Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-28 / 201. szám
ES£AKMAGY ARORSZÄG Péntek, 1959. augusztus 28. N. Sz. Hruscsov üzenete Adenauer kancellárhoz (Folytatás az 1. oldalról.) „Ha csalódunk ebben a reményünkben és Bonn nem követi ezt a józan utat, akkor szeretném, ha jó- előre megtudná: arra kényszerülünk, hogy levonjuk a szükséges következtetéseket, s megkössük a Német Demokratikus Köztársasággal a béke- szerződést” — írja a többi között Hruscsov, majd megemlíti: a Szovjetunió példájának követésére, a békeszerződés alá’1'*^^ az országokat felhívják, amelyek harcoltak a hitleri Németország ellen. Üzenete végén szól arról, milyen nagy jelentőséget »tulajdonítanak a Szovjetunióban Hruscsov és Eisenhower elnök küszöbön álló tanácskozásának. Azt a meggyőződését fér jezi ki, hogy megvan a szükséges alap a kölcsönösen elfogadható megoldások eléréséhez és csupán közös erőfeszítésekre van szükség ennek megvalósításához. A Szovjetunió g maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse V szükséges Megállapodás létrejöttét.. Hruscsov megállapítja: lehetséges, hogy a két világrendszer politikájában döntő pillanat következik be: a további elszigetelődés helyett rátérnek a fokozatos közeledésnek, a megoldatlan kérdések rendezésének útjára, abból a célból, hogy biztosítsák valamennyi' ország békés egymásmelled élését/(MTI) Eisenhower bonni sajtóértekezlet« Bonn (MTI) Eisenhower elnök Bruce amerikai nagykövet kíséretében valamivel 12 óra előtt megérkezett a bonni külügyi hivatalba, hogy a nagy ülésteremben körülbelül 300 bel- és külföldi újságíró előtt sajtóértekezletet tartson. Az elnök a sajtóértekezleten kijelentette, igen fontos, hogy Hrus- csovval való találkozásakor új kiindulópontot találjanak a német újraegyesítés problémájának megoldására. Mint mondotta, teljesen új magatartást kell tanúsítani ezzel a kérdéssel szemben. Hangsúlyozta, hogy Hruscsovval nem tárgyalni, hanem beszélgetni akar. Javaslatokat vár tőle a német kérdés megoldására. Ha Hruscsov részéről elhangzik majd valamilyen elfogadható javaslat, már ez magábanvéve js nagy eredmény * lenne — mondotta. Egy újságíró kérdésére válaszolva Elsenhower azt mondotta, úgy hiszi, hogy Hruscsovval folytatandó beszélgetése elősegíti majd a hidegháború jegének felolvasztását. Részleteket nem volt hajlandó ismertetni a kancellárral folytatott Az őszi hónapokban ifjúsági akadémia indul beszélgetésről, de kijelentette, hogy nem vitatták meg a Berlinre vonatkozó új javaslatokat, A német—lengyel kapcsolatokra vonatkozó kérdésre határozottan elutasított minden kommentárt azzal az . indokolással, hogy az csakis a németek ügye. Az amerikai elnök azt mondotta, hogy az európai szövetségesekkel folytatott és folytatandó megbeszélésekről nemigen lehet azt állítani, hogy céljuk a nyugati politika ösz- szeegyeztetése. „Az Összeegyeztetés minden kísérlete nélkül is világos, hogy csak az alapos, őszinte és baráti beszélgetések alapján tudjuk követni azt az irányt, ^melyet a megoldandó problémákkal szemben tanúsított azonos álláspontunk szab meg” — hangsúlyozta. A csúcsértekezlet lehetőségével kapcsolatban feltett kérdésre Eisenhower megismételte már korábban is kifejtett nézetét,, miszerint a jelenlegi helyzetben csak akkor kerülhet sor ilyen értekezletre, ha már vannak eredmények, amelyek arra mutatnak, hogy lehetséges a kapcsolat meg javulása a Kelet és a Nyugat között. Az újságírók közül többen tettek fel kérdést az elnöknek a leszerelésnél. Ezekre válaszolva, az Duplafede'es autóbusszal Oxforditól Moszkváig Néhány oxfordi diák elhatározta, hogy közösen megvásárol egy húsz évvel ezelőtti, régimódi emeletes autóbuszt és azzal ellátogat Moszkvába. A 40 tagú diákcsoport egyik tagja kijelentette: „Ha mindazok az oxfordi diákok, akik jelentkeztek az útra velünk jönnének,, egész autóbuszflottára volna szükségünk, mivel összesen vagy háromszázan írták alá a jelentkezési íveket’’. a legjobb szakemberek részvételével előadássorozatokat indítanak, amelyeken az alapszabály mintát, a munkaegységszámítást, a tsz-rendeleteket és a mezőgazdasági gépek javításának módját ismertetik. A tsz-közsé- gekben kul túrfelelősöket választanak —, akik részt vesznek a művelődési otthonok igazgatói tanácsában. Emellett a tsz-községekben termelőszövetkezeti klubokat létesítenek, s azok munkaterv szerint dolgoznak majd. A Hazafias Népfront-bizottsággal és a tömegszervezetekkel közösen megszervezik az ezüstkalászos tanfolyamokat, a falvakban pedig tájegységek szerint növénytermelésii állattenyésztési és gazdasági előadásokat tartanak. Az idén először kerül sor a téli művelődési esték megtartására. Ezeken előadások és ismeretterjesztő filmek vetítése szerepel. A megyei művelődésügyi osztály elképzeléseit figyelembe véve, Bor- sodmegye 160 művelődési otthona szeptember 15-ig dolgozza ki az őszi és téli idény gazdag programját. Teljesítették kongresszusi felajánlásukat Újabb vállalást tettek a Miskolci Fámul fonó dolgozói Jó volt a nyári napközis foglalkozás A Művelődésügyi 5 Minisztérium határozata alapján a miskolci Nevelők Házá- ^ nak igazgatósága megszervezte a dolgozó szülők helyzetéhek megkönnyítésére a nyári napközis foglalkozást azon gyermekek részére, akik más' napközibe nem jártak. A beiratkozottak száma nem nagy volt, de a foglalkoztatás és a heti tervszerű program minden igényt kielégített. Kár, hogy több szülő nem tette magáévá a felhívást, mert ezzel sok gyermeknek elkerülhetővé vált volna az esetleges helytelen időtöltés. Azt hiszem, minden szülő, kiknek gyermeke részt vett e szervezett foglalkoztatáson, egyetért velem, amikor köszönetemet fejezem ki a Nevelők Háza igazgatóságának és köszönetét mondok Kálmán Mária tanár- képzős vezetőnek, aki pedagógushoz méltó odaadással, lelkesedéssel, szeretettel foglalkozott gyermekeinkkel s mhdent elkövetett annak éredkében, hogy jól érezzék magukat, örömmel menje nek a foglalkozásokra, a szülők pedig nyugodtan végezzék munkájukat. Kívánjuk, hogy továbbra is maradjon ilyen lelkes, mert szocialista társadalmunk ezekre a leendő pedagógusokra bátran bízza a gyermekeket. B. J.-né* Miskolc legnagyobb könnyűipari üzeme, a pamutfonoda dolgozói a pártkongresszus tiszteletére a minőség javítása mellett vállalták, hogy évi termelési tervüket 2 százalékkal túlteljesítik és így terven felül 664 ezer forint értékű fonálat adnak a feldolgozó üzemeknek. A felajánlások teljesítése komoly feladatok elé állította a fonoda dolgozóit. A kongresszusi verseny eddigi szakaszában —- például — gyakori volt a program megváltoztatása, hogy a lakosság megnövekedett igényeit a tektilgyárak maradéktalanul kielégítsék. Egy-egy új fonaláru gyártására - SBörfbáttiÉP* géppárkót is át kellett alakítani, ami jelentős többletidőt vett- igénybe. A versenyben a dolgozók olyan, gyakorlatra tettek szert, hogy ma már a rendelés megváltoztatása esetén egyik óráról a másikra át tudják szerelni "gépeiket. A versenylendület, valamint a műszaki és fizikai dolgozók összefogásának eredménye, hogy augusztus 1-ig kongresszusi vállalásukat magasan túlteljesítve, terven felül 808 900 forint értékű fonalat adtak a népgazdaságnak. A fonal minősége 92,8 százalékban első- és másodosztályú. A vállalás teljesítése után megtartott termelési tanácskozáson a fonómunkások újabb felajánlásokat tettek. Elhatározták, hogy eredeti, 2 százalékos többletvállalásukat 3 és fél ^százalékra emelik, s így az év végéig 1 millió 200 ezer forint értékű fonallal adnak többet a feldolgozó üzemeknek, mint amennyit a tervük előírt. A minőség további javítására pedig a Magyar Pamutipar, a Hazai Pamutszövőgyár, a Soroksári Textilipar és a Vörös Október Férfiruhagyár dolgozóival közösen komplexbrigádot alakítottak. Az öt gyár komplex brigádjának tagjai szocialista felelősséget vállaltak, hogy 75 százalékban első osztályú balonszövetet gyártanak. A Miskolci Pamutfonó 120 tagú brigádja — amely az első munka- folyamatot, a nyersanyag fonását végzi —, a nagy versenyben példában helytáll. A továbbfeldolgozó üzemektől eddig reklamáció még nem érkezett az általuk gyártott balon- fonal minőségére. Befejeződtek Eisenhower és Adenauer tanácskozásai Bonn (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Eisenhower elnök csütörtökön délben Bonnban tartott sajtóértekezlete után ebéd következett a Schaumburg-palotában. Az ebéden pohár köszön tők hangzottak el, majd az elnök és a kancellár kölcsönösen megajándékozta egymást: Adenauer egy XVIII. századbeli meisseni kávéskészletet nyújtott át, amit az amerikai elnök virágmintás üvegtá- nyér-készlettel viszonzott. Ebéd után Eisenhower rövid időre lepihent a kancellári palotában. Az újabb tanácskozások magyar időszerint 15 órakor kezdődtek, s azokan csak Eisenhower és Adenauer vett részt egy tolmács jelenlétében. A délutáni tanácskozás 16.25 órakor ért véget. Ezután a két államférfi Bad Gadesbergbe hajtott, ahol az öt várakozó helikopterbe szálltak és elindultak a wahni repülőtérre. Eisenhower és Adenauer délutáni tanácskozásával egyidejűleg Hérter amerikai és Brentano nyugatnémet külügyminiszter is megbeszélést folytatott, amelyen tanácsadók is résztvettek. ' Thomas Gajes amerikai hadügymf- niszterhelyettes csütörtökön felkereste Strauss bonni hadügyminisztert és kétórás megbeszélést folytatott vele a leszerelés problémáiról. PINTÉR - SZABÓ:-fötta» u&uüM. XXIII. Péch Géza még Bécsben tartózkodott, amikor Csontos Erzsébet Király Béla tábornok különböző utasí- tasításaival Londonból Bécsbe érkezett. A bécsi ellenforradalmi központ összehozta a két neves személyt, Péch Gézát és Csontos Erzsébetet. Csontos Erzsébet beszámolt arról, milyen nagyszerű utat tett meg Király Bélával Európában, s hogy olyan útlevele van, amely előtt minden ország kapuja megnyílik. Pénze van bőven, Király Béla közvetlen fényességében tündöklik — szóval úrinő és politikus lett a Víg utcai szajhából. Azt is elmondta, hogy volt olyan ország, ahol még miniszterelnökhelyettessel is tárgyaltak ... Április 6-án, — miután jól felkészítették — Péch Géza utasítást kapott, hogy azonnal térjen vissza Budapestre. Mindent előkészítettek számára s egy késő esti órában, Bécs alsó rakpartjainál magyar vontatóhajóra szállt fel. A vontatóhajó egyik uszályán — amely fát szállított — csinos kis lakosztályt rendeztek be számára. Az út kényelmesnek ígérkezett Budapestig. Péch Géza jól elhelyezkedett, s egyedül lévén, végiggondolhatta egész bécsi tartózkodását, sőt azt is, hogyan fog idehaza „dolgozni” ... Képek villantak fel előtte. Wipp- linger Strasse 8. Az „Altes Rathaus” vendéglő. Nagy mulatozás, sok a magyar. Igazi urak. Olyanok, akik között azelőtt ő sokat forgolódott. Milyen jó is az életük. Mulatnak, dőzsölnek, s szidhatják nyíltan a magyar kormányt. Nem kell remegniük, hogy a múltjuk után kaparásznak, s kiderítik róluk, hogy grófok, bárók, tízezer holdak tulajdonosai voltak. Eszébe jutott a rossz magyarsággal beszélő amerikai, aki őt odavitte... Persze könnyű neki. Hogy csináljunk ezt, meg csináljunk azt. Annak nem kell állandóan rettegnie, hogy lefülelik. Ám nincs vesztegetni való idő. Különben is az amerikai megmondta, hogy ha kell, világháború árán is segítséget kap a „magyar szabadságharc”. Szóval bízni kell! így elmélkedett Péch Eckhardt Géza a hajó fenekén, amikor erős lábdobogás riasztotta fel álmodozásából. — Ne is gondoljon ellenállásra! Félrerakjuk innen a fát; jöjjön ki! — csattant az ellentmondást nem tűrő parancs. Péch Eckhardt Géza igazán csak akkor döbbent rá a valóságra, amikor a hajóról lefelé jövet meglátta a hajóállomás tábláját: Gönyű. Ebből mindjárt sejtette, hogy őt már várták, az útjáról tudtak. Fuccs a szervezetnek, fuccs a terveknek, á múlt életét sóvárgó álmainak. Péch Géza jól érezte a gonyűi hajóállomáson: az összeesküvő kémr bandát bravúros nyomozással derU tették fel és tették ártalmatlanná. Társaival csak n kihallgatáson találkozott, amikor a cellákból őket is elövezették. A kihallgató tiszt szobájában ott hevertek rakásszámra á tárgyi bizonyítékok: rengeteg fegyver, lőszer, az időközben megérkezett adóvevő-készülék, hangtom,pi- tós nyugati pisztolyok, s a milliós értékű rablott holmi, amelyet, a Ma- . gyár Divatcsarnokból, a Corvin Áruházból, a Körút üzleteiből szereztek a „szabadságharc jegyében’'. A hatóban vergődve A határon csend volt. Csak az őrtornyok távoli árnyai rajzolódtak ki a holdvilágban. Egy ember hason- csúszva közelítette meg az osztrák— mügyar határt. Néhány .lépésnyi távolságból ketten követték. Aztán megálltak. Az elől csúszó émber bevárta két társát. Búcsúzkodtak. — Tehát rendben — szólt az egyik akinek hanghordozásán érezni lehe tett, hogy nem magyar. — Mihelyt megvannak a szyksé ges emberek, azonnal indulok vissza — Vigyázz magadra! Tudod mi teendőd, ha elfognak. Ellenállni, el lenállni a végsőkig! Aztán az ampulla ... Megértetted? — Menjetek vissza, én elindulok, A feladatomat tudom. Az a férfi, aki az előbb két társától követve, hasoncsúszva közelítette meg a határt, tovább indult. Óvatosan, körültekintően közeledett a határmezsgyéhez. A sáros talajon nagyon nehéz volt előre jutnia. Térdével és lábfejével nagy sárdarabot és fűcsomót szedett magára, ügy nézett ki, mintha utolsó útjára indulna. Arca sápadt volt az izgalomtól és félelemtől. így még nem dobták át Magyarországra. Rendszerint ügyes csellel, diplomáciai papírokkal hajtotta végre futárfeladatait. Már három-négyszáz méterre elhagyta, a határt, még mindig a földön csúszva folytatta útját, s már- már fellélegzett. Ebben a pillanatban félhangos, de erőteljes „Állj, Vagy lövök!’* felhívás csattant az éjszaka sűrűjében. Visnyei Sándor, az amerikai kémszolgálat futára fel- emelkedett. Tudta, hogy minden ellenállás céltalan. Hiába nézett körül, nem látta, kitől jött az „Állj"-t parancsoló felhívás. Néhány másodperc telt el így szótlanul, csendben, aztán újabb parancsot hallott: —^ A fegyvert kirakni a zsebekből! Visnyei szótlanul engedelmeskedett, Két hangtompitós pisztolyát a földre ejteűe. Ekkor újabb vezényszóhallatszott és ő tíz méternyire eltávolodott két földre dobott fegyverétől. Most már megjelent előtte a parancsot adó személy: egy magyar határőr. Ez felvette a földre dobott fegyvereket, aztán előbújt társa is. A két géppisztolyos katona a határőrsre kísérte az amerikai kémet ... *. Most itt ülünk a rendőrség egyik szobájában, hármasban: a nyomozást vezető tiszt, az amerikai kém és e sorok írója. Visnyey Sándor elfogása óta immár négy hét telt el. A nyomozás mindent kiderített. Vis- ~nyey látszólag szánja-bánja bűneit. Beszél. Elmeséli életét, disszidálását. beszervezését, a kinii életet, s mindazt, amit eddig tapasztalt. Érdekes. Érdemes meghallgatni. — 1945 előtt a Horthy-hadsereg- ben voltam aktív katonatiszt. A vezérkari főnökség. második osztályának különleges alcsoportjánál teljesítettem szolgálatot. Ludovika Akadémiát végeztem, s úgy láttam, egész életem, sorsom, jövőm egybe fonódott a Horthy-hadsereggel. Nem is tudtam másképp elképzelni életemet, mint a katonai pályán. A leleplezett kém első szavai is megmutatják, milyen elszánt, mindenre kapható fickóval ülünk, szemközt. Az a különleges csoport, ahol ő dolgozott, nem volt más, mint a. „kommfunista beszivárgás” elhárító csoportja a hadseregben. — A Ludovika Akadémia elvégzése után különleges tanfolyamon vettem részt, ahol kioktattak és felkészítettek az elhárító és kémtevékenység minden csinjára-binjára. Világszemléletem, felfogásom — a neveltetés folytán}— olyan volt, hogv minden porcikámmal a rendszert szolgáltam és gyűlöltem mindenkit, aki annak a rendszernek a megdöntésére törekedett... 1945 után úgy láttam, hogy nekem, mint volt horthysta katonatisztnek és különösen, mint kémelhárító tisztnek, semmi életterem nem lesz Magyarországon. Egy ideig vártam és kerestem az alkalmat, hogy el tudjak helyezkedni valami jó helyen. Nem sikerült. 1948 májusában elhagytam az országot. Ekkor még könnyű volt, nem ütközött túl nagy nehézségbe a disz- szidálás. Barátaimtól kintről több értesítést kaptam: menjek csak ki, rám, mint kiképzett kémre és kémelhárító tisztre nagy szükség van odakint. Hozták a híreket Ausztriából és más nyugati országokból, hogy harcostársaim egységbe szerveződnek, s ugyanolyan katonai életmódot folytatnak, mintha reguláris hadseregben szolgálnának. Szóval sok minden csábított. Kimentem. 1948 júniusában Salzburgban ősz- szetalálkoztam Kollényi György volt horthysta alezredessel, aki a VKFf2 osztály különleges alcsoportjának volt a vezetője, ennélfogva a főnököm. A találkozás nagyon megörvendeztetett. Szerettem őt és ő is engem. Igazi katonának, igazi magyar úri tisztnek tartottuk egymást. Este felmentem Kollényi lakására, hogy megbeszéljük, milyen munkát vállalhatnék én Nyugaton ... Kellényi egy gyönyörű hatszobás lakásban lakott. A házvezetőnő már tudott Visnyey Sándor érkezéséről. Egy kissé meghökkent, hogy Kollé- nyi úr, a házigazda ilyen ágrólszakadt embert fogad — ekkora előkészülettel ... De bevezette. — örvendek kedves barátom, ör- vendek. Három esztendeje, hogy utoljára kibeszélgethettük magunkat — fogadta Kollényi György alezredes úr, — természetesen civilben — eaykori beosztottját. A kicsit rács- csoló, szikár, széles mozdulatokkal, heves gesztusokkal magyarázó kém- clhárító és kémfőnök eay mély fotelbe ültette Visnyeyt. Feleségét átküldi e egy másik szobába, mondván: „bizalmas dolgokról szeretnék Visnyey úrral szót érteni”. Az asz- szonynak nem kellett kétszer mondani. ő már jól tudta, mivel foglalkozik férje. Kettesben maradtak. (Folytatjuk,) ’elnök kijelentette, szeretné, ha sikerülne eredményt elérni ezen a téren, még ha először részleges megállapodást kötnének is, például az atom- fegyverkísérletek megszüntetéséről. ] Arra a kérdésre, hogy Adenauerrel j is beszéltek-e a leszerelésről, azt va- : • iaszoita; hogy már 1 évek óta beszélnek erről egymással és bizonyos benne, hogy Nyugat-Nemetország is csökkenteni fogja fegyveres erőit.. A sajtóértekezlet után Eisenhower ; elnök azonnal visszatért a kancellária épületébe, ahol 12 óra 35 perckor kezdődött a hivatalos ebéd. (MTI) í / Borsod megye művelődési ottho- ’ naiban a munkásosztály helyzetének javításáról szóló párthatározatot íigyelembevéve, készítik el az őszi és téli évad művelődési programját. Erre az időre a művelődési otthonok igazgató^ tanácsa külön ismeretterjesztő és külön művészeti tervet dolgoz ki. A terv szerint a nagy iparmegyében az őszi és a téli hónapokban — a dolgozók kéréseit és kívánságait szem előtt tartva — több mint négyezer ismeretterjesztő előadást tarta- ’ nak. A KISZ-bizottsággal közösen — Ózdon, Sajóbábonyban. Kazincbarcikán, Tiszapalkonyán, Sátoraljaújhelyen és Mezőkövesden — ifjúsági akadémiákat indítanak és segítik a Szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért versengő dolgozók művelődési vállalásainak megvalósulását. így például gondot fordítanak arra, hogy egyes brigádtagok felajánlásuknak megfelelően a nyolc általános osztályt sikeresen elvégezzék és olvasottságukat növeljék. A falusi művelődési munka jobbá- i tételére minden községben kijelölnek egy napot, amikor csak ismeret- i terjesztő előadásokat tartanak. A i megye több mint 50 tsz-községében