Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-30 / 177. szám
Világ proletárjai9 egyesüljetek l A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY£1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA '------------------------------------------------------------------------------N A megyei tanácstól jelentjük XV. évfolyam 177. ssám Ara 50 fillér,' , L‘<// \ 1959 július 30, csütörtök Éjszakai körúton a Lenin Kohászati Művekben Üzemeink, bányáink éleiéből SPORT Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Szerdán megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, jelen volt az országgyűlés ülésén — szabadságát megszakítva — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Ott volt Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kist Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Antos István, Benke Valéria, dr. Dole schall FHgyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sik Endre, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg Knyazovits András és Kovács Béla országgyűlési képviselők elhunytáról. Az elnök kegyeletes megemlékezését az országgyűlési képviselők állva hallgatták végig, majd Rónai Sándor javaslatára Knyazovits András és Kovács Béla emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a Baranya megyei választókerületből Dobos József, a Komárom megyei választókerületből Vass József pótképviselőt hívta be Az elnök ezután bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a Magyar Népköztársaság polgári törvény- könyvéről szóló törvényjavaslatot, a külüqyminiszter a Maavar Nép- köztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben 1959 május 6-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot, a pénzügyminiszter a Magyar Népköztársasáq 195S. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. Bejelentette továbbá, hogy az ülésszakra három képviselő — Szobek András, dr. Sáró András és Péti János ■— nyújtott be interpellációt. Ezután Rónai Sándor javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára. Az Elnöki Tanács beszámolója Az elfogadott tárgysorozat alapján elsőnek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját tárgyalta az országgyűlés. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról. Kristóf István beszámolt arról, hogy az országgyűlés legutóbbi ülése óta az Elnöki Tanács milyen kitüntetéseket adományozott. Beszélt az állampolgársági ügyek intézéséről. Ezután elmondotta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt időszakban igen fontos nemzetközi szerződéseket kötött a Szovjetunióval és a szocializmust építő államokkal mind gazdasági, mind egyéb területeken. Az Elnöki Tanács alkotmányos hatáskörében átvette az új budapesti szovjet, mongol és román nagykövet, valamint az angol, az argentin, az izraeli és a norvég követ megbízólevelét. Az Elnöki Tanács felvette a diplomáciai kapcsolatot a Guineái Köztársasággal, az ethiopiai császársággal, Yemeni Királysággal, valamint Ceylonnal. Pártunk politikájának megfelelően —- folytatta — állami szerveink a legmesszebb- menően igyekeztek az egyházakkal barátságos viszonyt kialakíBevezetőben hangsúlyozta, hogy a javaslatot az országgyűlés külügyi bizottsága megtárgyalta és elfogadta. Ezután így folytatta: Népköztársaságunk külpolitikája mindig arra irányult, hogy baráti kapcsolatot létesítsen valamennyi országgal, elsősorban az emberi haladás élenjáró országával, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Külpolitikánk szilárd, megdönthetetlen alapja, hogy a szocialista tábor tagjai vagyunk és az imperialisták semmiféle mesterkedése sem tudja a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat lazítani. A nemzetközi szerződések között már több mint 10 éve törvénybeiktattuk a Szovjetunióval, Romániával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Bulgáriával kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződéseket; ezeket kiegészítette a varsói szerződés. Ezekhez az egyezményekhez csatlakozik a Kínai Népköztársasággal kötött barátsági és együttműködési szerződés. Magyarország és Kína messze van egymástól, de összeköt bennünket a gazdasági, politikai és társadalmi célok azonossága. A magyar—kínai barátságot és álltéban a szocialista tábor népeinek tani, anélkül, hogy bárminemű elvi engedményt tennének. Ennek megfelelően a különböző egyházakkal való viszonyunkban javulás tapasztalható. Az ellenforradalom óta kinevezett egyházi vezetők az elmúlt hónapban mind az Elnöki Tanács, mind a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai előtt maradéktalanul eleget tettek eskütételi kötelezettségüknek. Az Elnöki Tanács — a kormány javaslatára — az egyházi hivatalt az egyházi ügyek fontosságának kiemelésére közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá helyezte és országos önálló hatósági jogkörrel ruházta fel. Kristóf István ezután foglalkozott az Elnöki Tanács néhány fontos törvényerejű rendeletével. Végül kérte a beszámoló tudomásulvételét. Az országgyűlés az Elnöki Tanács beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette, majd rátért a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköz- társaság között Pekingben aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvény- javaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Kiss Károly, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt. barátságát társadalmi és politikai rendszerünk azonosságán kívül a szocializmusért és a békéért vívott harcunk teszi sziklaszilárddá és ez a barátság állandóan t fejlődik, erősödik népeink és az egész szocialista tábor javára. Szerződéseink olyan baráti szövetkezés részeseivé tesznek bennünket, amely a Föld lakott részének közel egyharmadát foglalja magában, s ennek a hatalmas területnek politikai biztonságát, rendjét és nyugalmát, gazdasági fejlődését és nem kis mértékben nagyszámú népeinek harmonikus egyetértését biztosítja. Kína nemcsak azért nagyhatalom, mert nagy a lakosság létszáma, nagy a területe, hanem elsősorban azért, mert fejlődése ütemével, a nép élet- színvonala emelésével óriási tekintélyt élvez a világ népei előtt. A Kínai Népköztársaságot, az USA ellenséges politikája ellenére is, eddig 33 ország ismerte el. Azok az eredmények, amelyeket a kínai nép a Kínai Kommunista Párt vezetésével elért, az egész világ számára cáfolhatatlan bizonyítékai a szocialista társadalom magasabbren- dűségének, a két rendszer békés versenyében a szocializmus biztos győzelmének. A Kínában folytatott tárgyalásainkat a testvériség és a kölcsönös megértés, a nézetek teljes azonossága jellemezte. Országaink közös célkitűzése: harc a szocialista tábor egységének és összeforrottságának további megerősítéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése lenini elvének alkalmazásáért. A kínai nép vezetői elismeréssel beszéltek a magyar nép munkájának eredményeiről, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkásparaszt kormány helyes politikájáról és az 1956 novembere óta elért politikai és gazdasági konszolidációról. „Magyarország gépek, technika, ipari szakemberek tekintetében előbbre van Kínánál — mondotta egyik beszélgetés alkalmával Mao Ce-tung elvtárs, de mi ezt az elmaradást rövid idő alatt behozzuk. Jöjjenek csak el hozzánk tíz év múlva ismét és meg fogják látni, mire képes a kínai nép.” Semmi kétség, hogy így lesz, mert ahol csak megfordultunk, mindenütt azt láttuk: nagy nép, szilárd, céltudatos politikai vezetés, folyton növekvő gazdasági és kulturális eredmények, gyorsan, az egész nép lelkes munkáiéval épülő szocializmus. Az előadó ezután számadatokkal bizonyította Kína gazdaságának és szocialista kultúrájának ugrásszerű fejlődését, majd ismertette hazánk jelentős és folyton bővülő gazdasági, külkereskedelmi kapcsolatait Kínával. Az első árucsereforgalmi és fizetési egyezményt 1951 tavaszán kötöttük — mondotta. — A kínai import népgazdaságunk számára alapvető nyersanyagokat és mezőgazdasági terményeket jelent, ami számottevő tőkés import kikapcsolását tette lehetővé, ugyanakkor exportunk túlnyomórészt munkaigényes nehézipari gyártmányokból, komplett berendezésekből tevődik össze. Kínával ezideig a következő államközi egyezményeink vannak: az 1951- ben kötött kulturális egyezmény, az 1953- ban kötött műszaki, tudományos, együttműködési egyezmény; rádió, posta és táviró egyezmény, az 1954- ben kötött növényvédelmi egyezmény. Hálával emlékezünk meg arról a segítségről, amelyet a Kínai Népköztársaság az 1956-os ellen- forradalom leverése után mind erkölcsi, mind gazdasági vonalon nyújtott. 1958-ban a Magyar és Kínai Tudományos Akadémiák között együttműködési szerződés jött létre. Ugyancsak 1958-ban hosszúlejáratú árucseréi orgalmi egyezményt kötöttek. Jelentős állomása volt kapcsolataink továbbfejlődésének 1958 szeptember 30, amikor Pekingben létrehozták a Kínai-Magyar Baráti Társaságot, 1959 májusában pedig Magyar-Kínai Baráti Társaság alakult. Ezeket a korábbi egyezményeket egészíti ki az ez év májusában aláírt barátsági és együttműködési szerződés a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között. Ez a szerződés okmányszerű kifejezője a két ország közötti bizalomnak és barátságnak, a bizalmon és barátságon alapuló együttműködési akaratnak, megpecsételése az egyre erősödő kapcsolatnak. A kínai és a magyar nép — híven a proletárinternacionalizmus elveihez — kiterjeszti és e szerződéssel is szorosabbra fűzi kapcsolatait. Bármerre jártunk Kínában, bárkivel beszéltünk: tudóssal, munkással, vagy parasztemberrel hazánkról, a magyar népről, a Magyar Szocialista Munkáspártról, a forradalmi munkás-paraszt kormányról — szeretettel és igaz barátsággal beszéltek. Ez a baráti légkör biztosítéka annak, hogy az országaink közötti együttműködést még jobbá tesszük, s ezzel szilárdítjuk a kínai és a magyar nép barátságát, az egész szocialista tábor egységét Ez a szerződés és azok, amelyeket a többi baráti állammal már korábban kötöttünk, csatlakozást jelent azokhoz a törekvésekhez, amelyek az imperialista hatalmak háborús és agresszív erőivel szemben a béke erőinek közös frontba való tömörítését tűzték ki célul — mondotta és a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. A nagy helyesléssel fogadott előadói beszéd után dr. Molnár Erik képviselő, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke szólalt fel. Méltatta a magyar és a kínai nép együttműködésének történelmi jelentőségét és megállapította; ennek a szerződésnek jelentősége abban van, hogy maAntos István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Az 1958. évi költségvetés — a tér- j vezettnél nagyobb feladatok megvalósítása mellett — az egész év folyamán szilárd egyensúlyban volt — mondotta többek között. Az 1958. évi zárszámadás 755 millió forint bevételi többlettel zárult. A terven felüli bevételek döntő részét az állami vállalatok fizették be. — A tervezettnél nagyobb volt a lakosságtól származó adó- és illeték- bevétel is. Az élénk ingatlanforgalom miatt az előirányzottnál több illetéket fizettek be, amellett a kedvező bortermés — a jövedelem emelkedésével egyidejűleg — növelte a borforgalmi adó befizetési eredményeit. A bevételek már az év első felében nagyobbak voltak az előirányzottnál. Ez jelzésül szolgált a kormány számára, hogy a népgazdaságban terven felüli erőforrások jöttek létre, amelyeket fel lehet használni a fő célkitűzések jobb alátámasztására. A kormány az év derekán 1 600 millió forinttal felemelte a beruházási és 400 millió forinttal a felújítási keretet. A beruházási keretek felemelése döntő részben a már folyamatban lévő beruházások mielőbbi befejezését biztosította. Ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy 1958-ban 13,1 milliárd forint értékű beruházást helyezhettek üzembe és így 1958-ban csökkent a befejezetlen beruházások állománya. 1958 folyamán több, a beruházások hatékonyságát kedvező irányban befolyásoló intézkedés történt. A költségvetés végrehajtása során jelentős fejlődést értünk el az egészségügyi-, szociális- és kulturális ellátás területén. Az intézmények hálózata számos új létesítménnyel bővült. Emellett javult az intézmények által nyújtott ellátás, amit elsősorban az alkalmazottak létszámának növelése segített elő. A társadalombiztosításban résztvevők számának növekedése következtében emelkedtek az e célra fordított kiadások is. A tanácsok gazdálkodásában eredményesnek bizonyultak a gazdasági önállóság növelésére, a tanácsi hatáskör bővítésére hozott határozatok. A tanácsok 1958-ban a saját bevételeknél 145 millió forint, az adóbevételi terveknél 125 millió forint többletbevételt értek el. A bevételi többletet nagyobb részben közsóg- fejlesztési célokra, kisebb részben az évközben felmerült új szükségletekre fordították. — A helyi feladatok jó megoldását segítette a községfejlesztési alap, melynek bevételei országosan 831 millió forintot, kiadásai pedig 587 millió forintot tettek ki. A kiadások azért maradtak el a bevételektől, mert a községfejlesztési tervek kidolgozása elhúzódott. így számos létesítmény befejezése 1959-re húzódott át. — A községfejlesztési alap segítségével a tanácsok az év folyamán egyebek között 1,2 millió négyzet- méter járdát, 189 kilométer utat építettek, 30 fürdőt és strandot létesítettek, 400 törpe vízierőművet és kutat helyeztek üzembe, 250 kulíúr- otthont adtak át rendeltetésének. gyár vonatkozásban is kifejezi a nagy kínai nép csatlakozását a világszocializmus ügyéhez. Molnár Erik a továbbiakban beszélt a kínai nép történelmi eredményeiről. A törvényjavaslatot elfogadta. Az országgyűlés ezután a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköz- társaság között Pekingben 1959. év május hó 6. napján aláírt barátsági és együttműködési szerződés tör- vénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta, majd áttért az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. — 1958-ban a lakosság életszínvonala a tervnek megfelelően alakult. A lakosság 5 százalékkal fordított többet vásárlásokra, mint 1957-ben. — Az elmúlt év költségvetése végrehajtásának adatai azt bizonyítják, hogy 1958-ban a népgazdaság és a társadalmi élet minden területén igen eredményesen dolgoztak. — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány olyan politikát folytatott, mely az adott körülmények között a dolgozó nép ügyét, a szocialista építést a legeredményesebben szolgálta. Ez a politika megnyerte a tömegek támogatását, milliók aktivitását váltotta ki a gazdasági építő munkában, ezért születtek ilyen kedvező eredmények. A továbbiakban azokról az irányelvekről szólt, amelyek a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikáját jellemezték. — A korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk — folytatta — a termelés gazdaságosságának fokozására. A kormány takarékossági felhívása helyesen jelölte meg a további fejlődés egyik kulcskérdéseként a takarékos gazdálkodást az állam eszközeivel. — A nyereségrészesedés megteremtette a vállalati dolgozók legszélesebb rétegeinek anyagi érdekeltségét a takarékosság fokozásában. Ez adott lehetőséget, hogy 1958-ban nagyot léptünk előre a termelés gazdaságosságának javításánál. Célszerűnek bizonyultak a beruházások hatékonyságának emelésére hozott intézkedések. Továbbra is indokolt, hogy a rendelkezésre álló kivitelezési kapacitásokat elsősorban a már folyamatban lévő beruházásokhoz összpontosítsuk. Javulást kell elérni a beruházások koncentrálásában, tovább kell rövidíteni az iizembehe- lyezési határidőket, s csökkenteni a költségeket. Helyesnek bizonyult, hogy a gazdasági vezetés olyan nagy figyelmet szentelt a külkereskedelem és a devizagazdálkodás szilárd egyensúlyának. Ezt a helyes módszert dolgozó parasztságunknak az idén is azzal kell alátámasztania* hogy pontosan teljesíti földadó fizetését és más, természetben szolgáltatandó kötelezettségeit és árufeleslegét időben felajánlja eladásra az állami felvásárló szerveknek. Az új árrendszerről Antos István a továbbiakban az új termelői árrendszerről, illetve a régi árrendszer fogyatékosságairól beszélt. Elmondotta, hogy a szén, a hengerelt áru, a tégla, általában igen sok nyersanyag ára alacsonyabb volt az önköltségnél, a vállalatok nem sok gondot fordítottak az anyag- és energiatakarékosságra és még egyéb fogyatékosságok miatt a régi árrendszer alkalmatlannak bizonyult, hogy helyesen tájékoztassa a gazdaságosság fokozására törekvő vezetőket és dolgozókat. — A két évi alapos munkával előkészített és ez év január 1-én életbeléptetett új termelői árrendszer — folytatta — nagyrészt megszüntette ezeket a fogyatékosságokat. A termelői árak általános renae- (Folytatás a 2. oldalonJ A magyar és kínai nép barátságáról Antos István elvtárs beszéde
