Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-23 / 197. szám
2 GSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1959. augusztus 23. Az Egyházak Világtanácsa követeli az atomfegyver kísérletek megszüntetését Rodosz (Reuter) Az Egyházak Világtanácsának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottsága felhívással fordult az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához és a Szovjetunióhoz, felkérve ezeket az államokat, ne folytassák az atomrobbantási kísérleteket és adjanak időt a genfi atomértekezletnek á megegyezésre. A bizottság egy másik nyilatkozata az algériai háború békés megoldását sürgeti. Az atomkísérletekkel foglalkozó felhívást megküldik minden közvetlen érdekelt kormánynak és szétosztják az ENSZ szeptemberi közgyűlésén résztvevő küldöttek között Kiéleződött as algériai hadihelyset A TASZSZ kommentárja Párizs (MTI) A. Baranov, a TASZSZ párizsi tudósítója írja: Párizsi lapjelentések tanúsága szerint az utóbbi időben észrevehetően kiéleződött a hadihelyzet Algéria egész területén. Mint a lapok írják, a francia csapatok és az algériai népi felszabadító hadsereg egységei között a legelkeseredettebb és legvéresebb csaták Kabilföldön, valamint Constantine megyében folynak. Az Algír városától 100 kilométerre délkeletre fekvő Omal környékén, már két napja szüntelenül folyik a csata. A francia csapatokat légikötelékek és tüzérségi ütegek is támogatják. A francia parancsnokság kénytelen volt sürgős erősítést bevetni. A hivatalos hadijelentés szerint az algériai erők itt 63 embert vesztettek, a Figaro beismerése szerint a franciák vesztesége pedig 15 halott és 18 sebesült. A lapok közük, hogy Constantine megye több pontján is heves harcok folynak. Onleasville közelében egy vasúti szerelvény aknára futott és kisíklott. Egyes politikai megfigyelők a hadi- helyzet kiéleződésével hozzák kapcsolatba De Gaulle küszöbönálló algériai utazását. A tábornok augusztus 27-től 31-ig bejárja Algéria fontosabb vidékeit. A Combat — amely közismerten közel áll a kormányhoz — azt írja, hogy az utazás „jórészt katonai jellegű'’ lesz. Amerikai bombázók érkeznek Nyugat-Németországba Bonn (TASZSZ Nyugat-Németországba F-100 mintájú amerikai atombombázó repülőgépek érkeztek. A gépeket Francia* országból hozták át s ezzel megkezdődött a 48. amerikai légivadászezred támaszpontjának áthelyezése Nyugat-Németországba. A Die Welt jelentése szerbit összesen 200 F-100 mintájú amerikai repülőgépet helyeznek át Franciaországból Nyugat- Németországba, mint a Rheinische Post megjegyzi — Nyugat-Németor- szág lakosságának ..nem éppen nagy örömére”. * Nyugat-Németországban tovább folyik a hadsereg felszerelése amerikai rakétafegyverekkel. A Westfalische Rundschau közlése szerint a Bundeswehr egyik alakulatát felszerelik Nike típusú amerikai rakétákkal. Az alakulat Északraj na-Veszt- fáüá tartományban fog állomásozni. (MTI)-----——■ Szeptember 1-én nyugatnémet-amerikai hadgyakorlatok kezdődnek Berlin (TASZSZ) Szeptember 1-én a nyugatnémet hadsereg és az amerikai megszálló erők megkezdik közös nagy őszi hadgyakorlatukat. A gyakorlat fedőneve „Ulmer spatzen” (ulmi verebek). A gyakorlat során a szárazföldi csapatok és a légierők együttműködését kívánják kipróbálni. A 2. hadtest 13 ezer katonáján kívül nyugatnémet bombázók, szállítórepülőgépek, valamint amerikai részről a 7. hadsereg egyik tüzérezrede és több repülőalakulat vesz részt a manőverekben. (MTI) Miskolci pillanatok ^Nagyszabású földrajzi vándorgyűlés Gyulán A Magyar Földrajzi Társaság XIII. vándorgyűlését ez évben Gyulán rendezi, szeptember 19— 21. között. A földrajzi vándorgyűlés célja, módot adni az alföldi, — de az ország más területén működő — geográfusoknak és földrajzoktatóknak is, hogy az Alfölddel, illetve a Dél-Tiszántúllal kapcsolatos kérdésekkel országos összejöveteleken megismerkedjenek. A vándorgyűlés első napján a résztvevők megismerkednek a Duna- Tisza közi tájjal és városokkal, útközben természeti és gazdasági földrajzi objektumok megtekintése szerepel a programban: Kecskeméten a gyümölcs- és szőlőtermelés, Tisza- ugon a morotvák és a halászat, Szarvason az arborétum és a rizstelepek, Gyulán és környékén a Fehér- Kőrös, Fekete-Körös, Remetei erdő, stb. Gyulán, a tanácsháza dísztermében elsőként Theodor Hurtig greifs- waldi egyetemi tanár tart színes, vetítettképes előadást Izlandról és az ottani kutatásairól. Második nap a Nagyalföld kialakulásáról, a Dél-Tiszántúl természeti viszonyairól, gazdasági életéről, az Alföld vízgazdálkodásáról, iparáról, a Sárrét települési viszonyairól, Gyula város földrajzáról és a földrajzoktatás időszerű kérdéseiről lesznek tudományos előadások és vitaülések. Délután a gyulai vár megtekintése és városnézési séta szerepel a programban. A harmadik napon tanulmányi kirándulások keretében .ismerkednek a vándorgyűlés résztvevői Tótkomlós, Makó és Szeged nevezetességeivel, történelmi emlékeivel és földrajzi objektumaival, továbbá a szegedi Fehér-tó csodálatos világával. A háromnapos vándorgyűlés részvételi díja (Budapesttől Budapestig számítva) autóbusz, szállás és étkezéssel együtt társulati tagoknak 230.- forint, nem tagoknak 250.- forint. Szeptember 19-én a reggeliről és ebédről, illetve 21-én a vacsoráról mindenki maga gondoskodik. Kérjük a miskolci és Borsod megyei tagtársainkat és a földrajzot tanító pedagógusokat, hogy a vándorgyűlésen való részvételi igényüket 1959. szeptember 5-ig jelentsék be a Magyar Földrajzi Társaság titkárságán (Budapest, V., Nádor u. 7.). Ezzel egyidejűleg kérjük a részvételi díj befizetését a MFT 171.409-70. sz. egyszámlájára. A Borsod megyei földrajztanárok és tanítók részvételére vonatkozóan a Művelődésügyi Minisztérium intézkedése az irányadó. A XIII. földrajzi vándorgyűlésre vonatkozóan a Magyar Földrajzi Társaság miskolci osztálya nyújt (Miskolc, Széchenyi u. 16. TIT-székház. Telefon: 15-492.) bővebb felvilágosítást. Tekintettel arra, hogy a vándor- gyűlés legfőbb célja a legújabb kutatások ismertetésével a földrajzot tanító nevelők szakmai továbbképzése, s földrajzi látókörük bővítése, ezért kérjük a geográfia oktatóit, előadóit, hogy a vándorgyűlésen minél nagyobb számmal képviseljék megyénket. Magyar Földrajzi Társaság miskolci osztálya Olvasom, hogy: Alig használt MoSóteknő eladó, Rákóczi u. 6. Deák Bélánál... A papír vonatozott, nagysága levelezőlapnyi. Miután kopírozott, tehát több példányban készült. A hirdetés egymagában virít a falon. A fal új, most hozták rendbe. Ezen a falon ez az első fecske. Történelmi pillanat. Azután olvasom, hogy: Egy rendes férfi lakást kaphat lehet Ágyneművel is Reményi... Azután megint olvasom, hogy Két Férfi szobát kaphat. Érdeklődni a Kossuth mozi pénztáránál... Ezek a cédulák már kisebbek. De viszont szorosan egymáshoz ta- padnakt Egyik a másik után. Nem hagyják a konkurrenciát. A sakk- láblajátéknak ugyan néhány szeme már kiesett. Helye — ott van, ragadós, piszkos csirizmassza. Találgatom: melyik árucikk szakadt le onnan? Alig használt sípoló fazék? Jól tejelő kétéves Kecske. Urasánoktól levetett fekete zakó kissé Köp, kissé Pécs ... ? Elaggottnak való ülőke cserélhető Betéttel? Sajnos, ezek már gazdára leltek. Pedig! Sürgősen keresek magam is két alig használt nyakkendőt, közeleg az ősz, fázik a nyak ... így végig kell járnom távolabbi utcákat. Ami nagy baj, mert itt — a város központjában — s ahol annyi idegen is megfordul, olyan kényelmesen lehet központilag, mindent egyhelyen elintézni. A fenti legelső cédula — ezen a helyen az első. Most hozta rendbe a MIK nagy költséggel, Rákóczi u. 2. kőkapujának most festett fala. A többi cédula a Sötétkapu szintén rendbehozott falán. Persze a város legforgalmasabb pontja, ahol — Kresz ide, vagy oda — július 16-án 18.40-kor átrobogott a büszke ED 88-30, vagy augusztus 21-én a büszke KA 09-29, pontosan 17.10- kor... Most zajlott le a szép ünnepi vásár. Első igazán kulturált, nagyvároshoz méltó kereskedelmi esemény. A vásár nem forgatta fel a főutcát, nem harsogtak egymás szájába a hangszórók, nem kellett éktelen patáliát csapni. Kiderült, hogy a vásár a vásárterületén nagy siker, s nagy teljesítmény volt. Vásár volt a maga helyén. A főutcái kirakatok előtt mégis hullámzott a nép, megérthette egymás szavát. A villamosok tiszták voltak, a buszok égszínkékek, órán- kint öntözött egy korszerű öntözőautó. A vásár, a kulturált közlekedés, a rend, a tisztaság és az otromba hangzavartól mentes főutcáról jut eszembe, hogy mi mindent lehet kulturáltabban csinálni. Ahogy egy nagyvároshoz illik. A Köztisztasági Vállalat ezúttal jó munkájáról és öntözőautójának lelkiismeretes vezetőiről jut eszembe: A zsibvásárt korunk szelleme visszaszorította a maga helyére és az fejlődésünkkel meg is fog szűnni. A zsibvásár azonban szívós és visszalopózkodik. Alattomosan visz- szakuzdi magát a város belsejébe. Most mar nem az árut, csak a cédulát rakja ki tömegesen. Frissen mázolt ajtókra, frissen épített falra frissen mosott kirakatüvegre... Ha gátat nem vetünk neki, megZ'h.ZdTÜT eUöprö■ ERNYEY GYULA: Piros lázmérőm Olyan szép vagy, mint havasok aljába feszített napsugár. Az első tavaszi napnak piros lázmérője, izgága kikiricsek csokra. És úgy szeretlek, mint mások a pénzt, két emelet magasan lobogsz felém, arcod fáklyája belevilágít az éjszakába, puha, zöld rétek a szemeidben hogy kúzdjek, mert belőled virít a szívem, ezerszer szidott kicsi társam. XIX. A kórház 3-as számú szobájában ^ — 4-én délelőtt — egy titkos társaság jött össze. Két torzonborz alak a Baross téri csoportot képviselte: dr. Forgó Imre, a kórház egyik alorvosa, Rudas János és Kővári Tibor az „értelmiség képviseletében” jöttek ide: jelen volt még vagy tíz más, ismeretlen személy a Práter utcából, a Corvin közből, a Széna térről és máshonnan. Péch Géza vitte a szót: — A legnagyobb elővigyázatosságra van szükség. A visszavonulást szervezetten kell előkészíteni, s lehe- hetőleg minden, magát kompromittált személynek illegalitásba kell vonulnia. De a harcot nem adjuk fel. Megszerezzük a nyugati segítséget — dobta be a többiek nagy álmélkodá- sa közepette ezt a nagyképű kijelentést. — sorainkat is meg kell tisztítani, hogy csak teljesen megbízható emberekkel legyen dolgunk. Az egyik Baross térinek azonnal volt ötlete, kinél kell kezdeni. Elmondta, hogy amikor a kórházba jött, hallotta: fekszik itt valami Harangi Zoltán nevű „ÁVH-ás besúgó, azt ki kell nyírni” — Inkább ártatlan ember pusztuljon el, mintsem, hogy kétes alak maradjon a kórház területén, ahol kiváló búvóhelyet lehet berendezni olyan orvosok segítségével, akik a szabadság szent ügye mellett törtek lándzsát — hangoskodott egy szuszra Péch Géza, de megzavarta őt Pásztor Gyula érkezése. Pásztor a Köztársaság téri gyilkolásban tüntette ki magát először, s amikor meghallotta, hogy a kis társaságban miről folyik a szó, azonnal „intézkedni akart.” Megállapodtak abban, hogy Harangit egy-két napra elaltatják, addig kivizsgálják az ügyét, s majd azután döntenek sorsa felől. Gyorsan két fiatal fegyverest rendeltek Harangi szobája elé, hogy azok őrizzék a beteg holmiját, amíg Péch és Pásztor felkísérik a második emeleti sebészetre, hogy ott dr. Lambrecht Miklós főorvos elaltassa. Harangi természetesen tiltakozott az eljárás ellen, s csak a főorvosi közbeavatkozásra volt hajlandó elaltattatni magát. Az orvosról elhitte, hogy — orvos! Lambrecht ugyanis — visszaélve orvosi hivatásával — azt hazudta Haranginak, hogy kezelés céljából kell őt elaltatni. Miután az idős embert elaltatták, ruháit megmotozták. Az iratok között olyan adatokat találtak, amely kétségessé tette előttük, hogy Harangi valaha is kapcsolatban állott volna a Belügyminisztériummal. Harangi Zoltán ugyanis 1956 nyarán szabadult a börtönből, ekkor rehabilitálták, mint volt politikai foglyot. Péch Gézáék ennek ellenére úgy határoztak, hogy a pincében egy kis szobába zárják a beteg embert és reggel kivégzik, mondván: biztos, ami biztos!, Éjszaka azonban Harangi Zoltán magához tért kábult- ságából — úgy látszik, kevés altatót adtak be neki — s valamilyen úton- módon kiszökött a kórházból. Péch Gézáék reűdkívül megijedtek, hogy Harangi esetleg leleplezheti tettüket és főhadiszállásukat, ezért elhatározták, hogy illegális székhelyüket máshová teszik át. A Lenin körút és a Majakovszkij utca sarkán lévő bér- ház egyik lakását szemelték ki erre, amely egy disszidált ismerősük tulajdonában volt. A lakást olyan hamis papírokkal felszerelve foglalták el, amelyek azt tanúsították, hogy a háromszobás lakás Péch Géza és családja tulajdonát képezi. Ez a lakás lett később egy nagyarányú földalatti szervezkedés központja. Itt agyalták ki azt az összeesküvést, amelynek a népi demokrácia állami szervei 1957 őszén vetettek véget... December első napjaiban Péch Géza az utcán összetalálkozott egy régi Vigh utcai ismerősével, Csontos Erzsébettel, s noha világos nappal volt, sok járókelő haladt el mellettük, nagy csókolódzással adtak kifejezést afeletti örömüknek, hogy a sors ismét összehozta őket. A régi, bizalmas viszony arra indította Pé- chet, hogy földalatti kémhálózatának kiépítéséről szóló terveit közölje Csontos Erzsébettel. Egy körúti Eszpresszóban, fekete mellett mondta el legutóbbi találkozásuk óta eltelt idő történetét és további terveit. De még bele sem kezdhetett mondókájába, amikor az „utca lánya” megakasztotta az egyébként folyékonyan beszélő, úri körökben jártasságot mutató Péch Gézát, mondván: — Király Béla mellett dolgoztam a szabadságharc alatt. Már is megkaptam Ausztriából az utasítást, hogy a volt szabadságharcosokat szervezzem meg, s ugyanakkor létesítsek egy illegális földalatti szervezetet, amelynek legfontosabb feladata, Király Béla utasítása szerint, a következő: A Magyarországon fellelhető fegyveres csoportok felderítése, azok egyesítése egy központi parancsnokság létrehozásával, újabb fegyveres akciók kirobbantása, a szabadságharcos csoportok fegyverekkel, rádióadó-vevőké szülékkel, propagandaanyaggal, pénzzel, gyógyszerekkel és ruházattal való ellátása. Az októberi események során megsebesült szabadságharcosok Nyugatra szöktetése, nagyfokú, magas készültség* hírszerzés minden fellelhető katonai objektumról, katonai csapatok elhelyezéséről, legyenek azok oroszok vagy magyarok, az ország politikai közhangulatának összefoglalása Nyugat számára. Ne is folytasd tehát tovább. Te ugyan vezető szerepet fogsz betölteni ebben, de az utasításokat én adom. Én állok legközvetlenebb kapcsolatban a bécsi központtal és minden utasításukat végre kell hajtani, mégpedig maradéktalanul, a szent cél érdekében. Péch azonnal vállalkozott erre. Találkozást beszéltek meg másnap délelőttre az Írószövetség Kertész utcai klubhelyiségében. Csontos Erzsébet, hogy tanúbizonyságot tegyen a földalatti szervezkedésben való jártasságáról, kiterjedt kapcsolatáról, bemutatta Péch Gézának Berényi István újságírót. Hármasban beszélgettek, s Csontos Erzsébet bizalmasan közölte Péch-csel, hogy Berényi az írókat és újságírókat képviseli. Megállapodtak abban, hogy sürgősen megjelentetik az „Élünk” című illegális lapot, amelynek kinyomtatására és sokszorosítására már loptak egy stencilgépet. A beszélgetés rövid volt. Csontos Erzsébet, mint egy kiszolgált őrmester, határozottan adta ki az utasításokat, pattogtak szavai, mint kisdobon a borsó. Még aznap átmentek mindketten a 2-es számú női klinikára, ahol működött már egy földalatti csoport. Csontos Erzsébet ugyanis azt tervezte, hogy Péch Gézát teszi meg a budapesti csoportok vezetőjéül, s ezért szükségesnek tartotta, hogy bemutassa neki az összekötőket. Itt. a női klinikán ismerkedett meg Péch — Csontos Erzsébet révén — Békési Bélával és Rácz Józseffel, akik az itt működő ellenforradalmi csoportot vezették. — Holnapra várjuk a bécsi futárt — közölte a jelenlévőkkel Csontos —, aki meghozza a szükséges utasításokat és a pénzt. — Mennyi pénzre számítasz? — kérdezte Péch Géza. ~ ötszázezret kértem, nem tudom, mennyi érkezik. — Mit csinálsz majd a pénzzel? ** szólt közbe Békési, akit az alvilágban csak „Bagolyénak tituláltak, ö már tizenkétszer volt büntetve, közönséges bűncselekményekért, s valahányszor kiszabadult a börtönből, mindig megtalálta az útját-módját annak, hogyan kerüljön vissza. No, nem azért, mintha olyan nagyon akarta volna. De könnyebbnek vélte a lopást, a rablást, mint a tisztességes munkát. Egyébként az ellenforradalom idején a Corvin közi parancsnokságnál teljesített futárszolgálatot. — Ez a pénz az induláshoz kell Mindenkit ellátunk megfelelő ősz- szeggel, ne szenvedjenek hiányt semmiben. Tartalékolunk egy alapot, amelyet arra használunk majd, hogy lepénzeljük a különböző személyeket, akiktől adatokat, híreket és munkánkhoz szükséges eszközöket kaphatunk. Egyébként az összeg elrejtésére megfelelő helyet kell találni, mert ha esetleg elcsípnek bennünket, akkor áruló jel lenne ilyen nagy összeg. r- Mit várhatunk még külföldről? r- szólt közbe ismét Péch Géza. — Valószínű, hogy a holnapi fidér már egy nagy hatósugarú rádióvevőkészüléket is hoz magával, s így titkos hullámhosszon állandó kapcsolatot teremthetünk a bécsi központtal. Értesítést kaptam arrpl is, hogy a közeljövőben harminc adó-vevőt, nagymennyiségű fegyvert és lőszert kapunk. — Hogyan tudjak ezt beküldeni a* országba? «=a kíváncsiskodik az egyik. — Ezt nem kötöm az orrodra válaszolta Csontos —, de azt megsúghatom, kis szivem, hogy megfelelő kapcsolataink vannak egyes szállítási szervekkel... {Folytatjuk)
