Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-16 / 296. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1958. december X*. Az ifjúságnak - a szocializmusról Az 1960. évi népszámlálás előkészftásfi Segédanyag a KISZ politikai kör hallgatói részére „Mi a szocializmus“? című témakörhöz A TÖRTÉNELMI MATERIALIZ­MUS, a társadalom fejlődése harcá­Próbassámlálás lesz 1959. januárban A népesség számának, különböző szempontok (életkor, nem, stb.) sze­rinti megoszlásának ismeretére min­den államvezetésnek szüksége van. A népesség számbavétele ezért már az államok kialakulásával egyidő- ben megjelent s formájában, mód­szerében tökéletesedve, mind rend­szeresebbé vált a földkerekség min­den államában. Magyarországon az első általános népszámlálást 1784—87. közötti évek­ben tartották, rendszeresen azonban Miért van szükség próbaszámlálásra A forradalmi munkás-paraszt kor­mány 62,1958. (XI. 30.) számú rende­letére — megjelent a Magyar Köz­löny 109. számában — az ország la­kosságának 1 százalékára kiterje­dően ' népszámlálási próbafelvételt kell végrehajtani. Ennek során a népszámlálás szervezeti, lebonyolí­tási kérdéseinek, a felvétel módjai­nak, a kérdőívek tartalmának tisz­tázására, valamint az összeírásnál számbajöhető módszerek kipróbálá­sára kerül sor. A megyében öt településen tartanak próbaszámlálást A közölt szempontok figyelembe­vételével, megyénk települései közül Bükkmogyorósd, Bükkszentkereszt, Lénárddaróc és Sajópálfalva közsé­gek egész területén és Ózd város ki­jelölt részein lesz számlálás. A fel­vétel 1958, december 31. és 1959. január 1. napja közötti éjféli álla­potnak megfelelően történik. Az ál­talános népszámlálás hagyományo­san január 1. napjának 0 óráját ve­szi alapul, ugyanis' ebben az idő­pontban sokkal kisebb a lakosság mozgása, vándorlása, mint például nyáron. A próbaszámlálást is azért kell egy évvel korábban, ugyanezen időpontnak megfelelően végezni, Mit kell tennie a lakosságnak A számlálás során minden olyan személy adatait feljegyzik, aki de­cember 31. és január 1. közötti éjfél­kor a lakásban lakott, tehát csak ezen személyek adatait szabad be­mondani akkor is. ha a számlálóbiz­tos például január 7-én keres fel egy családot, de ott az eltelt egy hét alatt a személyek számában változás volt. így nem szabad be­mondani a január 1-én, vagy azután született gyermeket, odaköllözöttet, de közölni kell a január 1-én, vagy később elhalt, elköltözött személy adatait. Be kell mondani azt is, hogy van-e valaki ideiglenesen tá­vol a családból, vagy a jelenlevők közül van-e olyan, aki ideiglenesen Milyen kérdésekre kell választ adni A személyekre vonatkozóan meg­kérdezik a nevet, születési helyet és időt, házasságkötés évét, a gyer­mekek számát, iskolai végzettséget, foglalkozást, ezzel kapcsolatban a munkaadó pontos címét, földműve­léssel foglalkozóknál a földterület nagyságát. Lakásra vonatkozóan azt kell kö­zölni, hogy hány és milyen helyisé­gekből áll a lakás, van-e benne víz­vezeték, és villanyvilágítás. Az épületekről meg kell mondani, hogy ki a tulajdonosa, melyik évben épült, milyen a falazata, tetőzete, milyen az ivóvízellátása, hány lakás és lakó van benne. Az adatszolgáltatás az 1952. év VI. törvény alapján kötelező. A kérdésekre a legpontosabb, leg­érthetőbb válaszokat kell adni. Pon­tosakat azért, mert valótlan adatok­kal fölösleges volna dolgozni, azok Teremtsenek rendet az illetékesek az aszalói kultúrházban Aszaló község is lépést tart szo­csak 1869. évi összeírástól kezdve, — általában tízévenként — hajtot­tak végre minden lakosra terjedő számbavételt. Az ENSZ Statisztikái Hivatalának felhívására az egész vi­lágon az 1960. körüli években, ná­lunk 1960. januárjában lesz nép- számlálás. Ennek szervezési, előké­szítő munkája hatalmas feladat, melynek egy szakaszával azonban már egy évvel korábban, 1959. ja­nuárjában fog találkozni a lakosság. A próbafelvétel anyagának né­hány adata megfelelő számítások Után felhasználható az ország lakos­ságának összetételében és viszonyai­ban bekövetkezett változások lemé- résére. Ezért a próbafelvételhez az ország 37 települését úgy választot­ták ki, hogy azok lakói 100 ezer főt — az összlakosság 1 százalékát — kitéve, hasonlóan tagozódjanak, mint az ország össznépessége. hogy a népességet hasonló helyzet­ben találják. Azonkívül a próbafel­vétel során szerzett tapasztalatok feldolgozása, ezek alapján teendő szervezési stb. intézkedések megté­teléhez szükséges az egy évi időtar­tam. A próbaszámlálás során ebben az úgynevezett eszmei időpontban ott lakó személyeket, lakásaikat és a lakott éoületeket veszik számba. Az összeírást a helyi tanácsok által megbízólevéllel ellátott számlálóbiz­tosok végzik, akik 1959. január 1-8-ig terjedő héten lakásukon keresik fel a dolgozókat. tartózkodik a lakásban. A számlálás alkalmával általában mindenkinek saját magának kell bemondania adatait. Valamely családtag akadá­lyoztatása esetén (munkába ment, vagy még csecsemő) az adatokat legjobban ismerő családtagnak kell válaszolnia. Kívánatos, hogy a leg­többet otthon tartózkodó személy is­merje családtagjainak- legfontosabb adatait, azokat esetleg egy papírra előzőleg felírja. A lakásra vonat­kozóan a családfőnek, illetve a leg­több választ adó helyettesének kell nyilatkoznia, míg az épület adatait a tulajdonosnak, kezelőnek, vagy a legrégibb főbérlőnek kell megadnia; alapján helytelen képet nyernénk a lakosságról, s valótlan adatok köz­lését a törvény is bünteti. Érthető, világos válaszokra azért van szük­ség, hogy a számlálóbiztos minél gyorsabban és jól végezhesse mun­káját. Az adatokat a Központi Sta­tisztikai Hivatal csak statisztikai célra gyűjti, azokat az összeírásban és feldolgozásban részvevőkön kívül senki meg nem tekintheti, így más célra fel nem használhatják. Indokolatlan volna tehát, hogy bárki életkorát, foglalkozását, vagy lakásviszonyait elferdítve közölje, mert a népszámlálásnak az a célja, hogy kimutassa, hányán vagyunk s hogyan élünk. Csak ezen adatok birtokában lehet ugyanis a gazdasá­gi, szociális és kulturális életet he­lyesen irányítani. Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága maik egyetlen tudományos elmélete tárja fel, hogy ahol küzdelem folyt a társadalmi haladásért éis különösen ott, ahol küzdelem folyt az elnyo­mott dolgozó nép szabadságáért, fel- emelkedéséért. onnan a haladó szel­lemű ifjúság sohasem hiányzott. Mindig ott volt a harc első vonalá­ban, s ha-kellett életét is feláldozta la nemes célért. Történelmünkből említem Petőfi példáját, aki ott esett el a szabadságért vívott harc meze­jén. S ha az ifjúság történelmi szerepét napjainkban a szocializmus eszmé­jének diadalmas előrehaladása idő­szakában vizsgáljuk, még tisztábban csengő igazságot kapunk. Miért? Azért, mert az ifjúság vonzódik a szocializmushoz, a munkásmozgalom­hoz. a párthoz. Vonzódik, mert csak B szocializmusban találja meg mind­azt — az elnyomástól, a kizsákmá­nyolástól mentes szabad, boldog éle­tet, a társadalmi igazságot, áz em­beri szabadságot, nemes emberi esz­ményeket, igazi mélységes humaniz­must, forradalmi romantikát, önzet­len barátságot, az egyén boldogságát stb. —, amelyet egy ifjú lélek szár­nyaló fantáziája fel tud ölelni, s ahol az ifjúság minden álma. vágya tel­jesedik, amiért érdemes élni és áldo­zatokat hozni. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom, amely még oly fiatal, a Sallaíak, Schöriherzek. Ságváriak, Ki­liánok. Kállai Évák, Hajós Istvánok mártírhalálával, a KISZ-fiataJoknak a szocializmus építésében .elért kiváló termelési eredményeivel stb. igazol­ja, hogy a szocializmus eszméi nem idegenek a fiatalok számára, ellen­kezőleg; az ifjúság jelentős része magáénak vallja és harcol a szocia­lista társadalom felépítéséért, hiszen a szocializmus elsősorban nekik épül, ők lesznek az igazi élvezői. Az igazság igazság marad még ak­kor is, ha az 1956-os magyarországi ellenforradalom elhomályosította a maprar ifjúság egy részének tisztán­látását. Az idő mindent igazol s az ellenforradalom óta eltelt, két esz­tendő eredményei, s a nemrég lezaj­lott választások sikerei igazolják: a régi társadalom levitézlett urainak, az ellenforradalmi erőiknek nincs bázisa a dolgozó ifjúság soraiban. A megtévesztett fiatalok felismerték az ellenforradalom igazi arculatát, meg­tagadták • 1956 október 23-át és hitet tettek a szocializmus építése mellett. Mindez természeteden nem azt jelenti, hogy az ifjúság nevelésére, eszmei, lelki formálására a jövőben nem kell nagy gondot fordítani. Igaz, az ifjúság lényegéből fakad: úgy szívja magába az őt környező világról alkotott igazságos nézeteket, mint kiszáradt föld az éltető esőt; úgy fordul a forradalmi tanok felé, mint növény a napfény felé. még­sem elégedhetünk meg ezzel, hanem •kitartó nevelő munkával kell az ifjú­sággal megismertetni a tudományos szocializmus elméletét, igazságait. AZ ELNYOMOTT MILLIÓK év­iszázadokon keresztül' hiába tettek erőfeszítéseket a kizsákmányolás, az alávetettség megszüntetésére. A ka­pitalizmus hajnalán a haladó eszmék képviselői látták ugyan a kapitaliz­mus egyre jobban kibontakozó ellen­téteit, a kapitalizmus embertelensé­geit; de elméleteik nem jelenthettek szellemi fegyvert az elnyomottak ke­zében. a szolgaság, felszámolására, mert nem egy osztály, hanem az egész emberiség szószólóiként léptek fel, mert az anyagi előfeltételek hiá­nyában elméleteik az utópisztikus kommunizmuson nem jutott túl. Csak a nagyipar fejlesztette ki a kapitalista társadalomban azokat az anyagi feltételeket — és ennek alap­ján a szellemieket is —, amelyek kény­szerítő erővel hatnak a kapitalizmus pusztulására. A kapitalista társada­lomban a termelő erők és termelési viszonyok (tehát a proletár és a tő­kés magántulajdonos) között meg­lévő ellentmondás végső kiéleződése az a pont, ahol a proletariátus az osz­tályharc törvényei alapján forrada­lommal megdönti a kapitalizmust és kezébe veszi a hatalmat. Marx és Engels tudományosan tár­ják fel a Kommunista Kiáltványban ez osztályharcot, mely szükségsze­rűen a proletárdiktatúrához vezet. Ezzel a szocialista eszme tudomány- •nyá változott. Marx és Engels tanai­ban nem egy helyen foglalkoznak azzal, hogy mi a szocializmus, milyen lesz az új társadalmi forrna? Taní­tásaik lényegét így lehetne röviden összefoglalni: A szocializmus a kom­munista társadalomnak alsó foka, első szakasza. A szocializmusban az ipari termelőeszközök társadalmi tu. lajdonba kerülnek, a mezőgazdaság­ban a szövetkezeti út az egyetlen helyes út. A szocializmusban meg­szűnik az embernek ember által tör­ténő kizsákmányolása, mindenki ké­pességei szerint dolgozik és munkája arányában részesül a termelt javak­ból. A szocializmusban a dolgozók szabadságban élnek, a legteljesebb proletárdemokrácia alapján, míg a volt kizsákmányolok felé diktatúrát alkalmaznak. Marx és Engels az osztályharc tör­vényei alapján feltárták a proleta­riátus történelmi hivatását. Sajnos a mi korunkat, a proletárforradalmak korszakát nem élhették meg. AZ IMPERIALIZMUS IDŐSZA­KÁBAN a forradalom középpontját átvette Oroszország. A forradalom élén Lenin állt. A Lenin által veze­tett Boise vile Párt vezette az orosz proletariátus harcát Oroszországban. Egyetlen nagy folyammá vált az el­nyomott milliók hangja, gyűlölete, s a korhadt cári rend a porba hullt. A Nagy Októberi Szocialista For­radalommal kezdődött 1917-ben az emberiség felszabadulása. A szocia- lizhius, mely 1917-ig csak eszme volt. valósággá vált, elindult világhódító útjára. A kapitalizmus nemzetközi méretekben hadjáratot (katonai, gaz­dasági stb.) folytatott és folytat ma is a szocializmus ellen, de nem sike­rült. és nem is fog sikerülni megaka­dályozni a szocializmus terjeszkedé­sét, ellenkezőleg: a természetes fo­lyamatnak megfelelően a második világháború után a szocializmus ki­lépett egy ország kereteiből és világ- rendszerré vált. Létrejött a szocia­lista országok nagy közössége, a népi demokratikus országok, melyek a szocializmus megvalósításán dolgoz­nak. A szocialista országok a Szov­jetunió vezetésével a legteljesebb egységben teljesítik történelmi küL detésüket. Kibontakozott egy világméretű harc, a kapitalizmus és szocializmus erői között, és nem kétséges, hogy ez a harc a szocializmus teljes győ­zelmével ér véget. Ez törvényszerű, hiszen a - történelem könyörtelenül halad a maga útján, — a jövő a szo­cializmusé. Ebben a harcban »...ellen­tétben a régi társadalommal, amely­nek velejárója a gazdasági nyomor és a politikai téboly — egy új társa­dalom születik, melynek nemzetközi elve a béke, mert minden nemzetnél ez az elv uralkodik: a munka-«. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM e fölényéről már mi is meggyőződ­hettünk. a,., saját;?.• és a Szovjetunió példáján keresztül. Ä kápiitalizmus megdöntésével, a proletárdiktatúra megteremtésével lehetőség nyílik a szabad, boldog jövő megteremtésére. Hogyan néz ki a Szovjetunióban a szocializmus, illetve a kommuniz­mus építése. A Szovjetunió 41 évét az jellemzi, hogy szüntelenül és gyors. iramban nő a szocialista ter­melés, amely nem ismeri a válságot, és tervszerűen fejlődik. A Szovjet­unió egész iparának össztermelése 1913-hoz képest 1957-ig 33-szorosára nőtt, ezen belül a termelőeszközök termelése 74-szeresére. Míg a szov­jet ipari termelés átlagos évi emel­kedésének üteme ez időszakban 10 százalékos volt. addig az USA-ban csak 3.2, Angliában 1.9 és Francia- országban 3.2 százalék. A szovjet ipar tehát háromszor gyorsabb ütem­ben fejlődik évente, minit az ameri­kai. Tudvalévő, hogy a . kapitalizmus végleges legyőzése szempontjából legdöntőbb a munkatermelékenység. Ha ebben a kérdésben Összehasonlí­tást teszünk, akkor azt látjuk, hogy a Szovjetunióban a munka termelé­kenysége 9.5-szeresen szárnyalta túl az 1913. évit. míg az USÁ-ban csak 2.3, Anglia 1.4, Franciaország 2-sze- resen. A nemzeti jövedelem adatai szintén arról tanúskodnak, hogy amíg a Szovjetunió 1957-ben már húszszorosán túlszárnyalta az 1913. évi nemzeti jövedelmet, addig Ame­rika csak 3.2. Anglia 1.9-szer. A Szovjetunióban a munkások reálbére 1913-tól ötszörösére emel­kedett. a parasztság reáljövedelme ugyanazon idő alatt hatszorosára nőtt, 1956-ban a Szovjetunióban 721 ezer mérnök volt, Amerikában 699 ezer. A SZOCIALIZMUS FÖLÉNYÉT bizonyítja, hogy számos kérdésben a Szovjetunió már utolérte a legfejlet­tebb kapitalista államot, sőt az atom­energia békés felhasználása, az inter­kontinentális rakéta kipróbálása és a szputnyikok fellövése területén már el is hagyta. A Szovjetunió méllett nagyszerű eredményeket értek el a szocializmus építésében a népi demokratikus or­szágok. Kína a nagy előreugrásók korszakát éli, és néhány év alatt utoléri, sőt elhagyja Angliát. A ke­let-európai népi demokratikus orszá­gok a termelést mintegy négyszere­sére emelték. Csehszlovákia és Bul­gária a szocializmus építésének a be­fejezéséhez közeledik. Nálunk az ipari termelés három és félszeresére nőtt. a munkások és alkalmazottak reálbére a különböző juttatások nél­kül 1957-be« átlag 40—-50 százalék­kal volt magasabb, mint 1938-ban. Népünk egy főre jutó fogyasztása lisztből 15. zsiradékból 23. húsból 21, cukorból 138, tojásból 52 százalékkal magasabb, mint 1938-ban. A Szovjetunió a szocializmus fej­lődése újabb szakaszába lépett. A hétéves terv ellenőrző számadatairól kiadott tézisek bámulatba ejtették a világot. A kommunizmus építésének e nagyszerű programja újabb bizo­nyítékát adja a szocializmus fölé­nyének a kapitalizmussal szemben. A tézisek a következőképpen jellem­zik a Szovjetunió fejlődésének újabb történelmi szakaszát: »A kommu­nista társadalom lendületes építése időszakának fő feladata lesz a kom­munizmus anyagi-műszaki alapjának általános megteremtése, hazánk gaz­dasági és védelmi erejének to­vábbi szilárdítása és egyidejűleg a szovjet nép növekvő anyagi és szellemi szükségletének mind telje­sebb kielégítése. A kapitalista vi­lággal folytatott verseny döntő sza­kasza következik, amikor a gvakor­latban kell megoldani a történelmi ielentőségű feladatot: utolérni és túlszárnyalni az egy főre jutó ter­melésben a legfejlettebb kapitalista országot.« A TÉZISEKBEN KÖZÖLT SZÁM­ADATOK tükrében kirajzolódik előt­tünk az az erőteljes fejlődés, amely­nek alapján a szocializmus békés, gazdasági versenyben minden tekin­tetben maga alá gyűri a legfejlet­tebb európai kapitalista országot, majd a hétéves tervet követő öt esz* tendő alatt maga mögött hagyja az Egyesült Államokat is. A szovjet io-ar termelése 6 év alatt 80 száza­lékkal. a mezőgazdasági termelés 70 százalékkal emelkedik. A munka termelékenvsége 40—50 százalékkal múlja felül 1958-at. Ezen idő alatt a vegyiipar háromszorosára, a villa­mosenergia-term elés 100—120 száza­ikkal emelkedik. Az acéltermelés 60 százalékkal rő. és fokozatosan át­térnek a heti 30—35 munkaórára. A terv’- időszaka alatt a reáliövede- 'em 40 százalékkal emelkedik. Ezzel a tervvel a szovjet lakosság élet­színvonala legmagasabb lesz a vilá­gon. »Ez a szocializmus világtörté­nelmi jelentőségű, győzelme lesz a kapitalizmussal folytatott békés ver­sengésben.-« A történelem igazolta Marx és Engels zseniális előrelátását, a kapi­talizmus pusztulását, a szocialista eszmék győzelmét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáján, a népi demokratikus országok példáján ma is milliók küzdenek a kapitaliz­mus megdöntéséért, mind többen is­merik fel, hogy egyetlen helyes út- a szocializmus, — bármennyi rágal­mat szór is a nyugati propaganda a szocialista eszmére. Az ifjúság tele hittel és remény­nyel bízik a szocializmus győzelmé­ben. Erre tanítja, neveli az ifjúságot a párt, a KISZ és maga az élet is. De a szocializmus győzelmes kime­netele nem egyszerű. Nem egyszerű elsősorban azért, mert az új társa­dalom útjából el kell söpörni a régi. a magát túlélt társadalmi formát és azokat a reakciós erőiket, akik azt védelmezik: az imperialistákat és csatlósaikat: Az imperialisták mély­ségesen gyűlölik a szocializmust, ugyanakkor körömszakadtáig védel­mezik a kapitalizmust. Ezt nekünk sohasem szabad elfelejtenünk. AZ IFJÚSÁG BIZALMA a szocia- Lizmus győzelmében abban mutatko­zik meg minden szocializmust építő országban, hogy bekapcsolódnak a legnehezebb, legbonyolultabb felada­tok megoldásába. Az új társadalom építése közben természetesen támad­nak nehézségek, akadályok, melyek elől nem szabad meghátrálni, ellen­kezőleg: még jobban kell dolgozni, hogy azokat kijavítsuk. A kapitalizmus, és a szocializmus között nemzetközi méretekben folyik a harc. Az erőviszonyok már a mi életünkben a szocializmus javára tolódtak el. Ez nem véletlen. Ez le­hetetlenné teszi, hogy az imperializ­mus bármely szocialista országban visszaállítsa a régi rendet, másrészt: biztos tudatot nyújt, mely reményt kelt a kapitalista elnyomás alatt élő millióknak a felszabaduláshoz. A szocializmus, mint világrendszer, mint egységes szocialista tábor — a Szovjetunió vezetésével — őrködik a szabadság, a béke fölött, és előfel­tétele az egész világ újjászületésé­nek. Már nincs messze az az idő, amikor a Föld legeldugo**abb pont­ján is a kommunizmus zászlaja leng. A jövő a miénk, a szocializmusé, a kommunizmusé. MAJOROS BALÄZS cialista hazánk fejlődésével. Szinte gombamódra nőnek ki a felsza­badulás óta a szebbnél szebb laká­sok a községben. Ezzel egyidőben viszont nő a lakosság kulturális igénye is. Ennek kielégítésére a községi tanács egy korszerű kul- túrházat építtetett a szórakozni és tanulni vágyók részére. A kultúr- ház ebben az évben egy állandó jellegű keskenyfilmgépet kapott, a> mozilátogatók nagy örömére. Saj­nos, az öröm nemsokáig tartott, mert az ember a moziba szórakoz­ni, nem pedig bosszankodni megy. Aszalón pedig csak ísz utóbbira van esély. Le is csökkent alaposan a mozilátogátók száma, egy-egy előadáson csak 15—20 ember vesz részt. Ennek oka elsősorban is ab­ban rejlik, hogy olyan filmeket kapunk, melynek hangereje olyan gyenge, hogy semmit sem lehet hallani, ha pedig külföldi filmet vetítenek és olvasni kell a szöve­get, úgy recseg-ropog a gép, hogy az ember elfelejti, mit olvasott. Hiba még, hogy a kezdések pontos­sága ingadozó, a gépkezelő hangu­latától függően. A terem nincsen fűtve és inkább jégveremnek, mint ” ' ’■•áznak illene be a hőmér­séklete. Érdeklődésemre megtudtam, hogy a MOKÉP Vállalat küldött ugyan 20 mázsa szenet tüzelés cél­jára, de a kultúrház gondnoki* nem tud befűteni, mert a szén rak­tár kulcsa a kultúrház igazgatójá­nál van és legtöbbször elfelejti odaadni. Az illetékesek igyekezzenek, hogy a hibák megszüntetésével mi­előbb visszaszerezzék az elmaradt mozilátogatókat, hiszen az aszalói dolgozók szívesen látogatnák a filmelőadásokat. Bem László, tsz. agronómus. Aszaló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom