Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-15 / 216. szám
Világ proletárjai9 egyesüljetek ! saesmmsm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. érfolyam 216. »rám Ára 50 fillér 1959 »September 15, kedd Borsod megye dolgozói Ujjongva üdvözhh a szovjet nép nagyszerű diadalát (Nyilatkozatok a nagy eseményről a 3. oldalon) A világűr nttorojes J Szovjet zászlók a He[don Megérkezett a Holdra az első űrrakéta A rakéta 379 000 kilométer után érkezett meg a Holdra Magyar csillagászok megfigyelték a rakéta becsapódását A TASZSZ közleménye: Moszkvai idő szerint szeptember 14-én 0 óra 02 perc 34 másodperckor (magyar idő szerint 13-án 22 óra 02 perc 34 másodperc) a második szovjet kozmikus rakéta elérte a Hold felszínét. A történelemben először sikerült a Fölről más égitestet űrrepüléssel elérni. E kimagasló esemény megörökítésére a Hold felszínére juttatták a Szovjetunió címerével és a következő felirattal ellátott zászlócskákat: „Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége. 1959. szeptember.” Intézkedéseket tettek, hogy a Holddal való találkozás pillanatában a zászlókban ne essék kár. A tudományos mérési program végétért. A tudományos mérőműszereket magában foglaló tartályban elhelyezett rádióállomások megszűntek működni a Holdat érés pillanatában. A tudomány és a technika kiemelkedő sikere, hogy a szovjet űrrakéta elérte a Holdat. Uj fejezet nyílt meg a kozmikus térség kutatásában. Első jelentések a második szovjet űrrakéta sikeréről A Reuter hírügynökség vasárnap este 22 óra 05 perckor közölte, hogy a Jodrell bank-i óriási rádióteleszkópon meghallották a második szovjet űrrakéta jelzéseinek megszűnését, s ebből arra következtettek, hogy a rakéta elérte a Holdat. Amikor a jelzés sek megszűntek, óriási izgalom uralkodott a megfigyelő állomáson, a készenlétben álló újságírók egymással versenyezve rohantak a távirókészü- lékekhez, hogy elsőnek tudják értesíteni a világot a nagyszerű eseményről. A Reuter moszkvai tudósítója 22 óra 19 perckor közölte, a moszkvai Planetárium tisztviselői jelentették, hogy az űrrakéta megérkezett a Holdra. A bejelentést a Planetárium körül várakozó hatalmas tömeg nagy örömrivalgással fogadta. Ugyancsak a Reuter jelentése szerint a washingtoni rádió gmt 21 óra 11 perckor megszakította adását, hogy beszámoljon a szovjet űrrakéta és a Hold találkozásáról. A rádió a Jodrell bank-i megfigyelő állomás jelentésére hivatkozott. Moszkvai jelentés szerint Bazikin, a moszkvai Planetárium igazgatója helyi idő szerint éjfél után két perckor az órára pillantott és ennyit mondott: „Megszűntek a jelek”. A moszkvaiak tömegesen tódultak be a Planetárium helyiségeibe, hogy közvetlenül hallják e történelmi fontosságú belentést. A Planetárium szakemberei közölték, hogy a Hold 379 000 kilométer távolságra volt a Földtől, amikor — a történelemben először — emberi kéz alkotta készülék — a szovjet tudomány és technika sikere folytán — elérte a Holdat. A moszkvaik tolongtak a csillagászati távcsövek körül, hogy a ragyogóan derült éjszakában megnézzék a Holdat, amelyre a szovjet űrrakéta megérkezett. Az Atlanti-óceánon túl nem láthatta a Holdat Amerika népe, amely készül Hruscsov fogadására — jegyzi meg a Reuter tudósítója. Az űrrakéta a Nyugalom tengerének térségében érkezett meg a Holdra, azon széles sötét síkságok egyikén, amelyek szemmel is világosan láthatók a Hold középpontjától északnyugati irányba. Amikor a Jordell bank-i csillag- vizsgáló intézet tudósai észlelték a szovjet űrrakéta rádiójelzéseinek megszűnését, Lovell professzor, az intézet igazgatója megkérdezte: „Nos, megérkezett?” „Igen” — hangzott a válasz. S a csillagászok és újságírók órájukra néztek, s megállapították, hogy a szovjet űrrakéta a számításokhoz képest nem egészen 90 másodperccel később érkezett meg a Holdra. A francia televízió külön műsort szervezett meg, a felvevő kamrákat a Holdra irányították abban az időpontban, amikor a rakétának meg kellett érkezni kitűzött céljához. A televízió bemondója a Jordell bankról érkezett jelentéshez hozzáfűzte: „ ... a Hold már nem szűzterület”. és alapos technikai előkészítést követelt meg ez az eset. A másik megoldás a rakétatechnika eddigi lehetőségeit ismerve a könnyebbik. Ebben az esetben a rakétát beépített irányzófejjel látták el, amelynek fotocellája vagy a Hold teljes fényére, vagy egy jellemző színkép tartományára (sárgára, vagy a vörösön túlira, tehát a hősugárzására) érzékeny. Ezt az esetet feltételezve, a Holdat elérő műszertestbe még egy kis energiaforrás, egy rakéta lehetett beépítve: az irányzófej megmutatja a helyes irányt, az említett rakétának pedig a helyes irányba kell vezérelnie a rakétatestet. Ebben a második esetben tehát egy már alkalmazott technikai megoldásról lehet szó. Tekintettel arra, hogy a rakéta a Hold legmelegebb részén csapódott be, érzékeny irányzófejjel volt ellátva ez a rakéta. Minden esetre olyan irányító berendezést és olyan tökéletes hajtóműveket alkalmaztak a szovjet tudósok, amilyenre nincs példa. A szovjet tudósok a nátrium- felhő felvillanásának helyéből és a rakétának az erre az időpontra kiszámított helyéből, illetve a kettő egybevetéséből már megállapíthatták a becsapódás várható tényét. Feltételezhető, hogy a műszertartályban olyan automata szerkezet is volt, amely önműködően, még a Holddal történő összeütközés előtt, a szovjet zászlót és címert önműködően eltávolította a rakétatestből, így épségben érték el a Hold felszínét. Ezt a műszert valószínűleg radarhullámok irányították. Az űrrakéta becsapódását elsőnek a Széchenyi hegyi csillag- vizsgáló jelentette, távcsővel, vagyis emberi szemmel történt észlelés alapján, s ez annál fontosabb számunkra, mert a . megelőző jelentések szerint senki sem várta, hogy a becsapódást emberi szemmel fezlelni lehet. A budapesti megfigyelések alapján következtetni lehet a Holdat fedő porréteg vastagságára és a kőzetek szilárdságára. Az itt megfigyelt gyűrőfelhő bizonyítja, hogy ez a porréteg vagy hamuréteg, amelyet radarhullámokkal végzett kísérletek 20— 70 centiméter vastagságúnak mutattak, valóban létezik. Ezzel a nagyszerű tudományos eredménnyel tehát a szovjet tudomány megtette a Hold elérésére vonatkozó első lépését. ~ Első nyilatkozatok a szovjet űrrakéta Holdba érkezéséről A rákosligeti holdkővető állomáson vették a szovjet űrrakéta utolsó jeleit Rákosligeten májusban állították fel a holdkövető állomást és ennek az intézménynek mintegy próbatétele volt, milyen mértékben tudja a Hold felé közelgő szovjet űrrakéta jeleit fogni, útján követni. Amikor vasárnap délután bizonyossá vált, hogy a rakéta műszertartálya eléri a Holdat, a magyarországi holdkövető rádióállomáson összegyűltek az illetékes szakemberek. Ott volt az űrhajózási intéző- bizottság több tagja és sók kiváló szakértő. Az ionoszféra zavaraival összefüggő kisebb kihagyásoktól eltekintve, a vétel kielégítő volt. Este 10 óra előtt igen jól jöttek a jelek, 22 óra 02 perckor azonban a vevőkészüléket körülállók az adás megszűnését észlelték. Ez azonban már nem gondot, hanem örömet okozott, hiszen az adás megszűnése azt jelentette, hogy a rakéta elérte a Holdat. A rákosligeti holdkövető állomás gondos vétellel bebizonyította, hogy teljes mértékben be tud kapcsolódni a geofizikai évvel kapcsolatos nemzetközi figyelőszolgálatba. A Széchenyi hegyi csillagvizsgálóban észlelték a rakéta becsapódását — Magyar csillagászok nyilatkozata Vasárnap a késő esti órákban dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója, a TIT űrhajózási bi- bizottsága elnöke, ifjabb Bartha Lajos és Gauser Károly, az intézet munkatársainak, a Nemzetközi Holdszövefc- ség tagjainak kíséretében az MTI munkatársának a következőket mondotta a szovjet tudomány újabb ra- gyagó eredményeiről. — Már a reggeli lapokban, megjelent Fjodorov nyilatkozatából sejtettük, hogy a rakéta eléri a Holdat. Véleményünk szerint a Hold eltalálása kétféle módon történhetett: közvetlenül, vagy irányzófejes műszer segítségével. Ha közvetlen irányzással történt a rálövés, akkor egy fokkal még nagyobb szenzáció a Hold elérése. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a puskagolyó háromszoros sebességével rohanó rakétának kellett beletalálnia az egy puskagolyó sebességével haladó Holdba. Rendkívül precíz Moszkva. Szeptember 14-én moszkvai idő szerint 0.02 perc 24 másodperckor, amikor a második szovjet űrrakéta elérte a Holdat, Moszkva nem aludt. A szerkesztőségekben állandóan szólt a telefon, mindenünnen érdeklődtek, bekövetkezett-e már a történelmi jelentőségű esemény. Amikor villámgyorsan szétfutott a városban a hír, hogy a szovjet űrrakéta elérte a Holdat, mindenütt csoportokba verődtek az emberek és nagy örömmel tárgyalták a szovjet technikának új világraszóló diadalát. Lekin, a Szovjet Tudományos Akadémia titkára így nyilatkozott az eseményről: „Két évvel ezelőtt indult útjára az első szovjet szputnyik. Alig több mint fél évvel ezelőtt az első szovjet űrrakéta. Az emberiség akkor először jutott ki a kozmikus térségbe. Most pedig a világűrbe való utazás korszaka nyílt meg. A szovjet technika igazi győzelme ez.” New York (Reuter). Az Egyesült Államok országos repülési és űrhajózási hivatala nyilatkozatot tett közzé, a szovjet holdrakéta sikeréről. Érdeklődéssel követtük a szovjet holdrakéta útját és találkozását a Holddal — hangzik a nyilatkozat. Szerencsekívánatainkat fejezzük ki tudós és mérnök kollegáinknak, hogy sikerült újabb lépéssel előbbre vinni a világűr meghódítását. Reméljük, hogy az ilymódon nyert tudományos adatok hamarosan a világ tudósainak rendelkezésére fognak állni. LONDON. Gatland, az angol bolygóközi társaság alelnöke szerint a szovjet űrrakéta megérkezése a Holdra „történelmi pillanat az emberiség számára. Ez azt jelenti, hogy az oroszoknak nemcsak igen nagy többlépcsős rakétáik vannak, hanem rakétáikat rendkívül nagy pontossággal tudják célba irányítani. Ez eddig nem sikerült Nyugaton, mivel az amerikai rakéták méretei nem elegendők ahhoz, hogy az utolsó lépcsőn magukkal tudják vinni a szükséges irányító berendezést.” WASHINGTON. Az AP londoni tudósítója megállapítja, hogy a szovjet siker a Holdon óriási mértékben növeli Hruscsov tekintélyét, amikor a szovjet Minisztertanács elnöke két nap múlva Washingtonba érkezik, hogy Eisenhower elnökkel közvetlen megbeszéléseket folytasson. A Pravda vezércikke a szovjet űrrakéta sikeréről Moszkva (TASZSZ) A Pravda írja hétfői vezércikkében: Világszerte nagy visszhangot keltett az a hír, hogy a történelemben most először sikerült eljuttatni űrrakétát a Földről egy más égitestre, új lap nyílt a világűr kutatásában. A világ minden részének lakosáig az egész haladó emberiség ujjongva üdvözli a Szovjetunió e nagyszerű jelentőségű győzelmét. A második szovjet űrrakéta sikere még jobban kidomborítja hazánk vezető szerepét a tudomány és technika legfontosabb területein, a világmindenség titkainak meghódításában. A Pravda vezércikke ezután rá* frtiütat arra is, hogy a második szow* jet űrrakéta fellövésével egy időben helyezték üzembe a világ első atomjégtörőjét, amely Lenin halhatatlan nevét viseli, majd így fejezi be fejtegetéseit: — A nemzetközi közvélemény, miközben üdvözli a Szovjetunió újabb* nagyszerű sikereit, hangsúlyozza: milyen óriási jelentőségű Hruscsovnak, a szovjet Minisztertanács elnökének küszöbönálló amerikai látogatása. A két legnagyobb hatalom kormányfőinek találkozása kedvezően hathat a nemzetközi feszültség enyhülésére, a béke és a népek közötti együttműködés megszilárdulására. (MTI) A világ tudományos és laikus közvéleménye csodálattal adózik a szovjet tudomány újabb sikereinek PÁRIZS. Valamennyi párizsi lap óriási főcimmel adta hírül, hogy — amint a szélsőjobboldali Aurore fogalmazta meg — „Első ízben érte el a Holdat az ember gépezete, a lu- nyik kettő, a szovjet rakéta!” Minden lap oldalas beszámolókat közöl a rakéta útjáról, s a degaulle- ista Combathoz hasonlóan megállapítja. hogy „a szenzációs teljesítményt lelkesedéssel köszöntötték az egész világon.” A jobboldali sajtó a kommentárokban már aggályoskodik és az Aurore félelmére jellemző: „hogyan fogja a Szovjetunió felhasználni ezt az elvitathatatlan sikert?” A Figaro a Hruscsov—Eisenhower találkozó előestéién „a Szovjetunió propaganda tűzijátékáról ír. amelynek a holdrakéta volt a legmesteribb száma.” A jobboldali és a kormánysajtó egyébként Párizsban szívesen ad helyet annak a bonni nemhivatalos kommentárnak is. amely a holdrakétával azt szeretné bizonygatni, hogy Hruscsov amerikai látogatása ..inkább a propaganda, mintsem a komoly tárgyalás jegyében áll maid!” Az ünneprontó fogcsikorgatás megnyilvánulásai mellett azonban a különböző cikkíróktól származó beszámolók, tudományos magyarázatok még a jobboldali lapok hasábjain sem fukarkodnak az elismeréssel. — A politikai és ideológiai fenntartások semmivé válnak — írja a Figaro moszkvai tudósítója. Az amerikaiak megismételhetik a szovjet teljesítményt, de az már „nem lesz ugyanaz”. Minden becsületes ember tehát ma azt mondja: bravó. A baloldali és egyéb haladó sajtó természetesen fenntartás nélküli örömmel és lelkesedéssel köszönti a szovjet tudomány világraszóló eredményét. BELGRAD. A belgrádi sajtó vezető helyen többhasábos főcímekkel foglalkozik a szovjet holdrakéta út- jával, sikeres célbaérésével és nemzetközi visszhangjával. A Borba és a Politika első oldalon kommentálja a nagyjelentőségű eseményt. Szívből köszöntjük a szovjet embereket: a tudósokat, a mérnököket, a technikusokat és más dolgozókat — hangoztatja a Politika. — Mindezt abban a meggyőződésben tesszük* hogy nagy tettük „kis földgolyónkon —, amelyről a rakétájuk a Holdra repült — új és egyre gazdagabb lapokat ír majd be minden ember és nép életébe”. NEW YORK. A hétfői newyortrf lapok közleményei tükrözik, milyen óriási hatást keltett az amerikai közvéleményben a szovjet holdrakéta sikere. A New York Times nyolchasábos, elsőoldalas címében hangsúlyozza, hogy másodpercnyi pontossággal kiszámították a szovjet rakéta megérkezését a Holdra. A lap szerkesztőségi cikkben foglalkozik az eseménnyel. „Ä világ tudósai és fővárosai tapsolnak az űrkutatásban elért orosz sikernek”, s megállapítják, hogy „a sikerek bámulatra méltók”. A New York Herald megállapítja* hogy a szovjet holdrakéta sikere szenzációként hatott az Egyesült Államok tudományos, politikai és ka(Folytat as c 3, oidalonj
