Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-23 / 119. szám

iy Pit*#, mtéifrM mmmrnkl fyumsrsmiÉe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT pnncrm MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 119. mám Ara 50 fillér 1959 május 23, szombat Hírek a genfi értekezletről Genf (MTI) A négy nagyhatalom külügymiT nisztere csütörtök este Herter ven­dége volt. A vacsorán, amely több mint 3 óra hosszat tartott, az ameri­kai szóvivő szerint csak társasági beszélgetés folyt, francia és angol körökből származó értesülés szerint azonban a miniszterek között szóba kerültek a német kérdésben egy­mással szemben álló érvek is, ame­lyekkel az értekezlet megakadt. Hivatalos megállapítás szerint a négy külügyminiszter között semmi­féle megállapodás nem jött létre ar­ról, hogy az értekezletet korlátozott számú résztvevővel vagy zártkörű ülések formájában folytassák. Pénteken délelőtt. a három nyu­gati nagyhatalom külügyminisztere és Brentano megbeszélést tart Couve de Murvillenél. A délelőtt folyamán Gromiko felkeresi a francia külügy­minisztert, viszonozva annak múlt­heti látogatását. Tanácskozásra ül­nek össze továbbá a nyugati iminiszr terek helyettesei, úgy mint rendesen, a nyugati küldöttségek székhelyén. Délután Couve de Murville fogadja a genfi francia kolónia tagjait. Az értekezlet péntek délutáni ülé­sén ismét teljes ülés lesz, amelyen Couve de Murville kifejti a nyugati álláspontot a berlini kérdésről, Her­ter az európai biztonság kérdéséről, továbbá Gromiko is valószínűleg újból ismerteti a Szovjetuniónak ezekkel a problémákkal kapcsolatos véleményét. Kommentárok, lap vélemények az értekezletről NEW YORK. A New York Times 4,Agresszív és expanziós tervekkel” vádolja a Szovjetuniót és reá há­rítja a felelősséget az értekezlet esetleges eredménytelenségéért. PÁRIZS. Az Aurore megállapí­tása szerint viszont az ülések heve­sebb vitái és a felületes idegesség ellenére kilátásban van a kompro­misszum. A Combat azt írja, úgy látszik, kezdenek a kérdések kitisz­tulni, megkezdték a komoly vitát, keresik a konkrét eredményeket. A négy nagyhatalom szóvivőjének kommertárjaiból ez az elég optimis­ta benyomás alakul ki. Az Express „Csúcskonferencia Franciaország nélkül?” című vezér­cikkében így ír: Dé Gaulle tábornok döntése, hogy nem vesz részt a csúcskonferencián, há azt Európán kívül tartanák meg, élénk izgalmat keltett a genfi amerikai küldöttség körében, magái beszélgetéseken ame­rikai diplomaták „zsarolást” emle­getnek. A francia köztársaság eliiö- kének döntését hivatalosam alig né­hány órával azután közölték, hogy indiszkréció folytán a francia kül­döttség tudomására jutottak az oro­szok, az angolok és az amerikaiak külön tárgyalásain az atomkérdés- ban elhangzottak. A három nagyha­talom megegyezésének egyik pontja állítólag arról a kötelezettségválla- lásról szól, hogy többé nem adnak segítséget semmilyen más országnak sem atomfegyverek gyártásához. LONDON. A New Statesman sze­rint az igazi tárgyalások nem indul­hatnak meg addig, amíg a csomag­terv érintetlen marad. A lap hozzá­teszi, hogy azért van alapja az op­timizmusnak. A Tribune úgy véli, hogy a nyugatiak „béketerve” már születésekor halálra volt ítélve. A lap megállapítja, hogy az értekezlet első. két hetében nemigen haladtak előre, de reményét fejezi ki, hogy az igazi tárgyalások majd ezután kezr dődnek. OTTAWA. Menzies ausztráliai miniszterelnök egy ottawai sajtóér­tekezleten kijelentette, hogy minden alkalmat meg kell ragadni a tár­gyalásokra és helyes lenne, ha meg­tartanák a csúcsértekezletet nem okvetlenül előkészített napirenddel. „Szeretném, ha a vasfüggöny kissé rugalmasabb lenne és ha a nézetel­térések nem válnának megrögzötté” — mondotta. Meg jegy eztej hogy van néhány kérdés — különösen a lesze­relés kérdése —, amelynek megtár­gyalásában lényeges lenne a népi Kína részvétele. BERLIN. A nyugatnémet sajtó tanúsága szerint a nyugati hatal­mak Genfben tárgyaló képviselői halogató taktikához folyamodtak. Több nyugatnémet lap e taktikát elemezve, bizonyos aggodalomnak is hangot ad. Például a nyugatberlini Telegraf csütörtöki vezércikkében ezeket írja: Jelenleg két csomag fekszik genfi tárgyalóasztalon. A szónokok nyilván arra törekszenek, hogy tü­relmeseknek mutatkozzanak. Ügy látszik azonban, hogy a nyugati tá­boron belül feszültség uralkodik, amelyet a homályos szövegezésű egységnyilatkozatok aligha tudnak hosszú időn át elleplezni. E feszült­ség egyik oka a francia küldöttség növekvő kedvetlensége amiatt, hogy a másik két nyugati hatalom az atomkérdésekről Franciaország ki­zárásával tárgyal a Szovjetunióval, a másik ok a nyugatnémet küldött­ség aggodalma amiatt, hogy a nagy­hatalmak végül is meg tudnak majd állapodni Berlin kérdésében egy kü- lönmegoldásban. Az ellentéteknek azonban más gyökerei is vannak: Selwyn Lloyd angol külügyminisz­ter genfi aktivitása, amelyet francia körökben MacMillan moszkvai ta­nácskozásai folytatásának és Anglia külön tevékenységének tekintenek. (MTI) Pénteli délelőtt Genfben Genf (MTI) Pénteken délelőtt megbeszélésre ültek össze az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről tárgyaló értekezlet megbízottai. Az AFP ismerteti a megbeszélés­ről kiadott amerikai közleményt: „James Wadsworth és sir Michael Wright amérikai, illetve angol meg­bízott pénteken, délelőtt másfélórás megbeszélést folytatott Carapkm szovjet küldöttel a szovjet küldöttség székhelyén. A három megbízott elő­terjeszti jelentését miniszterének.” Egy amerikai szóvivő szerint a meg­bízottak tárgyalása nem járt pozitív eredménnyel. Couve de Murville és Gromiko péntek délelőtti beszélgetése körül­belül egy óra hosszat tartott — je­lenti a DPA. — Noha a látogatás hi­vatalosan udvariassági látogatásnak számított, szóbakerültek az értekez­let kérdései is. Gavhson AP-tudósító a külügymi­niszterek csütörtök esti vacsorájáról írt kommentárjában azt az értesü­lést közli, hogy a négy nagyhatalom minisztere hír szerint megállapodott: tájékozódó beszélgetéseket fog tar­tani. Illetékes személyek szerint ez a megállapodás volt a csütörtök esti találkozó legfontosabb fejleménye. Megfigyelők . úgy vélik, lehetséges* hogy ez a megállapodás megnyitja az utat a komoly tárgyalásokhoz és így a genfi értekezlet fordulópontjá­vá válhatik. Á nyugati küldöttségek hivatalos szóvivői nem voltak hajlandók nyi­latkozni, vajon tényleg létrejött-e ilyen megállapodás. * Brentano nyugatnémet külügymi­niszter pénteken értekezletet tartott Genfben. Kifejezte a nyugatnémet kormánynak azt a hajlandóságát, hogy Lengyelországnak és Csehszlo­vákiának megnemtámadási szerző­dést ajánl fel, ha a genfi értekezlet a nyugati „béketerv” alapján „bizo­nyos eredményekre jut”. Hangsú­lyozta, hogy ebben a kérdésben' ed­dig még csak a megfontolásoknál tartanak és döntést még nem hoztak. Cáfolta a New York Timesnek és más lapoknak azokat a jelentéseit, amelyek szerint számítani lehet rá, hogy a genfi értekezleten hamarosan előterjesztenek egy ilyen ajánlatot. A mesőcsáíi Munkásőr Tss dicsérete A hogy elhagyod a községet — Mezőcsátról Mis- kolc felé jövet *— szemgyönyörködtető látvány tárul eléd. Megyeszerte szép a határ, az idő mostanáig kedvezett a földnek-növénynek, de itt még szebb, még többet Ígérő a vetés, az ültetés, mint másutt. Afféle kisebb határszemlére került sor a minap este­felé, amikor befejezték munkájukat a termelőszövet­kezet tagjai. Jóleső érzést keltő, büszke örömmel áll­tak meg a táblák szélén, hogy megmutassák a vendé­geknek, mit végeztek eddig. A rövid határszemlére az adott alkalmat, hogy Mezőcsáton járt Sípos Sándorné elvtársnő, a Munkás­őrség Országos Parancsnokságának munkatársa. Ami­kor meghallotta, hogy itt, Csáton működik az ország talán egyetlen „Munkásőr” nevű termelőszövetkezete, látni akarta: vajon a névhez méltóan dolgozik-e a ter­melőszövetkezet ? A zöldborsó-tábla szélén álltunk meg először. Sza- niszló Gyula elvtárs, a járási pártbizottság másodtit­kára, szakértő szemmel vizsgálta a vetést. s— Lassan jó lesz. Vihetik a piacra. es Akár a hét végén is, de a jövő héten már biz­tos — tette hozzá Csotkó Gyula, a Munkásőr Tsz• elnö­ke, aki akkorra ért oda a látogató csoporthoz. Tréfá­san, ugratva meg is jegyezte a másodtitkár: — Csak nem dolgozik a tsz-elnök? *-»' Nem az elnök, a tagok, « munkatársak trom- foltak vissza. •— Tegnap is kaszált!... A zöldborsó-táblát a burgonya követi. Mig oda­értünk, arról beszéltünk, hogy a tíz katasztrális hold borsó szép jövedelmet hoz majd a szövetkezetnek. Noha csak 32 ezer forintot terveztek belőle, ennek a dupláját is könnyen elérik, ha korán kijutnak vele a piacra. A burgonyaföldön Szekeres János bácsi ^ a szö­vetkezet várttitkára és egyik legidősebb tagja ka­lauzolt omnünket. r-! Húsz holdon van primőr ültetés... Gyönyörű! Igaz, a föld is jó, de a gondos művelés is sokat számít. Keresve sem talál itt gyomot az ember. S milyen nagy már a krumpli! Korán ültettük. — Szerencséjük volt, a fagy nem okozott kárt. Csotkó elnök elvtárs felhúzott egy bokrot. Máris van alatta, de egy jó hét múlva igencsak szép lesz. Az út túlsó oldalán megint burgonyatábla. Ez is igen szép. 800 mázsa ipari burgonyát várnák innen. A szerződés szerint 1,60 forintért veszik át kilóját. A párttitkár elvtárs a cukorrépát említette még. A leg­jobbak közé tartozik a megyében, de nyugodtan mond­hatjuk, az egész országban. Szép Ígéret. Még azt is el­mondták, hogy 6 hold kertészetük van, és külön stan­dot fognak építeni a mezőcsáti piacon. Eddig három kertész uralta a csáti zöldségpiacot. A Munkásőr-beli- ek úgy tervezik, hogy olcsóbban adják majd árujukat mint a többiek. Ebből aztán megint tréfálkozó hangú vita kerekedett. Azt tárgyalták, hogy jó üzletember-e a tsz-elnök, vagy sem. Természetesen igen, csak az „üzletembert” módosítják leleményességre, életrevaló­ságra. Az üzleti konkurrencia is szóba került. — A tsz általában olcsóbban akar árulni a piacon, fríirct más vállalatok és magánosok -— és az, hogy az üyén versengés jó a szocialista kereskedelemben. Beszélgetve indultunk hazafelé. Még azt kérdez­zük: Miért éppen q, „Munkásőr” nevet vette fel a ter­melőszövetkezet? Egyszerű a válasz: munkásőrök vol­tak a kezdeményezők, az alapítók, így természetesnek találták, hogy Munkásőr névre kereszteljék az újszü­löttet. Az eddigi szép munkájuk azt bizonyítja* hogy méltóak lesznek ehhez a névhez. . . . .. . ......: NAGY. ZOLTÁN K épek a IssSspestl Ipari'WsáMtf Légifelvétel a vásár területéről, A Budapesti Ipari Vásáron; különö­sen a nők köré­ben igen nagy látogatottságnak örvend a kínai pavilon. A szebb- nél-szebb sely­mekben, csipkék­ben ezren és ezren gyönyörködnek. A Szovjet«*® pa­vilonja a meglepe­tések pavilonja, Valamennyi ki­állított tárgyat nagy érdeklődéssel szemlélnek a Vá­sár látogatói; Képünk az uni­verzális mikrosz­kópot ábrázolja, amely nagy segít­séget nyújt a tu- dománytoan* Fényes Tamási A lengyel pavilon érdekességeiből A „ZB-45“ óriásdaru A LENGYEL PAVILON bejáratá­nál lévő impozáns méretű emelődia-, ru, azonfelül, hogy igen érdekes lát­ványosság, különösen működíésiben, mindenekelőtt arról nevezetes, hogy a világ együk legnagyobb teherbírá­sú, síimen mozgó emelője. Teljesítőké­pessége 45 tonna, ami általaiban 10—15 tonnával múlja felül más or­szágok ilyen, típusú daruit. Egy má­sik érdekessége, hogy nem csupán egyenes irányban, hanem koraiak­ban is haladhat, s így az építkezésit körüljárva gyorsan emeli helyére a szükséges anyagot; Nem véletlen, hogy egy ilyen óriásdaru megépíté­sére éppen abban az országban kö­rülit sor. ahol a háborús! _ következtében egész városokat kel­lett felemelni a romokból. Ez a ha­talmas alkotmány a csodálatosan felépült Varsó szimbóluma, ahol ezek a gépek nemcsak egyes előregyártót* elemeket, hanem a teljesen előre­gyártott plafonszerfcezetet, vagy előre összeszerelt emeletnyi falakait tesz­nek a helyükre. Jellemző a külföld érdeklődésére, hogy az óriósdaruból, melyet a lengyelek 1956-ban építet­tek, Csehszlovákia máris 100 dara­bot átvett és kötések történtek Fran­ciaországgal. a Kínai Népköztársa­sággal és a Német Demokratikus Köztársasággal, Egy korszerű szénszállítószalag EURÓPA SZÉNEXPORTÖRJE, Lengyelország igen fejlett bány&i gép- és bányaberendezés-gyártással rendelkezik, is szinte naprói-napra újabb és újabb, mind korszerűbb gyártmányok kerülnek ki üzemeiből. Ezek közül mutat most be párat Budapesten a lengyel pavilon, s közü* lük különösen a »GROT-58« típusú gyűjtőkaparó-, és szállítószalag figyelemreméltó. Ez a nagyon prakti kus szerkezet a fejtéstől az elszállt* tásig automatikusan végzi munkáját és az az előnye, hogy a kifejtett szenet szétaprózza, amely így már egyforma darabokban jut el rendelte* tési helyére. Magyarország, Csehszlovákia, a Kínai Népköztársaság ét India vásárolja a ikorszerű szállítószalagot. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom