Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-28 / 201. szám
Péntek, 1959. augusztus 28. BSZAKMAGYARORSZAG 3 Tői&Zf Festival du mondes Mozaikok a Vll. VII-rőt Az új élet kapujában Irta: KOLESZÁR ISTVÁN, a szerencsi járási tanács elnöke. TAVASSZAL 1467 család 9097 holddal lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Termelőszövetkezeti község lett: Tiszalúc, Taktabáj és Megyaszó. Jelenleg tíz olyan új termelőszövetkezetet tartanak nyilván, amelyek csak ősszel kezdik meg a közös gazdálkodást. A járás dolgozó parasztsága tehát elindult a fejlődés útján. Megkedvelték és egyre többen vallják magukénak a nagyüzemi gazdálkodást; tudják, hogy a szocialista gazdálkodás az egyedüli biztos járható út. Az új termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti községek, de a közös gazdálkodást egyre inkább megszerető paraszti tömegek is útmutatást, segítségnyújtást, tevékeny támogatást igényelnek. A járási párt- bizottság és a járási tanács végrehajtó bizottsága ezért fokozottabb gondot fordít az új tsz-ekkel és a termelőszövetkezetekbe belépő dolgozókkal való foglalkozásra. A sokoldalú segítségnyújtásra például jellemző, hogy úgy a járási tanács, mint a járási pártbizottság végrehajtó bizottsága több esetben foglalkozott az ősszel induló termelő- szövetkezetek közös munkájának előkészítésével és az új termelő- szövetkezetek építkezéseivel. Törődnek a tervek elkészítésével, a munkafegyelem megszilárdításával, a munkaszervezet kiépítésével és sok más időszerű feladattal. De ugyanakkor gondot fordítanak rá, nehogy olyan helytelen nézet üsse fel a fejét, amely szerint csak a külső segítségnyújtásban látják az eredményes munka feltételét. Éppen ezért a pártbizottság és a tanács gondoskodott arról, hogy a létrejött új termelőszövetkezetek belső erői mindjobban kifejlődjenek. Ilyen erőforrás a szövetkezeti demokrácia, a közösség összefogása, a munka és a tsz-vagyon szeretete, a „közös” megbecsülésének szelleme. Ügy gondolják, helyesen cselekedtek akkor, ■amikor e belső erőforrásokra alapozták a termelőszövetkezetek felemelkedését. Mindezek az erők természetesen nem növekedtek maguktól. Élesztőjük, kovászuk a példamutatás, a vezetők helytállása. Számos példa arról tanúskodik, hogy egyes dolgozó parasztok, akik bár szívesen léptek a közös gazdálkodás útjára, mégis ezernyi szál fűzi őket egyénileg gazdálkodó múltjukhoz. Ez persze érezhető munkájukon, magatartásukon is. S ebben nincs semmi csodálatos. Hiszen a megszokás nagy erő! Éppen ezért a járási pártbizottság és a tanács azt a következtetést vonta le, hogy a belépés előtti felvilágosító munkával nem érhet véget a dolgozó parasztok közötti felvilágosító munka. Ki nevelje őket? Csak példamutató magatartással. helytállással, felvilágosító szóval érhetik el, hogy a szövetkezet minden dolgozója eszével és szívével egyaránt magáénak érezze a közöst, a nagyüzemi gazdálkodást. Helyesen cselekedett a járási tanács, amikor a pártbizottság intézkedési terve és útmutatása alapján megvitatta az ősszel induló termelő- szövetkezetek közös munkájának előkészítéséről és a tsz-ek építkezéseinek jelenlegi állásáról szóló jelentést. A tanács végrehajtó bizottságának ülésén alapos vita után fogadták el az ősszel kezdő mezőgazda- sági termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítását elősegítő intézkedési tervet. MIVEL FOGLALKOZIK és mit tartalmaz az intézkedési terv? Az intézkedési terv első része az elért eredmények értékelésével foglalkozik, majd megállapítja: nemcsak munkaszervezés, gépek, vetőmag kérdése az, hogyan lépi át őszszel az új élet küszöbét többszáz család a járásban. Hiszen sok min den köti még az embereket a régi hez, az egyéni gazdálkodáshoz. Nem akkor válik valaki szövetkezeti taggá, amikor aláírja a belépési nyi latkozatot, hanem amikor már a kö zöst is a sajátjának érzi. Ezen a helyes úton haladnak most az új tagok, az ősszel kezdők. A közös gazdaságok kialakítása már most megkezdődött. Az ősszel kezdő termelőszövetke zetekbe tömörült dolgozó parasztok véleménye az volt, hogy a korai ta vasz miatt a közös gazdálkodást a kisparcellákban elvetett kalászosok megnehezítenék. Ezért ősszel kezdik meg a munkát' felhasználva a nyári hónapokat az alapos felkészülésre, a következő év közös gazdálkodására. Ennek érdekében számos intézkedés született. Eredményesnek mondhatók a szervezeti élet kialakítására, a takarmánybázis biztosítására, az építkezések megkezdésére tett lépések. Megtörtént az állatok és gazdasági felszerelések számbavétele, a termelőszövetkezetekről szóló törvény és az alapszabály-minta rendelkezéseinek ismertetése is. Alapos munka alapján jelölték ki az ősszel bevetésre kerülő táblákat, megszervezték a tarlóhántást, a talajerő utánpótlást, gondoskodtak a vetőmagvakról, a gépállomásokkal való szerződéskötésről és egyéb feladatok végrehajtásáról. Természetesen nem feledkeztek meg a szerencsi járásban a földrendezés és az önkéntes földcsere útján történő nagyüzemi táblák kialakításáról sem. AZ EGYES FELADATOK végrehajtása sok nehézségekbe ütközött. Például a tsz-építkezésekkel kapcsolatosan némely termelőszövetkezetben olyan nézet alakult ki, hogy az állam építse fel a gazdasági épületeket, éppúgy, mint ahogy a munkásoknak az üzemet. E káros nézet jelentősen hátráltatta a saját erőből történő építkezéseket, illetve az építéshez való hozzájárulást. Ilyen hiba fordult elő a tiszalúci új termelő- szövetkezetekben és a megyaszói Haladás, valamint a Búzakalász Tsz- ben, ahol még a mai napig sincs meg a megfelelő hozzáállás az építkezésekhez. Hiányosságként jelentkezett az új termelőszövetkezetekben, hogy nem állt elegendő mennyiségben rendelkezésre a szükséges erő- és munkagép. Ez a hiba onnan adódott, hogy a gépállomások a meglevő gépek ka- pacitáisát nem használják ki megfelelően. Megszüntetése érdekében Körültekintőbb szervező munkára van szükség a gépállomásoknál. Fellelhető olyan jelenség is, mint például Tiszalúcon és Taktahar- kányban, ahol egyes tsz-tagok, sőt vezetőségi tagok is a termelő- szövetkezeten kívül földhaszonbérletet akarnak kötni. Még mindig vonakodnak egyes községekben a földterület arányában kivetett vetőmag közös gazdaságba való bevitelétől. Ez onnan adódik, hogy a községi tanácsok vezetői, valamint a termelőszövetkezetek vezetői az ilyen irányú igényeiket mellőzik. Nincs biztosítva megfelelő férőhely a közös állatállomány elhelyezésére. Ennek érdekében vajmi keveset tesznek több termelőszövetkezetben. Különösen gyenge a hozzáállás a megyaszói „Búzakalász”, a tiszalúci „Béke” és „Alkotmány” tsz-ek részéről, de nehézségekbe ütközik a prügyi tsz közös állatállományának elhelyezése is. Eltekintve attól, hogy az állatok számbavétele már megtörtént, több helyen az új tsz-ek tagjai még mindig nem tudják, hogy melyik állat fog a közös gazdaságban maradni, illetve melyik marad a háztáji gazdaságban. Mivel a helyes fel- értékelés nem történt meg, módot ad arra, hogy állataikat kicserélhessék. De vontatottan halad a járásban a közös állatállomány takarmánybázisának begyűjtése is. Ezek és még több hiba. hiányosság késztették arra a járási párt- végrehajtó bizottságot és a járási tanácsot, hogy ismételten felülvizsgálja az ősszel induló termelőszövetkezetek közös munkájának előkészítését, az eddig hozott intézkedések végrehajtását. A munkának ez az ellenőrzése hasznos tanulságul szolgál nemcsak a járás vezetői, hanem elsősorban a községi tanácsok és az új termelő- szövetkezetek vezetői számára is. Amikor a hibákról beszélünk, úgy gondoljuk helyes, ha néhány mondatban az elért eredményekről is megemlékezünk. A közös takarmánybázis megteremtése érdekében például már a tavasz folyamán hatszáz holdon lucerna- és vöröshere-felül- vetést végeztek az ősszel induló termelőszövetkezetek; 50 holdon siló- kukoricát, húsz holdon pedig takarmányárpát termeltek, amit már közösen műveltek és közösen is takarítottak be. A takarmányárpa betakarítása holdanként 15—16 mázsás termésátlagot jelentett. Betakarítottak 130 mázsa szénát is s most 1150 köbméter zöldsiló készítését tervezik. Megyaszó, Tiszalúc és Taktabáj községekben a földrendezést befejezték. Taktaharkány és Prügy községben az önkéntes földcserét a termelőszövetkezetek megelégedésére hajtották végre. így a járás valamennyi termelőszövetkezeténél a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas földterületeken végezhetik munkájukat a tsz-tagok. Ezeken a területeken egyébként a gépállomások megkezdték az őszi vetés előkészítésével kapcsolatos munkákat. VALAMENNYI ÚJ termelőszövetkezet elkészítette intézkedési tervét. Ennek megfelelően kijelölték az őszi gabona vetésére a táblákat és megkezdődött a talajelőkészítő munka. Felmérték a saját fogaterővel és a gépállomás gépeivel elvégzendő munkaterületeket. Az új tsz-ek a gépállomásokkal megkötötték a szerződéseket a tarlóhántásra, a vetőszántásra, a műtrágyaszórásra, a fogasolásra, az őszi vetésre, a nyári- és az őszi mélyszántásra. Az intézkedési tervek szerint az új tsz-eknél a szántóterület 31 százalékán őszi búzát, illetve az össz-szántóterület 32,4 százalékán kenyérgabonát vetnek. Az eredmények arra következtetnek. hogy a közös gazdálkodással a falvak életének szebbé és jobbá varázsolásában éppen a nagyüzemi gazdálkodás sikerének biztosításával eredményesen léptünk előbbre. De ezt bizonyítják az új termelőszövetkezetek vezetésének megerősítését célzó intézkedések is. Az év tavaszán alakult termelőszövetkezetek kiváló szakembereket kaptak Tersánszky György, Rásky László. Ungvári Lajos, Gergely István, Kiss Béla, Kocsis Zsigmond, Almási László. Szatmári Dezső, Kerekes László. Nye- mecz János. Fábián István és Kiss Bálint személyében. Ezeknek az elvtársaknak egy része már megkezdte, a másik része pedig a napokban kezdi meg munkáját. A termelőszövetkezeti pártszervezetek munkája jó hatással van a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére, a tsz-ek fejlődésére. Ezért örömmel lehet üdvözölni azt a kezdeményezést, hogy mind több terrtielőszövetkezetben jönnek létre a párt-alapszervezetek. Alakulása után például a megyaszói Sallai Tsz pártszervezete aktívan tevékenykedett a tsz-építkezés megkezdésében és eredményes befejezésében. így sorolhatnánk tovább azokat a meggyőző példákat, amelyek a tsz-pártszervezetek pótolhatatlan erejéről tanúskodnak. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyre több olyan dolgozó paraszt van, akit szövetkezeteink gazdasági eredményei meggyőztek a közös gazdálkodás előnyeiről. De önállóságának féltése még visszatartja a belépéstől. Ok nélküli félelmétől úgy szabadulhat meg leginkább, ha látja, hogy a szomszédságában működő szövetkezetekben érvényesül a szövetkezeti demokrácia, ha tiszteletben tartják a tagság jogait, ha a tagok maguk is lelkes szószólói a szövetkezeti mozgalomnak. S hogy mindez így legyen, annak egyik legfőbb biztosítéka a jól működő tsz- pártszervezet. A feladatok között kell megemlí teni az önkéntes földcserék végrehajtását is, elsősorban az alsódobszai „Uj Élet” és legyesbényei „Alkotmány” termelőszövetkezetekben. Nem szabad megfeledkezni a gépállomások munkájának megszervezéséről, a gépparkok helyes kihasználásáról sem. Nagyobb gondot kell fordítani az egyszerűbb kivitelezésű építkezések megteremtésére, különösen sertések, növendék szarvasmarhák, juhok és a baromfi-állomány részére saját erőforrásukon alapuló épületek elkészítésére. EREDMÉNYEK, HIÁNYOSSÁGOK és feladatok tükrében vizsgáltuk meg a szerencsi járásban az ősszel induló termelőszövetkezetek közös munkájának előkészítését, s a tsz-ek építkezéseinek állását. Úgy gondoljuk, ez a számvetés további segítséget ad számunkra munkánk még eredményesebbé, még hasznosabbá tételéhez, Hangverseny és egy kis tánc Éppen azon tanakodtunk, hogyan lehet hamarabb megközelíteni a Konzerthaus-t, ahol a Moszkvai Filharmonikusok ifjúsági zenekara ad bemutatkozó műsort. Hiányos nyelvtudásunkat pótolja a nagy akarat és n bécsi polgárok immár körénk gyűlt kis csoportja vállalkozik — elkísér minket. Tehát irány a Konzerthaus, o Lothringenstrasse 20. Villamossá megyünk — egy jegyért 2 schilling 20 grossyt fizetünk — és közber gyönyörködünk az igazán szép épületekben, változatos kirakatokban, c belvárosi forgatagban. Mert a belvároson keresztül visz a villamos, aho a házak szinte roskadoznak a neoncsövek alatt és minden épületbejá rat egyben az üzletház bejárata is. De nem érünk rá ' nézelődni .. már meg is érkezünk ... A Konzerthaus előtt ismét a már ismert kép fogad. Nemzetközi társaság — többszáz fiatal vegyül a bécsiekkel. A csapóajtó ontja az érdeklődőket. Mikor a világos ruhába öltözött zenekar elfoglalja a helyét, a teremben összeverődnek a tenyerek. Egyetlen üres hely nincs, még az erkély is foglalt. Sosztakovics és Ha- csaturján van műsoron. Minden lejátszott mű után olyan ováció csap a magasba, hogy beledübörög a karzat és semmi mást nem lehet hallani, csak a száz nyelven kifejezett tetszésnyilvánítást... Szünetben két bécsi fiú beszélget egy kínai kislánnyal. A fiúk magasak, csinosak, a FŐJ tagjai (Szabad Osztrák Ifjúság). A kislány — a hátán lebegő nagy pillangóhoz hasonlít — érdeklődéssel beszél, a fiúk kifejezetten csodálkozva hallgatják. Ha a lány felemeli a kezét, hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, a hátán lévő pillangó szinte repdes- ni kezd szárnyaival... — Milyen mértékben jut el magához, a kínai lányhoz a nyugati zene? — kérdezik a fiúk többek között. A kislány nevet. Rizskásanevetése van — apró és tiszta... — De kérem... uraim — egész jó német kiejtéssel mondja, kissé énekelve —, magam is foglalkozom zenével. Az egész családom muzikális. Schubertét. Bráhmsot játszom, Paganinivel próbálkozom ... Csak az a kár, hogy mindent egyszerre szeretnék, csapongónak is neveznek miatta ... Odébb két francia fiú beszélget a zenekar több tagjával. A téma — természetesen — Sosztakovics: milyen helyet érdemel a mai zenetörténetben? ... Számomra ismeretlen szaKét és fé! millió forint ft lmvetí?ó<*épe!s re Borsod megyében öt év alatt nem fordítottak annyi pénzt a mozihálózat fejlesztésére, mint az idén. A tanács javaslatára például — az elavult vetítőberendezések kicserélésére és új mozik létesítésére — kettő és félmillió forintos költséggel — 32 keskeny, valamint hat normái filmvetítőgépet és 15 áramfejlesztő berendezést vásároltak. Emellett megrendeltek négy darab keskeny és egy normál vetítőgéppel ellátott gépkocsit, amelyek a ma még villamosítatlan községekben mint vándor- mozik működnek majd. Két vándormozi már megérkezett és a tsz-köz- ségekben, valamint a kisebb ipartelepeken megkezdte a vetítést. A vetítőberendezések elosztása is folyamatban van. Eddig 15 keskeny- filmvetítőt küldtek ki a falvakba. Az új gépek vásárlásán kívül mintegy egymillió forintot költenék a mozik rendbehozatalára és korszerűsítésére. Martinecz György felvétele. A néger hegedű rövidhúrú, kis hangszerszám és a dob csodálatos ritmussal fogadja a látogatókat. Az olaszok nem bírják tétlenül hallgatni. Két lány — egy szőke és egy barna — odaugrik a négerek elé és vad táncba kezd. Minden van ebben a táncban: dél temperamentuma, a szerelmes vágyódása, a nő érvényesülni akarása!... Kissé furcsa, de mindenkinek tetszik. Filmesek jelennek meg. A két lány egymással versengve igyekszik tudása, ösztöne legjavát adni. Mint megtudjuk, otthon szövőnők. Néger táncot eddig csak filmen láttak. A fogadásnak csak a végére értünk be. Mint minden baráti találkozó után, itt is táncolnak. Érdekesség: valódi néger jazz-zenekar- szolgáltatja a talpalávalót. Minden lány Afrika szülötteivel akar táncolni. Még a zenekar tagjait is kérlelik, hagyják ott hangszereiket, tegyenek fel hanglemezt, úgy is lehet táncolni. A sötétbőrű lányoknak is nagy sikerük van. Szemkápráztató ruhájuk, kecses alakjuk, ritmusérzékük egy-egy ok arra, hogy alaposan megforgassák őket. Táncol itt az osztrák családapa is a Kongó-szülte lányokkal, míg felesége két méterrel odébb egy fehérburnuszos arab karjain suhan tova... ... És mindenki igyekszik megmagyarázni a saját nyelvén: — mi nagyon szeretünk titeket és kívánjuk, hogy boldogan éljetek ...! UN R vakat mondogatnak nagy egyetértésben — hja, szintén zenészek! Aztán egyszercsak azt hallom. — Nálunk, a szakszervezeti székházban már jó- néhány művét gyakoroljuk. Egy már bemutatásra került, persze, nem olyan jó játékban, mintha maguk csinálták volna, de mondhatjuk, nagy sikernek örvendett így is; a francia fiúk mondják és mire észrevesszük, hogy eltűntek a művészbejárón, már vissza is jönnek, két kezük tömve kottákkal... Hangverseny végén a közönség , nem akar elmenni. Újra és újra dobogóra követelik a zenészeket, virá, gokat dobálnak ütemes tetszésnyilvánítás közepette — és azok nem saj' nálják az ujrát! De mi sietünk. El akarunk érni a ■ Messegalündére, ahol az afrikai népek küldöttei tartanak fogadást. A délutáni napfényben nagy a csoportosulás a feketebőrűek pavi■ Ionja előtt. Nagyszámú osztrák és a ■ VIT részvevőinek szinte minden ■ képviselője áll körbe két négert, ■ akik népi hangszereikből távoli melódiát varázsolnak. Egyikük arcaünt nepélyesen komoly, másikuk moso■ lyog... ki tudja, mire gondol ?
