Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

BS2 akmaÍyarorszag Saombat, 1999. október ». II jelen s a jövő nagyszerű feladatairól tanácskoznak a borsodi kommunisták egyrésze a reá bízott ügyekkel me­chanikusan, lélektelenül foglalkozik munkájában formalizmus, bürokra­tizmus, paragrafusimádat érvénye­sül, s ez, gyakran megfojtja az ele­ven ügyet. ' „ '* ( Ki kell fejleszteni a tanácsi dol­gozók nagyfokú önállóságát és fele- ioss'égérzetét a reájuk bízott mun­káért. A másik legfontosabb feladat, amely a tanácsi munka javításának a feltétele: az ellenőrző munka meg- javnasa. A szigorú és rendszeres ellenőrzés meggátolja a korrupció érvényesülését, az elvtelen enged­ményeket a tanácsi, vagy tanácsi i...ügyelet alatt álló vállalatoknál,, a sógor-komaság alapján történő ügy­intézést. A tanácsok munkája révén fej­lesztenünk kell a szocialista demok­ráciát, js így. még aktívabban bevon­juk a 'dolgozókat az államhatalom gyakorlásába. Rendszeressé kell ten­ni a tanácstagi beszámolókat, végül biztosítani kell, hogy a tényleges hatalom mindenütt a választott ta­nácsé és ne a szakapparátusé le­gyen! Ahol szükséges, fel kell lépni íz ellen, hogy a szakapparátus a választott tanács fejére no és min­ién t saját elgondolásai alapján pró- oál /intézni. Kedves Elvtársak! j Az osztályellenséggel szemben folytatott harc tertüetén azért is számolhatunk be azrelőbb említett sredményékről, mert az eltelt két és [élesztendő alatt lényegesen javult DŰnüidöző szerveink — rendőrség, ügyészség és bíróság1’— munkája is. Továbbá: népi demokratikus ál­amrendünk belső rendjének védel­me és- biztosítása terén rendkívül tőntosi szerepet tölt be a munkás­őrség. A munkásőrség létrehozásával pártunk .következetesen érvényt szerzett annak, hogy a munkás- hatalom védelmét az arra egyéb- iént hivatott szervek mellett a munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjainak kezébe adja, feí- fegyverezze őket. A megyénk területén működő rendőrség, honvédség, határőrség s i belügyi karhatalom, megtisztulva íz ingatag elemektől, helytáll poszt­ián és állarafendünk megbízható védelmezője. Megszilárdult fegyel­mük, harckészségük. Fejlődik az ál- omány politikai öntudata, erősödik kapcsolatuk a lakossággal, -** mon- iotfa Prieszol elvtárs, — majd így fejezte be beszédének e részét: A továbbiakban is úgy kell dol­goznunk, hogy erősödjék a mun­kásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetsége. Erősödjenek né­pi hatalmunk állami szervei, tö­kéletesedjék munkájuk. Ez elő­rehaladásunk fontos feltétele! A további feladat: biztosítani, hogy az alapszabály szerint megkez­dődjék a közös gazdálkodás is és az' irányítás megfelelő szövetkezeti ve­zetőség kezébe kerüljön. Végül fontos tapasztalata a tavaszi fejlesztésnek, hogy nem szabad lebe­csülnünk az' osztályellenséget. Ott és akkor kell fellépnünk ellene, ahol és amikor ellenséges tevékenységet ta­pasztalunk. Leplezzük le és szigetel­jük el az ellenséget! Ez megköveteli, hogy éberségre és osztályszempont­ból tisztánlátásra ' neveljük falusi elvtársainkat. A szövetkezetek fejlődése' végett általános és céltudatos politikai meggyőző, munkát kell végezni/ Az eltelt több mint két esztendő mu-kája eredményeként tovább erősödött a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, a proletárdiktatúra alapja áll, tartalmasabb, mint az előző években. Erősödött kapcsolatuk a la­kossággal. -A tanácsok állandó bi­zottságai sok dolgozót aktivizálnak. Például a megyei tanács mezőgaz­dasági állandó bizottsága több mint 100 aktívával ren&elkézik. Bővült a tanácsok jogköre, lénye­gesen javult a tanácsi vállalatok munkájának színvonala, jövedelme­zőbben gazdálkodnak, s jobban ki­elégítik a lakosság igényeit.. Fejlődött a tanácsok vezetése alatt álló községfejlesztési munka is. Míg 1955-ben összesen lő millió forint köreégfejlesztési bevételük volt, ad­dig 1959-ben 71 millió forintra rúg a községfejlesztési bevétel. A tanácsok beruházásainál, to­vábbá a lakáselosztásnál már nem érvényesül a korábban gya­korlatban lévő vezetők, vagy befolyásos tanácstagok Ígéretei alapján történő beruházás és la­káselosztás, hanem érvényesül a szükségletekből kiinduló, céltu­datos, körültekintő munka. Különösen nagy fejlődés van eb­ben az esztendőben — a lakáseloSz- tást illetően — Miskolc városban, ahol a korábbi időszak elvtelen ígér­getéseivel szemben — valóbap. igaz­ságos lakásgazdálkodás folyik. Fejlődött a tanácsok tömegmun­kája, gyakoribbak a tanácsi beszá­molók, kévésbé bürokratikus és lé­lektelen az ügyintézés, szilárdabban megkövetelik 'az -állampolgárt fe­gyelmet.- > " ’ A felvázolt fejlődés ellenére azon­ban van egy sor probléma is a ta­nácsok munkájában. A tanácsok dolgozóit a nagyfokú felelősségérzet szellemében kell ne- 'vélni. Ma még sajnos, sok helyütt előfordul, hogy tanácsi dolgozóink Főbb fekfcdaitaittk kulturális terü­leten: # — a művelődés ügyét a páiimwnka szerves részévé, a munkásosztály, az egész társadalom ügyévé kell tenni; — bátrabban, merészebben kell bevonnunk az értelmiséget a szocia­lista kulturális forradalom feladatai­nak megoldásába, nagy gondot for­dítva az értelmiség világnézeti neve­lésére; — fő figyelmünket a tömegek vi­lágnézeti, politikai nevelésére, álta­lános műveltségének fokozására, a szocialista kultúra termékeinek ter­jesztésére kell fordítanunk. Következetes eszmei, politikai harcot kell folytatni az iskolák­ban és minden kulturális intéz­ményben, a marxista—leninista szemlélet elterjesztéséért, a revi­zionista, kispolgári, reakciós né­zetek, a maradiság, a nemtö- rődöihség, a tespedtség és a bü­rokratizmus ellen; — az eddiginél sokkalta több gon­dot kell fordítani az iskolákra, főleg a középiskolákra, a Nehézipari Mű­szaki Egyetemre, a Sárospataki Ta­nítóképző Intézetre. Szigeteljük el az ifjúság fejlődését gátló káros hatáso­kat. El kell érni, hogy iskoláink a szocializmushoz hű, művelt és öntu­datos állampolgárokat neveljenek fiataljainkból; — párt- és állami szerveinknek több figyelmet kell fordítaniok a színházra, a kulturális csoportokra, s a mozik műsorpolitikájára. A tö­megeket valóban szocialista szellem­ben nevelő, egyben szórakoztat*?, egészséges műsorpolitikát alakít­sunk ki; — a kultúra területével foglalkozó Kulturális életünk kérdései elv társaink és kulturális intézménye­ink fő figyelmüket társadalmunk ve­zető osztályára, a munkásosztályra fordítsák; — különösen javítani kell Miskolc város, Tiszapalkonya, Kazincbarcika és több más, munkáslakta települé­sink kulturális ellátottságát; —a szocialista kulturális forrada­lom feladatainak valóraváltásával jelentős mértékben segíthetjük a gaz­dasági és politikai fronton előttünk álló feladatok sikeres megoldását. Kedves Elv társak! Az 1957-es pártértekezlet óta 2 és fél év van mögöttünk. Ez a két és léi év a kemény munka, s a munka eredményeként megszületett nagyje­lentőségű sikerek időszaka volt. 'A megyei pártbizottság ebben az idő­szakban igyekezett a tőle telhető mó­don helyesen vezetni és szervezni a megye kommunistáinak harcát. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében terjesztem a megyei pártbizottság beszámolóját megvitatásra a megyei pártértekezlet elé. Prieszol József elvtárs beszámoló­ját nagy tapssal fogadta a pártérte­kezlet. A délutáni ülésen, Radvánszki István elvtát*, a Megyei Revíziós Bi­zottság elnöke olvasta fel a bizottság jelentését. Majd Maiiák István elv- társ a mandátum-vizsgáló bizottság jelentését terjesztette a megyei párt­értekezlet elé. Ezt ^követően megkezdődött a vita a megyei pártbizottság beszámolója és a határozati javaslatok fölött (A vitát holnapi lapszámunkban közöl­jük.) „ Az ellenforrádalom leverése óta a kulturális élet területén is jelentős fejlődést értünk el. Változást hozott a párt művelődési politikájának irányelveiről szóló *határozat megje­lenése. Az eltelt két és fél esztendő alatt fejlődtek kulturális intézmé­nyeink. fejlődött kulturális munkánk eszmei színvonala, tartalma is. Jó­részt leküzdöttük az értelmiség kö­rében az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavart. ^ Az ellenforradalom óta eltelt idő­szakban a megyei pártbizottság nagy erőfeszítéseket tett annak érdeké­ben, hogy előbbre jussunk a szocia­lista kultúrforradalom céljainak va­lóra váltásában. A művelődési fron­ton is nehezítette munkánkat az a tény, hogy igen súlyos örökséget kaptunk a múltból. Annak ellenére, hogy megyénk iparilag igen fejlett megye, művelő­désügyi téren az ország legelmara­dottabb megyéi között van még ma is. Megyénk a villamosításban, mozi és könyvtárhálózatban, könyvellá- lottságban, iskolai hálózat tekinteté­ben az ország átlaga alatt volt és sajnos, sok tekintetben van még ma is. Például annak ellenére, hogy a felszabadulási óta 142 községet villamosítottunk, még mindig 114 villamosítatlan községünk van. 105 községünkben még min­dig nincs mozi. Míg országosan egy tanteremre 45 tanuló, addig megyénkben egy tan­teremre 51.7 tanuló jut. 70 közsé­günkben még nincs kultúrotthon, 33 községben nincs könyvtár. Míg orszá,- gosan 1000 lakosra 520 kötet könyv jut, megyénkben csak 388 kötet. A múlt esztendőben és az idén már sokat tettünk a hiányosságok felszá­molására. A múlt évben — a várost nem számítva bele — 110 új tante­rem épült a megyében. Ebben az esztendőben tovább enyhülnek gond­jaink a tanterem-ellátottság terüle­tén: szeptember 30-ig további 84 tantermet adtunk át. Jelentős az előrelépés ebben az év­ben a villamosítás terén. Az idén 22 községet államosítottunk. 19 tsz-t és egy állami gazdaságot. Jövő évi ter­veinkben 30 község villamosítása sze­repel. Ebből a két adatból is látható, hogy ma már rohamléptekkel küzd­jük le azokat a nehézségeket, ame­lyeket a Horthy-rendszer „öröksége” és az ellenforradalmat megelőző idő­szakban a beruházási politikában elkövetett hibák, s a. megye kulturális fejlesztésének nagymérvű lebecsülése idézett elő. Arra van szükség, hogy a jövő­ben a rendelkezésünkre álló ál­lami eszközöket helyesen páro­sítsuk a községfejlesztési alapok legcélszerűbb . felhasználásával. A társadalom segítségével el kell érni, hogy a következő né­hány esztendő alatt gyökeresen felszámoljuk azt az elmaradott­ságot, amely a kulturális fron­ton van. Lapunk, az Északmagyarország nagy szolgálatot tett az eszmei-poli­tikai nevelés területén. A Déryné Színház, a mozik, üzemi újságjaink, a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat, a különböző önképzőkörök, megszabadulva az ellenforradalom utáni eszmei zűrzavartól, lényegében helyesen szolgálják dolgozó népünk szocialista gondolkodásának formá­lását. Az általános és középiskolákban, valamint a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen sikerrel küzdöttük le azt a súlyos megrázkódtatást, ame­lyet az ellenforradalom idézett elő. • Még hiba azonban, hogy a tanuló ifjúságot iskoláink nem készítik fel eléggé az életre. Egyetemünkön és középiskoláinkban gyakran nem a munkás-, paraszt tanulók határozzák meg az iskolában uralkodó szellemet, a politikai hangulatot, hanem for­dítva: a polgári és kispolgári szemlé­letű fiatalok nézetei befolyásolják a munkás- és paraszt tanulókat. Az értelmiség többsége nagy segít­séget nyújtott a szocialista építés feladatainak megoldásában, a szocia­lista kultúra terjesztésében, a dolgo­zók nevelésében. De látni kell azt is. hogy értelmiségünk több mint fele már a felszabadulás óta szerezte meg a diplomát, mégis gyakran nem az új értelmiség gyakorol hatást a régi ér­telmiségre, hanem fordítva: az új, fiálal értelmiség igazodik a régi ér­telmiség kispolgári szokásaihoz, né­zeteihez. Fontos esemény az ENSZ életében A politikai bizottság folytatja a leszerelési vitát New York (MTI) Jelentettük, hogy az ENSZ-kÖzgyü- lés politikai bizottsága csütörtökön folytatta a leszerelési javaslat vitá­ját. .A délelőtti ülésen beszédet mon­dott Kiszeljov külügyminiszter, a bjelorusz küldöttség vezetője. Az ál­talános és teljes leszerelésre vonatko­zó szovjet javaslatról szólva kijelen­tette, hogy a javaslat megvalósítása teljes biztosítékot nyújtanak az em­beriségnek» a tartós béke megterem­tésére és mindörökre kizárná az ál­lamok között felvetődő vitás kérdé­sek fegyveres megoldását. Ezután az angol leszerelési terv­ről kijelentette, hogy azok pozitív ja­vaslatokat is tartalmaznak és figyel­met érdemelnek. Ugyanakkor rámu­tatott az angol terv komoly hiányos­ságaira, elsősorban arra, hogy Anglia nem indítványoz konkrét határidőket. Másodsorban pedig nem nyilvánítja elengedhetetlennek az idegen terü­leteken lévő katonai támaszpontok megszűntetését, ami nélkül nem is lehet szó leszerelésről. Az Egyesült Államok álláspontját értékelve Ki- szeljov hangsúlyozta, hogy a leszerelés ellenőrzésére vonatkozó amerikai egyezménytérv megnehezíti az egész kérdés megoldását és csak további terméketlen vitákat kavar fel. Ugyani­akkor a szovjet tervezet szakaszon­kénti ellenőrzést indítványoz, s ezzel biztosítja az egyezmény végrehajtá­sának hatékony ellenőrzését. A bjelorusz küldött felhívta a bi­zottság figyelmét arra, hogy az Egye­sült Államokban időnként a nemzet­köri helyzet élezését helyezik előtér­be. Utalt Rockefeller newyorki kor­mányzó legutóbbi nyilatkozatára, amelyben felszólította az amerikai kormányt, hogy állítólag a világbéke fenntartása céljából folytassa a föld­alatti nukleáris fegyverkísérlete­ket. • Kiszeljov végül hangsúlyozta, re­méli, hogy a januárban Géniben összeülő tízesbizottság minden ere­jét latba veti majd a nehézségek le­küzdésére és kölcsönösén elfogadha­tó módon oldja meg a leszerelés kér­dését. A politikai bizottság csütörtök délutáni ülésén Hakim, Libanon kép­viselője kijelentette, hogy mind a szovjet, mind az angol leszerelési ja­vaslatokat gondosan tanulmányozni kell. Salvadot Lopez fülöpsrigeti kül­dött hasonló értelemben nyilatko­zott. Kiemelte annak szükségességét, hogy a legkomolyabban foglalkozza­nak mindazokkal a javaslatokkal, amelyek a leszerelést és a fegyver­kezési hajsza megszüntetését céloz­zák. Ali Hajdár Szulejmán, Irak képvi­selője kijelentette, hogy a küldöttség feltétlenül támogat minden olyan in­tézkedést, amely a béke fenntartá­sára és a háborús eszközök,, vala­mint háborús lehetőségek . felszámo-^ lására irányul. Azután a bizottság elnöke bejelen­tette, hogy még 21 küldött szerepel a szónokok listáján, de ezek közül egy sem készült fel a mai felszóla­lásra. Ezért a bizottság ülését pén­tekre halasztotta. (MTI) Az EAK alelnökének interjúja a közép-keleti helyzetről Kairó (MTI) A kairói lapok csütörtökön közük Abdel Hakim Amernek, az EAK al­elnökének a Christian Science Moni­tor részére adott interjúját. Amer nyilatkozatában kiemelte új megbí­zatásának gazdasági jellegét. Kérdés: Vannak-e EAK katonai mozdulatok az iraki határon? Felelet: Nincsenek és nem is voltak, mégpedig a következő két okból: a) Az EAK teljes hadereje Izrael felé fordulva helyezkedik el, b) Végre­hajtjuk Nasszer elnöknek azt a poli­tikáját, hogy sohasem engedjük meg. hogy egy arab hadsereg megtámad­jon egy másik arab hadsereget. Kérdés: Vannak-e jorctómiai erők az iraki határon? Felelet: A jordániai kormány nem csinál titkot ebből. Kérdés: Gondolja, hogy ez az ara­bok érdekét szolgálja? Felelet: Munkám természetéből nem következik, hogy ilyen kérdés­ről nyilatkozzam, de az ÉAK elvileg helyteleníti a fegyveres súrlódásokat az arab államok között és nem támo­gatunk semmiféle agressziót. Arra a kérdésre, várható-e, hogy az izraeli fronton valami incidens történik, Amer kijelentette: a körül­mények megtanítottak bennünket arra, hogy mindig készek legyünk bármilyen lehetőségire. Ausztriából kézigránátokat szállítanak a nyugatnémet hadseregnek Az Osztrák Kommunista Párt központi Apja, a Volksstimme beszá­mol, hogy a Heinrich Ulbricht fém- árugyár..^ központi üzeme a felső- ausztriai’ Kaufingben működik és jelenlegi tulajdonosa, Hans Assmann, a hitleri Wermacht volt őrnagya hó­napok óta hagy mennyiségű kézigrá­nátot szállít a nyugatnémet hadse­regnek. Az újtípusú kézigránátot egyébként Kari Leitner, az osztják hadügyminisztérium tüzérségi főosz­tályának vezetője konstruálta. A Volksstimme utal arra, hogy Ausztriának az államszerződés ér­teimében semmiféle formában nem szabad elősegítenie Nyugat-Németor- szág ú jrafel fegy vérzését. (MTI) (Folytatás a 3. oldalról.) számunkra a dolgozó paraszt bi­zalma nemcsak addig szükséges, amíg aláírja a belépési nyilat­kozatot, hanem még inkább szükséges azután, miután belé­pett a tsz-be. Úgy fejlesszük, a szövetkezeteket, hogy a belépés után a tag kezdje neg az alapszabály szerinti, közös evékenységet. A tsz-ek megszilárdí- ásáért folytatott munkát pedig a izövetkezeti fejlesztés szerves részé- íek kell kezelnünk. A termelőszövetkezetek megala­kulásával nem fejeződik be egy község szocialista átszervezése. Ez csak az alapvető lépés meg­tételét jelenti. Kedves Elvtársák! A munkás-paraszt szövetség annak a politikának és gazdaságpolitiká­nak a bázisán fejlődik ilyen egészsé­gesen, a mély megszüntette a kötelező mezőgazdasági termény beszolgálta­tást, emelte a mezőgazdasági termé­kek felvásárlási árát, anyagilag ér­dekeltté tette a dolgozó parasztot a termelés növelésében,- hatékonyabb segítséget nyújt neki a termelésben. Ez a politika biztosította a munkás­ság életszínvonalának emelését, me­zőgazdasági termékekkel való- jobb ellátását. A munkás-paraszt szövet­ség az osztály ellenség ellen és á szö­vetkezetekért folytatott harc talaján fejlődött, s a szövetkezetek fejlődé­sével mindinkább új tartalmat kap. Az eltelt két esztendő során he- . lyes osztály politikát alkalmaz­tunk. Ennek fő iránya volt: vé­deni a dolgozó osztályok érde­keit, a dolgozó nép hatalmát, elszigetelni az osztályellenséget, érvényesíteni, az osztályellenség­gel szembeni elnyomást és kor­látozást. azoknak pedig, akik tiszteletben tartják törvényein­ket, biztosítani az állampolgári védelmet. Büntető szerveink útján felelősség­ire vontuk azokat, akik az ellenforra­dalom alatt, vagy az ellenforradalom óta eltelt időszakban bűncselek­ményt követtek el a népi hatalom­mal szemben. A pártértekezlet óta eltelt időszak­ban Yfi’ü fikánk egyik fő kérdésé volt: erősíteni a munkásosztály hatalmát, tökéletesíteni szerveink munkáját, növelni a hatalom tömegbázisát. A népi hatalom építésében és erő­sítésében, politikai, gazdasági, kul­turális feladatainknak állami irá­nyításában és végrehajtásában rend­kívül fontos szerepet töltenek be a tanácsok. 4VIint az államhatalom helyi szervei, és mint államigazga­tási szervek, az egész lakossággal kapcsolatban vannak. Jó, vagy rossz munkájuk kihat a lakosság hangu­latára. Lényegesen segíthetik vagy nehezíthetik feladataink végrehaj­tását. A tanácsok életében a beszámolási időszakban fontos események tör­téntek. A konszolidációért mlytatott harc időszakában lényegében meg­tisztítottuk a tanácsokat is, a taná­csok apparátusát is a politikailag oda nem való elemektől. Ezzel pár­huzamosan megerősítettük a taná­csok vezetését, főleg kipróbált, poli­tikailag felkészült, rátermett elv­társakkal. Az 1958. évi tanácsválasztások so­rán már olyan párttagokat és pár- tonkívülieket választottak meg ta­nácstagoknak, akik a népi hatalom feltétlen hívei: s akikben a dolgozók bíznak. Ennek nyomán megszilár­dult a tanácsok politikai vezetése, emelkedett munkájuk színvonala és elmélyült a lakosság bizalma a ta­nácsok iránt. Ez a bizalom kifeje­zésre jutott abban, hogy a tanács­választásoknál a dolgozóknak 99,6 százaléka szavazott a Hazafias Nép­front jelöltjeire. A megválasztott tanácstagok ösz- szetétele is tükrözi, hogy a helyi ta­nácsok a munkásosztály, a dolgozó nép szervei. Az 1958. évi választások alkalmával megválasztott 9 700 ta­nácstagnak több mint 60 százaléka munkás és dolgozó paraszt. Közöt­tük egyetlen osztályidegen elem sincs. A megválasztott tanácstagok ** összetételében tükröződik az országunkban érvényesülő nép­front-politika, hiszen a taná­csokban képviselve van a mun­kásság és a dolgozó parasztság mellett a társadalom minden ré­tege. A tanácstagoknak 57 százaléka pártonkívüli dolgozó. A tanácsok végrehajtó bizottsági tagjainak és vezetőinek mintegy 84 százaléka munkás és dolgozó paraszt. A tanácsokban dolgozó elvtársak munkáját dicséri, hogy az 1957-es 38, illetve 48 százalékos létszám- csökkenés ellenére a tanácsok mun­kája javult, magasabb színvonalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom