Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-16 / 139. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek ! A Szlovák Tanácsköztársaság történetéből mmmmiíe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aj*', évfolyam 139. szám Ara 50 fillér A nemzetköziség forradalmi üzenete Irtai Bocák Jánost a Wychodoslovenské Noviny főszerkesztő A kalászoké érlelő júniusi napokban emlékezik meg a csehszlovák dolgozó nép a Szlovák Tanácsköztársaság 40 éves évfordulójáról. Az 1919. június 16-án Presovban (Eperjes) kikiál­tott Szlovák Tanácsköztársaság köz­vetlenül a Nagy Októberi Forrada­lom hatására alakult meg, mint a csehszlovák és magyar proletariá­tus világimperializmus elleni és a tanácshatalom védelmében vívott jogos közös harcainak eredménye. Ugyancsak az oroszországi világ- történelmi jelentőségű esemény ha­tására döntötte meg a magyar pro­letáriá tus a burzsoázia hatalmát és uralomra juttatta a Magyar Ta­nácsköztársaságot. Ezzel a tettével egyidejűleg nagy nemzetközi segít­séget nyújtott a szlovák proleta­riátusnak a burzsoázia elleni har­cában és a saját tanácshatalma megalakításában. Ezért a Szlovák Tanácsköztársaság a csehszlovák és 'magyar proletariátus jobb, szocia­lista jövőért vívott közös osztály­harcainak jelentős forradalmi ha­gyományaihoz tartozik. Részesévé vált az akkoriban Közép-Európá- ban lejátszódó nagy forradalmi fo­lyamatoknak. Jelentősége forradal­mi tartalmában van, abban, hogy a proletárforradalom alapvető kér­déseinek megoldási kísérletéről, a hatalomnak a burzsoáziától a pro­letariátus kezébe történő átvételé­ről és a proletárdiktatúra megala­kításáról volt benne szó. A szlovák tanácshatalmat meg­alkotó egész forradalmi mozgalom célja a munkásosztály forradalmi erőfeszítése és a proletárforradalom kiterjesztése volt, Csehszlovákia és a többi közép-európai országok te­rületén. Ilyen szellemben fogadta és üdvözölte őt á Komintern Végre­hajtó • szervének 1919 június 27-iki távirata, mely egyebek között így szólt: : A' Komintern örömmel üdvözli a Szlovák Tanácsköztársa­ság megalakítását...” A Keletszlovenszkón megalakult forradalmi tanácshatalom alapvető kérdéseket oldott meg a dolgozó nép érdekében, osztályalapon, a nemzetköziség szellemében, a bur­zsoázia törekvéseivel ellentétben. A csehszlovák burzsoázia és segítő­társai — a joboldali szoc. dem. vezérek — ezzel ellentétben, és ha­zánk dolgozóinak felszabadítási ér­deke ellenére a nemzetközi impe­rializmus törekvéseit szolgálták ki, hogy meggátolja a proletárforrada­lom terjeszkedését. A Szlovák Tanácsköztársaság proletár osztálytartalma és nem­zetközi jellege nem csupán forra­dalmi céljainak megvalósulásáért vívott harcaiban nyilvánult meg, hanem abban is, hogy ezekért a célokért valóban egymás mellett harcoltak a szlovák, cseh, ukrán és magyar forradalmárok. A Szlovák Tanácshatalom nemzetközi jellegé­nek szemléltető bizonyítéka törté­nelmének minden alapvető valósá­ga. Mindenekelőtt az, hogy a Ta­nácsköztársaság az Októberi Forra­dalom hatására, a Magyar Ta­nácsköztársaság közvetlen segítő támogatásával alakult meg, és az élén, mint a Kormánytanács elnöke állt Antonia Janousek cseh forra­dalmár is. Főként az a tény jelentős, hogy a Szlovák Tanácsköztársaság nyom­ban létrejötte után kiáltvánnyal fordult a cseh munkásosztályhoz, mégpedig a proletár nemzetköziség és az ellenség elleni közös harc szellemében. A tanácshatalom po­zitív hatása nyilvánult meg főleg a marxista baloldal pozícióinak megszilárdulásában Szlovákia és Kárpátalja területén. A Szlovák Tanácsköztársaság jelentős mérték­ben járult hozzá a tömegek forra­dalmasításához és a munkásmoz­galom kristályosodásának folyama­tában a balratolódást segítette elő. Száz ismerős és kevésbé ismerős, ezernyi ismeretlen résztvevője csat­lakozott tevékenyen a marxista baloldalhoz, résztvettek a sztrájk-, mozgalomban, osztálybeli és nem­zetközi állásfoglalásukkal megszi­lárdították Csehszlovákia minden nemzetisége dolgozóinak akcióegy­ségét, saját kemény tapasztalataik­ból kiindulva megalkották a cseh­szlovák munkásosztály forradalmi szervezetét, — Csehszlovákia Kom­munista Pártját. A Szlovák Ta­nácsköztársaság forradalmi hatásá­nak következményeképpen 'Kelet- szlovákiában alapjában az egész munkásosztály a marxista baloldal mellé állt úgy, hogy a Kommu­nista Pártnak itt már megalakulá­sához ^okat ígérő pozíciói voltak. Itt nagymértékben olyan esemé- . nyékről volt szó, amelyek a magá­ban álló Keletszlovákiában ját­szódtak le. A magyar vörös had­sereg a szövetséges kormánycsapa­tokkal szembeni ellentámadása so­rán Miskolcnál áttörte a demarká­ciós vonalat, és a mostani Kassa •vidéke proletártömegeinek lelkes támogatásával . gyorsan tört élőre északi irányban. 1919 június 6-án Kassára érkezett, két nappal ké­sőbb Eperjesen volt. Megérkezése után azonnal működni kezdett az ideiglenes helyi tanács Eperjesen. Ez előkészítette az 1919 június 15-i választásokat. Ezekben határozott túlsúlyban jutott a munkás-, pa­raszt- és katonaképviselők jelölő­listája. Megválasztották az állandó helyi tanácsot. Az ezt követő liá­non: 1919 június 16-án a dolgozók hatalmas tömegtüntetésén kikiál­tották a Szlovák Tanácsköztársasá­got. Megkezdődött a fejlődés ideje, az az időszak, amely a szocialista társadalom sok alapvonásával tűnt ki. A keletszlovákiai proletárdikta­túra csupán 21 napig tartott. A munkásság közügyeire hátrányos események kedvezőtlen alakulása után 1919 június 29-én a magyar yörös hadsereg elhagyta Eperjest és Keletszlovákiát. Vele együtt Miskolcra, a demarkációs vonal mögé húzódtak a helyi tanácsi szer­vek tagjai is. Itt folytatták többek között á vörös hadsereg katonai kiképzését is, amelyben sok kelet- szlovák önkéntes szolgált. Az áru­lás és a Tiszánál történt frontáttö­rés után (1919 augusztus 1.) meg­kezdődött a Magyar és Szlovák Ta­nácsköztársaság befejeződésének időszaka. Az angol és a francia minisztertanács hétfőn a genfi értekezlettel foglalkozott London-Párizs (DPA) Az angol és a francia kormány hétfőn rendkívüli minisztertanácson vizsgálta meg a genfi politikai hely­zetet — írja a DP A tudósítója. — Selwyn Lloyd angol külügyminiszter tájékoztatta az angol kormány tag­jait a genfi tárgyalásokról. Eddigi londoni hírek szerint az an­gol kormány ellenzi a genfi értekez­let elnapolását és inkább annak mi­előbbi befejezésére törekszik. A francia minisztertanács hétfőn fél 12-kor tartotta rendkívüli ülését, De Gaulle elnökletével. Megvizsgálta a nemzetközi helyzetet, különös te­kintettel a genfi értekezletre. A be­számolót Debré miniszterelnök mon­dotta ama tájékoztatás alapján, ame­lyet a hét végén Couve de Murville külügyminisztertől kapott. (MTI) Tanner „kereszteshadjáratot* hirdet a kommunizmus ellen Helsinki (MTI) Finn lapjelentések szerint a Finn Szociáldemokrata Párt fennállásának a napokban ünnepelt 60. évforduló­ját a párt jobboldali vezetősége kommunistaellenes hangulatkeltés­re próbálta felhasználni. Különösen Tanner, a párt elnöke, L. Lindblum és Leskinen, a párt két alelnöke buz- gólkodott ezen a téren. Tanner egyenesen »kereszteshadjá­ratot«- hirdetett a kommunizmus ellen. Támadást intézett a finn parlament ellen is, kijelentette, hogy a parla­mentben »túl sok a kommunista« és új választásokat követelt. Pártjának politikájáról szólva Tanner határo­zottan leszögezte, hogy »a főharcot továbbra is a kommunista gondol­kodásmód ellen folytatják«. (MTI) Növekvő elégedetlenség Iránban * Mint a Scotsman írja, Iránban? egyre növekszik az elégedetlenség at sah rendszerével szemben. A sah? egyre veszít népszerűségéből és? mind többet bírálják, mert túl sok? időt fecsérel kicsapongásra... AJ Scotsman hangsúlyozza, hogy különö-J sen elégedetlenek a parasztok, akik* várakozásuk ellenére nem jutottak* földhöz. A presovi városháza előtti térség látképe, ahol 1919. június 16-án ki­kiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. A városháza épülete x-el. jelölve.. (Folytatás a 3. oldalon.) ,Akík azt hitték: elnyomhatták a személyi hatalom rendszerének megteremtésével a munkásosztályt, ma számot vethetnek azzal, hogy csalódtak“ Megkezdődött a CGI 32. kongresszusa A CGT, a legnagyobb francia szak- szervezet 32. kongresszusa vasárnap délután kezdődött meg a Párizs mel­letti Ivryben. Ezerötszáz küldött gyűlt össze, hogy a péntekig tartó kongresszuson irányt mutasson az egész francia munkásosztálynak is. Az elnökség megválasztása után Marcel Caille, a CGT titkára szót emelt az ellen a »minősíthetetlen cselekedet« ellen, amellyel a francia kormányhatóságok meg­tagadták a beutazó vízumot a Szovjetunió, a Kínai Népköztár­saság és a népi demokratikus ál­lamok — köztük Magyarország — szakszervezeteinek képvise­lőitől. A kongresszuson elsőnek Robert Hernio, a CGT vasutas szakszerve­zetének titkára kapott szót, s be­számolt a francia vasutasok bérhar­cáról, majd Benoit Franchon, a CGT főtitkára terjesztette a kongresszus elé beszámolóját. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy azok, akik azt hitték: elnyomhatják a személyi hatalom rendszerének megteremtésével á munkásosz­tályt, ma számot vethetnek azzal, hogy csalódtak. A francia mun­kásság akcióegysége olyan ará­nyokat öltött, amilyenekre 1948. óta nem volt példa. Benoit Franchon megállapította, hogy 1957. óta Franciaországban a dolgozók életszínvonala 12 százalék­kal csökkent, ezzel szemben a kapi­talisták profitja jelentősen növeke­dett. Szólt a. CGT főtitkára az algériai háború kérdéséről, s rámutatott: a munkásosztály akcióegységé­nek kibontakozása lehetővé teszi az algériai probléma békés és igazságos rendezésére létreho­zott akciót, hogy a francia kor­mány az algériai nép igazi képvi­selőivel kezdjen tárgyalásokat. A legutóbbi napok eseményeit vá­zolva Franchon kiemelte, hogy a francia . munkásosztály megkezdte harcát gazdasági és szociális követe^ léseiért. Benoit Franchon a kongresszus elé tárta a CGT programját. E program főbb pontjai: a bérek, a nyugdíjak általános emelése, a családi pótlék emelé­se, a társadalombiztosítási szol­gáltatásokat és magát a társada­lombiztosítási intézményt sújtó kormányrendeletek eltörlése. a negyven órás munkahéthez való visszatérés, a bérek csökkentése nél­kül; a munkanélküliség elleni harc, a szakszervezeti és demokratikus jo­gok védelme; a személyi hatalom rendszere helyett igazán demokrati­kus rendszer létrehozásáért való küz­delem; harc az algériai békéért; küz­delem a világi oktatás rendszerének megvédéséért. (MTI) Újabb fasiszta támadás a Francia Kommunista Párt bloisi helyisége ellen A franciaországi Blois városában egy fasiszta banda vasárnapra virra­dóra feldúlta a kommunista párt- szervezet helyiségét. Egy hónapon belül ez már a második támadás a pártszervezet helyisége ellen. Az ismeretlen támadók Aragon, Marcel Cachin és Jean jaures köny- ---------—---­v eit összehordták a párthelyiségben és felgyújtották, majd a pénztárban talált pénzt magukhoz véve, mint akik jól végezték dolgukat, elmene­kültek. A tüzet a kivonult tűzoltóknak si­került megfékezniük, a kár azonban így is 400 ezer frankra becsülhető. Végétért az atomfegyverkisérletek megszüntetésével foglalkozó értekezlet hétfői ülése Genf (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy 15 óra 55 perckor végétért az atomfegyverkísérletek megszünteté­sével foglalkozó genfi értekezlet 95. ülése. Az 55 perces megbeszélésen az amerikai, az angol és a szovjet kül­döttség megegyezett, hogy június 22- én a három ország tudósai összeül­nek és megvitatják a nagy magas­ságban folytatott robbantási kísér­letek kérdését. A szakértői csoport június 29-ig számot ad az értekezlet­nek a vita eredményéről. (MTI) SZINGAPÚR Az összesen 584 négyzetkilométer te­rületű Szingapúr a hasonnevű szigeten és néhány kisebb szomszédos szige­tecskén terül el. Az ázsiai konti­nens legdélibb nyúl­ványával, a Maláj- félszigettel, a né­hány kilométer szé­les Dzsohore-szoro- son átvezető több vasúti és közúti töl­tés köti össze. Szingapúr mellett vezet el a Csendes- óceáni és Indiai-óce­áni kikötőket Euró­pa és Amerika nagy kikötőivel összekap­csoló több mint 50 fontos kereskedelmi hajó- és légiútvonal. Szingapúr ezért Dél- kelet-Azsia egyik legnagyobb kikötőjé­vé és kereskedelmi gócpontjává fejlődött ki. N agy-Britannia Szingapúr szigetén számos hadirepülő­teret és egyéb kato­nai berendezést léte­sített, valamint igen nagyfontosságű hadi­tengerészeti bázist épített ki. A terület stratégiai szerepe földrajzi helyzetéből következik, Szinga­púr ugyanis összekö­ti az USA Japántól Tajvanon keresztül a Fülöp-szigetekig hú­zódó légi- és flotta­bázis láncolatát a brit Indiai-óceáni és afrikai katonai tá­maszpont-rendsze­rekkel. A brit impé- rium számára Szin­gapúr stratégiai Sze­repe különösen meg­növekedett, miután a ceyloni flottabázis feladására kénysze­rült. A sziget gazdasági jelentősége sem el- ólom-termelésének egyharmadát szolgál- matai, illetőleg félgyarmatai. 2. A Brit hanyagolható tényező, mert a délkelet- tatja. Nemzetközösségnek imperialista katonai ázsiai területek ólomérceire támaszkodó Jelmagyarázat: ‘ semlegesség! politikát folytató Brit Nem* ólomkohászata a kapitalista világ fém­L üasyrBritaünia és Ausztrália gyár* zetközössési tagpk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom