a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 25 százalékkal növekedett a megye papír és írószer szükséglete. Érdemes megemlíteni, hogy a füzetből mint­egy 935 mázsa, csomagolópapírból 550 mázsa és — a tavaly még hiány­cikket jelentő — ecsetből 85 ezret adtunk el. Taneszközökből tehát nem volt hiány. Átmenetileg ugyan nehéz­séget okozott a megyében például a 81 forintos iskolatáska, amiből nem tudtuk a szükségletet kielégíteni. Ke­vés volt' a tus-tollszár is, de ezekből Az új tanítási év megkezdésekor a megye és Miskolc papír és írószer boltjai biztosítani tudták a diákság * A miskolci Járóműjavító dolgozói­nak kérésére az üzem szakszervezeti bizottsága lehetővé tette a szocialista munkabrigádok megalakítását. A (mozdony javító műhelyben például Fodor Barna vezetésével a kazánko­vácsok alakítottak brigádot. A nagy- | kovácsműhelyben Sántha Barna és Bodó József brigádja tűzte ki célul, hogy megszerzi a kitüntető címet. I Csorba Bálint főművezető is segíti (őket. A kocsijavító műhely dolgozói, (Mislai Elemér, Hegedűs Zoltán, Tö- (rök József, Oravecz Sándor és Jász- (falvi Gyula irányításával alakították (meg brigádjaikat. > Az eddigi tapasztalatok máris azt ►bizonyítják, hogy a brigádok eleget (tesznek vállalásaiknak és sikerrel (harcolnak a „Szocialista munkabri- ‘gád” címért. r a munkásosztály helyzetéről szóló j párthatározat végrehajtásáról és a | tanácsok ezirányú további felada- I tairól számolt be. Ladányi József, ; a végrehajtó bizottság titkára a ! múlt évi zárszámadás és az idei év költségvetését, valamint az ed­digi költségvetési gazdálkodást is­mertette. Borsod megye mezőgazdasági termelésének helyzetéről és a tsz- mozgalom fejlődéséről Bodnár Fe­renc, a végrehajtó bizottság elnök- helyettese tett jelentést, majd a megyei tanács megvitatta a mező- gazdasági állandó bizottság mun­káját, amelyről Németh Imre or­szággyűlési képviselő, a mezőgaz­dasági állandó bizottság elnöke számolt be. A tanácsülés számos szervezeti kérdéssel is foglalkozott. A tanácsülés részletes ismerteté­sére lapunkban visszatérünk. BÉKE. Október 7-ig: Vakmerő szív. 'Színes szovjet -jugoszláv film. Széles vál­tozatban. Kezdés: 4, 6, 8 óra. i KOSSUTH. Október 7-ig: Rakétatámasz­pont. Színes angol film. Kezdés: fél 4> háromnegyed 6 és 8 óra. , HÍRADÓ. Okt. 7: Szerelem csütörtök. Színes magyar film. Kezdés: 9, 11 óra. 'Kiáfilmek: Uj magyar híradó. Az életnek 'győzni kell. Bölcsők. Brüsszeli tudósítás. , Columbia szívében. Egy kis sün kaland­jai. Jó üdülést! Mezőtúri lakodalom. Ve-? títés mindennap: 1—3 óráig. FÁKLYA. Október 7—9: Szerelem csü­törtök. Széles változatban. Színes ma­gyar film. Kezdés: 6, 8 óra. SZIKRA. Október 8—9: Chaplin parádém Amerikai film. Korhatár nélkül. DIÓSGYŐRI SÁG VÁRI. Október 7—8: Felfelé a lejtőn. Magyar film. 14 éven 1 ilul nem ajánlott. Kezdés: 5, J óra* TÁNCSICS. Október 7: Egy dal száll a világ körül. Nyugatnémet film. KorhatSr ,nélkül. Kezdés: 5, 7 óra. POSTÁS FILMSZÍNHÁZ. Széchenyi 62. sz. Október 7-én és 8-án 17 órakor: Naplemente előtt. Nyugatnémet film. 14 éven alul nem ajánlott. I MISKOLC-TAPOLCA. Október 7-8: Te és annyi más bajtársad. Német film. 18 éven alul nem ajánlott. Kezdés: 6 óra. HEJÖCSABA. Október 6—7: Tengerész- revű. Szovjet film. Korhatár nélkül Kezdés: 5, 7 óra. MÍÁV. ERKEL. Október 8: Tarkák ügye, .Szovjet film. Kezdés: 5, 7 óra. , DIÓSGYŐRI PAPÍRGYÁR. Október Koldusdiák. Német film. Kezdés: 7 óra. MŰVELŐDÉSI HÁZ. Október 4—7: Név­házasság. Szovjet film. Kezdés: vasárnap délelőtt 10 óra, hétköznap: 5, 7 óra. PERECESI BÁNYÁSZ. Október 8—»: Üdülés pénz nélkül. Olasz film. 14 éven alul nem ajánlott. Kezdés: 5, 7, péntek: 6 óra. rünk. De szükség van az anyag elő-< készítéséhez ócskavasra, frissítőércre, és egyéb hozaganyagra is ... , S búcsúzóul még megjegyzi: ( — Majd meglátja, nem azért si-, kerül ez az októberi „nagy erőpróba”, < mert én mondom, hanem, mert az, egész üzem kollektívája ezt akarja.) Varsás Mihályi ben megtörténjen. Ehhez természe­tesen az szükséges, hogy a karban­tartó csoport jó munkájával minden hosszabb daruállást kiküszöböljön, ami a kemencék csapolását hátrál­tatja. Vannak kéréseink a bennünket kiszolgáló üzemektől is. A nagyol­vasztótól például elegendő és jó­minőségű folyékony nyersvasat ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom