Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-03 / 232. szám
f Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 232. szám Ara 50 fillér 1959 október 3, szombat A Szovjetunió leszerelési javaslata a világ népeinek - igya magyar népnek is legforróbb óhaját fejezi ki A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete Gyáros László, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott. Elöljáróban a Hruscsov—Eisenhower találkozóra vonatkozóan feltett kérdésekre válaszolva kijelentette: Ügy véljük, hogy a tárgyalások létrejöttének puszta ténye a békéért következetesen harcoló szocialista tábor, s a világ valamennyi békeszerető emberének nagy győzelme. Véleményünk szerint most, a tárgyalások befejezése után igen sok kérdésben lehet közeledésről beszélni. Amikor megállapítjuk, hogy a megbeszélések hasznosak voltak. a két fél álláspontjának tisztázása szempontjából és az eszmecsere hozzá járult az álláspontok jobb megértéséhez, örömmel ödvözöljük, hogy mindkét kormány a legfontosabb kérdésnek az általános leszerelést tartja és mindent elkövetnek, hogy e! is érjük a probléma megoldását. Igen fontos, hogy tovább folytatják ö tárgyalásokat a berlini kérdésről és azt a valamennyi érintett fél, de elsősorban a német nép érdekeit és a béke fenntartását figyelembe véve oldják meg. Végeredményben megállapítható, hogy á látogatás nyomán a nemzetközi életben kedvező légkör alakul ki. Az egész világ a Hruscsov—Eisenhower találkozó sikerétől visszhangzik. A szóvivő ugyanakkor utalt Adenauernek és a többi szélsőséges háborús propagandistának a disszo- nás hangjára, s hangsúlyozta, nekik mind nehezebb dolguk lesz a Hruscsov—Eisenhower találkozó után. A látogatással összefüggésben a szóvivő megemlítette, hogy a szovjet miniszterelnök amerikai látogatásának kedvező légkörét bizonyos amerikai reakciós körök is meg akarták zavarni, amelyek provokatív módon igyekeztek ismét beavatkozni Magyarország belügyeibe és rágalmaztak bennünket. A Hruscsov—Eisenhower találkozó jó és biztató kezdetnek bizonyult, a feladat most már a csúcsértekezlet megteremtése és a tárgyalások eredményre vitele — fejezte be a kérdésre adott válaszát Gyáros László. A szóvivő ezután a Szovjetuniónak az ENSZ közgyűlés elé terjesztett leszerelési javaslatáról nyilatkozott. A többi között hangsúlyozta, az a jelenlegi nemzetközi helyzet reális értékelésén alapulva a világ népeinek —- így a magyar népnek is — legforróbb óhaját, legáhítottabb reményeit fejezi ki. Ezért a Szovjetunió általános és teljes leszerelésről szóló javaslataival minden vonatkozásban egyetért és azt lelkesen üdvözli. A Magyar Népköztársaság kormánya a legmesszebbmenőkig támogatja a Szovjetunió legújabb leszerelési javaslatát és kifejezi azon reményét, hogy e nagyszerű terv a világ valamennyi népénél és kormányánál meghallgatásra és támogatásra talál. A múlt héten a genfi nemzetközi rádiókonferencián, valamint a nemzetközi atomerő ügynökség bécsi konferenciáján a magyar küldöttség mandátumát nem ismerték el. Ezzel kapcsolatban megkérdezték, mi a szóvivő véleménye? Gyáros László válaszában kijelentette: A „nem ismerték el” kifejezés nem pontosan fedi a tényeket. Mindkét konferencián azonban amerikai kezdeményezésre „függőben tartották” a magyar küldöttség mandátumát. Ez a körülmény azonban a magyar küldöttség részvételét az említett konferenciákon semmiképpen sem befolyásolta. A két konferencia határozata demonstratív hidegháborús lépés és bár gyakorlatilag hatása alig van, igen alkalmas a nemzetközi légkör fertőzésére. A magyar kormány ugyanakkor megütközéssel veszi tudomásul, hogy az említett két nemzetközi konferencián előterjesztett megkülönböztető, s velünk szemben ellenséges javaslatokkal egyes olyan államok is azonosították magukat, amelyek normális diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn a Magyar Népköztársasággal. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint legfőbb ideje annak, hogy ezek az államok változtassanak a normális kapcsolatainkat mélyen sértő magatartásukon, ne sértsék meg a diplomáciai kapcsolatok történelmileg kialakult és elismert normáit. Mi a véleménye egyes amerikai politikusoknak az ENSZ jelenlegi közgyűlése idején Magyarországgal kapcsolatban tett különböző támadó kijelentéseiről — hangzott a következő kérdés. A kormány szóvivője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a minap Wjlcpx, az Amerikai külügyminisz;- térium nemzetközi szervezetekkel foglalkozó államtitkára az amerikai ENSZ-társaság előtt, Valamint Herter külügyminiszter, az ENSZ XIV. közgyűlésének általános vitájában felszólalva a hidegháborús politika szótárából’ jól ismert szólamokkal próbálkozott ismét beavatkozni országunk bélügyeibe. Ezek és a hozzájuk hasonló „országunk boldogtalanságára” utaló kijelentések az égvilágon semmi újat nem tartalmaznak, s ugyanúgy, miként az előző hasonló megnyilatkozások nagyon messze esnek a valóságtól. Tudjuk, hogy Amerikában és a nyugat-európai országokban vannak még olyan erők, amelyek ellenünk, a feszültség enyhülése ellen dolgoznak, a hidegháború fenntartásán fáradoznak. Mi megértjük, hogy egyes nyugati politikusok, akik tegnap még tüzet okádtak, kígyót-békát kiabáltak ránk, nem tudnak egyik napról a másikra teljesen megváltozni. Ezek a politikusok úgy látszik, hogy — még a Hruscsov—Eisenhower találkozó nyomán alaposan megváltozott helyzetben is — nehezen szakítanak korábbi állásfoglalásaikkal, régi nézeteikkel és az idejétmúlt megfogalmazásokkal. A szóvivő itt idézett néhány mondatot Hruscsov miniszterelnök szeptember 28-i moszkvai beszédéből: „... azoknak a megbeszéléseknek eredményeképpen, amelyek során konkrét kérdéseket vitattunk meg az Egyesült Államok elnökével, az a benyomásom alakult ki, hogy ő őszintén akarja a hidegháborús állapot megszüntetését, országaink normális kapcsolatainak megteremtését és az összes országok kapcsolatainak megjavítását.” Gyáros László ezzel összefüggésben kijelentette: Mi bizonyosok vagyunk abban, hogy az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság között meglévő vitás kérdéseket és ellentéteket közvetlen tárgyalásokkal meg lehet oldani, s a két államnak az 1956. évi ellen- forradalom óta megromlott kapcsolatait a kölcsönösség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a békés egymás mellett élés elvei alapján rendezni és javítani lehet. A kormány szóvivője egy újabb kérdésre adott válaszában a szovjet holdrakéta jelentőségét méltatta. A holdrakéta sikere — mondotta .— nemcsak a szovjet emberek, de egyben az egész szocialista rend és éppen ezért az egész emberiség győzelme is. Méltón dokumentálja, hogyan járul hozzá a szocializmus országának tudománya az egész emberiség tudományos előrehaladásához. Sokan összefüggést kívántak keresni és véltek találni a szovjet holdrakéta felbocsátása és a nagyhorderejű politikai esemény, a Hruscsov—Eisenhower találkozó között — folytatta. — Ennek taglalásába nem kívánok bocsátkozni, csak azt szeretném megjegyezni, hogy a történelemben a szovjet kormányfő látogatása az Egyesült Államokban ugyanúgy az első esetben történik, miként először jutott el emberkéz alkotása a Holdra. És amint várható, hogy a jövőben mind több ilyen „földi hírnök” tesz látogatást a szomszédos égitesten, ugyanúgy a világ békeszerető emberei is várják, hogy a magasszintű politikai találkozások száma is gyarapodjék olyan eredménnyel, hogy nyomukban csökkenjen a megoldásra váró nemzetközi problémák száma, csökkenjen a népeket nyugtalanító nemzetközi feszültség. Igaz-e, hogy sok magyar fiatalember teljesít szolgálatot az Egyesült Államok hadseregében? — kérdezték ezután a szóvivőtől. Igaz, válaszolta Gyáros László. pontosan nem ismerjük, de nem kevesen vannak. Ezek a fiatalemberek csaknem valamennyien úgynevezett „disszidáltak”, vagyis az ellehförra- dalom után külföldre szökött magyar állampolgárok. Sanyarú életkörülményeik, vagy kifejezett közvetlen kényszer (munkanélküliség, tartózkodási engedélyük megvonása után csábító ígéretek stb.) hatására — idézőjelben mondom — „önként” jelentkeztek az amerikai hadseregbe. A jelentkezőnek alá kell írnia, hogy: „Ujonckiképzésem után, mint amerikai katona, kész vagyok a világ bármely részében való beosztást elfogadni és betölteni”. A toborzólapon a továbbiakban ez következik: „Aláírásom ebben a rovatban mutatja, hogy a felvételem és ujonckiképzésem után, szeretnék ejtőernyőskiképzésben és szolgálatban részesülni”. A jelentkezőnek ezt külön is alá kell írni, ez azért fontos, mert ezeket a szerencsétlen fiatal jelentkezőket az amerikai fort jacksoni, fort leonard wood-i, vagy más kiképzőtáborban 16 hétig tartó általános kiképzésben részesítik, majd speciális kiképzőtáborokba kerülnek s ezekben a táborokban többségüket ejtőernyősöknek képezik ki és a legveszélyesebb ejtőernyős egységekbe osztják be őket, akár kérték azt előre, akár .nem. A többség ejtőernyős katona lesz tehát, de özek közül sokan még más speciális hírszerző (magyarul kém) kiképzést is kapnak és — mivel aláírták és vállalták — „a világ bármely részén” bevethetik őket. A szóvivőnek a továbbiakban az idegenforgalom alakulására vonatkozóan tettek fel kérdéseket. Hány nyugati újságíró járt ebben az évben Magyarországon? — kérdezték. Gyáros László válaszában közölte, hogy ez év első nyolc hónapjában az IBUSZ útján körülbelül 33 500 külföldi utas érkezett hazánkba, akik ez idő alatt kereken 160 ezer vendégnapot töltöttek itt. A Magyarországon járt összes külföldiek száma ugyanebben az időszakban meghaladja a százezret. Az év első hét hónapjában mintegy 20 ezerrel több külföldi érkezett Magyarországra, mint az előző év azonos időszakában, s ez körülbelül 25 százalékos emelkedésnek felel meg. Az idegenforgalom ilyen rohamos fejlődését számos kormányintézkedés segítette élő. Magától értetődik: a hozzánk érkező külföldiek nagyrésze a baráti államokból jött, de a nyugati államokból is jóval többen érkeztek, mint bármikor az elmúlt években, ör vendetes jelenség; bogy az idén sok utas érkezett olyan országokból is, amelyekkel a megelőző években egyáltalán nem volt ilyen irányú kapcsolatunk. Az Egyesült Államokból sokan érkeztek olyanok, akik magyar állampolgárok voltak és most sok évtized után hozzátartozóikat jöttek meglátogatni. Meggyőződésünk: ha az Egyesült Államok kormánya megszüntetné a Magyarország ellen irányuló diszkriminációt, sokkal nagyobb lenne azoknak a száma, akik onnan ellátogatnának. A nem teljes adatok szerint az idén kb. 150 nyugati polgári lapot képviselő újságíró járt hazánkban. A legnagyobb számban amerikaiak, angolok, nyugatnémetországiak és osztrákok. Kevés svájci újságíró látogatott el hozzánk. Ezt a tényt azért emelem ki, mert egyes svájci lapoknak még az a kevés is sok. A Gazetta De Lausanne című svájci lap szeptember 21—i számában ugyanis valami Nagy László nevű személy arról ir, hogy az itt járt túristák és újságírók Magyarországról szóló ... információit „korrigálni kell”. Nagy László és a Gazette De Lausanne eszerint úgy látszik azt szeretné, ha Magyarországra egyáltalán nem jönnének túristák és újságírók, mert még a végén -t- ahogy azt a néhány, Magyar- országon járt svájci újságíró meg is tette — tárgyilagosan tájékoztatnák a svájciakat a magyarországi állapotokról. A Magyarországon járt olasz túristák és újságírók száma is igen kicsi. Lehet, hogy ez a körülmény bátorította fel Sandro Caputo olasz újságírót arra, hogy hamisításoktól hemzsegő cikkét megírja. Caputo „korrigálási” módszere igen szimpla, még fantázia sem kell hozzá. Egyszerűen hamis adatokat közöl lapja, az II Po- polo szeptember 26-i számában. Mi 1949 óta több mint 282 ezer lakást építettünk, de ő ezt lefaragja 173 ezerre. A tavalyi több mint 41 ezer felépült lakással szemben ő játszi köny- nyedséggel 3 ezer lakás építéséről ír. Ezer forintos átlagkeresetről ír, mitsem törődve azzal, hogy a valóságban a munkások és alkalmazottak átlagkeresete ez év első felében 1571 forint volt. A lakásfejlesztési tervről írva, köny- nyed hányavetiséggel a 15 évre tervezett lakások össz-számaként az egyévi átlagot adja meg. Aztán megállapítja, hogy felemelték a telefon- tarifát és kijelenti, hogy Újpestre nem jut el a cigányzene hangja, stb. ízelítőnek azt ■ hiszem, ennyi is elég. No de a Magyarországon járt külföldiek túlnyomó többsége nem vak és nem süket és ezért tudomásul veszi a tényeket. Hogy csak egy példát említsek; a Frankfurter Allgemeine Zeitung — bár erről a lapról igazán nem állítható, hogy szimpatizálna velünk — szeptember 2-i számában itt járt tudósítója tollából olyan cikket közöl, amelyben ugyan sok mindennel nem értünk egyet, de cikkében érződik, hogy tárgyilagos akart lenni a maga módján. A szóvivő kifejtette, hogy a magyar kormány a jövőben is fejleszteni kívánja az idegenforgalmat. Milyen eredményekkel valósítják meg áz idei lakásépítési programot? —■ hangzott a következő kérdés. Gyáros László elmondotta, hogy ez év első felében állami erőből — a múlt év első felében épült 2686 lakással szemben -- 4936 lakás készült el. Az idei első félévben csaknem kétszerannyi, — egészen ponto- san 84 százalékkal több te* kás épült állami erőből, mint az előző év azonos időszakában. Ez év első felében magánerőből — igen jelentős' állami támogatással — 11 363 lakás készült — szemben a tavalyi első félévben magánerőből épített 8930 lakással. Ebben a vonatkozásban a fejlődést a 27 százalékos emelkedés mutatja. összesítve, állami erőből, továbbá magánerőből — állami támogatással — tavaly az első félévben 11 616 lakást építettek — az idei első félévben pedig 40 százalékkal többet, azaz 16 299 lakást. Az év végéig állami erőből és állami hitellel támogatott magánerőből — egész évre Számítva összesen — körülbelül 45 ezer lakás elkészültével számolhatunk. Hazánkban — éppen úgy, mint a szocialista tábor többi országában — a lakásépítés üteme emelkedő tendenciát mutat* amihez hozzáfűzhetjük, hogy az építkezés a kapitalista országokban legjobb esetben is csak stagnál, de igen sok kapitalista országban visszaesést mutat. A felszabadulás előtt Magyar- országon kevés lakásnak volt fürdőszobája. A szocialista építés eredményei közé tartozik, hogy míg Franciaországban a lakások 6 százalékában, Belgiumban 8 százalékában, Ausztriában 11 százalékában van fürdőszoba, nálunk már 12,3 százalékra emelkedett a fürdőszobás lakások arányszáma. Sztálinvárosban — még a régi Duna- pentele község házait is figyelembe véve — a lakások 70 százalékában van fürdőszoba. Hozzátartozik a válaszhoz az is, hogy a házak tatarozására fordított Összeg egyre emelkedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei kimondják, hogy állami erőből, valamint állami támogatással és a lakosság megtakarításaiból a 15 éves lakásépítési terv részeként öt év alatt mintegy 250 ezer lakást kell építeni, s ez idő alatt öt milliárd forjntpt kell fordítani a lakóházak tatarozására és karbantartására. Az általános iskolákban tavaly 551 iskolában tartottak hetenként kétórás műszaki gyakorlati foglalkozást. Az új tanévben 1051 általános iskolában vezették be a politechnikai képzést. Milyenek a terméseredmények? — kérdezték a továbbiakban a szóvivőt. Az eddigi eredmények — válaszolta Gyáros László — azt mutatják, hogy a gabonafélék holdankénti termésátlaga 2—3 mázsával meghaladja a tavalyit. Őszi búzából tavaly átlagosan 7,2 mázsát takarítottak be egy holdról, ez a mennyiség az idén 9,8 mázsa. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek terméseredményei az idén is jóval magasabbak, mint az egyéni gazdaságoké. A becsült adatok szerint őszibúzából az állami gazdaságok 12,6, a termelőszövetkezetek 10,7, az egyéni gazdák pedig 8,9 mázsát takarítottak be egy holdról, Rozsból az állami gazdaságokban 9,8, a termelőszövetkezetekben 9,1, az egyénieknél 7 mázsa a holdankénti átlag. A kapásnövények is jobban fizetnek mint tavaly. Az 1958. évi 12,5 mázsás májusi morzsolt kukorica-átlag az idén a becslések szerint 14,9 mázsára emelkedik, s ezt az állami gazdaságok 17, a termelőszövetkezetek 15,5 mázsa várható holdankénti átlagával sikerült elérni. Az egyéniek átlaga a 14,9 mázsás országos átlagnál Alacsonyabb. A következő kérdés így hangzott: Tudomásunk szerint az idén az átlagosnál jobb bortermés várható. A Szabad Európa Rádió azt híreszte- li: sok bor tönkremegy, elpocsékolódik. mert nincs elegendő hordó a bér tárolására. Mi az igazság? gMjrtatös A Z. nértate«) *
