Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-28 / 74. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAO Szombat, 1950. március 22. * termelékenység néhány kérdése a Lenin Kohászati Művekben IV, rész A* eucsi járási íoldinűvesszövetkezet a tsz-ek megerősítéséért A kisgépe síló s terén van még to­vábbi fejlődési lehetőségünk. To­vább kell szélesíteni a nehéz fizikai munkák kisgépesitését, így a va­gonkirakások, anyagmozgatások, kikészitői munkák terén tova bb csökkenthetjük a munkaerőhiány­ból származó termelési kieseseket. Különösen jelentős ez a vagonra- kodásoknál, ahol a kocsiálláspénz csökkentésén keresztül a oazdasa- gossigra, valamint az szerű biztosításával a termetei mennyiségére és minősegére hat ki komoly mértékben. A technológia területen meg kell oldjuk a martinkemencék alacsony kéntartalmú nyersvassal való ellá­tását. Ezzel javítjuk a minőseget, rövidítjük az adagidöt. Kísérletkép­pen már alkalmaztuk, de gyártás szempontjából még nem oldottuk meg a kohói nyersvasból közvetlen történő kokillagyártásl. Ez mind önköltség, mind a termelékenység javítása szempontjából komoly le­hetőség. Anyaggazdálkodás terén növelni kell a kohók fajlagos kihozatalát és csökkenteni a koksz-felhaszná­lást. Ezen a téren már van megfe­lelő tapasztalatunk, ezt kell tovább fejleszteni. Segít ebben a mun­kában az újonnan megépült érctö­mörítőmű, mely lehetővé teszi a poros ércek felhasználását, a ko­hóknál az elegy állandósítását. Nö­velnünk kell a salakhalnák vissza- termeléséből származó szeparátor­vas felhasználását a. kohóknál. A hengerdőkben nagyobb figyelmet kell szentelni az öntecsek és bugák hengerlésénél keletkező hulladé­kokra. Megfelelő öntecstípusok ki­választásával, valamint a hengerdei bugák helyes méretezésével komoly mértékben lehet javítani a készáru kihozatali, illetve csökkenteni a veszteséget. Növelni kell a kemencék tartós­ságátr az üst- és csatorna-téglákat tartósság szempontjából át kell mé­retezni, meg kell szervezzük a do- lomittömb-gyártást. A tervszerű javításokhoz úgy kell tartalékalkatrésszel felkészülni, hogy az nemcsak darabszám, ha­nem minőség, főleg anyagösszetétel szempontjából a kívánt célnak meg­feleljen és ezen keresztül is nö­velni tudjuk a gépek munkaidejét. Helyes kezdeményezés indult a karbantartó gyárrészleg kollektívá­jától, amiben a precíziós öntés fe­lületi edzés megvalósítását tűzték ki célul, Ezzel komoly mérvű anyag- és időmegtakarítást lehet elérni. Népgazdasági érdek a színes fómesapágyak műanyag-csapággyal való helyettesítése. Ezen intézkedé­sek megvalósítására kell az erőnket összpontosítani és ezek megvalósí­tását ösztönözni. További lépéseket kell tenni a még egyes területeken fellelhető bérfeszültségek egészséges irány­ban történő megoldására is. Pél­dául: javítani kell a nyersvas és acélolvasztárok között lévő nem helyes bérarányt, a karbantartó gyárrészleg esztergályos és lakatos dolgozóinak a meleg üzemekben hasonló szakmában dolgozók kö­zötti bérezési aránytalanságát. Eb­ben az évben további másfél száza­lékos béremelkedést biztosított kormányunk, melyet fel kell hasz­nálni arra, hogy kialakítsuk a he­lyes személyi béreket és teljesít­ménybéreket, hogy azok a gazdasá­gos termelést, a termelékenység nö­vekedését szolgálják. Az újítási mozgalmon keresztül széles körben kezdeményezést kell indítani a vállalatunk előtt álló fel­adatok könnyebb és eredményesebb megvalósítása érdekében. Dolgo­zóink — mint az elmúlt években oly sokszor — most is sietni fog­nak javaslataikkal és újításaikkal a feladatok megoldására. Az országgyűlés legutóbbi ülésén a kormány elnöke, dr. Münnich Ferenc elvtárs mondotta: az élet- színvonalemelkedés további lehe­tőségeit maga a dolgozó nép te­remti meg és nem a „kormány adja'’. Ezen megállapítás teljes mértékben helytálló, mivel a ter­melt javakat lehet csak elosztani, illetve csak a meglévő javakból le­het gazdálkodni. Dolgozóink, ismerve a fentieket, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata ■megvalósítása érdekében széleskö­rű munkaversenyt indítottak. A versenymozgalom még csak most van kibontakozóban, de máris nap­nap után szárnyalják túl dolgo­zóink az eddig elért munkasikere­ket. A durvahengerműben a blokk­soron először 500 darab öntecset, később 530-at, majd 550 öntecset hengereltek ki. Ezt nagyban előse­gíti a martinacélmű kiváló telje­sítménye, amely legutóbb is napi 2100 tonnás rekorderedménnyel biz­tosította az anyagellátást. Ezek a számok a. gyár történetében először fordulnak elő és bizonyítékai a dol­gozók munkaakarásának, s ezen ke­resztül a Központi Bizottság hatá­rozatával való egyetértésnek, írták: Tóth István, Kováts Zoltán, dr. Virágh Antal Lenin Kohászati Müvek megerősítése céljából az FJK a hat íöldművesszövetkezeti agronó- mus közül hármat — u tsz-ek ké­résére — a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátott. Szalipszki Endrét például, aki a baktakéki körzeti földművesszövetkezet agro- nómusa volt, a fancsali termelőszö­vetkezeti község egyhangúlag elnö­kévé választotta. A devecseriek, akik ősszel kezdik meg a közös gazdálkodást, a mérai földműves- szövetkezeti agronómust, Fehér Ist­vánt „szemelték” ki maguknak. A fiatal mezőgazdász nem is nagyon szabadkozott a kiszemelés ellen, annál is inkább nem. mert Deve- cscr község szülötte ő is. őszig a garadnai Petőfi Tsz-t patronálja. EZZEL AZONBAN MEG NEM MERÜLT KI az í'msz s égi tőkészsé­ge. Kisgépparkját: 14 darab vető­gépet, ekekapákat, permetezőgépe­ket. továbbá több darálót, egy fű­részüzemet adott át a tsz-eknek. s ezek az utóbbi melléküzemágak máris jövedelmeznek, pénzt hoznak a tsz-ek konyhájára. Nem kis feladat vár a földmű­vesszövetkezetekre a műtrágya za­vartalan biztosításában. Rajtuk is múlik, hogyan, milyen eredmé­nyekkel zárják első gazdasági évü­ket az újonnan alakult tsz-ek. A műtrágya iránti kereslet ezen a tavaszon különösen megnöveltedéit is meggyőződtek már a különbözei műtrágyák hasznosságáról. Egyedül Fancsal község 34 vagon műtrá­gyát rendelt. Az eddigi műtrágya-* raktár, mely egy-két évvel ezelő't meg nagy is volt. most szűknek bU zonyul, szükséges a raktár boví-i tése. A belterjességre törekvő új tsz-ck ..kertészkedési lázban” égnek. A földmű vessző vetkezetek nem for­dítanak hátat ennek a nagy buzga­lomnak. Megyénk zöldségellátása meg mindig nem kielégítő, nem keli tehat lelniük, hogy nyakukon mania u termelőszövetkezetektől fclvasaroU áru. Eddig 78 holdra Kötöttek zöldségtermelési szerző­dést. A forrói tsz-ek 30 holdján te­rem majd szerződéses zöldbab és étkezesi borsó; a garadnai Petőfi 17 holdon termei zöldségfélesége­ket, míg a méraiak 4 kataszteri hold hagymát és paradicsomot ad­nak majd át a földművesszövetke­zeti felvásárlóknak. A szerződéses zöldségtermesztéshez a földműves­szövetkezet komoly segítséget ad. A leszerződött területre vetőmagot, műtrágyát és növényvédő szereket biztosít előlegben. AZ ENCSI JÁRÁS FÖLDMŰ. VESSZÖVETKEZETEI szívügyük­nek tekintik édestestvérük, a ter­melőszövetkezetek támogatását. (G. M.) Nagyobb teljesítményű folyamatos acélöntőmüvet létesítenek a Lenin Kohászati Művekben A FÖLDMŰVES TÁRSADALOM legnagyobb tömegszervezete, a föld­művesszövetkezet az encsi járásban is nagy népszerűségnek örvend. Több ezer tagja van. Az elmúlt év eredményeit ezekben a napokban értékeli a járás földművesszövetke­zeti tagsága. Van miről beszélgetni az évzáró közgyűléseken. Van, mert szép eredményeket értek el a köz­ségi földművesszövetkezetek a költ­séggazdálkodás és a nyereségtelje- sítés területén, megyei viszonylat­ban is dicséretreméltó eredménye­ket. Nyereségtel iesítési tervüket 1957-hez viszonyítva 172 százalék­ra teljesítették, ami pénzben kife­jezve 760 ezer forint többletet je­lent. Ezzel az eredményével az en­csi járási földművesszövetkezet a költséggazdálkodás és a nyereség- teljesítés frontján ugyancsak ..kiug­rott”, a megtisztelő második helyen végzett. Megjavult, a kereskedelmi dolgozóknak a társadalmi tulaj­donhoz való viszonya is. Egyetlen olyan leltárhiány nem volt a bol­toknál, mely bírósági eljárást vont volna maga után. A nyereségtel ie­sítési terv szép eredményei mögött az encsi járás dolgozóinak életszín­vonalemelkedése rejlik. Az árubő­ség kevés az üdvösséghez, ahhoz még vásárló is kell, aki telt buxájá- val a pult elé áll és megrakodva hagyja el a boltot, s ilyen telt buxájú vásárló szép számmal akadt a járásban. A járás földművesszövetkezetei azonban nemcsak a kereskedés te­rületén dicsekedhetnek szép ered­ményekkel. Az, hogy az encsi já­rásban jelenleg 11 termelőszövetke­zet létezik, a földművesszövetkeze­tek jó munkáján is múlott. A vá­lasztott szervek vezetői magukévá tették a Földmüvesszövetkezeti Ta­nács határozatát, részesei és aktív szereplői voltak a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésében elért járási eredményeknek. A meggyőző agitációval nem elégedtek meg, a példamutatás a legjobb agitáció. Nem egy igazgatósági tag írta alá elsőnek a belépési nyilatkozatot. Az új tsz-ek és termelőszövetke­zeti községek megnövekedett fel­adatok elé állítják a járási szerve-; két. s a feladatok elvégzéséből a földművesszövetkezeteknek is . ki j kell venni a részüket. S a legfonto-! sabb feladat most az új termelő-1 szövetkezetek megerősítése, a mun­ka mihamarabbi megindítása. AZ ÜJ TSZ-EK MEGINDULÁ­SÁHOZ első és legfontosabb fel­adat a felértékelés, a zöldleltár, a közösbe vitt gépek és állatok nyil­vántartásba vétele stb. volt. Ehhez a munkához nagy .segítséget nyúj­tott a 7 körzeti földművesszövetke­zeti főkönyvelő, akik öt napon ke­resztül megállás nélkül dolgoztak. A földművesszövetkezet járási köz­pontja vállalta, hogy tíz könyvelői szakembert bocsát az újonnan megalakult tsz-ek rendelkezésére, akik segítséget adnak a könyvelési munka beindításához. A Lenin Kohászati Műveikben. — (kísérleti jelleggel — már működik egy folyamatos acélöntő berende­zés. Ennek a korszerű acélgyártá­st eljárásnak a további szélesítésé­re elhatározták, hogy a meglévő folyamatos acélöntöberendezést a .jelenleginél jóval nagyobb teljesít­ményűre alakítják át. amelyben egyszerre két szálban öntik majd az acélt. így évenként folyamatos öntéssel mintegy tízezer tonna acélt A diósgyőri kohókból kikerülő salaknak csak egy részéi, — körül­belül 40 százalékát — tudják fel­dolgozná, szemosésíteni a Lenin Ko­hászati Művekben korábban épí­tett salak granuláló üzemben. A diós­győri nagyolvasztómű három mű­szaki dolgozójának javaslatára a salak szemcsésítést új eljárás sze­rint közvetlenül a kohók közelében — forró xalakra történő vízrkeresz­tessel egy forgódobos berendezés­sel — végzik. így csaknem negye­débe kerül a feldolgozás, miiint a tá­volabb lévő granuláló üzemiben. A csaknem egy éve bevezetett és állítanák elő. Az új berendéaéere mintegy nyolcmillió forintot költe­nek én annak évi haszna — az előzetes számítások szerint — kö­rülbelül húszmillió forintra tehető, tekintve, hogy a folyamatos öntés révén számos munkaművelet elma­rad, tekintélyes fűtoenergia éd anyagmegtakarítás válik lehetővé. Az új berendezést előrelátható.' lag a jövő évben helyezik üzembe. igen jól bevált eljárás szélesebb* körű ailkadmiazására hamarosan egy nagyobb teljesítményű berendezést Is üzembe helyeznek, aminek a se. gítségévél naponta körülbelül öt­száz tonna salak szemcsé&íthefü. Az újítással — a számítások sze­rint — évente több mint egymil­lió forint takarítható meg. Továb­bi előnye pedig, hogy a dióegyén kohókból kikerülő salait ezzel csaknem teljesen hasznosítható, így az eddiginél lényegesen több alap­anyagot tudnak adni a Hejőc&abai Cementgyárnak, valamint salak- tégbagyártás céljára. Több mint egymillió forintot érő újítás A magyar—szovjet barátság forrása Gondolatok április 4. előtt fmnepre készül az ország, A falvakban és a városokban, a termelő munka közben a szabadság ünnepére, legnagyobb nemzeti ün­nepünkre gondolnak a dolgozó em­berek. A termelő munkások, a fal­vak dolgozó parasztsága és szabad hazánk védelmezői az ünnepre ké­szülve, hálatelt szívvel emlékeznek azokra a dicső szovjet katonákra, akik tengernyi véráldozat árán vív­ták ki népünk szabadságát. Tizennégy év a történelem évez­redeivel mérve, nagyon kevés idő. Sok-sok évtized, évszázad kellett ahhoz, hogy a magyar jobbágyság kivívja felszabadulását — de ez a ,,felszabadulás” épp, hogy csak könnyítést jelentett sorsukon: a nyílt erőszakot burkolt erőszak vál­totta fel. Százötven éven keresztül harcolt u magyar nép, a végvári vitézek serege, hogy kiűzze hazánkból a törököt. A török rabságot az oszt­rák zsarnokság követte. Hány ku- iuc katona halt meg a szabadsá­gértl 1848—49-ben Kossuth, Bem honvédéi közül mennyien ontották vérüket? Ki tudná megmondani? j| külső zsarnokság és a belső bi­tangok mindig sárbatiporták füg- getlenségünk, szabadságunk zász­laját. Xjegyven évvel ezelőtt, 1919- ben a dicső Tanácsköztársa­ság hős vörös hadserege egy ideig szintén diadalmasan lobogtatta a, proletár-szabadság vörös harci lo­bogóját. Azonban ezt a vörös zász­lót ekkor vérbe tiporták. Vad, úri senkik, hazafiatlan, degenerált arisztokraták; a. Iiorthyk, a gömbö­sök, a prónayak, pénzimádó tölté­sek, a chorinok, a weissmanfrédek gázoltak a proletárhősök vérében. Huszonöt esztendőn keresztül gya- lázták a magyar történelem e di­cső napjait és azokat a férfiakat, vöröskatonákat, kommunistákat, akik az első magyar proletárforra­dalomért harcoltak. A népellenes Horthy-rendszer egyenes betetőzése volt a második világháborúba való belépésünk. Ma is ökölbe szorul a kezünk, ha azokra a szenvedésekre gondolunk, amely népünk osztályrésze volt gaz urai „jóvoltából A népellenes háború folyamán a magyar nemzeti vagyon 40,2 száza­léka elpusztult. Budapest, hazánk fővárosa romokban hevert. Nagy- városaink: Miskolc, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, súlyos se­bekből véreztek. Az egész ország­ban a házak tízezrei omlottak ösz- sze. A gyárak, a vasútállomások százai váltak romokká. Hídjaink, országútjaink elpusztultak, vérzett az egész ország. A Hitler-fasiszták elrabolták az ország vasúti gördülő anyagának 85 százalékát, gépkocsi- állományának 96, lóállományának 80, szarvasmarha-állományának 40 százalékát. Emberek százezrei vesztették életüket. Nem volt olyan család, amelyet ne ért volna gyász, fájdalom. A tatárok magyarországi had­^ járatát és a mohácsi vészt is­merjük olyan nagy tragédiának, mint amikor az ország léte for­gott kockán. A második világhábo­rú több éven át tartó pusztításai, a nyilas dúlús, a német megszállás, s mindezek szörnyű következmé­nyei azt az érzést váltották ki egye­sekből, hogy örökre elvész az or­szág. A magyar nemzet a sír szé­lén állt. 1945. április 4-e ezért di­csőbb minden más ünnepnél, mert megállította nemzetünket a pusztu­lás útján. A halálból az életbe ve­zetett vissza. Szélesre tárta a sza­badság kapuit és az elnyomott dol­gozó tömegeknek, az ezer sebből vérzett nemzetnek olyan ragyogó jö- vőt mutatott, amire nincs példa történelmünkben. A hatalmas Szovjetunió legendás hadserege harcolta ki nekünk a függetlenséget, amely soha többet el nem bukhat. Szabadságunkat ünnepeljük ápri­lis 4-én. Ezenkívül ünnepeljük a szocializmus építésében elért törté­nelmi jelentőségű sikereinket. 1945. április 4-én új történelmet kezdtünk írni a magyar hazában. A bilincseitől megszabadult magyar nép hozzáfogott a kommunista párt vezetésével, hoqy felévítse azt az or­szágot, amelyért legjobbjai oly sok­szor ontották drága vérüket. ünnepeljük a földosztást, ünne­peljük, hogy miénk lett a gyár, a ’ bánya, a bank, ünnepeljük szo­cialista államunk létrejöttét, alkot- mányun\it, ünnepeljük a magyar munkásosztály hatalmát, ünnepel­jük nagyszerű kulturális eredmé­nyeinket, azt, hogy a dolgozó nép is a műveltség osztályrészese lehe tett. HT udjuk, hogy a tizennégy év alatt 1 a párt vezetésével nagyot al­kotott dolgozó népűnk. Bár hibák is történtek az évek során. És nem egyedül alkotott dolgozó népünk. Szocialista építő munkánkban segí­tett a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország. Április negyedikére készülve, be­szélnünk kell azokról is, akik az évek során annyi szenvedést okoz­tak a magyar dolgozó népnek A volt uralkodó osztályok, az arisz­tokrácia, a grófok, mágnások, a le- vitézlett nagyurak, a kastélyok és paloták hajdani gőgös gazdái, ezer és százezer holdak kegyurai, a ki­zsákmányoló és szipoly ózó tőkések vad gyűlölettel gondolnak szabad­ságunkra, amely az ő számukra azt jelentette, hogy végeszakadt a nép sanyargatásának, arculverésének. Ezek az urak az elmúlt évek során mindent megpróbáltak, hogy az im­perialisták segítségével visszájára fordítsák a történetem kerekét és a szocialista Magyarországból újra a dúsgazdagok és koldusok országát csinálják. 1956 októberében alkalmasnak látták az időt, hogy egy gálád el­lenforradalmi támadással meg- döntsék a munkáshatalmat. Szövet­keztek az ödszes reakciós erők az imperialista kémekkel, ügynökök­kel, diverzánsokkal és gyilkolták, pusztították a párt legjobb katona- it, a munkáshatalom védelmezőit. Az ellenforradalom véres orgiája idején a,z igazi kommunisták, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére, Kádár János elv társ és más elv társak hivő sza­vára, ismét a magyar nép segítsé­gére siettek azok, akik 1945-ben elhozták nekünk a szabadságot. Szabadságunk forgott veszélyben. Nem nézhették felszabadítóink. hogy az a sokszázezer hős — akik 1945-ben országunkért áldozták éle­tüket — kiontott vére hiábavalóvá: váljon. A Szovjetunió hadserege internacionalista kötelességét telje­sítette, amikor kiverte a fasiszta gyilkosok kezéből a fegyverti amellyel a magyar kommunisták, a magyar hazafiak szivére céloztak. 7QC/J november 4-e után újra **felemelhettük a szabad­ság vörös zászlaját, magasra emel­hettük a vörös csillagot. Ebben se­gített nekünk igaz barátunk, a Szovjetunió. Április 4-e a magyar—szovjet ba­rátság ünnepe is. A magyar-szov­jet barátság ellen támadtak a revi­zionisták, akik lépten-nyomon gya- lázták a Szovjetunió világtörténel­mi jelentőségű eredményeit. A ma­gyar dolgozó nép rádöbbent arra* — mert a Magyar Szocialista Mun­káspárt megmutatta neki —. hogy hamis próféták voltak a revizionis­ták. mert aki a Szovjetunió-ellenes- séget szítja, az nem lehet jó ma­gyar hazafi sem, mert az emberi haladás élén a kommunizmust épí­tő Szovjetunió áll. Április 4-én még jobban, még mélyebben gyökeret ver a magyar emberek szívében a magyar—szov­jet barátság. Április 4-e tanulsága annak, hogy a magyar dolgozó nép mindig ki­tart hűséges barátja, a Szovjetunió mellett. A prilis 4-e nagy nemzeti ünne- ** púnk. A magyar nemzet fel­emelkedése kezdődött el 1945-ben, Az új. szocialista társadalom meg­teremtése vált lehetővé a felszaba­dulás napjával. Ezért köszöntjük nagy szeretettel szabadságunk szü­letésnapját: április negyedikét. SZEBELKÓ IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom