Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

Szombat, 1959. október 31. SSZAKMAGYAROR92AG 3 II Klen s a jövő nagyszerű feladatairól tanácskoznak a borsodi kommunisták (Folytatás a 2. oldalról.) tűzte napirendre a legfontosabb üzemeinkben folyó gazdasági és po­litikai munka megvitatását, vagy a megyében folyó nagyjelentőségű re- kontsrukciós és beruházási feladatok kérdéseit. A párt helyes politikája alapján az alapszervezetek politikai, fel- világosító munkájának eredmé­nyeként a munkások egyetérte­nek a párt és a kormány intéz­kedéseivel és párttagjaink veze­tésével ellenőrzik ezek végre­hajtását. A dolgozókkal való foglalkozás örvendetesen javul. A vezetők sok­cából 13, takarmánygabonából mint­egy 30, burgonyából 10, szálastakar­mányból pedig 18 százalékkal). Csök­kent a Tcefíyérgabona vetésterülete mintegy 25 százalékkal. A vetési szerkezet ilyen megváltozása a talaj­erő utánpótlásában bekövetkezett ja­vulás, a dolgozó parasztság, a szo­cialista szektor dolgozóinak jó mun­kája: a növénytermefés hozamainak általános emelkedéséhez vezetett. Az utóbbi 3 évben (1957-től 1959-ig) az 1954—56-os évekhez viszonyítva, búzából 16.7 százalékkal, ősziárpá­ból 15.9 százalékkal, kukoricából 21.2 százalékkal, cukorrépából pedig 16.6 százalékkal termeltünk többet. A számok azt bizonyítják, hogy — a megfelelő gazdaságpolitika mellett — a dolgozó parasztság körében vég­zett politikai és szervező munka eredményeként ugyanarról a terület­ről — a rossz időjárási viszonyok el­lenére — évről évre nagyobb mező- gazdasági termést takarítottunk be. Megvalósítható tehát az átszervezés­sel egyidőben a mezőgazdasági ter­melés növelése. A mezőgazdasági termelés „általá­nos növekedésén belül igen kedve­zően alakul a helyzet a mezőgazda­ság' szocialista szektorában. Az 1958—59-es ’'gazdasági év ter­mésátlagai: Á. G. Tsz Tszcs Egyé­niek Búzából 14,6 11.8 9.4 8.9 Rozsból 11.6 9.7 9.9 6.6 Őszi árpa 15,5 13.3 12.9 8,5 Tavaszi árpa 12,1 9,1 9.5 8.4 Zab 8,9 7,6 7,3 6,5 Ebben az évben az állami ga^ja- ságok 64 százalékkal, a mezőgazda­sági tsz-ek 32.6 százalékkal több bú­zát termeltek 1 kh-n, mint az egyé­niek. A szocialista szektor eredményei kézzelfogható, meggyőző erővel bizo­nyítják a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét, az egyéni parasztgazdaságok­kal szemben. Feladataink természetesen még . rendkívül nagyok, az általános ered­ményeken belül vannak problémák is. A Központi Bizottság a VII. pártkongresszus elé terjesztendő beszámoló téziseiben célul tűzi ki,. hogy a következő években országunkban teremtsük meg népgazdaságunk egységes szo­cialista alapját. Másszóval: a második ötéves terv időszaká­ban, megfelelő feltételek megte­remtésével, teljesen befejezhető a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Az irányelvek továbbá kimondják hogy a második 5 éves terv végéig az 1954—58. évi! színvonalhoz viszo nyitva, mintegy 30—32 százalékka kai többet járnak a dolgozók kö­zött. Emberségesebben és türelme-, sebben intézik a dolgozók ügyes­bajos dolgait. Az 1958—59-es években tett intéz­kedések — például a bérek rende­zése, a nyereségrészesedés bevezeté­se' a nyugdíjak és a családi pótlék részbeni rendezése — jelentős mér­tékben növelték a dolgozók élet- színvonalát. Az életszínvonal emelkedését bi­zonyítja a kiskereskedelmi árufor­galom növekedése is. Az 1957 előtti .években átlagosan 2,7 milliárd fo­kérdéseit illeti, elmondhatjuk, hogy üzemeinkben, lakótelepeinken für­dők, munkásszállások, étkezdék, mű­velődési házak egész sorát építettük fel. Több mint 500 személyes munkás- szállói” létesítettünk. Jelentős volt az üzemi" étkezdék építése, többek között a diósgyőri Hámor Étterem, az ózdi Kékacél Étterem. Ezek 1 000—1 000 személy étkeztetésére alkalmasak. Az életszínvonal emelését bizo­nyítja a baleset- és egészségvédelem terén elért sok eredmény is. Munkásosztályunk vezetőszerepének biztosítása megyénk politikai és gazdasági életében több hiányosság is előfordul a mozgalomban. A -párt, • a szak- szervezet, és a gazdasági vezetők helyenként nem adják meg azt a segítséget a brigádoknak , és tagjainak, ami vállalásaik tel­jesítéséhez szükséges lenne. Munkájukat nem értékelik folya­matosan. • így a brigádok egy része nem tudja, hol tart a versenyben, miben kell megjavítani munkáját. Helyenként huzavona tapasztalható az üzemvezetés és a szakszerve­zeti vezetés részéről a szerző­dések megkötésénél. Több helyen gátló körülmény az is> hogy a növelni kell a mezőgazdaság össz­termelését. A megjelölt feladatok sikere érde­kében több problémát meg kell még oldanunk. Ilyen többek között a ku­koricatermesztés. A kukoricatermesztés még mindig komoly gondot jelent a termelőszö­vetkezetekben is.- Hiszen a megyei össz-szántóterület 18.6 százalékán, a termelőszövetkezetekben viszont csak 11.2 százalékán termesztünk kukori­cát. Jóllehet, e tekintetben a korábbi évekhez viszonyítva fejlődés van, de még 1959-ben is akad két olyan ter­melőszövetkezetünk, amely egyálta­lán nem vetett kukoricát, noha van közös állatállományuk. Már a következő években fel kell szá­molnunk ezt a tarthatatlan hely­zetet, mert a mezőgazdaság szo­cialista szektorában a kevés ku­korica vetésterület, továbbá a vi­szonylag alacsony hozamok egyik fontos gátját képezik az állattenyész-v tés számszerű növelésének, a hoza­mok emelésének, s a jövedelmező gazdálkodásnak is. A kukorica vetés- területét az egész megyében növel­nünk kell, általánossá téve a hib­ridkukorica-vetést, s növelni a siló­kukorica területét is. Az állami gazdaságoknál és válla­latoknál — a megyei pártbizottság 1958. évi határozata ellenére — to­vább csökkent az állatállomány. Míg a megyében az egyéni gazdaságok­ban a 100 kh szántóra eső számos­állat sűrűség 39.6 db, addig az állami szektorban 26 db. Ezért nemcsak a megyei állami gazdaságok igazgató­sága á felelős, hanem a Földművelés- ügyi Minisztérium is. Az állatállomány jelentős növelé­sére van szükség a termelőszövetke­zetekben is. Borsod megyében a munkáslakta vidékek zöldség- és főzelékféleségek­kel való ellátása érdekében rendkí­vül nagy jelentősége van a zöldség- termelésnek. Itt a helyzet lényeges megjavításának követelményét a Központi Bizottságnak ..A munkás- osztály helyzetéről’5 szóló határozata is megjelöli, mégis, a megyében a zöldségtermelő terület csökkent. Ez az állapot tűrhetetlen. Töreked­nünk kell arra, hogy a megyében a következő 4—5 esztendő alatt az ön­tözéses hálózat kihasználása és bőví­tése útján elérjük az 1953. évi, több mint 6000 holdas szintet úgy, hogy ai zöldségtermesztés a tsz-ek és az ál­lami gazdaságok részére jelentős jö­vedelmet biztosító üzemág legyen, s biztosítsa a városok lakóinak zöld­ségfélékkel való ellátását. Hogy e« elérhető, annak fényes bizonyítékát adja az edelényi „Alkotmány T„z* példája, amelynek ma már egyik leg­jelentősebb jövedelemforrása éppen a zöldségtermeszlési üzemág. A tavaszi fejlesztés főbb tapasztalatai A tavaszi szövetkezetfejlesztés gyö­keresen szétzúzta azt a revizionista elméletet, hogy a magyar dolgozó parasztságtól idegen a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás eszméje. A remtsük a számszerű fejlesztés ked­vező feltételeit. A feltételek megteremtése megkö­veteli falusi párt-, tanács- és tömeg­szervezeteink megerősítését, munká- gyakorlat mást bizonyít. Azt bizo- juk színvonalának emelését, a falusi nyitja, hogy a mi dolgozó parasztsá- aktívahálózat kikovácsolását, ne ve­günk érdeklődik a szövetkezeti gaz- lését, a dolgozó parasztság tekinté- dálkodás iránt. Ha látja a jó példát lyes rétegének megnyerését, meggyö- — a szövetkezeti gazdálkodást vá- zését és bevonását a szövetkezeti A mezőgazdaság szocialista szektorának eredményei meggyőző erővel bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét lasztja. A tavaszi fejlesztés bizonyítja, hogy mindenütt, ahol járási és helyi szerveink és a lakosság között megfelelő a kapcsolat, ahol céltudatosan végzik a mun­kát —, ott számottevő eredmé­nyeket értünk el és ezeket tar- . tósítani is tudjuk. szervező munkába, a termelőszövet­kezeti tagsággal együtt. A tavaszi fejlesztés és a szövetke­zetek megszilárdításáért azóta foly­tatott munkánk fontos tapasztalata* hogy a dolgozó parasztsággal teljes nyíltsággal, őszinteséggel kell , be­szélnünk. Beszélni kell a szövetkezeti élet előnyeiről, de azokról a problé­Kedves Elvtársak! Ismeretes, hogy az elmúlt két év alatt egyre több munkásszármazású dolgozót — vagy ezeknek fiait — helyeztünk vezető beosztásba, leg­többször oda nem való osztályide­gen, vagy ellenséges elemek helyett. De több esetben olyan vezetők he­lyett is, akik nem rendelkeztek azok­kal az adottságokkal, amelyeket a szocialista építés mai fokán pártunk, kormányunk megkövetel a vezetők­től. Mi a legnagyobb megbecsüléssel tekintünk azokra a műszaki értel­miségiekre, — beleértve a régi mű­szaki értelmiségieket is —, akik be­csülettel és lelkesedéssel végzik munkájukat. De kíméletlenül el kell járnunk azokkal szemben, akik fon­dorlatos módón, szakmai tudásuk, vélt nélkülözhetetlenségük mögé búj­va nemcsak hogy tessék-lássék mó­don, de kifejezetten rosszul dolgoz­nak, sőt akadályozzák, hogy helyüket becsületes, a szocianzmusnoz «hű, oda­adó, *a szakmájukat jól értő emberek foglalják el. Egyes rövidlátó gazdasági vezetők például az erkölcsi bizonyítványok­kal kapcsolatosan nemegyszer meg­sértették a kormány idevonatkozc utasításait. A mi feladatunk, hogy a jövőben fokozottabb figyelem­mel kísérjük az ilyen gazdasági vezetők munkáját s kötelezzük őket a párt és a kormány hatá­rozatainak végrehajtására. Ha dolgozóink azt látják, hogj következetesen és harcosan képvi­seljük a munkásosztály érdekeit — sokkal nagyobb lelkesedéssel látnál a nehézségek leküzdéséhez és önte vékenységükkel is kifejezést adnal a párt és a kormány politikájává való egyetértésüknek, — mondott* Prieszol elvtárs, majd a következők röl beszélt: — Ezekben a hónapokban megyén 1 munkássága derekasan, minden eddi gi példát felülmúlva dolgozik. A kongresszusi munkaversenyben je­lentős szerepet tölt be a szocialista munkabrigád címért folyó verseny* A Lenin Kohászati Művekben június elején 110 brigád, augusztus elején 140, szeptember közepén már 218 brigád versenyzett — 2537 taggal — e kitüntető címért. Hasonló fejlődés­ről lehet számot adni az Ózdi Kohá­szati Üzemekben és más gyárakban is. A szocialista munkabrigád címért folyó versenyben ma már több mint 800 brigád versenyez — 10 000 tag­gal! Általában véve a megye terüle­tén ez a mozgalom helyesen, a« önkéntesség figyelembevételével bontakozik ki. Ma még azonban Kedves Elvtársak! A beszámolási időszakban a me­gyei pártbizottság falusi munkájának vezérfonala a Központi Bizottság ha­tározatában, s az agrártézisekben megjelölt feladatok végrehajtása volt. Ennek jegyében arra töreked- , , tünk, hogy előbbre jussunk a mező- . gazdaság szocialista átszervezésében, „ a mezőgazdasági termelés egyidejű . növelése mellett úgy, hogy közben " erősödjék a munkásosztály és a pa- . rasztság szövetsége, növekedjék a l párt befolyása a falu dolgozó töme- t gei körében. A párt ,‘agrártéziseinek megjelené­se, a Központi Bizottság 1958 decem- - béri és 1959 márciusi határozatai, ^ majd a határozatok valóraváltásáért ^ végzett, alapjaiban helyes politikai és szervező munka megyénkben is érlelte és érleli gyümölcsét. Az Or­szágos Pártértekezlet óta jelentős fejlődést értünk el íalvainkban. A szocialista szektor ereje me­gyénkben is nőtt, a kisárulcr- melő szektor — a parasztságnak a szövetkezetbe történő egyesü­lése útján — mind szűkebb tér­re szorul vissza. Csökken a ka­pitalista szektor ereje, gyengül az osztályellenség gazdasági és politikai pozíciója a falun is. A szocialista szektor térhódítását bizonyítja, hogy az Országos Párt- . értekezlet óta megyénkben a tsz-ek tagjainak száma: 6100-ról 18.008-ra növekedett; a tsz-ek összterülete; 58.000 kh-ról 143.296 kh-ra, szántó- területe pedig 46.000 kh-ról 107.369 kh-ra nőtt. A tavaszi fejlődési eredményekkel együtt megyénkben ma már 58 ter­melőszövetkezeti község van. IVfe- gyénk összterületének 54.9 százaléka, szántóterületének pedig 30.9 száza­léka a szocialista szektor tulajdoná­ban van. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséhez, megszilárdításához, a falusi pártszervezetek erősítéséhez,/ a "parasztság körében a befolyás növe­léséhez jelentős segítséget adtak a termelőszövetkezetek, termelőszövet­kezeti falvakat patronáló üzemek és vállalatok. A patronázs-munkát a legtöbb üzem már szívügyének te­kinti és érti annak politikai jelentő­ségét. Azonban vannak egyes válla­latok, amelyek vállalták ugyan ^ a patronázs-munkát, de azóta tájára sem néztek a termelőszövetkezetek­nek. Az egészséges fejlődés megkö­veteli a falun, hogy a patronázs- munkát általánossá tegyük, még hatékonyabb, főleg politikai se­gítséget nyújtsanak üzemeink, vállalataink a falunak. Jelentős fejlődés következett be a párt agrártéziseiben meghatározott másik alapvető feladat: a mezőgazda- sági termelés növelésében is. Kedvezően változott meg .mé- gyénkben a vetés szerkezete. Növe­kedett a kápásnövények, a szálas­takarmányok vetésterülete. (Kukori­PártszerVezeteink. de különösen ;já- makrói is, amelyeket kezdetben rási szerveink a termelőszövetkeze- szükségszerűen felvet -a szövetkezeti tek számszerű fejlesztése érdekében gondosan kísérjék figyelemmel a dolgozó parasztság hangulatát, véle­ményét, hogy reális célokat tűzzenek maguk elé: ott kezdeményezzék a szövetkezeti mozgalom fejlesztését, ahol ennek megérlelődtek a feltéte­lei. Ahol pedig ezek még nem éret­tek. ott tovább kell folytatni a poli­tikai meggyőző munkát, hogy megle­gazdálkodás. Rendkívül fontos, hogy sehol se tegyünk felelőtlen Ígéretet. A felelőtlen ígéretek csak látszat­eredmények elérésére al Icai masak* tartós eredményt elérni azonban így nem lehet, sőt fordítva: megnehezíti egész munkánkat. Azt az elvet k*U szem előtt tartanunk, hogy (Folytatás a 4. oldalon.) verseny tapasztalatait is. Hasonló- < képpen foglalkoztak e kérdésekkel a < szakmai, területi bizottságok. i Pártszervezeteink politikai fel- ^ adatai között legfontosabb a 3 éves | terv 1960-ra kitűzött szintjének el- ! érése —r már 1959-ben —, illetve en- ' nek elősegítése. Ezen beiül az ex­porttervek túlteljesítését, az anyag- 1 és energiatakarékosságoj:, az önkölt­ség csökkentését, a műszaki fejlesz- 1 lést és korszerűsítést, valamint a társadalmi tulajdon védelmét -tart­ják fő feladatuknak. Ezekre a fel­adatokra való mozgósításnak és a teljesítéseknek ellenőrzésére — ipari üzemeink sajátosságai szerint —- kü-. lönböző módszerek alakultak ki. A nagyüzemek végrehajtó bizottságai- • oál számos kezdeményezés található, s ezek az alsóbb pártszervezetek funkcionáriusainak tanítását, tájé­koztatását szolgálják a párt terme­lésellenőrzési módszereinek elsajátí­tása terén. Egyes párt-végrehajtó­bizottságok melleit mérnökökből, technikusokból álló műszaki tanács működik. A pártszervezetek vezetői­nek többsége az üzemek előtt álló legfontosabb termelési problémákat ismerik. Az üzem termelésével össze­függő termelési mutatókat, műszaki fejlesztési, üzemszervezési, technoló­giai és egyéb feladatokat azonban már kevésbé. Üzemi pártbizottságaink és párt- alapszervezeteirjk, felismerve mun­kájuk fogyatékosságait, a vezetősé­gek újjáválasztása során arra törekedtek, hogy az alap­szervezeteket olyan — műszaki­lag képzett — elv társakkal erő­sítsék meg. akik a vezetőség több tagjának segítenek elsajá­títani a termelés pártellenőrzé- ■ séhez szükséges gazdaságpoliti­kai ismereteket és maguk is te­vékenyen részt vesznek a gaz­dasági szervező munkában. Ebben az esetben nemcsak arról van szó, hojy iparunk jelenlegi hely­zetét*. problémáit ismerve, elkészül- t jünk a már ismert hiányosságaink J kijavítására, eddigi eredményeink 1 fokozására. Sokkal többről van szó. ' Ismeretes, hogy megyénkben a má­sodik ötéves terv során, például a - szénbányászatban mintegy 22 uj 1 üzem létesül. Új üzem lesz a Tiszapalkonyai Vegyimű, ugyan­itt polietilén üzem épül. Tovább l épül a kazincbarcikai vegyimű. Létrehozunk ércelőkészítőművet, le- mezárugyárat, csavargyárat, épület­elemgyárat, salakblokkgyárat, aszta- losárugyárat, tejfeldolgozó üzemet két helyen, húsüzemet Miskolcon. Ezeknek az üzemeknek a felépí­tése a nagymérvű lakás- és mezőgaz­dasági építkezés mellett komoly fel­adat elé állítja megyénk épkőipara- ' nak dolgozóit, a ‘beruházásokNrónyí- e tóit, a tervezőket és a kivitelezést el- lenőrző szerveket. Ezeknek a beru- fv házasoknak sikeres megvalósítása ° rendkívül fontos feladata lesz me- " gyénk kommunistáinak, pártszerve- zeteinek. n a Nem közömbös számunkra, hogy ilyen nagyszabású beruházások milyen áron, mennyi idő alatt és rhilyen minőségben, a tényle- b ges szükségletnek megfelelően a épülnek-e fel. Ezeknek a felada­toknak sikeres elvégzésére már I. most fel kell készülni. Nem ie- a hét megismételni a múltban el- követett hibákat. rint volt, viszont 1958-ban 3,7 mil­liárd forintra növekedett a kiskeres­kedelmi áruforgalom. Jellemző, hogy az egy lakosra jutó kiskereskedelmi #eladási forgalom az 1957 előtti évek *3 727 forintjával szemben 1958-ban 5 198 forintra emelkedett. Az ellenforradalom utáni években mintegy háromszor annyit költöt­tünk lakásberuházásokra, mint az 1953—54-es években. Az OTP kis- lakásépítő-akció keretében 1958-ban 1871 lakás építésére folyósítottak hitelt. Ez az 1950—53. évinek hat­szorosa. Vagy például a bányászla- káséjfftkezések keretében 1958 vé­géig 2 819 lakást építettünk. Ami a munkásellátást és a műnkáv Ydelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom