Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-04 / 29. szám

Szerda, 1959. február $. ESTARWAGTAROltSBAti 3 A kommunizmus leié MenfíÉ büszkesége: a isrnaiiádaska] TermíszeWéáeisfli leriet 54 millió tanuló — 400 ezer könyvtár Hruscsov elvtárs beszámolójában iigetn hosszain és jelentősein foglal­kozott a szovjet emberek művelő­désügyi kérdéseivel — mondotta Taraczközi Bertalanná pedagógus Jóleső érzéssel hallottam arról, hogy a testvéri szovjet nép előtt milyen széles út áll nyitva a műve­lődés felé. Ez idő szerint — hallottuk a beszámolóban — a Szovjetunióban különböző okta­tási formákban több mint 54 millióan tanulnak, vagyis gyakor­latilag minden negyedik ember Nekünk pedagógusoknak nincs felemelőbb érzés mint a művelő­désügy, a pedagógia, az irodalom és a művészet kérdéseivel foglal­kozni. arról hallani. A szovjet nép ebben is példát mutat nekünk, amelyet mi magyar pedagógusok örömmel követünk. Azok a szám­adatok. amelyek arról számolnak be, hogy például 1958-ban több mint 1 milliárd példányban jelen­jek meg különböző könyvek a Szovjetunióban, hogy 400.000 könyvtárral rendelkeznek — ben­nük másfólmilliárd könyvvel — mind a szovjet hatalom magasabb- rendűségét bizonyítja a kapitalista társadalmi rendszernél. A nyugati országok előtt mind nyilvánvalóbbaik lesznek a szovjet kultúra eredményei. Mégis a bur- zsoá ideológusok rágalmazzák a kommunizmust, úgv tüntetik fel, mintha az veszélyeztetné a civili­zációt és a kultúrát. Az igazság azonban — mint ahogy az a XXI. kongresszus munkájából is kitűnik — egyre szembeötlőbb. nem rejt­hetik többé véka alá. A szovjet népgazdaság fejlesztésének 7 éves terve nemcsak az ipar hanem a szovjet kultúra valamennyi ágá­nak fejlődését is feltételezi E terv teljesítése minden bi­zonnyal megsokszorozza a Szovjet­unió erejét, bebizonyítja, hogy a szocializmus a tudomány, a kul­túra és a művészet legnagyobb- fokú haladását* jelenti. Ezen az úton kell nekünk is járni — ma­gyar pedagógusoknak — mert ez az út — mint ahogy azt a szovjet testvéreink példája is bizonyítja — a siker a szocializmus útja! Kerpely Rudolf aknász, Dridiczki József, Libusz Mihály és Molnár László vájár a XXI. kongresszus beszámolóját olvassa (Foto: Szabó Ferenc) Bányászok a XXI. kongresszusról Szelte a világon a dolgozók milliói rendkívül nagy érdeklődéssel kísér­lek a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXI. rendkívüia kongresszu­sát. A nagy érdeklődés érthető is. hi­szen a Szovjetunió most kezdődő hét­éves terve olyan távlatokat nyit az épülő kommunizmus országa előtt, amelyet megvalósítva, messze rhaguk mögött hagyják a gazdaságilag leg­fejlettebb kapitalista országokat. Bányaüzemeinknél lépten-nyomon arról beszélnek a bányászok, mily nagyszerű tervek, távlatok nyílnak a szovjet emberek előtt s mily nagy­szerű feladat annak megvalósításé­Kreppely Rudolf somsályi ak­nász így nyilatkozik a komgresz- szusi beszámolóról: — Bizakodással töltenek él azok a hírek, amelyek a kongresszusról ér­keznek a rádió vagy a sajtó útján. Azt hiszem, azok a számok, amelye­ket Hruscsov elvtárs beszámolójában a világ elé tárt, mélyen elgondolkoz­tatják a kapitalista országok vezetőit, hiszen a Szovjetunió által javasolt békés gazdasági verseny szovjet si­kerei máris fölényesen kidomborod­nak a. technikában; Rendkívül figyelemreméltó, hogy a 7 éve« terv folyamán a Szov­jetunióban több mini másfélszer annyi lakás épül, mint amennyi Magyarország összes lakóinak a száma. A fokozódó gépesítés és automati­zálás, s ezzel a termelékenység ál­landó növelése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióban legyen a világon a legrövidebb munkanap és munkahét. Ezt természetesen csak egy szocialista államban lehet megvalósítani. Ezek a távlatok annál is inkább örömmel töltenek el bennünket, mert mi is a szocialista táborhoz tartozunk és a Szovjetünk eredményei a mi ered­ményeink is. 146 százalékos feitesftioéiiY a XXI. kongresszos tiszteletére Máriabánvin ban részt venni; Érsek Sándor somsátyi bánya­mérnököt különösképpen azok a bejelentések ragadták meg, ame­lyeket Hruscsov elvtárs a tudo­mány és technika fejlődéséről mondott beszámolójában. — Azelőtt is nagy figyelemmel kí­sértem a Szovjetunió tudományos hí­reit — mondotta nyilatkozatában Ér­sek elvtárs —, mert munkánk folya­mán segítséget merítettem belőle. Annakidején a diplomatervemet is a szovjet szakirodalom segítségével tudtam elkészíteni. Biztos vagyok benne, hogy velem együtt sok millió ember szívből örül a Szovjetunió pá­ratlan eredményeinek, amelyet a technika szakadatlan fejlesztése és tökéletesítése útján elértek. A TÉLI NAP vidáman ragyogott; Nem volt hideg, szinte tavasznak látszott az idő. Mint mindenütt — Mártabányán is sok szó esett ezen a napon az új év legnagyobb eseményéről, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusáról. Meghallgat­tuk egy pár ember véleményét és ha már meghallgattuk, le is írjuk. JÁNOSI MIHÁLY elvtársnak a hatalmas arányú automatizálás ra­gadta meg a figyelmét. Óriási szá­mok beszélnek az ipar és a mező- gazdaság gépesítéséről. Egy millió traktort, 400 ezer kombájnt kap a szovjet mezőgazdaság és az ipar. Ezek a gépek segítséget nyújtanak az embernek a nehéz fizikai mun­kák megkönnyítésében, anélkül, hogy keresetük csökkenne. A gépe­sítés messze előttünk halad a Szov­jetunióban, példáját hazánkban is követni kell. SIMON SÁNDOR is bekapcsoló­dott a beszélgetésbe. Most látjuk csak — mondotta —, hogy a Szovjetunió milyen fej­lődésen ment keresztül az elmúlt 20 év alatt. Ha a beruházásokat nézzük, 3 billió rubelt fordítanak építkezési beruházásokra, 500 mil­liárd rubelt pedig ipari beruházá­sokra. Joggal mondható, hogy a szovjet nép jóléte állandóan nő, a szovjet állam állandóan erősödik. Büszkék vagyunk rá, hogy a szov­jet állam a szocialista országok zászlóvivője a kommunizmus ' felé vezető úton. Hogy mi békében él­hetünk, azt szerintem elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük. LESNICZKI ' JÓZSEF megje­Qi&dálato-s a iz&úftt technika ­ex&dálatámk a izoofft emberek Erről beszélt nekünk Jani Gyula elvtárs, a Búkkaljai Szénbányák főmérnöke. Lelkesedés és szeretet áradt hang­jából, amikor a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXI. kong­resszusáról beszélt. A következőket mondot­ta: — Nagyon megra­gadta figyelmemet Hruscsov elvtárs be­számolójából az a rész, amely a szovjet nép egyre növekvő jó­létéről szólt. Csak most döbben rá az em­ber arra, hogy meny­nyi hazugság van az imperialista hatalmak ténykedésében, ' ame­lyek a szovjet nép eredményeit próbál­ják lekicsinyelni. Kü­lönösen szembetűnő az a tény, hogy a felső­fokú és középiskolai képesítésű szakembe­rek száma körülbelül 7 és fél millió, 39-szer annyi, mint 1913-ban volt. Ezek után nem cso­dálkozunk azon, hogy olyan hatalmas ered­mények születtek a technika fejlődésében. Igen érdekes és figye­lemreméltó az a szám­adat is, hogy a Szov­jetunió főiskolái csak­nem háromszor annyi mérnököt képeznek ki, mint az Egyesült Álla­mok főiskolái. így szinte természetesnek tartja az ember, hogy a Föld első mestersé­ges holdja a szovjet szputnyik volt, s hogy a naprendszer első mesterséges bolygója a szovjet űrrakéta. Mint mérnök nagy csodálattal figyelem a szovjet emberek mun­káját, amely számom­ra — itt gondolok a szovjet szakirodalom tanulmányozására — felbecsülhetetlen kin­cset jeleni. gyezte, hogy nem minden ország követi a szovjet példát. A jugoszláv reví Jonisták kivonták magukat a szocialista országok tábor "hói. Ma­gukat táboron kívülieknek, tömbö­kön felülieknek, »semlegeseknek^ hirdetik. Jól lehet a balkáni tömb­ben részt vesznek. Elszigeteltség*' meglassítja haladásukat. KISS DEZSŐ főmérnök szavai vi lágosan igazolták a mártabányai bányászok érzéseit a XXI. kor gresszussal kapcsolatban, anv*V megemlítette, hogy az üzem a XXI. kongresszus tiszteletére 27-én kongresszus első napján 122 százai iékra. 28-án pedig 146.8 százaiért teljesítette napi tervéi A kies Bódva-völgy északi csücs­kében, a határ mentén kis árpádkori falu húzódik meg a karsztos hegyol­dal alatt: Tornanádaska. 69 ház, 456 lakos, nem több. A falu közepén megállva, régi műemlékeit nézve, kutatva olyan érzés fogja el az em­bert, mintha megállt volna itt az idő. Nagy a csend. A falu kiesik a forgalomból, innen az út és a vasút nem visz tovább. A látszat azonban csal, hiszen 60 évvel ezelőtt még csak 48 házat, 263 lakost számláltak, tötték fel. A környező községek sze­keres gazdái évekig hordták a föl­det, de még a Bácskából is szállítot­tak vagonokkal. Az így előkészített területre ültették be azután a kül­földről vásárolt ritka fákat és cser­jéket, amelyek ma már teljes pom­pájukban, összefonódva őshonos p - inkkál, szépségükben és értékükben vetekszenek az ország egyéb, m"? híres eléfa-gyűjteményeivel, szarvasi, zirci és alcsuti parkok ve­déit területeivel. Park-részlet, zöldduglasz >k hatalmas csoportjaival. természetes szaporodásuk ma: 5. Egyéb jelek is mutatják a felszaba­dulás előtt megmerevedett élet fel­olvadását. A Lenin Kohászati Mű­vek mészkőbányája, a Haladó Ter­melőszövetkezet 19 családja, az egy­kori Hadik-kastélyban lévő Gyógy­pedagógiai Intézet a szocializmus be­törését, új idők szelét hozták. Pedig ez még nem minden, mert kevés idő múltán országosan ismert, nevezetes hely lesz Tornanádaska, mint felbe­csülhetetlen értékű, jelentős, új ter­mészetvédelmi területünk. A Mezőgazdasági Értesítő január 21-i száma közölte — 4 éves szaka­datlan munka, huza-vona ütem — az Országos Természetvédelmi Ta­nács határozatát, mely a védetté nyilvánítás kérdését örök időkre le­zárta. Ez a terület 12,5 katasztrális holdnyi nagyságban, ami a falu fö­lött a karsztos hegyoldalról oázis­szerű zöld foltként integet az ide­gen felé, s feltűnő már a vasútállo­másra érkezéskor, olyan, mintha ba­bérkoszorú övezné azt a vastagfa.lú műemléket, mely ma testi fogyaté­kosságú gyerekek, süket-némák ne­velőintézete. Az épületből kiemelke­dő tornyos rész, a félköríves tornác azt sejteti, hogy több évszázad fo­lyamatos építészeti emlékével talál­juk itt magunkat szembe. Egykor kisebb kúria állott a he­lyén, a Nádasdyak, Keglevichek vol­tak urai, mig a múlt század kilenc­venes éveiben a híres Hadik-család vette meg. ök építették át, bővítet­ték mai formájára és vették körül a parkkal. Nemcsak a természet cso­dája, nagy része az emberi kéz alko­tása. Gigászi munkát jelentett létre­hozása. A helye olyan kopár és ki­etlen volt, mint a szomszédos terü­let. Csupa mészkő. Helyenként a ha­zai flórához tartozó egy-két faóriás. Ahol valamivel több termőtalaj fed­te a sziklát, ott kisebb facsoportok helyezkedtek el. Ezeket a park építé­sénél meghagyták ma is, érdekes színfoltjai a díszparknak. Németor­szági és svájci kertészek készítették a park terveit és irányították a mun­kát. Ez azzal kezdődött, hogy a karsztos területet termőfölddel töl­Egész különleges és egyedülálló fajtákat is találunk itt. Szemben % kert Icapujával, a kastélyhoz vezető lépcső mellett fehértörzsű fenyőória> vonja magára a figyelmet: kauká­zusi jegenyefenyő. Tőle nem messze sárguló tu ja, — szerencsére van be­lőle a díszkert fölötti sarkon ép is: libanoni cédrus. A kerti út szegélyét a tiszafák változatos sora díszíti. Köztük álcád óriás példány is. A legszebb a kastély bejáratától balra látható, minden ősszel telehintve pi­ros rubint szemekkel: terméssel. Kö­zelében hatalmas kúszófenyő. A lej­tős oldalban ezüstfenyőhöz hasonló csoportok, pedig nem azok. Zölddug- laszok! Sehol az országban ilyen hatalmas példányokban és ilyen nagy csoport­ban nem találhatók! Az út jobb­oldalán 40 méteres zöld piramis: egy mammutfenyő. Szinte nem tudja az ember, mit nézzen/ Még a boron­gás, zord téli napon is a színek or­giája tombol itt, a zöld és ezüst ke­veréke, a jegenye balzsamos, kolorá- dó, kistobozú vörösfenyő, himalájai cédrus ritka példányaiban. v Sorolni is sok: kanadai fenyő, selyemfenyö, bérei fenyő, feketefenyő, mintegy kö­zel száz fenyőfaj és változat. Ezt egé­szíti még ki közel negyven tuja-féle. A tűlevelűeket és örökzöldeket lomb- hullatok váltogatják, helyenként fe­hértörzsű nyír, másutt szelídgeszte- nye-ligetekkel. Sok érték akad köz­tük szintén, mert lombhullatókból is hoztak külföldieket is ide, a hazaialc mellé. Teljes megismerésük hosszú időt, fáradságos munkát vesz még igénybe. Nagytudású, ügyes kertész volt ?. park alkotója, tervezője. 1926-ban a Majna-Frankfurt birodalmi város fő­kertésze irányította a park gondo­zását. Az anyagi áldozaton kívül ko­moly szaktudást igényelt Amerika, Ázsia és más távoli világrészek ér­dekes növényritkaságainak megho­nosítása. De sikerült! Eléggé ép. gondozott állapotban került most még hathatósabb védelem alá. Érté­két tovább növeli az, hogy az ország egyetlen jelenlegi tájvédelmi körze­te. a Tihanyi félsziget után a Természetvédel­mi Tanács itt kívánja kialakítani a másodikat. Ez az aggteleki karszt barlangvHágát, a csepp­kövek csodáit foglalja e Isősorban magában majd, de változatossá teszik a Sajó és Boldva folyó, valamint az or- szághatár háromszögé be eső területen már meg­lévő egyéb természeti értékeink, a keleméii Mohos-tavak és a torna - nádaskai park élőfa­gyűjteménye. További természeti értékek fel­tárásán, védetté nyilvá­nításán dolgozik az Észak-Magyarországi Intézőbizottság, hogy nagyobbarányú hazai és külföldi idegenforgalom legyen lebonyolítható megyénk területén. Ismerje meg egész dolgozó népünk termé- ’'.zeti értékeinket, és ha- ’adószellemű emberek ' bájára, rajtuk keresz- ■ll mégjobban szeresse ülő földjét, hazáját! H. SZABÓ BÉLA Fehértörzs« katrtcázusi Jfc- genyefenyö-rUkaság,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom