Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-02 / 205. szám
riiág proletárjai, rgretikijrjlfk 1 SELEJTMENTESEN! aiitmrmtsits A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 205. Ara 50 fi liléig, . 1 959 szeptember 2, szerda A békés együttélés eszméi diadalmaskodnak — hangsúlyozta Hruscsov vesenszkajai beszédében Hruscsov beszéde elején rámutatott: Ma a szoros értelemben mindenkit érdekel és foglalkoztat a világbéke kérdése. Ezt a kérdést — joggal — a legfontosabb nemzetközi kérdésnek tekintik. A nemzetközi helyzet — ha a béke fenntartásának előjelei alapján ítéljük meg — már nem olyan rossz, sőt mondhatni jó. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy még mindig vannak katonai tömbök és még mindig vannak olyan emberek, akik erősíteni és szélesíteni igyekeznek a katonai tömböket A szovjet kormány nagy erőfeszítéseket tett a nemzetközi feszültség enyhítésére — mondotta Hruscsoví Az utóbbi években 2 140 000 fővel csökkentettük fegyveres erőinket, megszüntettük idegen országok területén katonai támaszpontjainkat Reméltük, hogy más országok is követik példánkat Sajnos, reményeink nem váltak valóra. Éppen ellenkezőleg, egész sor nyugati ország kormánya kijelentette, hogy továbbra is folytatja a fegyverkezési verseny politikáját, a katonai támaszpontok kibővítését és katonai tömbjeik erősítését E negatív mozzanatok ellenére mi egyáltalán nem tartjuk rossznak a nemzetközi helyzetet. Miért? Nincs ebben ellentmondás? Nincs. Bár a megrögzött militaristák a jelek szerint még nem mondtak le véglegesen arról, hogy háborús kalandba bocsátkozzanak a szocialista országok ellen, tény az, hogy az ilyen kalandok híveinek száma év- ről-évre kevesebb lesz. Sőt sok nyakas imperialista kezd meggyőződni arról, hogy ma már igén kockázatos és veszélyes katonai eszközökkel fellépni a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Ez kétélű fegyver. A megrögzött militaristák közül egyesek elismerik, hogy ha háborút idéznek fel, ez saját pusztulásukhoz vezethet. Milyen alapon jutnak erre a következtetésre? A szocialista tábor erejének növekedése alapján. A szocialista országok gyors ütemben fejlesztik gazdaságukat, kultúrájukat emelik népük életszínvonalát. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének gondolata egyre több hívet szerez a világ minden országában. A világ közvéleményének figyelme most elsősorban a nemzetközi feszültség enyhítésének és a hidegháború megszüntetésének kérdésére irányul. Ezért talált olyan széleskörű és élénk visszhangra a szovjet és az amerikai kormányfő kölcsönös látogatásának bejelentése. Megegyeztünk D. Eisenhowerrel, az Amerikai Egyesült Államok elnökével, hogy kölcsönösen ellátogatunk egymás országába. Már nincs sok idő hátra, amikor elutazom az Egyesült Államokba. Szeptember 15- én érkezem oda. Később az amerikai elnök látogat hozzánk. A Szovjetunió kapcsolatai az Egyesült Államokkal és más kapitalista országokkal ma valamivel jobbak, mint azelőtt. A továbbiakban Hruscsov, MacMillan és Nixon szovjetunióbeli, Mi- kojan és Kozlov amerikai útjával foglalkozott. Mi teljes lehetőséget adtunk Nixonnak — mondotta többek között —, hogy megismerkedjék országunkkal, lakosaival. Sajnos, kevés volt az ideje, a mi országunk pedig igen nagy ahhoz, hogy néhány nap alatt meg lehessen vele ismerkedni. Nixonnal beható beszélgetéseket . folytattunk. Sok szovjet emberrel találkozott. Ez jogossá tette a reményt, hogy Nixon ma már jobban megért bennünket, népünket Sajnos, Nixon a Szovjetunióról szóló beszédeiben továbbra is hamis álláspontot foglal el. Az Egyesült Államokba visszatérve kijelentette péAdául* hogy bár a Szovjetunióban propaganda folyt az Egyesült Államok ellen, a szovjet nép mégis barátsággal viseltetik Amerika iránt. Nixon állítása szerint a Szovjetunióban tett látogatása alapján jutott erre a következtetésre. Az ilyen állításokkal úgy látszik azt akarja bebeszélni az amerikaiaknak, hogy a Szovjetunió kormányának az Egyesült Államokkal kapcsolatos politikai irányvonala nem egyezik a szovjet emberek véleményével. Teljesen helytelen azt mondani, hogy a Szovjetunióban propaganda folyt az Amerikai Egye-' sült Államok ellen. Ezt most kijelentem és elmondom majd amerikai tartózkodásom idején is. A Szovjetunióban sohasem folyt propaganda az Egyesült Államok ellen. Volt és lesz is a militaristák, a kardcsörtető tábornokok ellen, a hidegháború folytatását • szorgalmazó monopolisták ellen. Ezek ellen felléptek nálunk a lapok is, az államférfiak is. minden szovjet dolgozó. Ámde soha senki nem lépett fel ^ Szovjetunióban az Egyesült Államok, mint állam ellen, az amerikai nép ellen. Ilyen propaganda nálunk nem volt és nem is lesz. (Taps.) Ellenkezőleg/ mi mindig azt mondtuk és ma is azt mondjuk, hogy az amerikai nép ugyanúgy, mint a szovjet nép és minden más nép, békét akar. Nemcsak az amerikai munkásosztály és a farmerek, hanem az amerikai üzletemberek és értelmiségiek széles rétegei sem osztják a militaristáknak, a hidegháború és az erőpolitika szószólóinak nézeteit. Csak ez utóbbiak félnek, ha friss szelek kezdenek fújdogálni és e szelek eloszlathatják a nemzetközi feszültség felhőit, félnek, hogy csökken a fegyverkezés és így kevesebb előnyös fegyvergyártási megrendeléshez jutnak. Nem mutatkozott-e meg ez a félelem a tőzsdei részvények árfolyamán, amikor napvilágot látott a hír, hogy a szovjet kormányfő és Eisenhower amerikai elnök látogatást tesz egymás országában? Nixon mélységesen téved a szovjet kormányról és a szovjet népről alko-j tott nézeteiben. Nem ismeri népünket. A Szovjetunióban tett látogatása idején barátságosan, tisztelettel fo-, gadták, mint olyan ország képviselőjét, amellyel a Szovjetunió jó kapcsolatokat kíván. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy országunkban bárki is osztja Nixon politikai nézeteit. A szovjet emberek megszokták, hogy tisztelettel fogadják kormányuk vendégeit. így is jártak mindenütt, abban a reményben, hogy az ilyen látogatások növelik a lehetőségeit a jobb kölcsönös megértésre, a feszültség enyhülésére, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti béke biztosítására. Nálunk a nép és a kormány között nincs és nem is lehet eltérés sem ebben, sem más kérdésben. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy nálunk a nép, a kormány és a kommunista párt a legtökéletesebben egyetért. Ne is keressen senki szakadékot a nép és a szovjet kormány között, mert ez hiábavaló fáradtság lenne. (Viharos taps.) A napokban olvastam azt a beszédet, amelyet Nixon amerikai alelnök az amerikai légió kongresszusán mondott. Olyan kijelentések hangzottak el a felszólalásában a Szov-» jetunióról, amelyeket nem lehet vá-l lasz nélkül hagyni. Amikor Nixon! itt volt a Szovjetunióban, én nyíltan! megmondottam neki, hogy a szovjet! emberek nem ismernek rá a régi! Nixonrá. Mi McCarthy követőjeként ismertük őt. Beszédeiben viszont je-! lek mutatkoztak arra, hogy helyesen látja a mai helyzetet és a kialakult helyzetből kivezető út lehetőségeit. Moszkvai beszélgetéseink során szintén ilyen józan nézetekről tett tanúságot Nixon. Meg is mondtam neki, hogy jelenlegi álláspontja sokban egyezik azzal, amit mi magunk mondottunk a nemzetközi feszültség enyhítésének szükségességéről. Ilyennek ismertük Nixont Moszkvában. Ámde mi törtépt elutazása után? Most Nixon úr szinte mentegetőzik a Szovjetunióban tett kijelentéseiért, a reakciós maccarthys- ták szabványos nyelvén szól, azokat az elcsépelt frázisokat ismételgeti, hogy „kommunista uralom” veszélye lebeg a világ minden népe felett. Azt hisszük, nem lehet feltámasztani á*maccarthyzmus szellemét, ha őszintén törekszünk a feszültség enyhítésére, a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására. Nixon azonban — a jelek szerint — másképpen gondolkodik. Szóbanforgó beszédében azt hiondta, hogy „a .kommunista párt az Egyesült Államokban a világ összes kommunista pártjaihoz hasonlóan, Moszkvából kapja az irányítást és Moszkva ellenőrzése alatt áll, mint a múltban, úgy a jövőben is kémkedéssel és felforgató tevékenységgel fog foglalkozni, hogy a kommunista kormányok érdekeit szolgálja mindenütt, ahol ezek összeütköznek az Egyesült Államok, vagy más szabad országok érdekeivel”. Ezek régi, elcsépelt koholmányok, amelyeknek célja a tapasztalatlan emberek megfélemlítése, a Szovjetunió elleni uszítás^. .Milyen adatai vannak Nixon úrnak erre vonatkozólag? Sempapyenek, mert ilyen adatok nincsehék és nem is lehetnek. Jobb lenné, ha többé nem kerülné sor ilyen kijelentésekre. Ezek csak a hidegháború, a nemzetközi feszültség fenntartására valók. Foglalkoznunk kell még egy állítással*. amelyet sok nyugati politikus szintén gyakran ismételget. A kapitalista államokról szólva e politikusok „szabad világnak”, „szabad társadalomnak” nevezik ezeket az országokat, a többi országot pedig, ahol más az életforma, a jelek szerint a „nem szabad világhoz” sorolják. Az ilyen állításoknak az a céljuk, hogy félrevezessék a tömege két. Az élet azonban leleplezi e kijelentések hamis voltát és teljes tarthatatlanságát. Emberek százmillió vannak azon a véleményen, hogy a szocialista életforma felel meg leg(Folytatás a 2. oldalon.) Beszkidjór László farkaslyuki dolgozó minden idegszálával gépével, hogy selejtmentes munkát végezzen. együttműködik A pártvezetőségválasztás tiszteletére minőségi hónap indult a Borsodnádasdi lemezgyárban A Borsodnádasdi Lemezgyár kommunistái az üzemi pártalap- szervezetek vezetőségének újjává- lasztása tiszteletére kedd reggeltől minőségi hónapot tartanak. A kezdeményezőkhöz a délelőtti órákban megtartott röpgyűléseken csatlakoztak a gyár pártonkívüli dolgozói is. A minőségi hónapban a hengerész brigádok vállalták, hogy megtakarított anyagból 74 tonna finomlemezt gyártanak, csökkentik’' a hibás méretű anyagok arányát, a hengertöréseket és a selej- tet. Havi tervüket pedig egy nappal a határidő előtt befejezik. A kikészítőben új technológiai eljárásokkal növelik a horganyzott lemezek minőségét, s csökkentik a selejtet. A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozóinak a párt alapszervi vezetőség újjáválasztása tiszteletre tett felajánlása meghaladja a másfélmillió forintot. C* •• I "1 • __ r _ I, V Egy hat éves fiúcska okozta S zülök, vigyázzátok! a hejöcsabai tüzet Megint tűz pusztított! A hejőcsa- bai Március 15 Termelőszövetkezet szérűjére repült hétfőn délben a „tüzes kakas” és perceken belül lángokban állt több mint 900 kereszt terménynek a szalmája, mintegy 130 mázsa értékes lóhere és több mint 20 kocsi széna. S megint játszadozó gyermek okozta a tüzet! Pedig oly sokszor olvashatjuk az újságok híradásaiban: itt is, felgyújtották X-nek a házát, Y-nak a szalmáját, értékes takarmányát: a tűz martalékává lettek kedves jószágai; a tüzet okozó naiv gyermek családok vagyonát, egész évi kemény munkájának eredményét pusztította el egy játékos pillanatért. A tűzoltóság, a rendőrség, az Állami Biztosító; a tanácsok és mindén szervünk naponta inti felhívásaiban a szülőket: óvakodjanak gyermekük kezébe tűzvészt okozó játékszert adni; tartsák jól zárható helyen a gyufát, öngyújtót, magyarázzák meg nagyobb gyermekeiknek, milyen hallatlanul nagy kárt okozhatnak másoknak és szüleiknek, ha tiltott helyen gyújtanak gyufát — s ime, mégis: ■úgy látszik, sok szülő nem fogadja meg ezt* a tanácsot! A hejöcsabai tüzet okozó hat éves fiúcska, a kis Tóth Imre és testvére, a két és féléves Pisti nem tudják, mit tettek. A hatalmas tűzvészből csak az égig futó lángok, a füsttenger, sikoltozó asszonyok, rohanó férfiak, a szirénázó tűzoltókocsik maradtak meg emlékezetünkben; tőlük a tűz keletkezését illetően nehéz választ kapni, ám a tűzoltósági jegyzőkönyv hitelesen rekonstruálja az eseményt. Tizenkettő után pár perccel gyújthattak gyufát. A száraz, szeles időben gyorsan futott a tűz, s fél egykor, mikor a tűzoltóságot riasztották, már a sorban a harmadik kazlat is körülnyalta a láng. A helybeli és miskolci tűzoltóknak kemény és hősies munkával sikerült a tűz továbbterjedését megakadályozni. Derekasan segítettek ebben odasiető rendőrjárőreink is —, ám a megégett, vagy megmentett, de füstátjárta takarmány már semmire sem használható. Közel százezer forint a kár! Szerencsére a termelőszövetkezet már korábban biztosította vagyonát, így a veszteség egy része megtérül, de még ezek után is igen megérzik a tűzvészt. S mindezt egy hatéves fiúcska okozta, akit — valljuk be őszintén — nem is tudunk hibáztatni. De okoljuk a gondatlanságért a szülőket, akik talán nem oktatták ki gyermeküket, hogy mit szabad és mit nem szabad. A hejöcsabai eset figyelmeztet. Minden szülőt, minden embert int: vigyázzunk, nagyon vigyázzunk gyermekeinkre, hogy elkerüljük a hasonló szerencsétlenségeket! Kékfrakkos fecskék a Zrínyiben — Mozaikok — Hol voltak eddig, honnan jöttek? Ki tudja! De egyszerre tele van velük a város. Az utca, a kereskedés, az éjszakai álmából sebtében ki- mosdcit pályaudvar, a lej- és fcfliszagú regg?- tiző... Mint kékfrakkos fecskék, úgy ülik meg a lépcsőházi korlátokat. Mint pihés csibék, akként fürgélkednek akir sebbek gondos szüleik nyomában. Nevetésük, izgalmuk együtt rugaszkodik magasba ezen a borús délelőttön villamosok csengőszavával, átcsap minden házon, elömlik az Avas lábánál, mint valami vígkedvű, szagos folyó. Jó benne úszni, szinte fütv- työs szájú kisdiákká lesz ismét az ember. * Pirostéglás, emelt homlokú épület a Szin- va partján. Itt, az öreg iskola udvarán, Sárközi Andor igazgató szavait fülelve, már komolyabbak három lépéssel a kékfrakkos fecskék. A fák lombja, a falak terpeszkedő magassága kicsi árnyékot von az iménti kedvre. A munka, a felelősség, a súlyosabb tettek honába léptek. Mind a glédába állított osztályok seregei. Mind a nyolcszázötvenen. Mind, akik csak Hegyalja lankáiról, a Bükk falvai- ból, az ország távol szegletéből eljöttek hozzánk, Miskolc legnagyobb leányiskolájába, a Zrínyibe. Kiskinizs, Szirma, Barcika, Hejőpapi, Sopron röpítette fel kecses madarait, éppen csak tollas szárnyakkal, hogy izmosodjanak, szállni tanuljanak, versenyezni az idővel és az élettel, s tudják legyőzni á magasságokat. De csak, hogy innen tovább lépjenek ismét... Most még vizsgálják, méricskélik egymást, összehúzott szemmel, ráncos homlokkal. Kutatva, milyen értelem rejlik a játékos barna, szőke hájfürtök alatt. Keresve, milyen indulat lakozik az okos tanári szemüvegek mögött, az idősebb szívekben? Pár nap, vagy pár hét eldönti. Akkorra egymásra találnak; nevelök, diákok; s tudjuk: termékeny, . gazdag barátságban. * A Zrínyi gimnáziumra e.zidén különösen figyelő szemmel tekintünk. Az ország 161 kísér1 éti gimnáziuma közé sorolták. Egy első és egy második osztály növendékei minden héten a miskolci és az ongai állami gazdaságban töltenek ' egy-egy napot. Csak . hasznukra válhat a gyakorlati élettel, a mezőgazdasággal teremtett szorosabb kapcsolat. Bízunk benne, jövőre újabb üzemekkel köt szerződést az iskola igazgatósága. • Az ünnepség nem hosszú. Kigyóssy Éva KISZ-titkár köszönti a 250 új elsőst, Halász Katalin, Ablonczy Dal- ma versel, a nőtanács küldötte beszél, az igazgató emlékezik nyári volgai hajóútjára, ahonnan a szovjet emberek békébe vetett nagy hitével, bizodalmával megerősödve tért haza. S már vonulnak is a zsi- natos csapatok a virággal színes osztálytermek felé, ahol folyik a helyezkedés. Ki-ki tavalyi kedves ismerőseit, volt padtársát keresi. Csak az újoncok bizonytalankodnak egy kicsit. De néhány perc az egész, a nevelői szó nyugalmat hint a megrebbent szívekbe, s máris fut a toll az osztálykönyv szálkás papírján. Alakul a várakozásteli első napok órarendje, soh’se hallott nevek, könyvcímek röpködnek. És egyszerre vége az első napnak. A folyosón elkésett vidékiek ölelgetik egymást a viszojitlátás boldogságában és Szitás Anikó az egyik ablak- métyedésben arról beszél az újságírónak, hogy ő a négy esztendő után vegyészmérnök szeretne lenni. Ám addig még sok vasárnapon felfedező útra indul a Bükkbe, hiszen új neki ezen a tájon miriden, s ő nagyon szereti a turis- táskojlást. Mily jó is terme velük zsinatolm! m. tv* Moszkva (TASZSZ) A TASZSZ közölte Hruscsov vesenszkajai beszédének teljes szövegét. Ennek alapján az alábbiakban ismertetjük a beszéd külpolitikai részét, amelyek a TASZSZ „A békés együttélés eszméi diadalniaskodnak1” címmel közölt.
