Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

Szerda, 1959. szeptember 2. eSZAKMAGYARORSZAli 3 Borsod egész kereskedelmét ellátja a most elkészült zöldség» és gyümölcstároló Ma délelőtt Nyeri Reeső avatja fel az úf létesítményt Miskolc és az égész megye áruel­látása fégén nélkülöz egy korszerű, nagy kapacitású tárolót, ahonnan nápOntá lehet biztosítani á borsodi iparvidék friss zöldség- és gyümölcs- ellátását Ezt a hiányt pótolja a pesti VSsutvönal mentén, közvetlenül a város szélén most felépült zöldség­es gyümölesraktát, amelynek ünnepélyes felavatása ma, szer- dán délelőtt 10 ófakdf lesz, AZ avatáson Nyers Rezső, a »ZÖ- Vösz • országos elnöke, a* MSZMP Központi Bizottságának tagja mond beszédet. Gégües István, é nagyjelentőségű kereskedelmi létesítmény egyik ter­vezője elmondottá, hogy hosz- SZfes Vajúdás Után született meg a miskolci zöldség- és gyümölcsléről 6, és hogy ma átadásra kerülhet sor, ebben jelentős része van Rónai Sán­dor és GáCa Miklós országgyűlés-' képviselőinknek, akik sokat teltek az építkezésekhez szükséges több mint 1Ö millió forint beruházási hi» telért. A Zöldség- és gyümölCsraktár a leginódéfhébb élvék alapján készült; napi ötven vágón termény béfoga­dására alkalmas, Kéé üj iparvágány tartozik hozzá, melyeket szintén most építettek. A ftiégye és az ország különböző részeiről befutó Zöldség- és gyü­mölcsfélék kezelését majdnem teljesen automatizálták, Gép fordítja le a vagonokból áz árui liftek szállítják a különböző raktározó helyiségekbe, s a szortíro­zás, a minőségi osztályozás is gépi érövéi történik. hatmillió forintot« A zöldség- és gyümbiestáfölö a mai ünnepélyes felavatás utáfl rög­tön munkához iát. Az első terménye­két Miskolc környéki állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek szál­lítják a raktárba, hogy innen köz­vetlenül jusson a bánya- és iparvi­dék kereskedelmi hálózatéba. Sürgős intézkedést 1200 ÓstLbéketfelepi Család érdekéken Gyermekbénulás elleni védőoltások Egészségügyi kormányzatunk ren­delkezése és gondoskodása értelmé­ben a gyermekbénulás elleni védő­oltások, fiaikbóltások megyénkben már szeptember hónapban megkez­dődnek. . Kötelező a harmadik védőoltás mindazok részére, akik ez év tava­szán az első és második salk-oltást megkapták és ázok részére, akik áz idén a tavaszi védőoltásokból elma­radták. Mindazon 5-ik. életévüket be nem töltött gyermekek, akik már meg­kapták a harmadik, gyermekbénulás élléni Salk-oltást, de a szülők kíván­ják az ú. ti negyedik „emlékeztető”. tehát nagyobb biztonságot nyújtó Salk-oltást, — szintén jelentkezhet­nek az oltások időpontjában az eitó- orvosnál. Azok az iskoláskorú gyermekek, akik 14. életévüket még nem töltőt*- ték be, de szüleik beoltásukat kérik, szihtén részesülhetnek Sálk-öltásb.art. Ezen igényükét aZ iskola igazgatójá­nál jelentsék be. Minden szülőitek gyermeké iránti kötelessége, hogy éljen a védöbltások lehetőségével és figyelje az elkövet­kező oltásokra vonatkozó helyi hifs tíetéseket és felszólításokat. Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Allöfnás Hiten nagy mennyiséget 25 nmem kézi erővel behordani igen nehéz És a szátlítómunkásök nem is vállaljuk; Az 12ÖÖ csäläd élétriiiézéféllál'dSáí az esős idő beätttäVät is minden kö­rülmények közölt bmosiiani Hmt ezen az uibewmi mmmk elvégzi sére azonnali intézkedésre lenne fi ‘ szükség. A többszöri sürgetésre sem tett ed­dig intézkedést a Megyei ülepítő VÁltálait azonban az útépítést mar nem lehet tovább hatemim. Vizsgál­ja meg az ülepítő Vállalat a fenn panaszt, mielőbb építse meg a hi­ányzó 2a méteres útszakaszt! ' A Marxizmus-Leninífinus Esti Egyetem közleménye Értesítjük az Esti Egyetem hall­gatóit, hogy a íattévnyliöfe időpontjai a következők: I. évfólyám, Miskolc: 1ÖS9, szep­tember 3, du, it era« II. évfolyam, Miskolc: 1999, szep­tember 9. du. 11 ara. ttJ, évfolyam, Miskolc: Í99Ö, szep­tember 11, dtt, 11 óra. Helye: Miskolc, TizeshöflVéd U, 23. í. eméíeti előadóterem. Az özdi tagozat l==-lf—fit. évfolyam mának tanévnyitóját 1959, szeptem­ber 7-én, 16 órai kezdettel -tartjuk a volt Casino épületében. MSZMP Borsod megyei Bizottsága Marxizmus—Letthiiémus Esti Egyeteme. Eongfresszusl versennyel az őszi forgalom sikeréért! Tanácskoztak a vasutas aktívák Benépesült hétfőn a miskolci Ét­kei Ferenc vasutas kultúrotthon. Egyenruhás vasutasok, forgalmi, von­tatási szakemberek, párttitkárok, szakszervezeti vezetők, szállító Vál­lalatok képviselői jöttek össze, hogy megvitassák a MÁV dolgozói előtt álló legfontosabb feladatot: az őszi Csúcsforgalom lebonyolítását. Az ak­tíván megjelent és felszólalt Priestol József elvtárs is, a megyei pártbi­zottság első titkára. A részletes ten­nivalókról, a jelenlegi helyzetről dr. Pásztor Pál, a vasútigazgatóság ve­zetője tartott beszámolót. Az országban — említette a refe­rátum — mintegy 4 százalékkal több árut szállít a vasút a második fél­évben, mint a múlt év azonos Idő­szakában. A miskolci igazgatóság területén általában húsz százalékos növe­kedéssel számolhatunk. A mező- gazdaság kedvező terméskilátása Is további erőfeszítéseket kíván a szállítás dolgozóitól. A vasút felsőbb vezetősége technikai segítségként még a csúcsforgalom kezdete előtt 600 új teherkocsit állít forgalomba. A járóműjavító ülőhe­lyek ezer kiselejtezett zárt vagont alakítanak át s tesznek használha­tóvá. A forgalom növekedése megköve­teli, hogy megszervezzék az éjszakai s a munkaszüneti napok rakodását. Bírálólag beszélt arról Pásztor elv- társ, hogy több Vállalat: a Put n oki Gőzmalom, a Borsod megyei Építő Vállalat, a Vízügyi Építő Vállalat, a VT. sz. Mélyépítő Vállalat bizonyos állomásokon- munkaszüneti napokon nem végzi el a kirakodást. A Gömö- ri pályaudvaron az Üvegértékesítő Vállalat, a Füszért Vállalat is gyak­ran megfeledkezik ebbeli kötelessé­géről. Kifogásolta a beszámoló, hogy a Berentei Erőmű Diesel mozdonya gyakran használhatatlan és a miskol­ci repülőtéri állomáson kevés áz em­ber az éjjeli rakodásoknál. Ózdon is vontatottan megy a Kohászati Üzem­ben a kocsikirakodás. Javítani kell a darabárufuvarozást Is. A Nehézszerszámgépgyár és á DI­MA VÁG kivételével a többi Vállala­tok munkaidő után nem veszik át az árut. Ha a vállalatok vállalják, hogy munkanapokon 18, Szombaton pedig 15 óráig átveszik az árut, akkor a szállítószolgálat megteszi azt, hogy időben értesíti a vállalatokat a kül­demények érkezéséről. Gyakran a fóSSZUÍ szervezett vas­utas munkában rejlik a hiba. Előfordul, hogy értesítik a s*ál- litófelet a küldemény érkezésé­ről, s a megrakott vagonok jóval a megjelölt időpont után érkez­nek rendeltetési helyükre« Gyorsabban kell elvégezni a kocsi- kirakásokat is. Ha a gyors kirakodás által csökken a kocsik tartózkodási ideje, akkor a kétnapos, kocsiforduló mellett 1505 kocsit lehet megtakarí­tani, ami lényegeseit csökkenti a vas­út RöCsihiártyát Ügyszintén csök­kenteni kell a kocsiberakások gvot- sítésa érdekében a pótigényléseket. Ennél a munkánál biztosítani kell az egyenletességet. Nem lehet megtűrni a hét-, a negyedév-, illetve a hőnap- eleji pangásokat. A szállítások, meg­gyorsítása érdekében tovább kell fej­leszteni az irányvonatok továbbítá­sának rendszerét. Konkrét példák alapján elemezte Pásztor elvtárs az őszi forgalom ten­nivalóit. A munka további javításának fontos feltételét a munkafegye­lem jövőbeni szilárdításában je­lölte meg. A legfontosabb feladatokról szóló s a részletekre is kitérő beszámolót alapos vita, több felszólalás követté Bodonyi József a kazincbarcikai fű­tőháztól kérte a kazáhtápvíz-ellátás javítását. Sürgette az új fűtőház megépítését. Kontra József, Ludas állomás vezetője a gyors kocsi rako­dás, a balesetmentes szolgálat érde­kében azt kérte, hogy lássák el a lü- dasi állomás rakodóját ívlámpákkah Igen tanulságos felszólalással rea­gált a beszámolóra Pethő Ferenc, a Tiszapalkonyau Erőműből. Elmon­dotta. hogy a tiszaszederkértyi vas­utasok és ,az erőmű által létrehívott komplexbrigád együttműködése alap­ján jő á kapcsolat á vasúttal. Kérte a tehervonatök jobb menetrendszerű közlekedését, új kocsielszámolási rendszer bevezetését. Példával il­lusztrálta a jobb munka feltételeit. A Lenin Kohászati Művek képvise­lője, Petényi Károly ígéretet tett ar­ra, hogy a kongresszusi verseny ide­jén megszüntetik az eddigi hibákat« kevesebb vasúti kocsit tärtähäk viszi sza s alkalmazkodnak a vasút igé­nyeihez. fárczáli Árpád, Ernőd állomás forgalmi szolgálattevője arról beszélt, hogy * a hétlaki munkások nem végez­nek azonos értékű munkát azok­kal, akik kimondottan csak Vasúti szolgálatot látnak él. Az állómás főnöke gyakran végez ellenőrzéseket, felkeresi a dolgöZő kát, s így megtudja, mire használják fel a pihenőidőt. A tiszaszederkényj állomás párttit­kára, Pőkd János bírálta a GyőH Vagon- és Gépgyárat és a főVároSÍ villamosvasutat, mert nem veszik át időben a részükre érkezett árút. Előfordult, hogy 48 órát kellett a va­gonoknak vesztegelniük. Emiatt nő a kocsitartózkodási idő. Az Ózdi Ko­hászati Üzem szállítási osztályának vezetője, Varga Károly tolmácsolta az üzem Vállalását: 10 százalékkal gyorsítják a koesifördUlót és figyel­mes, gondos munkával megszüntetik a balesetet. A Vita későbbi felszólalója Czitnd János, a Miskolci Fűtőház főnöke sürgette üzemének jobb pótalkatré­szekkel való ellátását. Főként a vonat-kerékpárokat keli időben biztosítani, mert gyakran megesik, hogy élesre kopott ke­rekekkel kell a forgalmat lebo­nyolítani. Felhívta a figyelmet a dolgozók szo­ciális igényeinek jobb kielégítésére Pótolni kell a vonatokon a hiányzó ablakszemeket, biztosítani az előfű- tést az állomásokon, valamint a kály hákat és védőruhákat. A vasütás aktíva felszólalói s i helyzetet alaposan elemző beszámoló sikeressé tette a tanácskozást. Az ér­tekezlet megmutatta, hogy a Vasutas dolgozók és a szállító felek több nyíre ismerik* kötelességeiket s az elhangzott ígéretek is — ha tettek­ké válnak — biztosítják a megnőve kedett őszi csúcsforgalom sikeres le­bonyolítását. (garami) Példásan élni! Gondolatuk a itiuiikamorairOI A , NEHÉZSZEBsMMÜÉPGMr egyik kiváló Műszaki rajzolója így fakadt ki a múitkörábafu “ Kétszer annyit dolgosam, mint a többiek. Ha valami süfgós fflliflka ! akadj.rögtön ram gondolnak, nekem l szánjak; 8 amíg én szakadatlanul SZántom körzőmmel a papírt, máSOk lazsálnak: Hat igazság ez? öe egy mi sem szólhatok, mert ms. kom­munista vagyok! Hát igäzSäg ezt Nem... Az lenne ja; ha a munkamorál el­érkezett volna ahhoz a pánthoz, mi­dőn mindenki egyformán gyümöl­csöztél! képességét; sót: megértve az idők szellemet, azt a bizonyos pluszt i§ém sajnálná; De höl vagyunk még ettől -- ahszoiiit értelemben'! Meny­nyit keli még formálni az emberi ön­tudatot! ; ; . S kire várna légióként á szellem­éé tärtsädäldffifermäläs ftlBgäSZtoS fel­adata, ha nem a szocializmus igazsá­gának hirdetőire, a tarsadatoménítés mozgóiméira: a kommunistákra! Azokra a szellemileg kortársaikat megelőző emberekre; akiket — ha csak részben is — már atgyúrt az észme; tudnak érte áldézm e nem társadalmi, illetve politikai hovatar­tozásnak tekintik ésüpán a kérdést, hanem mindenek előtt hivatásnak. Hivatásnak, ameiy kötelez az mm- riséggei szemben; meg akkor i§; ha saját érdekei pillanatnyilag háttérbe szorulnak. Az elhivatottság — t az őszinte erhbér nagyZOlás héíkül állít­hatja ezt — próbaköve a példamu­tató éiétmód: M* üzt hirdetjük a tár­sadalomnak, hogy: ismerjétek meg a markizmust, higyjeték Bentm s kö­vessétek. Viszont Hlteiés-é annak a kommunistának a szava, aki csak kinyilatkoztat, de öhnöh magatartá­sával nem Bizonyít* fudte az ilyen bárttag olyan légkört teremteni maga körül, amely őt első emberre avatja a többi között — mindenek előtt a társasaiomépftő tettekben — s szere^ tét; megbecsülés övezi, ami által újabb és újabb követőkre talál? MBltf m AT Ül ELÉT MAGVA, ebből nő és táplálkozik áz üjtípüsü emberek sokadalma. I9i9 április 4-én a Festi Futárban megjelent Móricz ^Sigmondnak egy írása, aminek — bár Móricz nem ismerte a maraiz- must, de felismerte a korszellemet — az előbb említett igazság volt a lé­nyege. Móricz, a nagy haladó, a szo­cializmus eszméjével szimpatizáló népi író ilyen szavakat adott egy kömmunista-proletár apa szájába, aki gyermekét az életre nevelte: .«Ha sze­reiét vese körűt, nem kelt félnéd az élettől. Ha erős szövetségben élsz embertársaiddal, ákkof mindazok­nak áz erejét akivel társulsz, a tiéd is... Gyújts hát igazi kincseket, ak­kumuláld fel magádban hivatásod legdrágább értékeit Ember tégy s légy ember... Légy sugár, amely az emberiség örök navjqpól tisztán szö­kell elő, hogy a véqtel.enség felé lő­je ki az emberiség örök sorsának büszke vonalát”. „Gyújts hát igazi kincseket...” — , a kommunista ember äZöft tulajdon­ságait akkumuláld fel. amelyek te­kintélyt adnak s vonzölag hatnak. Ezek szerint igaza van-e a Nehéz- szerszámgéDgvár kommunista mű­szaki rajzolójának? i Nincs.*? A kommunistának — akit nem í csupán a párttagsági könyve avat kommunistává — nem sZábad önző j munkaerkőlesöt vallani; Öktalanság, í ha olyan feltételekhez köti szorgal- í mát, amely ttlásök ilyen, Vágy ólyötií * igyekvésétől tésZi aZt függővé. Bókát | árt vele. Ha a szóbán lévő élVtáfs . nem „gubózott” volna be, — látná, i mi folyik körülötte. Tudna arról, j hogy a rossz munkaerőt dorgálj őt említik jópéldaként; tudna róla, hogy r van körötte nem is egy olyan ember, aki önmagában tisztázta a kérdést: l „Lám, milyen szorgalmas ez az em- 3 bér. Lelketlenség volna tőlem, ha lustálkodnék mellette..Vagy ha egy kicsit jobban kinyitja a fülét, meghallotta volna, amikor — éppen az ő igyekezetétől meghatva — pár- tonkívüli dorgált pártcnkívülit a kevés munkáért és sok tereferéétt. Ám mi történt a meggondolatlan ^ — mert csak annak lehet minősíteni. _ mivel az elvtárs szorgalma azóta sein _ hagyott alább kifakadás után? A rosszmájúak ösá|emosolyogták: „Hal- 3 lottad, mennyire „kibotuWf magából ä az X?” VALAMI IGAZSÁGA — viszonv- á tagos igazsága — azért mégis csak - van az elvtársnak; Meggyőződtünk é róla: az emberekben áltaíértosságbar “ meg van az a ,.jóképésség,,i hogy egy­* formán és mind fokozottabban tud- !- nak fellépni igényekkel az élet­tel szemben. Nem baj — a mi kö­i) rülményeink között természetes do­tol: Azt is elértük, hm áto tobBét ad — többét is kap köZVitléhÜi 18. A kőZVetét! jUttätSS aáöfíbari 82 ái- taiáhösságőt i§ éfíhti: is itt á bök­kenő, ebben Vi*n égy kis igazságta­iahság. § itt követte é\ a mi eivtár­Sünk is a hibát. Kifäkädt: „tíá ti mm = hát majd én sémi" Ahelyett, hbgy így séőlt VdihÖ: ^EMbéték, VtéPi mtiintek, hogy mi jé netmynn he­lyettetek, is dölgözunk?!" irkeieii álapjá Vőlt hbzzá, hógy Így Szőljdrt. s a többség is bizonyára az © párt­jára áll::. Persze kőHfiyébö „feibe­fúlni” mint rríéggyőáő szäväkhöa fö­iyamődhi. Ismerek egy másik élvtársat* aki bányász volt» ma pártfeizottsági űr- kár. Vfábik Lajosról vaft sző, a szu- hakáliói hősről: Néki is meg mi es meg vau mihdéfi erkölcsi alapja ah­hoz, hegy az §l§6 ember tuajen íéft- ní környezetében s háligáSfeahk rá ís kövessék. Amíg fizikai mufikaa veit ~ példásáh doigszőtt? ma is példásan dolgozik, más kőruhnédyfek között és péidasah is éh Gsakhegy éhhéZ rhiildjárt heZZátéS2Í: ® Bz CSak jogaíáp ahh^É, HO^r ua- pohta újbdi és ujbdi méggyózzéih az embereket a párt igazáról, éfeátőflöz- zek a szorgalmas munkára, bíráljam a tunyákat, vagy a züllésre hajlamo­sakat, egyszóval: gyakorlati politikai mufikát végezzek közöttük« fŐ¥ TAftff0ff A mmtt - S éz áz, amit a másik elvtárs sem tafiult meg eieggé üéfííhtah Mert mi a kem- munistaság egyik döhtő léiiyégé? A magam péidájávai aiápOt SZÓlgáltat- fii ahhoz, hogy ~ mufikárnmai es szavaimmal — a lehető íegftagydfeb segítséget nyújthassak a társadalem átfermáíásáhőz. A kbütmufiistak ön­magukban nem képesek érré. A fiép Hagy többsége kell hezzá: Éfifiék pe­dig két módja vám úgy élfií, hegy bízzanak BenfiüHk, s eiismerjéfiek vezetőül; a másik pedig: * u§y fié- veifii a népét, hogy képes legyen a fársadáiomépítésré. őiyáfi kőlCSŐfi- hatásról van itt szó, aminek er#d- ményesséae kizárólag a kömmufiis- tákófi múlik. Ezért akkumuláljuk fél mé|üfik- bán hivatásunk minden olyan pozi­tívumát. ameiy nem csak bennufiket erősít kommunistaságunkban, de a minket követekre is förmateiag hat. Az elmúlt napok egyikén elöjsá- iolta hekeni Ez, Séta lyukéi vájár: „Az atdézaim „prüszköltek» rém, mért én négyézer fortHtöt kerestem az elmúlt hönaptgln. Pedig ugyán- azofi a fejtésen dolgoznak ők i$.* Kérdeztem, mit felelt nekik; A szor­galomra hivatkozott.. i Lehet, ő flem is tudja, de nekem meggyőződésem, hogy az ő példamutatása — mert aZ,- hiszen a jó kereset ném csupán anya­giakat jelent, de példát is a jobb megélhetésre, ami viszont politikai­lag iS kamatozik! *■* szóval áz 6 pél­damutatása nem marad nyomtalafi. Követőkre lel, mint ahogy 5 is a kő­vetés által vált példamutatóvá, még akkor is, ha elsősorban anyagilag értékeli tettét« Igen, elérkeztünk oda, hogy a pél­dás életnek ~ az általános morált tekintve — nagy, nagyon nagy a bordéré jé. De ki hintette el a példamutató társadalomépítés magvát, amely egyéni és közös érdekké HŐtt? Á kommunisták! Pártunk bölcs politi­káját igazolja, hogy lieffl Vált a sZó közhellyé, hanem mély értelmét hyert a nép tudatában. Vagy netn igaz? Dehát akkor mire véljük a meggyorsított tervteljesítéssél való nagy egyetértést, a kongresszusi munkaversény minden eddigit felül­múló eredményeit, a nép szocializ­must építő fokozott akaratát!*«. Az az igazság, hogy hatott a kom­munisták példája! Párttagságunk többsége ügy élt és Úgy dolgozott, s a kettő összegébői Olyan politikát kovácsolt, amely sikert aratott és kö­vetésre talált. HANGSÜL YGÄN1 KÉLLETÍ j párt­tagságunk többsége. Igen, Mert akad­nak még közöttünk „kibúfUtóJtht hallgatagok (a szó rosszábbik értei­mében); Kevésbé példamutatók, Vagy egyenesen. rosSz példával szolgálók. De egyre mélyebben hatol a párttag­ság tudatába a hívatásérzete« Neve­lünk, miközben magunk is nevelő­dünk. Mind többen és többen fel­ismerjük, miért kell szüntelenül ak­kumulálni a hommünista-tulajdönsé# nagyszerű kincséit: Néni önmagunk» ért * fttindannyiufifcáft! •Sfe. Csata LdsZlá A SZÖVQBZ uj zöldség- és gytí-» mölesiároJójának jelentőségét növeli, hogy szomszédságában épül hazánk egyik legmodernebb, legnagyobb hfl- tőhdza, melyet szihtén e raktáron keresztül látnak majd el friss áru­val; A zöldség- és gyufflütosf'fthtar építkezési költsége meghaladja a ■S— ------ 3 M unkásosztályunk helyzetének ja­vulásáról tanúskodik az ózdi Béke­lelép gyönyörű fnünkásiákásáiváí. A telepet kb Í200 család lakja. Az építkezés meg nem fejeződön be, így a közutak sou helyen igen rossz állapotban vannak. A Ééke-telep lakosságát a Kiske­reskedelmi Vállalat eö-ös sz. árudá­ja látja el élelmiszerrel, A nyári időszakban nem is volt különösebb fennakadás e tekintetben, azonban az esős idd beálltával Számolni kelt azzal, hogy komoly zavarok lehetnek rt békétélépi lakosök élelmiszerellá­tásában; Üguánis az árudához vezető fnííút az üzlét előtt 25 méterrel vé- getér és a térdig érő sárban tehetet­lenné válik az élelmiszer kiszállítá­sa. Ébböi kifolyólag mát igen sok kellemetlenség volt a kenyérgyár, a tejipar és FÜÉIÉÉfVt, valamint á 65- ös áruda vezetője között, A Szállító vállalatok nem hajlandók a nagy sárban kifüvarozni az árut, pedig a különböző vállalatoktól naponta 9—6 teljés tehergépkocsi áru étkezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom