Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

ES ZARMAG YARORSZ AG Szerda, 1959. március 11, A német népnek és a világ népeinek ma as a feladata9 hogy elzárják a militaristák útját Walter Ulbricht beszéde a berlini nagygyűlésen meg kell akadályozni, a íjéke- szerződés megkötését ki kell erő­szakolni, a militaristák kezét meg kell kötni. Itt van a békemozgalom döntő nyu­gat-németországi áttörésének lehető­sége. Ma kimondjuk: ha szereted ha­zádat, harcolj a békeszerződésért. El­érkezett a-nyugatnémet lakosság szá­mára az idő, hogy megvonja a két háború mérlegét, hogy levonja a szükséges következtetéseket. A béke- szerződés megadja a lehetőséget, hogy a német nép saját kezébe vegye jövőjének irányítását. A nyaszafoldi helyzetről Blantyre (Reuter) A Biantyré közelében lévő Mlamje térségében, hétfőn kormánycsapatok vonultak fel a bennszülöttek ellen. E térségben — hír szerint — körül­belül 300 bennszülött vonul a nagy lujeri teaültetvények felé, de az elle­nük végrehajtott katonai intézkedé­sekről nem adtak ki jelentést. Nagy titokban folyt le Blantyre repülőterén Welensky, a föderá­ció miniszterelnöke, Ehitead dél-rhodésiai mmísn,terclnök, Ar­mitaíre nvaszaföldí kormányzó és Metcalf brit főbiztos vasár­napi megbeszélése is. Egyes találgatások szerint az afrikai nemzeti kongresszus ellen irányuló offenzíva egybehangolását beszélték meg, valamint azit, hogy Kenyából vagy Ciprusról brit csapatokat szál­lítanak Nyaszaföldre. El kérdésben azonban még ellentétek vannak ka­tonai körökben. Kanyama Chiume, a nyaszaföldi bennszülött kongresszus egyetlen le nem tartóztatott vezetője hétfőn sajtóértekezletet tartott Londonban. Kijelentette, hogy Nyaszaföld, amint visszanyeri függetlenségét, hajlandó lesz belépni a twit nemzetközösség­be. A bennszülöttek' ellenállásának céljaként a következőket jelölte meg: a csapatok' visszavonását, a rendkívüli állapot megszüntetését, a foglyok szabadon bocsátását, függet­len igazságügyi vizsgálóbizottság ki­küldését Nyaszaföldre és olyan al­kotmány megteremtését, amely sza­vazójogot biztosít a protektorátus minden polgárának. (MTI) ....■■ Ú j szakszervezet-el ^es törvényjavaslat az Egyesült Államokban Nyugat-Berlin szabad várossá ala­kításának kérdésével foglalkozva, Ulbricht hangsúlyozta: Ez átmeneti megoldás, amíg egész Németország nem válik egységes, demokratikus, békeszerető állammá. Nyugat-Berlin szabad várossá alakulása kétségtele­nül hozzájárul egész Németország kérdésének békés megoldásához. Mi azt akarjuk, hogy a békeszerződést mindkét német állammal aláírják. Ha azonban ez nem történhetik meg, ak­kor a Német Demokratikus Köztár­saság alá fogja írni a békeszerződést és ezzel kezébe veszi a német nép békés jövőjének és a haladásnak zászlaját. (MTI) Walter Ulbricht hangsúlyoz­ta, hogy a békekonferenciára vonat­kozó szovjet javaslat teljesen megfe­lel a német nép érdekeinek és vá­gyainak. A békeszerződés meglesz —» mondotta —, majd Adenauer és De Gaulle titkos megbeszéléseivel foglalkozott. Utalt rá, hogy egyesek azt kérdezik, nem élhetne-e a német nép továbbra is békési %'rződés néi: kül? Ez — mondotta — súlyos veszé­lyeket rejtene magában, mert Nyu­gat-Németországban és Nyugat-Ber- r. linben veszélyes háborús tűzfészkek jöttek létre. Adenauer ugyan azt ál­lítja, hogy újraegyesítést akar, de mindeddig még egyetlen javaslatot sem tett erre vonatkozólag. Sőt azt is mondja, hajlandó a külügyminiszteri konferenciát is támogatni, de-hogy ött milyen terveket akar előterjesz­teni, ázt mindeddig nem árulta el. Nyilván annyira népellenesek ezek a tervek, hogy nem hozhatók nyilvá­nosságra. Ezután Walter Ulbricht Adenauer nyilatkozataiból vett idézetekkel, bi­zonyította. hogy Nyugat-Németország és a NATO támadó háborúra készül és hangsúlyozta, akinek ilyen tervei .vannak, - annak természetesen nem érdeke a.békeszerződés aláírása sem. ,Ulbricht hangoztatta: Nyugat-Né- metországbán atom- és rakétafeey- verek vannak ellenünk fordítva. Mi azonban az atomfegyverkezés meg­tiltásának, a békeszerződés megköté­sének javaslatával felelünk. A német népnek és a világ né­peinek ma az a feladata, hogy el­zárják a militaristák útját, még pedig a békeszerződés kiharcolá­sával. Segítsetek nekünk, segítsetek a né­niét népnek, hogy megkapja végre ezt a békeszerződést és hogy meg tudjuk akadályozni a harmadik világhábo­rút! — emelte fel szavát'Walter Ul­bricht a világ népeihez. Ezután így' ■folytatta: — Adenauer politikája zsákutcába • jutott, helytelenül mérlegelte a. világ erőviszonyait s ennek hatááai nem maradtak el. Az erő politikája kur darcot vallott, ezt ma már Nyugat- Németország polgárai is látják. .Re-: hogy éhhez a felismeréshez jelentőse# WffijáRiltak N. Sz. Hrus­csov lipcsei és berlini beszédei, is. Walter Ulbricht ezután köszönetét mondott a Szovjetuniónak a német békeszerződésre vonatkozó javaslatá- ért,és. kijelentette:. ^ . fbékeszerződés azt jelenti, §$ ^ogy a .neméi nép életéből mindörök* ^re’'el túrók a háború 'gondolata. „ . A nyugatnémet atomfegyverke­5 . ‘iés a nemel ncp részére esak %. szerencsétlenséget hozhat. Ezt New York (TASZSZ) Mundt köztársaságpárti szenátor, aki hosszú évek óta kapcsolatban áll a vállalkozók reakciós szerveivel, új törvényjavaslatot terjesztett1 a szenátus elé* A törvényjavaslat cél-: ja: gyengíteni a szakszervezeteket és megtorpedózni a munkások sztrájk­ját A törvényjavaslat szerint bármely szakszervezetnek, mielőtt sztrájkot hirdetne, meg kell várnia a tagjai között lefolytatott szavazás eredmé­nyeit. A szavazást irányító bizottság­ban az igazgatóság képviselője is résztvenne. Ha a szavazás eredmé­nye' szerint a munkások a sztrájk I mellett foglalnak állást, a szaksze -! vezetnek további húsz napig kell 1 „várnia*’, hogy „időt adjon a konf­liktus rendezésére”. A törvényjavaslat megtorló intéz­kedéseket helyez kilátásba azok el­len a szakszervezetek ellen, ame­lyek nem hajlandók elfogadni ezt az eljárási rendet. (MTI) ■ • --------—O"............ A szovjet kormányküldöttség Bombayba érkezett Bombay (TASZSZ) Ä szovjet kormányküldöttség hét­főn India nagy gazdasági és kulturá­lis központjába, Bombayba érkezett. (MTI) „Találkozunk a Szent Annánál66 „Üljott fiat végre pusztánkba t isten szent kttlttöttje: a Sátán, Szüzek voltunk a forradalmak Magas, piros, hősi nász-ágyán. De bőrünk akii Kisüt lobogva Már vérünk, e bús, mindeddig lomha Csönd van, mintha nem is rezzennénk S rohanunk a forradalomba” (Ady) 1Q10 január. Hideg, fagyos tél. Esik a hő. Korahajnal. A szürkületből ásítozva bontakoz- ■ pakr ki a házsorok körvonalai. Csend, Alszik á város. Éhezve, dideregve, : kétségek közt pihen. Ember nemigen jpr az utcán, ki pedig mégis kint van, igyekszik gyorsan elintézni a dolgát. Az utcán járni ma nagyon veszélyes...: Járvány tartja rettegésben a vá­rost: spanyol nátha! A megbetege­dések száma tragikusan nő, tíznél is többen dőlnek ki egy nap az élők so­rából. Az orvosok tehetetlenek. A lappangó betegség, mely mindig más­hol üti fel a fejét, őket is megtá­madja. Az emberek fétóek belépni a hivatalba: kinek marad ma gazdátla­nul az íróasztala, zsebkendővel fog­ják meg a kilincset és az ismerősök, ha lehet, elkerülik egymást az ut­cán. A spanyol nátha pedig arat: több áldozatot szed» mint a front. S mindezek tetőzésére a háború! Ügy látszik, a hatalmas tömegtünte* lések hangja elszáll a nagyok füle mellett, hiába a demonstrációk, ha mindig akad valaki, aki akadályt gördít a békekötés elé. A vonatok jönnek-mennek. Ontják a frontra az egészségeseket, s hozzák a frontról a sebesülteket. A város, s az ország ajkán egy nagy sóhaj: — átkoz és áld. Ez a kettő, amit egye­dül tenni tud. Átkozza azt, aki rá­gyújtotta a népekre a világ nagy épü­letét, aki a poklok minden borzal­masságát, szenvedések szörnyűséges kínjait képes volt a világra szabadí­tani ezzel a két- szóval: legyen há­ború. S áldaná, szeretetglóriát vonna a homloka köré annak, aki meghoz­ná a népeknek a felszabadulást, meg:- szabadítaná a gondoktól, kínoktól, aki nyugalmat hozna és lépése nyomán a béke fehér virága fakadna. A béke késik, a béke nagyon mész- sze van. A Miskolczi Munkás szerkesztősé­gébe este érkezett utolsó hírek sze­rint a kormány engedetlen a követe­lésekkel szemben. A 23-i nyilvános népgyűlés után. melyet a Korona Szálló nagytermében tartott á városi munkásság, még úgy látszott, rend­ben folynak majd a dolgok. ígéretet * kaptak a diósgyőriek követelésének teljesítésére is. Három nappal később azonban minden megváltozott, ma­radt a régi szerint'. Az Ígéret csak egyet szolgált: leszerelni a sztrájkot. Keserű csalódással kellett tudomásul venni, hogy valósággal kupeckodik a felelős magyar hatalom tízmilliónyi ember követelésével. Ökölbe szorul a kéz: hát nem félnek ezek a magyar urak?! A szakszervezetek és a pártvezető­ség újabb harcba hívja a munkáso­kat: most már a döntő harcra. A kor­mány pedig újabb akcióba veti be rendőreit: elfogni, előállítani min­denkit, akit röpiratok terjesztésében érnek tetten, börtönbe, munkaszolgá­latra, vagy bitóra azzal, aki ellen­szegül. • Tanuár 27-én reggelre röriratok, falakra meszelt „Békét, Jogot, Kenyeret!” — jelszavak százai lepték el Miskolc főbb útvonalait. A rend­őrség, csendőrség hetekig nyomozott a tettesek után, volt idő, amikor már közel jártak hozzájuk, de ekkor hir­telen holtvágányra futottak a szálak, íme most tehát, negyven év után a Lonkota Ernő hagyatékában talált feljegyzés alapján a magyarázat: Négy óra. Hajnalban. A Szemere­Összeült a Leügyel Egyesült Munkáspárt 111. kongresszusa Varsó (MTI) Varsóban a Tudomány és a Kultúra Palotájában kedden délelőtt 1431 küldött, ötszáz meghívott pártmunkás, többszáz vendég részvételé- vei megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongrq&z­szusa. A kongresszusi díszemelvény f ölött hatalmas vörös * lobogók. Két kép a vörös lobogókon: Marx és Lenin. A terembe belépő Gomulkát lelkes tapsorkán fogadta. Lelkesen fo­gadták a szovjet, kínai, csehszlovák, NDK-beli, bolgár, magyar és a töb- jí küldöttségeket. Viharos lelkesedéssel köszöntik Kuba Kommunista Pártjának és a gyarmati országok kommunista pártjainak küldöttségeit. A kongresszus iiéma tiszteletadással emlékezik Bierutra és a párt többi halottjára, akik a két kongresszus közötti időben váltak ki a csata­sorból, majd a részvevők együtt éneklik el az Internacionálét. A napirendi indítványok, az elnökség tagjainak megszavazása után Gomulka lépett a szónoki emelvényre és megkezdte beszámolóját. (MTI) -------------------------------------------­H ruscsov legu abb berlini javaslatainak és Ollennauerral lolytatott megbeszélésének visszhangja a nyugati fővárosokban Washington (MTI) Egyes washingtoni diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy a sza­bad város-ra vonatkozó szovjet el­gondolás valószínűleg elfogadhatat­lan az amerikai kormány és szövet­ségesei számára. Ennek ellenére a szovjet miniszterelnök javaslatát, amelyet megelőzött az a kijelentése, hogy május 27-ét nem kell ultimá­tumszerű időpontnak tekinteni, újabb jelnek minősítik a feszültség enyhülésére. LONDON. Diplomáciai megfigye­lők azért tartják -fontosnak Hrus­csov kijelentését, mert először tekin­tett el attól a feltételtől, hogy a nyugati hatalmaknak ki kell vonul­niuk Nyugat-Berlinből. Úgy látszik, Hruscsovnak ez a javaslata szintén példa arra, hogy MacMillannek Moszkvában sikerült enyhítenie a helyzetet. A Reuter szerint Hruscsov már Moszkvában közölte MacMil- larmel azt az elgondolását, hogy a nyugati szövetségesek és a szovjet csapatok biztosítsák Nyugat-Berlin szabad város jellegét. BERLIN. Hruscsov talán megnyi­totta az utat a berlini válság komp­romisszumos megoldásához — írja az AP. Az új javaslat első látásra Moszkva által adott engedménynek látszik. A nyugati diplomatáknak '• ................ h osszan és alaposan kell tanúimé- nyozniok az új szovjet javaslatot. BONN. Bonni vezető körökben ér­deklődéssel fogadták Hruscsov új javaslatát. Tájékoztató megfigyelők szerint ez a javaslat megerősíti azt a benyomást, hogy az oroszok akar­nak tárgyalni Berlinről. Egyes meg­figyelők úgy vélik, Hruscsov úgy lát­szik, olyan megoldást javasolt* amely „megmenti a látszatot” min­den érdekelt fél részére. PÁRIZS. Illetékes párizsi körök­ben azt mondják, hogy a javaslat, amelynek gyakorlati alkalmazása nagyon sok problémát vet fel, nem volt meglepetés a francia kormány­nak, mert MacMillan moszkvai tár­gyalásairól beszámolva említést tett róla. NEW YORK. A New York Times azt írja, hogy míg Hruscsov külön­böző tervekkel áll elő a német kér­désben, a nyugati hatalmak még’ mindig csak az előzetes tanácskozá­sokat folytatják. Elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy a Nyugat nem mozog-e túlságosan lassan. A nyugati szövetségesek között már kezd megnyilvánulni a félelem, hogy a határozott program hiánya miatt a „rugalmasság” és a „kölcsönös visz- szavonulás”* újabb „megbékéléssé” válhatik — írja a lap. (MTI) A japán dolgosok sztrájkharca Tokió (TASZSZ) Japánban széles arcvonalon bon­takozik ki a dolgozók sztrájkharca életkörülményeik megjavításáért. Kedden a japán szakszervezeti fő­tanács határozata alapján 24 órás sztrájkot kezdtek Hokkaido és Kiu- sziu hat bányájának dolgozói. A szénipari szakszervezeti szövetség hat nagyvállalat bányáiban mondta ki a sztrájkot határidő nélkül. A ha­is sztrájkot Hétfőn 32 szakma szakszervezeti képviselőinek részvételével ülést tar­tott a közös harci bizottság és hatá­rozatot hozott, amelynek értelmé­ben fokozatosan kiterjesztik a sztrájkmozgalmat a japán szakszer­vezeti főtanács kebelébe tartozó va­lamennyi szakszervezetre. (MTI) jóipari szakszervezet hirdetett. sarkon rendőr toporog. Idönkint le­rázza magáról a havat és unatkozva tovább sétál egy rövid menetet. Két házzal arrébb egy idősebb és egy fiatalabb férfi: — Valahogy azért mégis ki kellene vele babrálni; i. Te majd oda méssz, kérdezel valamit, én pedig .:na, indulj. Találkozunk a Szent Annánál. Lonkota — a Korona Szállóban rendezett népgyűlésen már találkoz­tunk vele, ott is ő osztogatta a röp­cédulákat — papírcsomagot bont ki kabátja bélése alól, a másiknak adja és lassan a rendőr felé indul. — Kérem szépen, merre kell men­ni Diósgyőrbe? — Honnét jön? — kérdez kérdésre a rendőr és figyelmesen szemléli a másik nyílt, tiszta arcát. Lonkota szemrebbenés nélkül vála­szol: — Meaőcsátról. —■ Mit akar Diósgyőrben? — Munkát! — s most egy villanás­nyit tüzesebb lesz a fiatal férfi szem­mé. — Csomagja sincs ; s i — Nincs. Nem hoztam magammal semmit. — Azért én mégis kíváncsi lennék, ml van a kabátja alatt? — Ugyan ne vicceljen, biztos úr! — s szétgombolja a télikabátot. „A torkomban dobogott a szívem, s vala­mi görcsös félelem szorongatta a hangomat — írja ebben a visszaem­lékezésében Lonkota —, hiszen ek­kor jutott eszembe, hogy még a belső zsebben is van egy csomag röpirat, mely még a Korona Szállóban ren­dezett gyűlés óta maradt volt ott. Nem öltem embert, csirkét sem vág­tam életemben, de akkor elhatároz^ tam, ha a menekülésnek az lesz az egyetlen módja, megölöm a rend­őrt.” — Egyáltalán mi is lenne ná­lam ... Zsíroskenyér. — Igen ..;, hát erre kel! menni. Mindenütt egyenesen előre. Papp Andrással a Szent Anna temp­lom tájékán találkozik újra. Addigra szorgalmasan felragasztotta a „zsíros kenyeret”. — Na, sikerült? — Igen. Azt hiszem, nem vette ész­re. Egy cédulát a rendőrfőkapitány kapujára is ragasztottam. Fontos* hogy reggelig minden a helyén ma­radjon. Akkor aztán riadóztathaf ják a rendőrséget.. i C mire az opálszínű szürkületét ° felváltja a reggel, száz, meg száz röpirat virít a város utcáin: „Magyar Munkások: Játékot űztek.vele­tek három napig azok, akik vezetőitek­nek mondják magukat. Három napi szó­szátyárkodás után leszerelték a tőlük füg­getlenül bekövetkezett sztrájkot. Xesze- relték anélkül, hogy üres ígéreteken, meg a rendőrfőkapitány diesérő elismerésén kívül egyéb eredményt elértek volna. És ezek után nem átallották rágalmaikkal el­halmozni, kapitalista bérenceknek, kis­polgári elemeknek nevezni bennünket« Forradalmi Szocialistákat! Üres szitko- zódásaikra nem fogunk hasonló módon felelni, hanem harcra szólítunk fel ben­neteket, magyar munkástestvéreink! gon­doljatok arra, hogy ellenségeink sohasem fogják a hatalmat szépszerével kienged­ni a kezükből, hogy választójogos küz­delmek árán sohasem fogjátok elérni f munkásosztály végső Ideálját, gondolja­tok arra, hogy jogaitokat esak harc út­ján szerezhetitek meg! Muskástest vérek! Legyetek készen * proletárforradalomra P» A z emberek csodálkozással vegyes ** izgalommal álltak ezek előtt a falra ragasztott röpcédulák előtt* Szótlanul, komor arccal olvasták. Fé* lelmetesek voltak ezek a szótlan, ke* mór arcú munkások és amikor * rendőrök oda léptek, hogy megsem­misítsék a falragaszokat, emezek szép csendesen levették és elrejtet­ték a kabátjuk zsebébe. A több száz röpcédulából alig-alig került a rendőrség birtokába vagy harminc darab. Következő riportunk? VÖRÖS NAP AZ ÉGEN fr\ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom