Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
*4 Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP r XV. évfolyam 31. szám Ara 50 fillér 1959 február 6, péntek A becsület a tét Önkritika Hibridkukorica vetés — nagyobb termés A világ minden tájáról j Századok tűnnek majd el, de sohasem fog elhalványulni hősi korszakunknak - a szocializmus és a kommunizmus építése korszakának dicsősége Befejezte tanácskozását az SZKP XXI. kongresszusa Moszkva (TASZSZ) A kongresszus csütörtök délelőtti ülése Frol Kozlovnak, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának elnökletével nyilt meg. Az első felszólaló Pjotr Seleszt, a kievi területi pártbizottság titkára volt. Kijelentette: A terület dolgozói az 1959. évi terv megvalósításában máris jelentős eredményeket értek el. Hét esztendő alatt — mondotta Seleszt — a kievi terület vállalatai a termelés növekedésének csaknem 65 százalékát a munkatermelékenység fokozásával érik majd el. A következő szónok — Jevgenyij Koluscsinszkij, az omszki (Nyugat- Szibéria) területi pártbizottság titkára többek között a terület mezőgazdasági fejlesztésének távlatairól beszélt. 1958-ban a terület kolhozainak jövedelme az 1953. évihez képest három és félszeresére emelkedett. Ez lehetővé tette, hogy megkezdjék a falvak széleskörű újjáépítését és rendezését. A falvakban ezer számra épülnek a gazdasági épületek, amelyek a legkedvezőbb feltételeket teremtik meg a kolhozparasztok munkájához. Uj klubok, kórházak, iskolák, könyvtárak, lakóházak épülnek. Koluscsinszkij kijelentette, az omszki kolhozparasztok vállalják, hogy a hétéves terv hústermelési feladatait három esztendő, a gabonatermelési feladatokat pedig háromnégy esztendő alatt teljesítik. Konsztantyin Osztrovityanyov akadémikus felszólalásában elemezte a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építése időszakának több olyan elméleti problémáját, amelyet Nyikita Hruscsov beszámolója felvetett. Osztrovityanyov állást foglalt amellett, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia gazdaságtan! intézete teremtsen szorosabb kapcsolatokat az állami tervbizottsággal, a népgazdasági tanácsokkal és az ország többi népgazdasági intézményével. A közgazdászoknak a kommunista építés gyakorlatában felmerülő feladatok alapján kell végezniök kutatásaikat — mondotta. Jakutföld — mint ahogy a geológiai feltáró munkák bizonyítják — az ország egyik leggazdagabb területe. Hárommillió négyzetkilométernyi területén — amely a Szovjetunió egész területének hetedrésze — gazdag ásványi kincseket — szenet, ónt, vasércet, gyémántot, aranyat, ritka- ós szórványosan előforduló elemeket találtak. Szemjon Boriszov, a jakul, területi pártbizottság első titkára közölte, hogy Jakutia dolgozói elhatározták: 1965-re a gyémánttermelést 1958-hoz képest nem 14-szeresére növelik, mint ahogy a hétéves terv ellenőrző számai előirányozzák, hanem húszszorosába. A szónok kiemelte, hogy Jakutiá népeinek kultúrája rendkívül gyorsan fejlődik. Minden tízezer lakos közül 77 főiskolai tanulmányokat folytat. Az Egyesült Államokban ezzel szemben minden tízezer lakosra hatvan, Angliában 37, Franciaországban 27. Nyimat-Németor- szágban 24 főiskolai hallgató jut. Ylitviu akadémikus felszólalásával véget éri a vita a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai felett Mark Mityin akadémikus, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Országos Társaság vezetőségének elnöke felszólalásában kijelentette: A kongresszusi beszámoló megmutatta, milyen korlátlan lehetőségek nyílnak a kommunizmus építése során az ország termelőerői, a tudomány és a technika fejlesztésére. Ebben a megvilágításban különösen nyilvánvalóvá válik Malenkov, Ka- ganovics, Molotov, Bulganyin és Se- pilov pártellenes csoportjának szégyenletes bukása, egyre szembetűnőbben mutatkozik meg a párt marxista-leninista vonalának teljes diadala. Mityin utalt rá, hogy Hruscsov a szocialista állam kérdésének továbbfejlesztésével — különösen azzal a szereppel kapcsolatban, amelyet a szocialista államnak a kommunizmus általánosan kibontakozó építése időszakában be kell töltenie, továbbá a társadalmi szervezeteknek az ország irányításában megnövekvő szerepére vonatkozó fejtegetésével — igen értékesen gazdagította az elméletet. Lenin azt tanította — folytatta a szónok —, hogy az igazi politika ott kezdődik, ahol milliók vesznek részt benne. A több mint kétszáz millió lakost számláló Szovjetunióban a lakosság legszélesebb rétegeit bevonják az államügyekbe. Erről tanúskodik például, hogy a hétéves terv ellenőrző számainak vitájában körülbelül 70 millió ember vett részt. Mityin akadémikus foglalkozott Hruscsov beszámolójának, a kommunizmus felé vezető utat megvilágító más elméleti tételeivel is. E tételek közé sorolta a kolhozépítés problé- máinak kidolgozását. Kijelentette, hogy a hétéves, tervben megoldódik az a kérdés is, hogyan lehet elvezetni ,a kolhozparasztok tízmillióit a kommunizmushoz. Mityin akadémikus befejezésül hangsúlyozta, hogy Hruscsov beszámolója kifejtette a marxista-leninista humanizmus nemes és nagyszerű koncepcióját, amelyet a világ békéjéről való gondoskodás hat át. Mityip akadémikus felszólalásával végétért a vita a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai felett. Az elnök bejelentette, hogy a hétéves tervről szóló beszámoló vitájában 86-an szólaltak fel. Rövid szünet után Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke záróbeszédet mondott. N. Sz. Hruscsov záróbeszéde az SZKP XXI. kongresszusán N. SZ. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kongresszusi zárószavában rámutatott, hogy a kongresszus munkája ékesszólóan bizonyította a párt tökéletes összeforrottság'át és egységét, a pártszervezetek és az összes kommunisták nagyfokú aktivitását, A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának — mondotta Hruscsov elvtárs — teljes joggal adták a »kommunizmus építőinek kongresz- szusa« nevet, mert ez a kongresszus jelzi, hogy hazánk fejlődésének új történelmi szakaszába — a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lép. A kongresszus megmutatta a marxiz- mus-Ieninizmus eszméinek páratlan alkotóerejét, eleven, elszakíthatatlan kápcsolatatát a kommunizmus ragyogó épületén dolgozó néptömegek gyakorlatával. Hruscsov bejelentette, hogy a párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa figyelembe veszi azokat az óhajokat és javaslatokat, amelyeket a kongresszusi felszólalások tartalmaztak. Az állami tervbizottságot, a köztársasági és más helyi szerveket meg kell bízni annak a tömérdek gyakorlati javaslatnak a figyelmes tanulmányozásával, amelyek a dolgozóktól érkeztek az ellenőrző számok megvitatása során. E szerveknek intézkedniük kell, hogy a javaslatok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Hruscsov' a továbbiakban megjegyezte, hogy a 72 külföldi kommunista és munkáspárt kongresszusi küldöttségeinek felszólalása és a testvérpártoknak a kongresszushoz intézett üdvözlő üzenetei megindító módon tolmácsolták azt a nagy bizalmat és őszinte rokonszenvet, amelyet a szocialista országok dolgozói és a haladás hívei világszerte táplálnak az SZKP és a Szovjetunió iránt. A testvérpártok üdvözletei, képviselőik találkozói kongresszusunk küldötteivel, Moszkva dolgozóival, nagyszerűen megmutatták a nemzetközi kommunista mozgalomnak a marxiz- mus-leninizmuson alapuló egységét, erejét és összeforrottságát. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára szívből jövő köszönetét mondott a testvérpártoknak az üdvözlésekért. Pártunk és a szovjet nép — mondotta Hruscsov — nemzetközi kötelességének tartja, hogy állandóan erősítse a világ dolgozóihoz és demokratikus erőihez fűződő barátsága és a proletárszolidaritás szálait, erősítse a hatalmas szocialista tábort, fáradhatatlanul harcoljon a népek békéjéért. Hruscsov hangsúlyozta: A kongresszus munkájában a pártnak, az egész szovjet népnek az az eltökélt szándéka fejeződött ki, hogy valóra- váltja a kommunista építés tervét. Kifejeződött az az óhaja, hogy mindent megtesz a béke fenntartásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért. Ez kongresszusunk legfontosabb jellemző vonása — hangsúlyozta Hruscsov. — Még a hidegháború híveinek is meg kellene látniok, ha tárgyilagosan értékelnék az eseményeket, hogy az a terv, amelyet kongresszusunk elfogad, békés együttélésre, a világbéke megszilárdítására irányul. Ezután a mai nemzetközi helyzet néhány kérdését érintve, Hruscsov a következőket mondotta: — Világszerte nagy változások történtek. Egyes országok a szocialista világrendszerhez, mások az imperialista világrendszerhez tartoznak. Vannak azonban olyan országok is, amelyek nem szocialisták, de nem sorolhatjuk őket az imperialista rendszer országaihoz sem. Ezek az országok felszabadító harcban kivívták függetlenségüket, s a kapitalista fejlődési szakasz elkerülésével saját útjukon akarnak járni, hogy lerázva a gyarmati igát, más alapon kezdjék meg társadalmuk építését. Ezeknek az országoknak sok képviselője hangoztatja, hogy ők szocializmust akarnak építeni. Igaz, hogy nehezen ejtik ki a »kommunizmus« szót, s nem mindig világos, mit jelent az ő elképzelésükben a szocializmus. Kétségtelen azonban, hogy ezek a személyiségek jóindulatúak a szocialista országok iránt, nem ellenfeleket látnak bennük, nem úgy tekintik a szocialista országokat, mint amelyek szemben állnak az ő törekvésükkel. tudniillik, hogy imperialisták és gyarmati elnyomás nélkül építsék fel új életüket. Ezért a szocialista országok jó, baráti viszonyt teremtettek az ilyen államokkal, köröttük normális gazdasági kapcsolatok fejlődnek. Együtt száiiunk síkra á békéért és a népek biztonságáért, az atom és a hidrogénfegyver eltiltásáért, együtt harcolunk az imperialisták gyarmatosító politikája ellen. A gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka A jelenlegi erőviszonyok elemzéséből adódik az az egyik legfontosabb következtetés — mutatott rá Hruscsov —. hogy a gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka és hátországa, holott, nemrég még az volt. Ezenkívül figyelembe keil vennünk. hogy a kapitalista országok dolgozói — a munkásosztály, a dolgozó parasztság és jórészt az értelmiség is — minden erővel igyekszik megőrizni a béliét, s életkörülményeik megjavítására törekednek. Helyeslik a szocialista országok békeszerető politikáját. A kapitalista országokban a kommunista párton •kívül vámnak szocialista és munkáspártok is, s a munkások és parasztok egy fés2e ezeket követi. S bár e pártok politikai és ideológiai nézetei éltéinek a marxista—leninista pártok nézeteitől e pártok tagjainak többsége a bélve híve. Ezekben a kérdéselvben tehát találkozhatnak erőfesz! téseimk. Következésképpen az imperialistáknak nem - Lehet támaszuk a kapitalista országok dolgozói- maik tömegeiben, hiszen e tömegek létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen és állhatatosan békeszerető politikát folytatott és folytat ezután isi A hétéves terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz korunk legfontosabb problémájának —* az egyetemes béke megőrzésének megoldásában. Békés versenyt akarunk a kiapi ta_ lista országokkal — mondotta. — A termelőerők fejlesztésében, az ország gazdasági jjotenciáljárnak fejlesztésében. a nép anyagi és kulturális jólétének fokozásában akarunk versenyezni. Azt akar juk, hogy a versenyben mindegyik rendszer megmutassa gazdasági és szellemi erőit. Véleményünk szerint az a haladó társadalmi rendszer, azé a rendszeré a jövő. amely az anyagi javakból többet, ad a népnek, amely a szellemi fejlődés korlátlan lehetőségeit Biztosítja a nép számára. A dömtőbírák legyeinek a népek, ők döntsék el. melyik rendszer jobb.' Bizonyosak vagyunk, hogy a népek helyesen választanak, s a választást úgy ejtik meg, hogy nem robbantanak lei háborút az államok között, nem vetnek be hidrogén- és' atombombákat. Dulles minden alap nélkül azt állította, hogy a Szövjetunió folytatni akarja a ^ hidegháborút“ Hruscsov foglalkozott Eisenhower amerikai elnök. Nixon alelnök, Dulles külügyminiszter és mások legutóbbi beszédeivel. & megállapította, hogy e beszédek valamiféle óvatosságra intenek, a kétely magvait hintegetik, visszatérnek a régi harcias szóhasználatihoz, az olyasféle kijelentésekhez. amilyeneket Dulles úr a január 27-i sajtóértekezleten enge, dett meg magának. Dulles minden alap nélkül azt állította, hogy a Szovjetunió folytatni akarja a. »hidegháborút«. s amikor az Egyesült Államokkal való normális kereskedelem fejlesztését javasolja, valójában arra gondol, hogy önmagának és a nemzetközi kommunizmusnak még kedvezőbb feltételeket teremtsen a tőkés országok ellen vívott »hidegháborúhoz«. — Ilymódon — folytatta Hruscsov — az Egyesült Államok bizonyos körei meg akarják szüntetni országaink viszonyának bizonyos felmelegedését amely pedig a legutóbbi időben különösen A. I. Mikojan amerikai jó fogadtatásával kapcsolatban már megkezdődött. Az amerikai katonai vezetőik és államférfiak gyakran hangoztatják, hogy az Egyesült Államok adottságai katonai szempontból kedvezőbbek a Szovjetunió körülményeinél mert az Egyesült Államok Európában és Ázsiában a haditámaszpontok egész hálózatával rendelkezik, s e támaszpontokat felhasználja arra. hogy csapást mérjen országunkra. A Szovjetuniónak viszont — szerintük — még kevés interkontinentális rakétája van. így hát a háború — véleményük szerint — az Egyesült Államokra nézve nem fe olyan veszélyes. MacElroy, az Egyesült Államok hadügyminisztere például a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió határai közelében lévő szövetségeseinek területé-, ről kiindulva folytatna hadműveleteket, a Szovjetunió viszont csak a saját területéről kilőhető rakétáiban bizakodhatnék. Feltételezzük — jegyezte meg Hruscsov —. hogy az angolok, a franciák a németek, a törökök, a- görögök, az olaszok és a többi ország népei, amelyeknek területén amerikai haditámaszpontok vannak, fontolóra vették, mivel kecsegteti őket ez az amerikai elképzelés. Az amerikai államiért iák készek szövetségeseiket feláldozni., szűk érdekeik kedvéért, mit sem törődnek az emberiség sorsával. Kútár magatartás ez. az emiberkeresíkedo'k politikája. akik a meggazdagodáséi't nemcsak barátaikat, de még saját édes atyjukat is eladnák. Mondanom sem keli. hogy ez a politika idegen a mi népünktől, szov- , jet államunktól, idegen a munkás- osztálytól, a marxizmus—leninizmug híveitől. Mi következetesen harcolunk a háborús veszély elhárításáért, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért és a velük folytatott kísértetek megszüntetéséért:, s azért., hogy az Egyesült Államokkal. Angliával, Franciaországgal, és a többi nyugati országgal minden életf ontosságú kérdésben kölcsönösen, elfogadható megegyezést kössünk. Harcolunk az egész világ békéjéért, mert mt nemzetiségétől. bőre színétől vagy vallásától függetlenül nagyra becsüljük az embert. Véleményünk szerint bűnös dolog lenne egyes emberek v egyes népek boldogtalanságára és szenvedésére építeni mások jólétét. ügy vélem, itt az ideje, hogy az amerikai katonai szakértők ne építsenek többé arra az illúzióra, hogy háború esetén az Egyesült Államok területe sértetlen marad. Ez már régóta nem felel meg a valóságnak, csupán az amerikai tábornokok vágyálma. A valóságban a Szovjetuniónak meg vannak az eszközei, hogy a földkerekség bármely pontján csapást mérjen az agresszorokra. Mi nem a levegőbe beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy megszerveztük az (Folytatás a Z, oldató»)
