Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

ESZÄKMÄG Y ARÖRSZÄG Szombat, 1959. július 25. Becsüljük és óvjuk A társadalmi tulajdon védelméhez tartozik a lakások megkimélése is A felszabadulás óta gyökeres át­alakulás ment végbe hazánkban a tulajdonviszonyok terén is. Számos v esetben foglalkoztunk már az „enyém”, „tied” fogalmával. Amikor leleplezzük a népvagyon dézsmálóit, észre kell vennünk az olykor nem is tudatos, inkább a megszokottságból adódó hanyagságot, mely szintén sok kárt okoz nekünk. A károkozóknak sok fajtája van. A társadalmi tulajdon ellen vétők egyik része önző anyagi érdekből fosztogatja, károsítja meg népgazda-’ Ságunkat. Mi ezeket köznyelven tol­vajoknak, csalóknak nevezzük. De vannak — sajnos még elég számosán -—, akik más formában ártanak. A társadalmi tulajdon ellen vétenek azok is, akik hanyagságból, vagy nemtörődömségből okoznak kárt. A ^hanyagokat nem soroljuk a közön­séges bűnözők közé, bár lényegében ugyanolyan károkat . idéznek elő. Népgazdaságunk hatalmas erőfeszí­tés közepette építette újjá a felsza­badulás után az országot. Egész sor új lakóház, bérház nőtt ki gomba­módra a földből. Városunk területén is 1949-től 59-ig — csupán állami erőből — mintegy 5500 új lakásban találtak boldog otthonra a családok. Ez az eredmény több mint ötszöröse a Horthy-rezsim idején 1930-tól 11939-ig épült lakásoknak. Büszkeség­gel tölt el bennünket az a tudat, hogy ezeket a munkáshatalom rend­szere, a szocialista társadalom alkot­ta. Annál nagyobb szomorúság és ke­serűség, ha ezeknek a házaknak egy részét — tisztelet a kivételnek — be­lülről tekintjük meg. Helyenként a lépcsőházi ajtó, a pinceablak üvege­zése úgy néz ki, mint 1945 elején valamelyik pesti bérház ablakai. . Nem egy helyen a pinceablakok rá- mástól hiányoznak, védőrácsaik ösz- szetörve. Gyakran a pincékben a vil­lanyégők csak addig maradnak meg, amíg a házfelügyelő becsavarja. A védőbúrák, a kapcsolók és foglalatok sok helyen erőszakkal le vannak szaggatva s így a feszültség alatt ál­ló vezetékek a sötétben botorkáló dolgozók életét veszélyeztetik. Nem ritkaság az sem, hogy csupán kényel­mi okokból a lépcsőház függő folyo­sóján, a konyhában fát vágnak, a fürdőszobában szenet, apró jószágot tartanak, »gyesek nem takarítják rendesen lakásukat, a falak gondat­lanságból megrongálódtak — több helyen az egy-két éve átadott lakás belseje 10 évesnek látszik. Olyan esetre is volt már példa, hogy a bér­házi parkettás szobában moslékot tá­roltak. Számos helyen a motorke­rékpárral és kerékpárral okoznak kárt a falakban, vagy a WC-be do­bálnak hulladékokat, melyek dugu­lást okoznak. Megtörténik, hogy gon­datlanság miatt nyitva marad a víz­csap, beázík a mennyezet. De sorol­hatnánk tovább. Az ilyen okokból származó károk évente milliókra rúgnak. Joggal kérdik az öntudatos lakók: mi ez, ha nem a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény? — Még akkor is, ha az egyesek részéről nem szándékosságból, hanem csak hanyagságból, nemtörődömségből ke­letkezik. Sajnálatos esetek ezek, s el­követőiket nyugodt lelkiismerettel sorolhatjuk azok közé, akik mit sem törődve a közérdekkel — így vagy úgy, súlyos anyagi károkat okoznak a népgazdaságnak. Pedig a társadal­mi tulajdonban tett károk mellett mennyi kárt okoznák saját maguk­nak is. Ezeket az embereket érdemes kis­sé emlékeztetni a múltra. Vajon merték volna-e az illetők mindezeket - a cselekményeket, rongálásokat el­követni ezelőtt húsz évvel, amikor a háziúr volt az úr? Nem hinnénk. Pe­dig akkor még csak nem is saját tu­lajdonukat. rongálták volna, hanem a kapitalisták tulajdonát. Akkor az uzsoralakbér mellett a lakók maguk takarítottak, ügyeltek a rendre. Szo­cialista társadalmunk házfelügyelő­ket biztosít a takarításhoz, de ezek­nek a munkáját sokan nem tudjak megbecsülni. Ha szót emel a kirívó rendellenesség ellen, egyesek meg­gondolatlanul sértegetik őket, már­pedig ez sem tűrhető. Akadnak még sajnos sokan, akik úgy gondolják, hogy a lakónak az a kötelessége, hogy szemeteljen, rongáljon, az In­gatlankezelő Vállalat pedig takarít­son és a rongálásokat helyreállítsa. Az igaz, hogy kötelessége. De csak a természetes körülmények között ke­letkezett hibákat. Mindazok a hibák, melyek erőszakos módon keletkeznek, a lakókat terhelik. A lépcsőház fa­lain keletkezett károkért, a gyerekek által összefirkált falakért, vagy kü­lönböző szerszámokkal végzett „mű­tétekért” a szülők a felelősek. Államunk e messzemenő gondos­kodásról tesz tanúságot, amikor év- ről-évre egyre több kényelmes lakást biztosít a dolgozó családoknak. Szá­mosán, akik az eddigiek során bér­házi lakásokhoz jutottak, azt úgy be­csülik, mint ahogy az öntudatos csalá­doktól elvárható. A kapott lakásokat magukénak tekintik, kímélik, óvják, szépítik. Sok szép példa van arra is. hogy a bajokat maguk erejéből or­vosolják. Az ilyen családok meg is érdemlik az összkomfortos, jó lakást. Azok pedig, akik rongálnak, törnek, zúznak, kárt okoznak, túlzott igé­nyekkel és követelésekkel lépnek fel, néni tartják be a házirend szabá­lyait és semmibe veszik a házfel­ügyelők szükség esetén jogos fellé­pését, nem érdemlik meg, hogy a dolgozóink által előteremtett pénzen épített bérházak lakói legyenek. Becsüljük és óvjuk, védjük meg a bérházakat, a társadalom által jut­tatott lakásokat, mint társadalmi tu­lajdont, mert a miénk, munkásoké és az utánunk jövő generációé, gyermekeinké. Ebben köteles min­den becsületes dolgozó támogatást nyújtani, hogy le tudjuk leplezni azokat, akik rosszindulattal, szándé­kosan okoznak kárt, hogy helyes út­ra térítsük, a saját lakásuk iránti közömbös, hanyag, nemtörődöm em­bereket, mert az ilyen esetekből származó következményeket nem te- j kinthetjük kisebb bűnnek, mint aki önzéstől vezérelve — csalással káro­sítja meg a társadalmi tulajdont. Kuba népe egyórás sztrájkkal követelte Castro lemondásának visszavonását Havana (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Kubában csütörtökön dél­előtt egy órára országszerte beszün­tették a munkát és a lakosság egy- emberként követelte, Fidel Castro vonja vissza lemondását. Délelőtt 10 és 11 óra között a fővárosban és a vidéken mindenütt megállt a forga­lom, az üzletek redőnyeit lehúzták. A gyárakban és az üzemekben szü­neteit a „munka. Havanában ilyen feliratok voltak olvashatók: „Fidel Castrot akarjuk-!” „Fidel, jöjj vissza, szükségünk van reád!” * Az AFP értesülése szerint a kubai hivatalos lap csütörtökön kormány­rendeletet közölt, amely szabad ke­zet biztosít Fidel Castronak a föld­reform kérdéseivel foglalkozó orszá­gos intézet elnökének az intézeti föld- és pénzalap felhasználásában. fl csehszlovák kormány erélyes tiltakozása az úgynevezett „rab nemzetek hetének“ megrendezése miatt Prága (CTK) Jiri Hajek külügyminiszterhelyet­tes a csehszlovák kormány nevében ■ » Uj torpedóhajókat kapott a nyugatnémet haditengerészet Berlin (TASZSZ) Az ADN hírügynökség jelenti Kiéi­ből, hogy a balti-tengeri nyugatné­met flotta eddig 19 torpedóhajót ka­pott. Az idén további nyolc torpe- dóvető-egységgel gyarapszik az#> NSZK balti flottája. A nyugatnémet* hadügyminisztérium 40 torpedóhajót építésére adott megbízatást nyugat-* német hajógyáraknak. E hajók vala-J mennyien a Balti-tengeren teljesí te- nek majd szolgálatot. .(MTI) erélyesen tiltakozott az ellen az újabb amerikai provokáció ellen, hogy Eisenhower elnök aláírta az amerikai kongresszusnak az úgyne­vezett „rab nemzetek hete” megren­dezéséről szóló határozatát. A külügyminiszterhelyettes felke­reste az amerikai ügyvivőt, emlé­keztesse az Egyesült Államok elnö­két, hogy Csehszlovákia független ország, amelynek rendszeréről egyer dűl a csehszlovák nép dönthet. (MTI) VIT-hírek Bécs (TASZSZ) Raab osztrák kancellár a VIT ál­landó bizottságához intézett levelé­ben szerencsekivánatait fejezte ki a világ ifjúságának hetedik találkozója alkalmából. Ugyanakkor sajnálkozá­sát nyílvánította, hogy halaszthatat­lan ügyei lehetetlenné teszik a meg­nyitón való részvételét. * 1600 német fiatal vesz részt a VIT-en. Az NDK-bóI 600, az NSZK- ból pedig ezertagú küldöttséget vár­nak az osztrák fővárosba. A két né­met állam ifjúságának képviselőit egy sátortáborban helyezik el. * Miközben az osztrák főváros népe nagy szeretettel fogadja a küldötte­ket és lelkesedéssel készül a VIT vasárnapi megnyitására, egyes nyu­gati köfrök. nem hagynak fel a ta­lálkozó lejáratását célzó provokációs tevékenységgel és azt harsogják, hogy „a találkozó a kommunista terjeszkedés egyik formája”. Ezekre a vádaskodásokra a Volksstimme ad választ. Bécs a VIT napjaiban nem a Kelet és a Nyugat küzdel­mének színtere lesz, ellenkezőleg a békének és a népek barátságának városa. * Pénteken 50 tagú albán ifjúsági küldöttség indult Bécsbe. (MTI) SzzzcHtsi iegy&el Könyvkiadóink terveiből Kossuth Könyvkiadó A Kossuth Könyvkiadó a III. ne­gyedévben az elméleti művek sorá­ban kiadja a Tárgymutató a Tőke három kötetéhez című művet, amely hasznos segítséget nyújt mindazok­nak, akik önállóan, elmélyültem foglalkoznak a marxizmus elméleté­vel. Megjelenik a Marxista filozófia alapjai című kiadvány, amely nép­szerű, közérthető formában, egy­úttal magas tudományos színvona­lon foglalja össze a dialektikus és történelmi materializmus lényegét. Negyedik magyar kiadásban jelenik meg a Politikai gazdaságtan című tankönyv, amely a harmadik átdol­gozott szovjet kiadás alapján ké­szült. Kiadják Szecsődi László Az ellentmondás fejlődése és megoldó­dása című munkáját, Sz. G. Sztru- milin: A kommunizmus fejlődésének útján című könyvét. Otta István: Nacionalizmus és „nyersanyagsze- génységünk” című írását, valamint Kassai Géza művét. Magyar törté­nelmi sorsfordulók és a nemzetiségi kérdés címmel. A Nemzetközi kérdések sorában Kurt Sehliger Albánia — a sasfiak országa című munkája, Boross Pál: Merre tart Nvuqat-Németország? cí­mű műve, Nemes Pál: Az osztrák nép életszínvonaláról, Wilfred Búr- het: Fel a Mekong folyón. Réti Er­vin: ötven kérdés — ötven felelet a háborúról és a békéről, Gombó Pál — Lovászi Ferenc Kínáról szóló műve jelenik meg. A nemzetközi munkásmozgalom tárgyköréből megjelenik a Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresz- szusának anyaga, Betlen Oszkár: Elet a halál földjén című műve, va­lamint Mao Csung-huan tollából a Kínai Kommunista Párt rövid törté­nete. A Történettudományi Intézet mun­katársainak összeállításában Ma­gyarország és a második világhá­ború címmel okmánygyűjteményt adnak ki. A szocializmus építésének időszerű kérdései sorozatban kiad­ják Nyers Rezső A földművesszövet­kezetek helyzete és feladatai, Szend- rei József: Koldusok paradicsoma című munkáját valamint a Györ- Sopron megyei tapasztalatok című összeállítást. A Szülők Könyvtára sorozatban jelenik meg dr. Majzik Lászlóné—dr. Dobos László: Mii mondjunk nekik? című felvilágosító jellegű munkája. A szépirodalmi művek sorában Harry Bloom: Epizód, Rosemarie Schuder: A boszorkány fia, Hillmar Wulff: A szerencse pisztrángja cí­mű regénye, a Tarka Könyvek soro­zatában Baktay Ferenc: Az égből hulltak, hegyekből 'jöttek, Jacques Lanzmann: A Szidi—Brahim utasai és Msztiszlavszkij: Napkelte előtt című kisregényei jelennek meg. Szppirodiimi Könyvkiadó A Szépirodalmi Könyvkiadó a kö­vetkező negyedévben kiadja Rad­nóti Miklós összes verseit és műfor­dításait, Kölcsey Ferenc összes mű­veit, Pilinszky János: Harmadnapon, István Marián: Emberséggel, Lukács László: Leejtett furulya című ver­sesköteteit. Megjelenik Kemény Zsigmond: özvegy és lánya, Thury Zsuzsa: A jó fiú, Babits Mihály: Halálfiai, Heltai Jenő: Bölcsek köve. Tömörkény István: öreg reg ruták, Móricz Zsigmond: Kivilágos kivir­radatig, Úri muri, Sár arany. Isten, há- ta mögött, Tanulmányok, cikkek, László Anna: Szilveszter éjszakája. Jókai Mór: Enyém, tied, övé... Krúdy Gyula: Az útitárs. Illés Béla: Kárpáti rapszódia., Szentiványi Kál­mán: Az előénekes, Palotai Boris: Válogatott . tévedéseim, Galabárdi Zoltán: Cigányát, Barta Sándor: Pá­nik a városban című regénye, illet­ve novelláskötete. Kiadiák továbbá Illés Béla: Szivárvány című drámá­ját könyvalakban, Devecseri Gábor: Műhely és varázs című tanulmány- kötetét, Sőtér István Madártávlat cí­mű essay-gyűjteményét, Afrikai tá­bortüzek címmel Széchenyi Zsig­mond vadászkalandjait. Az Olcsó Könyvtár-sorozatban Tolsztoj: Polikuska, Poe: Az arany­bogár, Mesterházi Lajos: Pár lépés a határ, Zeromszky: A hű folyó, Mikszáth: A Noszthy-fiú esete Tóth Marival, Ivó Andrics: Elátkozott ud­var, Jókai: A kőszívű ember fiai, Leonhardt Frank: Jézus tanítványai című műve jelenik meg. A Kincses Könyvok-sorozatban Bi­hari Klára: Szomjúság, Solohov: Uj barázdát szánt az eke, és Beechcr— Stowe: Tamás bátya kunyhója cí­mű regénye jelenik meg. A Diák Könyvtár-sorozatban Arany János: Buda halála, Csokonai: Do­rottya, Katona: Bánk bán. Vörös­marty: Csongor és Tünde, Gogol: A köpönyeg, Shakespeare: Ham,let— •Szentivánéjí álom műveit jelentetik meg. • lunc* cs Kiadó Az Utikalandok sorozatban jele­nik meg K. D. Young: Kalandra szü­lettem című műve. Két műsorfüze­tet adnak ki, egyet Békét a világnak címmel, a másikban kizárólag egy- felvonásos műveket közölnek. A ME- DOSZ kiadásában jelenik meg az Üzemi tanácsok ^kézikönyve, a Köz­alkalmazottak Szakszervezetének ki­adásában Az államigazgatási munka megjavítása a községekben című ki­advány. A Táncsics Kiadó adja ki továbbá a Tejipari balesetelhárító és egészségvédő rendszabályok című gyűjteményt. Elönt a víz... Harmadik éve lakom a Somogyi Béla utca S. sz. alatt Juhász Károly házában. Lakásunk egy szobából és egy kis verandából áll. Sajnos, az utóbbi időben olyan körülmények zavarják nyugalmunkat, amelyeket már nem lehet elviselni. Nemrégen vezetéket javítottak a szobában s fel­szedték a padozatot. Sajnos, nem ja­vították meg rendesen és most ha nagyobb esőzés következik, a szennyvízcső szivárgása miatt telje­sen elmerül a lakás. Ez bűzös, piszkos lé tönkreteszi a bútorokat és az élelmiszert. A házigazda nem hajlandó javít­tatni, hiába kérem. Juhász Károly 1 A BM. Borsod megyei Rendőrfő­kapitányság értesíti azokat a gépjár­műtulajdonosokat, akik bármilyen ok miatt nem rendszámoztatták át jár­művüket, hogy 1959 július 1. után régi rendszámú gépjárművükkel nem vehetnek részt a közúti forgalom­ban, gépjárművük pedig levizsgázat- lannak tekintendő. 1 Az a gép járműtulajdonos, aki régit rendszámú járművét forgalomba kí-t vánja helyezni, adjon be írásban er-t re vonatkozó kérelmet a Borsod me-t gyei Főikapitányság közlekedésren-t dészeti osztályához:. A kérelemben ♦ fel kell tüntetni a gépjárműtulajdo-J nos nevét, pontos lakcímét és a gép-j jármű régi rendszámát. A gépjárműt tulajdonosa a benyújtott kérelem* alapján- értesítést kap arra vonatko-t zóan, hogy gépjárművét mikor és| hova állítsa elő vizsgára. $ Megyei Rendőrfőkapitányság Ilyen esettel is ritkán találkozik az embeY, de megakad. Magam sem akartam hinni a fülemnek, amikor a szerencsi Kiegészítő Parancsnok­ság vezetője kesernyés mosollyal és egyáltalán nem jókedvűen elő­adta a dolgot — Hiába megyünk fűhöz-fához, nem találunk egy épületet, ahol megrendezhetnénk augusztusban a sorozást — panaszolta, s Kolcszár elvtárs, a járási tanács elnöke te­hetetlenül tárta szét kezét. — így van. Nem tudunk épületet biztosítani, tehetetlenek vagyunk. — S eddig ? .. * —■ Eddig nem volt ilyen problé­ma, illetve az elmúlt sorozásig. Ak­kor is csaknem fegyelmivel tisztük meg . a dolgot, mert igénybevettük az Úttörőházat, ahol — mióta fel­építették — mindig akadt hely a bevonűlók és sorozottak számára. Mindenesetre furcsa história. A „Szipka” néven ismert kultúrott- hont nemrégiben átadták az úttö­rőknek, Nem helytelen dolog ezt hiszen a növekvő fiatalság számára kell kultúrotthon. — Bár jelen pil­lanatban a felnőttek számára nincs ilyesmi Szerencsen, se községi, se járási! — Valahogy még így is el­menne a dolog, már amennyiben helyes, azonban a kultúrotthon átadásával ime kiszorult az utcára a sorozásra berendelt fiatalság is, illetve úgy látszik Szerencsről vég­érvényesen! Igaz, amióta sorozzák a fiatalo­kat, — van már néhány esztendeje, — mindig a járási székhelyen vá­logatják: ki alkalmas katonai szol­gálatra, ki nem, s ide gyülekeztek bevonuláskor a fiatalok eligazítás­ra. E jó időknek Azonban ez évvel vége szakadt. Az úttörőotthont, amely a legalkalmasabb, nem lehet igénybevenni. Egyenesen megtiltot­ták a felettes szervek. Hiába fizet­ne a hadsereg néhány óráért 500 forint használati díjat, mely ki­futná a takarítás összegét kétsze­resen is. „Nem lehet róla szó, pró­bálkozzanak másutt!” ez a válasz és nincs ellene apellálás. Megpróbálták hát más helyen. A cukorgyárnak van kultúrot„ho- na, azonban ennek használatára a hírek szerint csak a legfelsőbb szakszervezeti vezetőség adhatna engedélyt, mert az otthon a szak- szervezeté. (Bár nem hinnénk, hogy ha megkérdeznék a szakszervezeti tagságot, adna-e helyet a sorozás­ra, valaki is ellenvetést tenne!) Ám nem megy ilyen könnyen a do­log. Más megfelelő helyiség pedig nem akad Szerencsen. Most azután ki tudja, mi lesz. Valahol másutt, a járás déli vugy nyugati részén kell keresni egy megfelelő községet, ahol alkalmas épület van, — ha ugyan ott en­gedélyezik a hadsereg frissíiését szolgáló összejövetelt. Kényelmet­len lesz ugyan mind utazási, mind egyéb szempontból, de hát nincs mit tenni, ha ilyen nehéz néhány órára otthont találni fiatalságunk színe-java számára. Érdekes, de nem nevetni való dolog! (harcsa) mindig elzárkózik valami kifogással. Piciny gyermekemre rászakadt a mennyezetről egy darab vakolat — és ennek következtében meghalt. El lehet képzelni egy anya fájdalmát. Mikor a javításokat sürgetem, Ju­hász Károly arra hivatkozik: nem ö használja a lakást. Meg kell je­gyeznem, hogy rendszeresen fizetem a lakbért és ezért jogtalannak ér­zem a háztulajdonos hivatkozását. Már nem tudom, hova forduljak, ki hallgatja meg panaszomat. A visz- szás otthoni helyzet a munkámat is igen zavarja — ápolónő vagyok. Azért fordulok a szerkesztőség­hez panaszommal, mert innen re­mélek segítséget. ♦ Bereczki Mihálijné X Bereczki Mihály né nem egyedüli, ♦aki ilyen panasszal fordul hozzánk. ♦Tudunk több olyan háztulajdonosról, ♦ aki szándékosan rongálja a lakást, »mérgezi a légkört csak azért, hogy ♦megszabaduljon lakójától. Mélyen ♦elítélendő az ilyen cselekedet, csak ♦arra mutathat, hogy a házigazda tcsupán a jogait ismeri, a kötelessé- Jgeit nem. Nemcsak a lakbért kell telfogadni, hanem emberi körülmé- % nyékét, is kell teremteni. (Szerk.) i Kit doi?náí ki a léghajóból ? % Az amerikai televízió a követke- Xző pályázati kérdést intézte nézői­Xhez: t „Egy léghajón hárman utaznak — tégy tábornok, egy hollywoodi film- fcsillag és egy tudós, az atombomba ♦feltalálója. Hirtelen zuhanni kezde­tnek. Hogy a szerencsétlenséget elke­rüljék, egyiküket le. kell dobni. Te %kit dobnál ki a léghajóból és miért téppen őt?” t Az ezer dolláros első díjat egy tíz- Xéves kislány nyerte el, aki a követ* tkező, napnál világosabb választ ad) |ía; X „Azt kell kidobni, aki a légköre­ire bb.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom