Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-11 / 292. szám

Csütörtök, 1958. december 11. ES Z ARM AG Y ARORSZ ÁG % Szilárdabb vezetést az ózdi finomhengerműben Manapság gyakran szó esik az ózdi gyárban is a gazdaságos termelésről. Hogy miért? Ennek is megvan a ma­gyarázata. A finomhengerműben pél­dául az első és a harmadik negyed­évben beterveztek 683 ezer forint megtakarítást. S mi történt? A ter­vezettel szemben 727 ezer forint rá­fizetéssel dolgoztak. Mi idézte ezt elő? Az év elején nemcsak a íínomhen- germű, de a többi gyárrészlegek is túlteljesítették tervüket. Ezután je­lent meg a Vaskohászati Igazgatóság rendelete, mely szerint 100 százalé­kon túl nem lehet a tervet teljesíte­ni. Ezt a rendelkezést a fínomhen- germűben rosszul értelmezték, mert ettől kezdve mindjobban eluralko­dott a ráérő hangulat. A műszaki vezetők sem léptek fel kellő szigor­ral a hibák ellen, amely még csak fokozta a fegyelem lazulását. Termé­szetesen ez nagyban befolyásolta a termelés alakulását, amely hónapról- hónapra csökkent. Pedig a finom- hengermű a termelő gyárrészlegek közül az az üzem, amely kihaszná­latlan kapacitással bőven rendelke­zik. Régebben nem ütközött nehéz­ségbe a tervek teljesítése. Most egy­szerűen képtelenek teljesíteni az elő­irányzatot. Tévedés ne essék, nem a tervben van a hiba. Az teljesíthető. Sőt, nincs is olyan szigorított, mint korábban volt. A hiba az, hogy túl sok volt az üzemben az állásidő, amelyet éppen a ráérő hangulat táp­lált. A munkaidő 31,7 százalékát nem használták ki. új értéket nem hoztak létre ez idő alatt, bár az utóbbi idő­ben javult a fínomhengermű anyag- ellátása. Bizonyítja ezt az is, hogy az anyagselejt hónapról-hónapra csök­kent. viszont a hengerlési selejt ál­landóan emelkedett. Érdemes bete­kinteni egy-egy üzembe, sok visszás­ságra bukkanunk. A hengersorozatokiiát szinte egyöntetű volt az a megállapí­tás, hogy a fínomhengermű gyár­részleg vezetőjétől, továbbá a hen­gersori művezetőktől kevés segítsé­get kaptak a fizikai dolgozók. A ter­melési feladatokat csaknem teljesen az előhengerészek oldották meg. 9 esetben végeztek hengercseréket segítséget ad a termeléshez. Sok hétköznap, holott tervszerű munka esetben azért, mert fáradt. Mint esetén vasárnap kellett volna elvé- mondják, jobb volt addig, míg 8 órás gezniök ezt a munkát. Tény, hogy a volt a diszpécser szolgálat, sorozatok közül az abroncssor a leg- a finomhengermű gyárrészlegénél feszítettebb tervvel dolgozott. Ez nem tapasztalható megfelelő erőfe- azonban nem indokolhatja teljes Szítés a technikai színvonal emelé- mertekben a lemaradást. A ki készítőméi ben is nagy hibák fordultak elő. Okozója a szervezetlenség és a munkafegye­a sére, az új eljárások alkalmazására sem. A gyárrészleg műszinttervi vál­lalása az idén is túlságosan szerény volt. De az eltelt három negyedévben még ezt sem teljesítették. Sőt, mint­lem nagymérvű lazasága volt. Gyak- egy másfélmillió forinttal növelték ran előfordult, hogy a hengerelt áru- többletköltségüket. A gyárrészleg vé­kát válogatás nélkül készítették ki. zetősége miért nem fordít gondot a Egyszerűen vonakodva végezték az technika fejlesztésére? Németh anyagok vizsgálatát. Emiatt állandó ellentétben voltak a műszaki ellen­őrzési osztállyal. A kikészítőmű rak­tárterülete is hiányos. Túl nagy he­lyet foglalnak el más üzemek rová­sára. Egyéb hibák Az üzemekről többet is lehetne írni. A felsorolt tények csak a jel­lemző, fennálló hibákra vonatkoz­nak. Ezek mellett számtalan „apró” hiba, fogyatékosság akadályozta a gazdaságos termelést. Nos, nézzünk csak ezekből néhányat: Régi problémaként beszélnek róla a fínomhengerműben, hogy a közle­kedési üzem sok esetben késlekedve szállítja a sürgős bugaanyagokat. László és Vodrácska Lajos újítási ja­vaslata a hengertartósságra már évekkel ezelőtt be lett adva. Az újí­tás gyors elbírálása és megvalósítása helyett azonban még mindig huza- voná tapasztalható. A pártszervezetek és a kommunisták felelőssége A fínomhengerműben sok vidékről bejáró munkás dolgozik. A tapasz­talatok szerint főleg ezek között for­dulnak elő fegyelemsértések. Ez a tény és a többi fogyatékosság is Ön­magukban felvetik a pártszerveze­tek, a kommunisták felelősségét. Sainos, eddig keveset tettek e hi­A népi tánc művészei Borsodban Már korábban hírt adtunk arról, hogy sokéves, sikerekben gazdag kül­földi útja után, ismét megyénkben vendégszerepei a Budapest Tánc- együttes. Számos borsodi község és város előtt emlékezetes még az együttes korábbi vendégszereplése, amikor — ez év tavaszán — ízelítőt' adtak magasfokú népi tánc-művésze­tükből. »Magyar képeskönyv« című műsoruk ma már nagyon sok ország­ban ismert és népek egész sora előtt szerzett megbecsülést és tiszteletet a magyar népi művészetnek, tánckul­turának. Ragyogó műsorukról korábban (május 20-án) részletes, elemző is­mertetést adtunk. Műsorukat azóta bővítették, az egyes számokat csiszol- gatták, művészi szépségét fokozták. Az alábbiakban két képet közlünk az együttes műsorából: A Magyar Ké­peskönyv égyik gyöngyszeme, a Párnatáne eímű kompozíció. Ké­pünk Nagypál Ilo­nát, az együttes szólótáncosát áb­rázolja a Párna- tánc egyik jelene­tében. Emiatt a hengerészek már többször bák megszüntetése érdekében. szóltak, eddig azonban hathatós in­tézkedés nem történt a dologban. Nem foglalkozott ezzel érdem sze­rint a fínomhengermű műszaki ve­zetősége sem, pedig jól tudták mi­lyen hátrány származik belőle. Nem ösztönzi a hengerészbrigádo­kat a jobb, gazdaságosabb termelés­Néhánv héttel ezelőtt a nagyüzemi pártbizottság az itt felsorolt és meg nem említett hibákat komoly vizsgá­lat tárgyává tette, majd párt vb. ülésen az illetékesek jelenlétében megvitatta. A pártbizottság a hibák i leküzdése érdekében mindenek előtt azt javasolta: szilárdítsák meg a vé­ré a jelenleg érvényben lévő bére- zetést a finomhengerdében. zési forma sem. A közös mozgóbér nincs szétbontva egyes sorozaton műszakokra. így a brigádok között egyenlőstül érvényesül. Ezért nem is törődnek egymás eredményeinek túl­szárnyalásával. A segítő szándékú elvtársi bírálat­ból, remél iük. okultak a finomhen­germű műszaki és fizikai dolgozói. Bízunk abban, — hiszen már szám­talan esetben bebizonyították, hogy képesek nehéz feladatok megoldásá­A fizikai dolgozók panaszkodnak ra — helyt áll és véget vet a nemtö- amiatt is, hogy a diszpécser szolgálat rődöm munkának a finomhengermű nincs helyesen megoldva. A 24 órás kollektívája. szolgálatot ellátó diszpécser kevés Török Alfréd Munkájukat gyakran nem ellenőriz­ték,, nem adtak nekik tanácsot, út­mutatást, sőt számos esetben előfor­dult, hogy —a műszaki vezetők tud­tával, beleegyezésével — a sorozat órákon át hibás árukat hengerelt. A fínomhengermű minőségi terhelése jelentősen megváltozott. Ezt azon­ban nem követte egyes műszaki ve­zető gondolkodásának megváltozása. Még ma is tapasztalható olyan felfo­gás, hogy: „ha eddig jó volt a minő­ség, akkor most is megfelel”. A műszaki vezetők kevés gondot fordítottak az egyes sorozatok és bri­gádok munkájának elemzésére is. így nem volt meg a lehetőség arra —, mert nem tudta senki, ki hogyan áll —, hogy a lemaradó brigádokat az élenjáró brigádok színvonalára emeljék. A középsoron hosszú ideig 100 százalékon alul ter­meltek. A három negyedévben a be­dolgozott 732 műszakból 302 műsza­kon nem teljesítették a tervet, amely több mint 4000 tonna lemaradást okozott. Ezt a lemaradást azonban a középsori munkások és műszaki dol­gozók határozott akarattal, közös erőfeszítéssel letörlesztették és éves tervükhöz viszonyítva már 2004 ton­nával túlteljesítették tervüket. (Ez is azt mutatja, hogy jobb műszaki ve­zetéssel és programozással meg le­het javítani a munkát, a termelést.) Miéri nincs fűtött, kénye'mes gyerekkocsi a 14.40 órakor Miskolcról Budapestre induló vonaton? Már többször utaztam Miskolcról a Budapest felé induló távolsági vo­naton. 3 éves kislányom is velem utazott. Igénybe akartam venni a gyerekkocsit, sajnálattal tapasztal­tam, hogy ezen a vonaton nincs. A fülke kicsi volt, s még azt a kis helyet is elfoglalták az álló utasok. Mi, felnőttek jobban elviseljük az utazással járó nehézségeket, fáradsá­got, azonban a gyerekeknek mozgás­ra, elegendő levegőre van szüksé­gük, s a hosszú út alatt megtörténik az is, hogy elalszik, de nincs annyi hely, ahová a fejét lehajthatná. Saj­nos, a kocsi, amiben utaztunk, még hideg is volt. Velem együtt utazott egy édesanya is, pólyás kicsinyével. Útközben megkérdeztem a kalauzt, hogy ezen a vonaton miért nem állí­tanak be egy gyerekkocsit, mire ő azt válaszolta, hogy nem tehet róla, a MÁV igazgatóságnak kell az ezzel kapcsolatos intézkedést megtennie. Ezúton kérejn tehát az illetékese­ket, hogy gondoljanak arra, hogy ezen a vonaton is utaznak kisgyer­mekkel, gondoskodjanak tehát arról, hogy kényelmes, tiszta levegőjű, me­leg gyerekkocsi álljon a kis utasok rendelkezésére. Dr. Kocsis Géza Miskolc. A Budapest Táncegyüttes ze­nekarának prímá­sa, Jónás Mátyás és segédprimása, Sárközi Lajos egy hegedűn játszik. A Budapest Táncegyüttes a közeli napokban Ózdon (12—13-án) Ede- lényben (16-án), Putnokon (17-én) és Borsodnádasdon (18-án) mutatja be műsorát (a későbbiekben más bor­sodi községekben) és szerez néhány kedves emlékű órát a szép, az igazán művészi szórakozások kedvelőinek. (bmji Néhány perc a berentei szénosztályozóban FEKETE GYÉMÁNTTAL MEG- ta 900—050 vagon szenet osztályoz. RAKOTT VAGONOK sora suhan el Ezt a hatalmas munkát aránylag ke- mellettem, a fejem felett végtelen vés emberi erővel végzi. Gépesítése szalagok szállítják a szenet, a kör- —, hogy úgy fejezzem ki magam: nyező bányavidékek, a bükkaljai, 100 százalékos. Úgyszólván az egész barcikai, edelényi, szuhakállói, mák- üzem automatizálva van. Gépesített völgyi, ormosi üzemek nagy, magas a vontatás, a buktatás, az osztályo­kalóriájú termelvényét hozzák a szénosztályozóba. A hatalmas, korszerű üzem napon­Tizenötéves ezüstkalászosok AZ, ESTI KILENCET régen elütötte már az óra, de a tarcali tanácsháza egyik tágas szobájának ablakai még világosak. Odakint lustán, dideregve szállingóznak a de­cemberi hópelyhek, s bent, a barátságosan duruzsoló kályha körül húsz—huszonöt ember ül. Illetve nem Bár a hengerészbrigádok minőségi; mindenki ül, mert Pécsi János éppen álldogál a terje- munkájára még most is a váltakozás ~ lejt — mely a járulékos termelés egyj részét is magában foglalja — nemj kielégítő. A 1‘ínoinsor exportgyártás szempontjából a jobban leterhelt hengersor. Itt is[ megállapítható, hogy nagyon sok volt? . _ .. a tervet nem teljesítő műszakok szá-* elégedett Elegeden, egyrészt, mert delmes, sok évet szolgált íróasztal mellett. Egyik kézé- jellemző. Általában a selejt alakú-£ ben szőlőmetszésnél használt nehéz olló, a másikban lása elfogadható, de a részleges se-j vastag szőlővessző. Egyelőre nem a vesszőre és az ol­lóra, hanem az íróasztal mögött ülő Szabó Barna elő­adót lesi, mert együtt vannak beszélgetésben. Míg kö­rülöttük hallgatva figyelnek a többiek. — Inkább az ivartalan szaporítás a jó, mert az meg- $ tartja eredeti jellegét. Már ami az utódot illeti, — le«..* mondja Pécsi, azután a vesszőre, majd az ollóra tekint, ;t s két-három metszéssel bemutatja, milyen nagyságúra kell hagyni a szaporításhoz az alanyvesszőt. Az előadó úgy látszik Pécsi Já­rna Az eltelt háromnegyed^évben*afnos máris érti, amiről az eddigi beszélgetéseken, elő- 741* műszakból 396 műszakon nem; adásokban szó volt, másrészt pedig kétszeresen elége- teljesítették a tervet. A termelés - dett. Nemcsak Pécsi Jánossal, de a többiekkel is. Akár akadályozásában lényeges szerepet Patrik Jancsit, akár Cziba Lacit, Hunkó Sándort, vagy játszott a hengerek gyenge minősége Szajkó Zolit kérdezne, nagy hozzáértéssel sorolna el a miatt bekövetkezett alacsony üreg—f szolotelepites különböző módozatait, a helyes vessző- tartósság. * metszést, álanyvesszőválogatást, stb-t. Sőt, ha az előadó A fínomsor selejtje a többi soro-J fitogtatni akarná tanítványai tudását, komoly szölész- zathoz képest magas volt. A második* szakemberekhez illő hozzáértésükről is meggyőzhetné a negyedévben például a megtűrt 2,3* kíváncsiskodót. Erről bárki meggyőződhet, ha heten- százalékkal szerűben 5,28 százalék* ként kedden, vagy csütörtökön az esti órákban felkeresi volt a selejtjük. Ez csak kis részben» őket a tanácsházán. Ezek a máris komoly szakértelemről tanúskodó emberek még nem is „emberek” hanem magyarán mondva „csak” emberkék. Egyik sem több tizenöt-ti­zenhat évesnél. Fiatalok, jóformán gyerekek. De ezek a gyerekek a téliesti utcai sétálgatás, csavargás helyett ott ülnek az előadószobában és tanulnak. A legfontosab- ♦ bat tanulják, ami Tokaj-Hegyalján az érdeklődés kö­ti fínomhengermű legsúlyosabb lema- ~?Ppontjában áll: hogyan lehet jobb minőségű 'és több radást mutató hengersora. Különb-* bort termelni. Hogyan lehet érvényesíteni a tudományos sen a harmadik negyedévben volt* termelési módszereket. S mielőtt még erről a tanfo- rossz itt a helyzet. A negyedév alatti lyamról, helyes kezdeményezésről többet mondhat­magyarázható a sorozat elavult álla­potával. Gondosabb bugatéri munká­val, jó melegítéssel és a technológiai fegyelem szigorú betartásával javít­hatnak a munkán. Az abroncssor nánk, meg kell jegyezni, hogy mennyit változtak, év- ről-évre mennyire másak ezek a hegyaljai fiatalok. Nem koraérettek, hiszen előadás előtt és után gyereke­sen viccelődnek, virgonckodnak, lányokról, udvarlásról, bálról beszélnek, de amikor eljött az esti hét óra, egy- től-egyig besorakoznak ebbe a „komolylevegőjű” ko­moly munkára serkentő szobába: tanulni. TARC ÁLON két esztendővel ezelőtt szervezték meg a kertészeti szakon az ezüstkalászos tanfolyamot. Elsőnek még csak olyan meglett emberek jelentkez­tek, mint Báthori Lajos bácsi, a mostani tanácselnök, Ficsor András, Andrássy István, Komáromi Béni bácsi és még néhány huszonöt-huszonhatéves fiatalember — összesen húszán —, akik egyrészt maguk is szőlővel foglalkoznak, másrészt meg vagy a Szőlészeti Kutató- intézet, vagy az állami gazdaság dolgozói, tehát köz­vetlenül „zsebbevágó” érdekük, hogy megtanulják a tudományos szőlőtermelést, ök most már a második esztendőt „gyűrik” a tanfolyamon, s tavasszal megkap­ják a bizonyítványt. Ahogy az előadó mondja: „jó bi­zonyítványt”, mert egy se akad, aki elmulasztaná a foglalkozást. Az idei első évfolyam azonban már ki­mondottan fiatalemberekből, a holnap embereiből ver­buválódott össze, mindenki örömére. Meglepő a tarcali fiatalok nagy szakértelme már néhány előadás után is. Persze nagy részük a gyakor­latban találkozott már a most tanult módszerekkel. Másfél esztendő múlva, tavaszhoz egy évre kezükben lesz a bizonyítvány, az ezüstkalászos okmány és jel­vény. De ami még fontosabb — agyukban, szívükben tisztán él majd. hogy mit kell tenniük Toka,j-Hegyalja felvirágoztatásáért. SZÉP DOLOG, hogy a hegyaljai fiatalok, a tizen- négy-tizenötévesek ilyen komolyan készülnek a holnap­ra — itt Tarcalon —, dicséret illeti érte Szabó Barnát, a tanácselnököt, aki segített abban, hogy Tárcái fiatal­jai még este tíz óra után is figyelve, tanulmányokba merülve ülnek az előadóasztál körül és komolyan veszik azt, ami holnap talán a kenyerük lesz: a szőlőtermelési tudnivalókat. BARCSA SÁNDOR ♦ zás és az osztályozott szén szemhul­lás szerinti vagonba rakása is. A bár nyákból a szén részben kötélpályán, részben tengelyen érkezik. Az érkező szenet korszerű buktatók fogadják, melyekből felhordó szalagok sora vi­szi tovább a szenet az osztályozás központjába, ahol a tulajdonképetii munka történik. A 14 méter mag^s osztályozó torony legfelsőbb szint­jén választja ki a darabos szeneit, 11 méteres szinten a kockát, az al­sóbb szinteken vibrátorrosták osztá­lyozzák a dió és dara szemeket. A szénosztályozó laboratóriuma végzi a Borsodi Szénbányászati Tröszt vala­mennyi aknájának szénvizsgálatát is. Az osztályozott szén szinte az osz­tályozás pillanatában indul útra, hogy minél gyorsabban jusson a kör­nyező ipartelepre. Naponta mintegy 4 ezer tonna daraszenet küldenek a Borsodi Hőerőműnek, hatalmas mennyiséget fogad a Tiszapalkonyai Erőmű is. A szénosztályozó lati« el a Borsodi Vegyi Kombinátot, a Bu­dapesti MÁVÁG-ot, a Csepeli Mű­veket is. Nagy tételben szállít a MÁV borsodi szükségleteinek fede­zésére nagykalóriájú szenet. Ezek csak a magját képezik a szállításnak, üzemek egész sora kapja innét a sze­net. Vessünk egy pillantást azokra is, akik ezt a hatalmas, nagyfontosságú munkát végzik, nézzük meg, hogyan látiák el a rájuk bizott feladatot? Budai József elvtárs, az üzem párttitkára válaszolt erre a kér­désre: — Becsülettel álljuk a sarat, — mondta, — 1957 április óta folya­matosan teljesítettük túl mennyiségi tervünket, önköltségünk állandó csökkentése mellett. S a további tervek? Még nagyobb önköltségcsökkentés és még nagyobb mennyiségi terv­túlteljesítés. Vékony Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom