Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-05 / 156. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1959. július 5.. A Borsod megyei műemlékvédelmi napok nehéz, küzdelmes időszakot zárnak le és bíztató ígéretekkel teli új korszakot nyitnak meg. Műemlékeink védelme a Hazafias Népfront célkitűzése és a tömegek igényei alapján társadalmi feladattá válik. Ezt erősíti még az, hogy több megyében^ tájvédelmi intéző bizottságok is működnek annak érdekében, hogy a hazánkban látható értékek megóvása, ismertetése minél nagyobb arányú hazai és külföldi idegenforgalmat tegyen lebonyoiíthatóvá, ezzel is elősegítve az egyetemes emberi művelődés ügyét, de a szülőföld sze- retetét is. Műemlékeink az emberi művelődéstörténetnek és a művészi alkotó- képességnek nagyszerű tárgyi emlékei. Évezredek óta pusztítja őket az idő, a természet elemei, de pusztítja maga az ember is. Történelmünk viharai ezért hagytak meg hazánkban, de különösen Borsodban oly kevés műemléket. Különösen a második világháború nagyarányú pusztítása után vált szükségessé, hogy legalább a meglévő állomány megóvása váljék maradandóvá *úgy a most élő, mint a későbbi nemzedékek számára. Volt műemlékvédelem hazánkban a felszabadulás előtt is, de igazi, intézményes védelmükre csak most, szocialista viszonyaink között kerülhetett sor. E munkának egyik fontos állomása a megrendezésre kerülő műemléki ankét, melynek keretében július 7-én délelőtt 11 órakor a Pedagógus Szakszervezet Székházában műemlékvédelmi kiállítás nyílik meg, 15 órakor dr. Der- csényi Dezső Kossuth-díjas művészettörténész tartja meg előadását a városi tanács nagytermében: „Műemlékvédelmünk mai helyzete és legsürgősebb feladatai országom és megyei viszonylatban” címmel. Az ankétsorozat második naoján dr. Gerd" László Ybl-díj as éoitőművész: ..Műemlékvédelem — községfejlesztés” címmel tart fél 9 órakor előadást a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagytermében, majd 14 órakor dr. Vargha László egyetemi docens ugyanott: „Népi műemlékek Borsod megyében” címmel. Esté 18 órakor a diósgyőri vár helyreállítási' munkálatainak megtekintésével zárul a kétnapos program. Közben zárt körben. beszélik meg a városi és megvei párt- és tanácsi vezetők a műemlék- védelem illetékes szakembereivel a további, még hatékonyabb munka feladatait. E megbeszélésen Trauth- mann építési miniszter elvtárs is résztvesz. Az előadásokra a rendezőség városunk és megyénk minden érdeklődő dolgozóját szeretettel várja. H. Szabó Béla Mosóüzemet állítanak fel a somsályi bányánál Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt somsályi üzemében már több mint hatvan éve bányászkodnak. Ez idő alatt a bányából kikerülő meddővel együtt jelentős szénmeny- nyiség is összegyűlt a meddőhányón. A magas kalóriaértékű szén felhasználására eddig nem gondoltak. A széntröszt vezetősége a többtízezer tonna szén kinyerésére elhatározta, hogy kísérleti szénmosóüzemet állít fel. Az üzem a tervek szerint a második félévben kezdi meg munkáját, s naponta mintegy 30 va^n szenet termel majd a meddő átmosásával Az így nyert szén fűtőértéke meghaladja a 4000 kalóriát. Amerika népei' 99Moszkvában megjelent az „Amerika népei” című monográfia első kötete, amely a „Világ népei” című etnográfiai sorozat egyik része. Az új könyvről V. Alekszandrov, a Szovjet Tudományos Akadémia etnográfiai intézetének tudományos titkára a következőket mondotta: — Ez a mű intézetünk tudományos munkatársainak kollektív munkája. Az első kötet rávilágít Amerika gyarmatosodásának folyamatára, a különböző nemzetek kialakulására és továbbfejlődésére, az indiánok és eszkimók helyzetére a gyarmatosodás és a kapitalizmus fejlődésének korában és jelenleg. A könyv értékes anyagokat tartalmaz Dél- és Észak-Amerika lakosságának jelenlegi etnikai összetételéről, életéről; kultúrájáról. Bemutatjuk Amerika népeinek történelmi szerepét és hozzájárulását az emberi kultúra fejlesztéséhez, harcát a nemzeti és faji megkülönböztetés, az osztályelnyomás ellen, a polgári és a szociális egyenjogúságért, a szabadságért, a békéért és a demokráciáért. Nem volt hiábavaló szó EMLÉKSZÜNK MÉG a tanácsválasztásokat megelőző jelölőgyűlések aktivitására. A választók ezeken a gyűléseken a megbízatások egész sorával láttak el jelöltjeiket. Most megnéztük, hogy mi lett a sorsuk az akkori bejelentéseknek, javaslatoknak Miskolc II. kerületében. A jelölőgyűléseken elhangzó bejelentéseket a Hazafias Népfront bizottságok mindenütt továbbították az illetékes tanács végrehajtó bizottságainak. így történt ez az említett kerületben is. Diósgyőr, városunk II. kerülete kimondottan j munkáskerület. Ha a statisztikát nézzük, ma már büszkén mondhatjuk Nagy-Miskolc- ra, hogy munkásváros. Ha Miskolc munkásváros, akkor Diósgyőr a legerősebb bástyája. Különösen a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat megjelenése után nem mindegy, hogy egy munkáskerület tanácsa hogyan foglalkozik a választók bejelentéseivel, ügyes-bajos dolgaival. Mbit a későbbiekben kitűnik, a . második kerületi tanács dicséretes munkát végez ebben a vonatkozásban is. De nézzük a tényeket: ANNAKIDEJÉN Nyilassi István tanácstag jelölőgyűlésén a választók, a vasgyári fúiskola tanárai és a tanulók szülei kérték,, jobban világítsak ki az iskola és a kórház környékét, mert igen sok kellemetlenség származott abból, hogy a gyerekek sötétben jártak haza. -A panasz azóta orvoslást nyert. Az Északmagyar- erszági Áramszolgáltató Vállalat az egész vasgyári lakótelepen átszereli a jelenlegi, elayúlt villanyhálózatot, ezáltal fokozatosan kiküszöbölődnek a közvilágításban még meglévő zavarok. Rácz János tanácstag jelezte a tanácsnak, hogy Perecesen az ere- nyői rész elején lévő bányász kislakásokhoz sürgősen utat és utcai világítást kérnek a lakók. Az út építését már az elmúlt évben megkezdték és ez évben tovább folytatják. A tanács erre mintegy 100 ezer forintot fordít. A TATÁRDOMBIAK autóbuszjáratot kértek a jelölőgyűlésen. A kérést azóta teljesítette a városi tanács és a Közlekedési Vállalat. A Nyírjes (Gorkij-telep) lakóinak év- ról-évre visszatérő problémája a vízellátás. Ennek megoldása a Lenin Kohászati Művek hatáskörébe tartozik és ez a panasz is orvoslást nyer, mihelyt a tervezett nyomásfokozót megépítik. Salamon Ferenc tanácstagtól a Bársony János utca lakói az út burkolásának sürgetését kérték. A választások idején a vízvezeték és szennyvízcsatorna építése miatt volt felbontva az út. Azóta ezzel elkészültek és az utat is rendbehozták mind a Bársony János, min$ a Herman Ottó úton. Hasonló gondjuk vá*n jelenleg a Daru utca lakóinak. Az út nagyon rossz volt már. Ahogy az anyagi fedezet megengedi, a tanács rendbehozatja ezt is. 1957- ben bevezették az utcába a vizet és ez évben a szennyvízcsatorna építése folyik. Jövőre elkészül az úttest is. Ugyanígy sor kerül az Avar utca csatornázására és megjavítására. A példákat továbbsorolhatnánk, de ezzel az adott kép nem sokat változna. A lényeg az, hogy a tanács teljesíti hivatását, ahogyan az anyagi lehetőségek engedik, végrehajtja, megvalósítja a választók-adta megbízatásokat. Ezt szolgálja az az intézkedési terv is, arjjelyet a munkásosztály helyzetével kapcsolatos párthatározat alapján készített a végrehajtó bizottság. A terv részletesen taglalja: milyen teendők adódnak a határozat nyomán a diósgyőri kerületben. Ebből is egy-két példát: A MŰVELŐDÉSÜGYI tennivalók közül elsősorban az iskolák túlzsúfoltsága okozott és okoz gondot. Általános iskoláinkban egyik-másik helyen még gyakori a több turnusban való tanítás, egyes osztályokban a megengedett létszámnál többen tanulnak. Ez ártalmára van a tanulmányi előmenetelnek és a fegyelemnek. Ennek megszüntetése érdekében még a múlt évben megkezdték a vasgyári leányiskola bővítését (egy emeletet építettek. a meglévőre). Az építkezést ez év május 1-ére befejezték. A leányiskola három tanteremmel és napközi otthonnal bővült, megszűnt a túlzsúfoltság. Az 1959. évi községfejlesztési alapból megi-jlelő hitelt biztosítanak a vasgyári fiúiskola tornatermének elkészítéséhez, ez 1960—61-ben készül el. Tervbe vették az újdiósgyőri iskola tornatermének megépítését is, melyhez lényeges segítséget ad a Lenin kohászat és az iskola szülői munkaközössége. A Művelődésügyi Minisztérium, valamint a városi tanács támogatása révén Perecesen nyolctantermes iskola épül a jövő évben. A kerületi tanács az iskolák bővítése mellett gondoskodik az óvodák bővítéséről is. AZ EGÉSZSÉGÜGY javítását célzó intézkedések között szerepel pél-f dául a Lenin Kohászati Művek előtti téren egy üzemorvosi rendelő megépítése, amelyet a jövő évben kezdenek meg és körülbelül 8—10 millió forintba kerül. A Gőzön Lajos utca felső-vasgyári részén egy egészségház építését kezdik meg a városi, illetve a kerületi tanács kezdeményezésére. A Lenin . kohászat segítségével a Varga-hegy, a nyirjesi részen augusztus 1-re felépül egy körzeti rendelő, orvosi lakással. Ezzel az ott lakók régi kívánságé valósul meg, nem kell majd a Rózsa Ferenc utcai rendelőbe járniok. Az építési és közlekedési feladatok között' megemlíthetjük, hogy ez- évben megjavítják a Gyula utca Szinva felé eső részét. Perecesen gyalogjárót és utat építenek, nagyobbrészt a községfejlesztési alapból. A kerületi tanács a lakosság kezdeményezésére zúzalékból járdát építtetett a Kőporoson. A városi tanács saját költségéből biztosítja a Miklós utca átépítését. Ez évben tervbe vették még a Kabók Lajos utca, a következő évben a Daru, a Gergely-köz, a Fadrusz út felső része, a Vas, az Avar és a Szerdahelyi út felújítását. Ezekhez a munkákhoz a lakosság társadalmi munkával já- ’rul. hozzá. A KERÜLETNEK a felszabadulás előtt a gyári lakótelepeket és a Fel- sővárós egy-két utcáját kivéve, alig volt víz- és csatornahálózata. A kerületi tanács az elmúlt két-három év alatt körülbelül 4 km vízhálózatot épített, és a hálózat bővítése jelenleg is folyamatban van. A szennyvízcsatorna hálózat bővítése szintén. A párt határozata alapján fokozódik Miskolc területén a lakásépítés is. Bár a második kerületben ezidő- szerint bérházakat nem építenek, de családi házak építésére nagyon sok engedélyt adnak ki. A családi házak építését mind a kohászat, mind a tanács maximálisan támogatja. A városi tanács által, az OTP-n keresztül körülbelül 200 házhely kerül a dolgozók birtokába. További újabb 200-nak a kialakítása folyamatban van. Ezenkívül az LKM és a Nehézszerszámgépgyár részére több mint 200 házhely.van biztosítva. AZ ELMONDOTTAK azt bizonyítják, hogy a második kerületi tanács a lehetőségek teljes kihasználásával dolgozik a lakosság minden jogos igényének kielégítéséért. A választók bejelentéseit, javaslatait nem „fektetik el”, hanem mielőbb intézkednek, ha arra mód van, orvosolják a panaszt, ha nincs, azt is közük. így történt a választásokat megelőző jelö- dőgyűléseken elhangzott javaslatokkal,. panaszokkal is.. Ennek révén tovább javul a kapcsolat a választók és a tanács között, erősödik a lakosság bizalma a párt, a tanács iránt. NAGY ZOLTÁN XIII. Ji kínai falvakban nagy fejlődést jelent, hogy a kommunának saját ipara van, mert így kialakult a községekben is a munkásosztály, ezenkívül nagy anyagi hasznot is hajt a tagságnak. A kínai parasztok gyakran népdalokban adnak kifejezést érzéseiknek; dalt komponáltak a kommunákról és annak iparáról. Ebben a dalban elmondják, menynyire segíti munkájukat a gép, ho{£Vu#gf Beszéltünk egy parasztasszonnyal, aki elmondta, hogy a felszabadulás előtt kilenc gyermeke született, de mind ct kilenc éhenhalt. Neki sem volt mit ennie, csak tengette életét. Teje sem volt, amikor a gyerekek gyan dolgoznak kapával a kezükben, mint parasztok, és hogyan dolgoznak a rossz időben az üzemben, mint munkások. A kommunákban olyan munkamegosztás van, hogy amikor a földeken nagyon sok a munka, akkor az üzem dolgozói is oda mennek segíteni, amikor viszont kevés a földeken a munka, akkor a többiek is az üzemben segítenek. A kommuna parasztjai nagyon lelkesen dolgoznak, és ennek egyik oka, hogy . az életszínvonaluk a felszabadulás előttinek többszörösére emelkedett, A kommuna vezetőt elmondják: 1942-ben nagy aszály volt, a kommuna jelenlegi területéről (kb. 50 ezer emberből) 3186 fő halt éhen, 15162 ember menekült el más vidékre — hogy közülük mennyien haltak éhen, arról nem tudnak — megszülettek. A néhány napos vagy és 1259 gyereket adtak el a szülők a hete» gyereknek hiába dugdosta szá- földesúrnak rabszolgául, hogy a jába a répalevelet, a gyerekeknek tej gyermeknek legyen élelme, s a ka- kellett volna... éherihaltak! A fel- pott pénzből ok is tovább élhesse- szabadulás után, 1951-ben született nek. Nem ez az év volt az egyedüli, a tizedik gyereke és az az egy amikor ilyen tömegben haltak éhen maradt meg! Ilyen életszínvonalról az emberek — rendszeresen ismétlő- indultak el a felszabaduláskor a ki- dött. túri parasztok. A jellegzetes kínai és a modern építkezési stilu" alapján készülnek az új épületek. A népi kommunákban most mindenkinek biztosítva van az élelme, mindenki háromszor jóllakhat napjában. Az étkezést úgy oldották meg, hogy mindenki, aki a kommunához tartozik — a csecsemőtől kezdve az aggastyánig — ingyen kapja az élelmet és napjában háromszor annyit ehet, amennyit akar. Mindenütt — községekben, iskolákban, óvodákban — közös étkezdéket hoztak létre. Ezáltal az egész országban 70 millió parasztasszony szabadult fel a főzés gondjai alól; mint tag dolgozhat a kommunában, pénzt kereshet. Nekünk, európaiaknak, szinte lehetetlen megérteni, milyen nagy dolgoi jelent a kínai paraszt számára, hogy nem■ fenyegeti többé az éhhalál, hogy neki és családja minden tagjának biztosított a bőséges étkezés. Ez: csak azok az emberek tudják valóban értékelni, akik már többször álltak az éhhalál küszöbén, akik leélté: életük felét vagy javát anélkül, hog~ egyszer is kedvükre jóllakhatta1 volna. A kínai p§>rasztok túlnyoriu többsége ezt viszont már megpróbálta és tudja, hogy mit jelent sz mára a demokrácia, ezért mindé" erejét megfeszítve dolgozik, hog? ^Inapra még jobb élete legyen. Czámunkra rendkívül különös ez Ü az ingyenes étkezés is. Hiszen ; azt jelenti, hogy a nagyobb létszámú családokból többen étkeznek mint a kevesebb létszámú családok ból, és így ők többet részesednek a közösen megtermelt értékből. Különös számunkra az is, hogy mindenki annyit ehet, amennyit akar. Hiszen így a rosszabbul dolgozó kommunatag is annyit ehet, — vagy még többet —, mint a jól dolgozó. Amikor ezt szóvátesszük, a kommuna vezetői elmondjárk, hogy az ingyen étkezésnek vannak ilyen problémái, de a tagok mégis jónak tartják, mert ilyen módon is segítik a nagyobb létszámú családokat Egymás segítésének nagy hagyományai vannak Kínában, mint az előbb mondottuk, s ennek a hagyománynak folytatása most, hogy a kisebb létszámú családok bizonyos áldozatot vállalnak a nagyobb családokért. mr* ÜL A kínai gyerekek most már csak apáik elmondásából tudják, hogy milyen volt az éhezés. A gazdagabb kommunák hozzáfogtak, hogy élelmen kívül egyebekkel is ingyen látssák el 'a kommuna tagjait. Van, ahol már ingyen ruhát kapnak, más helyen cipőt különböző felszerelési tárgyakat. Az ingyenes dolgok mellett a dolgozó kommuna-tagok fizetést is kapnak. A tagokat kilenc bérkategóriába sorolták, a besorolás alapja a szakképzettség, a szorgalom, az elvégzett munka és nem utolsó sorban a politikai állásfoglalás. Az elvégzett munka alapján a tagok munkaegységben részesülnek, minden hónapban pénzbeli. előleget kapnak, zárszámadáskor pedig a különbözeiét kapják meg. A kommuna parasztjainak élet- színvonala annyira megnőtt, hogy már tülhalaßia a gazdag középparasztok félszoba- f dulás előtti, 1947es évi életszínvonalát. Az életszínvonal emelkedéséhez tartozik, hogy a kommuna úgynevezett szeretetotthonokban gondozza és eltartja az idős, az élet terheitől aggastyánokká vált embereket. E kommunának 8 ilyen otthona van, bennük többszáz családnélküli öreg él. Meglátogattuk az egyik otthont. Saját szemünkkel láttuk, valóbat milyen emberi kön rülmények közölt élnek az idős férfiak és asszonyok, akiknek túlnyomó többsége már régen meghalt volna a felszabadulás előtti állapotban. Most ezek az idősek szépen be- —- - — rendezett otthonokban laknak, kényelmes körülmények között foglalkoznak, ami dologgal olyan szinte szórakozást jelent. Nyulat tenyésztenek, szalmából fonnak különböző használati tárgyakat, varrogat- nak. (Folytatjuk.)
