Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1959. július 30. Megkezdődött as országgyűlés új ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) késével igen jelentős előnyök mutatkoznak: közelebb került egymáshoz a társadalmi és vál­lalati érdek, szilárdabb alapot teremtettek egy helyes fogyasztói árpolitiká céljaira, s anyag- és energiatakarékosságra ösztönöznek. Egyes vállalatok már megkezdték gyártmánykonstrukcióik átszervezését, ez a folyamat a kor­szerű, könnyű konstrukciók beveze­tését mozdítja elő. A vállalatok több­ségénél az új árrendszer csak ezután érezteti hatását. — Az 1959 január hó 1-én életbe­lépett termelői árrendszer — foly­tatta — szükségessé tette az ország- gyűlés által törvényerőre emelt 1959. évi állami költségvetés átárazását. Az átárazás végrehajtására az or­szággyűlés a költségvetési törvény­ben felhatalmazta a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormányt. Bejelentem a tisztelt országgyűlés­nek, hogy az átárazás megtörtént, és ennek alapján az 1959. évi állami költségvetés 58,196 966 000 forint be­vételt, 57,787 491 000 forint kiadást és 409 millió forint felesleget mutat. A költségvetés kiadásai az átárazás folyamán 5,7 milliárd forinttal, a költségvetés bevételei pedig 5,3 mil­liárd forinttal magasabbak. A bevé­teli többlet döntő részben az állami vállalatoktól származó bevételeknél jelentkezik. Az állami vállalatok be­fizetéseinél jelentősen emelkedett a nyereségrészesedés, csökkent a for­galmi adó és új bevételi forrásként szerepel az illetményadó 4,2 milliárd forintos előirányzata. Ezután az idei gazdálkodást is­mertette. — Az idei esztendő első félévének tervteljesítése kedvezően alakult. Különösen a második negyedévben gyorsult meg a népgazdaság fejlő­dése. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának márciusi határozata óta fellendült a munkaverseny-moz- galom, a dolgozók szorgalmas munkája, a szocialista építés meggyorsítása érdekében véghez­vitt gyakorlati tettek újból jelen­tős terven felüli erőforrásokkal gyarapították népgazdaságunkat. — Az 1959 első félévében az álla­mi ipar 9 százalékkal termelt töb­bet, mint 1958 első félévében és ez­zel 3 százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. ", — A jelentős tervtúlteljesítés a mezőgazdaság nagymértékben meg­növekedett szocialista szektora szük­ségleteinek fokozott kielégítését, a lakosság ellátásának további javítá­sát, végül az export növelését szol­gálta. — Az ipar kedvező irányú tervtúl­teljesítése mellett némileg elmaradt a termelékenység növekedése. Ezután hangsúlyozta, hogy az év- első hónapjaiban hazánk­ban jelentősen fellendült a ter­melőszövetkezeti mozgalom. A termelőszövetkezeti mozgalom ör­vendetes fejlődése, az új termelo- -szövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítása komoly erőfeszítéseket követelt az államha­talom központi és helyi szerveitől. Elmondhatjuk, hogy népi államunk ezideig eredményesen oldotta meg ezt a hatalmas feladatot. A termelőszövetkezetek beruházási igényeinek kielégítésére kereken 1 590 • millió Ft-ot biztosítottunk, ezen belül több mint egymilliárd forintot épít­kezésekre. Ebből az építési hitelke­retből egy katasztrális hold termelő­szövetkezeti szántóterületre kereken 380 forint jut, az 1958. évi 300 fo­rinttal szemben. Májusi adatok sze­rint a termelőszövetkezetek 135.000 •szarvasmarha részére létesítettek is­iállót, 73 000 szarvasmarha új istál­lóban, a többi átalakított épületben lesz elhelyezve. Ezenkívül 14.000 ser­tés részére fiaztató, 44.000 sertés ré­szére sertésól, 89.000 jyh részére kor­szerű juhhodály és 200.000 baromfi részére megfelelő nagyüzemi barom­fiól épül a termelőszövetkezeteknél. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek legfontosabb állatférőhely szükségletét általában ki lehet elégíteni. A közös állatállo­mányt — elsősorban a szarvasmarha -állományt a termelőszövetkezetek még a tél beállta előtt nagyüzemi épületekben helyezhetik el. A termelőszövetkezetek arra töre­kednek, hogy a közös állatállományt minél előbb megteremtsék. A belépő parasztok nagy számban vittek be a szövetkezetekbe állatokat. Június 30-ig mintegy 80.000 szarvasmarhát, 65.000 lovat és 25.000 juhot vittek be a- közös gazdaságba. Ahogy az istál­lók elkészülnek, a közös állomány természetesen tovább gyarapodik. A közös állatállomány megteremtésére a termelőszövetkezetek és a helyi szervek elsősorban a szarvasmarha­férőhelyeket igyekeznek biztosítani. Ezt a törekvést csak helyeselni lehet. Nem helyeselhető azonban, hogy egyes megyékben a közös szarvas marha állomány megteremtése mel lett szem elől tévesztik a közös ser­tésállomány megalapozását. Az idei jó takarmánytermés és a nagyüzemi férőhelyek megfelelő ütemben való elkészítése kedvező körülményeket teremt a termelőszö­vetkezetek nagyüzemi állattenyészté­sének fejlődéséhez. Ezt az egészséges fejlődést állami eszközökkel is elő kell segíteni. A termelőszövetkeze­tek állami támogatását olymódon kell szabályozni, hogy kifizetődő le­gyen a saját tenyésztés. Az a körülmény, hogy a termelő- szövetkezetek földterülete az idén több mint 2 millió holddal növeke­dett, nagymértékben fokozta a mező- gazdaság gépszükségletét. Csupán traktorból 3600-at kellett terven fe­lül biztosítani. A jelentősen megnö­vekedett igényt a belföldi mezőgazda- sági gépipar csak kis részben tudja fedezni, ezért barátainkhoz fordul­tunk, nyújtsanak részünkre segítsé­get terven felüli gépszállításokkal. A belső erők mozgósítása és a baráti segítség együttesen biztosítja a meg­növekedett gépi munkaigény zavar­talan ellátását. A mezőgazdaság fejlesztésében az idén sikerül a kettős felada­tot végrehajtani: szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szekto­rát és ugyanakkor dolgozó né­pünk növekvő szükségleteinek fedezése céljából növelni a me­zőgazdasági termelés mennyisé­gét is. Az idei év emellett azt is bizo­nyítja, hogy lehet olyan politikát folytatni, úgy haladni a szocialista mezőgazdaság megteremtésének út­ján, hogy ezalatt az egyéni paraszt- gazdaságok termelése is kedvezően alakuljon. A tervezettnél kedvezőbben ala­kult az idei év első felében külke­reskedelmi helyzetünk is. 1959. első félévében a kivitel 18 százalékkal, c behozatal 7 százalékkal volt nagyobi: a tervezettnél. Az átlagbérek emelkedést mutatnak A párt és a kormány politikájá­nak fontos elve, hogy a szocia­lista építésben elért sikerekkel párhuzamosan biztosítani kell a lakosság életszínvonalának rend­szeres emelését. Az 1958. évi terv eredményes túltel­jesítése alapján ez év elején több, a lakosság jelentős • rétegeit érintő in­tézkedés történt. Megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy több fontos élel­mezési cikk ára csökkent, ugyanak­kor egyes dolgozó rétegek bére szá­mottevően emelkedett. Az átlagbérek az év folyamán ugyancsak emelkedést mutatnak. A munkások havi keresete 1959. első félévében három százalékkal halad­ta meg az 1958. első félévi átlagkere­setekét. A keresők száma az állami iparban ez év júniusának végén 63 ezerrel volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Mindezt egybevetve, 1959. első fe­lében a bérből és fizetésből élők pénzbevétele 9 százalékkal volt ma­gasabb, mint az elmúít év első felé­ben. Ennél kisebb arányban, hat százalékkal növekedett a parasztság vásárlóereje, nagyobb részben a fel- vásárlási kifizetések, kisebb részben pedig a termelőszövetkezetekbe vitt állatok és felszerelések meghitelezése következtében: * A kiskereskedelem első félévi for­galma 8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszerforgalmon belül a hús, a tej, a tojás, valamint a zöldség- és gyümölcsforgalom emelkedett na­gyobb mértékben. A múlt évhez ké­pest jelentős a ruházati cikkek for­galmának növekedése. Az igények jobb felmérésével, jobb áruterítéssel és az ipar részéről a rendelések pon­tos és időben való teljesítésével kell elejét venni annak, Ijogy a tavaszi forgalom főidőszakában előfordult kisebb ellátási zavarok a jövőben megismétlődhessenek. Minden felté­telünk meg van ahhoz, hogy a nö­vekvő igényeket az ipar és a keres­kedelem összefogása alapján zavar­talanul kielégíthessük. A legnagyobb forgalomemelkedés ez évben az úgynevezett vegyes iparcikkeknél jelentkezett. Ide olyan termékek tartoznak, mint az építő­anyagok, televízió, rádió, motorke­rékpár, háztartási gépek, bútor, stb. Ezekben a cikkekben 13 százalékos volt a forgalom emelkedés. Ez év. első felében — csak az áru­hitel-akció keretében— 17 700 motor- kerékpárt, 22 700 mosógépet és 26 000 rádiót vásároltak. A bútorfor­galom két év alatt megduplázódott és még így sem tudjuk az igényeket zavartalanul kielégíteni. A lakosság növekvő életszínvonala nemcsak a kereskedelmi forgalom növekedésében, hanem a betétállo mány erőteljes gyarapodásában is kifejezésre jut. 1959-ben — fél év alatt — egymilliárd 36 millió forint­tal nőtt a betétállomány. . Ezután hangsúlyozta, hogy a költ ségvetés a félév folyamán szilárd egyensúlyban volt, majd aláhúzta, hogy még nagy feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy az év végére a hároméves terv legfontosabb mu­tatóit illetően, elérjük az eredetileg 1960-ra kitűzött szintet. A termelékenység emelésénél, az önköltség csökkentésénél a fel­adat nagyobbik része az év má­sodik felére maradt. Ezért most — az új-áras tervek birtokában — szükséges, hogy valamennyi vál­lalat felmérje tennivalóit és megtegye a szükséges intézkedé­seket a március 6-i határozat előírásainak megfelelő, a terme­lékenységet fokozó, a költségek színvonalát csökkentő intézkedé­sekre. A hároméves terv eredményes tel­jesítése a műszaki intézkedések egész sorának sikeres végrehajtásától függ. Végül nagy figyelmet kell fordítani termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításával kapcsolatos fel­adatokra. Az országgyűlés kilenc bizottsága 183 képviselő részvételével részlete­sen megtárgyalta a forradalmi mun­kés-paraszf kormány jelentését az 1958. évi költségvetés teljesítéséről. A bizottsági üléseken 80 képviselő szólalt fel és számos, értékes észre­vétellel és javaslattal nyújtott se­gítséget a kormányzati munkához. Valamennyi bizottság egyhangúan jóváhagyta a jelentést. A kormány nevében kérem a tiszt­telt országgyűlést, fogadja el a múlt évi zárszámadásról szóló törvényja­vaslatot. Gácsi Miklós elv társ felszólalása Gácsi Miklós képviselő az 1958. évi költségvetésről szóló jelentés ne­hézipari részéhez szólt hozzá. Mél­tatta munkásosztályunk, köztük a nehézipar dolgozóinak helytállását és üzemeink helyes gazdaságpoliti­káját. A beruházásokról szólva javasolta, hogy a beruházási programokkal egyidőben mélyebben elemezzék a tervezőintézetek felkészültségét, han­golják jobban össze a kivitelezési terveket a beruházási programúinál, így például — a költségvetés lehe­tőségeit figyelembe véve — mód van arra, hogy meggyorsítsuk a Dunai Vasmű hengerművének építését. Javasolta a továbbiakban: Hasz­nálják fel iparunkban kiterjedtebben a rövidlejáratú bankhiteleket, majd a kis gépesítéssel foglalkozott. Foglalkozott a képviselő szakmun­kások és műszakiak továbbképzésé­vel és az e téren mutatkozó hiányos­ságokkal. Javasolta, hogy vizsgálják felül a mérnökök és a technikusok továbbképzésének eddigi módszereit. Kérte az Egészségügyi Minisztéri­umot, hogy a jövőben nagyobb gond­dal foglalkozzék mind a kohászok, mind a bányászok foglalkozási be­tegségeinek megelőzésével. A törvényjavaslatot elfogadta. Az országgyűlés tegnapi ülésén fel­szólalt még Papp Károly, Bondor József, Mészöly Gyula, Fodoróczi Lajos. Straub Gyula képviselő. Az 1958. évi zárszámadásról szóló jelen­tést a képviselők elfogadták és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlot­ták. Ezután dr. Antos István pénzügy- miniszter válaszolt a vitában elhang­zottakra. Az országgyűlés az 1958. évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tés jóváhagyására vonatkozó tör­vényjavaslatot egyhangúlag elfogad­ta. Ezután Dinnyés Lajos, az ország- gyűlés alelnöke bezárta a tanácsko­zást. Az országgyűlés csütörtökön dél­előtt 10 órakor folytatja munkáját. Napirenden szerepel a polgári tör­vénykönyvről szóló törvényjavaslat, amelynek előadója Nezvál Ferenc igazságügyminiszter. A parlament csütörtöki ülésén kerül sor az in­terpellációkra. (MTI) Kommentárok a genfi értekezletről Genf (MTI) A genfi külügyminiszteri értekez­let keddi fejleményét — a berlini kérdés ideiglenes megoldásával fog­lalkozó szovjet, illetőleg nyugati ok­mányok kicserélését — egymásnak ellentmondó hangnemben értékelik az angol és az amerikai hírmagya­rázók. A Reuter genfi tudósítója szerint a külügyminiszteri értekezlethez kö­zelálló körökben a keddi gyors ha­ladás felélesztette a reményt, hogy a hét végéig körVonalazgátják azt a megegyezést, amely megnyitja az utat a csúcstalálkozó felé. Az AP hírmagyarázója viszont azokra a nyugati diplomatákra hi­vatkozik, akik a keddi esemény után is úgy látják, hogy nem javult a tárgyalásokkal elérhető megegyezés lehetősége. Ezeknek a köröknek nagyrésze úgy képzeli el a haladást az értekezleten — amelynek befeje­zését a jövő hét végére jósolták —, hogy a Szovjetunió engedménye ad új fordulatot a tárgyalásoknak. Strauss nyilatkozik Bonn fegyverkezik Rottaminn (MTI) A szabadságon lévő Strauss nyu­gatnémet hadügyminiszter pihenése közben sem feledkezik meg arról, hogy emlékeztesse a világot a mili- tarizmus baljós szárnypróbálgatásai­ról. Mint a Reuter jelenti: Strauss a sajtó képviselőivel közölte, hogy az ősszel megkezdik a nyugatnémet légierő Matador és Nike típusú ra­kétákkal felszerelt egységeinek fel­állítását, megindul tíz olyan könnyű légvédelmi egység megszervezése, amelyeket később rakétákkal szerel­hetnek fel. A , hadügyminiszter elmondotta, hogy a nyugatnémet fegyveres erők létszáma jelenleg 218 000, az előírt 220 000-et jövőre érik el. Strauss kijelentette azt is, hogy «■noha a hadsereg egységei nem atom­fegyverek használatára támaszkod­nak-«, mégis kiképezik őket az atomhadviselésre. (MTI) Hammarskjöld a nemzetközi E!\SZ-erők megbízatásának meghosszabbítását ajánlja New York (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az ENSZ főtitkára helyesnek tartaná, ha az ENSZ-erők, amelyek a szuezi válság óta a Közel-Keleten állomásoznak, 1960-ban is folytat­nák működésüket. (MTI) Hírek a VsT-ről Bécs (TASZSZ) A Sebastian téren kedden megnyílt a nemzetközi diák-klub. Itt találkoz­nak a VIT-re érkezett egyetemi és főiskolai hallgatók, tudományos és népszerű filmeket mutatnak be. A előcsarnokban könyvkiállítás mu­tatja be a tudományok legkülönbö­zőbb ágaival foglalkozó könyveket. Az ifjú filmművészek csoportjá­ban több mint 40 ország képviselői hallgatták meg a francia, a nyugat­német, az argentin és a lengyel elő­adók beszámolóit. Kedden találkozót rendeztek. „A tudomány és az emberiség száz év múlva” címmel Bernal angol, Opa­rin és Blagonravov szovjet tudósok tartottak előadást. A szovjet Vlí-kíildöttség sajtóértekezlete A szovjet VIT^küldöttség hétfőn sajtóértekezletet tartott, amelyen több mint száz hírügynökségi és lap­tudósító vett részt. Voronov, a Kom- szomolszkaja Pravda felelős szer­kesztője, a küldöttség egyik vezetője, a szovjet küldöttség összetételéről beszélt. Rámutatott, hogy a 800 tagú szovjet VIT-küldöttség több tag­ja a szocialista munka hőse, vagy kiváló művész. Voronov ezután el­mondotta, hogy milyen versenyeken, sportversenyeken, művészeti sereg­szemléken, vagy egyéb rendezvénye­ken vesznek részt a szovjet fiatalok, majd válaszolt több hozzáintézett kérdésre. (MTI) Bécs, — a VII. VIT városa - nagy történelmi múltra tekint vissza. Az első évszázad közepé­től Vindobona néven a római ha­tárvédelmi vonal az ún. limes egyik légiós tábora, majd kereskedő vá­ros. A római birodalom hanyatlása idején a népvándorlás hulláma elsöprik a föld színéről. Bécs — Wien néven — a közép­kor történetében a VIII. sz.-tól kezdődően jelenik meg ismét. A Duna mentén kelet-nyugati irányban húzódó, valamint a Balti­tengertől a Földközi-tenger felé észak-déli irányba vezető ún. „bo­rostyánkő” útvonal találkozásánál, árvízmentes folyóteraszon alakul* ki a jelenlegi városmag. A XII század óta az osztrák hercegek fő­városa, majd a XV. századtól kezdődően a Habsburg-házbői származó német-római császárok székhelye, s azóta az európai mű­vészeti és kultúrális élet egyik központja. A Magyarországon ke­resztül özönlő török csapatok két­szer is, 1529-ben és 1683-ban, siker telenül ostromolták. Bécs ma, az osztrák-magyar monarchia szétbomlása után lét­rejött Ausztria fővárosa. 1 600 0» lakossal. 1938. és 1945. között Auszt­riával a hitleri birodalomhoz tar tozott; a felszabadulást a szovje' csapatoknak köszönheti, amelyek 1945. . áprilisában nehéz harcok ____ u tán elűzték a fasisztákat. A má­sodik világháború okozta károkat nagyrészben helyrehozták, többek között újra felépült a világhírű operaház is. 1959. július 26. és augusztus 5. között Bécsben rendezik meg a VII. Világifjú­A VII. VIT városa m BECS WIEN NyöOoVILÁGIFJUSAGI TALÁLKOZÓ sági találkozót. Az ünnepélyes megnyi­tót vasárnap, — július 26-án —, a Práter Stadionban tartották meg. Hazánkból 400 főnyi küldöttség hajón utazott az oszt­rák fővárosba; szálláshelyük a Téli-kikö­tőben (Winterhafen) van, TERRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom