Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-17 / 297. szám

Szerda, 1958. december TS. ESZAKMAGYAKOKSZAG „Csapatunk zászlaja és úttörő pajtásaim előtt fogadom* DECEMBER 14-én zsúfolásig meg- i kössék szalagjukat a zászlóra. telt a halmaji kultúrotthon csillogó szemű gyerekekkel, felnőttekkel. A megvacogtató hűvösség csakhamar felengedett, otthoniassá fűtötte a fél­homályos termet az összesereglett embersokaság. Délután 3 óra. A szülők és érdek­lődők sorfala között ütemes- dobper­gés közepette bevonultak a fehérin- ges úttörők és a pöttömnyi kisdobo­sok, hogy átvegyék a községi párt- szervezet és a tanács ajándékát, a csapatzászlót és letegyék az úttörő­vé avatás esküjét. A feszes vigvázzban álló úttörő­őrsök Őrsvezetői katonás szűkszavú­sággal tettek jelentést Sárkány Béla nevelőnek, az úttörőcsapat vezetőié­nek. aki továbbadta a jelentést De­li József főhadnagynak, a szikszói járás kiegészítő parancsnoksága tag­jának. — A halmaji általános iskola úttö­rőcsapata 118 fővel készen áll az ün­nepélyes csapatzászlóátadásra és az úttörőavatásra! LOSONCZI IMRE ISKOLAIGAZ­GATÓ üdvözlő szavai után felhang­zott a Himnusz, majd Kurucz Jó­zsef elvtárs, a községi tanács elnö­ke meleg szavak kíséretében átadta a zászlót. A zászlót átvevő úttörő meg- hatottan mondott köszönetét és Ígé­retet tett pajtásai hevében, -hogy jó tanulással, fegyelmezett magatartás­sal hálálják meg a pártszervezet és a tanács szép ajándékát. Ezután Simon Ferenc elvtárs, a szikszói járási pártbizottság titkára szöget vert a zászló rud^ába. — A szülők legyenek azon — mondotta Simon elvtárs —. hogy a mi gyermekeink, a jövő felnőttéi be­csületes, hazájukat és a szocialista célokat mélységesen szerető embe­rekké váljanak- Ti, gyerekek pedig ne feledkezzetek meg arról, hogy legfontosabb felad áfátok: tanulni, ta­nulni és megintcsak tanulni, hogy oko­sabbak, műveltebbek legvetek a mai felnőtteknél, így lesz szebb a holnap, a szocialista jövő. Maid sorra következtek a járási és községi szervek képviselői, hogy fel­Deli elvtárs ünnepi beszédében hosszasan foglalkozott a fiatalság múltbeli helyzetével, az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumá­val. A tudás hatalom, ez a hatalom évszázadokon át a kizsákmányolok kiváltsága volt; éberen vigyáztak ar­ra, hogy a dolgozó osztályok gyerme­keit elzárják a tudástól, a művelődés­től- Majd az avatószülőkhöz szólt Deli elvtárs: — ÖNÖK, AVATÓSZÜLÖK te­remtsenek új kapcsolatot azokkal a. gyermekekkel, akik itt most foga­dalmat tesznek. Ez a kapcsolat ne szorítkozzon csak az iskoláskorra, tartsák szemmel őket akkor is, ami­kor már kinőttek az iskolaoadból. hogy a maguk becsületessége, élet- és munkaszeretete átforrósítsa a gyer­mekek szívét-lelkét. Az ünneoi beszéd után az avató­szülők „fogadott« gyermekeikhez álltak, akik ettől a nantól kezdve egy kicsit közelebb állnak már hozzá­juk. Az a kis ajándék, melyet át­nyújtottak a meghatottságtól iruló- niruló gyermekeknek, az új kapcso­lat szén távlatait, a szülői szeretet gondoskodását jelképezte. Radomszki József elvtárs községi párttitkár olvasta fel a fogadalom szövegét. Egyemberként mondta utá­na a' sok gyermekszáj az esküt. — CsaDatunk zászlaja és úttörő Dajtásaim előtt fogadom, hogy meg­tartom az úttörőélet törvénveit... A GYERMEKHANGOK ÜNNE­PÉLYESEN csengtek a félhomályos terem visszhangos falai között. Az ígéret elhangzott. Halmai becsüle­tes, felnőtt nemzedéke áhítattal hall- a fogadalmat, megjegyezte és emlékeztetni fogja a falu legkisebb nolgárait az Ígéretre, hogy tanulni fognak, tiszteletben tartiák az idő­sebbeket. szeretettel hajlanak meg a' szülők akarata előtt, mert a szülő csak jót akarhat gyermekének. Az ünnepség végét jelentő Internacioná- lé után a szülők még sokáig együtt­maradtak és igazi halmaji vigasság­gal tették emlékezetessé a gverme- kek szépséges ünnepét- (G. M.) Társadalmi munkával segítik a művelődési otthonok építését Borsod megyében az elmúlt tíz esztendőben t'52' művelődési otthon létesült, A hárQ.méVfís. tervben..a me.- sgye községeibe újabb 90 művelődési otthon építését tervezik. Az új ott­honok nagyobbrészt régi épületek . átalakításával, a községfejlesztési alap felhasználásával és társadalmi Összefogással épülnek. Megyénkben ebben az évben is már 10 művelődési otthonnak adtak ki működési engedélyt. Az építési munkák során a falvak dolgozói ti­zenegy hónap alatt több mint há- romnegyedmill’ó forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. így pél­A több mint félévszázados mis* hold múzeum megyénk régészeti, természettudományi, képzőművészeti, helytörténeti és néprajzi anyagát őrzi. Az eltelt idő alatt sokszor gaz­dagították gyűjteményeinket múzeu­mon kívülálló kutatók, intézmények, iskolák. Nagyon sok anyag kallódott azonban el, vagy van még ma is fel- kutatlanwl. Múzeumunk elsőrendű feladata ezeknek az emlékeknek összegyűj­tése, kiállítása, tudományos feldol­gozása. Néprajzi munkánk ezen a téren nem könnyű. Ma már meg­szűntek a híres mesterségek. nincs népviselet s egyre inkább eltűnik a falu és a város kultúrája közötti kü­lönbség is. Ez a gyors változás pa­rasztságunk, népünk fokozódó jólété­nek következménye, ezt meggátolni, hagyományainkat konzerválni nem célunk.. Meg kell azonban menteni az utókor számára azokat a népi al­kotásokat, amelyek művészi vagy tudományos értéküknél fogva nem­zeti kultúránkat dokumentálják. Már másfél évszázaddal ezelőtt is jegyeztek le egyes epizódokat a nép 'életéből (ezeket a levéltár őrzi), a reformkorszak küszöbén s főleg a reformkor alatt a, felvilágosult köz­nemesség és polgárság már tudato­san gyűjtötte Borsodban is a paraszti kultúra emlékeit. »Egy nehány rep- tiben öszve hánt Nóták Miskolczon 832-ben 4-ben« címmel egy kis füzet versek mellett miskolci népdalokat is őríz. 1838-ban: »Be mutattatváv*. az éjjeli őröknek eddig gyakorlatban volt, de már megszüntetett órák mennyiségét ki fejező verseik azok emlékezet okáért level tárunkba be­tétetni rendeltettek.« A csendre és rendre felügyelő éjjeliőrök ugyanis énekelve jelezték az időt: Ejfél után óra három Én ugyan a várost járom Szemeimet be sem zárom Éjfél után óra három. Hogy még többet üssön várom. Ha nem alszom az én károm. Éjfél után óra három. A negyvenes években »Major dául Felsődobszán az új otthon mi­előbbi felémtését a lakosság 40 ezer forint, .értékű társadalmi, munkával segítette. A megye egyik legkorszerűbb mű­velődési otthona több mint 800 ezer forintos költséggel Erdőbényén épült. A korszerű épületben 500 férő­helyes színháztermet, külön tánche­lyiséget, számos szakköri szobát lé­tesítenek. Építését — az állami tá­mogatás és a községfejlesztési alap felhasználása mellett — a dolgozók eddig 50 ezer forint értékű társadal­mi munkával támogatták. Az új mű­velődési otthont az év végéig adják át. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma (Folytatás az 1. oldalról.) vezet. Ez a kommunizmusba való áttérés egyik fontos feltétele. A termékek szabad árusításának elvét fokozatosan kiterjesztjük a gazdasági élet minden ágazatára. Az állam ott vásárolja majd fel a mezőgazdasági termékeket, ahol olcsóbban kapja. Hruscsov felvetette a kolhozokban alkalmazott részesedési és munka­bérrendszer felülvizsgálásának kér­dését, mégpedig a rendszer tökélete­sítése céljából. Javasolta, hogy a munkanap egészéről a kolhoz­parasztok munkájának értékelé­sében térjenek át a haladóbb formákra. Ebben pedig nem kell korlátozni a kolhozok kezdemé­nyezését­Hruscsov' ezután hangsúlyozta a szovjet mezőgazdasági tudomány eredményeit, megemlítette viszont, hogy akadnak olyan tudományos in­tézmények is, amelyek elszakadtak az élettől. Ezzel kapcsolatban java­solta annak a kérdésnek megfonto­lását, hogy valamilyen módon kap­csolják össze a tudományos dolgozók fizetését a mezőgazdasági termelés­ben alkalmazott tudományos vívmá­nyok eredményeivel. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — sohasem sajnálta az anyagi eszközöket a tudomány fejlesztésére. Arról van szó ugyanis, hogy a tudományos in­tézetek finanszírozása olyan tu­dományos kutatások fejlesztésé­re irányuljon, amelyek valóban segítik a kolhozokat és szovhozo- kat, s előbbre viszik a tudo­mányt. (MTI) A «zabád algériai kormány szóvivőiének k özlése az algériai telkelők újabb sikereiről A szabad algériai kormány szóvi­vője Kairóban közölte, hogy az al­gériai felkelők december 9—12 kö­zött 18 lakott helység ellen intéztek támadást. Fenti időszakban a felke­lők tüzérsége ágyutüzet nyitott húsz francia katonai állásra, csapataik hétszer tűztek össze francia fegyveres erőkkel és három ízben rajtaütöttek francia csapatokon. A felsorolt kato­nai cselekmények során 418 francia katona elesett, 118 megsebesült Az algériai felszabadító hadsereg egységei a fenti időszakban lelőttek négy francia repülőgépet, felrobban­tottak két katonai vonatszerelvényt, megsebesítettek 22 harckocsit és 94 egyvert zsákmányoltak. A szóvivő közölte, hogy 52 fran­cia katona, köztük az idegenlégió 37 tagja, megszökött egységétől és a fel­kelőkhöz csatlakozott. ■ooo» A TASZSZ e’entese a genfi szakértői értekezletről Genf (TASZSZ) Mint a váratlan támadás megelő­zésével foglalkozó értekezlet résztve­vőihez közelálló körökből ismeretes­sé vált, a nyugati hatalmak és a szocialista országok képviselői kö­zött az utóbbi napokban nemhivata­los tárgyalások folytak az értekez­let további munkájáról. E tárgyalásokon a nyugati orszá­gok küldöttségei amellett állhatatos- kodtak, hogy az értekezlet a legkö­zelebbi napokban fejezze be munká­ját anélkül, hogy időpontot tűzne ki a megbeszélések új raf el vételére. A nyugati hatalmak képviselőinek e magatartása erős visszatetszést kel­tett és sejteni engedi, hogy a nyu^ gatiak általában meg akarják hiúsí­tani a tárgyalásokat. (MTI) ELMENYBESZAMOLO Tiszapalkonyáról hír érkezett a szer­kesztőséghez. Arról értesültünk, hogy a Szovjetunióban járt dolgozók él­ménybeszámolója iránt rendkívül nagy az éiáeklődés. Elbeszélgettünk azzal a két emberrel, aki kint járt a Szovjetunióban. Gálos János, az erőmű igazgatója a következőkben foglalta össze mondanivalóját. — Szovjetunióban járva — a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság kül­döttjeként — Moszkvában megláto­gattam egy erőművet. Engem leg­inkább ez érdekelt, mivel a most épülő Tiszapalkonyai Erőműhöz akartam tapasztalatokat szerezni. — MILYEN TAPASZTALATOK­RA TETT SZERT? — A többi között két fontos do­loggal talállcoztam, amit esetleg a későbbiek folyamán nálunk is meg tudunk valósítani. Egyik: a műszaki vezetők önállósága, a fejlett techno­lógia és technika, biztonsággal páro­suló egyszerűség. Az az erőmű is kombinációs fűtésű, mint a miénk. Meglepetésemre az erőmű működése óta egyetlen gázmérgezés sem volt. Mi ettől igen tartunk. — Gyakorlatban tapasztalt mód- különböző helyeken keresnek fel az szerűket esetleg nálunk is meg lehet emberek, hogy mondjak valamit. valósítani. Bennünket is, és általá­ban valamennyi erőművet, veszély fenyeget ködös időben. A különböző lerakodások zárlatot idézhetnek elő. A veszély elhárítására elektroínos berendezésük van, azonban más módszert is alkalmaznak. A ciklo­nokra melegvizet permeteznek, s ez­zel kiküszöbölik, illetve megszünte­tik a lerakódást. — MIT SZÓLTAK A HAZAIAK AZ ELMONDOTTAKHOZ? — Hazaérkezésünk után a tapasz­talatokról beszámoltam a műszaki vezetőknek.. Ezzel nem tettünk pon­tot a dolog végére, alkalomadtán majd visszatérünk tapasztalataimra, hogy átültessük a gyakorlatba egy- nehányukat, — fejezte be nyilatkoza­tát Gálos elvtárs. A másik küldött, Dallos János mű­szaki vezető a következőkben mon­dotta el gondolatait. — Nem kell itt kisgyűlést szer­vezni, hogy élménybeszámolót tart­sunk. Van itt kisgyűlés szinte minden nap. Munka közben, odahaza és A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi munkája utczai tudós társaság« alakul Kun János Major utcai házában, s az ebben résztvevő fiatalok a Pesti Naplóban és a megyegyűléseken har­colnak a fontolva haladók és az oszt­rák rendszer ellen. 1844-ben Szeredy szellemi felhívást tesz közzé az Életképekben mindent A nép és a népi műveltség ilyen­fajta haladó szemlélete nem minden­kor jutott szóhoz, bár tudósaink an­nak- érdekében, hogy népi kincsein­ket megőrizzék, kapcsolatait a haladó áramlatokkal bemutassák, elkövettek. A méltatlanul a borsodi népköltészet gyűjtésére s mellőzött és elfelejtett műltszázad- bevezetőjében a következőket írja: végi jeles kutató, lstvánffy Gyula »... A’ köznép, az annyiszor meg- palóc népköltési gyűjteményében vetett ’s kigúnyolt köznép legerőseb­ben ragaszkodik . mindahhoz, a’ mi nemzeti. Míg a’ felsőbb osztályok, mellyek csaknem kirekesztőleg vise­lik a’ hon javait, minden nemzetisé­get levetkeznek, s’ a’ külföld bodor tollaival czifrítják fel magukat; a’ nép, meliy pedig csak a’ terhet emeli, csak a’ fát ülteti, míg a’ gyü­mölcsöt más szedi le, az marad, a’ mi volt: feltartója a’ nyelvnek, öltözet­nek, dalnak, táncznak, régi szokások­nak ’s mondáknak ■s így feltartója a’ nemzeti életnek, nemzetiségnek. Hányszor nem enyészett volna már el a’ Thagyar, ha a’ föld népe a’ na­gyokkal. gazdagokkal lépést tart az elfajulásban? Hányszor nem éri vég­romlás a’ hazát, ha a’ nép, mellynek pedig nem sok veszteni valója volt, már nemcsak a szokásos szerelmi és bordalok, mesék kapnak helyet, ha­nem a kivándorlás, a summásélet ke­serveit, szenvedéseit megörökítő da­lok is: Úgy forog a kocsikerék, ha kenik, Jertek lányok kísérjetek Hamburgig, Hamburg mellett csuhajla! Ülök a gőzhajóra, Szervusz’ lányok, megyek Amerikába! írnok uram, köszönöm a jószívűségét, Nem taposom már én többet a répa­földjét, Tapostam már két hónapig, elég az nekem, Apátfalvi állomáson vár a kedvesem. — MI ÉRDEKLI LEGINKÁBB AZ EMBEREKET? — Nem tudnék erre konkrét vá­laszt adni. Ahány ember, annyiféle a kérdés. — MÉGIS, MIT KÉRDEZETT AZ ELSŐ EMBER, AKIVEL HAZA­ÉRKEZÉSE UTÁN TALÁLKO­ZOTT? — A szputnyik felől érdeklődött, hogy láttam-e? Én csak a mását láttam, az a szputnyik, amit kilőttek, az valahol a sztratoszférában kering. Többen feltették a kérdést: valóban úgy van-e minden a Szovjetunióban, ahogy az újságokban és a filmeken látjuk? Én erre csak azt 'mondhat­tam ■— ami igaz is —, hogy sem új­ságban, sem filmen, sem folyóiratban bemutatni nem lehet, látni kell, amit a szovjet nép 40 év alatt teremtett. Már megmutogattam, amit magam­mal hoztam, mindenkinek. Elmond­tam mindent, amit tudok. — MIT FOG AKKOR MONDANI AZOKNAK, AKIK MA VAGY HOLNAP ÉRDEKLŐDNEK? — Ez se lesz nehéz. Vettem egy .albumot. Ebben elhelyeztem azokat felvételeket, amelyeket ottlétem a Borsodi Rádióban és TIT szerve- ^alkalmával készítettem. Ugyancsak zésben tartott előadásokban eddigi *az albumban vannak a Moszkvában eredményeinket népszerűsítettük. $vásárolt művészi kivitelű, színes ké­Minthogy a múzeumunk csak ak- ’pes levelezőlapok. Nos, akije most kor tudja munkáját ellátni, ha külső jönnek hozzám, ezt uz albumot át- munkatársakra is támaszkodik, a . adom. azaz már átadtam, s azt is megyei tanács anyagi segítségével *mondhatom, hogy az album kézről létrehoztuk a 25 fős helytörténeti \kézre jár. munkaközösséget. Tagjaink közül! _ ÜGY HALLOTTUK, HOGY M ádai Gyula a diósgyőri régi lakó- ÍEDDIG MÁR TÖBB GYŰLÉSEN dalmi szokásokról és népéletről,!BESZÁMOLT ÉLMÉNYEIRŐL? Zupkó Béla a csereháti népi táplál- t _ A helyi Magyar—Szovjet Bá­lázásról es népszokásokról, Koós *ráti Társaság vezetősége valóban Imre az ostorost lakodalomról írt«szervezett gyűlést. Az elsőn több tanulmányt. Deme Dezső és Domin |miní 250 ember jelent meg. Az ér- Karoly a megyénkben elő szlovák tdeklődés rendkívül vagy volt A kö- nemzetisegu lakosok népdalait, Pa- lvetkező két alkalommal mintegy 180 ‘aki Sándor mtkohazi, Seres Janos »dolgozó hallgatta meg élménybeszá- cserehuti, Barsi Ernő salyi népdalo- tmolómat A Szovjetunióról csak kát gyűjtött. Ifjú Mizser Lajos Cse- >na méretekben, témákban lehet repfalu monográfiáját, Kerekes 1st- . beszélni. Láítam a GUM áruházat, van pedig Matyi község történetet *ahol utcák vannak, szökökutakkal. irta meg. Sokan dolgoznak meg iMikor erról beszéltem, láttam az olyan témákon, amit csak evek múl- ,embereken, hogy kissé hihetetlen­ig feleznek be. pl Rembeczky Maria >ek wrfjá(c A fényképekkel igazol- Szakaid néprajzát. Jam állításaimat. A legnagyobb ér­deklődés az árak iránt volt. Elmond­Kórís Kálmán munkáiban, majd a két világháború között a falukutatók és a szociográfusok munkáiban egyre a nagyok példája szerint, kik, pedig ionban és sürgetőbben terül' napi­mindent veszthetnek, elvonja magát rendre a legfontosabb feladat: a pa­a’ hon védelmétől, ’s dorbézolásban, vadászásban tölti a’ drága, ha egy- bemutatni. A Tarái helyzet. a Cifra paraszti verseikről es Hodossy La szer el volt szalasztón, soha vissza ^omorMag hitelesen mutatja be }os híres edelenyi juhaszkampo nem hozható időt?... Munkánkat mindig készségesen se­gítette és eredményeinket közölte az Északmagyarország. A múlt évben megindult Útikalauz sorozatban ed­dig huszonkét faluról jelent meg mai életére is kiterjedő ismertetés s reméljük, hogy ez a sorozat továbbra is folytatódni fog. Múzeumi tudományos munkánk keretén belül a bükkábrányi híres körülményeivel szűcsökről, a bükki mészégetőkről, ... A’ népszokásokat minden nem­zetnek különös érdekiben kell ápolni — írja tovább —, ’s ha valamellyi- ket az érzelgő álhumanitás ’s mű­veltség nem a’ kor szelleméhez illő­nek mondaná is, feltartásán igye­kezni. Nemcsak azért kell pedig fel­tartani, hogy az úgy nevezett mível- tebb rész látásán vagy olvasásán nevessen, vagy néhány perczig mu­lassa; hanem mélyebben fenékló okoknál fogva...** azokat a társadalmi ellentéteket, me- készítő ’ munkájáról írtunk tanul- lyeket csak a felszabadulás oldhatott mányt. Jövőévi tervünkben szerepel meg. . egy népi díszítőművészeti kiállítás tam, a fizetések körülbelül olyanok, mint nálunk. Az élelmiszer is ha­sonlóan aránylik, a közszükségleti és ipari cikkek viszont nagyon olcsók. Ultrahangos mosógépet 200 rubelért {éhét venni. A nálunk közkedvelt mosógépet 600 rubelért. A televízió , 500 rubelnél kezdődik. 50 rubeltól 2500 rubelig terjed a különböző fényképezőgépek ára. És így sorol­hatnánk tovább azokat a közszük­ségleti cikketet, amelyeknek hason­lóan alacsony az áruk. Mindennek az alapja a fejlett nehézipar, így köny- nyebb a könnyűipart ellátni anyag­gal. Igen nagy volt az érdeklődés a , A felszabadulás után szaktudemf megrendezése, több tanulmány meg- Metró iránt Minden szovjetunióban nyunkra is több feladat vart. Első- irasa, a munkaközösségünk tervszerű emiütt meocso­sorban fel kellett kutatni.mindazokat irányítása. Tanácsunk további anyagi ^ aMrtrTVan Tvüt csodálni az anyagokat melyeket évtizedek tamogatasat kerve, remei,uk hogy a ■■ ' ^ 3 mim embe széI. alatt osszegyuttottek. de nem adtak többi megyek es múzeumok példa- .' ’ TOna;<lin at múzeumunknak rendezni, gyujte- ja± követve eddig gyújtott anyagunk- nekem ^ sokn<Lk menyünket: s, tudotnányunkas‘új M- ból sikerül több könyvet is kiadnunk zsúfolási telt w zg6ieVcsöre itt- lado szemlelet alaptan kibővíteni, s ezekkel méltóan reprezentáljuk . * Hm? nt™ kincsün- magam is meggyőződtem a sza­E z De amikor Parasztságunkon kívül gyűjtöttük az népi kultúránkat, nemzeti ipari munkások, bányászok, a. városi két. mok igazságáról — mondotta befeje­lakosság néprajzát is. Kiállításokkal, BODGÁL FERENC ♦ zésül Dallas elvtárs. (béréi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom