Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
2 CSZAKMAGYARORSZÄG Kedd, 1M9. március t®. Egészségvédelemre kész *PorténelmMikben számla lanszor ragyogó példát mutatlak a pnagyar nők bátorságról és hősiességről. A magyar nők bárhová vetette is ulcet sorsuk, mindig derekasan megállták helyüket. Az elmúlt háborúk borzalmait és Vz emberiségre zúduló minden csapást elsősorban az édesanyák érezték legjobban. Az ok féltő gondoskodása, aggódó szeretető kisen mindnyájunkat minden gondunkban, bajunkban. Lehet, hogy ilyen gondolatok késztették a miskolci Vörös- kereszt egészségügyi csoportjának hallgatóit is, hogy önként ilyen komoly, felelősségteljes és áldozatos munkát vállaljanak. Az Egészségvédelemre Kész mozgalom tagjai olyan esetekben, ha tűzvész, árvíz, járvány vagy egyéb csapás éri társadalmunkat, készenléti szolgálatot fognak tartani. Ilyenkor ez az eddig láthatatlan hadsereg egyszerre ott terem, ahol segíteni kell. A tanfolyam hallgatói minden kedden jönnek össze kiképzésre, az egészségügyi csoport Vöröskereszt városi központjában, ahol felelősségteljes munkájuk átérzésével készülnek a rájuk váró feladatok megoldására. Dr. Adorján Imre főorvos vezeti a tanfolyamot (ezenkívül még más, négy-öt tanfolyamot is vezet.) Öröm nézni, amint a csillogó szemű lányok és asszonyok nagy érdeklődéssel hallgatják az előadást, amely nemcsak elméleti, hanem gyakorlati részből is áll — elsősegélynyújtás, kötö- zés, járvány-védelem, közegészségügyi, betegápolási munkák képezik a tananyagot. Ezek ismerete minden, ki számára fontosak. A tanfolyam végeztével a Vörös- kereszt Országos Központja díjtalanul csinos egyenruhát ad a hallgatóknak és egészségügyi állás betöltésénél elsősorban ők jönnek számításba. ■ Előadás után megkérdeztük dr. Adorján Imre főorvost, hogy mi a véleménye a hallgatóság összetételéről és a tanfolyamról általában. Kérdésünkre készségesen válaszolt: — Általában meg vagyok elégedve a hallgatókkal, szépen luxiadnak, bár, , mivel csak nők vesznek részt és igen sokan dolgozó édesanyák, így néha nem teljes a létszám. — Voltak-e lemorzsolódások? — Igen, voltak, de sokka-l több volt az új jelentkező, és a legnagyobb örömünkre még most U állandóan jönnek újabb jelentkezők, ami érthető is, hiszen itt teljesen díjtalanul igen fontos ismeretekre tesznek szert. — Mikor láthatjuk a csoportot együtt, egyenruhában? — Remélem a. május elsejei felvonuláson már az úi egyenruhában ők is kivonulnak, s biztos vagyok benne, hogy nagyon fog tetszeni mindenkinek, a mi kis **hadseregünk«. Sárvári Károlyné, a Vöröskereszt- városi titkára is a. meleg szeretet hangján beszélt a hallgatókról, ö is hozzájárul e lelkes csoport, felemelő, szép munkájához. Mi örülünk annak, hogy a lányok és asszonyok ilyen okosan és jól látják meg, mik a tennivalók a szocialista társadalom felvirágoztatása érdekében. Mi is együtt, érzünk velük, megköszönjük segítőkészségüket és sok sikert kívánunk áldozatos munkájúkhoz. HORNYÁK ANDRÁS A földművesszövetkezeti kereskedelem dolgozóiról NINCS SZEBB • FELADAT, mintái dolgozókról való gondoskodás. A kéreskétdelem a dolgozókról való gondoskodás egyik formája. Ez a «szakma a múltban nagyrészt azoknak a területe volt, akik spekulációval tökét akartak szerezni és gyakran szereztek is, — ennek ellenére nem számított elég szalonképes foglalkozásnak a tanúit emberek számára. Ma gyökeresen más a helyzet, mi- vei a szocialista kereskedelem cél- klíűzéseiben, — akár állami, akár ö iöldművesszövetkezeti kereskedeL met tekintve — lényegesen különbözik a magáinkea'eskedelemtol. A szo_ cialisba társadalom célkitűzésednek megfelelő kereskedelmi formák kialakításában is volt mire támaszkodnunk: a szovjetunióbeli kereskedelmi formák világosan bebizonyították magesabbrendűségüket a kapitalista kereskedelemmel szemben. Nemrégiben ünnepeltük a szocialista kereskedelem megalakulásának 10. évfordulóját. Ezalkalommal számos kereskedelmi dolgozó munkáját ismerték el legmagasabb állami szer veink.'Meg is érdemelték, hiszen nem könnyű dolog hosszú éveken keresztül a ptilt mögött állni, udvariasnak lenni még akkor is. ha jogtalan sértés éri őket. Büszkéik vagyunk az olyan földmű- vesszövetkezeti boltvezetőkre, mint Ostorházi János Bükkábrányban, Kundráth Gyula Megy aszón, Németh István Szendrőn és még sok-sok nevet felsorolhatnánk, akik kivívták a fogyasztók elismerését, megbecsülését. Közülök több ^Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó« is van. de van olyan is, aki kormánykitüntetés birtokosa. A földművesszövetkezeteknek ma már képzett női boltvezetői is vannak. Ezek közé tartozik Subenősz Jenőné, a sátoraljaújhelyi földművesszövetkezeti cipőbolt vezetője. Péter Erzsébet kultúroikíkbolt vezető, a tolcsvai íöldművesszövebkezeti vasbolt vezetője: Kazsimir 1st vénné, vagy Mezőkövesden a könyvesbolt vezetője: Kardos Lászűóné. Megérdemlik kereskedelmünk becsületes. lelkiismeretes vezetői és alkalmazottai, hogy a legnagyobb dicséret és elismerés hangján méltassuk jó munkájukat, melyet a dolgozó nép mind jobb ellátása érdekében végeznek. Necsak a rosszat, hanem a jót is vegyük észre. Eddig többször olvastunk a rosszról, mint a jóról. Fordítva jobb lenne .Szíjj Lajos As ósdi gyár üsemi lapjának munkájáról STOPPOLÓFA Különös állapot ez közöttünk: éjjel háború, nappal béke. A háború oka: esendháboritás. Aki ezt elköveti, annak még csak egy hangképző szerve — a gégéje — működik, hisz még csak öthónapos. Ez a kis szerv olykor éjszakai műszakon üzemel egy-egy fertály órácskára, de az éppen elég, hogy tőlem az éjszakai alvásnak további részét elrabolja. A szülök fiatal dolgozók, jó idegzetük van, kitűnően tudnak aludni, de társbérletükből az elszigetelt ajtón hozzám áttörő »oá... oá« hanggyakorlatok engem alaposan „kikészítenek”, idegeimet annyira feldúlják, hogy a csendháborítóval háborús állapotban lévőnek tekintem magamat. Ám, ha ellenfelemet nappal felkeresem a háborús állapot bejelentésére, ő csak rámnéz, gőgicsél egyet, édesen mosolyog, akkor feledek minden éjszakai sérelmet és örök, megbonthatatlan szövetséget, megnemtá- madási szerződést kötök vele. Van azonban még valami, amiért a békét fenn kell tartanom: egy nagy életproblémát megoldó bölcs tanítás. Ott ülök a kis rácsos ágy mellett. Az ágyban. »ellenfelem« körül a játékok garmadája hever, jó barátok, rokonok halmozták el vele: - csörgők, babák, sípoló, hápogó különös állatok, mindet elsorolni sem lehet. Csodálatos, hogy neki egy sem kell ezek közül, rájuk se néz, dacosan dobja ' el ezeket magától. Csak édesanyja stoppolófáját követeli. Azt aztán forgatja, nézi, simogatja, nyálazza. Ha elveszik wie, sir utána, keservesen.---------- ^ I tt a bökkenő: miért éppen a stoppolófa? És nem más, a sok? Jérték, tudósok, lélekbúvárok, pedagógusok, oldjátok meg a ■nagy talányt! De inkább hallgassatok! Végtelen vitáitok, könyvszagú elméletek némuljanák el kis barátunk élettől duzzadó magatartása előtt: őt nem téveszti meg o csiri-csári játékok pazar bősége, pompája különlegessége. ö »tudja«, hogy az öröm forrása nem rajtunk kívül fakad, hanem saját szivünkben. Annak befogadó képessége pedig kor'átozott mint nagy költőnk zengi: Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget... Egész világ nem a birtokunk; Amennyit a szív felfoghat magának, S»lá*iir*!mak csak annyit mondhatunk! (Vörösmarty: A merengőhüz) Ó DÁNIEL A hetente megjelenő »Özdi Vasas« című üzemi lapot, amelyet az Ózdi Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottsága ad ki, szívesen olvassák a gyár dolgozói. A róluk, közvetlen nekik írt újságot magukénak tekintik, s még azok is elolvassák, akik egyébként nem igen forgatnak újságot. Éppen ezért egyáltalán nem közömbös, hogy milyen újság kerül a gyár dolgozóinak kezé- bé. Az ózdi Kohászati Üzemek párt- végrehajtóbizottságának javaslatára megyei pártbizottság esv brigádja megvizsgálta az »Ózdi Vasas« című üzemi lap munkáját, s a következő értékelést adta. A tartalmi munkáról A lap üzemi újság, jellegéből adódó feladatának megfelelően helyesen és mennviségileg megfelelő mértékben foglalkozik az üzem termelési kérdéseivel. Az írások zöme elemző. Rámutat az eredmények és hibák okaira, ugyanakkor a hiányosságokat feltárva. megmutatja a kivezető utat. is. Eredményeket népszerűsítve törekszik azok •széleskörű elterjesztésére. A termelés k^rd^eit ipvekszik összefogni a párt általános és naoi politikájával. Erre nélda a »Haitsuk égre a megvei kohász nártaktíva határozatát« című rovat. E rovatban megjelent írások a kohász nártaktíva határozata ■ alaniár» sokoldalúan és ”<'szíetocen tárával iák a mennyiségi *ervnp]ést. az önköltség csökkentést, a takarékosság, a munkafeeyelem -*rnhTámáít. A termelés kérdéseivel való foglalkozásnál pozitív a lapnak az a törekvése. hogy igyekeznek megmutatni a termelési sikereket elérő embert örömeivel és gondjaival együtt. Jó cikkek jelennek meg a munkások mai életéről. A »Hogyan él az ózdi munkás?« című cikk például tartalmilag és formailag egyaránt színvonalasnak ‘mondható. Az üzem dolgozóinak két nagy rétegével, a fizikai és a műszaki dolgozókkal foglalkozik legtöbbet, a lap. Sok cikk jelenik meg a jól dolgozó munkásokról, népszerűsítik termelési eredményeiket és terjesztik jó munkamódszereiket. Hasonlóan népszerűsíti az újság a műszaki dolgozók eredményeit is. Hatásos cikkeket közöl a lap a munkások között még tapasztalható hibákról. Eredményesen lép fe^l a huligánok, igazolatlan kimaradók, üzemi szarkák ellen. Ilyen témájú cikkek: »A munkaerkölcs árnyoldalai«, vagy »így jár, aki lop«. Eredményes a lap munkája az. agitáció és propaganda terén. Hirdeti és népszerűsíti a párt politikáját, az ózdi sajátosságoknak megfelelően. Cikkeivel alakítja és formálja a közvéleményt. Különösen nagy sikereket ért el az agitációs munkában a lap a választások előtt. Kiemelkedett a 24 éves dosszié titkai« c. sorozat, amely a gyár régi kapitalista igazgatójának, Bíró Pálnak és társainak aljasságát mutatta be. Hatásosak a »Kommentár nélkül« c. rovatban megjelent cikkek, amelyek dokumentumok alapján szembeállítják a munkások mai életét a régivel. Bát an nyúl hozzá a lap elméleti és politikai kérdésekhez is. Helyes módszer az is. hogy a lap tgyakszik a város olyan problémáival foglalkozni, melyek a munkások életével közvetlen kapcsolatban vannak. (lakás, kenyérgyár, vízellátás, stb.) A lap tartalmi munkájával kapcsolatban bizonyos hiányosságodat is észlelt a brigád. A termeléssel kapcsolatos írásokban többször fordul elő szakszerűtlen kifejezés, ami csökkenti a cikk hatékonyságát és rontja a lap tekintélyét. A szerkesztőség nem yonja be eléggé a lap munkájába a termelés parancsnoki, karát. Az agitációs munka hiányosságai; többet kellene foglalkozniuk a proletár internacionalizmus gondolatának propagálásával, a lao antiimoe- rialista agitációjával. valamint kül- oolitikai kérdésekkel, ugyanígy az üzem dolgozóit közvetlenül érintő nroblémókkal. Keveset foglalkozik a lan a népi ellenőrzés munkájával, valamint a7 erkölcsi nevelést célzó **endőri és bírói ügyekkel. Az iszn- kosság ellen? felléoése sem kieléeítő a tannak. Különösen gvenge a lap kulturális nevelő munkája. H’ánvossáe a szerkesztőség munkájában. hogv mostohán kezeli a munkáséveteket A munkástevetezők teggal kifogásol iák hogv az általuk '"f leveleket megváltoztatják. ,röt. hoav azt velük közölnék. Hiba n',ás a lan piunkáiában. hogy nem eléggé következetes, nem tér vissza -» wá»* régebben tárgyalt problémákra. Szervezeti kérdések Á lap tartalmi munkájában felelhető hiánvosságok egyik oka a szervezeti hibákban keresendő. A nagyüzemi pártbizottság és a szer- ’-"crtőcé* karvcolata nem kielégítő Ennek alanvető oka. hogy* sem a nárt-végrehaitóbizottság vezetői, sem a lap felelős szerkesztője nem tulajdonít kellő fontosságot, a Tannak. A végrehajtó bizottság vezetői szinte magára hagyták az uiságot. Nem megfelelő a szerkesztőség kollektívájának táiékoztatása. A szer- Voc7tőség munkatársait a nolitikni feladatokról csak a nagvobb kamná- nvok előtt tájékoztatják. A nem kielégítő kancsolat macik oka a felelős czerkesztő szemléletében keresendő. Nem kér feladatokat, nem tájékoztatja a végzett munkáról az elvtársakat Hánvossága a lapnak, hogv a közelmúltig nem volt szerkesztőbizottság« A Tránvítását és szerkeszLollo új filmje Jugoszláviában készül Gina Lollobrigida. a híres olasz filmszínésznő visszaérkezett Rómába, miután néhány nappal ezelőtt Spanyolországban befejezte a »Salamon és Sába« című film forgatását, Lollo júniusban új film forgatását kezdi meg Jugoszláviában. tését. nagyrészt a felelős szerkesztő egyedül végzi. Ezért fordulhat elő olyan helyzet, hogy a nagyüzemi pártbizottság a saját újságjának politikai munkáját, nem befolyásolta kellőképpen. A szerkesztőbizottság hiánya teremtett olyan helyzetet, hogy a lap felelős szerkesztője a lapot szubjektív elképzeléseire formálta. A szerkesztőbizottság megválasztása óta ez a helyzet pozitívan javul. A lap belső szervezeti munkaia sem megfelelő. A lap munkaterv nélkül dolgozik. Nem tudják előre, hogv a lapban mit akarnak megírni. A megjelenés előtti napokban nagy a kapkodás. Nincs vezércikkterv. a lapból ezt a műfajt szinte száműzték \ szerkesztőségen belül nagyvonalakban el van osztva a munka, de részkérdésekben nagyon sokszor a munkatársak ötlete a mérvadó. A lao technikai előállításáról A lap tipográfiája aránylag jónak mondható. Egy-egy lapszámban 38— 40 cikk jelenik meg. Ez a gondos szerkesztést bizonyítja. A cikkek változatosan, megfelelően vannak tördelve. Az állandó rovat alatt közölt mások állandó helyen szerepelnek. Ügyesen használják fel a különböző betűtípusokat, díszítő elemeket. Színessé, érdekessé teszi az újságot, hogy sok fénvkéoet közölnek. A fényképek mellett szinte minden lapban megtalálhatók a különböző rajzok. Különösen szépek az emberekről készített rajzos portrék. Ä lap uisácszerű, bár az egész oldalas összeállítások olykor megszürkítik. összefoglalva: a lao tartalmi munkája a párt politikájának megfelelő. Helvesen áoolia és fejleszti a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Az újság Ózdon népszerű. A munkások és a műszakiak a jelenleg 4000 példányban megjelenő lapot szeretik és magukénak vallják. Éppen ezért helyes volna, ha a lap megjelenési pél- iányszámát 4000-ről 5000-re emelnék. A lap munkájában meglévő hiányosságok kiküszöbölhetők. Erre minden lehetőség megvan, úgy a pártbizottság, mint a 'lap szerkesztősége részéről. Ui iskolák Romániában pedig egy köaéipA tartományi néptanácsok idei terve értelmében számottevően bővítik az iskolahálózatot. így például Petroeaniban 24 új tantermet építenek. Murgeni, Birlad, Negresti ra- j ónokban és Iasi városban a tantermek száma 81-el szaporodik. Sztálin, tartományban 86 tantermet, építenek, Fetestinben iskola épül. T emesvár-tartományban két kő. zépiskolát. Resicán pedig egy hétosztályos iskolát létesítenek. Hasonló célkitűzések szerepelnek a kolozsvári. nagybányai, pitesti. bacaui és a craiovai néptanácsok terveiben is. A román fővárosban az iskolák 130 tanteremmel bővülnek. Üzenet a járványkórházba TJat hétig feküdtem a járványkórház elkülönítőjében súlyos hete- gen. Most már egészséges vagyok és sok-sok hálával gondolok azokra a doktor bácsikra és nővérkékre, akik annyi gondoskodással, szeretettel segítették elő gyógyulásomat. Üzenem a többi, gyógykezelés alatt álló kis beteg társaimnak, bízzanak a doktor bácsikban, fogadjanak mindenben szót, tartsák be, amiket ők tanácsolnak, és akkor ők is egészségesen, meggyógyulva üzenhetik majd otthonukból: köszönjük kedves doktor bácsik és ápolónénik mindazt, amit gyógyulásunk érdekében tettek. Kovács Katika Sajóvelezd CSIRKEFOGÓ AZ 'ÖLTÖZŐBEN mindenki arra lesz figyelmes, hogy H. J. bácsi . idegesen, kapkodva nyúlkál, kötöz a zsebében. Üjra és újra végigtapogatja a zsebeket, sehol sem találja, ami keres. Áll némán, mereven és tágranyitott szemekkel, kétségbeesetten néz az emberekre. — Csak nem veszett el valami? — kérdik egyszerre többen is. — De igén! A pénzem ; ; s Több szó nem jön ki a torkán. Hattagú családjára gondol. Most mihez kezdjen, hogyan álljon az asszonya és gyermekei elé. Pénz nélkül? Mit mondanak majd? Oda a kétheti kereset, csaknem ezer forint. Egyszeriben forogni kezd vele a világ. Sírógörcsök fojtogatják a torkát, remeg az egész teste. Megmegroggyanó térddel lépdel az emberek elé és szúrós tekintettel keresi a tettest. — Ki tette ezt velem? — szólal meg elkeseredett hangon. Senki sem felel. Síri csend üli meg a termet. A gyanú mindenkit érint, az emberek maguk is bizalmatlanul néznek egymásra. — Én azt mondom — töri meg a csendet az egyik munkás —. hogy a tettes senki más, mint Szegedi Jóska. Ismét néma hallgatás következik. H. bácsi agyában egymást kergetik a gondolatok. Külön-külön bírálja el minden munkatársát: vajon melyik tehette? A Szegedi név szöget ütött a fejébe. Valóban ó lehetett, hiszen most nem is kapott fizetést, beteglapon volt. Ezért kért tíz forintot, és ezért akarta eladni a munkásruháját iS. — Ö Volt : í ; — suttogta halkan. — Hol van Szegedi? — nézett körül. Keresték, de már elment. Ez az elmúlt napokban történt a Lenin Kohászati Müvek kisgépjavító üzemében. A munkások felháborodtak az eseten, s nyomban jelentették az üzembiztonsági osztálynak. Azonnal elkezdték a nyomozást. AZ ÜZEMBIZTONSÁGI OSZTÁLY két embere a t-i állomáson már várta a vonatot, amellyel Szegedinek érkeznie kellett volna. Ugyanis Szegedi a nyilvántartás szerint T-on lakik. Itt azonban másképp tájékoztatták a nyomozókat. — Szélhámos alak. csavargó. — mondta Szegedi apósa —. tönkretette a lányomat. Soha egy fillért sem adott haza. Ide már nem is jár, csak a szüleihez, T-ra* Szegedit azonban T en sem találták. Csak másnap az öltözőben fogták kérdőre. — Én? Den.ogy is voltam! — mentegetőzött, sőt még sértődötten meg is toldotta: — Csak nem gondolnak rólam ilyet? Kikérem magamnak! Szemrebbenés nélkül hazudott még akkor is, amikor megtaláltál! nála 400 forintot. — Honnan ez a pénz? — Az anyámtól kaptam. — Nem igaz! Az anyjától egy fillért sem kapott, beszéltünk vele. Szegedi habozott. Azt mondta később, hogy kártyán nyerte a pénzt; Végül aztán beismerte, hogy ő volt a tettes. A kisgépjavító üzem dolgozói megvetették Szegedit és kiközösítették az üzemből. Az esetből azonban az üzem valamennyi dolgozójának le kell vonnia azt a tanulságot, hogy őrizetlenül, nyitva soha ne hagyja senki a szekrényét. Régi szólásmondás, hogy alkalom szüli a tolvajt, és ez így volt most is. H; bácsi nyitva hagyta a szekrényét* amikor fürödni ment. Szegedi megragadta az alkalmat és meglopta munkatársát. Tettéért elnyeri méltó büntetését. Török Alfréd