Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
1 fiSZAKMAGTAItORSZAG Vasárnap, 1959. szeptember ff. Az Egyesült Államok késiül a szovjet miniszterelnök fogadására Washington (Reuter) A Reuter értesülése szerint Hrus-> csov szovjet miniszterelnök szeptember 15-én, magyar idő szerint 14 órakor érkezik meg az Egyesült Államokba. A Washingtontól 20 mérföldre fekvő Andrews-i repülőtérre érkező Hruscsovot teljes katonai díszpompával fogadják, megjelenik üdvözlésére Eisenhower elnök, Her- ter külügyminiszter és Cabot Lodge, az Egyesült Államok ENSZ-küldött- ségének vezetője, aki amerikai útja során a szovjet miniszterelnök kísérője lesz. Hruscsov kétnapos washingtoni tartózkodása alatt a Fehér Házhoz közeli Blair House-ban száll meg. amely az elnök vendégei számára van fenntartva. Még aznap délután tárgyal Eisenhower elnökkel, aki este díszvacsorát ad tiszteletére a Fehér Házban. Szeptember 16-án Hruscsov látogatást tesz a kormány Beltsville-i kísérleti farmján, majd a nemzetközi újságíró klubban ebédel. Ebéd után ,válaszol az újságírók kérdéseire, $ 'ezt a televízió közvetíti. Este a szovjet nagykövetségen vacsorán látja vendégül Eisenhower elnököt és feleségét. Hruscsov szeptember 17-én vonaton New Yorkba utazik. Az amerikai képviselőház elfogadta az új szakszervezet-ellenes törvényt Washington (AP) Az amerikai képviselőház pénteken 352 szavazattal 52 ellenében elfogadta az új szakszervezetellenes törvényt — jelenti az AP. Az új törvény az első nagyobb módosítás az Hartmncpv börtönre akarták ítélni Simon Sanchez Móniéról Párizs (MTI) Az Humanité közli, hogy Simon Sanchez Monterot, a Spanyol Kommunista Párt politikai bizottságának tagját, néhány napja Carabanchcl börtönében, sötctzárkában tartják. Simon Sanchez Monterot — mint emlékezetes — június 17-én fogták el, a Franco-diktatúra elleni országos sztrájk napján.Az Humanité értesülése szerint Simon Sanchez Monterot két. közönséges gyilkossal zárták össze. Francoék azt remélik, hogy köny- nyebben kimondathatják a 30 évi börtönre szóló ítéletet, ha a közönséges bűnözőkkel egy kalap alá veszik a Franco-ellenes mozgalom kiemelkedő . harcosát -rr írja a Francia Kommunista Párt lapja. amerikai munkástört; ényhozáson a 12 évvel ezelőtt elfogadott Taft—Harley '.örvény óta. James R. Hoff.a. az amerikai szállítómunkások szakszervezetének elnöke az elfogadott törvényről kijelentette. hogy az a munkás becsapása. Azt állították. hogy a korrupció ellen folytatott• küzdelem eszköze, de a valóságban a célja az. hogy megszüntesse az amerikai munkások kemény harcban kivívott jogait a tisztességes . életszínvonal elérésére — mondotta. (MTI) A francia nép ünnepli az Humanitét Párizs (MTI) A Párizs melletti Meudonban szombaton és vasárnap százezrek gyűlnek egybe, hogy megünnepeljék a francia munkásosztály, a Francia Kommunista Párt nagy lapját, az Humanitét- Régi hagyomány, hogy Koszorúzási ünnepség a szabadságién szovjet emlékműnél a bányásznap alkalmából Szombaton délelőtt a szabadságtéri szovjet hősi emlékmű piegkoszorú- zásával elkezdődtek a IX. magyar bányásznap ünnepségei. A Nehézipari Minisztérium dolgozói és a fővárosban székelő bányaipari trösztök, vállalatok képviselői Hivatalos rtyereményjegyzék a lottó 36. játékhetéről A lottó 36. játékhetére 3 513 353 szelvény érkezett, öt találatos szelvény nem volt. Négy találatot 20 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 131751 forint 25 fillér. A háromtalálátos szelvények száma 2736, ezekre egyenként 481 forint 25 fillért fizetnek ki. Két találatot 93 448 fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 14 forint 10 fillér. (MTI) a Petőfi bányai fúvószenekar indulóinak hangjaira vonultak fel az emlékműhöz, amelynél egyenruhás bányászok és bányász-munkásőrök álltak díszőrséget. A magyar, a szovjet és a bányász-himnusz elhangzása után. Czottner Sándor nehézipari miniszter, Lévárdi Ferenc, a miniszter első helyettese és Ha- racska Imre miniszterhelyettes helyezték el a kegyelet koszorúját az emlékmű talapzatán. Az ünnepség az Internaciohálé hangjaival ért véget. (MTI) szeptember első szombatján és vasár napján rendezik meg az Humanité ünnepét. Az Humanité-ünnep egyik nagy eseménye Paul Robesonnak, a világhírű énekesnek fellépése. Az Humanité ünnepén a proletár nemzetköziség jegyében 14 ország kommunista sajtója is képviselteti magát. A Népszabadság pavilonja is ott áll az Humanité-ünnep sátor városának Manóiisz Glezoszról el nevezett terén. Kubában öttHzee&kuvobeí lepleitek le Havana (Uj-Kiria) Á kubai fencLprseg bátisiápárti ügynökökéit átló, gyilkosságokat és szabót ázscsélekmény éket elkövető öszeesküvőket leplezett le. A szer vezkedők a ..Fehér rózsa” elnevezésű ellenforadalmi csoport irányítása alatt álltak. A letartóztatottak közölt van Batiétá egyik volt magas rangú rendőrtisztje is. (MTI) Sxaud király ax atomkísérletek ellen Kairó (AFP) Szaud-Arábia királya pénteken Nasszer elnökkel folytatott többnapos megbeszélése után elutazott Kairóból. Elindulása előtt nyilatkozott az A1 Ah bar című lap munkatársának. Az uralkodó elítélte az atomfegyver-kísérleteket és az em beriség ellen elkövetett bűntetteknek nevezte. Ezeket a kísérleteket még jobban elítéljük, mivel a franciáknak az a szándékuk, hogy ezt a bűnt arab földön kövessék el” — mondotta. Rodriquez álmodik Együtt a további barcban Vezetőségválasztó taggyűlés a Nehézszerszámgépgyár szereldéjében A nemzetközi diáktanácskozások ** részvevőinek búcsúestjén találkoztam vele. Ott ült a Széchenyi- hegyi Vörös Csillag Szálló teraszán. Keresztbefont karral, hátradőlve ült a székén, új barátait figyelte, amint táncolnak. Aztán az elcsendesülő nagy város viliódzó fényeit nézte, gondolatban mégegyszer végigjárta a nemrég megismert kedves tájakat. Sokáig ült így egyedül. Amikor megszólítottuk, összerezzent, mint az ébredő. Kezgt nyújtott, majd a nevét mondta:-7- Jósé Ignácio Rodriquez, a Kubai Forradalmi Diákbizottság küldötte. Nevetve nézett a fényképezőgép lencséjébe, aztán jó házigazdáik is beillő mozdulatokkal kínált helyet, s mintha régi barátok lennénk, kérdezés nélkül beszélni kezdett. — Az előbb épp álmodoztam. Az önök hazájában — Kubáról. Én ott élek — mondta egy kis büszkeséggel. — Nemrég jöttem el arról a csodálatos kis szigetről. Ne haragudjanak, nem hivalkodásból dicsérem, de rajongok Kubáért. Szeretnék már otthon lenni. Sokfelé jártam, itt is nagyon jó, Magyarországon —, de nekünk most rengeteg a dolgunk. Utazgatásra nem nagyon jut időnk. Felőle érdeklődünk. — Orvostanhallaató vagyok, szüleim munkások. Érthető, hogy akarom az újat. a szebbet. Saját bőrömön tapasztaltam a batistai élet minden nyomorúságát. Batista. uralma: Amerika uralma — gyarmati sors és rabszolgaság. Ebből a pokolból szabadult fel most Kuba. Mint egy szónok, úgy beszél. Erő', lendület, szenvedély buggyan a szavaiból. — Nézzék meg most Kubát. Az épületek régiek, az ég kékje is változatlan, a tenger is úgy zúg, mint gyermekkoromban. De az emberek...! Szörnyű álomból ébredtünk, arcunk még viseli a látomás kínos nyomait, de a kubaiak szemében már ott izzik a jövő, a holnap igenlésének olt- hatatlan lángja. Sokat, szinte megállás .nélkül beszél. Úgy érzi, nem ketten ülünk az asztalnál — egy világnak mondja el szavait .— Kuba históriáját. Aztán halkabbra fogja hangját, kicsit kesernyésen, a volt szomorúság emlékével csendül hangja a homályos teraszon. — Most, hogy végre lábra álltunk, hát örülünk. És vigyázunk, mert jól tudjuk, még csak a kezdetnél tartunk. Batista nem volt egyedül. Cinkosainak tábora tovább küzd, meg akarja fojtani Kuba függetlenségét. Az életűnket fojtaná meg. Másrészt, ha egy kocsmát tejbolttá alakítunk, még sokáig érezni a helyiségben az ital undorító szagát. Idő kell a szellőztetéshez T) eszéljen arról, .mint kapnak a munkások és parasztok az új rendszertől? — A munkások fizetését felemeltük. Sokkal jobb életfeltételek között élnek ma. A parasztok helyzete is nagyon megváltozott. A nagybirtokokat államosítottuk és most szövetkezetfélékké alakítjuk át. Ezentúl itt fognak dolgozni gyarmati urak és hajcsárok nélkül. Ezt még azzal egészíteném ki, hogy az egészségvédelmet is megreformáltuk. Nálunk Batista bukásáig volt ugyan több nagy klinika, de itt se munkás, se paraszt, se vékonyabb pénzű tisztviselő nem tudta gyógyittatni magát. Mi másképp gondolkodunk. Én is orvosnak készülök, de úgy érzem' és tudom, hogy a betegápolás, a beteggyógyítás — társadalmi hivatás, és nem szabad eltűrni, hogy lélektelen pénzvadászok embereket kergessejiek halálba. — Egyelőre ennyit teszünk. U Ha csak egy patak átúszásához van erőm, nem vágok neki a ■ folyónak. De egyszer majd. arra is sor kerül... ti a a térképre néznek, azt hiszem, tökéletesen megértenek bennünket. Körülöttünk sok az ellenség, s barátaink nagyon messze vannak. Több mindenről beszélt még Rodriquez ezen az estén. Körülöttünk algériaiak, brazilok, szovjetek, csehek, japánok, madagászkáriak, kínaiak táncoltak és szórakoztak vidáman. Kacagásukat messze hordta a hűvös nyári szél. Rodriquez is szeret táncolni, s most mégsem lépett a tánc- varkettre. Egy hatalmasabb szenvedély szavának hódolt: mesélt. Az álmait mesélte 'el Rodriquez álmait, melyek Kubában Már közelednek a megvalósuláshoz. Amikor felkeltünk az asztaltól, már csend volt a teraszon a tanácskozás .részvevői az autóbuszok .felé igyekeztek.. Hajnalodon... Hankóczi Sándor Harcos, forradalmi hangulatú taggyűlésen v vettem részt csütörtökön délután a Nehézszerszámgépgyár szereldéjében. Műszak végén ötvenhat kommunista gyűlt össze, hogy szá- rtíöt adjon két és fél esztendő munkájáról, az eltelt időszak alatt végbement fejlődésről életük minden számottevő területén. A szerelde párttagjai figyelmesen hallgatták végig Kiss Ernő elvtárs. alapszervi titkár beszámolóját, amely felölelte az ellenforradalom óta megtett útszakasz főbb eseményeit, a világpolitikában és belpolitikai viszonylatban egyaránt. Szólt arról, milyén nagyjelentőségű pártunk történelmében a VII. kongresszus., amely minden eddigit felül fog múlni'. Majd három évvel az ellenforradalom után egyöntetűen meg. lehet állapítani, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az élet minden területén megállta a helyét, őszinte volt a szocializmus építésének mindén megnyilvánulásában, nem ígért lehetetlen, elérhetetlen dolgokat s amit ígért, amiről beszélt, azt teljesítette az egész dolgozó nép életének iobbulására. A gondosan összeállított beszámoló, amelynek elkészítésében szinte az egész kollektíva kivette a részét — mindenkinek lekötötte a figyelmét. Néhányan mégis voltak, akik helyenként hiányosnak érezték és ezt felszólalásaikban ki is fejezték. Hiányolták az elvtársak, hogy a beszámoló nem mélyült el a sikerek, az eddig elért eredmények ismertetése mellett a meglevő hibák feltárásában és azoknak kijavítása érdekében történő javasatok megmutatásában. Szóltak többen az oktatás terén véffzétt munkáról, amely nem kancsolódott kell overmen az emberek szocialista szellemben való nevelésével. a mélyebb értelemben vett szocialista embertípus kialakításával. A beszámoló megemlítette, hogv az alapszerv kommunistái kivétol nélkül résztvettek politikai oktatásban. Ez dicsérendő, helyes dolog, hiszen mindannyian tudjuk, hogy napról napra fel kell vennünk a harcot az ellenséges nézetekkel szemben és az a párttag, aki az esetleges kiprovokált vitában alacsonyabb fokon áll, mint vitapartnere — lemarad, lejáratja kommunista mivoltát és sebezhető pontját szinte odakínálja az ellenségnek támadási alapul. Előfordul-e ilyen ma még a szereidében? Ha őszinték akarunk lenni, be keli vallanunk: igen; bár nem olyan nagy mértékben, ahogyan ez megtörtént évekkel ezelőtt. A két- frontos harc egyes szakaszai itt is hatalmas vitákkal, véleménytfor- máló állásfoglalással zárultak. Az alapszerven belül egyre többször fordul elő, hogy a taggyűlések nem főleg termelési tanácskozások, hanem a kommunista emberré-formá- lódásnak komoly fórumai, ahol a párttagok nyíltan kitárják a maguk gyengéjét, segítséget kérve azok leküzdésére, ugyanakkor bírálják társaik hibáit. Hosszú utat tettek meg a szerelde kommunistái, amíg eljutottak a sokszor hangoztatott elmélet gyakorlati kiviteléhez: foglalkozzanak a taggyűlések a párt belső életével, az emberek öntudatának nevelésével, a dolgozók életének formálásával. A csütörtöki vezetőségválasztó taggyűlés egyik legfőbb értéke is éppen ez. volt- A felszólalásokból felszínre kerültek az embereket leginkább érdeklő problémák, amelyek egyaránt képviselik a vállalat, a népgazdaság és egyes dolgozók egyéni érdekét. Szinte mindannyian szóltak az elsőnek Barócsi Béla elv társ által felvetett problémához, amely az egész taggyűlés egyik legvitatottabb kérdése maradt: milyen mértékben tapasztalható a szereidén belül még ma is a múlthoz való ragaszkodás, miben mutatkozik még meg az elmaradott gondolkodásmód és mit kell tenniük, hogyan kell szembeszállni ok a téves nézetekkel? Mindnyájan megegyeztek abban: ha eredményeket akarnak elérni saját maguk szocialista emberré való nevelésében és mások segítésében az új, kommunista gondolkodás- mód bevezetésével — elsősorban tanulni kell. Tanulni kell a marxizmus—leninizmus klasszikusaitól, elsősorban, de társaiktól is, a mindennapi élet harcosaitól és azoktól az elvtársaktól, akik 40 évvel ezelőtt léptek az akkor oly sok veszélyt tartalmazó forradalmi útra. A régi harcosok elméleti tudása párosul a forradalmi gyakorlattal, tanácsot tudnak adni napjaink központi politikai, gazdasági kérdéseiben, segíteni tudnak a további harcban. A taggyűlés résztvevői sok időt szenteltek a pártegység kialakítására, az ezzel kapcsolatban elért eredmények és a most felmerülő feladatok kérdésének megvitatására. A felszólalások kifejezték, hogy beszélni és cselekedni egyformán kell, úgy ahogyan ezt az MSZMP Központi Bizottsága teszi. És az egységes vélemény kialakítása érdekében meg kell hallgatni minden egyes dolgozót, párttagot és pártonkivülit egyaránt. Ezt az egységet bontja az az elvtárs, aki akarya-akaratlanul utasítgat, parancsolgat. A taggyűlés résztvevői megállapították, hogy adminisztratív eszközökhöz csak akkor szabad folyamodni, ha a meggyőző szó nem elégséges. Kellett, hogy konkrétan beszéljenek erről a szerelde kommunistái, kellett, hogy rámutassanak név szerint is a dolgozók hibáira és egyúttal saját maguk hiányosságait, esetleges rossz szokásait, megrögzött helytelen nézeteit napvilágra hozzák. így derült arra is fény, hogy a szerelde párttagjai között is vannak szektás, egyes kérdéseket rossz szemszögből néző elvtársak. Nem egyedül álló nézetet vallanak — érdemes megemlékezni róluk. A szektásság alatt nem az elferdült értelemben alkalmazott, régi rendszerhez húzódókat kell érteni. Szektásak ők, — az itt felszólalók közül többen — abban az értelemben, amikor az előttünk álló VII. pártkongresszusról így nyilatkoznak: — „A mi kongresszusunk.” Miért hiba, ha a kommunisták így beszélnek a VII. kongresszusról? Igaz, hogy a kongresszus a párt kongresszusa, mert a novemberben sorrakerülő VII. kongresszus számot ad három év eseményeiről, eredményeiről és hibáiról. Azonban ez a kongresszus az egész nép, az egész magyar dolgozó nép kongresszusa lesz, hiszen a mi egypárt-rendsze- rünk, amely a proletárdiktatúra alapja, felelős az egész nép, a munkásság, parasztság, a becsületesen dolgozó értelmiségiek jövendőjéért. Hogyan lehet akkor csak a „mi”, tehát csak a kommunisták kongresz- szusának nevezni? Nem beszélve arról, hogy ez az alapjában véve jóindulatú hiba végzetes hibához is vezethet. A pártonkívüli dolgozók joggal szólnak: „Úgy, a ti kongresszusotok!? Akkor készüljetek csak ti rá munkafegyelem-megszilárdítással, kongresszusi verseny vállalásokkal, brigádalakításokkal, társadalmi munkával •. ” A csütörtöki taggyűlés érdeme, hogy az emberek felszólalásaikban kommunista módon tárták fel egymás hibáit, egyenesen, szembenézve és névre címezve. Az így kialakult vitában, amelynek elsődleges és egyedüli célja az emberek tudatának a fejlesztése, a pártélet javítása volt, került napirendre a pártmegbízatások vállalása, azoknak végrehajtási módja az üzem kommunistái között. Nem elég az, ha felírják a falra — vallották mindannyian — hogy „Az emberekre bízott pártmunka maradéktalan elvégzésével biztosítjuk a pártszervek választásának sikerét”. És nemcsak nem elég, vagy kevés, hanem egyszerűen — önmagában — semmit nem jelent. Mindazok, akik csütörtökön körülülték az asztalokat, akik hallgatták a beszámolót, akik hozzászóltak, kifogásolták a hiányosságait, avagy dicsérték a helyes meglátásokat — kötelesek arra, hogy meg is értsék ennek a mondásnak a lényegét és minden rájuk bízott, vagy önként vállalt fe1 adatot úgy végezzenek el, hogy az mindannyiuk hasznára váljon. A kommunisták legyenek a helyes, az egyedüli igaz élet agitátorai, nem csupán szavakban, hanem cselekedeteikkel, munkájuk buzdító hatásával egyaránt. Csak így érhetjük el, hogy a szerelde párttagjai valóban sorsformáló erők lesznek a maguk posztján. Ez a pártszervezet, amely 56 tagot számlál, amely összetételére nézve túlnyomó részben munkás — nagy és sikeres feladatok elvégzésére képes. Kívánunk az újonnan megválasztott elvtársak vezetésével az egész kollektívának sok sikert! lí.N.JL