Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

Szerda, 1959. május 13. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Most veszik a próbát a martinkemencéméi, nemsokára kezdődhet a csapold* Értékelték a műszaki intézkedési terveit eddigi eredményeit a gyárban Ki mául vet, úgy arat... Még csak néhány hetes a hangonyi tsz, de máris ezer és ezer szem fi­gyeli egészséges fejlődését. Az az igyekezet, az a közösség iránt érzett felelősségtudat, ami megmutatkozik a tsz-tagok köpött, máris bizalommal tölti el a „kívülállókat”. A gazdálkodást ősszel kezdik, de az-----------o-----------­S zombaton rendezték meg a KSSZ-eskiivőt ózdon és a járás területén egyre több fiatal kéri, hogy házasságát a KISZ-bizottság előtt köthesse meg. Ennek egyik oka, hogy az eddig megrendezett KISZ-esküvők igen színpompásak és felejthetetlenek maradtak. A nyári hónapokra már több mint negyvenen jelentették be a járási KISZ-bizottságon szándé­kukat, mely szerint a KlSZ-bizott- ságot kérik fel az esküvő lebonyo­lítására. Az elmúlt hét szombatján Farkaslyukon rendezte meg a járási KISZ-bizottság a harmincadik KISZ-esküvQt, ahol bányászfiatalok kötöttek házasságot. előkészítő munkák már lázas igyeke­zettel folynak. Elvetettek 100 hold lucernát, lóherét, hogy a takarmány­bázis biztosítva legyen. A tsz saját fogataival szántotta fel a földet a 15 hold silókukorica alá, hogy a szántásért se kelljen fizetni. Külön dicséretet érdemel az asszo­nyok összefogása. Harminc tsz-asz- szony készítette elő a silókukorica alá a földet, méghozzá olyan szaporán, hogy 24 fogat alig győzte hordani a porhanyítót. A napokban tartották taggyűlésü­ket. A tagság nagyon helyesen látja gazdaságuk alakulását, s ami igen fontos: a közös tulajdont valameny- nyien sajátjuknak tekintyc. Ez meg­mutatkozik abban is, hogy egy-egy nagyobb feladat megvalósítását vala mennyien egyszerre vállalják, s leg többször a tsz-vezetőségnek kell ki jelölni a sok önkéntes jelentkező kö zül, hogy ki végezze el a soronkövet- kező munkát. A hangonyi tsz ősszel beinduló nagy munkáinak már most megte­remtik minden feltételét, s a jó „ve­tés” minden bizonnyal gazdag „ara­tást” hoz majd járásunk legfiatalabb termelőszövetkezetének. Ebben az esztendőben nem volt könnyű elkészíteni a több mint 13 000 dolgozót számláló ózdi gyár műszaki intézkedési tervét. A Minisztertanács határozata alapján — mint ismere­tes — az ipari termékek árrendszerét megváltoztatták. A gyárban új el­számolásra kerülnek a beérkező nyersanyagok, de hasonlóképpen új árat kapnak a kimenő készáruk is. A műszaki intézkedési tervek mégis igen nagyjelentőségűek egy gyár életé­ben. Elkészítették tehát mindazoknak megoldandó feladatoknak a terveze­tét, amelyek erős mértékben befolyá­solhatják a gyár termelését, termelé­kenységét, önköltségi alakulását.1 A nemrégen megtartott értékelés alapján az Ózdi Kohászati Üzemek — az új árrendszer messzemenő fi­gyelembevételével — csaknem 18 millió forint megtakarítást ért el. A megtakarításban nagy részük van a nagyolvasztó dolgozóinak, akik csaknem 5 millió forintot takarítot­tak meg az import-koksz felhaszná­lásának csökkentésével. Igen helyes, hogy az elmúlt negyedévben 37 mil­lió forint értékű salakterméket érté­kesítettek a gyárrészlegnél. A legjobb eredményt a műszaki intézkedési tervek végrehajtásában a durvahengerészek érték el: 3 millió 878 ezer forintot takarítottak meg. Az üzem a műszaki intézkedési terv minden egyes pontját maradéktala­nul teljesítette. A gyár dolgozói már az elmúlt hó­napban, a nyereségrészesedés fizeté­sekor elhatározták, hogy 1959. évi munkájuk alapján elérik a maximá­lis nyereségrészesedést. A műszaki intézkedési tervek végrehajtása azt1 mutatja, hogy ez a törekvés helyes, és jogos. Természetesen, a jövőben úgy kell dolgozniok, hogy a műszáki intézkedési tervek minden pontját teljesítsék. Arlóban pontosabban intézzék az adóügyeket! Tudjuk jól, hogy az adófizetés ál­lamunk iránt érzett elsőrendű köte­lesség. A község lakosságának adó­fizetéséből fedezik mindazokat, ame­lyek a falu fejlesztését szolgálják. Tehát a közös cél megvalósítását se­gítjük elő adófizetésünk teljesítésé­vel. A dolgozók annál jobban törlesz­tik adótartozásukat, ha látják, hogy adóügyi megbízottaink pontosan és lelkiismeretesen hajtják végre felada­tukat. Szocialista társadalmunk tör­vénye pedig előírja az adótartozás és végrehajtás pcntos paragrafusát. Tör­vénybe ütköző dolog tehát, ha valaki adóhátralékát nem fizeti, vagy évek­re elhalasztja. Súlyos hiba az is, ha adóügyi megbízottaink pontatlanul hajtják végre az adóbehajtást. Ezzel csak feleslegesen zaklatják a dolgo­zókat és az adóügy adminisztratív munkáját lejáratják. Arló községben Juhász József adó­ügyi megbízottat figyelmeztetjük erre. Több dolgozó tett panaszt, hogy jogtalanul vontak le nemlétező adó­tartozást. így például Nagy Ágoston­tól vonatott le Juhász József a'dó- csoportvezető, ugyancsak Papp Lajos és Márton Kovács László nyugdíja­soktól, az előbbitől 540, míg az utób­bitól 200 forintot vonatott le nyug­díjukból. Természetes, az elkönyvelt levonásokat nehéz — adminisztratív szempontból — visszafizetni. Az arlói adócsoport azonban ezt elkerülhette volna, ha figyelmesebb munkát vé­gez és pontosan vezeti az adótarto­zási naplót. PAPP MÁTYÁS MSZMP-titkár. Rövidesen elkészül a gyár távlati feilesztési terve A gyár igazgatóságának kezdemé­nyezésére, a párt-végrehajtóbizóttság és az üzemi bizottság támogatásával műszaki kutatási főosztályt hoztak létre a kohászatban. Az új főosztály a legjobb műszaki dolgozókból tevő­dik össze. A főosztály megalakulása­kor feladatul kapta, hogy készítsék el a gyár távlati fejlesztési tervét. Ez annál is inkább szükségszerűvé vált, mert ennek hiányáért a gyár vezetői már temérdek bírálatot kaptak. A műszaki kutatási főosztály mun­kájában máris szép előrehaladás mu­tatkozik. Szeptember elejére elkészül­nek mindazok a főbb műszaki fej­lesztési tervek, amelyek 1965-ig a gyárban megvalósítást nyernek. Virággal köszönti a városi tanács KISZ-szervezete az anyák napján a tanácson dolgozó édesanyákat „Szegéin/ munkások .. * és ékszerbolt előtt. Nyitás után ■megkér­deztem az üzletvezetőt, miért ez a nagy érdek­lődés ? — Tegnap érkezett meg az újabb arany ­árú szállítmányunk — mondotta — és ilyen­kor olyan nagy a ke­reslet, hogyha kétszer ennyi árú érkezne is, egy nap alatt elfogyna. Különösen keresett a fülbevaló és a jegy­gyűrű. De jelenleg még az olcsóbb kgr_ órákból sem tudjuk ki­elégíteni az igényeket. Nálunk mindent készpénzért vásárolnak s bizony nem ritka eset, hogy két-három­ezer forintos arany karkötő talál gazdára. Az első negyedévben 250 fülbevaló kelt el, de az igény ennél sok­kal több volt. 380 da­rab jegygyűrű került fiatal jegyesek ujjúra, de ebből is nagyobb a kereslet. »Szegény munkások«, kár hogy nem láthat­ta őket a hódoscsépá- nyi plébános úr. »isten nyugosztalja« szegényt. Készülődés az ipar seregszemléjére Pénteken ismét megnyitja kapuit az immár hagyományossá vált Bu­dapesti Ipari Vásár. Az Özdi Kohá­szati Üzemek dolgozói és vezetői már a koratavaszon elhatározták, hogy termékeiket bemutatják és el­adásra kínálják az ipar nagyszabású seregszemléjén. A gyár vezetőinek kérésére az ipari vásár igazgatósága 64 négyzetméternyi területet bizto­sított a gyár részére. Az ácsok, asztalosok, villanysze­relők, dekorációsok serényen dol­goznak, hogy a kitűzött határidőre elkészítsék az Ózdi Kohászati Üze­mek ízléses pavilonját. Az ipari vásáron a gyár bemutatja a különböző hengerműi profilokat. Az elmúlt évhez hasonlóan, ebben az esztendőben is a leghasznosabb melléktermék — a salak — feldol­gozásáról és értékesítéséről ad szé­les skálájú tájékoztatót a kiállítás. A különböző salaktermékek a hely­színen megrendelhetők, melyek bi­zonyára nagy érdeklődésre tarthat­nak majd számot. Képünkön: Az ellenforradalom hősi mártírjának özvegye, Cs. Nagy Zsigmondné átveszi a fiatalok kedves ajándékát. Fotó: Szabó FEBRUÁR DEREKÁN az ózdi durvahengermű dolgozói között már felvetődött a kérdés: vajon minden erejüket és tudásukat igénybeveszi-e az éves terv. Már akkor megállapították, hogy a mar­tinacélmű közelgő rekonstrukciója, — amely közismerten kihatással lesz a durvahengermű termelésére is —, azt kívánja, hogy a rekon­strukció megkezdése előtt minél több, jobb hengereltárut adjanak a népgazdaságnak. 1959. március 6-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata szinte igazolta a j durvahengerészek elha­tározását. A párthatározat lényegé­ben azt kéri a magyar munkás- osztálytól, hogy a szpcializmus épí­tésének meggyorsítása érdekében 1959-ben teljesítsék az 1960-as nép- gazdasági terv főbb mutatóit. A durvahengermű pártszerveze­te, a szakszervezettel karöltve, gyors intézkedést tett. Üzemi ak- . tívaértekezletre szólították a mun­kásokat, a műszaki dolgozókat, hogy megbeszéljék mindazokat a feladatokat, amelyek korábbi el­határozásukból és a párt március 6-i határozatából fakadnak. Az üzem kollektívája megértéssel és lelkesedéssel fogadta a párt már­ciusi határozatát, mert mint mon­dották, ez a magyar nép felemel­kedésének ügyét, a szocializmus építésének meggyorsítását szolgálja. A DURVAHENGERÉSZEK 14 pontoól álló,, vállalást, azaz az ő nyelvükön szólva, „törvényt” szö- vegeztek. A „törvény” szó nem je A pártkongresszus tiszteletére: n durvahengerészek teljesítik vállalásaikat lent túlzást, mert a durvahengeré­szek az önmaguk által tett válla­lásokat törvénynek tekintik, amely a kollektíva minden egyes tagjára kötelező. Nézzük, milyen vállalásokat tet­tek, s a vállalások után milyen eredményeket értek el. Vállalták többek között, hogy 1959. első felé­ben 1500 tonna hengereltárut gyár­tanak terven felül. Azt is megha­tározták, hogy azokat az árukat készítik elsősorban piacra, amelye­ket a népgazdaság legjobban igé­nyel. A durvahengerüzem e válla­lását magasan túlteljesítette, eddig 2287 tonna hengereltárut adott elő­irányzott tervén felül. MAGYARÁZATOT kíván az ol­vasó e valóban kimagasló teljesít­ményre? A magyarázat önként adódik. A durvahengerészek 1959. áprilisában elindították az üzem­ben: Hengereljünk naponta 600 ön­tecset! — mozgalmat. A mozgalom 1959. márciusában még nem érte el teljes sikerét, mivel az acélmű és a durvahengermű között még bizonyos mértékig rossz volt a ko­operáció, így a napi 600 öntecses átlagot nem tudták elérni. Április­ban viszont már pótolták az előző hónap „elmaradásait”, mert napon­kint átlagosan 614,7 blokkot hen­gereltek. Még néhány hétig reális a 600 öntecses mozgalom. Az acélmű re­konstrukciójának megkezdésével azonban már nehézségek lesznek a termelésben, így a durvahengeré­szek csak csekély mértékű túltel­jesítést vállalhatnak magukra. A vállalás második pontját saj­nos nem teljesítették a durvahen­gerészek. Ugyanis vállalták, hogy a selejt az első félévben csak 0,53 százalék lesz. A teljesítés csak 0,57 százalékot mutat. Elemezve a dur­vahengerműi összselejt százalék ki­tevőit, megállapíthatjuk, hogy 47 százalék — égetett selejtet képez. Az energia gyárrészleg gyakran változtatja a fűtőanyagok összeté­telét, kalóriáját, így esetenkint elő­fordul, hogy a hevítésnél az anyag elég. Az eddigieknél sokkal jobb kapcsolatra és megértésre van szükség a két gyárrészleg között, hogy a forrasztárok időben érte­süljenek az esetleges energiaválto­zásokról. A durvahengermű sajnos nem teljesítette a betétanyag felhasz­nálására tett vállalását sem. A programszerűségnél szintén elma­radások mutatkoznak. A VÁLLALÁSOK HOZZÁSEGÍ­TETTÉK a durvahengermű kollek­tíváját ahhoz, hogy e gyárrészleg exportkötelezettségét ma már 100 százalékban és kifogástalan minő­ségben teljesíti. A durvahengerműben azelőtt gyakori volt, hogy az üzem globá­lisan teljesítette tervét, viszont részleteiben, különösen a kiszállí­tásnál, lemaradás mutatkozott. A tervszerű munka e kerékkötőjét még nem sikerült teljes egészében száműzni a termelésből, mert az első negyedévben még 1568 tonna tételes elmaradás mutatkozott a hengermű kiszállításában. Az üzem jó, avagy rossz mun­kájának mindig segítője, vagy visz- szahúzója a karbantartás. A dur­vahengerészek munkájának előse­gítésére a karbantartó brigádok a pártkongresszus tiszteletére elha­tározták, hogy az 'elmúlt évihez képest 5 százalékkal csökkentik az üzemzavarokból adódó kiesési időt. A negyedévi értékelés megállapí­totta: a-tényleges csökkenés, a vál­lalt 5 százalékkal szemben 46,2 százalék. A karbantartás javulását példáz­za legjobban: tavaszra háromnapos nagyjavítást terveznek. A karban­tartók egy napot megtakarítottak, így ez pozitív tényezőként jelent­kezik az üzem terhelésében. A SZEMLÉLTETŐ ADATOK ol­vasása után önkéntelenül is fel­vetődik a kérdés: minek köszön­hetik a durvahengerészek a nagy­szerű teljesítményeket? Egy mon­datban lehet válaszolni: a műszaki és fizikai dolgozók alkotó együtt­működésének. A pártszervezet a szakszervezettel egyetértésben ál­landó figyelemmel kíséri az üzem gazdasági munkáját. Ha valahol politikai segítségre van szükség, a pártcsoportvezetők, az agitátorok azonnal munkához látnak. A kom­munisták nem egy megoldhatat­lannak látszó akadályt hárították már el a felvilágosító munka.nyo­mán. : A műszaki és fizikai dolgozók együttműködésének egyik legfőbb eredménye, hogy a műszaki veze­tők most már nemcsak utasítgátá- sokkal próbálják megjavítani a ter­melés színvonalát, hanem konkrét segítséget nyújtanak az egyes rész­feladatok megoldásához. Ebben az esztendőben nagy -fel­adatok állnak a durvahengerészek előtt. Az ózdi gyár kollektívája Bí­zik a durvahengerdei dolgozók mun­kájában. Mindenki biztosra vészi, <-• az első negyedévi eredmények, -lát**' tán, — hogy az év végén a kiszálr lítási terv teljesítésében ismét X. a durvahengerészek dicséretétől lesz hangos a gyár. A DICSÉRETRE ÉS A KITÜN­TETÉSEKRE rá is kell szolgáinipk a durvahengerészeknek, mert "eiáfce kötelezi őket az első negyedéVi munkájuk alapján elnyert minisz­tériumi vándorserleg, a mélyet a kongresszusi verseny időszakába» őrizni akarnak. ' . Pásztory Alajos így sóhajtott fel vagy négy évvel ez­előtt a hódoscsépányi plébános, amikor a templom előtt kiállt az utcára és árgus sze­mekkel figyelte a mun­kából hazafelé igyekvő dolgozókat. Egyiktől- másiktól meg is kér­dezte: Ugye, kedves, nagyon elfáradnak a munkában azért a né­hány forintért? Ez az eset jutott eszembe, amikor az egyik reggelen nagy embercsoportot láttam várakozni az ózdi óra-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom