Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-18 / 219. szám

Pf*Aefc, 195®. szeptember 18. ESZAKMAGYARORSZÄG cAz oIúíuó hang ja : Jó példát mutat... Magyar gépek a brnoi nemzetközi vásáron ' 'Ht az ősz, s ez azt .ielenti, hogy üzleteinkben, különösen a ruházati boltokban hirtelen megnőtt a forga­lom. Megtörténik, hogy ..hosszú so­rok kígyóznak a pultok előtt és a legtöbb vásárló siet, így aztán nem csoda, ha néha nézeteltérés támad vevő és eladó között. !Ez szinte ki­kerülhetetlen. A vásárlók részéről nem egyszer logos panasz hangzik el egy-egy kiszolgáló udvariatlansága miatt. Az is igaz azonban, hogy a vásárlók sem angyalok, egyeseket megszáll a civakodás istene. Deák Lajosné a 21. sz. gyermekru­házati boltban dolgozik. A vásárlók pillanatok alatt felfigyelnek rá, mert Jól dolgozik a Vörös Csillag Ifjúsági Termelőszövetkezet A megyaszoi Állami Gyermekott­honon belül az elmúlt év szeptem­berében alakult meg a Vörös Csillag Ifjúsági Termelőszövetkezet, amely igen eredményes munkát végez. Az 1959-es gazdasági év statisztikájából megtudtuk, hogy például a konyha­kertészetük igen eredményesnek és jövedelmezőnek bizonyul. Értékesí­tettek például 8000 csomó zöldhagy-1 mát, 7 mázsa vöröshagymát, 7 mázsa zöldpaprikát, 4 mázsa uborkát. 5 mázsa zöldborsót és 7 mázsa para­dicsomot. Az ifjúsági termelőszövetkezet lel­kes tagjai a tavasszal 600 tő málnát, 500 tő epret és 1100 tő szőlőt telepí­tettek. 3,5 katasztrális hold szántó- területen foglalkoztak növényter­mesztéssel. Nem feledkeztek meg az állattenyésztésről sem. s jelenleg 2 magyar fehér hússertés anyakocával •— amelynek 17 szaporulata van —, 160 kendermagos baromfival* 9 Az új élet kapujában A lig hallgattak el a cséplőgépek ^ a zsujtai szérűskertekben, a község dolgozói máris új formában kívánják kezdem a jövő gazdasági évet. A tavasz folyamán ugyanis egy­két dolgozó varaszt kivételével, a község öntudatos dolgozói elhatároz­ták, hogy új életet kezdenek, szaki- tanak a régivel, amely belátásaik sze­rint nem felel meg a korszerű gaz­dálkodásnak. Negyvenhárom dolgozó család lé­pett a fejlődés útjára és ezzel Zsujta község is felvette a büszke „szövet­kezeti község” nevet. Nem volt könnyű szakítani a régi­vel, a megszokottal, de látták a fej­lődés útját, amely csak jobb lehet a réginél. Márciustól szeptemberig tartott az a „rágódás”, amely hozzá­segítette az önkéntes elhatározásra a község egyes dolgozóit is, akik eddig nem voltak teljesen meggyőződve a helyes útról. Szeptember 12-én összeült az ala kuló közgyűlés, hogy vezetőséget? válasszon és megkezdje a munkát.♦ ^Harcos” nevet választottak a szö-| vetkezetnek, mintegy kifejezést ad-1 va ezzel is azon elhatározásuknak,\ hogy a jövőben szilárdan és elszánta egységes akarattal kívánják erősíteni\ és példamutatóvá ten/ni a szövetke-t zeti gazdálkodást. £ A z alakuló közgyűlés a vezetőségJ megválasztása után a méri meglévő Uj Barázda Termelőszövet-z kezettel együtt kérte a községben az földrendezést, a tagosítást, hogy at kisparcelláknak még a nyoma is el-1 tűnjön a zsujtai határból. A tervek,1 elhatározások, amelyek elhangzottaké a közgyűlésen, mind azt engedik fel-Z tételezni, hogy azokat meg is való-t sítják á „harcos”, szorgalmas és az2 állammal szembeni kötelezettségei-t két mindig pontosan teljesítő dolgo zók. j Ahogy Ágni Endre, az új tsz ve-* zetőségi tagja mondja: nagy szüksé-\ günk lesz a jövőben az állattenyész-* tés szorgalmazására a termelőszövet-í kezeiben, mivel ez a legtöbb hasz-i not és jövedelmet biztosítja majd aj tsz tagságának. S annál inkább meg-\ valósítható ez a terv, mivel az álla-Í tok elhelyezésére minden adottságj és lehetőség megvan anélkül, hogyi nagyobb építésre és beruházásra len-\ ne szükség. j Látni az arcokon, hogy eltűnőd-« nek a felvetett gondolatokon, ame­lyek közös összefogással és akarattal megvalósíthatók. S ahogy beszélnek 0 jobbnál-jobb megvalósítható ter­vekről, úgy engednek fel a még mindig kételkedők arcai is a bizony­talankodásból és kapcsolódnak bele a vitába. Büszkék voltak a zsujtai dolgozó parasztok és nagy megelégedéssel vették tudomásul, hogy ezen a fon­tos, a község életében is sorsdöntő . esemény alkalmából felkereste őket Iván István elvtárs, a járás ország- gyűlési képviselője, aki megelégedé­0 „Z” pavilonban. A nézők különösen a csehszlovák vagongyár termékeit vették szemügyre. Élénk érdeklő­déssel vizsgálták a különleges „két­éltű” gyorsvonáti személykocsi egy példányát. Ebben a kocsiban, helye­sebben turista kocsiban 72 ülőhelyet számoltunk meg, de ügyes megoldá­sokkal — ha arra szükség van — 54 fekvőhelyet lehet kialakítani. Egy fülkében 6 kényelmes fekhely van, az egyik az ülésből, a másik a háttám­lából, a harmadik a menyezetre kap­portokban álltak a látogatók a kiállí­tott rádiók, televíziók és magnetofo­nok előtt, de nagy tetszést aratott a tenyérnyi nagyságú világvevő Orion rádiókészülék is. A különböző ma­gyar szerszámgépeket működés köz­ben láthatták a kiállítás látogatói. A kávéfőzőgépek és a teafőzők, vala­mint más háztartási gépek különö­sen a háziasszonyokat vonzották. So­kan álltak a piros neonból készült kis-Lánchíd előtt, amelyen villany- vonat szaladt keresztül és egy nyú- lásmérő-műszer mutatta a híd terhe­lését. Nagy nézősereget vonzott a bemutatott szerviz-berendezés, a Pannónia motorkerékpárok és sok más magyar ipari termék is. Üzletkötések — előtérben a híradástechnikai ipar A magyar ipar termékei iránti ér­deklődésre jellemző, hogy már az el­ső napon az üzletkötések igen ered­ményesnek mondhatók. Az itt kapott tájékoztatások szerint csupán egy nap alatt hengereltáru-bérmunka szerző­déskötés értéke meghaladta a 80 mil­lió rubelt. A híradástechnikai ipar különféle termékeire 500 ezer rubel, a csehszlovákok különböző kohómű­szerekre 20 ezer rubel, míg az Egye­sült Államok Prejekciós lámpára 600 ezer rubel értékben kötöttek szerző­dést. A magyar munkások, a magyar ipar termékeinek sikere igen nagy el­ismerést váltott ki nemcsak a cseh­szlovákok, de a kiállítást látogató porlasztó vizsgáló a „befu tott” cikkek listájára került. A magyar ipar egyik büszkesége, csőit lapokból szerelhető össze. Érde­kessége volt ennek a pavilonnak, hogy a helyszínen maguk a látoga­tók, a turisztikát kedvelők végez­hették el a próbaszerelést. A „Hoz­zányúlni tilos!” feliratú táblákat eb­ben a pavilonban sem láthattuk, sőt a kiállító Tátra-gyár szakemberekkel tette lehetővé, hogy a technika új­donságait a helyszínen kipróbálhas­sák, annak előnyeit és kezelését megismerhessék. E pavilon érdekes­ségei közé tartozik, hogy a motor­sport kedvelői szemtanúi lehettek az 1 milliomodik Jawa-motorkerékpár- nak, az új 551-es JAWA-mopednek, amelynek maximális sebessége 45 kilométer és fogyasztása mindössze 1.8 liter. Szovjet gépek és kínai orvosmöszerek sikerei A brnói technikai nemzetközi vá­sáron szavakban talán eléggé ki sem fejezhető sikert arattak a baráti or­szágok, a szocialista államok új ipari termékei. Különösen a szovjet ipar remekeiről beszéltek sokat. A nálunk is jól ismert Bjelorusz Autó­gyár MÁZ—325. jelű óriás-tehergép­kocsija, a 300 lóerős motorjával, 25 tonnát befogadó puttonyával, az óránkénti 30 kilométeres sebességé­vel, terhétől pillanatok alatt való megszabadulásáról, billenthető szer­kezetéről naphosszat beszélték. A te­hergépkocsi kolosszus méreteire jel­lemző, hogy a gumikerekek magas­sága nagyobb az átlagos embernél. A szovjet pavilon másik igen nagy ér­dekessége a brüsszeli világkiállítá­son is nagy díj at nyert ZIL 1H luxusgépkocsi volt. A Kínai Népköztársaság pavilonjá­ban a kiállított orvosműszerek vál­tottak ki nagy érdeklődést De igen sok látogatója akadt a nyolcvan lö­vi* erős „Vörös zása» ló” nevű lánctal­pas traktornak is. Ezt az új típusú mezőgazdasági gé­pet a kínai nép a „Nagy ugrás” esz­közeként használ­ja fel a szocialis­ta mezőgazdaság munkájában. * A brnoi nemzet­közi technikai vá­sár a szocialista ipar sikereiről adott számot. Minden bizonnyal sokáig emlékeze­tes marad nem­csak a látogatók, hanem a külföldi üzletemberek számára is. dragos gyula __ *"Fessék csak erre menni... ott lakik B oczkó András, az erdő alatt... — ma­gyarázták a Papírgyárban. — Boczkó elvtárs? Hogyne ismernénk... Ott, az a szélső ház az övé... •— igazítottak útba a te­lep lakói. Mindenki ismeri. Pedig nagy ez a Ságvári- telep. Az országúiról nézve nem is tűnik ilyen nagynak. Jócskán gyalogolni kellett Boczkó And­rás házáig. Javakorabeli, 40 éves ember. A ház körül foglalatoskodott. Pincét épít. Azt hitte, hi­vatalos ügyben keresem. Azért jöttem, hogy megismerjem magát, Boczkó elvtárs. — Milyen célból? —; Az újságba írok magáról... Nem kérdez újra, de szemeiből kiolvasom e „miért?”-et. —- Tíz éve párttitkár, ugy-e? — Éppen annyi... —- Nagy dolog ... Igen nagy kitüntetés *=* mondom. — Büszke lehet. Hirtelen másról beszél. Azt mondja: — Az elvtárs ismeri a Papírgyárat? Érdemes megnéz­ni. Szép gépek, berendezések... És most már szakmásították a papírgyártó ipart. Nem dicsek­vés, jól dolgozunk. A gyárban jó a kollektíva, ősz- szeszokott, jó gárda. Persze vannak hibák is, de mi összedugjuk a fejünket és cselekszünk... Az ablakon át a közeli sárguló erdőre tekint s így folytatja: — Mindenütt ez a vélemény: a Papírgyár mintaüzem. Nálunk nincs munkásvándorlás. Ki­váló szakemberekkel dolgozunk. És... nálunk , igazán van tekintélye a pártszervezetnek ... ; — A városi pártbizottságon is az a vélemény, ; hogy a Papírgyárban jól dolgoznak a kommunis- ’ ták... * — Teljes erejükből. Meg is vannak a félté­* telek. Nincs annyi problémánk, mint más üzem­iben. Lakásgondjaink is egészen minimálisak. * Csupán négy lakásigénylőnk van jelenleg. így \ aztán van időnk, hogy minden erőt a termelés­* re fordítsunk. I — A gyár 177 éves... Azóta, különösen az [ utóbbi években sokat fejlődött... Hétszer nyer- [ tűk el az élüzem címet... Nemrégen a Vöröszászló [ Érdem rondáéi tüntették ki a gyárat... ; TJallgatom. Jegyzem szavait. Hiába is j 11 kérném, mondja el. hogyan dolgozik. \nem szívesen tenné. Szerény ember — igazi * kommunista. Másokról beszél, másokat dícsér, s ő mindig a háttérben marad. Pedig minden szem őt figyeli, az egész Ságvári-telep ismeri. S ő nem dicsekszik magáról, ezt mondja: Bízik bennem a párt, dolgozom. Csak egyet sajnálok... gyorsan telnek az évek. Többet, még többet szeretnék dol­gozni. Aztán azt mondja: igen, tíz esztendeje va­gyok párttitkár. És bizony nem jutott annyi időm a tanulásra, mint amennyit szerettem volna... Még többet akar dolgozni és tanulni? Mit dolgozott, mit tanult eddig? Gazdag, sikerekben gazdag tíz esztendő áll mögötte. Felemelt -fővel Tíz éve párttitkár mehet végig a Ságvári-telepen. Eddig is sokat dolgozott és tanult. Az egyszerű munkásból ki­váló művezető lett. Pártiskolát végzett. Szakmai tanfolyamokon vett részt. Tartalékos főhadnagy. Százirányú munkát végez. Az üzemben sokat fog­lalkozik a munkások problémáival, őszintén be­szél az emberekhez, s munkatársai is ilyenek hoz­zá. ö nem ígér, azt mondja: megnézem mit lehet tenni. És a „megnézés” helyett elintézi, amit le­het. Az ellenforradalom idején? Leváltották. A munkástanács őt is „figyelmeztette”. Művezetői beosztásából is felfüggesztették. A lakása körül fegyveres huligánok leselkedtek. S mit mondott az elvhű kommunista, Boczkó András? A pártot nem lehet megszüntetni! Ott él az emberekben, a kommunisták szívében. Hát csak őrizzétek a há­zamat! Nem szökök el. Itt maradok és megszer­vezem a pártot! így tett. S a munka az ellenfor­radalom idején sem szünetelt, termelt a gyár. A munkástanács még javában „dolgozott”, amikor Boczkó András és a többi kommunista szervezni kezdte a pártot. Mindössze heten voltak akkor. Hét taggal alakult meg az új pártalapszervezet. Nem volt könnyű. Akkor még nem nagyon nyi­latkoztak az emberek. A munkástanács felelős­ségre vonta őket: nyilvános gyűlésen igyekezett lejáratni a hét kommunistát. De rosszul számí­tott. A gyűlés után megnőtt a létszám, a gyár­ban hamarosan huszonegy kommunista hirdette: a párt él és még erősebb lesz. mint valaha! Boczkó András mindenütt az élen haladt, ő bátran szembenézett minden emberrel, és kitt az emberekben. Azokban is, akiket megtévesztettek az „uj hazafiak”. És azóta? Gyakran este jön haza a gyárból. Mégis azt mondja, többet akar dolgozni. Ilyen a természete? Ilyen nyugtalan? Nem, így nevelte q part! Boczkó András mindig több hétköznapi tettet akar ...És tíz éven át mindig többet akart. Dehát van felső határ? Beszél és én hallgatom: «— Tudja mit vállaltunk az éves terven felSt? Száz tonna papír legyártását. Ez a mi kongresz- szusi felajánlásunk... Nagy mennyiség, de meg* lesz... Jó a fegyelem s ez kiváló alap. Ebben aa évben csak hárqm igazolatlan hiányzó volt és kommunista nem volt köztük. A KISZ-tagok is szorgalmasak. A pártszervezet külön foglalko­zik velük... — Ejnye! — néz a szemem közé hirtelen, m írja már fel az elvtárs, hogy híres gyár ez a miénk. Mi készítjük az ország összes minőségi papírjait. Bankjegypapírt, térképpapírt és olyan speciális papírfajtákat, melyek külföldön is hí­ressé tették Diósgyőr nevét. Azt is feljegyzem, hogy Boczkó elvtársnak szép kis házikönyvtára van. Sokat olvas. Lenin műveitől kezdve sok szépirodalmi könyvet meg­vásárolt. Jól ismeri a maA szovjet írókat is. A ma­gyar költők közül Adyt és József Attilát szereti a legjobban. Beszél a családjáról is: — Itthon mivel foglalkozom? Olvasok, se­gítek a ház körül, játszom a gyerekekkel. Még szórakozásra is jut idő. A fiam esztergályos ta­nuló. Azt akarom, hogy ember legyen... S bármerre próbálom terelni a beszélgetés fo­nalát, ő mindig a gyár felé irányítja... Arra kér* írjam meg, hogy a pártvezetőségben olyan elvtár­sak vannak, mint Soltész, Bialis és Mikita elv­társak, akik nyolc éve állandóan tagjai a vezető­ségnek. Most is beválasztották őket. Tgen. Magáról soha nem beszél. Ilyen em­ber, ilyen kommunista Boczkó András, aki tíz esztendeje párttitkár, élvezi a munkások, a kommunisták bizalmát. Tíz esztendő ... Mennyi harc, küzdelem, nehézség. S mit kapott ezért a munkáért Boczkó András? Sok-sok szeretetet, bi­zalmat és megbecsülést. Ez pedig mindennél, minden kitüntetésnél felemelőbb, nagyszerűbb érzés... SZEGEm anyanyúllal és 20 kacsával, valamint; gyöngytyúkkal dicsekedhetnek. Persze, hogy a kép hű legyen, azt; is meg kell írnunk, hogy a kis gaz­daság értékes vagyonnal is rendel­kezik. Egy baromfikeltetővel, nö­vényvédő permetezőgéppel, konyha­kerti felszereléssel és más mezőgaz-! dasági kisgépekkel dicsekedhetnek, ! A Vörös Csillag Ifjúsági Termelő- ' szövetkezet tagjai az építkezésekről, is sikerrel adhatnak számot. így pél-! dául az ő eredményük a 20 férőhe-! lyes sertésól, a 200 férőhelyes ba-! romfiól, az 500 darabot befogadó- csibenevelő-ház. de a takarmányozó • raktár is. < A gazdasági év végén ma már arról< beszélnek, hogy a tagok között több; ezer forint kerül kiosztásra, s hogy; jövedelmezőnek bizonyult a kis gaz- ; daságuk. Megérdemli az ifjúsági tsz; a dicséretet, az elismerő szót. DubóczToi Béla agronómus; Az új kivitelezésű „dömper” az érdeklődés központjában. Számos ország vásárolt a magyar ipar termékéből. sét fejezte ki a község dolgozóinak elhatározása felett és hasznos taná­csokkal látta el a vezetőséget. J ván elvtársban bíznak a zsujtai dolgozók, hiszen nem egy al­kalommal segített ügyes-bajos dol­gaik elintézésében, problémáik meg­oldásában, mint például az új kul- túrház, a hernádi komp is bizonyít­ják segítő készségét. ígéretet tett Iván elvtárs a közgyűlés előtt, hogy mindenben segíti majd az új tsz-t munkájában, s bármilyen kísérlet történjen, mely zavarni próbálná a tsz munkáját, kemény kézzel fognak lecsapni arra. A földek számbavétele megkezdő­dött. A községi tanácson a közeli napokban serény munka folyik majd, hogy kialakítsák a nagy közös táblákat, amelyek a biztos, szebb és boldogabb jövőnek alapjai lesznek. SZÁDECZKY ISTVÁN Abaújszántó nagyszámú külföldiek körében is. Különösen a nyugatiak elismerő nyilatkozata jelentett nagy feltűnést, hiszen az egyben a szocialista ipar dicséretét is jelentette. „Kétéltű“ gyorsvonáti kocsi Végtelen emberfolyam hömpölygött a vásár legnagyobb pavilonjában, a H. A rendezők arról tájékoztattak benőnket — de mi magunk is arról győződtünk meg —, hogy a magyar ipar termékei iránt igen nagy az ér­deklődés. A magyar pavilonban pél­dául egy gombostűt sem lehetet leej­teni, oly túlzsúfolt volt a látogatásunk alkalmával is. Különösen nagy cso­kedves, előzékeny. udvarias és ami a legfontosabb, nem tesz kivételt és türelmes. Még akkor is. amikor si­etős, „ideges” embereket kell kiszol­gálnia. Deák Lajosné már nem fiatal, mégis rendkívül szorgalmas. Példát mutat azoknak, akik bár fiatal ki­szolgálók, mégis megfelejtkeznek magukról, nem megengedett hangon beszélnek embertársaikkal. Úgy gondoljuk, másoknak is ez a véleményük és bizton hisszük, hogy az üzlet vezetőjének is. Deák Lajosnéra büszke lehet a szocialista kereskedelem. Kiss Pálné, Diósgyőr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom