Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

r

Befejezte tanácskozását az SZKP XXI, kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról.)

interkontinentális ballisztikus lövedékek sorozatgyártását. Nem is azért mondjuk ezt, hogy megfenyegessünk valakit, hanem, hogy rávilágítsunk a dolgok valóságos állására.

— A nemzetközi feszültség enyhí tése szempontjából — állapította meg Hruscsov — különösen fontos az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyának megjavítása. Nem is olyan régen még eléggé éleshan- •jgú üzenetváltások zajlottak le a Szovjetunió kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között.

Ennek az a magyarázata, hogy a nemzetközi helyzet igen éles problémáiról van szó.

Mindez immár a múlté. A jövőbe kell tekintenünk. Ami a szovjet kormányt illeti, mi minden lehetőt megteszünk a nemzetközi feszültség enyhítéséért, s azért, hogy nemzetközi kapcsolataink egyre javuljanak. Hisszük, hogy az Egyesült Államok elnöke és többi vezetője — ha valóban békét akarnak, mint ahogyan A. I. Mikőjannal beszélgetve mondták — elismeri az államok békés együttélésének szükségességét és ezen az alapon építi ki kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal.

Hruscsov megjegyezte, hogy jó emlékekkel gondol vissza 1955 nyarára, amikor Genf ben találkozott és -többször is elbeszélgetett Eisenhower úrral. Az a véleményem alakult ki •— mondotta —, hogy bár Eisenhower úr tábornok nem tartozik azok közé a katonák közé, akik ha vitás kérdések megoldásáról van szó, csupán ágyukra számítanak és minden problémát fegyveres erővel szeretnének eldönteni. Eisenhower többször kijelentette, arra törekszik, hogy megakadályozza a háborút. Mi ezt értékeljük, s reméljük, hogy nyilatkozatai a gyakorlatban tettekben is kifejezésre jutnak.

Mikojan elvtárs amerikai utazása feljogosított arra a reményre, hogy országaink viszonyában „felmelegedés’* következik, hogy tovább fejlődik az érintkezés és a kapcsolat.

Úgy látszik, egyes politikusoknak

ez nem tetszik, ezért megkísérlik, hogy csökkentsék azt a jó hatást, amelyet Mikojan elvtárs utazása az Egyesült Államok közvéleményére gyakorolt.

Hruscsov utalt ezután Eisenhower január 28-i sajtókonferenciáján elhangzott egyik kijelentésére; amely szerint Hruscsovnak Mikojanéhoz hasonló amerikai utazása lehetetlen, Hruscsov megjegyezte:

— Ez aztán már csakugyan teljesen váratlan következtetés. Ez már afféle megkülönböztetés. Az egyik ember élvezheti a mindenki számára közös jogokat, a másiktól megtagadják ezeket.

Szeretném, ha szavaimat helyesen értelmeznék. Egyáltalán nem készülök vízumot kérni ilyen utazásra. Nekünk sok a munkánk. Ezenkívül rengeteg meghívásom van, s arra is nehezen tudok időt szakítani, hogy ezeknek eleget tegyek. így tehát nem arról van szó, hogy az Egyesült Államokba szeretnék utazni, hanem egészen másból: az emberi, jogról. Érthetetlen, milyen vétkek miatt foszt meg az elnök attól a lehetőségtől, hogy részem legyen abban, amit mások megkaphatnak, akik/«ellátogatnak az Egyesült Államokba.

Ami a szovjet embereket illeti, mi másként ítéljük meg az ilyen kérdéseket. Mi örülünk, ha más országokból akár politikusok, akár turisták utaznak hozzánk, s ha az elnök úr úgy döntene, hogy ellátogat hozzánk, kormányunk és a szovjet nép őszinte vendégszeretettel fogadná. Magával hozhat bárkit, akit csak akar, mindnyájan kedves vendégek lesznek. Nézze meg az elnök úr a Szovjetunió térképét és válasz- sza ki hazánknak azokat a területeit, amelyeket meg szeretne tekinteni. Nagy a mi hazánk, sok itt az érdekes hely, van hová elmennie és van mit megtekintenie. Kétségtelen, hogy ez a látogatás mindkét ország szempontjából hasznos lenne, s az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei egyaránt helyeselnék. Mi meghívjuk őt, s még a kölcsönösséghez sem ragaszkodunk — jelentette ki Hruscsov.

A kormányoknak akarniok kell a hidegháború megszüntetését

az országok bejuthassanak a szabad városba. Azzal is egyetértünk, hogy a szabad város státusának szavatolásában vegyen részt az Egyesült Nemzetek Szervezete, s készek vagyunk megtárgyalni, milyen formában kapcsolódhatna bele az ENSZ

Hruscsov ezután a berlini kérdésről és a német békeszerződés megkötésének kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, ha e kérdéseket a szovjet javaslatok szerint oldják meg, egyik fél sem jut anyagi előnyökhöz, viszont létrejönnek a feltételek a hidegháború megszüntetéséhez, a leszerelés megoldásához, olyan államközi kapcsolatok megkötéséhez, amelyek kiküszöbölnék a háborút, mint ö vitás kérdések megoldásának eszközét.

A kormányoknak akarniok kell a hidegháború megszüntetését. Mindenekelőtt meg kell érteniük, hogy egy bolygón élünk, s e bolygónak — a technika mai igen fejlett színvonalát tekintve: meglehetősen korlátozottak a méretei. Ezért elővigyázatosnak kell lenniök és mindent el kell követniük, hogy békésen élhessünk egymás mellett.

— Mi csak egyet akarunk — mondotta Hruscsov —, hogy minél előbb befejezzük a „hidegháborút'’. Ha pedig önök Dulles úr, úgy akarják, akkor mi a „hidegháború” befejezése végett hajlandók vagyunk elismerni az önök „győzelmét” ebben a népek számára felesleges háborúban. Uraim, tartsák magukat „győzteseknek”, de fejezzék be mielőbb ezt a háborút.

— A Szovjetunió — mondotta Hruscsov — megtette a kezdeménye, ző lépést, előterjesztette a német békeszerződés tervezetét. Ha az Egyesült Államoknak vannak megjegyzései ehhez a tervhez, vagy valamilyen . külön kívánságai, amelyeknek tükröződniök kellene a szerződésben, senki sem akadályozza, bogy kifejtse elképzeléseit. Éppen ezért javasoljuk, hogy tartsunk békekonferenciát.

Hruscsov kijelentette, hogy a nyugatberlini helyzet hasonló egy puskaporos veremben égő kanóchoz, vagy egy időzített bombához, amelynek gyujtószerkezete bármely pillanatban kiválthatja a robbanást. Miért tartsuk fenn ezt a helyzetet? •*- mondotta. — Nem lenne jobb eloltani a kanócot, eltávolítani az időzített bombát? Nehéz volna más megoldást találni, amely megfelelne mindkét német állam érdekének és ugyanakkor nem lenne sértő és nem lenne káros a többi érdekelt állam szempontjából sem. Most ilyen megoldás lehet, hogy tegyük Nyugat- Berlint-szabad várossá.

Ezért készek vagyunk az Egyesült Államokkal, Angliával és Franciaországgal közösen, olyan szabályzatot kidolgozni, amely szavatolná Nyugat- Berlin normális fejlődését, e város kapcsolatát mindazokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatot akar lenntartani, továbbá azt* hogy ezek

ebbe az ügybe. Nézetünk szerint, ha Nyugat-Berlin demilitarizált szabad város lesz,- éz megteremti más vitás kérdések megoldásának feltételeit is, s elősegíti, hogy megszilárduljon Európa és következésképpen az egész világ biztonsága.

Hruscsov á kongresszus szónoki emelvényéről felhívta a német népet, támogassa az európai béke és a népek biztonsága megszilárdítására irányuló javaslatokat.

—- Reméljük — mondotta —, hogy a n^roet munkások, parasztok, értelmiségiek. valamint a nyugat-németországi pártvezetők, a Német Szövetségi Köztársaság államférfiai megértik, mekkora felelősség hárul rájuk, hogy milyen irányú lesz Nyugat- Németország fejlődése; vajon a háborús konfliktusok tűzfészkeinek fenntartása irányában halad-e, vagy a tűzfészkek megszüntetése irányában, azzal a,céllal, hogy megtisztuljon az út az államok barátig kapcsolatainak kialakulása előtt, attól függetlenül, hogy milyen az államok társadalmi rendszere.

Ha megszűnik a jelenlegi feszültség és az NSZK kormánya fejleszti gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi szocialista országokkal, a világ minden országával, akkor a német nép még több lehetőséget talál erői hasznosítására. Fej- lesztheti gazdasági életét, fokozhatja jólétét, megsokszorozhatja nemzetének anyagi és szellemi gazdagságát.

— Adenauer úr kijelenti — folytatta Hruscsov —, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó együttműködni a Szovjetunióval, ha csak meg nem fizetjük az együttműködés árát. Kancellár úr, ne nézze úgy a politikát, mint a szatócs a fűszerüzletet. Nincs mit megfizetnünk, nem vagyunk adósaik. Szeretnők, ha megértené: A Német Szövetségi Köztársaság szempontjából nem lehetséges más, ésszerű politika, csupán az, ha békésen együttműködik keleti és nyugati szomszédaival egyaránt. Sem saját erejükkel, sem szövetségeseik segítségével nem szüntethetik meg Kelet-Németországban a szocialistá rendszert — jelentette ki Hruscsov.

Az adott történelmi pillanatnak megfelelő reálpolitika talaján kell állni. Készek vagyunk meghallgatni javaslataikat. Ha javaslataik ésszerűek lesznek, szívesen leülünk önökkel a tárgyalóasztalhoz, hogy megvizsgáljuk az Önök "javaslatait is, meg a sajátjainkat is, s így megtaláljuk a megegyezés kölcsönösen elfogadható alapját, s egyezményt írjunk alá.

A Szovjetunió nem ellenzi a szabad választásokat, ha mindkét állam lakosai beleegyeznek, s ha harmadik fél nem avatkozik he

Ha önök feltételül szabják a Német Demokratikus Köztársaság megszüntetését és bekebelezését, a Német Demokratikus Köztársaságban a dolgozók által kiharcolt szocialista vívmányok megszüntetését, akkor mi az efféle kikötésekről még csak nem is tárgyalunk. Ha erről tárgyalnánk, olyan tevékenységre vállalkoznánk, amelyre illetéktelenek vagyunk, mert ez mások ügyeibe való beavatkozás lenne.

Hruscsov kijelentette, hogv a Szovjetunió nem ellenzi a szabad választásokat, ha mindkét német állom lakosai beleegyeznek, s ha harmadik fél nem avatkozik bele az ilyen választásokba.

— Hiszen feltételezhető — mondottá Hruscsov —, hogy bizonyos idő múlva a németek szabad választásokat akarnak tartani, hogy Nyugat- Németországban a kapitalista rendszert megszüntessék. Adenauer kancellár úgy látszik érré mégcsak nem is gondol, pedig ez a változat is lehetséges. Ám ez a németek dolga.

Hruscsov az atom- és hidrogén- íegyver-kísérletek megszüntetéséről szólva kijelentette, úgy látszik, hogy a Szovjetunió partnerei az e kérdésről immár három hónapja tartó genfi tárgyalásokon célul tűzték ki a megegyezés meghiúsítását. Sok jelből vontuk le ezt a következtetést.

Először is: Az Egyesült Államok Anglia teljes támogatásával kísérletet tett. hogy voltaképpen semmivé tegye a szakértők genfi, tanácskozásán tavaly nyáron elért liasznos eredményeket. Az amerikai kormány kezdetben helyeselte a szakértők következtetéseit, de aztán váratlanul kijelentette, hogy valamiféle »-új adatok« vannak, s ezek szerint a föld alatti nukleáris robbantásokat állítólag nehezebb észlelni, mint korábban gondoltak. Valójában éppen fordított a helyzet: idővel egyre könnyebb lesz bármiféle nukleáris robbantás észlelése, mert az ellenőrzés technikája állandóan tökéletesedik. «

Ugyancsak az egyezmény megkötésének meghiúsítását szolgálják azok a követelések is. amelyeket az Egyesült Államok és Anglia támasztott, amikor a kísérletek megszüntetését kimondó szerződés ellenőrzési rendszeréinek létrehozásáról folytattunk tárgyalásokat. Azt akarják, hogy a robbantást észlelő állomások személyzete csakis külföldiekből kerüljön ki, s így a külföldi felügyelők akadálytalanul utazgathassanak a szerződés tagállamainak egész területén. *

Céljuk az is. hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben az ellenőrző bizottság az említett állomások és felügyelőik jövendő felettes szerve, a nyugati országok képviselőinek egyszerű szavazattöbbségével a Szovjetunió biztonságát érintő határozatokat erőszakolna ki.

| — Ebbe sohasem egyezünk bele —

jelentette ki Hruscsov. — Ha teljesítenék azokat a követeléseket, amelyeket most az Egyesült Államok és Anglia küldöttsége Genfben támaszt, annyit jelentene beleegyezünk, hogy területünkön a nyugati hatalmak valóságos kómihálózatot szervezze, nek meg.

— Azt mondhatják egyesek — folytatta Hruscsov —. hogy az Egyesült Államok és Anglia előterjesztette javaslatait, s ezek szerint megengedi, hogy saját területén is ugyanilyen ellenőrzési rendszeri létesítsenek. Ez talán igaz is. de nekünk semmi szükségünk nincs rá. hbgy az ő területükön felderítést végezzünk, mert nem célunk a háború. Nekünk nincs katonai támaszpontunk az Egyesült Államok körül, sem Mexikóban, sem Kanadában, sem az Egyesült Ál la mokkái szomszédos egyéb országokban.

A Szovjetuniónak egyáltalán nincs semmiféle katonai támaszpontja más államok területén mivel véleményünk szerint efféle támaszpontok létesítése — különösképpen saját területeinktől hetedhét országon is túl — nem más mint háborúra, agresz- szióra való készülés.

A nyugati hatalmak katonai támaszpontokkal vettek körül bennünket. s ma már arra törekszenek, hogy a mi területünkön is katonai hírszerzési támaszpontokat létesítsenek és hogy joguk legyen a szovjet terület berepülésére, e felderítés segítségéve] tehát kiválaszthassák a legmegfelelőbb pillanatot, amikor katonai támaszpontjaikat hazánk ellen működésbe hozhatják. Szeretnék, hogy e tervek megvalósításában mi még segítsük ís őket. Nem volna egy kicsit zsíros a falat?

Azt akarjuk, hogy a nukleáris kísérletek megszüntetését jói lehessen ellenőrizni, de nem engedjük meg, hogy a nyugati hatalmak az ellenőrzés örve alatt megsértsék hazánk szuveréni fását.

Ha az Egyesült Államok és Anglia lemond ésszerűtlen követeléseiről, akikor a Szovjetunió hajlandó min. den feltételt biztosítani, hogy a külföldi képviselőik részvételével megalakuló ellenőrző állomások eredményesen működhessenek, hogy a műszaki berendezést felállítsák és kiszolgáló személyzetének működését biztosítsák.

Ezután Hruscsov megállapította, amikor a Szovjetunió partnerei a genfi tanácskozásom szándékosan el fogadba táti an javaslatokat terjesztenek élő, nyilván rrjeg akarják hiúsítani e kérdés megoldását; amint ezt a váratlan támadás megelőzésének kérdésével is tették, s így annak megoldását voltaképpen befagyasztották.

Úgy látszik, a kísérletek megszüntetésével foglalkozó értekezleten is bizonyos ideig folytatni szeretnék az időhúzást, hogy közben előkészítsék a közvéleményt a tárgyalások kudarcára, s így végleg meghiúsítsák e rendkívül fontos kérdés megoldását. »Én csak örülnék annak — fűzte hozzá Hruscsov —. ha feltételezéseim nem válnának valóra.«

— Ami a Szovjetuniót illeti — mondotta — még egyszer szeretném kifejezni óhajunkat, hogy egyezzünk meg mielőbb a nukleáris kísérletek megszüntetésében. Bármikor készek vagyunk e kérdésről olyan szerződést aláírni, amely ésszerű feltételeken alapul és biztosítja a robbantások kellő ellenőrzését.

Ezután Hruscsov megállapította, hogy a kongresszusi* küldöttek beszédét és a testvéri kommunista és munkáspártok küldötte' nefc üdvözlő szavait a teljes egyetértés, a nemzetközi szolidaritás, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom valamennyi kérdésében a nézeteik egysége jellemezte. Rámutatott, hogy a jugoszláv rezivionisták rendkívül ingerülten reágáltak a kongresszus munkájára. A jugoszláv sajtóban olyan cikkek jelentek meg. amelyek esetlen próbálkozásaikkal israzolni szeretnék a revizionista politikát, el szeretnék titkolni a jugoszláv nép előtt hogy a Szovjetunió együttműködésre törekszik Jugoszláviával, el akarják ferdíteni a Jugoszlávia és a szocialista országok viszonyában kialakult tényleges helyzetet. A jugoszláv vezetők revizionista politikájukkal igyekeznek megbontani a munkásosztály forradalmi erőinek a dolgozóik létérdekeiért vívott harcban kialakult egységét.

Hogy milyen szennyes, provokatív fogásokhoz folyamodnak a jugoszláv revizionisták abban az igyekezetükben. hogy megbontsák a szocialista országok egységét, erről tanúskodik az a tény. hogy Humphrey amerikai szenátort hívták tanúként a »Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nézeteltéréseiről« terjesztett koholmányaik igazolására.

Egyenesen nevetséges az a feltételezés — folytatta Hruscsov —; hogy én bármilyen bizalmas viszonyt tarthatnék feriin egy olyan emberrel, aki 20 esztendős, harcos kommunista-, ellenes múltjával dicsekszik. Mindenki, aki egv kicsit is tájékozott a politikai kérdésiekben (marxista— leninista ismeretekről már nem is beszélve) megértheti, hogy Humphrey vei lehetetlen bizalmasan beszélgetni a kommunista pártok politikájának kérdéseiről, s arról, milyen a viszonyunk legjobb barátainkkal: a Kínai Kommunista Párt vezetőivel.

Minthogy a jugoszláv sajtó elhallgatta a jugoszláv nép iránt az SZKP XXI. kongresszusán kifejezett baráti érzéseinket — mondotta Hruscsov — ismét kijelentjük, hogy a szovjet nép és a Szovjetunió Kommunista Pártja a legbarátibb érzésekkel viseltetik Jugoszlávia testvéri népei és a jugoszláv kommunisták, az illega. litás és a partizán háború hősei iránt.

A szovjet nép. a jövőben is arra törekszik, hogy együttműködjék Jugoszláviával állami vonalon, az imperializmus ellen,;-a békéért vívott harcban és minden olyan kérdésben, amelyekben álláspontunk megegyezik majd.

Hruscsov zárószavainak befejező • séül a következőket mondotta:

»A XXI. kongresszus elfogadja a kommunista építés nagyszerű programját. Pártunkra, a hős szovjet népre nagy feladatok várnak. A hét. éves terv teljesítése olyan magaslatra emeli majd országunkat, hogy senkiiben sem marad kétség, milyen óriási fölényben van a kommunizmus az önmagát túlélt kapitalizmussal szemben.

Büszkék vagyunk arra a nemzedékre, amely lerakta a szocializmus első alapköveit és felépítette a szocializmus felséges épületét. Kortár. sa inikra vár. hogy valóra váltsák az emberiség álmát: fel kell építendők a kommunista társadalmat, a föld legigazságosabb társadalmát.

Századok tűnnek majd él. de sohasem fog elhalványulni hősi korszakunknak — p szocializmus és a kommunizmus építésé korszakának dicsősége.«

A XXI. kongresszus ülésének befejezése

A kongresszus küldöttei és a vendégek lelkes tapssal fogadták Nyikita Hruscsov zárszavát.

Ezután a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Hruscsov beszámolója alapján előterjesztett határozati javaslatot és a Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaság-fejlesztési tervének ellenőrző számait.

Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a XXI. kongresszus elnöksége nevében javasolta, hozzanak határozatot, hogy az SZKP soronlevő kongresszusát I960 helyett 1961-ben hívják össze. A kongresszus küldöttei egyhangúlag elfogadták ezt a határozatot.

— A napirend kimerült, a határozatokat elfogadtuk — mondotta

Hruscsov. — Engedjék meg, hogy az SZKP rendkívüli, XXI. kongresszusát — amelyet a nép a kommunizmus építése kongresszusának nevezett el — bezárjam;

A teremben felharsant az éljenzés; Valamennyien felálltak, a kongresz- szus küldöttei elénekelték a párt himnuszát, az Internacionálel. (MTI)

Az SZKP XXI, kongresszusának

határozata

Moszkva (TASZSZ)

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa egyhangú határozatot hozott Nyikita Hruscsovnak „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól” tartott beszámolója alapján.

A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának téziseit és a kongresszusi vita, valamint a téziseknek a kongresszust megelőző megtárgyalása alapján eszközölt módosításokkal és kiegészítésekkel elfogadta a hétéves népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számait.

. Az SZKP XXI. kongresszusa teljés egészében jóváhagyta a párt Központi Bizottságának tevékenységét, valamint nagyjelentőségű bel- és külpolitikai intézkedéseit.

A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak a kommunista párt és a szovjet állam történetének egyik legfontosabb időszaka, amely megmutatta, milyen óriási jelentőségű volt a XX. kongresszus mind a Szovjetunióban folyó kommunista építés, mind pedig az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából.

A XXI. kongresszus határozatában jóváhagyta a Központi Bizottság 1957. júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nép által egyöntetűen támogatott határozatait. E határozatokban a Központi Bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bul- ganyin és Sepilov pártellenes csoportját. A Központi Bizottság — hangsúlyozza a határozat — helyesen járt el, midőn a frakciósok és szaka- dárok megvetett csoportját határozottan elítélte és félreállította.

Az SZKP XXI. kongresszusának határozata megállapítja, hogy a Szovjetunióban, amely megmutatta az emberiségnek a szocializmushoz vezető utat. olyan színvonalai értek el a termelő erők, a szocialista termelési viszonyok és a kulturális fejlődés terén, hogy az lehetővé. teszi a kommunista társsűaiom építésének (Folytatás a 3. oldalon.)