Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-03 / 285. szám

2 ESZAKM AG YARORSZAG Szerda, 1958. december 3, Az iskolái társadalmi megsegítéséért Az éves terv teljesítése előtt az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben az iskolák és óvodák tár­sadalmi megsegítéséért indított széleskörű mozgalom országszerte mind jótékonyabban érezteti hatását az iskolaépületeik és azok környéké­nek csinosításában, az iskola) és óvo­dai felszerelések, szemléltető eszkö­zök tárának gazdagodásában. Mind­jobban javul ennek folytán az isko­lában folyó oktatómunka, erősödik a szülőd ház és- az iskola kapcsolata, bővül az iskolád tanulók iskolai és otthoni nevelése közös nevezőre ho­zatalának lehetősége. Az iskolák és óvodák társadalmi megsegítéséért folyó nemes verseny­ben az 1957—1958-as iskolai év igen figyelemreméltó eredményeket ho­zott. Borsod megyében 6 millió 36 ezer forint értékű társadalmi segítés jutott az iskoláiknak és óvodáknak. A városok közötti országos verseny első helyezettje a Borsod megyei Ka­zincbarcika lett, ahol kedden este adták át ünnepélyes keretek között a vándorzászlól, valamint Kuxucz Mihály számadó igazgató verseny- felelősnek a kitüntető oklevelet és pénzjutalmat. A megye iskoláiban elért kiváló eredményekért, a vég­zett jó munkáért kedden a megyei tanács helyiségében ünnepélyes ke­retek között adták át a kitüntetése­ket és miniszteri elismeréseket. A kedd délelőtti kis ünnepséget Derne László, a megyei tanács vb. elnökhelyettese nyitotta meg. üdvö-. zölte az ünnepség résztvevőit, köszö­netét mondott az iskolák társadalmi megsegítésében résztvevőknek és méltatta a mozgalom jelentőségét, majd Goren István, a Művelődésügyi Minisztérium szervezési osztályának vezetője ismertette az országos ered­ményeket, s benne Borsod megye ki­magasló eredményeit. Beszámolója kapcsán az e téren végzett kiváló munkájáért átadta Sz. Tóth András szikszói járási vb. elnökhelyettesnek a »Szocialista kultúráért-« kitünte­tést, valamint Heíétnyi György me­gyei művelődésügyi osztályvezetőnek és Haliad Jánosné mezőzombori ne­velőnek az »Oktatásügy kiváló dol­gozója« kitüntetést. Miniszteri elis­merő oklevelet adott át Gál Elekné megyei versenyfelelősinek, Gyárfás LEHULLOTT AZ ELSŐ HÓ. A zord téli napokra, az esetleges hófúvá­sokra idejében felkészültek a MÁV miskolci igazgatóságának dolgozói. A téli forgalom zavartalan biztosí­tása érdekében az idén — többek között — mintegy 44 kilométer hosz- szú vasúti vágányt cs 133 kitérőt cseréltek ki, s több pályatestet kor­szerűsítettek. így például Hatvan és Vámosgyörk között már hegesztett f— hézag nélküli — sírumezőn szalad a vonat. A régi vágányhálózat átépí- - lésével december 31-ig hét 10 kilo­méteres és négy 25 kilométeres se­bességkorlátozás szűnik meg. így a vonatok menetrendszerinti közleke­dése a téli hcoatpokiban tovább javul. A VASUTASOK FELKÉSZÜLTEK az esetleges hófúvásokra és a hóaka­dályok elhárítására is. A veszélyez­tetett területeken a vasúti pálya mellett 4450 méter hosszú földíöltést építettek és azt fásították. Ilyen hó­védőmű létesült Ernőd, Mezőkeresz­Jánosnak, a Rorsodnádasdi Lemez­gyár igazgatójának, Mészáros László ózdi számadó igazgatónak, Kurucz Mihály kazincbarcikai számadó igaz­gatónak, Gondola Gyula mezőcsáti számadó igazgatónak. Tóth János ózdi járási számadó igazgatónak, Far­kas Sándor felső vadászi általános is­kolai igazgatónak, Sós Zoltán mező­csáti általános igazgatónak, a mező­kövesdi Matyó Háziipari Ktsz. veze­tőségének, Varga Jánosnak, a Bor­sodi Hőerőmű igazgatójának, Varga Istvánnak, a Borsodi Hőerőmű fő­mérnökének, Kiss Józsefnek, a Bor­sodi Hőerőmű pártmegbizottjának, Balló Károlynak, a Borsodi Hőerőmű szakszervezeti vezetőjének, a Bor­sodi Vegyikombmát vezetőségének, az ózdi Petőfi utcai általános is­kola szülői munkaközösségének és nevelő testületének, Hege­dűs Istvánnak, a hejőkereszturi ok­tatási állandó bizottság elnökének, a hejőpapi gépállomás igazgatójának és dolgozóinak, a füzérkomlóst út­törőcsapatnak, a Lenin Kohászati Művek igazgatóiságának, Gönczi Ber­talan sátoraljaújhelyi erdőgazdasági üzemegység-vezetőnek, Honfi József mezőcsáti vb. elnöknek, Sallai Ist­ván mezőcsáti tsz. elnökinek, a Tisza­palkonyai Hőerőmű vezetőségének és Pálágyi Béla pálházi körzeti igaz­gatónak. A KITÜNTETETTEKET A ME­GYEI PÁRTBIZOTTSÁG nevében Lukács János elvtárs üdvözölte és kérte további segítségüket. A kitün­tetettek nevében Sz. Tóth András szikszói járási vb. elnökhelyettes, Lőrincz Gyula ózdi szülői munkakö­zösségi vezető és Mészáros László ózdi pedagógus szólalt fel és beszélt az iskolákat és óvodákat segítő tár­sadalmi mozgalom jelentőségéről, majd Hetényi. György osztályvezető méltatta a mozgalom jelentőségét és az eddig elért eredményeket. Az iskolák és óvodák társadalmi megsegítéséért folytatott verseny ez­zel a jutalmazással, illetve értékelés­sel nem állt meg: új szakaszába lé­pett. Hisszük, hogy a nemes verseny a jövőben mindinkább terebélyese­dik és mind nagyobb eredményeket mutat fel, mindinkább érezteti hatá­sát iskoláink jó munkájában. (bm) tes. Mezőnyárad és Mezőikövesd kö­zött. Jelenleg Hejőkeresztur és Ti- szaszederkény között épül hasonló védőmű, hogy a Tiszapalkonyai Hő­erőmű szénszükségletét a legzordabb időben is biztosítsák. Emellett az idén mintegy 5 kilométer hosszú hó­fogó erdősávot telepítettek és 14 ezer négyzetméter sövénykerítést helyez­tek el a hófúvásos területeken. A MÁV IGAZGATÓSÁG nagy gon­dot fordít dolgozói téli ellátására is. Számos kisebb és 14 nagyobb va " utas laktanya teljesen kitatarozva, jól fűthető kályháikkal felszerelve várja a téli forgalmat. A napokiban pedig a füzesabonyi állomáson átad­ják a terület egyik legkorszerűbb vasutas szállóját. A hideg időjárásra való tekintettel a dolgozók között ed­dig — többek között — 2700 posztó- köpenyt, 1500 gyapjú zubbomd, 330 pár halinacsizmát és 120 bundát osz­tottak szét. Még néhány hét s lezárul ez az év is. Az ózdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemeinek dolgozói ismét el­mondhatják, hogy eredményesen fe­leltek meg feladataiknak. Fáradságos és következetes munka lesz az ered­mények mögött, mint ahogy az eddig elért eredményekért is keményen meg kellett dolgozni. Az ózdi bányá­szokat azonban volt, ami sarkallja. Csak néhány napja, hogy a farkas- lyuki bányaüzem lakótelepén ismét 30 bányászcsalád költözött saját há­zába. Az egészséges, kényelmes ottho­nokat a bányászlakás-építő akció so­rán most fejezték be. Hasonlóképpen új lakásokat adtak át a ldráldi bánya­üzem dolgozóinak is. Aztán ott volt a választások tiszteletére indított ver­seny. Üj lendületet adott a munkának s ez nemcsak a terven felül termelt szén tonnáiban mutatkozott meg, ha­nem abban is, hogy az ózdvidéki bá­nyászoknak a választási verseny len­dületével ismét sikerült csökkenteni a szén tonnánkinti önköltségi árát. Amíg a második negyedévben ton- nánkint „csak” ötven fillérrel ter­meltek olcsóbban — s ezzel 250.000 forintot takarítottak meg —, addig a harmadik negyedévben már minden tonna szén önköltségi ára 6 forinttal kerüU kevesebbe Ez pedig már másfél millió forintot jelentett. Mindezek az eredmények arra mu­tatnak, hogy az ózdi bányászok is tisztában vannak azzal az egyszerű ténnyel, hogy ha ők olcsóbban ter­melnek, az a saját üzemük fejlődé-, sét, a korszerű bányászkodás gyor­sabb megvalósítását is elősegíti. Az ózdvidéki szénbányászok nemrégi­ben kaptak két új gépet. Az egyiket a borsodnádasdi üzemben állították munkába. Az új bánya feltárását, il­letve főszállítóvágatának kihajtását végzik el vele. A gép eddigi munká­ja azt bizonyítja, hogy a különben nehéz geológiai viszonyok között is megállja helyét, s mintegy ílO ember munkáját végzi el Ez pedig nem kis szó akkor, mhvor egyre több bányászra van szükség a szénfalnál is. A gép segítségével az Új főszállitó-vágatot a tervezettnél rövidebb idő alatt tudják kihajtani, s hamarabb kezdhetik meg az új bá­nyában a termelést. A másik űj gép a Hidasi-féle kis- rakodó, a farkaslyuki bányaüzem­ben dolgozik. Az ózdi bányászok hal­lották már hírét, tudták, hogy hazai bányászati körülményeink között jól bevált, de a gyakorlatban csak most ismerkedtek meg vele először a cso­portos pillérfejtés dolgozói. Tetszé­süket is megnyerte, s remélik, a há­roméves terv fejlesztési programjá­nak végrehajtása során még több is kerül belőle az üzemekbe. A két új, most munkábaállított géppel az ózdi bányák is megtették az első lépése­ket, hogy a szállítás jól bevált gé­pesítése után most az elővájás és ra­kodás, később pedig a jövesztés gé­pesítésével a legkorszerűbb bányász­kodást fejlesszék ki a' többévtizedes üzemekben. Az ózdi bányászok és műszaki ve­zetők azonban nemcsak az államtól várnak támogatást, maguk is sok öt­lettel, kezdeményezéssel járulnak hozzá, hogy korszerűsítsék a hagyo­mányos módszereket. Itt van például á‘ putnoki bányaüzem. Jóminőségű, csaknem 3.5 méter vastag széntelep­ben bányászkodtak eddig is. A baj csak az volt, hogy a szén telepet tel­jes vastagságában nem tudták lefej­teni. A jelenlegi biztosítási eljárá­sok és a bányabiztonsági szempon­tok figyelembevételével 2—2.5 mé­ternél nagyobb üreget nem hagyhat­nak nyitva, illetve nem ácsolhatnak be, mert az már nem teszi bizton­ságossá a munkát. így hát az értékes szénrétegnek nem is jelentékeny ré­sze a bányában maradt, ráomlasz- tották a földet s aztán fejtettek to­vább. Ezt a pazarlást azonban a népgazdaság nem engedheti meg magának. Az Ózdvidéki Szénbányá­szati Tröszt műszaki vezetői addig gondolkoztak, addig tanulmányoz­ták a hasonló eljárásokat, míg ki­dolgozták a vastag telepnek két rész­letben való lefejtésére vonatkozó ja­vaslatot. Ennek alapján először a felső szeletet fejtik le, arra ráom- lasztanak, s mikor a leomlott földré­teg már megnyugodott, akkor kezdik meg az alsó szelet lefejtését. Hogy mennyi ideig kell az alsó szeletet pi­hentetni, azt éppen a kísérletek van­nak hivatva eldönteni, melyek most kezdődtek meg mintegy 50 méteres fronthomlokon. Az itt gyakorlatban kikísérletezett eljárás alapján fejtik majd tovább a szénmezőt. Ha dicsérő szóval emlékeztünk meg az üzemek legtöbbjéről, nem szabad szó nélkül el mennünk azon egy-két üzem mellett sem, ahol még mindig van javítanivaló a munkán. Lakodalmas falusi nép volt, egymásnak dőltek, porosán., lovaik lépte zengve áradt s testük fénylett tajtékosan. Az emberek megmosolyogták a szokatlan, víg menetet, ahogy az úton átfutottak pántlikás, csengős szekerek. — A rigai elektrotechnikai gyárban félvezető kristálytriódákkal működő rádióvevő készüléket szerkesztettek. A rádióban elektronikus lámpák he. lyett 10, egyenként 30 évig üzemelő kristálytriödát használtak fel. Nagy-nagy hibák ezek, mert hisz ezek az üzemek is hónapról-hónapra hozzák a tervüket — ellenben, aho­gyan hozzák, azon bizony már vál­toztatni kell. A somsályi és királdi bányaüzemről van szó, ahol még mindig dívik a hévégi hajrá A hónap elején, sőt még a közepén is valami langyos kényelemben dol­goznak a bányászok s ezt hallgató­lagosan elnézik, tudomásul veszik a műszakiak is. Mikor aztán elérkezik az utolsó dekád, mintha kicserélték volna az eddig nyugodalmas bányá­szokat. Úgy megy a munka, mint a karikacsapás! Ilyenkor már a mű­szaki vezetők sem néznek el semmit, hanem ugyancsak következetesen kö­vetelik meg az előírásszerinti mun­kát, az elmaradás behozását. Mind­ebben pedig az a hiba, hogy — csak az utolsó napokban! Pedig meg le­hetne ezt tenni már a hó első nap­jától kezdődően is, s akkor sokkal í körültekintőbben, sokkal nyűgöd­több körülmények között — sokkal nagyobb előrelátással lehetne bizto­sítani a maradéktalan tervteljesítést. Az év hátralévő napjaiban az éves terv kitermeléséhez szükséges szén- mennyiség felszínre küldésén fára­doznak az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt dolgozói. S közben arra gon­dolnak, hogy olcsóbban, biztonságo­sabban termeljenek. Mert az olcsóbb szén nemcsak a népgazdaságnak nyereség, nyereség az ózdvidéki Szénbányászati Tröszt dolgozóinak is. A nyereségrészesedés kifizetésé­nél bizony nem utolsósorban esik ez a tétel latba. S az ózdvidéki bányá­szok bíznak abban, hogy eddigi jó munkájukat az elkövetkező napok­ban tovább tudják fokozni, s ezt az évet is eredményesen zárják. Az új készüléket a hosszú- és rö­Időszerű teendők a szőlőtermesztésben AKÁC ISTVÁN: Paraszt Mint sokat látott, szelíd dajka ringatta őket a vidék, s a. menyasszony a vőlegényre úgy kacagott, akár az ég.-----------------------------ODO .............. — ■ U jtipusú rádióvevő esküvő A bor tüze szemükben égett, szórta a szikrát, lángokat, bundás legények ölelgették a kemény húsú lányokat. ősz, idős nénék életüknek hű párját nézték kedvesen, s ráhullt a tűnő kocsisorra a szeretet, a szerelem. vidhullámok vételére, belső- és külső antennáikkal látják el. A készülék táplálásához zs ebiám paclem, vagy kisméretű akkumulátor is elegendő. Súlya mindössze 2.5 küó. A félvezető készülék rendkívül érzékeny, s a iá- voli adásokat is jó hangerővel fogja* ——------------------ooo..................................­A téli hónapokban tovább javul a menetrendszerinti közlekedés a Ufá miskolci igazgatóság területén Uj airikai államszövetség keletkezett Afrika két legfia­talabb öuálló néger állama Ghana (237.870 négyzetkilométer. 4 millió 850.000 lakos) cs Guinea (215.800 négyzetkilométer, 2 millió 507.000 lakos), 1958 november 23-áu Nyugat-Afrikai Unió néven államszövetsé­get alkottak. Ghana 1957 márciu­sa óta a Brit Nem­zetközösség tagja; a guineai köztársaság az 1958 szeptember 28-án megtartott nép­szavazás eredménye­képpen vált. ki a Francia Unióból és tett független állam. A* új afrikai ál­lamszövetség területe tehát közel félmillió négyzetkilométer, la­kosainak száma 7 5 mH ió t*. .Sehogy arára«: 1 Ghana és Guinea államszövetsége, 2. MféHs, Sierra , Leone é« Gambia ■ brit gyarmatok, unr- 1 lyefcet egyes tervek ! az új államszövetség legközelebbi. tagjai- . ként eirúe.getnek. j 1. Egyéb négerlak- f ta nyugat-afrikai or- í szagok. | CT**rr3) Az áj borok helyes kezelése Az ország szőlőtermelői szüret után számadást tesznek, érdemes volt-e szőlőtermeléssel foglalkozni. Ez évben mindenki elvégezte ezt a számadást. Kiadást, bevételt egybe­vetve elmondhatjuk: országos vi­szonylatban termelésünk kifizető volt, s az eredményt elsősorban a termés mennyiségének köszönhet­jük. Az Alföldön a minőségek is ki- elégítőek. Jó minőséget különösen ott értünk el, ahol a szőlőknek a ter­més által kivont tápanyagot minden évben biztosítottuk. A jövő évi termés biztosítása cél­jából első feladatunk az őszi talaj­munka elvégzése. Ide tartozik a sző­lő fedése. Lombhullás után a síkfek­vésű és 15 százalékos lejtésű terüle­teken a fedést — ha nem trágyá­zunk — végezhetjük kupacosán. Szél járta helyeken a szél járás irá­nyával keresztben bakhátas fedést, alkalmazzunk. Ugyanezt a módszert alkalmazzuk lejtős területeken, ke­reszt irányban. Mindkét fedési módnál arra tö­rekedjünk, hogy a jövő évi ter­mőcsapok biztosítása céljából 3—4 rügy be legyen fedve. Szálvesszős és Guyott művelésnél fedés előtt a jövő évi termés bizto­sítása céljából t—2 vesszőt huzzunk le takarás előtt. Az ilyen művelési módoknál bakhátas fedést kell al­kalmazni. Ma is sokat vitatkoznak azon, hogy érdemes-e a szőlőt fedni. A fedési munkák nemcsak a rügyek fagyok elleni védelmét jelenti, hanem egy őszi talajmunkát is. Az őszi talaj­munka elősegíti a téli csapadék fel­vételét, különösen ha hantosán tud­juk ezt elvégezni. Ezáltal elősegít­jük a talaj levegőztetését is. Megfi­gyelések alapján szükségesnek tart­juk olyan fekvésekben, 20—40 szá­zalék lejtőnél, ahol a tökéletes fe­dést elvégezni nem tudjuk, — kötött talajoknál, — a kétágúzást, a mély­kapálást. Ezzel elősegítjük a talaj lemosódását, s így eleve az erózió ellen is védekezünk. Hazai telepítésű szőlőknél igye­keztük elvégezni döntés és bujtás által a tőkehiányok pótlását. Ugyan­akkor gondoskodjunk az egyes pót­lásoknál szükséges 5—10 kilogramm szervestrágyáról és tőkénként nitro­génből 2 dkg, foszforból 4 dkg, kálisóból 4 dkg adagolásáról. Ugyan­ezt kell alkalmazni a zöld oltvánnyal készített döntéseknél is. Tudomá­nyos és gyakorlati megfigyelések szerint 3—4 évenként 300—400 mázsa szervesanyagot, évenként 2 má­zsa szuperfoszfátot, 2 mázsa ká­lisót és s szőlő hajtásától függően 50—190 kilogramm pétisót kell adni. A trágyázás mennyisége a talajok összetételétől függ. Homok és köny- nyebb talajokon gyakrabban, kötött talajokon ritkábban, de nagyobb mennyiséget kell használni. Lehetőleg a szervesirágyát bak­hátas fedésnél mélyített árkok­ban, 25—30 centiméter mélység­ben helyezzük el, melynek tete­jére szórjuk ki fez összekevert műtrágyát. Kiszórás után 5—10 centiméter föld­réteggel takarjuk be. Az új borok lassan kiforrtak* részben le is tisztultak. A korai szű­re telésű új borok fejtésének itt az ideje. Fejtések előtt kóstolás útján győződjünk meg a hordókban lévő borok minőségéről. Ha azt vesszük észre, hogy egyes hordók hibásak, úgy azokat jelöljük meg és vegyük kezelés alá. Hibás borok lehetnek például penészes vagy ecetes hordó­tól. Hiba lehet még a kései szürete­lésből, illetve a rothadt szőlőből származó barnatörés. Penészes szőlőből szűrt borain­kat fejtés előtt vizsgáljuk meg. Ez abból áll, hogy egyes hordókból 1 literes üvegbe félliteres mintákat veszünk és azt 24 óráig állni hagy­juk, ha megzavarosodik, az hajla­mos a törésre. Az ilyen borokat át­fejtés előtt 8—10 nappal hl-ként 15—20 gr. káliummentabiszulfittel kénezzük le és utána lehetőleg zár­tan fejtsük át. Az egészséges bo­raink fejtését nyiltan végezzük* mert ezeknek szükségük van a fejlő­déshez az oxigénre. A kénezett bo­roknál a második fejtést végezzük nyiltan. A kései szüretelésű borcfc fejtését különösen Hegyalján r® érünk januárban elvégezni. A fejt£ sek után a hátralévő munka a seprő kipréselése, illetve annak kifőzése. lengyel Béla, a Tárcáit Kísérleti Kutató Intézet igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom