Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-03 / 206. szám
«feflt&rtfflc. 1959. szeptember 3. eSZAKMAGYAROltSZAO 3 A sajópüspöki termelőszövetkését a fejlődés útján A sajópüspöki tsz munkája az'el- múlt évek során nem volt minden tekintetben példamutató. Az ellen- forradalom eléggé megtépázta, de hamarosan győzött a józan paraszti ész, és a tagság komolyan munkához fogott. Tavaly már érett a szorgalmas munka gyümölcse, de az árvíz tönkretette kertészetüket, gyönyörű dohánytermésüket, amelynek nem volt párja a környéken. így mindössze 36 forint jutott egy munkaegységre, de a tagság megértette, hogy az elemi csapás vitte el munkájuk gyümölcsének egy részét. Sajnos — amíg a Sajót nem szabályozzák —, e veszélynek minden esztendőben ki vannak téve. Ezidén, a rendkívül esős időjárás ellenére, nem volt árvíz. Jól sikerült a kalászos, a takarmánytermés, gyönyörű a krumplijuk, kukoricájuk, répájuk. Állatállományuk szépen fejlődik, jól fizetett a gyapjú, emelkedő a tejtermelés. Rövidesen rátérnek a fehér hússertés tenyésztésére is. Hiányzik azonban a baromfitenyésztés a termelőszövetkezet háza táj áról. örvendetes tehát a termelőszövetkezet gyarapodása, fejlődése. Ujj Lajos elvtárs, a tsz elnöke most végezte el a zsámbéki egyéves elnökképző iskolát, s nagy ambícióval végzi munkáját. A termelőszövetkezet tagságának régi vágya volt egy halastó létesítése, öntözéses kertészet kialakítása az ózdi munkások ellátására. Ezt úgy szeretnék megvalósítani, hogy az országhatárral egyvonalban folydogáló Rima patak vizét, mielőtt az a Sajóval egyesülne, a régi molnárárokba vezetnék, s áthoznák a falu alá. így két halastavat létesítenének és a kertészetüket öntöznék. Ugyanis a Sajó vize az özörényi papírgyár szennyvize miatt, halastónak nem jó. Hétfőn a putnoki járási tanács ülése után, a járási pártbizottság titkárával és a járási tanács elnökével meglátogattuk a sajópüspöki tsz-t. Közöltük a jó hírt: az Országos Vízügyi Főigazgátóság egyetért tervükkel és segíteni fog, hogy Csehszlovák részről is hozzájáruljanak a terv kivitelezéséhez. Megnéztük, hol lesznek a halastavak, hol az öntözéses kertészet. Füle 1János elvtárs, a járási pártbizottság első titkára közben elnézegette a Sajó holtágában lubickoló libákat, kacsákat. Egyszer csak megszólalt: „Elvtársak! Én még a halastónál is nagyobb jövedelműnek, s könnyebben megvalósíthatónak tartok egy víziszárnyas telep létesítését.” — Azt is megcsináljuk — mondják szinte egyszerre a termelőszövetke- zetbeliek —, csak jöjjön a Ráma vizei Végigjártuk a tsz gazdasági épületeit, udvarait. Lőrincz elvtárs, a járási tanács elnöke — aki most jött vissza a tanácsakadémiáról — elismerőleg nyilatkozott a múlt év óta végbement fejlődésről. Benéztünk a tej házba is, amelyet a patronáló Miskolci Üveggyár munkásai varázsoltak korszerűvé. A falat üvegcsempével, a padlózatot erős betonnal borították be. Vízszivattyú, s minden más rendelkezésükre áll, ami az egészséges tej kezeléshez szükséges. Ezt még a Tejipari Vállalat is megirigyelheti! De nemcsak ebben nyilvánul meg a „szövetségesek” segítsége. Amikor kintjárnak az üveggyári munkások, elbeszélgetnek a tagsággal a párt, a kormány politikájáról, a békéről. Hogy megértik egymást, azt a termelőszövetkezet fejlődése igazolja. Tennivaló még bőven akad A tagság közül néhányan túlzásnak tartják a zsámbéki iskolát végzett elnökük különböző — a fejlett agrotechnika alkalmazására irányuló — intézkedéseit. Vannak páran, akik a jó termésből mindent szét szeretnének osztani. A tartalékalap közös növelésére nem gondolnak. Pedig eddig előlegbe szétosztottak már 10 forint készpénzt munkaegységenként —, takarmányt és kenyérgabonát. Hisszük azonban: ezek a tagok is hamarosan megértik, hogy a többségnek van igaza, hogy az elnök az egész tagság érdekében munkálkodik, amikor az agrotechnika minél szélesebb körű alkalmazására törekszik. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az év végi zárszámadó közgyűlés f^vőzeTmi Jelentés lesz a snió^iís- pöki tsz-tagság szorgalmas, jó munkájának eredményeiről. NÉMETH IMRE országgyűlési képviselő A tekercselés precíz munkát kíván. Albert István, a farkaslyuki villanyszerelő-csoportvezető nem hibáz *■* mindig pontos munkát végez. Leküzdötték a nehézségeket — decemberig teljesítik kongresszusi vállalásukat a Mályi Téglagyár dolgozói A Mályi Téglagyár dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben az önköltség csökkentése és a minőség javítása mellett vállalták, hogy az év végéig terven felül másfélmillió — kisméretű téglanagyságnak megfelelő — égetett vegyesárut készítenek. A felajánlások teljesítését azonban számos nemvárt akadály nehezítette meg. Az elmúlt hónapokban a naponta Ismétlődő íáporok és zivatarok különösen az agyagbánya dolgozóitól követeltek áldozatkész munkát. A rövid idő alatt lezúduló víztömeget nem sikerült minden esetben azonnal kiszivattyúzni a bányából s ez sokszor egész napokra megbénította a nyersanyag kitermelését. Emellett a vizes agyag beragadt a csillékbe s azok gyakori tisztítása is többletidőt vett igénybe. A gyár dolgozói a pépes, ragadós agyagot száraz porral keverték, hogy a présgépek fennakadás nélkül üzemelhessenek. Az időjárás viszontagságain kívül a gyakori géptörések is gátolták a folyamatos munkát. Az egyik nap például a késő esti órákban eltört a cserépprés tengelye. A lakatosok — akiknek munkaideje már lejárt — éjszaka Is bentmaradtak az üzemben és reggelre kijavították a gépet. Máskor az ilyen hiba miatt 15—20 órát is állt a gép. Komoly gondot okozott még az üzemben a szárítók megfelelő gőzellátása. Ennek megjavítására a pártszervezet tagjai és a műszaki vezetők elbeszélgettek és tanácsokkal látták el a kazánház dolgozóit s az eredmény: azóta folyamatos a gőzellátás! A gyár dolgozói a nehézségek ellenére a kongresszusi versenyben eddig terven felül egymillió százezer kisméretű téglának megfelelő égetett vegyesárut készítettek s ameny- nyiben az időjárás továbbra is száraz marad, úgy vállalásuknak decemberig eleget tesznek. A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 10, évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Miskolcon A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottsága és a me gyei tanács végrehajtó bizottsága a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából szerdán délután megemlékezést tartott Miskolcon, az újdiósgyőri Oprendek Sándor pártszervezet helyiségében. Az ünnepségen a Német Demokratikus Köztársaság 10 éves fejlődéséről és eredményeiről Paul Ebersbach, az NPK budapesti nagy- követségének másodtitkára, a nagy- követség gazdaság-politikai osztályának vezetője tartott előadást. Beszédét filiávetítés követte. Jó vezetőséget választottak Feljegyzés a szuhakállói bányászpártszervezet ünnepi taggyűléséről A LEGJOBBAK KÖZÜL A SZUHAKÄLLÖI I. AKNA kommunistáinak munkájáról, pártszervezetének eddig végzett tevékenységéről a felsőbb pártszervek is így vélekednek: az egyik legjobban dolgozó bányászpártszervezet. A kommunista bányászok itt valóban szép eredményeket értek el. Az MSZMP megalakulása idején is bátran dolgoztak. Pedig nem volt könnyű. Itt is jócskán akadtak olyanok, akik abban az időben „korainak” tartották a párt- szervezet megalakítását, mások nyíltan szembeszálltak a fiatal pártszervezettel, mely 1956. november 10-én megalakult, és egyesült a falusi szervezettel. A bányászkommunisták azonban harcba lendültek. Ennek a valóban kommunista kiállásnak köszönhető. hogy Szuhakállóban 1957 márciusában már teljes tempóban folyt a széntermelés. 1957. február 2-án létrejött az I. akna pártszervezete. Rendezte sorait s első feladatának tekintette a termelés meggyorsítását. Azóta a bánya a tervét rendszeresen teljesíti, s megnőtt a kommunisták tekintélye. Az üzem 400 dolgozója — nem egyszer igen nehéz körülmények között olyan sikereket ért el, mellyel nem minden bányaüzemünk dicsekedhet. A párt- vezetőség, az alapszervezet tagjai, a bánya kipróbált, harcos kommunistái, itt, ebben a kis bányászfaluban úgy dolgoztak, ahogyan pártunk elvárja bányászainktól. AZ EDELÉNYI JÁRÁS üzemei közül itt tartották meg az első, vezetőséget újjáválasztó taggyűlést. A gyűlés ünnepi hangulatában 67 kommunista bányász feszült figyelemmel hallgatta a vezetőség beszámolóját, melyet az alapszervezet titkára, Fili- povits Károly elvtárs tartott, aki a párt régi katonája, már 10 éve alap- szervig titkár. Az elvtársakat már a taggyűlés előtt az foglalkoztatta: milyen lesz a beszámoló, hogyan foglalkozik az eredményekkel, hibákkal, a feladatokkal. A beszámoló szólott a nemzetközi helyzetről, a pártkongresszus jelentőségéről, az MSZMP eredményes tevékenységéről; foglalkozott a kongresszusi versennyel, a párt márciusi határozatával, a termeléssel, a kommunisták felelősségével, az alapszervezet munkájával es a feladatokkal. Gondosan, jól el készített beszámolót hallhattunk, mégis volt egy szépséghibája: nem eléggé önkritikusan foglalkozott a pártvezetőség, a pártszervezet eddig végzett munkájával. Igaz, hangzott el bírálat, de érezni lehetett, ez csak azért történik, mert így „helyes”. Igaz, jelölt meg feladatokat, de csak érintette a fontosabb tennivalókat A beszámoló nem mutatott nyitott könyvet az alapszervezet életéről. Nem értékelte a vezetőség tagjainak munkáját személyekre menően. Pedig a tagság azt várta. A bánya kommunistái egytől egyig jó elvtársak akik megedződtek az ellenforradalom veres napjaiban, s ütőképes partszervezetet hoztak létre. A bánya mélyén, s magánéletükben komIfolirnÍLtaAiern!>erekhez méltóan dolgoznak és élnek. A vezetőség is derekasan dolgozott. A pártonkívüli bányá- szok gyakran felkeresték a vezetősó?f’^yJTg,ítetí’ jó1 foglalkozott nAm^Teí?eI* Megis’ a beszámoló nem mutatta meg egészében a kommunisták harcos életét. A pártszervezet megalakulása óta nem szakadt el az élettől, ez azonban nem helyesen tükröződött a beszámolóban, mely minden problémát érintett ugyan, de nem adott alaposabb elemzést például a párt márciusi határozata alapján végzett munkáról. És ami a leglényegesebb, nem határozta meg konkrétan az új vezetőség feladatait. Nem beszélt mélyrehatóan azokról a hibákról, melyeket a veze tőséff vaey a 7 ep**z tagság elkövetett az elmúlt időszakban. A FELSZÓLALÁSOK már jobban ..reflektorfénybe” állították a vezetőség, a pártszervezet munkáját. Több elvtárs foglalkozott az alapvető tennivalókkal, s nem egy közülük kritikát mondott egy-egy elkövetett hiba miatt. A taggyűlésen érezni lehetett: ha a beszámoló bátrabb, ön kritikusabb, „őszintébb” lett volna, elősegítette volna a tagság kritikus véleménynyilvánítását is. Mégis elmondható: ami kimaradt a beszámolóból, — azt részben pótolták a fel szólaló elvtársak. .Az első felszólaló, Huszár Barna elvtárs arról beszélt, hogy jó eredKRISTON PÄL JÓZSEF Hvtárs, a legjobb vájárok egyike Királdon. A minőségi szén termelésében ér el kiváló eredményeket. KRISTON HOSSÓ VENCEL a kongresszusi verseny során munkatársaival együtt sikeresen teljesíti a vállalásokat. KO OS G. ISTVÁN vájár, a szakma kiváló dolgozója, nagy szakmai hozzáértéssel végzi feladatát. ményeket értek el az oktatásban. A tagság 65 százaléka tanult, de ezzel az eredménnyel nem szabad megelégedni. Hiba, hogy az elmúlt időszakban csak a titkár foglalkozott az oktatással. Az új vezetőség nagyobb gonddal, felelősséggel kezelje, mert elvi-politikai képzettség nélkül a termelésben sem érhetünk el még jobb eredményt. Gaál János bírálta a beszámolót, mert keveset foglalkozott a meglevő hiányosságokkal. A vezetőség megbízta ugyan a tagságot feladatokkal, de a végrehajtás ellenőrzését már a legtöbb esetben elmulasztotta. Ezért is fontos, hogy a vezetőségből ne csak a titkár, de valamennyien aktívan dolgozzanak. A lelkes, fiatal kommum^-’ bányász Hanzel Mihály felszólalása is bizonyította: a tagság több pártmeg- bízatást vár a vezetőségtől. Helytelen, ha mindent a vezetőség akar elvégezni. A munka csak úgy lehet még eredményesebb, ha közös "révei, együtt dolgozik az egész párttagság. Ez a felszólalás is azt mutatta, hogy sok erő van még ebben az alapszervezetben, mely cselekvésre, feladatra vár. Többet kell foglalkozni az ifjúsággal, a KISZ-fiatalok marxista nevelésével. Ehhez kért segítséget az új vezetőségtől Spala Károly, pártonkívüli KISZ-titkár. Öröm volt hallgatni Manusek Béla pártonkívüli bányalakatos szavait. A bánya dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta, jó munkát kívánt az új vezetőséget választó taggyűlésnek és kérte az új vezetőséget: többet foglalkozzon a pártonkívüli bányászokkal, mert a bánya pártonkívüli dolgozói bíznak a kommunistákban, követik a pártot. A-TAGGYÜLÉS érdeklő'! gáttá az edelényi járási pártbizottság küldötte, Kotán Sándor elvtárs felszólalását, mely sok hasznos útmutatást adott az új vezetőségnek. — A termelési eredményekért való küzdelem mellett — mondotta — a bánya kommunistáinak nem szabad megfeledkezniök az ellenség elleni harcról sem. Tények mutatják, hogy egy ilyen kis településen is, mint Szuhakálló, tevékenykedik még az osztályellenség... A párt márciusi határozatának megfelelően bányász- elvtársainknak is aktívabban kell kivenni részüket a szocializmus építésének meggyorsításából. A mennyiségi tervet ebben a bányában mindig teljépítik, a minőséggel azonban még baj van. ezen kell változtatni! A kommunista kollektíva képes erre. Az új vezetőség feladata elsősorban az, hogy még szorosabb kapcsolatot teremtsen a bánya valamennyi dolgozójával. Kotán elvtárs bírálta a felsőbb gazdasági szerveket, amiért nem dolgozták ki, nem ismertették a bányaüzem dolgozóival, pártvezetőségével az önköltségi mutatókat, — melyek ismerete kedvezően hatott volna a második félévi eredményekre. A taggyűlés jó munkát végzett. Titkos szavazással megválasztották az új vezetőséget, melynek hét tagjából öt a régi vezetőségnek is tagja volt. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy a tagság teljesen megelégedett a régi vezetőség munkájával. de olyan elvtársakat lát a vezetőségi tagokban, akik sokat próbáltak, elvhűek, önfeláldozóan dolgoznak a párt célkitűzéseiért, szeretik bányásztársaikat és politikai képzettségüknél fogva alkalmasak a vezetésre. A szuhakállói bányaüzem kommunista dolgozói új harcok, nehézségek, de szép feladatok előtt állanak, ök is tudják, nem elég a dolgozókkal való jó kapcsolat, a pártszervezet népszerűsége, a kommunisták jó munkája, — bár mindez lényeges, hiszen ezek a feltételek biztosítják az alapszervezet jó munkáját. Most az szükséges, hogy a mennyiségi terv teljesítése mellett a minőségi tervet is teljesítsék. Ez most a pártszervezet feladata a termelésben, mert e tekintetben bizony még sok a tennivaló a kongresszusi verseny során. A S7UHAK.AU öl T. nyász kommunistái képesek az előttük álló feladatok megoldására, mert van tapasztalatuk, harcedzett elvtársak, akik a szeptember 1-i ünnepi taggyűlésen ismét jó vezetőséget választottak. SZEGEDI LÁSZLÓ Jól jövedelmezett a szerződéses termelés Számos példa tanúskodik arról, hogy a falu lakosságának érdemes szerződéses növényféleségeket termelni. A sárospataki átvevőtelep számvitelében például több olyan termelőnek szerepel a neve, akik idejében kötöttek termelési szerződést, jól megmunkált földbe vetették a magot és most, átadás után sokezer forintot vittek haza. Többek között a vajdácskái Petőfi Tsz-nek a múlt évi 5 mázsás borsóterméssel szemben ez évben 10 mázsás átlagtermése volt. A sátoraljaújhelyi Vörös Csillag Tsz tagsága 10 hóidon termelt fehérhere-magot, amelyről 21 mázsát takarítottak be. Átadáskor több mint 40 ezer forintot kaptak érte.
