Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
Éljen és viruljon a 10 éves Kínai Népköztársaság! Mozaikok a „Nagy ugrás66 hazájából textilgépeket Vietnamba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, valamint az ázsiai és afrikai országokba. A kínai széntermelés gyors fejlődése Tavaly, az ugrásszerű fejlődés évében hatalmasat lépett előre a kínai széntermelés. Az 1957. évi 130 millió tonnáról a termelés 270 millió tonnára emelkedett. Ilyen nagyarányú fejlődés megvalósításához az Egyesült Államoknak 14 évre, Angliának pedig nem kevesebb, mint 32 évre volt szüksége. Az idén ugyancsak gyorsan fejlődik a kínai széntermelés. Januártól augusztusig a kínai bányászok 220 millió tonna szenet termeltek, 78 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. • Kína hamarosan megelőzi Angliát a cementgyártásban A Kínai Népköztársaságban 1959 első felében öt millió tonna cementet gyártottak s ezzel majdnem elérték Anglia jelenlegi cement-termelésének szintjét (kb. 5,4 millió tonna). 1957- ben Anglia még megközelítően két- szerannyi cementet gyártott, mint Kína: 12,2 millió tonnát a kínai 6,9 millió tonnával szemben. A Kínai Népköztársaságban a nagy építkezések növekvő követelményeinek megfelelően tovább javították a cement minőségét és lényegesen kibővítették a különleges cementek gyártását. Tudásszomj A kínai dolgozók hatalmas lelkesedéssel sajátítják el az ismereteket, Kuicsou tartományban a lakosság sok nemzetiségből áll. Az ország felszabadulása előtt a tartomány ifjúságának és középkorú felnőtt lakosságának 90 százaléka írástudatlan volt. Ma az írástudatlanság 15 százalékra csökkent. A tartományban mindenütt kibontakozott a megszerzett ismeretek fejlesztéséért indult mozgalom. Körülbelül 90 ezer sajátos iskolát — a „vörös szakemberek iskoláját” — szerveztek, amelyekben 3 millió ember tanul. A tartományok falusi értelmiségei megtisztelő kötelességének tekinti, hogy „szívét a pártnak, tudását pedig a népnek” adja. Sokhelyütt a „vörös szakemberek iskolái” a dolgozók műszaki továbbfejlesztésének bázisává váltak. A kínai dolgozók eredményesen váltják valóra a párt irányvonalát: „Az oktatás a munkásosztály politikáját szolgálja. Az oktatást össze kell kapcsolni a termelőmunkával.” Az oktatás mind szorosabb kapcsolatba kerül a szocialista építés gyakorlati feladataival, a termelés megszervezésével. Az oktatás új, a korszerű követelményeknek megfelelő rugalmas formáit a nép találóan így jellemezte: j,A könyv együtt halad az emberrel. A megszerzett ismeretek együtt haladnak a termeléssel, az oktatók együtt haladnak tanítványaikkal/' Kína a világ legnagyobb sótermelője A Kínai Népköztársaság 1958-ban 10,4 millió tonna sót termelt és ezzel elfoglalta az Egyesült Államok után a második helyet a világ sótermelő országainak ranglistáján. Az idei terv megközelítően 50 millió tonna só termelését irányozza elő. Ezáltal a sótermelés 1952-höz viszonyítva (4,9 millió tonna) tízszeresére fokozódik és több mint kétszeresével meghaladja az Egyesült Államokban termelt mennyiséget, amely 1952-ben 17,7 millió tonnával még három és félszerese volt a népi Kínában termelt mennyiségnek. A Kínai Népköz- társaságban termelt só több mint 80 százalékát a hét tengermenti tartomány szállítja, amelyek a sót a tengerből nyerik. Harcokban és győzelmekben diadalmas tíz esztendő Hosszú időn át Kelet néptömegei csak a meggazdagodás eszközéül szolgáltak i a „civilizált” nagyhatalmaknak. Salját sorsak intézésébe sem szólhattak bele, a nemzetközi imperializmus politikájának csupán eszközei voltak. A XX. század eleje óta ez a helyzet kezd megváltozni. Kelet né- \pei nem játszanak többé passzív sze- repet. Elkövetkezett az az idő, amikor Lenin elvtárs szavaival élve: „Kelet népei ráeszmélnek arra, hogy gyakorlatilag kell cselekedniök, s minden népnek részt kell vennie az egész emberiség sorsának eldöntésében” Kelet népei öntudatra ébredésének, .arcának nagyjelentőségű eseménye volt a tíz esztendővel ezelőtt megalakult Kínai Népköztársaság. 1949. október 1-én több millió kínai sereglett a Mennyei Békesség Kapuja felé, a Tienanmen térre, ahol Mao Ce- tung elvtárs kihirdette a történelem első olyan kínai államának létrejöttét, amely a dolgozók országa. A Kínai Népköztársaság létrejötte jelentőségében nyomon követi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét. A világ legnépesebb állama, hatalmas anyagi erőforrásokkal rendelkező ország, amely évtizedeken át felvételi piac és tőke- befektetési övezet volt a külföldi tőke számára, kivált az imperializmus táborából. A kínai nép győzelme ájabb erőt adott a felszabadulásukért küzdő népeknek, megerősítette hitüket a győzelemben, másrészt az a hatalmas fejlődés, ami Kínában megindult, mindennél jobban bizonyította és bizonyítja: mire képes egy nép, ha felszabadultan, saját magának iolg ózhat! Nem volt könnyű tíz évvel ezelőtt a kommunisták vezetésével a kínai nép megkezdett. A kínai forradalom félgyarmati és félfeudális, gazdaságilag és műszakilag rendkívül elmaradott országban győzött. A kínai nép sokkal rosszabb helyzetben élt, mint Európa legelmaradottabb országaiban éltek a tömegek. A kínai kommunistákra naivon bonyolult munka várt: a kommunizmus elméletét és gyakorlatát >lyan viszonyokra kellett alkalmaz- niok, amikor a fő tömeg, amelyre támaszkodhatnak: a parasztság; amikor nég a középkori maradványok elle- li harc feladatait is meg kellett ol- iani. Másrészt Kína hatalmas terüle- én nagyarányú különbségek voltak !gyes nemzetiségek társadalmi viszonyai, műveltsége, életszínvonala zözött. Egyes nemzetiségek a feudá- is főurak, arisztokraták vagy rab- zolgatartók hatalmúban voltak, másokat viszont a feudalizmussal ösz- zenőtt kapitalizmus tartott rabság- )an. Körülbelül 30 millió nemzetiséli lakos sínylette a feudalizmus és XLpitalizmus uralmát, ugyanakkor fibetben és Kína más részeiben ősz- zesen kb. 4 millió nemzetiségi rab- zolga volt: S ha a kínai nép elmaradott volt, embertelen viszonyok ‘özött élt. az egyes tartományokban nemzetiségek még rosszabb, ke- yetlenebb körülmények között élek. Felemelni ezeknek a népeknek z életszínvonalát, csak a kínai nép zínvonaláig is — nagyon nagy mun- út követelt. Tíz év a történelemben nem nagy dő. A kínai nép történelmében azonban ez a tíz esztendő világraszóló semények, eredmények sorozata. A Növekszik Ki olajtermelése Kína nyersolaj termelése ez év,i első nyolc hónapjában 64,5 százalékkal haladta túl a múlt év hasonló időszakának eredményét. A múlt hónapban 62 új olajkút kezdte meg a működését három nagy északnyugat-kínai olaj központban, Tűmén ben, Karamaiban és Csai- damban. A Karamai olajmezőn működő olajfinomítót kibővítették és a Csai- dam medencében megkezdte működését az első olajfinomító. A kínai nyelvjárások Az egész ország területén beszélt <! kínai nyelvjárások felvétele 91 százalékban befejeződött. A nagyszabású munka célja: milyen utakat i1 és módokat dolgozzanak ki ahhoz, hogy a vezető kínai nyelvjárást népszerűsítsék. Kína kétezer megyéjéből és köz- igazgatási egységéből 1822 megyét# átvizsgáltak. A nyelvjárási felvételek alapján 350 féle tankönyvet ál-< lítottak össze, hogy ezzel is elősegít- < sék a standard kínai nyelv elsajátít tását (a vezető standard-nyelv tud- <' valevőleg a pekingi területen beszélt r kínai nyelvjárás. Ford.). A nép verseket ir Verset írnak a költők, az orvosok, a tanítók, a mérnökök, az agronómu-' J sok, a munkások, a tisztviselők, a|, parasztok, a katonák. Alig egy év J alatt 15 millió vers született, és köztük sok igen jó, terjesztésre érdemes vers. A Kínai Kommunista Párt Köz-« ponti Bizottsága határozatot hozott, j hogy kötetben adják ki az egyszerű, emberek legjobb verseit A városokban és falvakban gyak-jj ran láttuk, amint egy-egy kínai pa- pírral-ceruzával a kezében verset ír. A versek eszmei tartalmát és az' élettel való kapcsolatát semmi ki-jj fogás nem érheti. Elsősorban éppen,' ezek a tulajdonságok teszik őket érdé- < j tnessé, hogy transzparansekre fessék' és kiakasszák a városok utcáin, a(, falusi házak falain. Sok vers szól a politikáról. Gyorsan fejlődik Kína textilipara Kína jelenleg három és félszer annyi fonalat és háromszorannyi sző retet gyárt, mint 1949-ben. A Kínai Népköztársaság textilipara jelenlegi fejlődésének üteme meghaladja sok kapitalista ország fejlődési ütemét. A népi hatalom idején megteremtett hazai textilgépipar 1958 végéig 8 800 000 fonógépet és több mint 60 000 szövőgépet gyártott Kína jelenleg nemcsak teljesen ellátja saját gyártású berendezéssel új textilipari vállalatait, hanem még exportál is MAO CE-TÜNG HÁROM VERSE A hosszá menetelés A Vörös Had nem retteg vonulni napról napra, nem akadály előtte száz folyam, ezer szikla, s mint fodrozó hullámok, az öt Hegy minden orir Vu-mang hatalmas béréé szinte sárrá taposva. Folyó arany homokja a szírieket csapdossa, függőhíd jeges láncát a Ta-tu habja mossa, Min hegység haván átkel a hadsereg hatalma, nincs akadálya előtte, megy boldogan kacagva. Weöres Sándor fordítása. 1950-ben, a felszabadulás ünnepén a színházban, válasz Liu Ja-ce úr versére A lassan derengő kínai éjben száz évig ördögül ropták táncukat, ötszázmilliós nép nem talált utót. IL Kakas kukorékolt, kelt a pirkadat, tízezer táj népe szüntelen vigad, s a költő kedve még határtalanabb. Weörös Sándor fordítása. külfödi tőke felszámolása, a bürokratikus tőke tulajdonának államosítása mellett a földreform végrehajtása volt a néphatalom egyik legelső intézkedése. 1953 tavaszáig — kivéve néhány nemzetiségi területet — lényegében megvalósult a földreform. Három- százmillió paraszt között 47 millió hektár földet osztottak szét. A földreform megvalósította a parasztok régi álmát, de önmagában még nem biztosította a kínai falvak boldog életét. Szükségessé vált a mezőgazdasági termelés fokozása, ez pedig csak a kollektív gazdálkodás útján valósítható meg. Kína kommunista pártja a lenini szövetkezeti terv alapján, figyelembe véve a szovjet tapasztalatokat és a kínai falu sajátosságait, kidolgozta és megvalósította a kollektivizálás konkrét programját. A kollektivizálás több szalcasz- ban folyt le. Először fogyasztási, értékesítő és hitelszövetkezetekbe tömörültek, később alakultak meg az alacsony típusú termelőszövetkezetek, majd ezek fokozatosan magasabb típusú termelőszövetkezetekké fejlődtek. 1958-ban sikerült az ország parasztgazdaságainak 99 százalékát népi kommunává átszervezni. A mezőgazdaság á(“zé* mellett egyidőben megindult a magántőkés ipar, kereskedelem és kézműipar szocialista átalakítása. Ez azt jelenti, hogy Kínában lényegében megvalósult a bonyolult történelmi feladat: a termelőeszközök magántulajdonának köztulajdonná változtatása. Az ország szocialista iparosítása, a fejlett nagyipar és elsősorban a nehézipar megteremtése — ez az új Kína legfontosabb feladata. Szép eredményeket értek el e területen is. Sok fontos ipari termék termelésében Kína elhagyta Japánt és az első helyre került Ázsiában. A második 5 éves terv (1958—1962) nagy fel- idatot állít a kínai nép elé, elsősorban az ipar fejlesztése tekintetében. E terv szerint az 1962-re elérendő fontosabb feladatok a következők: 190—210 millió tonna szén, 10,5—12 millió tonna acél, 60—65 ezer darab szerszámgép. A feladatok hatalmasak. Egy nagy és elmaradott ország lakóinak kell emberibb életet biztosítani. Sokan zsodálkoztak, különösen Nyugaton — íz óriási sikereket látva —, az eredmények titkát keresték. A „titok” gedig a kínai nép áldozatos, lelkes munkája. Tudják, ha gyorsabban építenek, dolgoznak — gyorsabban iavul az életük. Nincs olyan felhívása a pártnak, amelyre azonnal ne válaszolnának — tettekkel! Nagyon mélyről indultak — talán ezért is adják jobban értékelni azt, amit a ma, a szocializmust építő jelen ad és különösen azt, amit á holnap ígér. Tizenöt év alatt érjük utói Ang- iát. — Ezt a feladatot tűzte ki a várt a kínai nép elé. Az eddigi ered- nényeket látva, ismerve a kínai nép munkaszeretetét, lendületét, biztosak vagyunk benne, hogy céljukat dérik. Harrnkhan és Győzelmekben narcoKDan b0vetkedik az el_ núlt tíz esztendő. Diadalmas ez az évforduló. Eredményekről, sikeres larcokról beszél, melyet a külső és a )első reakció ellen kell folytatniuk. 'jS határkő is. Újabb eredmények, győzelmek kiindulópontja. Az új Kína magabiztosan tekint a övő felé. Pejtajho Zápor zuhog észak felett, tajték csapkodja az eget, túl Csinghuángon kis csónak lebeg. A tenget- végtelen, semmit se lát a szem Hová tart, ki mondhatja meg? IL Eaer évnél is több lehet, hogy Vej császár nyergei tetett s keletre jött, emléke leng a Csieső felett Ma is úgy zúg a zordon őszi szél — de mások lettek már az emberek. Hegedűs Géza fordítása PU SZUNG-LING: d Hóesés a nyárban a Ting-haj év hetedik hónapjának hatodik napján Szocsouban ^ hó esett. Az emberek nagyon megriadtak és közös áldozatot mutattak be a Nagy Király templomában. A Nagy Király ekkor egy emberbe költözött, és így szólt hozzájuk: — Ti, akik most „Méltóságos Ur am”-nak szólítotok, tegyetek még egy „Nagy” szócskát ehhez a címzéshez. Mert én csak kisebb isten vagyok ugyan, de azért ti nem fogjátok megbánni azt a „Nagy” szócskát. Az emberek reszkettek a félelemtől, s kórusban kiáltották, hogy „Nagyméltóságú Uramr És a havazás azonnal elálH. Láthatni ebből, hogy a hízelgő szót az istenek is csakúgy szeretik, miként a földi halandók. KÍNAI filmhét A tenger lelke A Kínai Népköztársaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából kínai filmhetet rendeznek hazánkban. Ez az első ilyen alkalom, amikor a magyar közönség egymás után több művészi kínai filmmel ismerkedhet meg. Filmszinházaink többek között bemutatják a „Lángok a határon1, „Ä tenger lelke” és a „Kanton! megbízatás” című filmeket, Képünk részletet mutat tenger lelke” című fűmből.
