Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-17 / 89. szám
Péntek, 1959. április 17. ESZAKMAGYARORSZÄG * \ hamti CSEHSZLOVÁKIA Nagy munkában a gépállomás dolgozói Üzemet épít az ifjúság Néhány javítás még és készen állna k a traktorok a tavaszi munkákra. Uj vállalat Kassán A kassai vállalatok névsora nemrég egy új névvel bővült: a Kelet- szlovákiai Vasművek nevével, melynek az elkövetkezendő esztendőkben fontos ga?idasági szerepe lesz Kelet-Szlovákia iparának fejlesztésében. A vállalat székhelye Kassán van. Április 1-én kezdődött tehát az új vállalat története. A Keletszlovákiai Vasműveket a Bányaipari és Ércbányaügyi Minisztérium alapította a XI. pártkongresszus határozatának alapján, mely az elkövetkezendő években egy hatalmas kohóipari üzem felépítését tűzte ki célul Kelet-Szlovákiában. Május 1. tiszteletére <CTK) — A novákyi bányaüzem Béke-bányájának kollektívái sikere- sen teljesítették eddig vállalt Kötelezettségeiket — ez év első negyedében 6 ezer tonna szenet fejtettek terven felül. Kezdeményezők voltak a május 1. és 9. tiszteletére indított kötelezettségvállalási mozgalomban is. Kötelezettségvállalásait eddig a Béke-bánya 25 kollektívája tette közzé, melyek ez év második negyedében 4 780 tonna szén terven felüli fejtésére kötelezték magukat. Tervbe vették, hogy minden tonna fejtett szénnél 1 koronával csökkentik a tervben előirányzott költséget. N távolról láttak lapátot, betont, vagy vastraverzeket, és egyáltalán nem szokták meg a fizikai munkát. em hiába hirdetik azonban az építkezés bejáratánál messze- világító betűk az allegorikus jelszót: Mi építjük az üzemeit, az üzem épít bennünket! A kollektív élet, a felelősség a fontos alkotásért, az önálló döntés minden fiúból és lányból kész embert, áldozatkész és mindenre képes férfit, vagy nőt farag. A kaucsukgyár nemcsak az itt dolgozó néhányszáz ember ügye. Az Ifjúság Építkezése lett és ez annyit jelent, hogy minden berendezését, minden gépét a fiatalok készítik. Különböző vállalatok ifjúsági szervezetei már most patromátust vállalták egy-egy készülő berendezésénél Rajta tartják a szemüket, figyelik vándorútját az egyes műhelyekén keresztül, gondot fordítanak rá, hogy késedelem nélkül kerüljön az építkezésre, időben és jól szereljék, fel. Az ország sokezernyi fiatalja válik így munkatárssá a páratlan építkezésen, amely felett ott lebeg az ifjúság kék zászlaja. Közéjük tartozik a fiatal házaspár is. Két kis kerék a hatalmas gépezetben, amely most kezd teljes fordulat« zámmal dolgozni. És száznegyven ilyen kis kerék van itt Kralupy- ban. T alán azt is mondhatná valaki, 1 hogy egy kicsit kevés. De ne felejtsük el, hogy a csehszlovák kavicsukra ugyaniakkor százezernyi fiatalnak van gondja. És éppé# ebben rejlik erejük, ez biztosítja az eredményt. (T. K.) TUDOMÁNY I eplezetlen szimpátiával néze- ■ gettók egymást. Nem tudtam lenyelni megjegyzésemet: — Ahogy így elnézem magukat, azt hiszem, gratulálhatok. Mikor hívnak meg az esküvőre? Felnevettek, a fiú legyintett. Gyűrűsujján aranykarika csillant. — Csak nem házasok? — kérdezem meglepetten. — Tavasz óta — válaszolják. — És mit csinálnak itt? — folytatom a kérdezősiködést. — Brigádmunikások vagyunk. Furcsa mézeshetek... Mások valahová a tengerpartra mennének, vagy legalább is a hegyekbe, hazatérésük után táncolni járnának, vagy szín- házba, csak egymásnak élnének, mit sem törődve a környező világgal. Ök pedig — brigádmunkások. Éé olyan egyszerűen mondják, minth' ez lenne a természetes. — Hm. És melyikük találta ezt ki? — Mindketten. Elhatároztuk és kész! így került tehát a fiatal Preucil házaspár az Ifjúság Építkezésére, Kralupyba. Bárkinek teszik ma fel a kérdést Csehszlovákiában: mit építenek ott? — a legkisebb gyerek iß ezt válaszolja: »Kauc&uk-gyárat.« Ez a »kaucsukgyár« hatalmas üzem lesz, amely szintetikus gumival látja el az országot. A fiatalok kapták a megtisztelő feladatot: ők építik fel s ők dolgoznak is majd benne. Az első felhívásra néhány nap ^ alatt többszáz fiú és lány jelentkezett. Csak száznegyvenet vehettek fel, a többiek jelentkezését későbbre halasztották, amikor majd teljes üzemmel megindul az építkezés. őszintén szólva — sok üzem és vállalat megkönnyebbülten sóhajtott, mert egyszerre többtucatnyi dolgozót veszített volna, pedig a munkás- hiány állandó probléma. Idén azonban az Ifjúsági Szövetség többezer tagja áll munkába az építkezésen. Kralupy... Nem i§ olyan egyszerű itt az élet. Igaz ugyan, hogy mindenről jól gondoskodtak: a fiatalok szép központifűtéses szobákban laknak, az élelmezés ellen sem lehet kifogás. Olcsó pénzen* biztosítanak mindenki számára annyit, amennyit csak elfogyaszt, s a főzöíkanál kitűnő szakácsok kezében van. Az ifjúsági szervezet kultúr esteket rendez, ismert sportolók és művészek látogatnak ide... De brigádmunkásnak nagyrészt olyanok jönnek, akilk csak Egyre jelentősebb helyet foglal el a csehszlovák nemzetgazdaságban a vegyipar. *5* CHYNÉ 50—60 KM-RE FEKSZIK Prágától. Olyasféle kisebb község, mint amilyenből Magyarországon is bőven akad. Ma a falu egész földjén gazdálkodik a termelőszövetkezet, vagy ahogy itt hívják, az egységes földművesszövetkezet (EFSZ). A szövetkezet 720 hektár (kereken 1400 kát. hold) szántón, 60 hektár (kb. 100 kát. hold) réten és legelőn gazdálkodik. A szövetkezetnek ma mintegy 13— 14 millió koronát érő vagyona van. A szarvasmarhák száma 560. Ebből 240 fejőstehén, amelyek egyedenként évente átlagosan 2400 liter tejet adnak. Ezenkívül 800 hízósertés, 105 anyakocával, 1200 tojótyúk. Az istállóban fejőgépek, önitatók. Függő- pályán guruló csillék viszik-hozzák a takarmányt, az almot, a trágyát. A szövetkezet 5 univerzális traktora ia növényápolást és majoron belüli szállítást, 3 teherautó pedig a külső szállításokat végzi. Az elnök minden nap mindent végiglátogat, nem is egyszer, s ellenőriz, irányít. Most éppen utasítást ad a répaszelet beszállítására az állomásról. Később is tapasztaltuk, hogy az elnök szava nem játék. Megfontolt szavak — határozott végrehajtás. — Nincs jó gazdálkodás, fegyelmezett szövetkezeti munkarend, ha az elnök nem tudja végrehajtani a közgyűlés határozatait — mondja. Munkájában két agronómus és két zoo- technikus segíti. Ahogy az irodában széttekintünk, szembeötlik a falon a szövetkezet vetésforgójának térképe. — A nagyüzemi növénytermesztés alapja a jó vetésforgó, — jegyzi meg hozzá az elnök. Tudományos megfigyelések, talajvizsgálatok, »ta hajkóstólások« alapján állították össze a vetésforgót. A szántóföldek a cukorrépa-szakaszban kapnak szervestrágyát, mégHogyan gazdálkodnak egy csehszlovák szövetkezetben pedig hektáronként 400 mázsa istálló- és 6 mázsa műtrágyát. Istállótrágyát négyévenként juttatnak a talajba, egyes növényeknél a szükséges műtrágyamennyiséget előzetes talaj- vizsgálat útján állapítják meg, és a laboratóriumi eredményeknek megfelelően szabják meg a kiszórásra kerülő műtrágyafélék minőségét is. így a cukorrépa dlá a 6 mázsa műtrágya 60 százaléka nitrogén, 20 százaléka foszfor és 20 százaléka kálisó volt. MEG IS LETT AZ EREDMÉNYE, mert a szárazság ellenére a múlt ősszel hektáronként 335 mázsa cukorrépát takarítottak be, az idén pedig 4—500 mázsát terveztek„ mert itt szeretik a cukorrépát. Az elnök észreveszi, hogy kissé kételkedünk a szavaiban, mert hiszen nálunk eddig igen sok szövetkezetben vonakodtak a cukorrépa termesztésétől, a velejáró munkától. — És kik kapálják? — Hát az asszonyok, a családtagok, — lepődik meg most az elnök az én kérdésemen. Itt és más termelőszövetkezetekben is többször tapasztaltam, hogy a cukorrépa kapálása egészen a felszedéséig az asz- szonyok és a fiatalok ügye. — A termelőszövetkezeti nők keze- nyomán szaporodik a pénz a legjobban kinn a cukorföldeken, a tehenészetben, a baromfinevelésben — hangoztatja az elnök. — A férfiak elsősorban a gépeket szolgálják ki és a nehezebb fizikai munkákban, a szállításban szorgoskodnak. A cukorrépa után a »Nyikita«- kukoricáról beszélgetünk. így nevezik, így becézik itt is, mint a Szovjetunió számos kolhozában a négyzetes művelésű silókukoricát. — MIÉRT NE ÉRDEMELNÉ MEG ezt a nevet? — kérdezi az elnök. — Amikor Nyikita Szergejev Hruscsov elvtárs csehországi látogatása során Chynében járt, őmaga javasolta a termesztését, ő küldte a vetőmagot a vetőgéppel, járvaszecs- kázóval együtt. S az ő tanácsadója, Sevcsenkó elvtárs — akit Magyar- országon is jól ismernek — tanította meg a szövetkezetét erre az új módszerre. Ezen a vidéken már régen ismerik ugyan a kukoricát, de magnak ritkán érik be. Ezért nem termesztik általánosan ezekben az északi fekvésű falvakban. Az új módszer szerint, a tejes-viaszérésben betakarítva és silózva a négyzetesen művelt sildkukorica adja a legolcsóbban a legtöbb tápértékét. A vetéstől egészen a betakarításig jóformán semmiféle kézi munkát nem igényűéi, s így felényivel kevesebb a munkaráfordítás és a költség, mint például a takarmányrépánál. A nagy termés az elnöknek különösen szívügyévé vált, mert a szövetkezet és egy Német Demokratikus Köztársaságbeli tangazdaság (Böhne- weck) között szocialista verseny indult. A tangazdaság igazgatója a győztesnek 5000 márkát ajánlott fel. Erre Rajtora elnök: — Mi az a pénz? Az nem perspektíva! Én egy gyönyörű lovat ajándékozok a győztesnek. — Ehhez a vezetőség is hozzájárult. De hozzátették: Rendben van, ám próbáld esak meg elveszíteni a versenyt. Mert akkor a lovat nem vonattal küldjük el, hanem neked kell ráülnöd, elnök és mehetsz te is vele. Ezután a termelőszövetkezet jövedelmére fordult a szó. Az összes bevétel évente 3—4 millió korona. A legtöbbet a szövetkezeti tehenészet és a cukorrépa hozza, — a bevételnek mintegy a felét. Munkaegységre 2—3 milliónyi koronát osztanak ki. Egy munkaegység értéke készpénzben 20 korona, és 5 korona érték természetben. Ezt még 40 százalék prémium egészíti ki. A prémiumot, az anyagi érdekelt_ séget, a termelés egyik legösztön- zőbb növelési módjának tartják. Az állandóan dolgozó tagok évi átlagos munkaegysége 600—1200 között mozog. A félhéktámyi háztáji földet eddig minden szövetkezeti tag megkapta., aki az előírt munkaegységet ledolgozta. De a tagság nagyobb része rájött, hogy a közösben végzett munka kifizetődőbb, mint a háztáji föld, a kis parcellák gondozásai Ezért helyesebbnek tartanák, ha a háztáji föld helyett a családtagok számától függően, a ledolgozott munkaegységek alapján kapnák meg a szükséges természetbenieket — a többit a szövetkezet értékesítse, a jövedelem nagyrészét pedig pénzben osszák ki. A SZÖVETKEZET EDDIG a jövedelem 7—8 százalékát fizette be a közös oszthatatlan alapba* de a jö* vőben ezt 10—12 százalékra igyek* szik növelni. Különösen sokat törődik a vezetőség a gyermekek, a tanulók és az öregek anyagi támogatásán val. A 65 éven felüliek általános nyugdíjat kapnak az államtól. A 60—65 éves, megrokkant öregeknek pedig a szövetkezet biztosít havi 350 koronát, ha az illető legalább 4 évet már a szövetkezetben dolgozott. A gyermekek 15 éves korukig 70—150* korona családi pótlékban részesül■* nek, amelynek összegét az év elején 20 százalékkal tovább növelik. A gazdaság megtekintése után a falut is bejártuk. Minden házban mosógép, rádió, minden tizedik helyen televízió. — És a kultúrotthon? — kérdezzük az elnöktől. Elpirul a kérdésre^ kiderül, hogy a fiatalok régen rág-* ják érte a vezetőség fülét. Igaz, hogy közel van Prága, jó oda beruccani egy-egy színházi előadásra —r, de még jobb lenne itt szórakozni. — EJH, RAJTÓRA/ NE CSAK TERMELJ. Legyen szíved a műve- lődéshez, a szórakozáshoz is/ *—» mondogatják a fiatalok. Most mar aztán erre is sor kerül, mert a teli kamrák, a csinos lakások mellett is sokszínűbb és derűsebb az élet, hé a tagok milliomos szövetkezetük kültúrházában művelődhetnek és szórakozhatnak. — így is lesz — mondta búcsúzóul Rajtora elnök. FEHÉR GYULA Csehszlovákia legnagyobb buskombmátia Lounyban, Prága közelében a múlt év folyamán üzembe helyezték az ország legnagyobb húskombinátját. A kombináthoz vágóhíd, húsfeldolgozó, zsírkiolvasztó, fagyasztó, hűtő- ház, műhelyek és istállók tartóznák. Egy műszak alatt 60—70 szarvas- marhát, 240 sertést, és borjút vághatnak le, 7 500 kg húskészítményt, 3 000 kg zsírt készíthetnek. A Louny-i húskombinát a közeli járások Wb. 200 000 lakosát fogja ellátni.
