Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-11 / 59. szám
lilág proletárjai* egyesüljetek ! flHffiKÉ A MAGYAR SZOCIALISTA M UNKÁSPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 59. szám Ár a 50 fillér 1959 március 11, szerda Fcgyvercsörtetéssel nem lehet megfélemlíteni bennünket Hruscsov beszéde a berlini nagygyűlésen- Berlin (TASZSZ) N. $z, Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a berlini nagygyűlésen mondott beszédében mindenekelőtt köszönetét mondott a Német Szocialista Egységoártnak, az NDK minisztertanácsának és a demokratikus Németország nemzeti frontjának azért, hogy még egyszer találkozhatott Berlin lakosságával. A Szovjetunió dolgozóinak szívből jövő üdvözletét tolmácsolva-, Hruscsov áttért a német problémára. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egységesebbé tétele szempontjából igen fontos lépés lenne a német kérdés békés rendezése. A német béke- szerződés megkötése és a nyugatberlini megszállási rendszer megszüntetése előmozdítaná a két német állam közeledését, lehetővé tenné egész Németország békés fejlődését. A békeszerződés megkötése sok olyan tényezőt kiküszöbölne, amelyek bizalmatlanságot keltenek az államok között, egyszer s mind megszilárdítaná a békét és a népek biztonságát. A német nép is békét akar Ügy tűnnék — mondotta Hruscsov i—, hogy mindenkinek érdeke fűződik a békeszerződés megkötéséhez. A nyugati hatalmak azonban, amelyek a hitleri Németország ellen folytatott háborúban szövetségeseink voltak, most a Német Szövetségi Közr társaság kormányával. együtt elleneik a békeszerződés megkötését. A nyugat-nénjetprszági rév ans-politikusok igyekeznek halogatni a békeszerződés aláírását, hogy atomfegyverhez. juthassanak é$ ha si* : kerül — jobban méggyúrhassák a néL met közvéleményt egy újabb háború céljára. De Nyugat-Németországban most izmosodnak a háborúellenes erők. A német nép valóban a béke biztosítását akarja. A berlini kérdésről Hruscsov a következőket mondotta: A békeszerződés aláírása egyszer fe mind a nyugat-berlini kérdés megoldását is jelentené. Nyugat-Berlin, mint Nagy-Berlin része, a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik. Józanul szemléljük a dolgok állását és megértjük, hogy Nyugat-Berlin bekapcsolása a Német Demokratikus Köztársasághoz, a nyugat-berlini lakosság kialakult életmódjának fájdalmas megváltoztatását okozná. Ezért terjesztette elő a Szovjetunió azt a javaslatot, hogy adják Nyugat- Berlinnek a szabad város státusát. Indítványoztuk, hogy a nagyhatalmak szavatolják a szabad város függetlenségét és szabad fejlődését. Egyetlen államnak — beleértve a két német államot is — ser szabad beles, avatkoznia belső ügyeibe. Még azt sem ellenezzük, hogy az ENSZ is részt vegyen a garanciák nyújtásában. Amennyiben szükséges, még azzal is egyetértünk, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió, vagy semleges országok valamilyen minimális katonai erőket tartsanak Nyugat-Berlinben, amelyek biztosítanák a szabad város státusának betartását, de nem lenne joguk beavatkozni a város belső életébe. Nemcsak szavakkal - de tettekkel is Mi csak egyet akarunk: megszüli-! tetni a feszültség veszélyes tűzfészkét Európa közepében és megteremteni a nyugodt és egészséges élei feltételeit Nyugat-Berlinben. Ha a nyugati hatalmak — mondotta N. Sz. Hruscsov — nem szavakkal, hanem tettekkel kívánnak jót Nyugat-Berlin lakosságának, akkor csatlakoznak a szovjet javaslathoz, annál is inkább, mert valóraváltásának megvan minden reális lehetősége. Csodálkozást kelt az a tény, hogy a nyugat-berlini szenátus egyes olyan vezetői, akik— mint mondják — isteni rendeltetéssel védik a város és lakosságának érdekeit — síkra szállnak Nyugat-Berlin külföldi csapatok által való megszállásának fenntartása mellett. Engedjék meg, hogy fel tegyem a kérdést, kinek az érdekei ve-r zérlik őkét? : Széleskörű támogatásra talált az a javaslat,''hogy Nyugat-Berlin legyen demilitarizált, szabad város. De akadnak olyan emberek is, „akik úgy vé^ lik, hogy nemcsak Nyugat-Berlint, hanem Berlin keléti részét is szabad városnak kellene minősíteni.’* Ezek az urak nyílván elfelejtik, hogy Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. Étvágyuk kitűnő. Szemlátomást azt szeretnék, ha Kelet-Berlin után a Német Demokratikus Köztársaság egész területét is a szabad városhoz csatolhatnák. A mi véleményünk szerint az ilyes- fajta vélekedések nem bírják el a Szabadságot Manolisz Glezosznak! Gatopalosa görög történész a »Megszállás története« című könyvében a következőket írja: .»Kötelességünk egyelőre félretenni mindent, ami történt, még a nyomorúságot is, amely bekövetkezett a megszállás első napjaitól 1941 május végéig... Külön megtisztelő helyt kell adnunk a görög nép első hőstetteinek, amelyeket joggal írhatunk aranybetűkkel az új görög történelem lapjaira. Arról van szó, hogy két fiatal honfitársunk letépte á horogkeresztes lobogót az Akropolisz szent sziklájának tetejéről 1941 május 30-áról 31-ére virradó éjszaka. A két fiatal diák, két igazi hős, akik a nép soraiból származnak — Manolisz Glezosz felső kereskedelmi iskolás és Aposz- tolosz Szántasz joghallgató, mindketten 19 évesek, később a görög fel- szabadulási front harcosai miután letépték a német horogkeresztes zászlót, összetaposták...« E/ hőstett örömében osztozott az egé4z görög nép. A náci megszállók pedig vérdíjat tűztek ki a merénylet elkövetői fejére. Hitler adta tudtára az egész világnak, hogy a tetteseket halálra ítéli. A náci megszállók nem tudták megvalósítani gaztettüket. A görög nép szívvel, lélekkel, odaadással harcolt az idegenek kiűzéséért. És Görögország 1945-ben felszabadult. A háború utáni zavaros időkben az imperialisták a görög reakciós vezetőkkel egyetemben az »Akropolisz bősét« politikai tevékenységéért elfogták és börtönbe vetették. 1948— 1954-ig volt börtönének rabja e nagy hazafi, az egykori 19 éves, hős diák. Az elnyomók halálra ítélték, de az ítéletet nem tudták végrehajtani, mert a görög nép milliói, mint salát gyermekét védték, óvták ManoFsz Glezoszt. Az ítéletet ismét nem tudták végrehajtani. Glezosz kiszabadult! Még börtönben ült, amikor a nép bizalma 1951-ben képviselőjéül jelölte. Megválasztása után a »Baloldali Demokratikus Párt« (EDA) vezetőségének tagja lett. Mint politikai személyiség, mint újságíró leleplezi a kormány népellenes politikáját, amely kiszolgáltatja az országot a külföldi tőke uralmának. Elítélte és leleplezte a kormány ciprusi politikáját következetesen harcolt a demokratikus jogokért. Mindezekért a tulajdonságokért gyűlöli így az ellenség. Egy »Qisling« mjnden erejével gyűlöl egy hazafit, különösen, ha az nemzeti hős. Mert Manolisz Glezosz nemzeti hős. A görög nép becsületes fia, azokkal a nemrég letartóztatott hazafiakkal együtt, akikkel következetesen küzdött az elnyomók ellen. A kormány, a miniszterek a rádión, a sajtón keresztül igyekeznek hazug mesét gyártani. hogy megindokolják letartóztatásukat. Igyekeznek elfojtani mmden becsületes, tiltakozó hangot. Már a letartóztatás első napján olyan meséket közöltek, amelyek azt igyekeztek bebizonyítani, hosry a nemzeti hős — áruló és kém. 25 napig elkülönítve tartották a többi fogolytól és megvontak tőle minden lehetőséget arra nézve, hogy védekezzen. Ha a kormány valóban olyan biztos Manolisz Glezosz bűnösségében, miért akadályozza akkor a védekezését? Miért különíti el alkotmányellenes intézkedés alapján társaitól? Miért nem állítják polgári bíróság elé, amely lehetővé tenné számára a védekezést? A görög nép és a világ szabadságszerető népei előtt nem tudják bemocskolni Manolisz Glezosz nevét a kémkedés vádjával. A vádak azoknak a fejére hullnak, akik koholták őket. MAVRIDISZ VASZIL A szovjet film ünnepének film Hattyúk tava kritikát, irreálisak és csak megnehezítik Nyugat-Berlin szabad város létrehozása kérdésének megoldását. Másfajta fenyegetőzéssel is megpróbálkoznak — mondotta a továb. biakban* Hruscsov. — Kijelentik, hogy ha békeszerződést kötünk a Német Demokratikus Köztársasággal, nyugati hatalmaik válaszintézkedésekhez folyamodnak és az erő alkalmazásától sem riadnak vissza. Fegy ver csőrt etéssel nem lehet megfélemlíteni bennünket. Nem vagyunk ijedős emberek és készen állunk megfelelő visszavágásra minden olyan kísérlet esetében, amely ellenünk vagy barátaink ellen erő felhasználására irányulna. Azt akarjuk — mondotta Hruscsov —y hogy mindenki világosan megértse: a két- német állaimmal kötendő békeszerződésre és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetésére vonatkozó javaslataink abból a gondoskodásból fakadtak, hogy elkülönítsük egymástól a két tábor fegyveres erőit, és rendezzük a helyzetet a világ e térségében. Abban az esetben, ha a nyugati hatalmak megtagadják a béke- szerződés aláírását a két német állammal, mi aláírjuk a béke- szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mi ezt megtesszük, függetlenül attól, hogy tetszik-e ez Adenauer úrnak, vagy sem. És akikor majd politikájáról végképp lehull az álarc, mint a háborús készülődés politikájáról. Hruscsov utalva az Ollenhauerral, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével történt találkozásra, ezeket mondotta: A* jelen körülmények közepette a német szociáldemokratáktól elvárják, hogy józan megértést tanúsítsanak a kialakult helyzet iránt. Amennyiben azonban nem tanúsítanak ilyen megértést, nem teszik meg mindazt, amit a nép javára, a béke érdekében meg kell tenniök, a történelem sohasem bocsátja meg nekik '?t. (MTI) ^“'sajkovsakij csodálatos balett- ^ jénék képei elevenednek meg előttünk a filmvásznon. Szinte úgy érezzük, hogy mi is ott ülünk a moszkvai Nagy Színház nézőterén é® részesei vagyunk á remek balett közvetlen élvezetének. A film — eltérően más filmektől — egy teljes színházi előadást visz- vászonra, tehát a játék bonyolításának filmszerűségét , nem kérhetjük számon, hiszen. a film is' számos utalást ad, hogy ráébressze, figyelmeztesse a nézőt: nem. játékfilmet, hanem film- xevett nagyszerű színpadi játékot lát. A felvevőgép lencséje ugyan időmként el-elfordul a színpadtól, megismertet a gyönyörű színházzal, a kulisszák mögötti világgal, rövid áttekintést ad Csajkovszkij életéről, munkásságáról. A rendező ügyesen használta ki a színipadi felvétel lehetőségeit.' A fel- csattanó tapsok, a nézőik egy-egy csoportjának, vagy egy-egy néző arcának felvillantása jól színezte a filmet. Csák a végéről kelflett volna elhagynia az előadásvégi hosszú tapsot és a filmet a balett utolsó képével zárnia. Minden bizonnyal hatásosabb lett volna. A közönség így is művészi remeket kapott és hisszük, hogy a moszkvai Nagy Színház csodás . batettelő- adásia, Pliszeckaja, Fagyejecsev, Le- vasov és Homjakov táncművészet^ a tánckar remek produkciói, a kitűnő zenekari kíséret hosszú időre emlékezetessé teszik tava« előadását. »■Hattyúk A kapitány lánya puskin kisregénye kei életre L Kovarszkij förgatókönyvíró és Kaplunovszkij rendező művészi munkája nyomán a szélesvásznú'filmben. A film alkotói hűséggel ragaszkodtak Puskin művének történéseihez s sok lenyűgöző, hatásos részlettel bővítették azt, illetve használták fel a .film alkotásánál a szélesvászon nyújtotta lehetőségeket. Rendkívül hatásos például a Pugacsov kivégzését ábrázoló monumentális tömeg- jelenet, amely csak hatékonyabban aláhúzza a Puskin-i mondanivalót, a XVIII. századbeli cári Oroszországot szaggató mélységes társadalmi és emberi ellentétek viharos, regényes, kifejezését. Nagyszerű kor- és lélek- rajzzal jeleníti meg a film Puskin alakjait, az ábrázolt korszakot, Gri-» nyevet, a nemesi származású gárdatisztet, Pugacsovot, akiben a nép ereje testesül meg, a két szembenálló osztály antagonisztikus ellentéteit, a Katalin cámő alatti mérhetetlen elnyomást. Az egyes szereplők nagyszerűen fedik a Puskin által elképzelt jellemeket. Különösen emlékezetes Sztrizsenov (Grinyev) és Luk ja- nov JPugacsov) merőben ellentétes, de végső hangzásában összecsengő alakítása, valamint Zarubina a kapu tányné életteli alakjában. Arjepina, a kapitány lánya szerepében mérsékeltebb értékű alakítást nyújtott. A film jól keltette életre Puskin kisregényét, művészi formájba-n fordította azt. le a másfajta művészet nyelvére, emlékezetes művészi élményt adott. m A kék nyíl Qzünes, érdekfeszítő kémtörtánet ^ pereg előttünk. Az utóbbi időben többször is olvashattuk, hogy ellenséges hatalmak kémei megpróbálkoztak a Szovjetunió területére való behatolással, ellenséges repülőgépek többször megsértették a Szovjetunió lógiterét, A filmben egy ilyen esetet látunk érdekfeszítő, művészi feldolgozásiban. A kék nyíl nem más. mint egy újtípusú szovjet repülőgép, amelyet próbaútján egy idegen repülőgép megtámad és a tengerbe zuhan. Pilótáját egy szovjetnek álcázott idegen tengeralattjáró menti meg azzal a céllal, hogy a lezuhant repülőgép egy igen fontos alkatrészét megszerezze. A szovjet kémelhárítók tudomást szereznek az idegen tengeralattjáró feltűnéséről és megindul a nyomozás. Izgalmas, pergő jelenetek során ismerjük meg a kémelhárítók. életveszélyes, felelősségteljes munka-* ját, a minden eshetőségre felkészült, hétpróbás kémek manővereit és végül leleplezésüket. Az alkotók az egyes szerepekben a legkülönbözőbb embertípusokat sorakoztatták fel, kitűnő, művészi ábrázolásában. — A film nemcsak az izgalmas kémfilmek kedvelőinek nyújt szórakozást, de élményt jelent azoknak is, akik a kémfiilmeklől eddig idegenkedtek (bm) Brandt nyugatberlmi polgármester elutasította Hruscsov meghívását Berlin (DPA) Hétfőn a késő esti órákban a nyu_ gáti hírügynökségek jelentették, hogy Brandt nyugatberlini polgár- mester elutasította N. Sz. Hruscsov- nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívását. A szovjet Bocsássák szabadon a görög nép hős szabadságharcosát! A kistokaji Uj Élet Termelőszövetkezet vezetősége és tagjai nevében tiltakozásunkat fejezzük ki a görög hatóságok intézkedése ellen, amellyel Manolisz Glezoszt, a hős görög szabadságharcost börtönbe vetették, haladó gondolkodása és a görög nép szabadságának kivívása érdekében kifejtett tevékenysége miatt. Követeljük, hogy a munkás- osztály és a béketábör harcosát bocsássák szabadon, vessenek véget a haladó szellemű emberek üldözésének! Demeter Ádám, a kistokaji Uj Élet Tsz elnöke államférfi — áld. korábban Erich OUenbauerrel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével két órán át tárgyalt — Witt!y Brandtot is meghívta. Brandt erre azt közölte, hogy csak a nyugati megszálló hatalmaikkal és a bonni kormánnyal történt megbeszélése után döntheti el, elfogadhatja-e a meghívást. Brandt telefonon értesítette Adenauert és Brentanot, akik Bonnban kétórás tanácskozás után „javasolták”, hogy a meghívást utasítsa el, mivel „a Kelet propaganda céljaira használhatja fel a találkozót.” Ugyanezen az estén Ohenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke televíziós nyilatkozatban számolt be Hruscsovvai • folytatott megbeszéléséről. Ki jelenítette, hogy a problé. mákat csak tárgyalásokkal lehet megoldani, csak ilymódon lehet megszüntetni a nézeteltéréseket, s megvalósítaná Európa békéjét. (MTI) Ax angol alsóháx hétfői vitája Az angol alsóház március 9-i ülésén a munkáspárti képviselők felszólították a kormányt, kössön kulturális csereegyezményt a Szovjetunióval. Zilliachus biztosítékot kér arra vonatkozólag, hogy az angol kormány a berlini kérdést tárgyalások útján törekszik megoldani, nem pedig erőszakkal. Munkáspárti képviselők követelték azt is, hogy a kormány gyorsabban vizsgálja meg azokat a javaslatokat, amelyeknek célja az európai biztonság megszilárdítása a fegyverzetek egy bizonyos övezetben való korlátozása útján. Zilliachus munkáspárti képviselő biztosítékot követelt arra, hogy a kormány támogatja a lengyel tervet, mint a Moszkvában március 3-án kiadott közös közlemény gyakorlati megvalósításának útját. Ormsby-Gore válaszában egyetért azzal, hogy ez a közlemény az angol kormány politikáját tükrözi, de a továbbiakban azt állította, hogy * lengyel kormány eddig nem tett határozott javaslatokat. (MTI)
