Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

2 ESZAKM AGY ARORSZÁG Kedd, 1959. június 2. Ahol a jövő szakemberei tanulnak Látogatás az abaujszántói mezőgazdasági szakiskolában AZÍ EMBEREK, KIK RITKÁBBAN JÁRNAK Abaúj szántón keresztül Vizsolyba, megtorpannak olykor, ha a mezőgazdasági technikum külsejé­ben is impozáns épülete előtt visz el útjuk. Először is: Elgyönyörködtető maga az épület, mely a község házai közül kimagasodva uralja a tájat; s egyúttal elgondolkoztató: hogyan ke­rült a főépület lépcsőbejáratára a traktor, mely nemrégen talán még a környékbeli gazdák földjeit szántot­ta? ... Látszólag különben kihalt a technikum környéke. A tanulók egy Yésze gyakorlati foglalkozáson a helybeli termelőszövetkezetben, má­sik csoport pedig a fajtakísérleti ál­lomáson sajátítja el a mezőgazdasági tudomány alapvető ismereteit. Egy ideig nem sikerül az oktatók­kal találkoznunk, míg később sze­rencsés véletlen folytán vagy huszon­öt kilométerrel arrébb interjút kér­hettünk Zámbó Ernőtől, az intézet igazgatójától a tarcali szőlészeti ku­tató intézetben. Tőle tudtuk meg, hogy a traktor — amely valóban mindenkinek feltűnik — roppant egyszerűen: a saját lábán, illetve ke­rekein mászott fel a lépcsőre, és most nyugdíjba helyeztetvén azt a nemes célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági technikumban tanuló szakiskolások rajta tanulják a gép működési elvét. A MÚLT ESZTENDŐBEN BEIN­DÍTOTT technikumi gyakorlatok fő célja — mondja Zámbó Ernő ■—, nemcsak kimondottan a növényter­mesztés ismereteire terjednek ki, ha­nem a hallgatók géptani órákon is részt vesznek, hiszen a mezőgazdaság fokozottabb gépesítése megköveteli, hogy a szakiskolákból kikerülő agro- nómusok, mezőgazdászok ezekhez is értsenek. A most tanuló 58 fiú jövő esztendőben hagyja el az iskolát. Addig még sok tudományt kell ma­gukba szedniök. A tanrendszerinti szakmai órákon kívül általában min­den délután gyakorlati foglalkozáson vesznek részt, vagy a helybeli terme­lőszövetkezetben, vagy az iskolához tartozó tangazdaságban. Utóbb pél­dául 2500 négyszögöl cukorrépát egyeseitek kiami a munka forint értékét is tekintve, nem kis teljesít­ménynek számít. — Milyen képesítést nyújt a szak­iskola? ■ — A MOSTANI ÖTVENNYOLC fiú szinte kivétel nélkül mind dolgozott már rövidebb-hosszabb ideig a me­zőgazdaságban. így a gyakorlati is­mereteket elméleti felkészüléssel is megalapozva, a termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságokban gya­korlott brigádvezetők mellett vala­mennyien jól megállják majd a he­lyüket. A kétéves tanfolyam ugyan nem ad annyit, mint a technikumi végzettség, de az eddig kikerült szak­iskolások közül, például Karóczkai György, Sánta Ede, Kádár Lajos, kik állami gazdaságokban, termelőszö­vetkezetekben • dolgoznak Göncön, Hejőpapiban, Kiskinizsen — egyikő<■ jük sem hozott szégyent az iskolára... különben is az a cél — mondja Zám­bó Ernő igazgató —, hogy a végzős növendékek termelőszövetkezetekbe kerüljenek, ahol az itt szerzett tu­dást gyakorlatilag is kibontakoztat­hatják, ismereteiket tovább fejleszt­hetik. — Az elméleti órákon kívül milyen gyakorlati lehetőségek biztosítják a tanulók képzését. — A szakiskola, mely ősztől kezd­ve ismét technikummá alakul, 1100 katasztrális holdas tangazdasággal rendelkezik, amelyen a hallgatók szinte valamennyi szántóföldi nö­vénytermesztéssel foglalkoznak. A 20 katasztrális holdas fajtakísérleti állomáson különböző kísérleteket is folytatnak. A jövőre végző növendé­kek közül többen, például (Kecskés József, Szilágyi József, Lapis Gyula, Barta Ferenc, akit a kékedi terme­lőszövetkezet küldött szakiskolára), máris nagy reményekkel biztatnak. AZ ÚJ TANÉV KEZDETÉN ismét technikummá szervezett iskola 70 új tanulóval gyarapodik, s küldi majd őket négy év múlva a mezőgazda­ságba. (Ónodvári) „Az értekezlet tulajdonképpen csak most kezdődik...66 Hétfőn ismét „nem hivatalos“ megbeszélést tartanak a külügyminiszterek Genf (MTI) Berlin, pontosabban Nyugat-Ber- lin jövője a központi probléma a genfi értekezlet jelenlegi szakaszá­ban. Mint már jelentettük, Gromiko szovjet külügyminiszter a szombat délutáni teljes ülésen beszédet mon­dott, amelyben ismételten kifejtette a Szovjetunió elképzeléseit Nyugat- Berlinről, mint szabad városról. Egyben rávilágított a nyugati terv tarthatatlanságára. Ezután Selwyn Lloyd és Couve de Murvill? francia külügyminiszter szólalt fel. Ä tanácskozás utáni szokásos ér­tekezleten Harmalov, a szovjet dele­gáció szóvivője kijelentette, vélemé­nye szerint „a szombati ülés nem volt elvesztegetett idő, a vita hasz­nos volt”. De lényegében egyikük sem mondott újat. A nyugati hírügynökségek és lapok jelentéseikben arról számolnak be, hogy a helyzet lényegében este sem változott, amikor a külügyminiszte­rek közös vacsorán vettek részt Gro­miko szovjet külügyminiszter villá­jában. A külügyminiszterek ebből az alkalomból háromórás eszmecserét folytattak. A nyugati lapvélemé­nyekkel ellentétben — mint a Reu­ter közli — a szovjet szóvivő kije­lentette, hogy a vacsora légköre na­gyon jó volt és a tárgyalások mene­iSzombaton délu- ^ tán 2 órakor a szakszervezeti székház feldíszítem kultúrter­mében tartották meg ünnepélyes keretek kö­zött a vasutas fiatalok első KISZ-esküvőjét, ahol a vasút két fiatal dolgozója, Tasnádi Ba­KISZ-esküvő lázs MÁV tisztgyakor- nok és Tasi Klára sze­mélyzeti nyilvántartó fogadott egymásnak, örök hűséget. A hivatalos formák megtörténte után a fia­talok és a vasutas kul- túrház népi táncszak­köre közvetlen, meleg hangú kis ünnepség keretében köszöntötte a fiatálpárt. Az ünnepség után az összegyűlt rokonok és meghívott vendégek autóbuszon a Miskolc közelében fekvő faluba mentek a lakodalmas­házhoz. te „inkább előre, mint hátrafelé mozdul”. A hírügynökségek értesülése sze­rint hétfőn nem teljes ülés lesz, ha­nem az új gyakorlatnak megfelelően „nem hivatalos” megbeszélést tarta­nak, amelyre ezúttal az amerikai küldöttség szálláshelyén kerül sor délután 15 órakor. A nyugati sajtó és hírügynökségi tudósítók a várakozás álláspontjára helyezkedve, jelenleg lényegesen kevesebb kommentárt fűznek a kül­ügyminiszterek tanácskozásához. A nyugati kommentároknak legjobban a Reuter értékelő összegezése felel meg, amely megállapítja: Eddig nem sok előrehaladás történt, a je­lek mégis azt mutatják, hogy az ér­tekezlet tulajdonképpen csak most kezdődik. Megbízható francia körök véleménye szerint a külügyminiszte- nek tanácskozása még legalább két hétig tart. Legalábbis egy hetet vesz igénybe, amíg a berlini helyzet vi­tájában bekövetkezett holtpont ki­küszöbölhető lesz, s csak ezután ke­rülhet sor a német kérdés, továbbá a csúcsértekezlet időpontjának, he­lyének és napirendjének vitájára. (MTI) ÜZEMEINK, BÁNYÁINK ELETEBOL A kétpados frontfejtés eredményei OrmosbányáL A Borsodi Szénbányászati Tröszt ormosi bányaüzemének IV-es akná­jában éveken keresztül többszázezer tonna szén maradt kitermeletlenül, mert a mintegy 6 méter vastag szén­telepből biztonsági okokból csak alig 3 métert tudtak lefejteni. Az év ele­jén tértek át a kétpados frontfej­tésre. A fejtést a felső és az alsó részben egyszerre végzik, úgy, hogy a felső részben 10 méterrel előbbre vannak, mint az alsó szénmezőben. A kitermelt szenet az alsó részben kihajtott vágaton szállítják el. A kí­sérleti fejtés a nagynyomású és tűz­veszélyes bányamezőben kitűnően bevált, s ennek alapján, a kongresz­szusi verseny során a VI-os aknán is bevezették. A két aknában a 3 200 kalóriájú szenet most már minimális veszteség-* gél tudják lefejteni. Emellett nem fe­nyeget a bányatűz veszélye sem. A kettős frontoknak közös vágattal való kiszolgálásával, valamint az új mód­szer szerint lefejthető szén értékével együtt az ormosbányai üzem öt hó­nap alatt 5 millió forinttal több ér­tékű szenet termelt. Az év végéig ez­zel a fejtési móddal további 7—8 millió forint értékű szenet tudnak felszínre küldeni. A kongresszusi versenyben határidő előtt három iskolát adtak át a borsodi építők A Borsod megyei Építőipari Válla­lat dolgozói többszáz új lakás mel­lett 13 falusi általános iskolát is épí­tenek az idén. Az építők a pártkong­resszus tiszteletére megfogadták, hogy az új iskolákat 20 nappal a határidő előtt adják át. A dolgozók lelkes versenyének és a munka jobb megszervezésének az eredménye, hogy Ináncson, Encsen és Mérán, az egyenként négytantermes iskolákat pénteken, a határidő előtt átlag Hat héttel, kiváló minőségben átadták. Az Ináncs és Méra községi új isko­lában korszerű nevelői lakásokat is létesítenek. Megelőzték önmagukat A kongresszusi verseny során szombat reggelre újabb termelési győzelmet értek el a Borsodnádasdi Lemezgyárban. A két legfontosabb üzemrész, a hengermű és a kikészítő­mű, szombat reggelre befejezte má­jusi tervét. Ezzel a hengermű öt, a kikészítőüzem pedig kétnapos előnyt szerzett a féléves terv teljesítésében. 7OOO tonna hengereltárú a baráti Romániának A Lenin Kohászati Művek közép­sori hengerművének dolgozói a pártkongresszus tiszteletére egyebek között azt is vállalták, hogy a román ipar kívánságára — a Román Nép- köztársaságból szállított anyagból — ez év első felében, terven felül hét­ezer tonna acélbugát hengerelnek ki, kisebb méretűre. A diósgyőri henge­részek a kongresszusi versenyben e héten vállalásuknak maradéktalanul és a határidő előtt egy hónappal ele­gét tettek. A kihengerelt bugák na­gyobb részét már útnak is indították. Vjitási feladattervet készítettek a Borsodi Szénbányászati Trösztnél A bányászkodás legfontosabb kér­déseinek megoldására a Borsodi Szénbányászati Trösztnél újítási fel­adattervet készítettek. A feladatterv csaknem kétszáz, elsősorban a köz­vetlen bányászkodással foglalkozó feladat megoldását irányozza elő. így többek között áz újítók segítsé­gével akarják megoldani a Vékony­telepek gazdaságos kitermelését. A másik fontos csoport a gépesítés, ezen belül is az automatizálás meg­oldása. Eddig a vitlaszállítás. vala­mint a ventillátorok automatizálásá­val kapcsolatban végeztek eredmé­nyes kísérleteket. Most elsősorban a szivattyúk és a munkahelyi kaparó­szalagok önműködő üzemeltetését akarják megoldani. A feladatterv lehetőséget nyújt az újítóknak a fejtések gépesítésének kikísérletezésére is és feladatul tűzi ki a viszonylag magas nedvességű és hamutartalmú borsodi szenek minő­ségjavítását is. Az újítási feladatterv végrehajtásának első eredményeként a szén fűtőértékének javítására már 15 javaslat érkezett a tröszt újítási osztályára. Gépesítik a nehéz fizikai munkát A diósgyőri kohászat érctömörítő­művénél a vagonokból az érc kiraká­sát részben még kézierővel végzik. A munka meggyorsítására csehszlovák tervek alapján készült különleges, kanalas rendszerű szállítószalaggal ellátott vagonkirakógépet helyeznek üzembe,-amely óránként 60 tonna ér­cet juttat a vagonokból a felhaszná­lási helyre. A rakodógép szerelését megkezdték. Üzembehelyezésével ti­zenöt dolgozót mentesítenek a nehéz fizikai munkától. A CINIZMUSRÓL SZÁMTALANSZOR LEÍRJUK, beszélünk róla, hogy a fiatalok je­lentős százaléka cinikus, tisztelet- len, fölényes, komolytalanul veszi az életet, könnyen akar élni, s ez­zel a magatartásával árt szocializ­must építő társadalmunknak. Ezer példát sorolhatnánk ennek igazolá­sára. Tény, vannak ilyen fiatalok szép számmal. Fitymálva fogadják az újat s a presszóban, a szórako­zóhelyeken, ahol szabadidejük nagyrészét töltik, vitákat provokál­nak és udvariatlanok a nőkkel szemben. Az utcán, az üzletben, a villamoson, színházban, az üzemi konyhán és mindenütt hibát talál­nak, mint egykor az elkényeztetett úri csemeték. Pedig ezeknek a fi­ataloknak jelentős többsége a mun­kásosztályhoz tartozik, szüleik egy- . szerű, dolgos emberek, akik az üze­mekben, a termelésben csodákat művelnek, izzadnak a martinke­mencéknél, vagy a tűző napon az építkezéseken. Igen, ezek a fiatalok már új vi­lágot építő társadalom iskoláiban tanultak, sokan érettségiztek, vagy egyetemet végeztek. Mégis, megfe­ledkeznek arról, hogy szüleik alig 15 évvel ezelőtt még hajlongtak a gyárigazgató, vagy a hajcsárok előtt. Elfelejtik, hogy honnét jöt­tek, s akarva-akaratlan magukra szedték a burzsoá erkölcs és szokás sok káros jellemvonását. Ezért per­sze még nem fordul fel a világ, hi­szen mindössze arról van szó, hogy ezeknek a fiataloknak még nincs kialakult jellemük, életfelfogásuk, De naponta sok bosszúságot okoz­nak embertársaiknak. Öltözködésük is ízléstelen, megbotránkoztatóan majmoló. Kérdezhetjük, hogyan lehetsé­ges, hogy így éljenek, viselkedje­nek munkások gyermekei? Ki ez­ért a felelős? Az iskolában a peda­gógus tőle telhetőén megteszi a kötelességét. Az illető fiatal nagy­szerűen megtanulja a matematikai képleteket, a kémiát és a földraj­zot, de nyolc vagy tíz esztendő ke­vés ahhoz, hogy az iskola egész em­bert adjon a társadalomnak. MONDJUK KI BÁTRÁN: a ci­nikus és léha fiatalok magatartá­sáért elsősorban a szülő a felelős. Aztán a környezet, a munkahely, a barátok, a munkatársak, akiknek segíteni kellene, hogy a fiatal mun­kás, vagy értelmiségi dolgozó egész emberré, váljon és új módon, szo­cialista módon gondolkodjék a mát, a holnapot és a távolabbi jövőt il­letően. Igen sok csőnadrágos, cinikus fiatalembernek üzemben dolgozik az édesapja. Egyszerű, de példa­mutató életet él, résztvesz a mun­kaversenyben, tudatosan építi a szocializmust, igyekszik újítani, többet termelni a család és a kö­zösség hasznára. Ezek a munkás­édesapák miért engedik, hogy gyer­mekeik fölényesen kioktassák az idősebb embereket a villamoson? Hogy félvállról vegyék az életet? Gyakran hangoztatjuk az iskola és a szülő feladatát, az iskola és a szülő kapcsolatát, de nem hangsú­lyozzuk eléggé: elsősorban a szülő felelős gyermekéért. Miért tűri a cinizmust, a késői hazajárást, pénz- pocséklást, hogy alig 16—17 éves fiúgyermeke öreg lánynak, vagy vén szivarnak nevezze s kétes er­kölcsű nőkkel szórakozzék? És, hogy lánya késő éjszaka térjen ha­za? Munkásaink becsületesen, em­berhez méltó módon élnek, tehát példa is van a gyermek előtt. Hol van a hiba? Vannak, akik azt állítják, hogy a cinizmust a gyors technikai fejlő­dés, a modern élet hozz» magával. Ez káros és alaptalan felfogás. A cinizmus a kapitalizmus ma is élő és ható maradványa, mely befész­keli magát a fiatalok leikébe, és fertőz, rombolja az új erkölcs és jellem kifejlődését. A cinizmus a burzsoá társadalomban született, ahol a pénz utáni hajsza könnyel­mű életre, a máról-holnapra való élésre és pesszimizmusra neveli a fiatalokat. A cinizmus nem a szo­cializmus talaján keletkezett, a szocializmusban el kell tűnnie. El, mert az egész társadalom megve­téssel fogadja az olyan fiatalt, aki nem a közösségben és nem a kö­zösségért él, embertársai javára. A cinizmus még ott terjeng a presz- szQk levegőjében, az emberek tu­datában és fertőzi a fiatalokat. S melyik fiatal ne lenne hajlamos a könnyű életre? Az élet sok-sok munkát, harcot, szilárd jellemet és néha újrakez­dést követel. Erre pedig csak er­kölcsben és jellemben kiforrott em­ber képes. A szocializmus ilyen fiatalokat akar. Ezt várjuk az isko­lától is. De soha ne feledjük: a pe­dagógus csak egy ember, egy ember pedig kevés, hogy valóban érett, életrekész, tettrevágyó fiatalt ne­veljen. KISZ-SZERVEZETEINKBEN egészséges, mélyreható erjedés tör­tént a fiatalok nevelésében. Igen sok KISZ-tag új emberré formáló­dik a közösség nevelő ereje által. Tanul, határozott céllal indul az élet nagy . útján. Tervezi a jövőt, szocialista emberré válik, mert fel­ismerte: új társadalmunkban an­nak van igazán becsülete, aki a kö­zösségért dolgozik. Erre is van példa szép számmal. Diósgyőrben, Miskolcon és minden­felé. A fiatalok új üzemóriásokat építenek, társadalmi munkával se­gítik a népgazdasági tervek meg­valósítását. Ezrével ott láthatók az ifjúsági üzemek építkezésénél, a diósgyőri tüzes kemencék előtt, Kazincbarcikán, Tiszapalkonyán és sok más építkezésen. Erős akaratot, kitartást igénylő munkában ott dol­goznak az idős szakmunkások mel­lett. Ezek a fiatalok már új módon élnek, gondolkoznak, dolgoznak, ők a jövő egészséges fiataljai. A munka átformálja egész lényüket. Nem ka­landokat keresnek, romantikát ta­lálnak a munkában. Ezek a fiatalok örömmel nézik a szép, új kiraka­tokat, büszkék az újonnan felsze­relt neoncsövekre, és nem fitymál­va beszélnek az idős, élettapasztalt emberekkel. És a párt, a munkás- osztály megbecsüli, segíti őket. Ebben rejlik a Kommunista ifjú­sági Szövetség fő erénye. Ezek a fiatalok már nem cinikusak, a kö­zösség ereje formálta őket új em­berré. Országos távlatokban, évti­zedekben gondolkodnak, és látják a jövőt. Ezért élnek, és jellemük messze kimagaslik. Ezeket a fiata­lokat felismerni a táncterem forga­tagában is, és mindenütt, a többiek között. De a KISZ-nek ezt a nevelő munkáját elsősorban a szülőknek kell segíteniük. A szülő, a család is legyen pedagógus! A fiatalok neve­lése legyen valóban családi, közös­ségi, társadalmi ügy. Mert a ciniz­must rendeletekkel, törvényekkel nem lehet megszüntetni. Hosszú és fáradságos munka kell ehhez. Életerős, önérzetes, hazafias és jellemszilárd fiatalok nevelése: ez legyen mindannyiunk ügye és fel­adata! Nem elég, ha azt mondjuk, hogy a fiatalságé a jövő. Azt is meg kell mutatnunk, hogy fiatalja­ink ezt a jövőt hogyan érhetik el. Csakis úgy, ha isrherik a munká­sok mindennapi harcát, népünk ér­dekeit: Ezért élni, munkálkodni, s ha kell, fáradozni is érdemes. A cinizmus ellen lépjünk fel mindnyájan és mindenütt. Felelő­sek vagyunk embertársaink életé­ért, legyünk még nagyobb felelős­séggel a fiatalok élete, jövője iránt. Ne engedjük, hogy magukról meg­feledkezett „világmegváltó” ifjak „kritizálják” ' a villamoskalauzt, hogy ülve maradjanak, amikor gyermekes anya száll a villamosra. És végre, ne csak beszéljünk erről, vagy bosszankodjunk miatta, de tegyünk is ellene! Emberséggel, meleg emberi szóval és türelemmel. • NÉPÜNKRE NAGY FELADAT VÁR: új országot épít, a maga és a nagy emberi közösség javára. Eb­ben a feladatban a fiatalokra is je­lentős szerep hárul. Ezért van szük­ség komoly, képzett, szerény és ön­tudatos, embertársait, vezetőit min­denkor tisztelő fiatalokra. Akik pe­dig „műveltségüket” cinizmussal és fölényes gőggel akarják fitogtatni, előbb-utóbb magukra maradnak! SZEGEDI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom