Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

r KÖZTÁRSASÁG A genfi külügyminiszteri értekezlet kapcsán nap­jainkban az újságok hasábjain gyakran olvashatunk az úgynevezett „német kérdésről**. Ezúttal a szocializ­must építő Német Demokratikus Köztársaság életéből mutatunk be képeket olvasóinknak. A Német Demok­ratikus Köztársaság 1949. október 7-én azután jött létre, hogy a nyugati hatalmak megszegve a potsdami egyezmény szellemét, életrehívták a Német Szövetségi Köztársaságot. A Német Demokratikus Köztársaság fennállása óta hatalmas feladatokat oldott meg. Ma a szocialista tábor tagja, s a többi szocialista országgal egyetemben munkálkodik a szocializmus teljes győ­zelmén. A Német Demokratikus Köztársaság történelmi hivatást tölt be, léte és politikája élő bizonysága an­nak, hogy a németség a nemzet legegészségesebb erő­ire támaszkodva, hátat tud fordítani a saját pusztulá-j sát jelentő militarizmusnak. Az NDK önálló államisá­gát eddig 12 ország ismerte el. Diplomáciai kapcsolat­ban áll olyan nagyhatalommal, mint a Szovjetunió cs a Kínai Népköztársaság. Ezenkívül a világ 39 országá­val áll szerződéses kapcsolatban. Hiába tehát az Ame­rikai Egyesült Államok s a Német Szövetségi Köztár­saság vezető köreinek mesterkedései az NDK önálló államiságának elismerése ellen. A genfi külügyminiszteri konferencia első számú sikerének tekinthető, hogy a négy nagyhatalom kül­döttsége mellett a dr. Lothar Bolz külügyminiszter ve­zette NDK-küldöttség is jelen van, s hallatni fogja sza­vát az értekezlet folyamán a német kérdésről, sajáté népe jövőjéről. Az NDK vegyiparáról A nvipfmet ifiisii; tan! az atomháború elfen Németország Szocialista Egység­pártjának V kongresszusa 1958 júliusában azt a gazdasági főfela­datot tűzte ki, hogy utol kell érni és túl kell szárnyalni Nyugat-Német- országot minden fontosabb élel­miszer és fogyasztási cikk egy főre eső termelése tekintetében. E gazdasági főfeladatnak mély politikai tartalma van. Míg a nyu­gatnémet imperialisták nagy erőfe­szítéseket tesznek, hogy a lakosság terhére 1961—62-ig végrehajtsák hadseregük atomfelfegyverzését, ugyanazalatt az idő alatt az NDK gazdasági sikerei be fogják bizonyí­tani, hogy melyik oldalon van a társadalmi haladás. A gazdasági főfeladat keretén belül felállították azt a követelést, hogy a lakosságot a legrövidebb időn belül bőségesen el kell látni praktikus, modern textiliákkal és használati cikkekkel, csak nagyará­nyú vegyipari termeléssel lehet el­érni. A vegyipari termelő folyama­tok viszonylag rövid termelési cik-* lusaikkal gyors megtérülésű tömeg- termelést tesznek lehetővé: a gépe­sítés és automatizálás magas fokán állnak és igen nagy ebben az ipar­ágban a munka termelékenysége. Teljesen kihasználják a kiinduló­anyagot és mindig újabb nyers­anyagokat hoznak létre, minőségi­leg új tulajdonságokkal és alkal­mazási lehetőségekkel, amelyek, vé­gül az egész népgazdaság átalaku­lását vonják maguk után. A har­madik ötéves terv (1961—1965) az ipari termelésnek 1960-al szemben 150 százalékra való emelését irá­nyozza elő. Ezen belül a vegyipari termelés növekedési üteme a legna­gyobb, már 1958-tól 1961-ig 133 szá­zalékra emelkedik, 1960-tól 1965-ig pedig 16-1 százalékra nő. Mintegy 9 milliárd márkás beruházást tervez­nek erre a célra. A vegyipar az NDK-ban külön* leges jelentőségre tett szert, a cse­kély alapanyagbázis miatt. Tapasz­talt gárdája van, amely magas tu­dományos színvonalon áll, a vegyi­művek az NDK legnagyobb kombi­nátjai és jellemző rájuk a terme­lés erős koncentrációja. A vegyipari termelés részesedése az NDK egész ipari termelésben 14.5 százalék: nagyobb, mint bár­mely más országban. Az alapanyag- ipar kiépítése után most a főfi­gyelmet a nagymértékben nemesí­tett termékek, például plasztik anyagok, műszálak fokozott terme­lésére lehet fordítani. A Szovjetunió baráti segítsége lehetővé teszi, hogy a műanyag- és műszálgyártási terv megvalósításá­hoz nagyobb mértékben használja­nak fel kőolajat és kiépítsék a kő­olajon alapuló vegyipart. 1965-ig évi 4.8 millió tonna kőolajat juttat­nak egy vezetéken keresztül az NDK-1>a, az Odera mentén éDülő kőolajkombinát munkásonként mintegy évi 700 ezer márkás telje­sítményt fog elérni. A vörös brigádok a szocialista segítség jelképei Uj üzemek létesítése (kőolajfel-' dolgozó, műszálkombinát, gipszkén-* savgyár), valamint a meglévő üze-( mek felszerelésének modem tech-1 nológiai szempontokból történő, megújítása, nagyarányú gépgyártó-' si feladatokat von maga után. ] A gépgyártás viszont újfajta nyersanyagokat fog kaoni. amelyek: lényegesen kibővítik eddigi anyag-1 bázisút és növelik majd a termeié-1 kenységet. ( összesen 3.6 milliárd márkát irá-! nyoztak elő a vegyipar hatalmas, kiépítési tervére 1959-től 1965-ig.I Akárcsak a gépipar, az építőipar is nagyobb mértékben fog műanya-, gokat alkalmazni. Az építési súly! csökkenése, önköltségcsökkenés és a munkatermelékenység növekedé-1 se a fő előnyei ennek. A közlekedés előtt is na'Tv fela-1 datok állnak. Az olajvezeték építé­se és a kőolajfeldolgozó üzemből kikerülő gyártmányok elszállítása hajóúton, vasúton és országúton.! tankhajók, tartálykocsik és korsze-, rű, nagyméretű tartálygépkocsik, fokozott termelését, valamint a, meglévő közlekedési hálózat kibő-, vitásét követeli. A különböző ipar-, ágak sokféle munka- és szakterüle-, tének egymásba kapcsolódása a, vegyiprogram megvalósítása során, magasabb színvonalra emeli a nép-, gazdaság tervezésében az összehan-i golást és az együttműködést a( komplex problémák megoldásában.] Dr. W. Winkler prof.l A „Falken” nevű ifjúsági szervez et tünieióse az atomháború és a ralzétafegyverek ellen. Műszaki-tudományos együttműködés Magyarország és az NDK között f A Kölcsönös Gazdasági Segít­ői ség Tanácsa 1949. évi hatá­rozatai alapján 1950. VI. 24-én kö­ltötték meg a Német Demokratikus ! Köztársaság és a Magyar Népköz- társaság kormánya között Budapes­ten a két ország műszaki-tudomá- ^nyos együttműködésére vonatkozó ' szerződést. > Ezzel a szerződéssel államjogi ala- \ pót teremtettek ahhoz az együttmű- \ ködéshez, amelynek tartalma mész- Jszemenő, kölcsönös segítség nyújtása f mindkét ország gyorsabb gazdasági f fejlődése érdekében, f A szerződés kölcsönös tapasztalat- f cserét irányoz elő a tudomány és f technika, a termelés szervezése és a f gazdasági élet más területein. E cé- f lók megvalósítására alakították meg fáz NDK és Magyarország közötti f műszaki-tudományos együttműködés f állandó bizottságát. E bizottság ed- f dig nyolcszor ülésezett, ezeken az f üléseken mintegy 700 határozatot r hoztak, amelyből hozzávetőleg f 40O-at a magyar fél kezdeményezett, f Az együttműködés kezdetén egyik fországnak sem voltak pontos isme­retei a másik ország népgazdaságá­énak fejlődéséről 1945 óta. így mind- fkát félnek először tájékozódnia kel- 5 lett a kölcsönös segítségnyújtás le- f hetőségeiről, hiszen ezektől az isme- fretektől függött az együttműködés f hatásossága és népgazdasági haszna, f Az ilyen irányú ismeretek meg- f szerzésének legjobb módja kétségte- f lenül megfelelő szakemberek kikül­dése bizonyos kérdések tanulmányo- f zására, akiknek egyidejűleg módjuk f van arra is, hogy megszerezzék az fországuk számára szükséges taoasz- f falatokat és kiválogassák a megfele- f lő műszaki dokumentációt. intézményeink közötti közvet­A len kapcsolatra jó példa a már két év óta folyó együttműködés a böhleni „Otto Grotewohl” Kombi­nát és a budapesti Nagynyomású Kí­sérleti Intézet között. A magyar tu­dományos szakemberek által kidol­gozott eljárás az erősen aszfalttar- talmú kőolajok és kátrányok közép­nyomáson történő hidrogénezésére, így rövid idő alatt ipari alkalma­zásra éretté vált. Az első félipari kísérletek Magyarországon német szakemberek támogatásával fplytak, míg Böhlenben a szükséges , nagy­üzemi kísérleteket végezték .el. : Az egyes intézmények közvetlen együttműködésével azonban még nem merítettünk ki minden lehető­séget. Mindkét országban vannak egyes rendkívül fejlett iparágak. Ez vonatkozik különösen a híradástech­nikára, a vákuumtechnikára, a die­sel-motorokra és vonatokra, az alu- míniunttermelésre és alkalmazására és a gyógyszeriparra. Ezeken a te­rületeken sok példa van a kölcsö­nös segítségre egyes problémák meg­oldásában, de hiányzik még a folya­matos, szoros együttműködés. IVemet szakembereknek ma­1 ^ gyarországi tanulmányai eredményeképpen a kondenzátorok gyártásánál annyira növelni lehetett a munka termelékenységét, hogy ez már 1957-ben 72 ezer DM hasznot hozott. Hasonló eredményekkel járt a tapasztalatok átvétele a világító- anyagok gyártása, a kerékpárvázak közepes frekvenciájú keményfor­rasztása, a viaszkiolvasztási eljárás terén, stb. ...,••* !/1 Az NDK segítséget nyújtott Ma­gyarországnak a vegyiipar fejleszté­sében. Részt vett a tiszapalkonyai vegyi kombinát tervezésében, tapasz­talatokat adott át a műanyag és mű­szálgyártás terén és más területeken. Hogy megszerezzék a nagy vegyi­művek termelésének irányításához szükséges ismereteket, magyar ve­gyészek több éven át dolgoznak olyan nagyüzemekben az NDK-ban, mint amilyen például a VEB Agía Wolfen, a VEB Elektrochemisches Kombinat Bitterfeld és más nagy ve­gyiművekben. Dr. Rammler profes­szor jó eredményekkel folytatott kí­sérleteket magyar barnaszén kötő­anyag nélküli brikettezésére. A gépgyártás terén az NDK segít­séget tudott nyújtani a Magyar Nép- köztársaságnak például a vagongyár­tásban, a finommechanikában, csa­varok és csavaranyák gyártásában, stb. Az országaink közötti kölcsönös segítségre még számos példát sorol­hatnánk fel. A műszaki-tudományos együtt- működés további fejlődésére igen nagy hatással van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa állandó bizottságainak tevékenysége. A Két­oldalú együttműködés formájában tárgyalt kérdéseknek a KGST és szervei javaslatainak keretében kejl mozogniok. A kétoldalú együttmű­ködés. amelynek a külkereskedelem mellett legfontosabb formája a mű- i szaki-tudományos együttműködés, i mindinkább elveszti munkájának i eddigi jellegét és a KGST-nek a két országot érintő javaslatai megvalósí- 1 fására fog koncentrálódni. A jövőben 1 lényegében ez fogja meghatározni 1 munkánkat, ami hozzájárul majd 1 ahhoz, hoev az együttműködés még 1 gyümölcsözőbben és előnyösebben 1 alakuljon; Otto Frick* kásosztály a dolgozók új szocialista kapcsolataira törekszik és hogy ez egyet jelent a régi kapitalista idők­ből származó szokások felszámolá­sával. A vörös brigádok azt mutat­ják, hogy a dolgozók a szocializmus­ban nem elsősorban magukra, ha­nem mindenekelőtt a társadalom ér­dekeire gondolnak. t Kurt Rossberg mutatja majd a nyugatnémet mun­kásoknak a szocializmushoz vezető utat.” Az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, Walter Ulbricht az V. pártkongresszuson tartott beszé­dében példamutatónak nevezte az acélépítők vörös brigádjának kezde­ményezését. A vörös brigádok pél­dáján bebizonyította, hogy a mun­A vörös brigádok, amelyek a Né met Demokratikus Köztársaságban, a szocializmus győzelmes felépítése során mind nagyobb jelentőségre tesznek szert, 1958. elején jöttek létre, a „J. W. Stalin” vaskohó­kombinátban az OderarNeisse béke­határnál. A vörös brigádok léte meg­győző bizonyítéka a munkásosztály szocialista öntudata fejlődésének és annak, hogy a munkások mindin­kább felelősnek érzik magukat üze­meink és az egész népgazdaság ered- 1 ményeiért. 1 Az első vörös brigád a vaskohó-1 kombinát I. kemencéjénél született1 meg, nem messze Oderafrankfurt1 városától. A kemence nagyjavítás1 előtt állt, ami a normális termelésben 1 15 napi kiesést jelentett. Ez azonban { veszélyeztette a kombinát tervtelje-{ sítését és az exporthatáridők pon- 1 tos betartását. A kombinát mun-1 kásái módot kerestek arra, hogy a1 kemence javítási idejét lerövidítsék. < Az NSZEP üzemi pártszervezete és i a szakszervezeti vezetőség segítettek < ebben a munkásoknak. Növelni kel- < lett a javítási munkálatokban részt- i vevő munkások számát, hogy a ke- i mencét a tervezett időnél hamarabb i ismét a termelés céljaira lehessen i használni. Az üzem különböző részé-1 bői összesen 50 munkás jelentkezett1 önkéntesen és ezek brigádba tömö-1 rültek. Munkahelyükön, az I. ke-1 mencénél kitűzték a vörös zászlót és 1 esőben, fagyban mintaszerű munka- 1 fegyelemmel dolgoztak. A szocializ-» mus vörös zászlaja a brigád jelké-» pévé lett s a brigádot ezentúl vörös < brigádnak nevezték. » Ez éppen az NSZEP V. pártkong- ] resszusának idején volt, 1958. júniu-] sában. Az acélépítők vörös brigád-1 jának 12 tagja az NSZEP központi lapján, a Neues-Deutschlandon ke- ’ resztül levélben fordult a pártkong- ! resszus küldötteihez. Ebben a többi I között a következőket írták: „Mind-! annyiunknak naponta meg kell ta-! nulnunk, hogy tekintetünket saját! munkánkon túl az egészre, a szo-l •ializmus felépítésére vessük. Ha! valamennyi üzemünk állandóan tel-1 jesíti a tervet, akkor szocialista köz-l társaságunk nagy vörös lobogóként < BÜSZKE MÉRLEQ A zárszámadások a termelőszövetkezetek fölényét bizonyítják ■ dolgozó parasztjai. Eddig azt gondolták: - ami jöve­delmünk nagyobb, mint a termelőszövetkezetieké, még­nem lépünk be a szövetkezetbe. Most ismét gondolko­dóba kellett esniök, mert a számok a táblán új hely-' zet elé állították őket. A termelőszövetkezet egy főre eső termelése á múlt évben messze túlhaladta az egyé­nileg dolgozó parasztokét és ez megmutatkozik a jö­vedelmekben is. Danne község 18 egyénileg dolgozó parasztja a múlt évben összesen 55 munkaerővel az állati termé-, , kék termelése terén a következő eredményeket érte el: ..... összes term. Egy főre eső term.1 Marhahús: 224.70 mázsa. 4.08 mázsa Sertéshús: 344.63 mázsa 6.27 mázsa Tej: 281.833 kg. 5.124 kg. Ezzel szemben a termelőszövetkezet 42 tagja ugyanezekből a termékekből a következő eredményt érte el: ’ , összes term. Egy főre eső term. Marhahús: 212.28 mázsa 5.05 mázsa Sertéshús: 441.45 mázsa 10.51 mázsa Tej: 280.576 kg. 6.680 kg. Ez az összehasonlítás egyértelműen a termelőszö- etkezet mellett szól. Emellett nem szabad elfeled­nünk, hogy az egyéni gazdaságok termelésüket sokkal nagyobb munkaráfordítással érik *el. A termelőszövet­kezeti tagok munkája — annak ellenére, hogy fejen-1 ként többet termeltek, mint az egyénileg dolgozó pa-1 rasztok — könnyebb lett. Itt tehát nagyon világosan] megmutatkoznak a szocialista nagyüzemi gazdálkodást előnyei: a gépállomás gépeinek ésszerű felhasználásr < és egy olyan munkaszervezés, amely az egyéni gazda-( ságok kis földterületein egyszerűen lehetetlen. Az( egyéni parasztok jövedelmének összehasonlítása a ter-{ melőszövetkezeti parasztokéval megmagyarázza, hogy* miért nézegették olyan elgondolkozva az egyénileg dől-{ gozó parasztok a termelőszövetkezet zárszámadását. < Ha eltelt pov én mérleget szoktak csinálni. na etteit egy ev9 Igy van ez a mezőgazda. 'Ságban is. Az elmúlt 1958-as évre vonatkozóan külö- 1 nősen örvendetes eredményt mutat a mérleg. A ha- 'ladás gyorsabb volt, mint valaha. 3357 új termelőszö- 1 vetkezet jött létre, kereken 126 ezer paraszt és paraszt­asszony találta meg az utat a szövetkezeti munkához. A szocialista fejlődés görbéje meredeken emelkedett felfelé. Ma már az NDK-ban kéreken 9700 termelőszö- 1 vetkezet áll fenn, amelynek 350 ezer tagja az NDK 'mezőgazdaságilag hasznosítható földterületének több ' mint 36 százalékát műveli meg közösen. , Legtöbb termelőszövetkezetünk számára az 1958- las év volt az eddig legeredményesebb. Sok olyan ter­melőszövetkezet, amely eddig még állami hozzájáru­lást vett igénybe a munkaegység értékének védelmére, , 1958-ban teljesen rentábilis lett, a többiek pedig meg- i teremtették annak alapjait, hogy ezt ebben az évben »elérjék. , A „Kari Marx” Termelőszövetkezetben Danneban, ,Jüterbog körzetében is ott volt a táblán: 42 név, szé­fen, rendesen egymás alá írva, s minden név mellett (tucatnyi számmal kitöltött rovat. Fölötte ezt olvashat­ják: „A dannei Kari Marx Termelőszövetkezet zár­számadása.” Már egy órával a közgyűlés kezdete előtt ünneplőbe öltözött emberek tolongtak a tábla előtt. Sok elégedett arcot lehetett látni, mert a számok közös munkájuk sikerét bizonyították. Családonként 8-*12 ezer márkás, sőt még ennél is nagyobb jövedelmek. Mivel a munkaegység egy részét az év folyamán elő­legképpen kifizették, egy másik része azonban csak a zárszámadáskor került kifizetésre, most a termelőszö­vetkezeti tagok igen tekintélyes összegeket kaptak kézhez. A szövetkezetiek mellett nagyon elgondolkozva és * mérlegelve nézegették a számokat a falu egyénileg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom