Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

2 ESZAKMAtt.YAROKSffAtt Vasárnap. 1959. szeptember II A „Lenin“ atom meghajtású szovjet jégtörő első útja Moszkva (TASZSZ) A TASZSZ gyorshíre szerint a „Lenin'5 atommeghajtású szovjet jég­törő szombaton reggel kifutott a le- ningrádi Admiralitási Hajógyárból, hogy a Néva folyón elfoglalja ugyan­azt a helyet, ahonnan 1917 októberé­ben az Auróra cirkáló leadta törté­nelmi jelentőségű ágyúlövéseit a Téli Palotára. A jégtörő két napot tóit ezen a helyen, majd próbaútra indul. A moszkvai lapok behatóan foglal­koznak a „Lenin” atommeghajtású jégtörő első útjával. Anatolij Alekszandrov akadémikus ugyancsak az Izvesztyija hasábjain rámutat, hogy a Szovjetunió azért épített atommeghajtású jégtörőt, mert éppen ennél a hajótípusnál ér­vényesülnek legjobban az atomener­A% Elnöki Tanáé* ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombati ülésén törvényerejű rende­letet alkotott az ipari termékek mi­nőségének büntetőjogi védelméről. Megerősítette az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság kormánya és az Iraki Köztársaság kormánya kö­zött Budapesten 1959. április 11-én aláírt kulturális egyezményt.' Az Elnöki Tanács — a Miniszter- tanács javaslatára — kijelölte a Ma­gyar Népköztársaság képviselőit az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének 14. ülésszakára. A kül­döttség vezetője dr. Sík Endre kül- ügymini&ztért a küldöttség tagjai: Péter János. * a külügyminiszter első helyettese — egyben a küldöttség vezetőjének helyettesé —. Mód Péter rendkívüli és meghatalmazott nagy­követ. a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviseletének vezetője, dr. Szita János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság genfi állandó ENS2­képv.iseletének vezetője. Kolozs Már­ta rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter, a Külügyminiszté­rium nemzetközi szervezetek főosz­tályának vezetője. Ezután az Elnöki Tanács állam­polgársági és folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) gia óriási előnyei. Az atommeghaj­tású jégtörő több, mint egy éven át hajózhat anélkül, hogy kikötőt kel­lene érintenie, üzemanyagcserére pe­dig valószínűleg két évenként kerül majd sor. A jégtörő folyamatosan haladhat akár 2—2.5 méteres jégré­teg-vastagság mellett is. Az akadémikus az Izvesztyija hasábjain a három hajóreaktort jellemezte azt írja, hogy azok semmiféle különösebb gondot nem okoznak és a hajón már mindenki hozzászokott munká­jukhoz. A hajó 900 szolgálati és lakófülké­jében a legnagyobb kényélmet te­remtették a személyzet számúra/. Az atomberendezésekkel foglalkozó személyek be- és kijárata különleges ■ fülkéken keresztül történik, ahol ru^ házatuk és testük megfelelő ellenőr­zés alá kerül. (MTI) Kállai Gyula elvlárs a Nehézipari Műszaki Egyetem rublieuml ünnepségén Hatálytalanítsák a NeniPt ls.o nman.sta Part belátására1 szol'} határozatot Bonn (TASZSZ) I háború viszonyai közepette futották j be. Az utóbbi idők politikai esetné-. A Német Kommunista Párt egy­kori bundestagi képviselői levélben fordultak a Bundestag elnökéhez, a parlamenti csoportok vezetőihez, a Bundestaghoz és a nyugatnémet kor­mányhoz, hogy hatálytalanítsák a Német Kommunista Párt betiltásáról szóló határozatot. A kommunista képviselők hangsúlyozzák, hogy a Német Kommunista Pártot a hideg­A TASZSZ közleménye a második szovjet kozmikus rakéta felbocsátásáról (Folytatás az 1. oldalról.) Az űrrakéta mozgására vonatkozó jelentéseket a Szovjetunió vala­mennyi rádióállomása közölni fogja. Előzetes adatok szerint a rakéta a számított pályához közel ha­lad. Várható, hogy az űrrakéta moszkvai idő szerint szeptember 14-én 0 óra 05 perckor (buda­pesti idő szerint szeptember 13-án 22 óra 05 perckor) ér a Holdhoz. A -második szovjet kozmikus raké­ta sikeres felbocsátása újabb fontos lépés abban az irányban, hogy az ember megismerje és meghódítsa a világmindenséget. Ezzel bővülnek a nemzetközi kozmikus együttműködés kilátásai, ami elő fogja mozdítani a nemzetközi feszültség további eny­hülését és a béke megszilárdulását. • A TASZSZ összehasonlításul közli, hogy az 1959. január 2-án felbocsá­tott első szovjet kozmikus rakéta utolsó szakasza ugyancsak üzem­anyag nélkül 1472 kilogramm volt. A második szovjet űrrakéta nagyobb kutatási programmot hajt végre, amennyiben vizsgálni fogja a Föld körül elhelyezkedő sugárzási öveze­teket. valamint a kozmikus sugár­zásban lévő nehéz atommagokat. Az első szovjet űrrakéta, amely a nap-rendszer mesterséges bolygója lett. már több mint félmilliárd kilo­métert tett meg. (MTI) Újabb jelentés a szovjet űrrakétáról Moszkva (MTI) A TASZSZ jelenti: A második szovjet űrrakéta foly­tatja útját a Hold felé. Moszkvai idő szerint 17 órakor (magyar idő sze­rint 15 órakor) a rakéta már 101.000 kilométer távolságban volt a Föld­től és Szumátra- szigetének nyugati része fölött haladt. A rakéta rádiókészülékei fennaka­dás nélkül dolgoznak. A rakétán el­helyezett tudományos és telemetri- kus készülék normálisan működik. A Szovjetunió területén lévő mérő­és megfigyelőállomáson szakadatla­nul veszik és regisztrálják az űr­rakétáról érkező rádiójelzéseket. A rádiótechnikai állomások méréseket végeznek az űrrakéta helyzetére vo­natkozólag és. a kapott adatokból pontosan megállapítják a rakéta pályáját. Moszkvai idő szerint 19 órakor (magyar idő szerint 17 órakor) az űrrakéta az Indiai-óceán felett volt a 78.6 keleti hosszúság és az 5.4 déli szélesség által meghatározott ponton. nyel azonban megerősítették az em­berekben az egész világra kiterjedő enyhüléshez fűzött reményeket. A levél hangsúlyozza, hogy a kommunista párt betiltása ellen- v: kezik a nyugatnémet alkotmány­nyal, a parlamentáris-demokra­tikus rendszer elveivel és Né- .« metország demokratikus állam­ként való újraegyesítésének elő­feltételeivel! A nyugatnémet kormány szóvivője pénteken a sajtó képviselőinek kije­lentette, hogy a nyugatnémet igaz­ságügyminisztérium nem tanulmá­nyozta és valószínűleg nem is fogja tanulmányozni a kommunista párt betiltása hatálytalanításának kérdés sét. Változás a nyugat né met köztársaság elnöki székében Berlin (MTI) Nyugat-Németországban 1960 ele­jén változás következik be a köztár­sasági elnöki székben: Theodor Heuss professzor, aki két választási idő­szakon keresztül Szövetségi elnök volt, átadja helyét Lübkének, az eddigi földművelési és közélelmezési miniszternek. (MTI) Szeptember 14-én temetik iölöni Gyiirgy elvtársat BÖIöní György temetésének' : meg­rendezésére alaftylt. jjizóttság.’ közli. Hogy, BölŐní: György ,éjyiár?á.t,' .a páryt hű harcosát. v az irodalmi Tanáig elnökét, az Élét' és írod álom főszer­kesztőjét Szeptember 14-én .13 róra 30—14 óra 30 perqig a • Kerepesi úti temetőben ravatalozzák fel;, ’ (Teme­tése ugyanott délután 3 órákor lesz. -(MTI)'. •- V- ' '■’> ; Y; (Folytatás az 1. oldalról.) tevékenységét a szocializmus győzelméért harcoló nép szolgá­latába kell állítania. Meg kell érteniük, hogy a nép útja az ér­telmiség felemelkedésének útja is. Ahhoz, hogy a kommunista szak­emberképzés feladatait megoldjuk, az egyetemeknek az első naptól kezdve arra kell nevelni a hallgatókat, hogy együtt éljenek és dolgoz­zanak a magyar munkásosztály- lyal, parasztsággal és értelmi- -- »éggel. Az egyetem nem a tudományok ele­ié ntcspnttpmya, hanem a minden- nápí. gyaköríati építőmunká. a poli­tikái, gazdasági és kulturális felada­taik megoldásának fontos segítője. Égért az, egyetemi oktatóknak és hall­gatóknak szőrös kapcsolatot kell te­remteniük.. az ipari és mezőgazda- sági üzemekkel, a területi párt és társadalmi szervezetekkel. E gyümöl­csöző kapcsolatok hozzájárulnak a jövéndő értelmiség szakmai képzett­ségének növeléséhez és kommunista jellemének, ki formál ésához.-Az új tanévet olyan időben kezd­jük. el, amikor a, szocialista tábor nagy gazdasági és politikai sikerei, valamint a világ békeszerető népei­nek ..áldozatos küzdelme . nyomán a nemzetközi feszültség tovább enyhül, a háborús konfliktusok lehetősége csökken, s a nemzetközi élet előteré­be mindinkább a két rendszer békés egymás mellett élése és gazdasági versenyé kerül.' A szocialista társadalmi rend­szer fölénye ebben a versenyben kidomborodik, s nem kell hozzá hosszú idő, hogy ez a fölény a politikai vakok, vagy gyengén- látók előtt is világos legyen. Támaszkodva a szocializmus politi­kai és gazdasági rendjének felsőbb­rendűségére, a szellemi kultúra terü­letén a szocializmus máris döntő fö­lénybe került a kapitalizmussal szem­ben. Ha a felnövekvő nemzedék is­koláztatásáról, a felsőfokú szakember- képzésről; avagy irodalomról és mű­vészetekről esik szó, maguk a nyu­gati" világ — és különösen az Ameri­kai Egyesült Államok — vezetői is elismerik, hogy lemaradtak a szocia­lista Szovjetunió mögött. Hasonló a helyzet a technika egy sor fontos ágában is. Ami azonban-ír termelés eddig elért színvonalát és volumenét illeti, az Amerikai Egye­sült Államok még egy ideig tartja a vezető helyét. A versenynek egyre inkább előtérbe kerül a gazdasági ol­dala. Különösen nagy a jelentősége a műszaki-technikai előrehaladásnak: a- verseny kimenetelét elsősorban ézen a területen elért eredményeink döntik el. A Szovjetunió Kommunista Párl- , Já XXL kongresszusán elfoga- «oft lief éves népgazdasági terv végrehajtása a döntő lépést je­lenti annak a feladatnak a vég­rehajtásában, amely az Egyesült Államok termelési volumenének , elérését és túlszárnyalását cé­lozza. ' A nagy szovjet népnek minden lehetősége megvan arra. hogy telje­sítse, sőt idő előtt teljesítse a tervet. A két rendszer gazdasági ver­senye azonban nem merül ki a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok versenyével. A szocialista világrendszer or­szágai, közöttük hazánk is ver­senyben ál! a kapitalizmus világrendszerével. A két rendszer gazdasági versenye, a két rendszer értelmiségének verse­nyét is jelenti. A szocialista társadal­mi rendszer olyan feltételeket te­remt értelmisége számára, amelyek biztosítják azt, hogy a technikai, mű­szaki és kulturális versenyben túl­szárnyalják a ma még kapitalista rendszerben élő partnereik teljesít­ményét. A szovjet szputnyikok fel­lövése, az Interkontinentális rakéták megteremtése, a szovjet repülőgép- gyártásban elért nagyszerű eredmé­nyek, a szovjet atomerőművek létre­hozása azzal együtt, hogy a Szovjetunió a technika nagyon fontos ágaiban előbbre van az Amerikai Egyesült Államoknál^ ez azt Is bizonyítja, hogy a Szov­jetunió műszaki, technikai ér­telmisége előbb jár amerikai partnerénél. Ahhoz, hogy a magyar értelmiség eredményesen fel tudja használni a szocialista társadalmi rendszer elő­nyeit a magyar tudomány és techni­ka fejlesztésében és előnyre tegyen szert nyugati vetélytársaival szem­ben, elsősorban az kell, hogy maga is a szocializmus felépítéséért folytatott küzdelem aktív részese legyen. Értse meg és támogassa a szocializ­mus társadalmi rendszerét, sajátítsa el és munkájában alkalmazza a marxiz­mus—leninizmus világnézetét. A ma­gyar műszaki értelmiség tekintélye a világban ma is jelentős — erről meg­győződhettünk a különböző nemzet­közi kiállításokon és vásárokon — legutóbb a brüsszeli világkiállításon. További hazai és nemzetközi sikere­ket akkor érhet el, ha még szoro­sabbra fűzi kapcsolatait a szocializ­mussal, ha a magyar munkásosz­tállyal vállvetve, még nagyobb erő­feszítéssel vesz részt a szocialista Magyarország felépítésében. Érde­mes, szép és lélekemelő munka e tör­ténelmi feladat megoldásában részt venni, mert munkásságunk minden cseppje a béke érdekeit, a tömegek felemelkedését, az emberiség társa- ^Pk-vSzell.eini és anyagi előrehala­dását szolgálja. Kedves Elvtársakí Tisztelt Ünneplő Közönség! Valamennyi egyetem — s így a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem feladata is az, hogy olyan kom­munista szakembereket neveljen, akik lelkesen szolgálják a magyar nép ügyét, akik képesek arra, hogy eredményesen járuljanak hozzá a szocializmus nagy győzelmének ki­bontakoztatásához, a kapitalizmussal folyó versenyben, akik a népek kö­zötti béke és barátság élharcosai lesznek. Kívánom a miskolci egyetem min­den oktatójának, hallgatójának és dolgozójának, hogy a most kezdődő tanévben sikeres és eredményes mun­kát végezzenek. XXXVII. /önmagának, i8'be kell vallania, . V' hogy nem azokkal az eszközök- [kel, amiktől félt és amelyekről any- nyit hallott á külföldi rádiókban. Vi­szont ezek az udvarias módszerek sokkal veszedelmesebbek a számára, llléssy tudja, hogy elveszett: amit tett, nem titkolhatja tovább. Alul marad abban a párbajban, amit a vizsgálótisztjével vív. És rettegve gondol a másnapi kihallgatásra. Min­den bizonnyal tovább mennek majd a „történeten”, s neki újra vallania kell. i A fogoly agya lázasan dolgozik. Kibúvókat keres, megpróbál össze­függő „mesét” kanyarítani. Talán így szebb színben tüntetheti fel magát, s ha már nem menekülhet, legalább kisebbítheti szerepét. Másnap, amikor Gara főhadnagy leüMzti az íróasztal elé, ő szólal meg elsőnek: — Főhadnagy úr, teljes és őszinte beismerő vallomást akarok tenni... — No, ez gyorsan ment — mondja a főhadnagy. — Ilyen hamar jobb belátásra tért? Cseppnyi elismerés sincs a hang­ban, amely inkább gúnyos, llléssy már kétkedik abban, hogy félre tud­ja vezetni a rendőrtisztet, jobb sze­retné abbahagyni az egészet. De azért megpróbálja: — Gondolkoztam azon, amit ön az őszinteségről mondott. Látom, hogy a leghasznosabb valóban az lesz szá­momra, ha őszintén beszélek ... Gará nyugodt hangon adja át a szót: — Tessék! Hallgatom!... llléssy nekikezd átgondolt mon­danivalójának: — Nagyon rosszul álltam anyagi­lag... Okvetlenül pénzre volt szük­ségem ... Dallam ezredes azt mond­ta, hogy ad, s utána zsarolni kezdett. Mit tehettem mást, elmentem M.-be. De ez volt az egyetlen eset. Ezután megmondtam neki, hogy többet nem csinálom. Tessék elhinni, hogy ke­nyérre kellett a pénz... A kém hallgat. A főhadnagy vár egy ideig, s aztán megkérdezi: — Ennyi az egész? *— Igen. — Ennyi az egész őszinte, teljes beismerő vallomása? —• Igen... *— Hát ezért kár volt ilyen nagy feneket keríteni a dolognak. Dehát mindegy ... Tehát amit mondott, az őszinte volt? — A lehető legőszintébb... A leg­őszintébb vallomás, ami tőlem te­lik... *— No, ez nem valami egyenes jel­lemre vall. Dehát nem jellembeli dolgok, hanem nagyon is ténybeli dolgok miatt úan maga Itt. És mond­ja, ez a vallomás maga szerint teljes? — A lehető legteljesebb, ’ ‘ ! — Szóval, éppen olyan Őszinte, mint amilyen teljes. Rendben van. i Ha akar vall,, ha nein ákgr, nem vall. Csak azt ne higgye, hogy félrevezet­het ..., Először is jtt van a maga pénz­zavara... : — Tessék . elhinni, pénzzavarban voltam... — No jó, akkor miből vette a fény­képezőgépét? — Hát amit hazulról küldtek ... — Ezek szerint kapott hazulról pénzt? — Kaptam. — És az kenyérre nem volt elég? Csak fényképezőgépre? — A fényképezőgépet nem abból vettem... — Biztos? llléssy egy pillanatig gondolkodik: — Biztos. — Ezek szerint abból vette, amit Dallamtól kapott. Hiszen magának nem volt más pénzforrása, csak a ha­zai pénzek, meg Dallam zsebe ... — Dallamtól összesen nyolcszáz fo­rintot kaptam... — Akkor miből vette a kétezer fo­rintos fényképezőgépet? — összespóroltam rá a pénzt... —■ Jó, jó, de miből? llléssy nem válaszol, mit is vála­szolhatna? Gara főhadnagy más té­mára tér át: — Hagyjuk hát a maga fényképe­zőgépét. Térjünk vissza M.-be. Mond­ja, leszállt maga a vonatról? — Igen, leszálltam. — És? — Akkor készítettem azt a vázla­tot, amit a múltkor tetszett mutatni. ** Milyen messziről rajzolta le? .r* ötszáz méternyire lehettem tőle, egy magaslaton.... ~A főhadnagy figyelmesen szemléli a vázlatot. — . Éz egyszer alighanem igazat mondott. A vázlat arra vall, hogy körülbelül' olyan távolságról készít­hette. Csakhogy ezen más adatok is fel vannak tüntetve. Olyasmi, amiket nem lehetett ötszáz méterről meg­állapítani ... Azokat honnan szerez­te? Miután lerajzolta, közelebb ment, s úgy vizsgálódott? llléssy sietve tiltakozik: — Nem. Nagykinizsi felé utaztam- ban, a vonaton mesélték... — Az ilyesmit nem szokták csak úgy a vonaton mesélni... —• Becsületszavamra így volt! — bizonygatta a kém. A főhadnagy haragos: —- Maga ne hivatkozzék itt a be­csületszavára. Ezt a jogát már elját­szotta. Vagy úgy gondolja, hogy a kémeknek is van becsülete? llléssy nem szól egy szót sem, le­hajtja a fejét. Mit is válaszolhatna erre? A főhadnagy nem vár feleletet. Fölytatja a kihallgatást: — Mondja meg végre, honnan sze­rezte az adatokat? i— A vonaton hallottam őket... A vonaton? *— Igen. M.-iek utaztak velünk egy komiban, meg olyanok, akik ott dol­goztak az építkezésen... ■— Mondtam már, hogy az ilyesmit nem szokták a vonaton mesélni. Az ember utazás közben a gyermekéről beszél, vagy panaszkodik, mert a vo­nat késik, szóba hozza a disznótort, amire utazik, vagy mit tudom én mit. De repülőterek pontos műszaki ada­tait?..* ®~ Hát én hoztam szóba a repülő­teret ... IQV már más ...És mit mondott ? ■— Ügy kezdtem, hogy repülőmér­nök hallgató vagyok, s nagyon érde­kelnek a műszaki dolgok ... Akkor éppen a repülőtér mellett robogott el a vonat, s egy beszédes kedvű utas az ablakból magyarázta a dolgokat... Én kérdezgettem, mások beleszóltak, sok mindent megtudtam... — Elég felelőtlenek voltak az úti­társai. Maga persze, amikor leszállt, feljegyezte, amit hallott és azután el­juttatta az amerikai követségre ... — Nem juttattam el kérem, a kö­vetségre ... Az utcán találkoztam Dallammal... — Szóval, újabb találkozó követ­kezett ... *— Igen. *- És természetesen, akkor is ka­pott Dallamtól pénzt?... — Adott valamennyit... — Mennyit? — Négy- vagy ötszáz forintot... — Négyet vagy ötöt? — Nem emlékszem pontosan... — Nem emlékszik?! Pedig nem mindennapos eset, hogy valaki re­pülőtéri adatokért pénzt kapjon egy külföldi diplomatától. Mégiscsak em­lékeznie kell erre... — Nem emlékszem pontosan... — Ez viszont azt jelenti, hogy még többször is kapott pénzt. Ha nem így lenne, akkor emlékeznie kell... llléssy nem válaszol, vár. Latolgat­ja a lehetőségeket: tagadjon vagy ne tagadjon. Mindenesetre megpróbál­kozik a tagadással: — Nem kaptam ... — Tehát a többi térképvázlatot tel­jesen ingyen és bérmentve juttatta el Dallamnak? (FolytatjukJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom